Tanulmányok, cikkek


(További műveket a folyamatosan bővülő szlengbibliográfiai adatbázisban találhat)

[Név nélkül] (1897): Tolvajnyelv. Magyar Nyelvőr 26: 465.

[Név nélkül] (1901): A budapesti volapük. Magyar Nyelvőr 30: 437–439.

[Név nélkül] (1912): Gagyista. Magyar Nyelv 8: 374.

[Név nélkül] (1916): A harctér magyarsága. Magyar Nyelvőr 45: 393–397.

[Név nélkül] (1917): Diáknyelv. Magyar Nyelvőr 46: 244–245.

[Név nélkül] (1921): Adalék a magyar titkos nyelvekhez. Magyar Nyelv 17: 129–132.

[Név nélkül] (1925): Adatok a magyar katonanyelvhez. Magyar Nyelvőr 54: 94–96.

[Név nélkül] (1952): A diáknyelvhez. Magyar Nyelvőr 76: 157–158.

[Név nélkül] (1964): Hogyan beszél a mai ifjúság? (Pályázati felhívás). Magyar Nyelvőr 88: 85–86.

[Név nélkül] (1964): Tájékoztató a Nyelvművelő Munkabizottság 1963. november 4-i üléséről. Magyar Nyelvőr 88: 84–85.

Tasnádiné Rónaky Edit és (fia): Muráth Péter (2002): A szleng NETovábbja. Az „internet-szleng”. (Elemző tanulmány és szógyűjtemény)

A szerk. (1897): Sipista. Magyar Nyelvőr 26: 175.

A szerkesztő (1922): Digo és társai. Magyar Nyelvőr 51: 32.

A szerkesztő (1952): A Nyelvőr postája. Magyar Nyelvőr 76: 77–78.

A szerkesztőség (1915): A magyar tolvajnyelv legelső gyüjteménye. Magyar Nyelvőr 44: 140.

A szerkesztőség (1917): A magyar titkos nyelvek. Magyar Nyelv 13: 59.

Agh Tímea (2006): Diákszleng. Almamater 2/1 (2006. október 18.): 10–11.

Allen, I. L. (1999): Szleng – szociológia. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 261–72.

Andersson, Lars-Gunnar–Trudgill, Peter (1999): A szleng. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 247–60.

Androutsopoulos, Jannis K. (1999): A nyelvi (szociolingvisztikai) változó fogalmának kiterjesztése a szlengre. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 109–34.

Angyal Endre (1953): Röpcsi. Magyar Nyelvőr 77: 313–314.

B. J. (1935): Nyikhaj. Magyar Nyelvőr 64: 144.

B.[alassa] J.[ózsef] (1925): A magyar tolvajnyelv legrégibb emléke. Magyar Nyelvőr 54: 96.

Bachát László (1971): A hivatalos névből alakult ragadványnevek az iskolában. Magyar Nyelv 67: 439–49.

Bachát László (1972): A lelki tulajdonságokra utaló iskolai ragadványnevek. Magyar Nyelvőr 96: 16–20.

Bachát László (1980): Az ifjúsági nyelv szókészletének eredete. Magyar Nyelvőr 104: 148–157.

Bachát László (1993): A debreceni diáknyelv néhány kérdése. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series. Tom. XXI. Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Sectio Lingvistica Hungarica. Tanulmányok a magyar nyelvről. Eger. 141–147.

Balassa József (1888): Kaszárnyaszók. Magyar Nyelvőr 17: 283–284.

Balassa József (1918): Komisz és hadi. Magyar Nyelvőr 47: 44.

Balassa József (1920): A katonanyelv külföldi irodalma. Magyar Nyelvőr 49: 76–78.

Balassa József (1922): A háborús katonanyelvről… Magyar Nyelv 18: 187.

Balassa József (1924): A magyar tolvajnyelv legrégibb emléke. Magyar Nyelvőr 53: 5–8.

Balassa József (1933): A „pesti nyelvjárás”. Magyar Nyelvőr 62: 94–96.

Balázs Géza (1987): A firkálások kutatása és nyelvi jellemzői Magyarországon. Magyar Nyelvőr 111: 330–338.

Balázs Géza (1987): A kapcsolat felvétel nyelvi formái. Magyar Nyelvőr 111: 402–412.

Balázs Géza (1988): Tetovált szövegek Magyarországon. Magyar Nyelv 84: 460–470.

Balázs Géza (1989): Szövegszerkesztési sajátosságok Temesi Ferenc Por című regényében. Magyar Nyelvőr 113: 314–326.

Balázs Géza (1991): A rádiókabaré nyelve. Magyar Nyelvőr 115: 8–16.

Balázs Géza (1991): Feliratos jelvények Magyarországon a nyolcvanas évek végén. Magyar Nyelv 87: 190–201.

Balázs Géza (1993): A jelszó szemiotikai, nyelvi arculata. Magyar Nyelv 89: 56–70.

Balázs Géza (1994): Kácsanyíkató, libanyomorító. Magyar Nyelv 90: 331–332.

Balázs Géza (2004): Nekem nyolc! (A nyolcas számjegy a szólásokban). Magyar Nyelv 100: 192–193.

Bálint Kelemen (1897): Tolvajnyelv. Magyar Nyelvőr 26: 175.

Bálint Sándor (1970): A szegedi népnyelv jövevényszavai. Magyar Nyelvőr 94: 345–347.

Bálint Sándor (1979): A régi szegedi katonaélet. (Népi emlékezet és helyi hagyományok). Ethnographia 90: 54–68.

Ballagi Aladár (1877): Kaszárnyai szók. Magyar Nyelvőr 6: 44, 88, 136, 183, 233–234, 275–276, 326.

Balogh László (1988): A mozaik ragadványnév. Magyar Nyelvőr 112: 504–505.

Bandur Szilvia (2003): „Dokiduma” – az orvosi szlengről… Magyar Orvosi Nyelv 3/1 (2003. augusztus): 13–15. | Szövege helyben. [2008.09.30]

Bandur Szilvia–Grétsy Zsombor (1999): Dokiduma. (Az orvosi szlengről). Édes Anyanyelvünk 21/3 (1999. június): 7. | Szövege helyben.

Bánóczi József (1878): A butaság synonymikája. Magyar Nyelvőr 7: 368–371.

Barcza József (1896): Debreceni diák-szók és szólásmódok. Magyar Nyelvőr 25: 454–457, 503–505.

Barcza József (1897): Bakáéknál. Magyar Nyelvőr 26: 323–325.

Bárczi Géza (1931–1932): A „pesti nyelv”. Magyar Nyelv 27 (1931): 228–242, 284–295, 28 (1932): 85–96.

Bárczi Géza (1932): A „pesti nyelv”. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 29. sz.) Budapest.

Bárczi Géza (1941): A városi népnyelv kérdéséhez. Magyar Népnyelv 3: 70–85.

Bárczi Géza (1942): Jegyzetek a budapesti népnyelvről. Magyar Népnyelv 4: 71–89.

Bárczi Géza (1948): Az igei átvételek kérdéséhez. Magyar Nyelv 44: 81–94.

Bárczi Géza (1950): Egy régi adat a magyar tolvajnyelvre. Magyar Nyelv 46: 276–277.

Bárczi Géza (1956): Legrégibb tolvajnyelvi szójegyzékünk. Magyar Nyelv 52: 228–230.

Bauko János (2005): Diákragadványnév-vizsgálatok magyar–szlovák kétnyelvű környezetben. In: Vörös Ferenc szerk.: Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. (A 2005. október 20–21-i somorjai konferencia előadásai). A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 224. sz. Budapest–Nyitra–Somorja. 143–52. [2006.02.04]

Beke Ödön (1961): Tangó és zsibogó. Magyar Nyelvőr 85: 96.

Békés István (1975): Ami a „Napjaink szállóigéi”-ből kimaradt. Magyar Nyelvőr 99: 438–444.

Béldy Mihály (1897): A tolvajnyelv. Magyar Nyelvőr 26: 212–214.

Benedek Károly (1908): A mi diákjaink beszédéről. Magyar Nyelvőr 37: 126–128.

Benkóczy Emil (1909): A kaszárnyából. Magyar Nyelvőr 38: 46.

Benkő László (1960): Zolnai Béla hetven éve. Magyar Nyelv 56: 416–419.

Berényi Zsuzsanna Ágnes (1972): Az iskolai ragadványnevek gyűjtése. Magyar Nyelvőr 96: 414–419.

Betkowski Jenő (1952): [Levele A Nyelvőr postájá-ban]. Magyar Nyelvőr 76: 315.

Bihari Imre (1908): Egy diákszólásról. Magyar Nyelvőr 37: 281.

Bihari József (1966): Jampec. Magyar Nyelv 62: 88–90.

Bihari József (1969): Hipis. Magyar Nyelvőr 93: 137–139.

Bilás Boglárka (2011): Magyar diáknyelv határon innen és túl. In: Misad Katalin–Csehy Zoltán szerk.: Nova Posoniensia. (A pozsonyi magyar tanszék évkönyve). Pozsony : Szenczi Molnár Albert Egyesület–Kalligram Kiadó. 74–90.

Bondeson, Ulla (2002): Az argó ismerete mint a bűnözői közösségbe való beilleszkedés mutatója. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 159–196.

Boros Tiborné (1965): Zsargon és magatartás. Magyar Nyelvőr 89: 147–157.

Boros Zsuzsanna (2003): Diáknevek a Selmeci Akadémián. In: Fazekas Csaba szerk.: A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara tudományos diákköri közleményei 2. (2001–2002. évi dolgozatok). Miskolc. 21–36. (A MEK-ben) [2006.01.12]

Bresztovszky Ernő (1913): A pali meg a huszonnyolcas… Magyar Nyelvőr 42: (1913): 278–279.

Büky László (1974): A diáknyelv képzőhasználatáról. Magyar Nyelvőr 98: 282–283.

Büky László (1991): „A csaj […] összevissza van falcolva”. Magyar Nyelvőr 115: 149.

Chapman, Robert L. (1999): Mi a szleng? In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 273–79.

Chesterton, Gilbert K. (2002): A szleng védelme. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 7–10.

Coleman, Julie (2012): Angol szleng- és tolvajnyelvi szótárak. In: Szabó Dávid–Kis Tamás szerk.: Szleng és lexikográfia. (Szlengkutatás 8.) Debrecen : Debreceni Egyetemi Kiadó. 111–147. [2012.07.06]

Csányi Erzsébet (2012): A zsargonnyelvi kódválasztás poétikai vonatkozásai a vajdasági magyar farmernadrágos prózában. Hungarológiai Közlemények 2012/1 85–92.

Csatlós Krisztina (2006): Hogyan beszélnek a Szolnoki Főiskola hallgatói? Tóth Andrea szerk.:A Dunaújvárosi Főiskola Nyelvi Intézete által 2006. május 4–5. között megrendezett VIII. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencia. Dunaújváros : Dunaújvárosi Főiskola. 153–160. | Szövege helyben.

Csefkó Gyula (1897): A kuglizás műszavaihoz. Magyar Nyelvőr 26: 557.

Csefkó Gyula (1897): Csirkász. Magyar Nyelvőr 26: 557.

Csefkó Gyula (1898): A tolvajnyelvből. Magyar Nyelvőr 27: 132.

Csefkó Gyula (1899): A bajai diáknyelvből. Magyar Nyelvőr 28: 477.

Csefkó Gyula (1904): A golyózás műszavai. Magyar Nyelvőr 33: 303.

Csefkó Gyula (1921): A háborús katonanyelvből. Magyar Nyelv 17: 167–172.

Csefkó Gyula (1925): Adalékok tolvajnyelvi szótáraink könyvészetéhez. Magyar Nyelv 21: 70–72.

Csefkó Gyula (1949): Fika. Magyar Nyelvőr 73: 98–99.

Cseresnyési László (1999): Esszé a szlengről. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 141–56.

Cseresnyési László (2012): Tabuszavak az angol kultúrában és a lexikográfiában. In: Szabó Dávid–Kis Tamás szerk.: Szleng és lexikográfia. (Szlengkutatás 8.) Debrecen : Debreceni Egyetemi Kiadó. 149–178. [2012.07.06]

Csűry Bálint (1922): Vereshagyma, hagyma, kolompér. Magyar Nyelv 18: 170.

D. W. M. (1999): Szleng. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 219–26.

Domasnyev, Anatolij I. (1999): Társalgási nyelv, szleng, zsargon. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 183–95.

Dóra Zoltán (1994): Diákjaink nyelvhasználata. (Egy felmérés tanulságai). Magyar Nyelvőr 118: 54–57.

Dömötör Sándor (1949): Kőbölcsőben ringatták. Magyar Nyelvőr 73: 100–101.

Dömötör Sándor (1960): Göcsej és Girgácia. In: Szentmihályi Imre szerk.: A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950–1960. Zalaegerszeg : Zala megye Tanácsa V. B. Művelődésügyi Osztálya. 259–262.

Drake, G. F. (2002): A szleng társas szerepe. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 293–302.

Dumas, Bethany K.–Lighter, Jonathan (2002): Nyelvészeknek való-e a szleng szó? In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 277–91.

É. Kiss Sándor (1969): Sesta-kert. Magyar Nyelv 65: 456–458.

Eble, Connie C. (1999): Szleng. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 227–233.

Eble, Connie (1999): A szleng meghatározásáról. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 135–140.

Éder Zoltán (1963): Muki. Magyar Nyelvőr 87: 474–476.

Endrei Ákos (1900): Tájszók. Somogyiak. Magyar Nyelvőr 29: 336.

Eörsi László (2002): ’56 és az alvilág (Egy börtönügynök jelentései, 1959). Múltunk 48/1: 257–283.

Erdős Dezső (1908): Tréfás kifejezések. Csíkmegye. Magyar Nyelvőr 37: 140.

Erdős Gábor (1988): Újabb jelentésváltozások az ifjúsági nyelvben. Magyar Nyelvőr 112:143–148.

Fabó Bertalan (1905): A magyar kártya. Magyar Nyelv 1: 266–267.

Farkas Tamás (2003): Névkutatás – szlengkutatás: nevek és köznevesülés a katonai szlengben. In: Keszler Borbála–Hajdú Mihály szerk.: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Budapest. 641–650.

Fejes László (2014): Magyarázat alma? (Zolnay contra Zolnai). Nyelv és Tudomány 2014. február 26. [2014. február 27.]

Fenyvesi István (1997): Az orosz szleng és kutatása. In: Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (Szlengkutatás 1.). Debrecen. 185–236.

Flexner, Stuart Berg (2002): Előszó „Az amerikai szleng szótárá”-hoz. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 141–58.

Fodor István (2000): Szleng – bizalmas köznyelv. (Gondolatok két új szótár kapcsán). Magyar Nyelvőr 124: 248–253. (Helyben: Word | PDF)

Fogarasi Miklós (1981): A blabla múltjáról. Magyar Nyelv 77: 467–470.

Forsskåhl, Mona (1999): A szleng meghatározásáról. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 77–88.

François, Denise (2002): Az argók. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 197–218.

Friendly, Michael L.–Glucksberg, Sam (2002): A szubkulturális szókincsek leírásáról. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 219–236.

Galamb Sándor (1927): A magyar Thália nyelve. Magyar Nyelv 23: 24–27.

Galambos Dezső (1916): Diák-gúnynevek. Magyar Nyelvőr 45: 142.

Galperin, I. R. (1999): A szleng terminusról. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 173–182.

Garázda Péter (1940): Faramuci. Magyar Nyelv 36: 254.

Garázda Péter (1940): Stőr. Magyar Nyelv 36: 254.

Gedő (Gável) György–Varga József (1934): Adatok a diáknyelvhez. Közli Gedő (Gável) György és Varga József. Magyar Nyelvőr 63: 29.

Green, Jonathon (2012): A szlengről komolyan (Egy szlengszótáríró gondolatai). In: Szabó Dávid–Kis Tamás szerk.: Szleng és lexikográfia. (Szlengkutatás 8.) Debrecen : Debreceni Egyetemi Kiadó. 179–206. [2012.07.06]

Gregor Ferenc (1972): Észrevételek a magyar tolvajnyelv néhány szlovák eredetű szaváról. Magyar Nyelv 68: 160–169.

Grétsy László (1964): Tájékoztató a Nyelvművelő Munkabizottság 1963. november 4-i üléséről. Magyar Nyelvőr 88: 84–85.

Grétsy László (1966): Sestakert. Magyar Nyelv 62: 216–220.

Grétsy László (2006): Zakó. Szabad Föld ?/4 (2006. január 27.–február 2.): ? [2006.03.08]

Grétsy LászlóKovalovszky Miklós (1965): Hogyan beszél a mai ifjúság? Magyar Nyelvőr 89: 138–142.

Gulyás József (1923): A tréfás -i képző. Magyar Nyelvőr 52: 99.

Guttmann Miklós (1973): Ragadványnevek az általános iskola felső tagozatos tanulóinak köréből. Magyar Nyelvőr 97: 55–61.

Gyallay Domokos (1961): A régi kollégiumok szókincséből. Magyar Nyelv 57: 103.

Győrffy István (1910): Tolvajszótár 1782-ből. Magyar Nyelvőr 39: 328–329.

György Eszter (2004): Nem kell a vaker. (Cigány eredetű szlengszavak tizenéves roma és nem roma tanulók körében). AmaroDrom 14/6 (2004. június): 17–18. | Eredeti helyén. [2006.03.08]

Győri György (1988): Magyar és angol szójátékok a hazai ifjúsági sajtóban. Magyar Nyelvőr 112: 21–34.

H. Fekete Péter (1953): A diáknyelvhez. Magyar Nyelvőr 77: 148.

H. Varga Gyula (1995): Létezik-e ifjúsági nyelv? In: Szende Aladár. szerk: Anyanyelvi nevelés – embernevelés. (Országos anyanyelv-oktatási napok. Eger, 1994. július 4–7.) A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 198. sz. Budapest. 179–188. [2004.05.29]

H. Varga Gyula (1996): Hasonlóság és különbözőség a székelyföldi és az itthoni magyar fiatalok nyelvhasználatában. In: Gadányi Károly, Bokor József, Guttmann Miklós. szerk: Nyelvi tudat, identitástudat, nyelvhasználat. (Bibliotheca Slavica Savariensis 3. sz.) Szombathely. 224–8. [2004.05.29]

Halliday, Michael A. K. (2002): Ellennyelvek. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 255–76.

Hangodi Ágnes (2002): Hamvas, Powys és Zolnay. (Összefüggések A száz könyv kapcsán). Magyar Könyvszemle 118: 322–327.

Hangodi Ágnes (2003): Az idősebb Zolnay Vilmos könyvei a nemzeti könyvtárban. Magyar Könyvszemle 119/4: 475–483.

Harmat Géza (1911): Hogyan beszél a magyar színész? Magyar Nyelv 7: 225–227.

Harsányi Zsolt (1943): Csicskás. Magyar Nyelv 39: 231.

Harsányi Zsolt (1944): Csicskás. Magyar Nyelv 40: 60.

Hegedűs Attila (2006): Punnyadt, avagy adalék a nyelvi változás mechanizmusához. Magyar Nyelvőr 130: 498–501. | Szövege helyben.

Heinlein István (1908): Egri tolvajnyelv a XIX-dik század elejéről. Magyar Nyelv 4: 268–269.

Heltai Jenő (1913): Budapesti argó. Magyar Nyelvőr 42: 173–174.

Herczeg Ferenc (1906): Pesti nyelv. (Védőbeszéd). Magyar Nyelvőr 35: 364–368.

Herzog Sándor (1931): Nyomdászati mesterszók. Magyar Nyelvőr 60: 13–20, 65–71.

Heves Kornél (1901): Megnyirbált szavak. Magyar Nyelvőr 30: 271–272.

Heves Kornél (1902): Pótlás a megnyirbált szavakhoz. Magyar Nyelvőr 31: 43.

Heves Kornél (1905): Megnyirbált szavak. Magyar Nyelvőr 34: 213–214.

Hevess Kornél (1897): Sipista. Magyar Nyelvőr 26: 174.

Hilbert Gyula (1914): Diákszavak. Magyar Nyelvőr 43: 334.

Hoffmann Ottó (1996–1997): Szóalkotási módok a 10-14 évesek ifjúsági nyelvében. Magyar Nyelvőr 120 (1996): 294–301, 121 (1997): 290–309.

Hoffmann Tamás (1956): Zsivány-argot 1782-ből. Magyar Nyelv 52: 89–91.

Hoffmann Tamás (1957): Legrégibb tolvajnyelvi szójegyzékünk. Magyar Nyelv 53: 272.

Hoffmann, Ottó (2006): The differences between teenagers (age 10-14) and students in the use of slang. Revue d’Études Françaises 11: 99–108. | Szövege helyben. [2006.12.13]

Hoffmann, Ottó–Kis, Tamás (2009): Wörterverzeichnis der Diebessprache aus Pinkafeld (Ungarn). In: Efing, Christian–Leschber, Corinna Hrsg.: Geheimsprachen in Mittel- und Südosteuropa. Peter Lang, Frankfurt am Main–Berlin–Bern–Bruxelles–New York–Oxford–Wien. 103–26. | Pinkafeldi tolvajnyelvi szójegyzék. [2007.03.26]

Horpácsi Illés (1967): A szerbusz és a tegezés. Magyar Nyelv 63: 199–203.

Horváth Endre (1907): Bakafolt. Magyar Nyelv 3: 144.

Horváth Gyula (1899): Kártyaműszók. Magyar Nyelvőr 28: 369.

Horváth Iván (1985): Gerundium. Magyar Nyelvőr 109: 245–248.

Horváth János (1914): Nemzeti Színház, helyes magyarság, pesti nyelv, argot, jassz. Magyar Nyelv 10: 302–305.

Horváth László (1998): Egy „tininyelvi” szógyűjtemény hibáiról. Magyar Nyelvőr 122: 418–426.

Hubáček, Jaroslav (1990): A szlengkutatás módszertanáról. [A „Zur Methodologie der Slangforschung” c. előadás (In: Problems of Sociolinguistics. 1. Institute of Bulgarian Language, Sofia, 1990. 150–61) magyar fordítása]

Huhn Gyula (1916): Diáknyelv. Magyar Nyelvőr 45: 141.

Huhn Gyula (1918): Katonáéknál. Magyar Nyelvőr 47: 93.

Hutterer Miklós (1961): Tréfi ~ tréfli ~ tréfni. Magyar Nyelv 57: 84–86.

Implom József (1957): Legrégibb tolvajnyelvi szójegyzékünk. Magyar Nyelv 53: 270–272.

Jakab Albert Zsolt (2004): Lázadó szövegek: a diákfirkák. A Hét 2/51–52 (új folyam, 2004. december 16.): 17. [2004.12.21]

Jelisztratov, Vlagyimir (1999): A szleng mint passziolália. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 157–62.

Jeney, Zoltán (2006): Problèmes de traduction d’anti-textes poétiques. Revue d’Études Françaises 11: 109–14. | Szövege helyben. [2006.12.13]

Jenő Sándor (1897): A kuglizás műszavaihoz. Magyar Nyelvőr 26: 557–558.

Jenő Sándor (1897): Gúnynevek. A kaszárnyából. Magyar Nyelvőr 26: 526–527.

Jenő Sándor (1899): A fővárosi diáknyelvből. Magyar Nyelvőr 28: 477.

Jenő Sándor (1899): A kuglizás műszavaihoz. Magyar Nyelvőr 28: 134.

Jenő Sándor (1900): Diákszók? Magyar Nyelvőr 29: 474.

Jespersen, Otto (1999): A szleng. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 203–12.

Juhász Jenő (1928): A denominális -sz > -c névszóképzőről. Magyar Nyelv 24:104–108, 197–199.

Juhász Jenő (1932): Az -ësz képzőről. Magyar Nyelv 28: 221–224.

Juhász Jenő (1943): Csicskás. Magyar Nyelv 39: 318.

K. M. (1963): Muri. Magyar Nyelvőr 87: 265–266.

K. M. (1967): Megjátssza magát. Magyar Nyelvőr 91: 502–503.

K. P. (1912): Pali. Magyar Nyelv 8: 432.

K. P. (1916): Meglóg. Magyar Nyelv 12:144.

K. P. (1916): Zrí. Magyar Nyelv 12: 351.

K. P. (1918): Tupa. Magyar Nyelv 14: 203.

K. P. (1920): Gagyizó. Magyar Nyelv 16:91–92.

K. P. (1920): Jassz, jasz v. jássz. Magyar Nyelv 16: 104.

Kakuk Mátyás (1993): A magyar nyelv cigány jövevényszavaiból. Magyar Nyelv 89: 196–204.

Kálnoki Izidor 1914a = Vulpes (1914): A bohém-nyelv. Magyar Nyelvőr 43: 94–95.

Kamjén István (1952): A Nyelvőr postája. Magyar Nyelvőr 76: 76–77.

Karinthy Ferenc (1946): Digó, diga. Magyar Nyelv 42: 61–62.

Karinthy Ferenc (1946): Halandzsa. Magyar Nyelvőr 70: 120.

Károly Sándor (1961): Nyelv és társadalmi valóság egy regény tanúvallomása alapján. Magyar Nyelvőr 85: 56–62.

Katona Csaba (2006): „…meghúztuk a zamzigot és átgémbliztünk a taccson.” (Egy illegális határátlépés története – budapesti szlengben, 1954). In: Katona Csaba szerk.: Tanulmányok az 50 éves Bana Jocó tiszteletére. Győr. 63–80. [2008.05.16]
Négy huszonéves, külvárosi férfi sikerrel végrehajtott disszidálásának története 1954-ből, melyet egyikük elmesélt a a Szabad Európa Rádiónak. Ennek a szövegnek az írott változata a budapesti Open Society Archives-ban (Nyílt Társadalom Archívumban) található meg (300/40/4/7. doboz). (A forrás szöveg elérhető az interneten is: http://www.mult-kor.hu/file/szleng.pdf, http://mnytud.arts.unideb.hu/szleng/tanulmanyok/jasszszleng.pdf; vö. http://www.mult-kor.hu/20081122_meghuzzuk_a_zamzigot_es_atgemblizunk_a_taccson.) Az elbeszélés karakteres sajátossága, hogy – külvárosi fiatalokról lévén szó – a szökés leírása az 1950-es évek budapesti szlengjében fogalmazódott. Éppen ezért a leíráshoz egy ún. jassz–magyar szótár is tartozik: ennek használata nélkül a szöveg egyes részei már-már érthetetlennek bizonyulnak. Kétségkívül akadnak benne szép számmal olyan kifejezések, amelyek a mai köznyelvben is ismertek, de a korabeli argó legtöbb szava ma már aligha lenne értelmezhető a szótár nélkül. Sőt nyilvánvaló, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársainak is gondot okozott a szövegértés, hiszen máskülönben aligha készítik el ezt a különös szótárt. A szótár nem csupán a szövegben előforduló kifejezéseket tartalmazza, hanem a külvárosi jassznyelv más szavait is (vö. http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=19434). Az interjúban előforduló szlengszavakat, -kifejezéseket felhasználta Vágvölgyi B. András filmje, illetve könyve, a Kolorádó Kid (Budapest : Nyitott Könyvműhely, 2010).

Kelecsényi Gábor (1975): Vécé. Magyar Nyelvőr 99: 380–381.

Kenedi Géza (1914): A pesti argot. Magyar Nyelvőr 43: 439–40.

Kenedy Géza (1920): Nyelvkétségek. (A proletárdiktatúra nyelvéhez). Magyar Nyelv 16: 39–41.

Kenedy Géza (1920): Nyelvkétségek. Magyar Nyelv 16: 94–96.

Kicsi Sándor András (1996): Az abszolút szuperlatívusz izoglosszáiról. Magyar Nyelv 92: 63–70.

Kilián Zoltán (1918): A diáknyelv -i képzője. Magyar Nyelvőr 47: 40.

Király György (1916): Balek. Magyar Nyelv 12: 351.

Kis Tamás (1991): Gulyáságyú és soppakanuuna. Folia Uralica Debreceniensia 2: 87–95. (PDF)

Kis Tamás (1994): A szleng szótárazhatóságának néhány kérdése. Előadás A magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusán. (A lexikológia és lexikográfia elmélete és módszertana). Eger, 1994. augusztus 24.

Kis Tamás (1995): A magyar szlengszótárak. Magyar Nyelvjárások 32: 79–94

Kis Tamás (1996): Személynevek a szlengben. Magyar Nyelvjárások 33: 93–104

Kis Tamás (1997): Szempontok és adalékok a magyar szleng kutatásához In: Kis Tamás. szerk: A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (Szlengkutatás 1.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 237–296. (Word | PDF) | Abstract: Viewpoints and Notes on Hungarian Slang Research.

Kis Tamás (1999): Szubjektív vázlatpontok a szlengkutatás miértjéről. Magyar Nyelvjárások 37: 293–8.

Kis Tamás (2000): A magyar fattyúnyelv kutatói. Magyar Nyelvjárások 38: 251–262.

Kis Tamás (2001): Német tolvajnyelvi szójegyzék a 18. századból. Folia Uralica Debreceniensia 8: 251–262.

Kis Tamás (2002): Angaben zur Geschichte der ungarischen Gaunersprache. In: Sievert, Klaus szerk.: Aspekte und Ergebnisse der Sondersprachenforschung II. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 165–178.

Kis Tamás (2003): Bugás, bugázik. Magyar Nyelvjárások 41: 327–334. [2012.112.15]

Kis Tamás (2004): A szleng fogalmáról. A Hét 2/51–52 (új folyam, 2004. december 16.): 14–15.

Kis Tamás (2006): Nyelvi univerzálé-e a szleng? [2006.04.04]

Kis Tamás (2007): Szleng és karnevál. In: Benő Attila, Fazakas Emese és Szilágyi N. Sándor szerk.: Nyelvek és nyelvváltozatok. (Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére). Kolozsvár. I, 455–64. (html) [2007.12.25]

Kis Tamás (2008): A szlengszótárkészítés műhelytitkaiból. (Megjegyzések legújabb szlengszótárunk margójára). Magyar Nyelvjárások 46: 71–102. [2009.03.24]

Kis Tamás (2012): A magyar szlengszótárakról. In: Szabó Dávid–Kis Tamás szerk.: Szleng és lexikográfia. (Szlengkutatás 8.) Debrecen : Debreceni Egyetemi Kiadó. 7–53. [2012.07.06]

Kis Tamás (2013): A megbélyegzett szleng. In: Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs szerk.: Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. (Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia — Szeged, 2012. augusztus 30.–szeptember 1. — előadásaiból). Budapest : Gondolat Kiadó. 237–252. [2013.10.09]

Kis Tamás (2014): Cigány elemek a magyar börtönszlengben. In: Dobi Edit–Domonkosi Ágnes–Pethő József szerk.: Stílusról, nyelvről – sokszínűen. (Szikszainé Nagy Irma hetvenedik születésnapjára). A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 91. sz. Debrecen : Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék. 177–190. [2014.11.06]

Kis, Tamás (1998): О нeкоторых вопросах опрeдeлeния слeнга в соврeмeнном вeнгeрском языкознании. In: Zoltán András szerk. Nyelv – stílus – irodalom. (Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára). Budapest. 307–14.

Kis, Tamás (2006): Is Slang a Linguistic Universal? Revue d’Études Françaises 11: 125–41. (Szövege helyben: PDF | HTML) [2006.12.13]

Kiss Lajos (1955): Fór. Magyar Nyelv 51: 343–345.

Kiss Lajos (1957): Huligán. Magyar Nyelvőr 81: 324–325.

Kiss Lajos (1958): Pinka. Magyar Nyelv 54: 116–117.

Kiss Lajos (1965): Cselák. Magyar Nyelv 61: 92.

Kiss Lajos (1980): Sumák, sumákol. Magyar Nyelvőr 104: 106–109.

Kiss Lajos (1996): Béna. Magyar Nyelvőr 120: 119–120.

Kisvárdai Károly (1974): Adalékok az iskolai ragadványnevek kutatásához. Magyar Nyelvőr 98:277–282.

Klein József (1901): Gúnynevek. Magyar Nyelvőr 30:447.

Klimeš, Lumír (1997): Szlengkutatás Csehszlovákiában, valamint Csehországban és Szlovákiában 1920–1996 között. In: Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (Szlengkutatás 1.). Debrecen. 41–79.

Klimeš, Lumír (2002): Kísérlet a szociolektusok kvantitatív elemzésére. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 237–53.

Kner Imre (1923): A magyar katonanyelvhez. Magyar Nyelvőr 52: 31–32.

Kocsis Norbert (2014): Miért nem az irodalmi magyar nyelvet használják a focipályákon? In: Nyiri Péter szerk.: A nyelv lelke, a lélek nyelve. (Előadások, tanulmányok). Múzsák Kertje (A Magyar Nyelv Múzeuma Füzetei) 2. sz. Sátoraljaújhely–Széphalom, A Magyar Nyelv Múzeumáért Alapítvány. 133–138.

Kókai Krisztina (2013): Morfológiai úton történő szóalkotás a finn kocsmaszlengben. Folia Uralica Debreceniensia 20: 153–160.

Kolozsvári Grandpierre Emil (1978): Betakarítás. Magyar Nyelvőr 102: 148–152.

Kondor Péter (1952): A Nyelvőr postája. Magyar Nyelvőr 76: 75–76.

Kovalovszky Miklós (1938): A nagyvárosi nyelv. Magyar Nyelv 34: 288–297.

Kovalovszky Miklós (1975): A nyelvművelő Bárczi Géza. Magyar Nyelvőr 99: 302–313.

Kozma Andor (1912): Apacs. Magyar Nyelv 8: 373–374.

Kő Benedek (1994): Egy kártyaműszóról. Magyar Nyelv 90: 75–76.

Körmendy, Mariann (2006): Faut-il devenir bilingue français-argot ? Quelques réflexions sur l’enseignement du FLE. Revue d’Études Françaises 11: 143–50. | Szövege helyben. [2006.12.13]

Kövecses Zoltán (1997): Az amerikai szleng. In: Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (Szlengkutatás 1.). Debrecen. 7–39.

Kövecses, Zoltán (2006): Metaphor and ideology in slang: the case of WOMAN and MAN. Revue d’Études Françaises 11: 151–166. | Szövege helyben. [2006.12.13]

Kruuspere, Valdek (1999): Mi az argó? In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 165–8.

Kúnos Ignác (1925): Dili, dilinós. Magyar Nyelvőr 54: 125–126.

Kunszery Gyula (1966): Smárol. Magyar Nyelv 62: 471.

Labov, Teresa (2002): Társadalmi és nyelvi különbségek serdülők között. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 303–34.

Laczik Mária (2010): A szlengről és legújabb szlengszótárainkról. In: Zimányi Árpád szerk.: A tudomány nyelve — A nyelv tudománya. (Alkalmazott nyelvészeti kutatások a magyar nyelv évében). (MANYE Vol. 6.) Székesfehérvár–Eger : MANYE–Eszterházy Károly Főiskola. 742–749.

Laczkó Mária (2012): Hogyan értékeljük a stílust? (Szleng kifejezések vizsgálata percepciós és produkciós szempontból). Magyar Nyelvőr 136: 439–456. | Szövege helyben. [2013.07.25]

Laki Boglárka (2004): A vajdasági magyar diáknyelv jellemzői egy pacséri kérdőíves vizsgálat alapján. Tanulmányok 37: 119–125. | Szövege helyben. [2009.10.18]

Lampérth Géza (1912): Apacs. Magyar Nyelv 8: 374.

Leeuwen-Turnovcová, Jiřina van (2002): A vándorló, illetve elzárt peremcsoportok nyelvi közösségvállalásának kérdéséről. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 335–60.

Lehr Albert (1914): A betyárság kifejezései. Magyar Nyelv 10: 45–47.

Lehr Albert (1914): A betyárság kifejezései. Magyar Nyelv 10: 90.

Lieli Marianne (1995): Összetett szavak a magyar és a finn szlengben. Keresztes, László–Leskinen, Juha–Maticsák, Sándor szerk: Hungarologische Beiträge 3. Finnisch-ugrische kontrastive Untersuchungen. Universität Jyväskylä. 103–113. | Szövege helyben. [2010.02.04]

Lihacsov, Dmitrij (2002): A tolvajbeszéd ősi primitivizmusának vonásai. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 27–80.

Lihacsov, Dmitrij (2002): A szakmai nyelv szlengelemei. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 81–130.

Loványi Gyula (1952): A magyar szótárak könyvészetéhez. Magyar Nyelv 48: 200.

Loványi Gyula (1952): Strici. Magyar Nyelv 48: 215.

Lutz, William D. (1999): Zsargon. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 169–71.

Luvszandash Erdenesuvd (2002): A mongol szleng. [2004.05.27]

Magassy Antal (1909): A katona-életből. Magyar Nyelvőr 38: 335.

Mátételki Holló Magdolna: Tendances analogues de création dans l’argot pénitentiaire français et hongrois. [2004.09.27]

Mátételkiné Holló Magdolna: Ekvivalenciák keresése a magyar és a francia börtönszleng szóképeiben. [2010.07.17]

Mátételkiné Holló Magdolna (2001): A francia rendőri és bűnözői tolvajnyelv szóalkotása. (Előadás az ELTE Romanisztika Nyelvészet Doktori Program kutatói szemináriumán). Budapest, 2001. [2004.06.02]

Mátételkiné Holló Magdolna (2005): Nyugati hatások a narkószlengre. Magyar Rendészet 5/2: 145–53. [2007.03.29]

Mátételkiné Holló Magdolna (2006): Angol-amerikai hatások a magyar és a francia drogosok szlengjére. In: Klaudy Kinga–Dobos Csilla szerk.: A világ nyelvei és a nyelvek világa. (Soknyelvűség a gazdaságban, a tudományban és az oktatásban). MANYE XV. Pécs–Miskolc. 68–72. [2010.07.17]

Matijevics Lajos (1964): A vajdasági diáknyelvből. Magyar Nyelvőr 88: 295–299.

Melegdi János (1915): Sáp. Magyar Nyelv 11: 422–423.

Melich János (1897): Parasztok a bíró előtt. Magyar Nyelvőr 26: 125–126.

Meskó Sándor (1975): A pipás vagyok szólásról. Magyar Nyelv 71: 68–69.

Mészöly Miklós (1980): Nyelvünk szűzre megy? In: Mészöly Miklós: Érintések. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. 29–46. [2007.10.05]

Miles (1897): Sipista. Magyar Nyelvőr 26: 174.

Minya Károly (1997): Az elvonással keletkezett összetett ige mint neologizmus. (Nyelvművelek, tehát vagyok?) Magyar Nyelvőr 121: 283–289.

Mizser Lajos (1971): A diáknevekről. Magyar Nyelvőr 95: 40–42.

Mizser Lajos (1971): Az érdemjegyek elnevezései a diáknyelvben. Magyar Nyelvőr 95: 418–419.

Mizser Lajos (1972): A diáknyelv témakörei. Magyar Nyelvőr 96: 285–286.

Mizser Lajos (1972): Adalékok a diáknév kutatásához. Magyar Nyelvőr 96: 419–422.

Mizser Lajos (1973): Katonai ragadványnevek. Magyar Nyelv 69: 69–75.

Mizser Lajos (1978): Élménynevek. Magyar Nyelvőr 102: 407–409.

Molnár Jenő (1920): Digó. Magyar Nyelvőr 49: 127.

Molnár Zoltán Miklós (1998): Szójátékok napjaink nyelvhasználatából. Magyar Nyelv 94: 49–55.

Móra Mihály (1964): A jogi szaknyelv új szótára. Magyar Nyelvőr 88: 7–17.

-N (1914): A betyárság kifejezéseihez. Magyar Nyelv 10: 335.

Nádai Pál (1906): A pesti gyerek nyelve. Magyar Nyelvőr 35: 324–326.

Nagy Ferenc (1968): A nyelvi humor főbb típusai. Magyar Nyelvőr 92: 10–22.

Nagy J. Béla (1948): Halandzsa. Magyar Nyelv 44: 141–144.

Nagy J. Béla (1949): Oké. Magyar Nyelv 45: 89–90.

Nagy Lajos (1919): Háborús katonanóta-gyüjtemények. Magyar Nyelvőr 48: 132–134.

Nagy Zoltán Krisztián (2010): Adalékok a szleng és a karnevál viszonyához. (Az össznépiség és kiscsoport problémája). Modern Nyelvoktatás 16/4: 53–59.

Nagy Zoltán (1964): Adatok a buli-hoz. Magyar Nyelvőr 88: 75–76.

Nahkola, Kari–Saanilahti, Marja (1999): A finn szleng mint nyelvi és szociális jelenség. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 51–76.

Nekvapil, Jiří (1997): A szleng vizsgálatának kommunikatív módszeréről. In: Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (Szlengkutatás 1.). Debrecen. 81–9.

Nekvapil, Jiří (1999): A szleng és a cseh nyelvészet néhány ehhez kapcsolódó kérdése. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 235–45.

Nemesi Attila László (1997): Miként viselkedünk a szavakkal? (Benyomáskeltés és nyelvhasználat). Magyar Nyelvőr 121: 490–496.

Nuolijärvi, Pirkko (1997): A finn szlengkutatás. In: Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (Szlengkutatás 1.). Debrecen. 121–58.

Nyusztay Antal (1907): Cigányszók a magyarban. Magyar Nyelvőr 36: 89–90.

Nyusztay Antal (1920): Czigányszók a magyarban. Magyar Nyelv 16: 160–161.

O. Nagy Gábor (1970): Szótártípusok. Magyar Nyelv 66: 135–146.

Odaloš, Pavol (1999): Mi a szociolektus és mi a szleng? In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 41–50.

Oltyán Sándor (1916): Diáknyelv. Magyar Nyelvőr 45: 141.

Országh László (1963): Nyelvművelés Angliában. Magyar Nyelvőr 87: 191–202.

Országh László (1968): Bodicsek. Magyar Nyelvőr 92: 335–336.

Országh László (1974): Oké! Magyar Nyelvőr 98: 103–105.

Országh László (1974): Wigwam. Magyar Nyelvőr 98: 102–103.

Ortutay Péter (1991): Az angol-amerikai szleng a műfordítás szempontjából. Magyar Nyelvőr 115: 289–295.

Ortutay Péter (1994): Szleng, irodalom és fordítás. In: H. Varga Gyula szerk.: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series Tom. XXII. Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Sectio Linguistica Hungarica. Tanulmányok a magyar nyelvről. Eger. 59–72.

Ősz János (1901): Katona miatyánk. Magyar Nyelvőr 30: 447.

Papp Ferenc (1965): Gubera, guberál. Magyar Nyelvőr 89: 242–243.

Papp Ferenc (1975): Ami, amcsi. Magyar Nyelv 71: 71.

Parapatics Andrea (2010): A mai magyar szleng használatának és alakulásának nyelvi és társadalmi okai. In: Illés-Molnár Márta–Kaló Zsuzsa–Klein Laura–Parapatics Andrea szerk.: Félúton 5. (Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának konferenciája 2009. április 22–23.) Budapest : L’Harmattan Könyvkiadó és Terjesztő Kft.–ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. 129–137. | Szövege helyben. [2010.05.24]

Parapatics Andrea (2011): A szleng tanításáról középiskolai magyar nyelvtankönyveink tükrében. In: Boda István Károly–Mónos Katalin szerk.: Az alkalmazott nyelvészet ma: innováció, technológia, tradíció. (XX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. Debrecen, 2010. augusztus 26–28). (MANYE, Vol. 7.) Budapest–Debrecen : MANYE–Debreceni Egyetem. 360–366. [2012.09.02]

Parapatics Andrea (2012): Közszóvá váló személynevek a mai magyar szlengben. In: Parapatics Andrea főszerk.: Doktoranduszok a nyelvtudomány útjain. (A 6. Félúton konferencia, ELTE BTK 2010. október 7–8.). Tálentum Sorozat 2. Budapest : ELTE Eötvös Kiadó. 156–169. | Szövege helyben. [2013.10.05] = Elektronikus kiadás: Parapatics Andrea (2011): Közszóvá váló személynevek a mai magyar szlengben. In: Parapatics Andrea főszerk.: Félúton 6. (A hatodik Félúton konferencia (2010) kiadványa). Budapest : ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. [2012.09.02]

Parapatics Andrea (2012): Nyelvi attitűdök a szlengről az Új magyar nyelvjárási atlasz adatközlőinek tükrében. In: Parapatics Andrea főszerk.: Félúton 7. A hetedik Félúton konferencia (2011) kiadványa. Budapest : ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. | Szövege helyben. [2014.11.08]

Parapatics Andrea (2013): Magyarországi középiskolások nyelvi attitűdjei a szlengről. In: Szoták Szilvia−Vargha Fruzsina Sára szerk.: Változó nyelv, nyelvváltozatok, területiség. A VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus szekcióelőadásai. (Kolozsvár, 2011. augusztus 22–27.) Kolozsvár : Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság. 269–284. [2014.11.06]

Parapatics Andrea (2014): A szleng hagyományos funkcióiról a fiatalok szemével. Iskolakultúra 24/4. (2014. április): 63–76. | Szövege helyben. [2014.11.08]

Parászka Gábor (1915): Diákszótár. Magyar Nyelvőr 44: 335.

Parászka Gábor (1917): A harctér szavaihoz. Magyar Nyelvőr 46: 297.

Partridge, Eric (1999): Szleng. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 213–18.

Partridge, Eric (2002): A szleng ma és tegnap. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 17–26.

Pátrovics Péter (2012): A német szleng és lexikográfiája. In: Szabó Dávid–Kis Tamás szerk.: Szleng és lexikográfia. (Szlengkutatás 8.) Debrecen : Debreceni Egyetemi Kiadó. 77–110. [2012.07.06]

Pesti János (2014): A tök jó nyelvi szerkezet előzményeiről. Magyar Nyelvőr 138: 106–110. | Szövege helyben. [2014.11.08]

Péter László (2002): Elviszi a balhét. Magyar Nyelv 98: 342.

Péter Mihály (1980): Szleng és költői nyelvhasználat. Magyar Nyelvőr 104: 273–281.

Péter Mihály (1980/1999): Szleng és költői nyelvhasználat. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen, 1999. 13–22.

Péter Mihály (1999): „Húsz év múlva” (Régebbi és újabb gondolatok a szlengről). In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 25–39.

Péter, Mihály (2006): Variable and Invariable Aspects of Slang. Revue d’Études Françaises 11: 167–173. | Szövege helyben. [2006.12.13]

Pokomándy Gyula (1970): Rima. Magyar Nyelv 66: 334–335.

Popovics György (2011): A debreceni egyetemisták szóhasználatában megfigyelhető jellegzetes kifejezések. In: Balku Anett–Dusa Ágnes–Sőrés Anett szerk.: Ifjúsági élethelyzetek. (Ifjúságszociológiai tanulmányok). Debrecen : Debreceni Egyetemi Kiadó. 177–190.

Pucsok Lászlóné (1989): A miskolci 39. Számú Általános Iskola tanulóinak szólító- és keresztnevei. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. Miskolc : Herman Ottó Múzeum. 160–164.

Pusztai Ferenc (1994): Leíró lexikográfiánk változó és változatlan feladatai. Magyar Nyelv 90: 413–421.

Pusztai István (1975): Szaknyelv és műhelyzsargon. Magyar Nyelvőr 99: 395–404.

Putnoky Imre (1929): Balek. Magyar Nyelv 25: 374.

Putnoky Imre (1929): Sáp. Magyar Nyelv 25: 375.

R. Lovas Gizella (1962): Almás, zabos. Magyar Nyelvőr 86: 122–123.

R. Lovas Gizella (1964): Kagyló a pesti aszfalton. Magyar Nyelvőr 88: 138–139.

R. Lovas Gizella (1974): Puska – puskázik. Magyar Nyelvőr 98: 120.

R. T. (1916): Zsugázni. Magyar Nyelv 12: 143.

R. Vozáry Gyula (1915): Tájszók. Magyar Nyelv 11: 140–142.

Rácz Endre (1972): Kutyaütő. Magyar Nyelvőr 96: 81–83.

Rácz Endre (1987): Diáknyelv Pápán a harmincas években. Magyar Nyelv 83: 145–156.

Reichnitz Ignác (1900): Dóges. Magyar Nyelvőr 29: 232.

Réthei Prikkel Marián (1907): A régi magyar tréfaszók. Magyar Nyelv 3: 289–301, 337–344, 385–395.

Révay József (1952): A Nyelvőr postája. Magyar Nyelvőr 76: 78–79.

Reves, Haviland Ferguson (1999): Mi a szleng? (Véleménykutatás). In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 197–202.

Révész Károly (1905): Pótlás a megnyirbált szavakhoz. Magyar Nyelvőr 34: 436.

Rexa Dezső (1919): Bakabeszéd. Magyar Nyelv 15: 44–45.

Roberts, Paul (2002): A szleng és rokonai. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 131–40.

Scheiber Sándor (1956): Legrégibb tolvajnyelvi szójegyzékünk. Magyar Nyelv 52: 230.

Schober Béla (1897): A bajai diáknyelvből. Magyar Nyelvőr 26: 190.

Schramm Ferenc (1962): Egy 1775-i tolvajnyelvi szójegyzék. Magyar Nyelv 58: 107–109.

Sebestyén Árpád (1981): „A nyelv területi tagolódása és társadalmi rétegződése” témakör tantervi helyzetéről. Magyar Nyelvőr 105: 319–328.

Sebestyén Károly (1913): A magyar nyelv vadhajtásai. Magyar Nyelvőr 42: 170–172.

Simai Ödön (1903): A magyar tolvajnyelv legelső gyűjteménye. Magyar Nyelvőr 32: 399–401.

Skripecz Sándor (1978): Surmó. Magyar Nyelvőr 102:478–479.

Skripecz Sándor (1978): Ramaty, ramacs. Magyar Nyelvőr 102:479.

Skripecz Sándor (1996): Bikfic. Magyar Nyelv 92: 471–472.

Somogyi Béla (1975): Bélás. Magyar Nyelv 71: 74.

Spitzer Leo (1920): Német elemek a magyar katonanyelvben. Magyar Nyelvőr 49: 16–19.

Spitzer Leó (1920): Könyvészeti és kritikai adalékok a katonanyelv külföldi irodalmához. Magyar Nyelvőr 49: 120–121.

Spitzer Leó (1920): Digó. Magyar Nyelvőr 49: 156.

Spitzer Leó (1923): Hagyma. Magyar Nyelvőr 52: 32.

Spitzer Leó (1923): Svéd és cseh. Magyar Nyelvőr 52: 79–80.

Spitzer Leó (1925): Pótlások. A tolvajnyelvhez. Magyar Nyelvőr 54: 32.

Stenström, Anna-Brita (1999): A szlengtől a szlengbeszédig (Egy tizenévesek beszédén alapuló leírás). In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 89–108.

Sugár István (1975): Adatok a kuruc szó XVIII. századi használatához. Magyar Nyelv 71: 246–247.

Szabó Dávid (1997): A francia argó. In: Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (Szlengkutatás 1.). Debrecen. 159–83.

Szabó Dávid (2000): Így beszéltek a táposok. (Adalékok a magyar katonai argó vizsgálatához). In: Máté, Éva szerk.: Balatonneries linguistiques. Nyíregyháza. 161–71

Szabó Dávid (2010): Nemsztenderd változatok egy új francia–magyar szótárban. Revue d’Études Françaises 15: 53–64. | Eredeti helyén. [2010.11.11]

Szabó Dávid (2012): Három fontos szótár (Napjaink francia argószótárai). In: Szabó Dávid–Kis Tamás szerk.: Szleng és lexikográfia. (Szlengkutatás 8.) Debrecen : Debreceni Egyetemi Kiadó. 55–76. [2012.07.06]

Szabó Dávid (2013): Utazás az argó mélyére. (Egy szlengkutató gondolatai Céline írói nyelve kapcsán). In: Schneller Dóra–Szabó Dávid (szerk.): Tanulmányok a francia irodalom köréből Karafiáth Judit 70. születésnapjára. (Revue d’Études Françaises különszám). Budapest, 61–67. [2013.04.16]

Szabó Dávid (2013): A szlengkutatás módszertani kérdéseiről: diákszlengkutatások Franciaországban (1990–1996) és Magyarországon (2000–2008). In: Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs szerk.: Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. (Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia — Szeged, 2012. augusztus 30.–szeptember 1. — előadásaiból). Budapest : Gondolat Kiadó. 368–379. [2013.11.04]

Szabó Dávid (2014): Traduire l’argot français : de Boris Vian à Morgan Sportès. Argotica 1(3): 151–164. | Eredeti helyén. [2015.05.24]

Szabó Edina (1998): Belső szókincs (A mai magyar börtönszleng). Börtönügyi Szemle 17/2 (1998. június): 32–45.

Szabó Edina (2001): A ’besúgó’ a magyar és a finn börtönszlengben. Folia Uralica Debreceniensia 8: 581–586.

Szabó Edina (2001): A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön szlengszókincsének változása az 1960-as évektől napjainkig. Magyar Nyelvjárások 39: 115–126.

Szabó Edina (2003): „Nagyobb lesz az ember, ha kicsit dumásabb”. (A börtönszlenghasználók véleménye nyelvváltozatukról). Magyar Nyelvjárások 41: 533–542.

Szabó Edina (2004): Egy kutatás módszerei. Börtönszleng Magyarországon (1997–2004). A Hét 2/51–52 (új folyam, 2004. december 16.): 16. [2004.12.21]

Szabó Tamás Péter (2011): Mi is az a szleng, és kik beszélik? („Ezt mi nem szeretjük, ezt a keménykedést.”) Nyelv és Tudomány 2011. október 20. [2011.10.22]

Szabó, Dávid (2001): Les emprunts argotiques: analyse contrastive du procédé d’après un corpus d’argot hongrois [Szókölcsönzés az argóban. (A jelenség kontrasztív vizsgálata a magyar szlengkorpusz alapján)]. Revue d’Etudes Françaises 6: 147–159. (PDF | PDF helyben)

Szabó, Dávid (2001): Les registres non conventionnels dans le dictionnaire bilingue [A nonkonvencionális nyelvi rétegek egy kétnyelvű szótárban]. In: Loffler-Laurian, Anne-Marie szerk.: Études de linguistigue générale et contrastive. (Hommage à Jean Perrot). Paris. 427–36.

Szabó, Dávid (2002): La place de l’emprunt dans l’argot de Budapest [A szókölcsönzés szerepe a budapesti argóban]. La Linguistique 38 (2002/1) [Argots et Argotologie]: 113–27.

Szabó, Dávid (2006): Peut-on parler de phonosymbolisme en argot hongrois? Revue d’Études Françaises 11: 209–217. | Szövege helyben. [2006.12.13]

Szabó, Dávid (2009): Mots d’homme, mots de femme. (À la recherche de différences génolectales en argot hongrois). In: Kacprzak, Alicja–Goudaillier, Jean-Pierre (szerk.): Standard et périphéries de la langue. Łódź–Łask, Oficyna Wydawnicza LEKSEM. 313–322. [2010.05.18]

Szabó, Dávid (2011): Dictionnaire de spécialité – dictionnaire général (Le problème des équivalents dans un dictionnaire d’argot bilingue) [Szakszótár – általános szótár (Az ekvivalensek problémája a kétnyelvű szlengszótár esetében)]. Revue d’Études Françaises 16: 127–135. | Szövege helyben. [2011.11.23]

Szabó, Edina (2006): Hungarian Prison Slang Today. Revue d’Études Françaises 11: 219–229. | Szövege helyben. [2006.12.13]

Szathmári István (1989): Weöres Sándor: Szavak. Magyar Nyelv 85: 449.

Szathmári István (1996): Újabb szólásainkról. Magyar Nyelv 92: 458–461.

Székely Csaba (2004): Mi a frigyák az a „dargli”? A Hét 2/51–52 (új folyam, 2004. december 16.): 18. [2004.12.21]

Szerk. (1917): Zri. Magyar Nyelv 13: 64.

Szerk. (1917): R. T. úr írja. Magyar Nyelv 13: 96.

Szidarovszky János (1927): Devla. Magyar Nyelv 23: 54–57.

Szidarovszky János (1927): Dumál. Magyar Nyelv 23: 205.

Szigetvári Iván (1921): Digo és társai. Magyar Nyelv 17: 212–213.

Szikszainé Nagy Irma (2001): A diákszleng metaforái az „elégtelen”-re. In: Kemény Gábor. szerk.: A metafora grammatikája és stilisztikája. (Tanulmánykötet a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelvtudományi Tanszéke által 1999. október 11–12-én rendezett konferencia előadásaiból). (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához X.) Budapest. 273–80. (Word)

Szikszainé Nagy Irma (2003): A retorikai kérdés és felkiáltás határsávja. Magyar Nyelvjárások 41: 571–80.

Szikszainé Nagy Irma (2003): Interrogatiók a szlengben – mint nyelvi tükrök. In: Hajdú Mihály és Keszler Borbála szerk.: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Budapest. 379–83.

Szikszainé Nagy Irma (2004): Retorikai kérdések szleng variációi. In: Gecső Tamás szerk.: Variabilitás és nyelvhasználat. Budapest. 262–267.

Szilágyi Ferenc (1973): Adatok és szempontok a diáknevek vizsgálatához. Magyar Nyelvőr 97:51–55.

Szilágyi N. Sándor (1999): A csoportjellegű szövegek. In: Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3.) Debrecen. 9–12.

Szinkovich Jenő (1913): Adalékok a dunatiszai nyelvjárás szókincséhez Bács-Adorján községből. Magyar Nyelv 9: 379–383.

Szombathy Zoltán (2004): A kelet-afrikai nagyvárosi szleng és a kulturális hagyományok. In: Borsos Balázs–Szarvas Zsuzsa–Vargyas Gábor (szerk.): Fehéren, feketén. Varsánytól Rititiig. Tanulmányok Sárkány Mihály tiszteletére. Budapest : L’Harmattan Kiadó. II, 253–263.

Sztrokai Kálmán (1920): A háborus katonanyelvből. Magyar Nyelvőr 49: 44.

Sztrokay Lajos (1906): Miért labancz a labancz? Magyar Nyelv 2: 353–359.

Szűcs János (1914): Szegedi tolvajnyelv. Magyar Nyelvőr 43: 233.

T. Á. (1924): Halandsa. Magyar Nyelvőr 53: 127.

Tarpai Zoltán (1977): Katonanyelvből. Élet és Tudomány 32: 1506. [2008.09.14]

Tarpai Zoltán (1980): Katonák egymás közt. Édes Anyanyelvünk 2/4 (1980. október–december): 9. [2008.09.14]

Taylor, R. L. (2002): Szubkultúrák és ellenkultúrák. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 361–73.

Tender, Tõnu (1997): Az észt szleng és kutatása. In: Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (Szlengkutatás 1.). Debrecen. 91–119.

Tolcsvai Nagy Gábor (1988): A mai magyar nyelv normarendszerének egy jelentős változásáról az „ifjúsági nyelv” kapcsán. Magyar Nyelvőr 112: 398–405.

Tolnai Vilmos (1903): A sakk és biliárd magyar műszavai. Magyar Nyelvőr 32: 383–384.

Tolnai Vilmos (1916): Adatok a Magyar etymologiai szótárhoz. Magyar Nyelv 12: 133–134.

Tolnai Vilmos (1917): A madárnyelvről. Magyar Nyelv 13: 247–248.

Tolnai Vilmos (1917): Girgáczia. Magyar Nyelv 13: 303.

Tolnai Vilmos (1920): A proletár-diktatúra nyelvéről. Magyar Nyelv 16: 9–14.

Tolnai Vilmos (1922): A simándiak koldusnyelve és a madárnyelv. Magyar Nyelv 18: 38–40.

Tolnai Vilmos (1925): Jókai és a magyar nyelv. Magyar Nyelv 21: 85–100.

Tompa József (1964): Tantusz. Magyar Nyelvőr 88: 201–203.

Tompa József (1965): Újmagyar. Magyar Nyelvőr 89: 380–382.

Tóth Anita (2005): A diáknyelv. Hungarológiai Közlemények 36/2: 134–9. | Szövege helyben. [2009.10.18]

Tóth Szergej (1991): A szovjet birodalmi nyelv, avagy a totalitarizmus grammatikája. Aetas 6/1: 5–39.

Tóth Szergej (2008): Az orosz „tolvajnyelv”. In: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series Tom. XXXV. Sectio Linguistica Hungarica. (Az agressziókutatásról interdiszciplináris keretben). Eger. 147–172.

Tölgyessy Zsuzsanna (1993): Ragadványnévadás a családban és az iskolában. Magyar Nyelvőr 117: 340–342.

Tölgyessy Zsuzsanna (2009): Az ifjúsági sajtó nyelve. Iskolakultúra 19/7–8 (melléklet:) 12–29.

Tömörkény István (1966): A bakanyelv. Magyar Nyelvőr 90: 255–258.

Török Gábor (1957): Legrégibb tolvajnyelvi szójegyzékünk. Magyar Nyelv 53: 273–274.

Trencsény Károly (1906): Tokos német. Magyar Nyelv 2: 464–465.

Úrhegyi Emília (1985): Batyu, bútor, cucc – és ami velük összefügg. Magyar Nyelv 81: 453–465.

V. E. (1917): Zrí. Magyar Nyelv 13: 96.

V. Mikesy Sándor (1943): Csicskás. Magyar Nyelv 39: 381.

V. S. (1906): Régi magyar tolvaj-világ. Vasárnapi Ujság 53/8 (1906. február 25.): 122–123.

Vajthó László (1930): A magyar diáknyelv. Magyar Nyelvőr 59: 219–220.

Varró István (1907): Bakafolt. Magyar Nyelv 3: 48.

Varró István (1907): Csuszola. Magyar Nyelv 3: 48.

Varsányi György (1988): Argó nyelvi elemek szépirodalmi és publicisztikai szövegekben. Magyar Nyelvőr 112: 136–142.

Velledits Lajos (1916): Meglóg és társai. Magyar Nyelv 12: 179–180.

Velledits Lajos (1917): A link nyelv. Magyar Nyelv 13: 60–61, 91–92.

Velledits Lajos (1918): Pótlások a linknyelvhez. Magyar Nyelv 14: 162.

Veres Péter (1952): A Nyelvőr postája. Magyar Nyelvőr 76: 312–314.

Veress Endre (1917): Bakáink nyelve. Magyar Nyelv 13: 264.

Verő Leó (1921): A magyar katonanyelv jövevényszavai. Magyar Nyelvőr 50: 135–139.

Vértes O. András (1959): A lüke szó eredete és a kretenizmus. Magyar Nyelvőr 83: 112–115.

Vértes O. András (1967): Hóhányó. Magyar Nyelvőr 91: 354–355.

Vida Sándor (1897): Csirkász. Magyar Nyelvőr 26: 174.

Virágh Árpád (2009): Fügét kap a papír. (Tőzsdei szleng). NyelvVilág 8: 25–29. | Szövege helyben. [2010.05.24]

Wacha Imre (1964): Panganét, szurony és gyíkleső. Magyar Nyelvőr 88: 465–470.

Wacha Imre (1994): Újabb elvonásos „utótagok” vagy képzőszerű alakulatok nyelvünkben: -kini, -marán és a többiek. Magyar Nyelv 90: 214–217.

Wenczelke Henrik (1995): A kettős, „kancsal” eufémizmusról. Magyar Nyelv 91: 465–466.

Whitman, Walt (2002): A szleng Amerikában. In: Várnai Judit Szilvia–Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás 111 éve. (Szlengkutatás 4.) Debrecen. 11–6.

Z. Vándor Anna (1965): Góré. Magyar Nyelv 61: 222.

Zilahi Lajos (1981): Csujogatás, nóta, banda. Magyar Nyelvőr 105: 162–164.

Zolnai Béla (1921–1923): Az idegen szavak kérdése nyelvesztétikai szempontból. Magyar Nyelv 17 (1921): 202–205, 18 (1922): 18–24, 114–119, 148–155, 19 (1923): 32–37.

Zolnai Béla (1951): Szevasz. Magyar Nyelvőr 75: 363–364.

Zolnai Béla (1951): Muri. Magyar Nyelv 47: 295–298.

Zolnai Béla (1952): Hóhányó. Magyar Nyelvőr 76: 141–142.

Zolnai Béla (1952): „Alma” és a tagadás kifejezései. Magyar Nyelvőr 76: 298–300.

Zolnai Béla (1952): Szevasz, szia, szi. Magyar Nyelvőr 76: 305.

Zolnai Béla (1952): Muri. Magyar Nyelv 48: 222–223.

Zolnai Béla (1953): Szerusz, szerbuc, cerbusz. Magyar Nyelvőr 77: 142–143.

Zolnai Béla (1953): Zabos. Magyar Nyelvőr 77: 143–144.

Zolnai Béla (1953): Siker. Magyar Nyelvőr 77: 144.

Zolnai Béla (1953): A guberál, guba és rokonságuk. Magyar Nyelv 49: 100–104.

Zolnai Béla (1954): Csikk. Magyar Nyelvőr 78: 90–92.

Zolnai Béla (1956): Srác. Magyar Nyelvőr 80: 124–126.

Zolnai Béla (1956): Durmol. Magyar Nyelvőr 80: 378–380.

Zolnai Béla (1959): Smárol, smaci, smalál stb. és az argó-szótárak. Magyar Nyelv 55: 261–263.

Zolnai Béla (1963): Bifláz. Magyar Nyelvőr 87: 366–367.

Zolnai Béla (1963): Szevasz. Magyar Nyelvőr 87: 367.

Zolnay Vilmos (1933): A hamiskártyások nyelve. Magyar Nyelvőr 62: 17–22, 50–53, 82–85.

Zolnay Vilmos (1953): „Alma” és a tagadás kifejezései. Magyar Nyelvőr 77: 473–474.

Zs. F. (1916): Zsugázni. Magyar Nyelv 12: 240.

Zsemley Oszkár (1900): Diákszók? Magyar Nyelvőr 29: 232.

Zsemley Oszkár (1901): A budapesti utcai gyerekek műszavai. Magyar Nyelvőr 30: 302–303.

Zsemlyei János (1993): Blattol, blattolás. Magyar Nyelvőr 117: 369–370.

Zsinka Ferenc (1925): Adatok a magyar tolvajnyelvből. Magyar Nyelv 21: 72.