Dr. A. Molnár Ferenc
2007-ig a DE docense, 2007-től a ME egyetemi tanára
a ME Irodalomtudományi és a DE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának tagja

 

Rövid szakmai életrajza

Diplomaszerzés: tanulmányait a KLTE-n magyar–angol szakon kezdte, majd a finnugor szakot felvéve 1966-ban kapott magyar–finnugor szakos diplomát. 1976–1977-ben az ELTE-n kiegészítő felsőfokú könyvtárosi diplomát is szerzett.

További pályája: dolgozott a KLTE Egyetemi Könyvtárában és óraadó volt a KLTE-n; 1979-től 1985-ig az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszékén tanított, 1985-től 2007-ig a KLTE, ill. a DE, 2007-től a ME Magyar Nyelvtudományi Tanszékén tanít, s egyben a ME Irodalomtudományi Doktori Iskolának lett törzstagja. A DE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának témavezetőként továbbra is tagja maradt, s ugyanitt óraadóként szintén tanít. 1972-ben finnugor nyelvészetből doktorált, 1993-ban magyar nyelvtörténetből kandidált, 1999-től 2003-ig SZPÖ-ban részesült, 2002-ben magyar nyelvtörténetből habilitált. 2007-ben a magyar nyelvtörténet témaköréből megszerezte az MTA doktora címet. Elindította és szerkeszti a Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattárat. Többször tett tanulmányutat, volt vendégelőadó is, főleg Finnországban.

Kutatási területei: magyar nyelvtörténet, nyelvi és művelődéstörténeti szövegelemzések, régi magyar irodalom, finnugor filológia. (Lásd még itt!)

Oktatás: főleg magyar nyelvtörténetet oktat (oktatott), rendszeresen tart (tartott) nyelvi és művelődéstörténeti szövegelemzéseket, az egyházi nyelvhasználat s a finnugor filológia körébe vágó órákat is.

Konferenciák

Kutatási anyagok

 

Tudományos életrajzi adatok (A. Molnár Ferenc; KLTE, ELTE, DE, ME)

Tanulmányok
1961–66: Kossuth Lajos Tudományegyetem, BTK, magyar-angol (1963-ig), magyar-finnugor szak (1963-66-ig)
1964 nyara Jyväskyläi Nyári Egyetem
1967-1969: Fazekas Mihály Dolgozók Iskolája óraadó (magyarból)
1969–70: (10 hónap) Ösztöndíjas Finnországban a Helsinki és a Jyväskyläi Egyetemen
1970—1971 Marxista Egyetem, Filozófia szak
1973–1976 Finnugor nyelvészetből aspirantúra
1976–1977: Kiegészítő felsőfokú könyvtárosi tanulmányok (az ELTE-ről Debrecenbe lejárva tömbösítve oktatva)

Végzettség
Magyar szakos középiskolai tanár, finnugor szakos előadó, könyvtáros

Tudományos fokozatok
1972/1973 egyetemi doktor (finnugor nyelvészet; summa cum laude eredményű, de az átminősítését PhD-vá nem kérte)
1993 CSc, kandidátus (magyar nyelvtörténet)
2002 habilitáció (magyar nyelvtörténet)
2007 DSc, az MTA doktora (magyar nyelvtörténet)

Munkahelyek
1966–79: KLTE Egyetemi Könyvtár
1979–85: ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszék (adjunktus)
1985–2007: KLTE, majd DE, Magyar Nyelvtudományi Tanszék (adjunktus, 1994-től docens); óraadó: DRHE
1997 (egy félév): Károli Gáspár Református Egyetem (félállás) is
2000-2003. Széchenyi Professzori Ösztöndíj
2007 szept. 1-jétől ME, Magyar Nyelvtudományi Intézeti Tanszék (egyetemi tanár); óraadó: SPRTF
2012. febr. 29-től ME, (Magyar Nyelvtudományi Intézeti Tanszék (professor emeritus)

 

Publikációi és hivatkozási listája (még kiegészítendő)

 

Külföldön kiadott könyv, könyvrészlet
 

1. Anyanyelv, vallás, művelődés. Kolozsvár, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 1999. 113 l. (AESz füzetek 4); 2. jav. lenyomat: uo. 1999. 114 l. [tanulmány- és cikkgyűjtemény]

 

 

 

Belföldön kiadott könyv, könyvrészlet (könyv)

 

2. On the History of Word-final Vowels in the Permian Languages. Szeged, JATE, 1974. 87 l. (Studia Uralo-Altaica V.)

 

3. Két régi magyar ima az oltáriszentségről. A Laskai Sorok és párhuzamos szövege a Thewrewk-kódexben. Bp., Akadémiai Kiadó, 2000. 68 l. (Nyelvtudományi Értekezések 148. szám).

 

 

4. Balassi-kommentárok. DE, Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Debrecen, 2005. 156 l. (Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár. Kiadványok 6.)

 

5. A legkorábbi magyar szövegemlékek. Olvasat, értelmezés, magyarázatok, frazeológia. DE, Bölcsészettudományi Kara, Klasszika-filológiai Tanszék. Debrecen, 2005. 188 l.
(ΑΓΑΘΑ XVII – Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár. Kiadványok 8.)

 

 

 (könyvrészletek)

.

6. A két- és többszófajúság, a szófajváltás. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana. I. köt. A korai ómagyar kor és előzményei. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. E. Abaffy Erzsébet, Rácz Endre. Bp., Akadémiai Kiadó, 1991. 553-83.

 Megjegyzés: Magát A magyar nyelv történeti nyelvtanát (rövidítése: TNyt.) több helyütt ismertették.

7. A két- és többszófajúság, a szófajváltás. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana. II/1. köt. A kései ómagyar kor. Morfematika. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. E. Abaffy Erzsébet. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 911-28.

 

Nemzetközi folyóiratban, gyűjteményes kötetben megjelent tanulmány

 

8. Bemerkungen zur Geschichte der Endvokale in der finnisch-ugrischen Grundsprache. Acta Linguistica 24 (1974): 267-71.

H.: Vahruseva (l. 2. tétel alatt: 177); Honti, László (l. 2. tétel al. 121, 147); Kelmakov (2. tétel al.: 80).

 

9. Some Remarks on the History of Permian and Proto-Hungarian Final Vowels. Acta Linguistica 28 (1978): 45-9.

H.: Vahruseva (l. 2. alatt: 177), Kelmakov (l. 2. al.: 80); Kelmakov: Udmurt kiillen...
 (l. 2. al. 46); MNytört. 915.

 

10. (Viljo Tervonennal együtt, az ő fordításában) Antal Regulyn kirje Suomesta v. 1841. Kotiseutu 1978/1: 38-41.

H.: Viljo Tervonen ja Irene Wichmann (toimittaneet.): Suomalais-unkarilaisten kulttuurisuhteiden bibliografia vuoteen 1981. Helsinki 1982. 74. (Castrenianumin toimitteita 24); Szíj Enikő: A Kalevala és a magyarok. Nyelvtudományi Közlemények 1985: 400; Viljo Tervonen ja Liisa Rumohr-Norio (toimittaneet ja suomentaneet): Matkalla tutkijaksi. Unkarilaisen Antal Regulyn kirjeitä vuosilta 1838–1840. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura. Helsinki, 2006. 51–61.

 

11. The Legend of Ferenc Rényi, a Hungarian Hero of Freedom, in English, Finnish, Irish, and Polish Literature. Acta Litteraria XXI (1979): 143-60.

H.: Warwick Gould: How Ferencz Renyi Spoke up, Part Two. Yeats Annual 3(1985): 199, 200; Kabdebó Tamás: Mit tudunk egymásról? A magyarok az ír, az írek a magyar irodalomról. Napi Magyarország 1998. VIII. 29; Uő.: Petőfi, Poet and Patriot. Bevezetés Arthur Griffin cikkéhez. Irodalomismeret. 10(1999)/1-2: 107; Bertha, Csilla: ”The Hungarian of the West”: Yeats’s Reception in Hungary. In: The Reception of W. B. Yeats’s in Europe. Ed. Jochum, Klaus Peter. Continuum Press, London. 150–61.

 

12. Ein Brief Antal Regulys aus Finnland. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 4. sz. (1980): 221-34.

 

13. Some Semantic Problems of Finno-Ugrian Etymological Studies. Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. Pars III. Bp., 1981. 350-3.

 

14. E. A. Ingmanin Kalevala-kappale Unkarin Tiedeakatemian kirjastossa. Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum VII: 383-90. Turku, 1981.

H.: Tervonen, Viljo: Bugát Pál, Herman Kellgren ja Erik Aleksanteri Ingman Suomalais-unkarilaisten kulttuurisuhteiden aloittajat 1840-luvulla. In: Uralisztikai tanulmányok (Hajdú Péter 60. születésnapja tiszteletére). Szerk. Bereczki Gábor – Domokos Péter. Bp. 1983. 430, 437; Viljo Tervonen válogatott írásai a finn-magyar kulturális kapcsolatokról. Szerk. Szíj Enikő. Magyar-Finn Társaság. Bp., 1996. 97; Nyirkos István (szerk.) Utunk Pohjolába. Békéscsaba, 1985. 282; Szíj Enikő: A Kalevala és a magyarok. Nyelvtudományi Közlemények 1985: 416.

 

15. Vanhan Kalevalan 29. runon ensimmäinen ruotsintaja. Bibliophilos (Helsinki) 41 (1982): 118.

16. Zu einigen Fragen der finnisch-ugrischen Nomen-Verba, mit besonderer Rücksicht auf das Ungarische. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominate. Sectio Linguistica. Tom. XV (1984): 159-64. A 73. tétel németül.

H.: Johanna Laakso: On verbalizing nouns. Finnisch-ugrische Forschungen. 1997: 303.

 

17. Einige Probleme der Nomen-Verba in den finnisch-ugrischen Sprachen. Congressus Sextus Internationalis Fenno-Ugristarum. Thesen. Tom. II. Syktyvkar, 1985. 88.

 

18. Über die frühen Ausgaben der „Halotti Beszéd és Könyörgés”. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 10 (1986): 267-71.

 H.: Mária D. Mátai: Kleine ungarische Sprachgeschichte 84 (l. 3. tétel al.).

 

19. Die russische (sibirische) Kartensammlung des József Pápay. In: Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag - Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára. Wien–Budapest, 1992. 355-60.
H
.: Rusvai Julianna: Simonyi Zsigmond és Pápay József. Magyar Nyelvőr 130(2006): 488, 491; Kissné Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. In Óte tükörkép (l. 20. tétel al. 157); Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka (l. 20. al.).

 

20. Finnugor vonatkozású kéziratok és fényképek Debrecenben. Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum 3A. Debrecen, 1990. 48-55.

 H.: Rusvai ( l. 19. tétel, uo.); Kissné Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni
 hagyatéka. In: ÓTE tükörkép. Válogatás az óvó- és tanítóképző főiskolák, karok
 oktatóinak tanulmányaiból. Szerk. Raicsné, Horváth Anikó. Óvó- és Tanítóképzők
 Egyesülete. Baja, 2006. 157; Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni
 hagyatéka. In: Obi-ugorok a 21. században. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének
 Finnugor Osztálya által 2005. október 5–7-én rendezett konferencia anyaga. Szerk.
 Sipos Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Finnugor Osztály. Bp., 2007. http: //
 fgroszt.nytud.hu/publikaciok/obi-ugorok

 

21. Reguly Antal finn népköltészeti fordításai. Congressus Octavus Internationalis Fenno-Ugristarum. Jyväskylä 10-15. 8. 1995. Pars VIII. Redegerunt: Heikki Leskinen, Tõnu Seilenthal. Jyväskylä, 1996. 80-4.

 

22. Nyelvi magyarázat és történelem (Balassi- és Zrínyi-versértelmezések). Hungarologische Beiträge (Jyväskylä) 1995 (5): 213-20.
H.: Lahdelma, Tuomo: Bálint Balassi Suomessa. Hungarologische Beiträge 1995(5): 74; Balázs Mihály: „Vitézek, mi lehet...” A Katonaének elemzésének mérlegelése. Hungarológiai Közlemények 2005/1: 59.

 

23. Rinnakkaisuuksia suomen ja unkarin kielihistorian tutkimuksessa. Memoires de la Société Finno-Ougrienne 1998 (228): 336-40.

 H.: Ilona M. Nagy: Koordinierte Wortpaare im alten Ungarischen, Finnischen und

 Estnischen. In: Congressus Nonus Internationalis Fenno-Ugristarum. Pars V.

 Redegit: Tõnu Seilenthal. Tartu, 2001. 418, 426; Uő.: Vanhan unkarin kirjakielen rinnas-

 teisten sanaparien taustasta. Sananjalka 43 (2001): 108; Madas Edit: Középkori

 prédikációirodalmunk történetéből. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi

 Kiadója. Debrecen, 2002. 115.

 

24. C. N. Keckmanin Vanhan Kalevalan ruotsinnos Debrecenissä. Kalevalaseuran Vuosikirja 77-8: 283-9. Helsinki, 1999.

H.: Pääkkönen, Irmeli: Ahkeroimia. Oulun Yliopisto. Suomen ja Saamen Kielen ja Logopedian Laitoksen Julkaisuja. Nro 26. Oulu, 2005. 85.

 

25. Egy kelet-európai anekdota és egy magyar és ukrán szólás nyomában. In: Jubileumi kötet Lizanec Péter professzor 70. születésnapjára. Szerk. Fábián Miroszláva, Horváth Katalin. Ungvár, 2000. 44-50.

 

26. Balassi Bálint formuláiról. Hungarologische Beiträge 15(2004): 69-78.

H.: Balázs Mihály (l. 22. tétel al. 59)

27. A Halotti Beszéd néhány kifejezése és azok latin nyelvű háttere. In: Hatalom és kultúra. Az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväskylä, 2001. augusztus 6–10) előadásai. II. Szerk. Jankovics József, Nyerges Judit. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. Budapest, 2004. 1047–66.

 

28. Rényi Ferenc, egy magyar szabadsághős legendájának történelmi-politikai vonatkozásai Európában és Finnországban. In: Hatalom és kultúra. II. (l. az előző, a 26. tételt) 994–1001.

 

29. Egerin linnan kultti ja eräs Huovinen novelli. Hungarologische Beiträge 17(2005): 137–40.

 

Megjegyzés: Nemzetközi folyóiratnak, gyűjteményes kötetnek csak a kül- és belföldi idegen nyelvűeket vettem, valamint azokat, amelyek külföldi orgánumban, illetve nemzetközi kongresszusi kiadványban jelentek meg. Tulajdonképpen vehettem volna ide még olyan kiadványokat is, amelyek itthon jelentek meg, de külföldiek is írván bele nemzetközinek is számíthatnak (A Bereczki-Emlékkönyvek, 88., 165. tétel, a Hajdú Péter-Emlékkönyvek 76., 101., a Keresztes László-, Honti László-, a Csúcs Sándor-, a Szíj Enikő-Emlékkönyv stb). A Folia Uralicában (amelynek újabban nemzetközi szerkesztőbizottsága van) megjelent cikkek, illetve (részben) a Nyelvtudományi Közleményekben megjelentek szintén ide is vehetők.

 

 Cikkek, tanulmányok

 

30. Siserahad. Magyar Nyelvőr 94 (1970): 239-41.

H.: Kunszery Gyula: Magyar Nyelvőr 95: 369. – Hadrovics László: Magyar frazeológia. Bp., Akadémiai K. 1995: 327.

 

31. Debreceni szeme van. Magyar Nyelvőr 95 (1971): 208.

H.: Hadrovics László l. 29. tétel al. 319; Kálnási Árpád: Debreceni szólások és cívis közmondások. Tóth Könyvkereskedő és Kiadó Kft. Debrecen, 2008: 57.

 

32. Imsik. Magyar Nyelvőr 95 (1971): 209-9.

 

33. Verssorok stilisztikai elemzéséről. Magyar Nyelvjárások XVII (1971): 127-36.

 

34. Arany János és a Kalevala. Helikon XVII (1972): 221-5.

H.: Szász Levente: „Jelet rakj az úton végig”. A finnek irodalma. Városi Könyvtár, Pécs, 1976. 199; Domokos Péter: A Kalevala és Magyarország. In: Väinö Kaukonen: A Kalevala születése. Bp., 1983. Gondolat. 245; Uő.: Szkítiától Lappóniáig. Akadémiai Kiadó. Bp., 1990. 124 (2. bőv. kiad. is); Nyirkos István (szerk.): Utunk Pohjolába. Békéscsaba, 1985. 282; Uő.: A Kalevala művelődéstörténeti hatásáról. Ethnica 2000/3: 105; Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet. Acta Academiae Pedagogicae Agriensis. Nova Series Tom XIX./II. 994—1003. Sectio Linguisticae, Literaturisticae Hungaricae et Artis. Eger, 1989. 107, 108, 110, 112, 115; Uő.: A csodaszarvas a Kalevala erdejében. Gyöngyös, Pallas Kiadó, 1998. 97, 100, 101, 103, 104, 205, 217; Szíj Enikő: Nyelvtudományi Közlemények 1985: 406 (l. 13. tétel al.); Yrjö Varpio–Szopori Nagy Lajos: Ismerkedő ismerősök. A magyar irodalom fogadtatása Finnországban – a finn irodalom fogadtatása Magyarországon 1920–1986. Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Bp., 1990. 104, 112, 217 (Ez a könyv megjelent finnül is: Yrjö Varpio – Lajos Szopori Nagy: Suomen ja Unkarin kirjalliset suhteet vuosina 1920–1986. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura. Helsinki, 1990. 124 — és a finn kiadásban is még ez és további 15 hivatkozás; Fehérvári Győző: Dalnak új utat mutattam. Bp., Lucidus Kiadó, 2002: 252–3.

 

35. A fiatal modern filológus könyvtárosok tudományos továbbképzésének lehetőségeiről. In: A modern filológiai kutatás és a könyvtári információs tevékenység. Debrecen, 1973. 53-5.

 

36. A finn irodalom Magyarországon. Filológiai Közlöny XIX (1973): 152-65.

 H.: Nyirkos István (l. 34. al. 281); Uő.: A Kalevala művelődéstörténeti hatásáról. Ethnica. 2000/3: 104; Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet. (l. 34. al. 101, 114); Üő.: A csodaszarvas a Kalevala erdejében. Gyöngyös, Pallas Kiadó, 1998. 63, 205, 212; Domokos Péter: Szkítiától Lappóniáig. Budapest, Akadémiai Kiadó. Bp., 1990.100; Domokos Péter: írásaiból. Bp., ELTE Finnugor Tanszék. 2002. 208;Yrjö Varpio–Szopori Nagy Lajos: Ismerkedő ismerősök. A magyar irodalom fogadtatása Finnországban – a finn irodalom fogadtatása Magyarországon 19201986. Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja. Bp., 1990. 112–3, 140.

 

37. Reguly Antal Kalevala-fordítástöredéke. Könyv és Könyvtár (a KLTE Könyvtárának Évkönyve) IX (1973): 261-82. (Klnyként: A Debreceni KLTE Könyvtárának Közleményei 86).

H.: Szász Levente: „Jelet rakj az úton végig”. A finnek irodalma. Városi Könyvtár, Pécs, 1976. 195; Pusztay János: Az „ugor-török” háború után. Magvető Kiadó. Bp. 1977. 183; ); Stipa, Günter Johannes: Finnisch-ugrische Sprachforschung von der Renaissance bis zum Neupositivismus. Suomalais-ugrilainen Seura - Société Finno-Ougrienne Helsinki, 1990. 400 (MSFOu Vol. 206); Nyirkos István (l. 34 al. 281); Uő.: A Kalevala művelődéstörténeti hatásáról. Ethnica. 2000/3: 105; Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet (l. 36 al. 101, 114); Üő: A csodaszarvas a Kalevala erdejében (l. a 34. tétel al., 40, 44–6); Uő.: A mesebeli hattyú fogságában. Pallas Kiadó. Gyöngyös, 2000. 142; Selmeczi Kovács Attila (Szerk. és közreadja): Reguly Antal: Magyarországi jegyzetek. Néprajzi Múzeum. Bp. 1994. 9, 170; Uő.: Ethnographische Forschungen von Antal Reguly. In: Congressus Octavus Internationalis Fenno-Ugristarum. Pars VIII. Redegerunt Heikki Leskinen, Tõnu Seilenthal. Jyväskylä, 1996. 89; Yrjö Varpio – Szopori Nagy Lajos: Ismerkedő ismerősök. (l. 33. tétel al. 217); Szíj Enikő: A Kalevala és a magyarok. Nyelvtudományi Közlemények 1985: 400; Viljo Tervonen – Liisa Rumohr-Norio (l. 10. al. 143).

 

38. A permi nyelvek szóvégi magánhangzóinak történetéről. Nyelvtudományi Közlemények 76 (1974): 77-118.

H.: L. fentebb a 2. tétel al. Vahruseva, Honti, Kelmakov; Rédei és Csúcs idézett műveinek idézett helyeit; Benkő Loránd: az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp. 1980. 164; Hajdú Péter–Domokos Péter: Uráli nyelvrokonaink. Bp., Tankönyvkiadó, 1987. 28; Csúcs Sándor: Die Rekonstruktion der permischen Grundsprache. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. 88-9.

 

39. Megjegyzések a finnugor alapnyelv szóvégi magánhangzóinak történetéhez. Magyar Nyelvjárások XX (1974): 109-13.

H.: Benkő Loránd: az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp. 1980. 99,162,164; Honti, László (l. 2. tétel. al. 121, 147); Kelmakov V. K.: K istorii udmurtskogo i permskogo jazykoznanija. Udmurtskij Universitet. Izhevsk, 2002. 80.

 

40. Szó- és szólásmagyarázatok Balassi nyelvéből. Nyelvtudományi Értekezések 83. sz. Bp., 1974. 378-85.

H.: Bán Imre: Adalékok Balassi-vers értelmezésekhez. Studia Litteraria. XVII(1979): 17; Hadrovics László: (l. 29 al. 319); Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára XIV–XVII. század. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Bp., 1993. 362; Hegedűs Attila: Balassi nyelvjárása. Irodalomtörténeti Közlemények 98 (1994): 684; Bitskey István: Eszmék, művek, hagyományok. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen, 1996. 307; Jakab László: Habók, múka, veszék. Színes eszmék nem alszanak... Szépe György 70. születésnapjára. I. köt. Szerk. Andor József – Szűcs Tibor – Terts István. Lingua Franca Csoport. Pécs, 2001. 599, 601; Horváth Katalin: „Legyek ferge rabja, bátor ne szolgája.” Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk. Gréczi-Zsoldos Enikő, Kovács Mária. Miskolc, 2002. 71.

 

41. Egy magyar szabadsághős, Rényi Ferenc legendája az angol, finn, ír és a lengyel irodalomban. Filológiai Közlöny XXI (1975): 198-214.

H.: Csapláros István: Egy magyar szabadsághős, Rényi Ferenc legendája az angol, finn, ír és a lengyel irodalomban. Filológiai Közlöny XXII(1986): 411–2; Kabdebó Tamás: Mit tudunk egymásról? A magyarok az ír, az írek a magyar irodalomról. Napi Magyarország. 1998. VIII. 29.

 

42. Hozzászólás Domokos Péter „A finn irodalom fogadtatása Magyarországon” című könyvéhez. Könyv és Könyvtár (a KLTE Könyvtárának Évkönyve) X (1975): 141-53. (Klnyként: A Debreceni KLTE Könyvtárának Közleményei 91).

H.: Szíj Enikő: (13. al. 413, 415); Yrjö Varpio – Szopori Nagy Lajos (l. 35. al. 139); Lisztóczky László: A mesebeli hattyú fogságában. l. 37. al. 225); Domokos Péter írásaiból. Bp., ELTE Finnugor Tanszék. 2002. 208.

 

43. Reguly Antal egy finnországi levele. Könyv és Könyvtár X (1975): 155-70. (Klnyként: A Debreceni KLTE Könyvtárának Közleményei 92).

H.: Szíj Enikő: Finnország. Panoráma útikönyvek. Bp. 1979. 179, 184.; Uő.: (l. 13. al. 400); Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet. (l. 34 al. 101, 114); Uő.: A csodaszarvas a Kalevala erdejében (l. 34. tétel al. 38–40); A finn történelemről magyarul megjelent művek bibliográfiája 1997-ig. Összeáll. Bereczki András. ELTE Finnugor Tanszék, Numi-Tórem Finnugor Alapítvány. Bp., 1999. 38; Tervonen, Viljo–Liisa Rumohr-Norio (l. 10. al. 62)

 

44. Fű-fa. Magyar Nyelvőr 99 (1975): 474-7.

H.: O. Nagy Gábor: Mi fán terem. 3. bőv. kiad. Bp., Gondolat Kiadó. 1979. 185; Hadrovics László: Magyar frazeológia. Bp., Akadémiai K. 1995: 322.

 

45. [Minden követ megmozgat.] Magyar Nyelvőr 99 (1975): 474-9.

H.: O. Nagy Gábor: Mi fán terem. 3. bőv. kiad. Bp., Gondolat Kiadó.1979. 185.

 

46. Szó- és szólásmagyarázatok, etimológiai megjegyzések Balassi nyelvéből. Magyar Nyelv LXXII (1976): 308-20, 429-35.

H.: Bán Imre: Adalékok Balassi-vers értelmezésekhez. Studia Litteraria. XVII(1979): 17; I. Gallasy Magdolna: Az indulatszók. In: TNyT. II/1: 852; Kázmér Miklós (l. 40. tétel al. 362); Jakab László (l. 40. tétel al. 600-1); Hegedűs Attila (l. 40. tétel al. 684); Zsilinszky Éva: Szókészlettörténet (a középmagyar kor). In: MNytört. 619; Bitskey István: Eszmék, művek, hagyományok. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen, 1996. 307; Jakab László–Bölcskei András: Balassi-szótár. Debrecen, 2000. 5.

 

47. Utólagos megjegyzések a permi és az ősmagyar szóvégi magánhangzóinak történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 78 (1976): 387-91.

H.: Csúcs Sándor: Chrestomathia Votiacica. Bp.1990. 206; Vahruseva, Honti, Kelmakov, Rédei művei (l. 2. al., i. h.)

 

48. Újabb adatok Rényi Ferenc legendájának irodalmi földolgozásaihoz. Filológiai Közlöny XXII (1976): 412-4.

 

49. Hízelkedik. Magyar Nyelv LXXIII (1977): 99-100.

 

50. Kukucska. Magyar Nyelv LXXIII (1977): 212-3.

 

51. Az első magyar utazók a cseremiszek és a finnek között. Nyelvtudományi Közlemények 79 (1977): 217-22.

H.: Tervonen, Viljo: Kulturális kapcsolataink építői a XIX. században. In: Barátok, rokonok. Szerk. Päivi Heikkilä, Karig Sára. Európa. 1984. 48 (a könyv finnül és angolul is megjelent); Viljo Tervonen válogatott írásai a finn-magyar kapcsolatokról (l. 14 al. 50); Domokos Péter: Szkítiából Lappóniába. Bp., Akadémiai K. Bp., 1990. 30, 72; Lisztóczky László (35. al. 209); Bereczki András (összeáll.) (l. 43. al. 38); Klima László: http:// ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/tortforras/zalankem.html

 

52. Jöszte. Magyar Nyelv LXXIV (1978): 83.

 

53. Szómagyarázatok és szövegjavítások a középiskolás tankönyv régi magyar irodalmi szemelvényeihez. Magyar Nyelvőr 102 (1978): 208-13.

 

54. Egy Csokonai-anekdota háttere és változatai. Ethnographia LXXXIX (1978): 109-18.

H.: Sándor István: Anekdota. In: Magyar néprajz V. Népköltészet. Főszerk. Vargyas Lajos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1988. 816; Csokonai Vitéz Mihály Költemények. II. köt. krit. kiad. Sajtó alá rend. Szilágyi Ferenc. Bp., 1988. Akad. Kiad. 485; Faragó József: Olthévízi anekdoták két költő találkozásáról. Művelődés (Bukarest) 33(1979)/6: 33; Debrecen helytörténeti irodalma. Válogatott bibliográfia. Összeáll., szerk. Bényei Miklós. Debrecen története 7. köt. Debrecen, 2002. 269; Lukács László: Csokonai a néphagyományban. Ráció Kiadó. Bp., 2007. 58, 59, 63, 115.

 

55. Szövegkritikai megjegyzések és magyarázatok Balassi műveihez. Magyar Nyelv LXXIV (1978): 399-413.

H.: Bán Imre: Adalékok Balassi-vers értelmezésekhez. Studia Litteraria. XVII(1979): 17; Hadrovics László (l. 29. al. 321); Hegedűs Attila (l. 40. tétel al.); Bitskey István: Eszmék, művek, hagyományok. A Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. Debrecen, 1996. 307.

 

56. Szótörténeti adalékok Balassi nyelvéből. Magyar Nyelv LXXV (1979): 384-5, 504-12.

 H.: Hegedűs Attila (l. 40 tétel al. 684.); Bitskey István: Eszmék, művek, hagyományok. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen, 1996. 307; Az EWUng. egyes köteteiben felhasználva: celebrál, csattog, ellen, előz, evez, édes, fárad, fehércseléd, fúr, hat, hitves, hó3., húz, idea, importál, krokodilus, labirintus, lelkem (lélek a.). leth (leg), morotva, notórius, növendék, ottan, óceán, péterke, rág, reklamál, sehonnai, senki, sürget, szintén, szít, szív, tromf, tűnik (közülük néhány cikkem alapján más forrásból idézve).

 

57. Szótörténeti jegyzék Balassi műveihez. Magyar Nyelv LXXVI (1980): 116-20.

58. Lóg (Ady Endre egy szavához). Magyar Nyelvőr 103 (1979): 84-7.

H.: Büky László: Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály–Kiss Jenő (ism.). Magyar Nyelvőr 116(1992): 464.

 

59. Zrínyi Miklós egy kifejezéséről. Magyar Nyelvőr 103 (1979): 229-30).

H.: Adriai tengernek Syrenaia. Bev. Kovács Sándor Iván. Bp., 1980. 62; Büky László: Beke József: Zrínyi szótár.(ism.). Magyar Nyelv 2002: 360.

 

60. Csanádi Imre verse a határnevekről. Névtani Értesítő 2 (1979): 78-80.

 

61. Móricz Zsigmond egy elfelejtett cikke Csokonairól. Alföld 1979/11: 94-6.

 

62. Szótörténeti jegyzék Balassi műveihez. Magyar Nyelv LXXVI (1980): 116-20.

 

63. Szólástörténeti adalékok Balassi nyelvéből. Magyar Nyelv LXXVI (1980): 508-12.

H.: Hadrovics László (l. 29. al. 309); Bitskey István: Eszmék, művek, hagyományok. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen, 1996. 307.

 

64. Az önálló szóból keletkezett határozóragok illeszkedésének hatása a magyar magas és mély magánhangzók megterheltségére. In: Nyelvtudományi Értekezések 104. sz. Bp. 1980. 579-82.

H.: Agyagási Klára: egy régi probléma új megoldása. (A mari -la, -lä és a csuvas -lla/-lle határozói esetrag történetéhez.). Magyar Nyelvjárások 38: 22.

 

65. Ő se jobb a Deákné vásznánál. Magyar Nyelvőr 104 (1980): 100-6.

 H.: Bernáth Béla: A szerelem titkos nyelvén. Erotikus szólások és egyéb folklórszövegek magyarázata. Gondolat. Bp., 1986. 42; Hadrovics László (l. 29 al. 323); Régi Magyar Költők tára. XVI. századbeli magyar költők művei. Új folyam. XI. köt. Sajtó alá rend. Ács Pál. Akadémiai Kiadó – Orex Kiadó. Bp., 1999. 504–5 (A deákné vásznáról); Ács, Pál: “Nem jobb ő is a Deákné vásznánál”. A Hungarian Fiddler’s Song before 1580. Acta Ethnographica Hungarica. 45(2000): 360–1, 363; Uő.: „Nem jobb ő is az deákné vásznánál”. In: Uő.: „Az idő ósága”. Osiris. Bp. 2001. 144–5; Kálnási Árpád (l. 31. al. 57)

 

66. A Debreceni Nyári Egyetem és az Egyetemi Könyvtár. Nyelvünk és Kultúránk 39. sz. (1980): 62-5.

H.: Debrecen helytörténeti irodalma (l. 54 al. 134).

 

67. Móricz Zsigmond elfeledett írásai. Csokonai. Bevezetés és közlés. Új Tükör. 1980. márc. 9.

H.: Csokonai Vitéz Mihály Költemények. II. köt. krit. kiad. Sajtó alá rend. Szilágyi Ferenc. Bp., 1988. Akad. Kiad. 485.

 

68. A -sza, -sze nyomósító toldalék eredete. In: Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. Bp., 1981. 81-90.

H.: Juhász Dezső: A módosítószók. In: TNyt. I/2: 838; E. Abaffy Erzsébet: Az igemód- és igeidőrendszer. In: TNyt. I/2: 238; MNytört. 915; D. Mátai Mária (l. 5. al.) 117, 159.

 

69. Nem mindig papsajt. Magyar Nyelv LXXVII (1981): 470-3.
H.: Hadrovics László (l. 29. al. 319); Kálnási Árpád (l. 31 al. 241)

 

70. Spicc. Magyar Nyelv LXXVII (1981): 473.

 

71. A deákné vásznáról. Magyar Nyelvőr 105 (1981): 225-6.
H.: Bernáth Béla: A szerelem titkos nyelvén. Erotikus szólások és egyéb folklórszövegek magyarázata. Gondolat. Bp., 1986. 42; Hadrovics László (l. 29. al. 323).

 

72. Az Ómagyar Mária-Siralom értelmezéséhez. Magyar Nyelv LXXVIII (1982): 29-38.

H.: Winkler-kódex. Bev., jegyz. Pusztai István. Akadémiai Kiadó, Bp., 1988. 26; Martinkó András: Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. Akadémiai Kiadó. Bp., 19; Nádor-kódex. Közzéteszi és a jegyzeteket írta Pusztai István. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Bp. 1994. 14; Balázs Judit: A mondat szerkezete. In: TNyt. I. 617; Haader Lea: Az összetett mondatok. In: TNyt. I. 741.

 

73. Arany János finn kapcsolatai és Vikár Béla Kalevala-fordítása körül. Filológiai Közlöny XXVIII (1982): 514-7.
H.: Szíj Enikő (l. 14. al. 400); Voigt Vilmos: A Kalevala – egy 19. századi nemzeti eposz. Nyelvtudományi Közlemények. 87 (1985): 419; Yrjö Varpio – Szopori Nagy Lajos (l. 34. al. 217); Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet (l. 34 al. 107, 115); Uő.: A csodaszarvas a Kalevala erdejében. (l. 34. al. 97–104, 217).

 

74. (Surjánfalva) ~ Sürgyefalu ~ Şurdesti. Magyar Nyelvőr 106 (1982): 358-60.

 H.: Fehértói Katalin: Surján. Nyr. 107: 352-3; Reuter Camillo: Magyar helynévadás-e a Surjánfalva? Nyr. 109: 235-41; Hoffmann István: Magyar helynévkutatás 1958-2002. Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Debrecen, 2003. 154; Onomastica Uralica 1b. Selected Bibliography of the Onomastics of the Uralian Languages 1b. Ed. by István Hoffmann. Debrecen–Helsinki. 2001. 354.

 

75. A finn utcanévadás egy különleges esete. Névtudományi Értesítő 7(1982): 161–2.

H.: Onomastica Uralica 1a. Selected Bibliography of the Onomastics of the Uralian Languages 1a. Ed. by István Hoffmann. Debrecen–Helsinki, 2001. 85.

 

76. A magyar szóvégi rövid magánhangzók történetéhez. Magyar Nyelv LXXIX (1983): 47-59.

 

77. Finn könyvek és kéziratok Debrecenben. Magyar Nyelvjárások XXV (1983): 169-80.

 H.: Bereczki András (l. 42. tétel al. 38).

 

78. Etimológiai és jelentéstani megjegyzések néhány finnugor ige-névszóhoz. Urálisztikai tanulmányok. Szerk. Bereczki Gábor és Domokos Péter. Bp., 1983. 275-83.

 H.: MNytört. 915; D. Mátai Mária (l. 5 al. 159.)

 

 79. Ki fordította le először svédre a Régi Kalevala 29. énekét? Nyelvtudományi  Közlemények 85 (1983): 401-3.

 H.: Szíj Enikő (l. 13. al. 416); Nyirkos István (l. 33 al. 283); Voigt Vilmos: A Kalevala

 – egy 19. századi nemzeti eposz. Nyelvtudományi Közlemények 87 (1985): 423; Yrjö

 Varpio – Szopori Nagy Lajos (33. al. 217); Viljo Tervonen ja Liisa Rumohr-Norio (l. 10. al. 143).

 

80. A finnugor nomen-verbumok kérdése különös tekintettel a magyarra. Studia in

 honorem J. Balázs. Szerk. Szathmári István és Bencze Loránt. ELTE., Bp. 1984. 203-8.

 (Soksz.).

 

81. Igei-névszói kettős (hármas) szófajúság az ősmagyar korban. Nyelvtudományi Közlemények 87 (1985): 37-48.

 H.: Hadrovics László: Magyar történeti jelentéstan. Bp., 1992. 286; D. Mátai Mária:

 Szófajtörténet (az ősmagyar kor). In: MNytört. 225; Uő.: (l. 5. al. 159).

82. Mige zocostia vola (A Halotti Beszéd értelmezéséhez 1.). Magyar Nyelv LXXXI (1985): 442-52.

 H.: R. Hutás: TNyt. I. 672; D. Mátai Mária: Az igekötők. TNyt. II/1: 695; Uő.:

 Szófajtörténet (az ómagyar kor). In: MNytört. 428, 915; Uő.: (l. 5. al. 159).

 

83. Kutatók önmagukról. A. Molnár Ferenc. Szovjet Irodalom 1985/6 (Finnugor szám): 25-6.

 

84. Feze (A Halotti Beszéd értelmezéséhez 2.). Magyar Nyelv LXXXII (1986): 169-90.

H.: Jakab László: Ómagyar szövegek íráshibát feltételező értelmezései. Folia Uralica Debreceniensia 2 (1991): 57–60; Galgóczi László: A Halotti Beszéd és a halotti beszédek. In: Békési Imre, Galgóczi László, Nagy L. János: Újabb megközelítések a Halotti Beszéd és Könyörgés vizsgálatában. Iskolakultúra 1996/9. M8, M9; Papp Zsuzsanna: A mellérendelő szerkezetek. In: TNyt. I. 727; Uő.: A mellérendelő mondatok. Uo. 751; Korompay Klára: A Halotti Beszéd magyar nyelve. Nyelvünk és Kultúránk 2003 (33. évf. 128. sz. 104); Csorba Dávid: Bibliai vonatkozású paratagmák mint az egyházi írásértelmezés toposzai. Magyar Nyelvőr 129 (2005): 109, 110; Korompay Klára: Tanulmányok a magyar egyházi nyelvhasználat története köréből. (ism.) Magyar Nyelv 2008: 485.

 

85. Szélhámos. Magyar Nyelvőr 110 (1986): 110.

H.: Hadrovics László (29. al. 321).

 

86. A Halotti Beszéd és könyörgés korai közléseiről. Magyar Nyelvőr 111 (1987): 158-61. (A 75. tétel magyarul).

H.: Madas Edit: Középkori prédikációirodalmunk történetéből. Debrecen, 2002. Kossuth Egyetemi Kiadó. 89; Uő.: Halotti Beszéd – Die Grabrede. OSzK. Bp., 2002; Uő.: Halotti Beszéd és Könyörgés. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. IV. köt. (vö. 3. al.) Bp., 2005. 14.

 

87. Kiegészítés a szélhámos szófejtéséhez. Magyar Nyelvőr 111 (1987): 375.

 

88. Szótörténeti és jelentéstani megjegyzések néhány finnugor eredetű szavunk igei és névszói kettős szófajúságához. Uralisztikai tanulmányok 2. Szerk. Domokos Péter—Pusztay János. Bp., 1988. 189-93.

H.: D. Mátai Mária: MNytört. 915; Uő.: (l. 5. al. 159).

 

89. Szótörténeti és etimológiai megjegyzések a főnevesüléssel és kettős szófajú szavainkkal kapcsolatban. Magyar Nyelv LXXXV (1989): 341-4.

H.: Papp Zsuzsa: Nevek kincsesbányája – kódexírók művelésében. In: Szavak – nevek – szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Szerk. Kiss Gábor – Zaicz Gábor. MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp. 1997. 322.

 

90. Névtan, szótörténet és művelődéstörténet (a gödény és a pelikán szavakról). Névtudomány és művelődéstörténet. Szerk. Balogh Lajos és Ördög Ferenc. Bp. 1989. 360-7. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 183. sz.).

H.: Onomastica Uralica 1b. (l. 73. al. 401).

 

91. Finnugor vonatkozású tudománytörténeti adalékok 1. Folia Uralica Debreceniensia 1 (1989): 77-82.

H.: Debrecen helytörténeti irodalma (l. 54. al. 121); Viljo Tervonen ja Liisa Rumohr-Norio (l. 10. al. 143); Kissné Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. In: ÓTE tükörkép (l. 20. al. 157); Rusvai Julianna: Pápay József debreceni kéziratos hagyatéka (l. 20. al.)

 

92. Még egyszer a Surjánfalva ~ Sürgyefalu ~ Şurdesti névről. Magyar Nyelvőr 113(1989): 494-7.

H.: Hoffmann István: Magyar helynévkutatás 1958-2002. Debrecen, 2003. 154; Onomastica Uralica (l. 73. al. 401).

 

93. Zrínyi-magyarázatok. Magyar Nyelv LXXXVII (1991): 354-9.

H.: Beke József: Zrínyi-szótár. Argumentum. Bp., 2004. 31; Büky László: Beke József Zrínyi-szótár (ism.) MNy. 2005: 357, 359.

 

94. Finnugor vonatkozású tudománytörténeti adalékok II. Folia Uralica Debreceniensia 2 (1991): 145-52.

 H.: Debrecen helytörténeti irodalma (l. 54. al. 121).

 

95. Ady Endre egy sajátos szaváról (ellovan). Emlékkönyv Benkő Loránd 70. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. Bp. 1991. 457-9.

H.: Büky László. Magyar Nyelvőr 116(1992): 464.

 

96. Régi finnugor nyelvészek mint könyvtárosok. Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1991. 492-501.

 H.: Viljo Tervonen ja Liisa Rumohr-Norio (10. al. 143).

97. A. Molnár Ferenc írja. Magyar Nyelv LXXXVIII (1992): 384.

 

98. Névtörténeti megjegyzések. Névtani Értesítő 15 (1993): 237-9.

H.: Papp Zsuzsa: Nevek kincsesbányája – kódexírók művelésében. In: Szavak – nevek – szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Szerk. Kiss Gábor – Zaicz Gábor. MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp. 1997. 322; Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. 927.

 

99. Kazinczy utalásai Horatiusra a nyelv változásával kapcsolatban. Magyar Nyelv XC (1994): 363-5.

H.: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. 1991 –1995. Általános rész. Személyi rész A. – Zs. Szerk. B. Hajtó Zsófia – Csóra Karola. Akadémiai Kiadó – Argumentum Kiadó. Bp., 2007. 410.

 

100. Lehet-e íráshibát feltenni a Halott Beszéd feze szavában? Folia Uralica Debreceniensia 3 (1994): 79-83.

H.: Gheno, Danilo: A Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom. Magyar Nyelvőr 2008: 342.

101. Néhány megjegyzés obi-ugor tárgyú fényképekhez. In: Hajdú Péter 70 éves. Szerk. Sz. Bakró-Nagy Marianne, Szíj Enikő. MTA Nyelvtudományi Intézet. Bp. 1993 (1994). 17-20.

H.: Kissné Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. In: ÓTE tükörkép (l. 20. al. 157); Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. (l. 20 al.)

 

102. A Laskai Sorok és párhuzamos szövege a Thewrewk-kódexben. Magyar Nyelv 1996 (92): 21-32.
H.: D. Mátai Mária: Verses imádság 1433-ból. Nyr. 1996–1997. 1996: 458, 461, 464, 468; 1997: 78, 82, 85; Uő.: Első magyar nyelvű verses imádságunk. Universitas. Bp. 1997. Bp. 164; Gáspári László: Az irodalmi írásbeliség történetének vázlata. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 1998. 147; Révay Valéria: Mátai Mária: Első magyar nyelvű verses imádságunk. (ism.) Magyar Nyelvőr 122(1998): 238; Gömöry- kódex. 1516. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Közzéteszi, bev. Haader Lea és Papp Zsuzsanna. Budapest, 2001. 132.

 

103. Pápay József finnországi naplója (1898. márc. 6. - 1898. márc. 14.). Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. Szerk. Mészáros Edit. JATE Finnugor Tanszék, Szeged, 1996. 231-4.

H.: Debrecen helytörténeti irodalma (l. 54. al. 348); Rusvai Julianna: Pápay József, a debreceni professzor. Folia Uralica Debreceniensia 14 (2007): 113, 115–6; Kissné Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni kéziratos hagyatéka. In: ÓTE tükörkép. 157 (l. 20. al.); Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. (20. al.).

 

104. Még egyszer a Laskai Sorokról és annak a Thewrewk-kódexbeli párhuzamos szövegéről. Magyar Nyelv 1997 (93): 68-71.

H.: D. Mátai Mária: (l. 102. tétel al. 163.); Gáspári László (l. 102. tétel al. 147); Révay Valéria (l. 102. tétel al.); Gömöry-kódex. Közzéteszi, bev. Haader Lea és Papp Zsuzsanna. Budapest, 2001. 132.

 

105. A Halotti Beszéd magyarázatához 1. Magyar Nyelv 1997 (93): 207-16.

H.: Gáspári László: Az irodalmi írásbeliség történetének vázlata. Nyíregyháza, 1998. 147; Madas Edit: Középkori prédikációirodalmunk történetéből. Debrecen, 2002. Kossuth Egyetemi Kiadó. 90; Csorba Dávid: Bibliai vonatkozású paratagmák mint az egyházi írásértelmezés toposzai. Magyar Nyelvőr 129 (2005): 109, 110; Madas Edit: Halotti Beszéd és Könyörgés. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor IV. köt. (vö. 3. al). Bp., 2005. 14.

 

106. (Viljo Tervonennal) József Pápay Suomessa 1898. Folia Uralica Debreceniensia 1997 (4): 109-11.

H.: Debrecen helytörténeti irodalma (l. 54. al. 348); Rusvai Julianna (l. 103. al. 113, 116).

 

107. Bornemisza egy szaváról (kicsosz). Magyar Nyelv 1998 (94): 67.

 

108. A Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom magyarázatához. Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Keszler Borbála. Bp., 1998. 143-5.

 

109. 190. dicséretünk szövegéről és a Himnusz kezdetéről. Református Egyház. L (1998): 281-3.

 H.: Orlovszky Géza l. 1. tétel al. 491, 495.

 

110. Bornemisza egy szaváról (kicsosz). Magyar Nyelv 1998 (94): 67.

 

111. Vogul énekek hatásának nyomai Kodolányi János Juliánus barát című regényében (Pápay József osztjákföldi kutatóútjának és Kodolányi János születésének centenáriumára emlékezve). Folia Uralica Debreceniensia 5 (1998): 23-30.

 

112. Finn és magyar névtörténeti megjegyzések (Az Ilona név történetéhez és egyéb adalékok). Névtani Értesítő 21 (1999): 244-7.

 H.: Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. 927;

 Onomastica Uralica 1b. (l. 73 al. 401).

 

113. A mondatbeli átértékelődés egy esete az ómagyar korban (halottaiból). In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei. I. Magyar és finnugor mondattörténet. Szerk. Büky László és Forgács Tamás. Szeged, 1999. 121-32.

 H.: B. Gergely Piroska: Magyar Nyelv 2000: 490; Horváth Mária: Magyar

 Nyelvjárások 49(2001): 219.

 

114. Az Ómagyar Mária-siralom egy szerkezetéről (therthetyk kyul). Magyar Nyelvjárások 32 (1999): 49-56.

H.: Kecskés Judit: Nyelvemlékelemző segédkönyv. Miskolc, 2007. 165 (A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének kiadványai 2.); D. Mátai Mária l. 5. al. 159; Gheno, Danilo l. 100. tétel al. 345.

 

115. A felszólító mód jelének történetéhez. Magyar Nyelvjárások 2000 (38): 25-30.

 H.: Sárosi Zsófia: Morfématörténet (az ómagyar kor). In: MNytört. 364, 915.

 

116. Orosz vonatkozású filológiai adalékok Budenz Józseffel és Géresi Kálmánnal kapcsolatban. In: Köszöntő könyv Papp Ferenc akadémikus 70. születésnapjára. Szerk. T. Molnár István és Klaudy Kinga. Debrecen, 2000. 337-9.

 

117. A Himnusz és a Szózat történetéről. Magyartanítás 2000/2: 3-4.

 

118. Az „Ez esztendőt megáldjad…” kezdetű újévi énekünk szövegéről és a Himnusz első sorairól. In: Egyház és művelődés. Szerk. G. Szabó Botond, Fekete Csaba, Bereczki Lajos. Debrecen, 2000. 357-67.

H.: Bitskey István: Egyház és művelődés (ism.). Protestáns Szemle 2001/1: 53-4; Gaál Botond: A „kánaáni nyelv” és a református teológiai nyelvújítás (l. 1. al. 458).

 

119. Egy nyelvi és művelődéstörténeti adattár tervéről. Magyar Nyelv 97 (2001): 367-8.

 

120. A Halotti beszéd és könyörgés értelmezése. Magyar Nyelvőr 125 (2001): 374-7.

H.: Madas Edit: Középkori prédikációirodalmunk történetéből. Debrecen, 2002. Kossuth Egyetemi Kiadó. 90; Uő.: Halotti Beszéd és Könyörgés. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. IV. köt. (vö. 3. al.). Bp. 2005. 14; Csorba Dávid: Bibliai vonatkozású paratagmák mint az egyházi írásértelmezés toposzai. Magyar Nyelvőr 129 (2005): 109, 110; Uzonyi Kiss Judit – Tuba Márta: Magyar nyelvtan a 9. évfolyam számára. Celdömölk, 2005. 90-1

 

121. Két régi magyar ima az oltáriszentségről. Habilitációs értekezés tézisei. Debrecen, 2001. 10 l.

 

122. Balassi-magyarázatok. Magyar Nyelvőr 125 (2001): 488-92.

 

123. Vogul énekek hatásának nyomai Kodolányi János magyar történelmi regényeiben. Magyartanítás 2001/4: 8-12.

 

124. Finnugor vonatkozású tudománytörténeti adalékok III. Folia Uralica Debreceniensia 8 (2001): 419-25.

 

125. Versek a finn nyelvről. Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Szerk., Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám. Bp., 2002. 356-9.

 

126. Szemöldök. Magyar Nyelv 98 (2002): 78.
H.: Elekfi László: Helyesírásunk egy cikksorozat tükrében. Magyar Nyelvőr 128 (2004): 356, 363.

 

127. Pótlólagos megjegyzések a Halotti beszéd és könyörgés értelmezéséhez. Magyar Nyelvőr 126 (2002): 101-2.

 

128. Arany János- és Zrínyi-kommentárok. Magyar Nyelv 98 (2002) 217-8.

 H.: Zrínyi Miklós összes művei. Szerk., utószó Kovács Sándor Iván. Bp., 2003. 895.

 

129. Balassi- és Zrínyi-magyarázatok Magyar Nyelv 2002 (98): 470-3.

 H.: Beke József: Zrínyi szótár. Ism. Büky László: MNy. 2002: 361.

130. Kommentárok Balassi Bálint Az erdéli asszony kezéről című verséhez. Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk. Gréczi-Zsoldos Enikő, Kovács Mária. A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. Miskolc, 2002. 130-3.
H.: Szentmártoni Szabó Géza: „Mint szép ereklyével...”. Balassi versének hasonlata, és ami mögötte rejtezik. Iskolakultúra 2004/2: 37

131. Az Ómagyar Mária-siralom értelmezése. Magyar Nyelvőr 127 (2002): 464-9.

H.: Uzonyi Kiss Judit – Tuba Márta: Magyar nyelvtan a 9. évfolyam számára. Celdömölk, 2005. 92.

132. Újabb adatok egy Csokonai- és egy cigányanekdotához. Ethnica. IV/3 (2002): 132-5.

133. Kiveti a drágát a hasából. Magyar Nyelvőr 127 (2003): 107-8.

134. Dongába[(n)] dönt, marad, volt. Magyar Nyelvőr 127 (2003): 108-9.

135. Ady Endre bibliájáról. Irodalomismeret. 13 (2003)/1: 70-3.

H.: Biblia Sacra Hungarica. A könyv, „mely örök életet ad”. A katalógust szerkesztette Heltai János, Gáborjáni Szabó Botond. Országos Széchényi Könyvtár. Budapest, 2008. 261.

136. Korai adatok az igekötővel való felelésre. Magyar Nyelv 99 (2003): 70-1.

137. A. Molnár Ferenc írja. Magyar Nyelv 99 (2003): 381-2.

138. A régi magyar katonai nyelv egy kifejezéséről (fejeket szed). Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Keszler Borbála. Bp., 2003. 85-91.

139. Finnugor vonatkozású tudománytörténeti adalékok IV. In: Permistica et Uralica. Ünnepi könyv Csúcs Sándor tiszteletére. Szerk. Molnár Zoltán és Zaicz Gábor. Piliscsaba, 2003. 176-81.

140. A Königsbergi Töredék vizsgálatához. Magyar Nyelvjárások 41 (2003): 433-40.

H.: Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek. Akadémiai Kiadó. Bp., 2006. 32, 179.

141. Pápay József oroszországi (szibériai) fényképgyűjteménye. Ünnepi kötet Honti László tiszteletére. Szerk. Bakró-Nagy Marianne, Rédei Károly. Bp., 2003. 309-14.
H.: Rusvai Julianna (l. 19. tétel a. uo.); Kissné Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. In: ÓTE tükörkép (20 al. 157.); Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka (l. 20 al.).

142. Néhány megjegyzés az egri vár kultuszához. Magyartanítás 2003/4: 30-3.

143. A magyar hosszúmássalhangzó-rendszer kialakulásáról és néhány finnugor eredetű szavunk hangtani fejlődéséről. Nyelvtudományi Közlemények 100 (2003): 198-211.

144. Az Ómagyar Mária-siralom néhány szavának magyarázatáról. Magyar Nyelvőr 127 (2003): 472–8.

145. Az apostoli hitvallás szöveghagyományáról (halottaiból, halottaiban). In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből (l. 168. tétel al.). 11-34.
H.: Haader Lea: A Müncheni emlék. Magyar Nyelv CI (2005): 167.

146. A Halotti beszéd és könyörgés olvasata és értelmezése. Uo. 35-53. + 1 fakszimile
H.: Csorba Dávid: Bibliai vonatkozású paratagmák mint az egyházi írásértelmezés toposzai. Magyar Nyelvőr 129 (2005): 109, 110; Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek. Akadémiai Kiadó. Bp. 2006. 26, 179.

147. Az Ómagyar Mária-siralom olvasata és értelmezése. Uo. 55-76.

 H.: Vizkelety András: Az európai prédikációirodalom recepciója a Leuveni Kódexben. Akadémiai Kiadó. Bp., 2004. 11, 288; Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek. Akadémiai Kiadó. Bp., 2006. 35, 179.

148. Az Ómagyar Mária-siralom therthetyk kyul szerkezetéről. Uo. 77-88.

149. A magyarországi református énekeskönyv nyelvi, filológiai problémáiról. (Érted-e, amit énekelsz?) Uo. 209-13.

H.: Gaál Botond: A „kánaáni nyelv” és a református teológiai gondolkodás (l. 54. al. 459); Uő.: A „kánaáni nyelv” és a református teológiai nyelvújítás. Református Egyház LX(2008): 89.

150. A Gyulafehérvári sorok vizsgálatához. Könyv és Könyvtár 25 (2003): 355–8.

 H.: Vizkelety András: Gyulafehérvári Sorok. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. középkor és kora újkor. III. köt. (l. 3. al.) Bp., 2005. 422; Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek. Akadémiai Kiadó. Bp. 2006. 40, 179.

151. Csep(p) ~ csöp(p). Magyar Nyelv 100 (2004): 80-1.

152. Újabb szempontok a Halotti Beszéd magyarázatához. Magyar Nyelv 100 (2004): 439–53.
 H.: Gheno, Danilo l. 100 tétel al. 450.

153. August Ahlqvistin kirja Debrecenissä. Bibliophilos (Helsinki) 2005/1: 12.

154. Zrínyi-kommentárok. Magyar Nyelv 101 (2005): 461-4.

155. József Attila-kommentárok. Magyar Nyelvőr 129 (2005): 521-4.

156. Évfordulós versmagyarázatok. In: 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Szerk. Mártonfi Attila, Papp Kornélia, Slíz Mariann. Argumentum. Bp., 2006. 509–11.

157. A. Molnár Ferenc írja. Magyar Nyelv 102 (2006): 510.

158. Gondolatok a Gömöry-kódex újabb kiadása kapcsán. Magyar Nyelv 103 (2007): 149–63, 270-82

159. Érted-e, amit énekelsz? (A magyar református énekeskönyv nyelvi problémáiról). In: Nyelv, nemzet, identitás. A VI. Nemzetközi Hungarlógiai Kongresszus (Debrecen, 2006. augusztus 22–26.) nyelvészeti előadásai. II. köt. Szerk. Maticsák Sándor. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. Debrecen–Budapest, 2007. 343–50.

160. Országh Lászlóról egy amerikai professzor – és egy volt Országh-diák. In: In memoriam Országh László születésének 100. évfordulójára. Szerk. Vadon Lehel. Eszterházy Károly Főiskola Amerikanisztika Tanszék. Eger, 2007. 236–40. Ua. mint 228.

161. A román nyelvbe került magyar eredetű helynevek végmagánhangzójának kérdéséhez. In: Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére. Második kötet. Szerk. Benő Attila, Fazakas Emese, Szilágyi N. Sándor. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó. Kolozsvár 2007. 124–31. (A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 4.)

162. A Herpály helynév eredetéhez. Rálátás VIII (2007)/4: 51–5.

H.: Tóth Valéria: Településnevek változástipológiája. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. Debrecen, 2008. 164, 252.

163. Szabó T. Attila egy levele Illyés Gyulához és ami körülötte feltárult. Szabó T. Attila és
 Illyés Gyula kapcsolatáról. Magyar Nyelv 103 (2007): 477–88.

164. Újabb adalékok legkorábbi szövegemlékeink tanulmányozásához. Magyar Nyelvőr
 132 (2008): 53-63.

165. Finnugor, főleg cseremisz és finn vonatkozású tudománytörténeti adalékok V.
Adatok Kodály Zoltán és Illyés Gyula munkásságához is. Ünnepi írások Bereczki Gábor tiszteletére. Szerkesztők: Bereczki András, Csepregi Márta, Klima László. ELTE Finnugor Tanszék -- Numi Tórem Finnugor Alapítvány. Budapest, 2008. 556–70. (Urálisztikai Tanulmányok 19.) ISSN: 0238-6447; ISBN: 978-963-463-963-3. (Rövidesen felkerül az internetre.)

166. Medgyesi Pál „Jajjai” nyelvtörténeti szempontból. Medgyesi Pál redivivus. Tanulmányok a 17. századi puritanizmusról. A Könyv és Könyvtár 2007-es különszáma. Szerk. Fazakas Gergely Tamás és Győri L. János. Debreceni Egyetem, Egyetemi és

 Nemzeti Könyvtár. Debrecen, 2008. 45–52.

167. Szabó T. Attila egy levele Illyés Gyulának a régi magyar nyelv stílusában. Magyar Nyelv104 (2008): 218–22.

168. Reguly Antal mint könyvtáros. Finnugor Világ XIII/3 (2008. szeptember): 9–13.
 (Részben ua. mint 96.)

169. A Biblia és a magyar nyelv. biblia.drk.hu [az Irodalom címszón belül]

170. A Halotti beszéd és könyörgés értelmező átírásban [bibliai kommentárokkal]

 biblia.drk.hu [Az Irodalom címszón belül]

171. A Biblia és anyanyelvünk. Magyartanítás 2009/1: 3–7 (Részben ua. mint 169.)

172. A Halotti beszéd nyelve és a Biblia. Sajtó alatt. Megjelenik: Theológiai Szemle 2009/1 vagy 2009/2.

173. A Biblia és anyanyelvünk (Tekintettel Szenci Molnár Albert zsoltárfordításaira is). Megj.: Sárospataki Füzetek 2009/1.

174. Szenci Molnár Albert zsoltárainak nyelvi problémái a református énekeskönyvben. Megj.: Egyháztörténeti Szemle 2009/2.


 Szövegkritikiai közreadás belföldi kiadványban

 

175. Régi Kalevala (Reguly Antal fordítástöredéke). Közzéteszi, a bevezetőt és a jegyzeteket írta A. Molnár Ferenc. Finn–Magyar Társaság, Kecskemét, 1985 [1986]. 56 l.

 Ism.: Lovas Dániel: Petőfi Népe 1986. szept. 27. – Lisztóczky László: Hevesi Szemle
 1987/1: 91-2. – Kovács Magdolna: Nyelvtudományi Közlemények 89: 244-5. – Kovács  Sándor Iván: Népszabadság 1987. IX. 8.

 H.: Szíj Enikő: A Kalevala és a magyarok. Nyelvtudományi Közlemények. 1985. 400;
 Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet. ( 34. al. 101, 114); Uő.:

 Csodaszarvas a Kalevala erdejében (34. al. 210); Yrjö Varpio – Szopori Nagy Lajos (34.
 tétel al. 218); Selmeczi Kovács Attila (Szerk., közread.): Reguly Antal: Magyarországi

 jegyzetek. Néprajzi Múzeum. Bp. 1994. 9, 170; Uő.: (Ethnographische... (l. 34. tétel al. 89);

 Fehérvári Győző: Dalnak új útját mutattam. A Kalevala és a Kalevipoeg összehasonlító
 elemzése, magyarországi fogadtatása és hatása. Bp., Lucidus Kiadó. 2002. 178, 274; Viljo
 Tervonen–Lissa Rumohr-Norio (l. 10. al. 143).

 

176. Reguly Antal finn népköltészeti fordításai. Közzéteszi, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta A. Molnár Ferenc. Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Debrecen, 2003. 66 l. (Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár. Kiadványok 5.)

Ism.: Falk Nóra: Finnugor Világ 9(2004): 31–32; – Rusvai Julia: Folia Uralica Debreceniensia 11(2004): 165–6 – Varga P. Ildikó: Erdélyi Múzeum 67(2005)/1–2: 148–50; – Szopori Nagy Lajos: Egy könyvsorozat és ötödik darabja. Debreceni Szemle 2005/4: 610–2; – Salamon Ágnes: http://www.magyarfintarsasag.hu; 2007. febr. 24.

H.: Viljo Tervonen–Liisa Rumohr–Norio (l. 10. tétel al. 143); Rusvai Júlia: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. In: Obi-ugorok a 21. században. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Finnugor Osztálya által 2005. október 5–7-én rendezett konferencia anyaga. Szerk. Sipos Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Finnugor Osztály. Bp., 2007. http: //

 fgroszt.nytud.hu/publikaciok/obi-ugorok

 

Szerkesztett kötet

 

177. Radóczné Bálint Ildikó: A ’kegyelem’ jelentésű szavak Szenci Molnár Albert műveiben. Szenci Molnár Társaság. Budapest, 2001. (Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár. Kiadványok 1.)

 Ism.: Dankó Imre: Confessio 2002/3: 117–8 (A Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár c.
 sorozatról is); – Dienes Erzsébet: Magyar Nyelvjárások 42(2004): 137–8.

 H.: Fekete Csaba: Liturgia Claudiopolitana (l. 237. tétel al. 61).

 

178. Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből (M. Nagy Ilonával). DE, Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Debrecen, 2003. 218 l. (Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár. Kiadványok 4.)

  Ism.: T. Szabó Csilla: Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 47(2003): 159–62;
 Dankó Imre: Egyháztörténeti Szemle 5(2004): 169–71; – Révay Valéria:
 Magyar Nyelvjárások 42(2004): 139–143; –– Korompay Klára: Magyar Nyelv
 2008: 484–8.

 H.: L. egyes cikkeket fentebb (145, 146, 147, 149. al.); Imre Mihály: A Vizsolyi Biblia

 egyik forrása. Petrus Martyr. Tiszántúli Református Egyházkerület. Debrecen, 2006.
 37; D. Mátai Mária (5. al. 159).

 

 Tudományos munka bírálata (recenziók)

 

179. Hajdú Péter: The Samoyed Peoples and Languages. Bloomington, 1963. Magyar Nyelvjárások XI (1965): 72-3.

 

180. Finnugor nyelvek nyelvkönyvei az Uralic and Altaic Series-ben (Meri Lehtinen: Basic Course in Finnisch, Felix J. Oinas: Basic Course in Estonian, Béla Kálmán: Vogul Chrestomathy, Károly Rédei: Northern Ostyak Chrestomathy, János Gulya: Eastern Ostyak Chrestomathy). Nyelvtudományi Közlemények 70 (1968): 456-62.

 

181. Uusi unkarin kielen historia (Bárczi Géza - Benkő Loránd - Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Bp., 1967.). Virittäjä. 1969: 407-15.

 

182. Kaksi unkarilaista suomalaisen kirjallisuuden bibliografiaa (Szász Levente: Északi csillagok alatt. Bp., 1964; Kozocsa Sándor - Radó György: A finn irodalom magyar bibliográfiája. In: Az uráli népek történelme és műveltsége. Szerk. Erdődi József. Bp., 1966. 132-9). Virittäjä 1969: 415-9.

 

183. Finn elbeszélők magyarul (A boldogtalan konzervatív). Vál. Oláh József. Bp., 1968; Finn elbeszélők. Vál. Vászolyi Erik. Bp., 1969). Alföld 1970/9: 82-3.

 H.: Yrjö Varpio–Szopori Nagy Lajos (l. 33. al. 231).

 

184. Periodica Hungarica. Composuit Martti Kahla. Helsinkiae, 1968. Magyar Könyvszemle 86 (1972): 424.

 

185. Weöres Gyula: Suomalainen Unkari-kirjallisuus 1863-1967. Helsinki, 1969. Magyar Könyvszemle 86 (1972): 424-5.

 

186. Ua. Helikon XVIII (1972): 274-5 (az előző tétel bővebben).

 

187. Finn költők antológiája. Vál. Fábián László. Bp., 1973. Filológiai Közlöny XXXXI (1975): 226-8.

 H.: Yrjö Varpio – Szopori Nagy Lajos (l. 33. tétel al. 120, 131, 232).
 

188. Grönroos, Henrik: Suomen bibliografisen kirjallisuuden opas. Helsinki, 1965; Uő.: Finnlands bibliografiska litteratur. Ekenas, 1975. Magyar Könyvszemle 92 (1976): 439-40.

 

189. Jávori Jenő: A finnugor népek irodalmának bibliográfiája. Bp., 1975. Filológiai Közlöny XXIII (1977): 107-10.

 

190. Hannu Launonen: Hirvipoika. Helsinki, 1976. Helikon 1978: 535.

 

191. Viljo Tervonen: Tonavalta puhaltaa. Helsinki, 1977. Helikon 1978: 535.

 

192. Suomen kirjailijat 1945-1970. Helsinki, 1977. Helikon 1979: 580-1.

 

193. Szász Levente: Jelet rakj az úton végig. A finnek irodalma. Pécs, 1976. Helikon 1979: 584-5.

 H.: Yrjö Varpio – Szopori Nagy Lajos (l. 33. al. 107).

 

194. Rédei Károly: Zyrian Folklore Texts. Nyelvtudományi Közlemények 81 (1979): 406-7.

 

195. M. Maurer: Eesti kirjandus võõrkeeltes. Tallinn, 1978. Magyar Könyvszemle 95 (1979): 220-1.

 

196. Tien jaar finnoegristiek in Groningen 1966-1976. Redaktie A. M. van der Hoeven en A. D. Kylstra. Groningen, 1978. Magyar Könyvszemle 95 (1979): 325-6.

 

197. Murádin László: Szavak titka. Kolozsvár–Napoca, 1977. Magyar Nyelv LXXV (1979): 243-5.

 

198. Jakab László—Kiss Antal: A Jókai-kódex ábécérendes adattára. Debrecen, 1978. Hungarológiai Értesítő 1980/II: 181-2.

 

199. Tien jaar finnoegristiek in Groningen 1966-1976. Hungarológiai Értesítő 1980/II: 206-7.

 

200. Hungarológiai Értesítő. A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság folyóirata. I. évf. Budapest, 1979. Magyar Nyelv LXXVII (1981): 114-6.

 

201. Új magyarságtudományi folyóirat. Nyelvünk és Kultúránk 44. sz. (1981): 87-8.

 

202. Jegyzék dr. Fazekas Jenő, az uppsalai egyetem finnugor tanszéke tudományos kutatójának könyvhagyatékáról. Összeáll. Kovács László, Kovács József. Bugyi, 1979. Hungarológiai Értesítő IV (1982): 239-40.

 

203. Jakab László—Kiss Antal: A Jókai-kódex szókincsének szófaji megoszlása. Debrecen, 1980. Hungarológiai Értesítő IV (1982): 259-60.

 

204. Ugria. Suomalais-ugrilaisia kansoja käsittelevää v. 1945 jälkeen ilmestynyttä perinnetieteellistä kirjallisuutta seitsemässä Helsingin kirjastossa. Laatinut Marjut Kivelä. Helsinki, 1980. Hungarológiai Értesítő IV (1982): 355.

 

205. Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 9-15 Septembris 1975. Redigit Gyula Ortutay. Pars II. Acta Sessionum. Bp., 1980., Pars III. Acta Sectionis Linguisticae. Bp., 1981. Hungarológiai Értesítő V/3-4 (1983): 261-2.

 

206. Suomen kielen etymologinen sanakirja VII. Sanahakemisto. Koostaneet Satu Tanner--Marita Cronstedt. Helsinki, 1981. Hungarológiai Értesítő V/3-4 (1983): 288.

 

207. Ahlqvist, August: Kirjeet. Kielimiehen ja kaukomatkailijan viestejä 1845-1889. Toim. Maija Hirvonen, Kaisa Lahikainen. Kuopio, 1982. Hungarológiai Értesítő VI (1984): 243.

 

208. Tervonen, Viljo – Wichmann, Irene: Suomalais-unkarilaisten kulttuurisuhteiden bibliografia vuoteen 1981. Helsinki, 1982. Hungarológiai Értesítő VI (1984): 278-9.

 

209. Suomen kirjailijat 1917–1944. Helsinki, 1981. Helikon XXIX (1983): 107-8.

 

210. Mészöly Gedeon: Népünk és nyelvünk. Szerk. Szathmári István. Bp., 1982. Édes Anyanyelvünk V/3: 16.

 

211. Tervonen, Viljo-Wichmann, Irene: Suomalais-unkarilaisten kulttuurisuhteiden bibliografia vuoteen 1981. Helsinki, 1982. Magyar Könyvszemle 100 (1984): 281-2.

 

212. Uralisztikai tanulmányok. Hungarológiai Értesítő VII/1-2 (1985): 289. Szerk. Bereczki Gábor és Domokos Péter. Bp., 1983.

 

213. A Magyar Nyelv LI–LXXV. évfolyamának mutatója. Szerk. Szemere Gyula. Bp., 1983. Hungarológiai Értesítő VII/1-2 (1985): 274.

 

214. Kiss Jenő: Magyar madárnevek (Az európai madarak elnevezései). Bp., 1984. Magyar Nyelv LXXXII (1986): 99-103.

 

215. A Magyar Nyelv LI-LXXV. évfolyamának mutatója. Szerk. Szemere Gyula. Bp. 1983. Magyar Nyelv LXXXII (1986): 484-6.

 

216. Barátok, rokonok. Tanulmányok a finn–magyar kulturális kapcsolatok történetéből. Szerk. Päivi Heikkilä, Karig Sára. Bp., 1984. Hungarológiai Értesítő VIII/1-2 (1986): 278-9.

 

217. Ystävät, sukulaiset. Suomen ja Unkarin kulttuurisuhteet 1840–1984. Hungarológiai Értesítő VIII/1-2 (1986): 299.

 

218. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. IV. köt. Mutató. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. S. Hámori Antónia, Zaicz Gábor. Bp., 1984. Hungarológiai Értesítő IX (1987): 198-9.

 

219. Nagy Jenő: Néprajzi és nyelvjárási tanulmányok. Bukarest, 1984. Magyar Nyelvjárások XXVIII-XXIX (1990): 148-52.

 

220. Korompay Bertalan: Finn nyomokon (Folklór, néprajz, irodalom) I-II. köt. Bp., 1989. Magyar Nyelv LXXXVII (1991): 487-92.

 

221. Középkori leveleink (1541-ig). Szerk. Hegedűs Attila és Papp Lajos. Bp., 1991. Nyelvtudományi Közlemények 94 (1994–1995): 242-9.

 

222. Balassa Iván: Szabó T. Attila (1906–1987). Erdély nagy nyelvtudósa. Bp., 1996. Magyar Nyelv 1997 (93): 476-8.

 

223. Erdély nagy nyelvtudósa. Balassa Iván: Szabó T. Attila (1906–1987). Hitel 1997/10: 109-12.

 

224. Benedekné Szőke Amália: Erdély és Fennoskandia 1576–1945. Diplomáciai, katonai és művelődési kapcsolatok 1576–1945. Kolozsvár, 1996. Erdélyi Tükör (Debrecen) X/l (1998): 27.

225. Jávori Jenő: Az uráli népek bibliográfiája (1975–1994). Magyartanítás 1999/1: 38-9.

226. A magyar művelődés és a kereszténység (A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Róma – Nápoly, 1996. szeptember 14. I.–III. köt.). Magyar Református Nevelés I/9 (1999): 19–20.

 

227. Yrjö Varpio: A sarkcsillag alatt, Európában. Bevezetés a finn kultúrába és irodalomba. Savariae, 1999. Finnugor Világ 2000/4: 25–7.

 

228. Suomen kansallisbibliografia. I-II. köt. Helsinki, 1996. Szerk. Tuija Laine & Rita Nyqvist. Folia Uralica Debreceniensia 7 (2000): 192-7.

 

229. Kirjahistoria. Johdatus vanhan kirjan tutkimukseen. Helsinki, 1996. Szerk. Tuija Laine. Folia Uralica Debreceniensia 7 (2000): 197-9.

 

230. Benkő Loránd: Nemzet és anyanyelve. Bp., 1999. Magyar Nyelvjárások 39 (2001): 177-80.

 

231. Kiss Jenő–­­Pusztai Ferenc (szerk.): A magyar nyelv története. Osiris. Bp., 2003. Magyar Nyelvjárások 43 (2005): 109-123.

 

 

 Kisebb, tudományos érdekű közlemények

 

 Előszók, megemlékezések, bibliográfia

 

232. Barla Gyula tudományos munkásságának bibliográfiája. Magyar Nyelvjárások XXI (1975): 183-7.

 H.: Debrecen helytörténeti irodalma (54 al. 519).

 

233. Barla Gyula tudományos munkásságának bibliográfiája. In: Barla Gyula: Nyelvtan, stílus iskola. Szerk. Szathmári István. Bp., 1979. 145-9.

 

234. Finnugor könyvtárügyi tanácskozás Turkuban. Könyvtáros 1981/1: 36-7.

 

235. Előszó. In: Adorjáni Dezső—Nagy István: Szent szenvedély. Emléksorok Pápay Józsefről. Nagyigmánd, 1994. 5-6.

 

236. Barla Gyula tanár úr emlékezete. Magyar Nyelvjárások 1996 (33): 222-5.

 H.: Debrecen helytörténeti irodalma (l. 54 al. 528).

 

237. Viljo Tervonen nyolcvanéves. Magyar Nyelvőr 1997 (121): 503-5.

 

238. Pertti Virtaranta (1918-1997). Magyar Nyelvjárások 1998 (35): 266-7.

 

239. Üzenet egykori tanáromhoz. Emlékezés Barla Gyulára. Szerk. Ungvári János. Debrecen, 2000. 70-2.

 

240. Barla Gyula tudományos munkásságának bibliográfiája. Összeáll. A. Molnár Ferenc. In: Emlékezés Barla Gyulára. Szerk. Ungvári János. Debrecen, 2000. 123-6.

 

241. Országh Lászlóról egy amerikai professzor — és egy volt Országh-diák. Magyar  Nyelv 96 (2000): 252-4.

 H.: Debrecen helytörténeti irodalma (l. 54. al. 532); Abádi Nagy Zoltán: Országh László debreceni egyetemi működése. In: In memoriam Országh László (l. 160. al.) 331, 358.

 

242. A sorozatszerkesztő előszava. In: Radóczné Bálint Ildikó: A ’kegyelem’ jelentésű  szavak Szenci Molnár Albert műveiben. Bp., 2001. 7. (Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár. Kiadványok 1.)

 

243. Előszó. A sorozatok szerkesztői köszöntik az Olvasót. In: Huszár Gál & Huszár Dávid: Imádkozó könyv. Sajtó alá rend., bev. Fekete Csaba. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszéke. Debrecen, 2000 [2002]. (Ifj. Fekete Károly VII-IX; A. Molnár Ferenc: X-XI.) (A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszékének Tanulmányi Füzetei 10. – Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár. Kiadványok 2.).

 

244. Barla Gyula. In: Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerk. Ungvári János. Debrecen, 2002. 15-6.

245. Bevezető (M. Nagy Ilonával közösen). In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből (l. 168. tétel). 7-9.

246. A sorozatszerkesztők előszava. (Dienes Dénessel együtt). In: Medgyesi Pál: Liturgia sacrae coenae… Patak, 1658. Új kiad. Sajtó alá rend., jegyz. Fekete Csaba. A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei. Sárospatak, 2003. 5. (Acta Patakina XV. – Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár. Kiadványok 3.)

 

247. A sorozatszerkesztők előszava: (Dienes Dénessel és ifj. Fekete Károllyal együtt): 7-8. In: Liturgia Claudiopolitana. A református istentiszteletek rendje Kolozsvárott 1670 táján. Közreadja: Fekete Csaba. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Liturgiai Kutatóintézete. Debrecen, 2005. (A DRHE Liturgiai Kutatóintézetének Kiadványai 1; Acta Patakina XVIII; Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár. Kiadványok 9.)

248. Fekete Csaba (szerk.): Liturgia Claudiopolitana. (a 229. tétel) előszava ismertetésként. Orando et laborando. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2005/2006. évi értesítője a 468. tanévről. Főszerk. Kustár Zoltán. Debrecen, 2006. 244–5.

 

 

 Oktatási segédanyag (-jegyzet)

 

249. Magyar nyelvi olvasmányok és gyakorlatok középhaladóknak (A Magyar Művelődési Tanfolyam hallgatói részére). Kézirat. Debrecen, 1966. 24 l. (Soksz.)

 

250. Rövid magyar nyelvtan középhaladóknak (A Magyar Művelődési Tanfolyam hallgatói részére. Kézirat. Debrecen, 1966. 29 l. (Soksz.)

 

251. Nyelvi és művelődéstörténeti magyarázatok magyar versekhez és egyházi énekekhez. Összeáll. és részben írta A. Molnár Ferenc. Kézirat. Debrecen, 1999. 232 l. (Soksz.). /Ua. 2. bőv., átdolgozott összeállítás. Uo. 310 l., Uo. 3. bőv., átdolgozott összeállítás 320 l./

 

252. Régi magyar szövegek nyelvi és művelődéstörténeti kommentárokkal. Összeáll. és részben írta A. Molnár Ferenc. Kézirat. Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Debrecen, 2003–2004. 520 l. Soksz.

 Ism.: Révay Valéria: Magyar Nyelvőr 2006: 118–9.

 

 Népszerűsítő cikkek

 

253. Boldog új évet! Hajdú-Bihari Napló 1966. (a továbbiakban HBN.)

 

254. Hang és betű. HBN. 1967. febr. 26.

 

255. A magyar kocsi útja. HBN. 1967. febr. 26.

 

256. Mássalhangzóink időtartamáról. HBN. 1968. jan. 21.

 

257. Kalevala ja Sillanpää – Unkari ja Suomen kirjallisuus. Savon Sanomat 1969. júl. 10.

 

258. Helsinki. HBN. 1970. jún. 19.

 

259. Szólások és anekdoták. HBN. 1973. okt. 7.

 

260. „Debreceni szeme van”. HBN. 1973. nov. 25.

 

261. Egy Csokonai-anekdota Biharban és Somogyban. Somogyi Néplap 1974. febr. 3, febr. 10.

 

262. Csokonai a különböző Kovácsikban. HBN. 1974. ápr. 28., máj. 1., máj. 12.

 H.: Lukács László: Csokonai a néphagyományban. Ráció Kiadó. Bp., 2007. 59, 115.

 

263. Egy kelet-európai anekdota. Utunk (Kolozsvár). 1974. máj. 31.

H: Scheiber Sándor: Petőfi cigány adomájának forrása. Folklór és tárgytörténet II. köt. Bp., A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének Kiadása. 1974. 98 (és e könyv későbbi /bővített/ kiadásai); Petőfi Sándor összes művei. 2. köt. krit. kiad. Sajtó alá rend. Kiss József, Ratzky Rita, Szabó G. Zoltán. Bp., Akadémiai Kiadó, 1983. 407; Sándor István: Anekdota. In: Magyar néprajz V. Népköltészet. Főszerk. Vargyas Lajos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1988. 178, 181, 816.

 

264. Egy Csokonai-anekdota olthévizi változata. HBN. 1979. dec. 2.

 

265. Irodalmi művekből keletkezett szólások. HBN. 1979. dec. 9.

 

266. Magyar nyelvemlék – bélyegen. Édes Anyanyelvünk II/3 (1980): 3.

 

267. 925 éves a Tihanyi Alapítólevél. Filatéliai Szemle 1980. március 9.

 

268. Egy magyar szabadsághős legendája a világirodalomban. Magyar Nemzet 1980. jan. 26.

 

269. Egy anekdota útja Petőfitől Solohovig. Magyar Nemzet 1980. máj. 28.

 

270. A deákné vászna. A nyelvészet, az irodalom és a néprajz kapcsolatához. HBN. 1980. aug. 19.

 

271. A biblia és a magyar nyelv. Édes Anyanyelvünk II/4. (1981): 6.

 

272. Megjelent még: in: Textbok för ungersk sprakritighet och grammatik. Sammanställd av Gábor Zaicz. Uppsala, 1990.

 

273. A Vizsolyi Biblia új kiadásáról. Magyar Nemzet 1981. aug. 20.

 

274. A biblia és a magyar nyelv. Nyelvünk és Kultúránk 49 (1982): 51-3..

 

275. Magyarországon az Ómagyar Mária-Siralom. Nyelvünk és Kultúránk 49 (1982): 51-3.

 

276. Osztják nyelvrokonainkról. Édes Anyanyelvünk 6/4 (1984): 7.

 

277. Mika Waltari: A gyáva (Pelkuri). Petőfi Rádió. 1966. XII. 14. (műfordítás).

 

278. Bibliás ihletettség Ady költészetében („S mint koporsó, kemény”). Reformátusok Lapja. 1994. febr. 27.

H.: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. 1991-1995. Általános rész, személyi rész A – Zs. Szerk. Hajtó Zsófia – Csóra Karola. Akadémiai Kiadó – Argumentum Kiadó. Bp., 2007. 166.

279. Az első debreceni 1874-ben járt Helsinkiben … HBN. 1995. febr. 28.

 

280. Zsoltárokkal és dicséretekkel… Egységes magyar református énekeskönyv. Reformátusok Lapja. 1995. április 30. 5.

 

281. Korai magyar nyelvemlékek. Kelet-Magyarország 1995. aug. 16.

H.: Mátai Mária: Verses imádság 1433-ból. Nyr. 1996: 458; Uő.: Első magyar nyelvű verses imádságunk. Universitas, Bp., 1997. 164; Ue. 2. kiad. Uo. 165.

 

282. Himnusz: kegyes, bőséges áldás a magyarra. Hajdú-Bihari Napló 1996. jan. 20.

 

283. „És megvidul minden én tetemem”. Nyelvi magyarázatok a református énekeskönyvhöz. Édes Anyanyelvünk XVIII(1996)/: 6.

 

284. A Himnusz értelmezéséhez. Finnországi Magyarok Egyesülete 1996. december havi értesítő. 3-4.

 

285. Jól értjük-e a Himnusz első sorait? Élet és Irodalom. 1997. aug. 15. 3.

H.: Szabó G. Zoltán: Kölcsey Hymnusáról: Irodalomtörténeti Közlemények 1998/1–2: 123; Cs. Varga István: Kölcsey Ferenc: Hymnus. Bencés Diákszövetség. Almanach 1995–1998. Pannonhalma–Budapest. 199; Uő.: Új Ember 2008. jan. 20. 11; R. Várkonyi Ágnes: A Hymnus történeti világáról. In: A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Szerk. Klaniczay Gábor és Nagy Balázs. ELTE, BTK, Bp., Közép- és Koraújkori Egyetemes Történeti Tanszék, Bp., 1999. 493, 494; Kölcsey krit. kiad. Versek és versfordítások. Szerk. Szabó G. Zoltán. Akadémiai Kiad. Bp., 2001. 718; Orlovszky Géza: l. 1. al. 491, 495; Szili József: Hymnusunk – lebegőben. In: Uő.: Irodalomtudat-hasadás. Balassi Kiadó 2005. 125; A nemzet imája. Tanulmányok a Hymnusról. Összeáll. Pomogáts Béla. Pro Universitate Partium Alapítvány. Nagyvárad, 2007. 191, 198, 365, 377, 397.

 

286. (Viljo Tervonennal) Kálmán Géresi Helsingissä 1874. Suomi–Unkari (Helsinki) 1997/4: 8-9.

 

287. Még egyszer a Himnusz új értelmezéséről. HBN. 1998. jan. 22.

 

288. Pertti Virtaranta (19l8–1997). Finnugor Világ 3/l (1998): 7-8.

 

289. Jól értjük-e a Himnusz első sorait? Új Kéve (Stockholm) 1998/2: 9-10.

 

290. Jól értjük-e a Himnusz első sorait? Partiumi Közlöny (Nagyvárad) 1998/11: 7. (ua., mint az előző).

 

291. Emléksorok a Fazekas Gimnáziumról és egy tanáráról. A 125. évfolyam. A debreceni Fazekas Mihály Gimnázium Értesítője az 1997-98-as tanévről. Szerk. Ládi Józsefné. Debrecen, 1998. 52-5.

 

292. (Viljo Tervonennal) József Pápay Helsingissä 1898. Suomi–Unkari 1998/4: 13.

 

293. Halottaiból. Nagytemplomi Gyülekezeti Élet 1999/1: 13-8.

 

294. 150 éves a Kalevala. HBN. 1999. márc. 1.

 

295. 150 éves a Kalevala. Református Tiszántúl 1999/1: 24.

 

296. 150 éves a Kalevala. Keresztyén Nevelés 1999/8: 16.

 

297. Erkel győzelme óta sűrűn énekelték. HBN. 2000. jan. 22. 9.

 

298. Elhunyt Helmi Virtaranta. Finnugor Világ 5(2000)/1: 34.

 

299. Himnusz: Kegyes, bőséges áldás a magyarra. Hargita Népe 2001. jan. 20. (III. évf. 16. sz.) Ua. mint 264.

 

300. A régi magyar nyelvemlékekről. Kelet-Magyarországi Népfőiskola Egyesület. II. Hírlevél. Debrecen, 2001. 34-36.

H.: Berényi Dénes: Debreceni Szemle 2003/4: 699 ( a kiadvány ismertetésében).

 

301. A régi magyar egyházi szóbeliség egy érdekes emléke. Nyelvünk és Kultúránk 2001/3: 92-5.

 

302. Milyen lehetett a magyar nyelvű írásbeliség az Árpád-korban? Nyelvünk és Kultúránk 2001/4: 96-9.

 

303. Csikesz Ferenc: Isten áldja a Kálvineumot. Bevezeti és közzéteszi A. Molnár Ferenc. Böszörményi Szemle 2001/1–2: 22–7.

 

304. Szenci vagy Szenczi Molnár? Reformátusok Lapja 2002. febr. 10. 6.

 

305. Volék sirolm tudotlon… Hogyan (is) értelmezhetjük az Ómagyar Mária-siralom kezdő sorait? Reformátusok Lapja. 2002. ápr. 14. 4.

 

306. Az Ómagyar Mária-siralomról. Új Ember Magazin 2002/8–9 (aug.– szept.): 16-7.

 

307. Finnugor vonatkozású filológiai megjegyzések. Finnugor Világ 10/1 (2005. márc.): 8–13.

H.: Klima László: Filológiai megjegyzés A. Molnár Ferenc finnugor vonatkozású filológiai megjegyzéseihez. Finnugor Világ 10/2 (2005. jún.): 21–2.

 

308. József Attila „lángos” csillaga. Reformátusok Lapja 2005. dec. 25. 1, 8. l.

 

309. A Halotti Beszéd és Könyörgésről. Nyelvünk és Kultúránk 2005/5–6: 62–7.

 

310. Az Ómagyar Mária-siralomról. Nyelvünk és Kultúránk 2006/4–5: 100–7.

 

311. Az Ómagyar Mária-siralomról. In: Magyarság és Európa tegnap és ma. Tanulmányok az Ady Endre Akadémia 15. évfordulójára. Szerk. Orosz István, Mazsu János, Pallai László, Pósán László. Ady Endre Akadémia Alapítvány. Debrecen, 2006. 195–200.

 

312. Jól értjük-e a Himnusz első sorait? In: A nemzet imája. Tanulmányok a Himnuszról. Összeáll. Pomogáts Béla. Pro Universitate Partium Alapítvány. Nagyvárad, 2007. 149–53. Ua. mint 282.

 

 

 

Miskolc–Debrecen, 2009. március 1.

A. Molnár Ferenc

 

 

 

[VISSZA]

[VISSZA a Magyar Nyelvtudományi Tanszék nyitólapjára]