4032 Debrecen,
Egyetem tér 1.
+36 (52) 512-923
info@mnytud.arts.unideb.hu

Magyar | English

Stilisztikai kutatások a Magyar Nyelvtudományi Tanszéken

A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén hagyománya van a stilisztikai kutatásnak, hiszen Kornyáné Szoboszlay Ágnes Debrecenben szerzett 1969-ban bölcsészdoktori oklevelet A szemléletesség eszközei Németh László nyelvében című dolgozatával, majd ezután is sok tanulmányt írt az egyik legkiválóbb magyar regényíró, Németh László nyelvművészetéről, különös tekintettel a prózaírói plasztikusság, tömörség és kifejezőerő vizsgálatára.
Ezenkívül Kornyáné Szoboszlay Ágnes aktív és szorgalmas alkotó tagja volt a Szathmári István által vezetett, az ELTE mellett működő Stíluskutató csoportnak 1990-től annak megszűntéig (2007). Az ott végzett kutatáshoz kapcsolódik több kitűnő elemzése, például Kós Károlyról. A csoportban végzett munkájához és a névtani kutatásaihoz egyaránt kapcsolódik az a saját maga által egyik legfontosabbnak tartott módszertani kísérlete, amelyben az írói névadás egyedeit a Károly Sándor által felállított jelentéstani keretben és rendszerben vizsgálta Németh László Gyász című regényében („…én az Örzsike nénéd vagyok…”; 1998). Négy lexikoncikk kidolgozásával (antonomázia, epitheton, mezozeugma, közölés) beletartozik az Alakzatlexikon (2008) szerzőgárdájába is. Sok esetben vett részt tudományos konferenciákon előadással a Szathmári István által szervezett stíluskutatói bemutatókon, valamint az ünnepi évfordulókhoz kötődő, stilisztikai tárgyú debreceni emléküléseken. (Munkásságáról bővebben itt olvashat.)

Tanszékünk elismert erőssége a stilisztika felsőoktatási intézményekben folyó oktatását segítő tankönyvírás. Szikszainé Nagy Irma Magyar stilisztika című kötetét 2007-ben adta ki az Osiris Kiadó. (Szikszainé Nagy Irma publikációs jegyzékét itt találja.) Most készítette el ehhez az elméleti tankönyvhöz a Stíluselemzés — stílusértékelés — stílusművelés című gyakorlókönyvet, amely 2010 szeptemberére fog megjelenni. További terve sajátos stílustörténetet írni, amely a stílusirányzatokat elemzésekkel mutatja be. Tervei között szerepel még két stilisztikai tárgyú konferencia megszervezése a Debreceni Egyetem stilisztikusainak összefogásával (1. A stíluskohézió eszközei a modern és a posztmodern szövegekben. 2. A stilisztikai-retorikai alakzatok szöveg- és stílusstruktúrát meghatározó szerepe).
Szikszainé Nagy Irma az ELTE Mai Magyar Nyelvészeti Tanszéke mellett működő, Szathmári István professzor vezette stíluskutató csoport tagja volt 1995-től a csoport megszűnéséig (2007). A stíluskutató csoportban alakult ki egy új témakör: az alakzatok világa és ezzel kapcsolatban a kérdésalakzatok iránti érdeklődése. Ehhez kötődik A retorikai kérdés rövid tudománytörténete címmel 2001-ben napvilágot látott monográfiája Az alakzatok világa című sorozat 3. darabjaként és egy Kocsány Piroskával együtt írt elméleti mű, amely Előtanulmányok egy tervezett alakzatlexikon számára címmel Az alakzatok világa című sorozat 16. köteteként 2006-ban jelent meg. A stíluskutató csoport konferenciáin mindig tartott előadást, illetve a csoport összefogásával készült Alakzatlexikon-ban (2008) tíz terjedelmes szócikket írt.
2001–2004 között Széchenyi István Ösztöndíjban részesült. Az ösztöndíj eredménye az akadémiai doktori minősítésre beadott értekezése: A kérdésalakzatok retorikája és stilisztikája, amelyet 2006-ban védett meg, és ezért az MTA Doktori Tanácsa MTA doktora címet adományozott neki. Ez az értekezése 2008-ban jelent meg (www.nagydoktornok.hu).
A Kossuth születésének 200. (2002), József Attila születésének 100. (2005) és a Nyugat indulásának 100. évfordulójára (2008) stilisztikai konferenciát szervezett. Ezek bár csak egy-egy alkalomra verbuválódott szakmai műhelyt teremtettek, de országunkban egyedülállók voltak.