Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék

A magyar alapszakos (BA) záróvizsga

A záróvizsgára vonatkozó általános rendelkezések

A Debreceni Egyetem záróvizsgáira vonatkozó általános rendelkezéseket Az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat IV. pontja [A végbizonyítványra (abszolutóriumra), szakdolgozatra (diplomamunkára), a záróvizsgára és az oklevélre vonatkozó rendelkezések] és a BTK-ra vonatkozó mellékletei tartalmazzák. A magyar alapszakos (BA) záróvizsga című anyag ennek kiegészítő mellékleteként értelmezendő.

Minden magyar alapszakos hallgatónak záróvizsgát kell tennie az alapszakján.

A magyar alapszakos záróvizsga felelőse a szakfelelős: Görömbei András (DSc, akadémikus), egyetemi tanár.

A BA szintű záróvizsga tartalma, szerkezete, értékelése

Az alapszakos (BA) záróvizsga a magyar nyelv és irodalom alapképzési szak törzsképzési ismeretanyagát és az ehhez kapcsolódó kompetenciákat kéri számon és értékeli.

A záróvizsga ideje: az előírt kreditek megszerzése után (optimálisan a 6. félév végén).

A záróvizsgára bocsátás feltétele: 1. megszerzett BA végbizonyítvány (abszolutórium); 2. benyújtott (és írásban elbírált) diplomadolgozat (részletezése alább).

A záróvizsga módja: a vizsga szóbeli, egyes részeit a záróvizsga bizottság önálló érdemjeggyel értékeli.

A záróvizsga részei:

1. a BA szintű diplomadolgozat megvédése

2. a szakdolgozat témájától függően irodalomtudományi vagy nyelvtudományi tematikájú vizsga (részletezése alább).

A záróvizsga bizottság tagjai: elnök, két szaktanár (témától függően két nyelvész vagy két irodalmár), a jelölt témavezetője és külső szakember. A vizsgát az elnök irányítja.

A záróvizsga értékelése: az összesített érdemjegyet (1) a védés és (2) a szakmai feleletek érdemjegyei egyenlő súllyal alkotják, a záróvizsgajegy kialakításakor a bizottság ezek eredményeinek egyszerű számtani átlagát veszi. Amennyiben a záróvizsga bármelyik része elégtelen, a záróvizsgát a TVSZ kari mellékletének rendelkezései szerint kell megismételni.

1. Kik záróvizsgáznak nyelvészetből?
Azok a magyar alapszakos hallgatók, akik záródolgozatukat nyelvészetből készítették. Nyelvészetből voltak kötelesek záródolgozati témát választani a magyar nyelvészet specializációban részt vevő hallgatók, de választhattak magyar nyelvészeti témát a más specializációkat teljesítő hallgatók is (az irodalom specializációban részt vevők kivételével), valamint a magyar szakos alapképzésben részt vevő, más minor szakot választó hallgatók is. A nyelvészeti záróvizsga tehát őket érinti.

2. A záróvizsga tartalma, szerkezete, értékelése
A záróvizsga szóban zajlik, és két fő részből áll.
1. A BA diplomamunka megvédése.
2. A szakdolgozat témájához illeszkedő ismeretkörben tett szóbeli vizsga.
A vizsgán szereplő ismeretkört a dolgozat írója és a témavezető a záróvizsgára jelentkezéskor határozza meg, s egyúttal a témavezető az ismeretkör szakirodalmát is kijelöli (mintegy 100-150 oldal terjedelemben), és a dolgozat bírálatához csatolva a vizsgabizottság tudomására hozza. A dolgozat bírálatában a témavezető a téma kapcsán felmerülő kérdéseit is megfogalmazhatja, amelyre a dolgozat ismertetésekor a hallgató ugyancsak kitérhet. A záróvizsga érdemjegye a két részjegyből adódik.

Ismeretkörök:
1. Történeti nyelvészet
1.1. Nyelvtörténet
1.2. Névtan
1.3. Finnugrisztika
2. Szövegtan és stilisztika
2.1. Stilisztika
2.2. Szövegtan
2.3. Retorika
3. Nyelv, társadalom, kultúra
3.1. Szociolingvisztika
3.2. Pszicholingvisztika
3.3. Dialektológia
4. A magyar nyelv rendszere
4.1. Hangtan
4.2. Alaktan
4.3. Szintagma- és mondattan
4.4. Jelentéstan

3. A bizottság tagjai
– elnök
– egy szaktanár (a választott ismeretkör gazdája, illetve amennyiben ő az elnök vagy a témavezető, valamely más tanár, aki az adott ismeretkörben járatos)
– külső szakember
– a témavezetőnek ugyancsak joga van a záróvizsgán részt venni