A szleng NETovábbja

 

     - Az „internet-szleng”-

 

(Elemző tanulmány és szógyűjtemény)

 

Készítette: Tasnádiné Rónaky Edit

                  és (fia): Muráth Péter

 

             

„… minden szó, minden mondat,

minden költészet mögött a

slang a rendhagyó csíráztató

erő, a beszédben a szabadság

élő bizonyítéka, s bizonytéka

az örök tiltakozásnak és

az örök termékenységnek.”

 

Ha nyelvünk mai (ezredfordulós) állapotát vizsgáljuk, nem maradhat el az informatikai technológia adta nyelvhasználati sajátosságok áttekintése. Az elektromos kommunikáció eszközeit ugyanis nagyon sokan sokféle céllal és módon használják. Az SMS és az e-mail ma már elterjedt, bevett érintkezési forma mind az üzleti, mind a magánszférában, akárcsak a közvetlen kapcsolattartás a világhálón keresztül.

          A jövő magyar nyelvhasználatát nagyban meghatározó korosztály tagjai – a mai  tizen-, huszonévesek – életének szerves részévé vált az elektronikus kommunikáció. Mivel ennek különböző eszközei – az internetes csevegés (chat), a villámposta (e-mail) és az írásos telefonüzenet (SMS) – egymással szoros kapcsolatban állnak (hisz lehet a netről SMS-t küldeni mobiltelefonra, villámposta-üzenetet továbbítani mobiltelefonról a netre, sőt akár a tévé teletext-oldalain üzengetni egymásnak SMS-sek segítségével), indokolt hát együttesen szemrevételeznünk őket. Hogy a fiatal korosztály nyelvhasználati szokásainak valóban meghatározó eleme az elektronikus kommunikáció, az is bizonyítja: ezek a srácok szinte állandóan a mobiltelefon vagy a számítógép billentyűit nyomkodják, meg az is, hogy „netnemzedéknek” nevezik magukat, és mások is őket.

Az internetes kapcsolattartás legelterjedtebb formái – az e-mail (villámposta) és a chat (csevegés) – tág teret adnak a kötetlen, oldott, baráti hangulatú „beszélgetésre” (Dolgozatunkban beszélgetést írunk, és ilyen igeváltozatokat: „mondja”, „szól”, de – termé- szetesen – az  írásos virtuális beszélgetésre utalunk.),  természetes és magától értetődő hát, hogy kialakul és igen nagy tért hódít saját jellegzetes szlengjük, annál is inkább, mert fő használóik – a fiatalok – amúgy is hajlanak a szlengre, és kerülik a kötött, száraz, „hivatalos” stílust, ami számukra a velük bizonyos mértékig szemben álló „felnőtt külvilágot” jelképezi.

Az e-mail esetében a szlengszavak, -kifejezések s a jellegzetes szlengstílus előfordulását és mértékét a levelező partnerek szlenghez való viszonya szabja meg. A netnemzedék – főként egymással folytatott – levelezését nagy mértékben jellemzi a szleng; s a gyors levélváltás, a gyakran azonnali reagálás gerjesztő hatású is lehet: szlenges levélre szlenges a válasz is. Eleve élőbb, közvetlenebb, keresetlenebb, pongyolább is a villámpostán küldött levél stílusa, mint a merített papírra gyöngybetűkkel írt, s borítékban, postán továbbított hagyományos levélé. Ha sürgős üzenetváltás történik, a szlengre jellemző rövidítések, szócsonkok is bekerülnek a levélbe; ha pedig ráérős a levélírás, a stílus közelít az élő beszédhez, s ez a csevegés eleve táptalaja a szlengnek. Mégis azt kell mondanunk, hogy nem „kötelező”, hanem önkéntes a szleng használata a levélváltás két személy közti zárt világában.

De nem így a csetezés színhelyén! Bár bizonyos szobák, fórumok meghirdetett komoly programjain, ahova meghívnak köztiszteletben álló vendégeket is, a témákhoz és a vendégekhez igazodik a stílus – s ez az esetek egy részében nem, vagy kevéssé szlenges - a szabad csevegés szobáiban azonban lazán, oldottan folyik a csevej, s ez a dumaparti nem tűri a száraz, köznapi beszédet. Két alkalommal kísérletképpen megpróbáltunk cset-szobában szlengelemek és szellemesség nélkül hótt hétköznapian beszélni. Egyik alkalommal rövid úton felháborodva kizavartak minket a szobából. A másik esetben az ottani beszélgetők úgy  érzékelték, hogy komoly stílusunk irónia, amivel parodizáljuk a színtelen felnőttes szövegelést, s gunyorosan ebben a stílusban folytatták a beszélgetést.

Ezeken a csetezős színhelyeken igen fontos a szellemesség, a humor, a többiek elszórakoztatása, a gyors kapcsolás (mert aki lassú, lemarad), s a szleng tartozéka mindezeknek. A valós szóbeli érintkezés során a szlenghez kurázsi, vagányság kell, de a neten a kevésbé vagány is lökheti a sódert, mert az arca nem ég, a gátlásos, szorongásos kamasz is zavartalanul mondhat jópofaságot. Ezért aztán a csetezés közben tenyészik leginkább a szleng, itt növeszti legcifrább virágait, melyekkel aztán „feldíszíti” az e-mail-es, SMS-es üzeneteket is. Az internet-szleng részletes elemzéséhez tehát a csetezés szövegeit érdemes megvizsgálnunk.

A csevegő-szobák elnevezései egyaránt szolgálnak témamegjelölésre és hangulatkeltésre. Ez utóbbiban szerepet kap a szlenges fogalmazásmód, a csetezés alapszókincséből vett szó- és kifejezéskészlet, mely esetenként a cím egészét, máskor csak egy-egy részletét uralja: Boldog szülinapot!; Kira névnapi bulija; Skizók fóruma; Divatcuccok; Colos rulez; Mi a legkiábrándítóbb 1 csajban?; Kinek miért mi a nickje?; Tökjó könyvek, intelligencs ódalak; Tutira gáz dógok; RKCSK (Rettentő KUUUUUÚL Csávók Klubja); HNIC (Hibátlan Nők Interkontinentális Clubja). Ez utóbbi két szobacím szemlátomást nemcsak témamegjelölésre szolgál, hanem a szobába rendszeresen ellátogató fiatalok csoportjának közösségét nevezi meg. Az ilyenfajta névadásra jellemző a dicsekvés, a hetvenkedő önreklámozás, a „mi vagyunk a legjobbak”-életérzés hirdetése. Ám éppen az a tény, hogy mindezt a végtelenségig eltúlozva művelik, jó adag öniróniát is jelez, a nevet egy kicsit idézőjelessé teszi. Hiszen például a HNIC elnevezésből nyilvánvalóan túlzás a „hibátlan” jelző (hiszen mint tudjuk: hibátlan nő nem létezik), az interkontinentalitás büszke hirdetése pedig enyhén szólva is nagyképűség egy viszonylag szűk körű magyar társaság esetében. A szobák neve abban is segíthet, hogy az új érdeklődők bemérhessék: vajon melyik szobában fogadnák őket szívesen, hol csevegnek a hasonszőrűek.

Jellemző területe a szlengnek a csetes nevek világa. A cset-szobákba lépve ugyanis mindenkinek névre van szüksége. Ez a név a nick (az angol nickname = becenév szóból). Ennek megalkotására, kitalálására, kiválasztására nagy gondot fordítanak a fiatalok, mert ez minden egyes megszólaláskor megjelenik a képernyőn, és sok mindent elárul viselőjéről. Míg a szóbeli szlengben elsősorban másoknak adnak új nevet (becenevet, gúnynevet), s így nagyobb szerep jut az iróniának, a csúfolódásnak, addig a nick inkább egyéni ízlést, tetszést, vágyakat, nyelvi kreativitást tükröz. A szóbeli szleng tipikus csúfnevei (tonna-madonna, háj-báj, tömör-gyönyör, barom berci, szopott gombóc, pulykatojás) nick-ként nem fordulnak elő. Ha meg is csillan irónia a névadásban, inkább a kivagyiskodás a jellemzője: brutálróka, viperacica. Egy alkalommal egyik beszélgető így kommentálta névválasztását: RTK – A sok intelligenciát igénylő játékokban ( Half-life, Quake-sorozat, SIN) eccerűen rámragadt, hogy Ricsi the King (Ricsi, a király). Ezt ironikusan mondta, mert a felsorolt piff-puff játékokhoz igazán nem kell intelligencia. Gyakran választják híres emberek, sztárok, filmcsillagok keresztneveit, elterjedt „beceneveit” is maguknak a netezők. Ugyancsak sűrűn fordulnak elő jellemzően lányos, finomkodó, törékenységet sejtető nevek: felhőcske, esőcske, napsugár, mimóza, pimpuska. Ezek a leányka-nickek sokszor valóban törékeny ifjú hölgyeket takarnak, olykor azonban nem. A fenti pimpuska például egy hosszabb társalgás során – mikor a fiúk nagy része már jó ideje meglehetős hevességgel udvarolt neki – elsütötte: „különben szakállas pasi vagyok, és 98 kiló”. A játék pikantériáját és szépségét növeli, hogy ettől persze még lehetett ő akár 47 kilós sudárszép hajadon is; az igazságot mindörökre homály fedi. Van, aki a való életben egy gyakran előforduló, „hétköznapi” nevet visel, s ebben a játékban extrát keres: monalisa, ichtyosaurus, klementina; ugyanakkor akadt patinás családi és utónevű ismerősünk is, aki a neten direkt a Kovács Micike nevet választotta. Sokan eljátszanak az anonimitással az Anonymus nevet vagy annak valamilyen szójátékos változatát (annomini, annominimus) választva. A játékosság vezető szempont a névválasztásban is: az iszákos söröshordónak nevezi magát, a @ Bálint Csukás István Keménykalap és krumpliorr című regényének szereplőjét – Kukac Bálintot – idézi meg. Sokan használnak angol nevet: witch, witchy = boszorkány,boszi, fireflower = tűzvirág, king = király, Queenelisabeth = Erzsébet  királynő, gagman = ötletember, jollyjoker, dancemaster = táncmester; s jellemzőek az angol-magyar keveréknevek is: apuabest = apu a legjobb, zoliaking = Zoli a király, E-Lona = Ilona,  lionkölyök = oroszlánkölyök, Dawnpiri = Hajnal Piri (feltehetően itt valódi vezetéknevét – a Hajnal-t – fordította angolra a névadó).

Ahogy a nick-ek megválasztásában, úgy az egész internetes szlengben szinte természetes az angol nyelv használatának népszerűsége, hiszen ez az internet hivatalos, nemzetközi nyelve, s a számítógépezők óhatatlanul találkoznak angol szavakkal, kifejezésekkel, és magától értetődően szlengesítik őket: játszani kezdenek különös hangalakjukkal, írásképükkel, helyesírásukkal, magyar toldalékokkal látnak el angol szavakat, kihasználják az idegen nyelv nyújtotta humorforrást. S ez ritkán megy az érthetőség rovására, hiszen a netgeneráció tagjainak zöme ért angolul. Ez kiderült akkor is, mikor a fireflower néven bejelentkező lányt a többiek így üdvözölték: Szia, tűz!; Hali, tűzvirágom!

Sok sajátos szójátékra ad alkalmat a net „ékezetlensége”. A Héra G. nevű felhasználó vezetékneve az ékezethiány miatt először hera volt, s ebből alakult ki aztán a – ma is használatos – here-névváltozat. (Kellően pikáns az illető e-mail címének kezdete: here, kukac..). Nehéz komolynak maradni a Csiszar (Csiszár) név olvastán is, itt az ékezet hiánya önmagában (minden újabb változtatás nélkül) is humorforrás.

Akadnak résztvevők, akik nem maguk választják meg nick-jüket, hanem azt – a chat-szoba hierarchiájában betöltött vezető szerepük miatt – a többiektől kapják. A szobaparancsnokot és annak „helyettesét” a társaság mindenhatónak, illetve félistennek szólítja, ők maguk pedig – nemüktől függően –  a mama, papa; mami, papi; mammy, pappy nevet használják.

A cset-nevek nem kerülnek „anyakönyvbe”, viselőik gyakran változtatják őket – pillanatnyi hangulatuknak, napi humor-szintjüknek vagy az éppen meglátogatott szoba divatjának megfelelően. Így lesz petikirályból petyafülű vagy hanc úr. Néha a csetező  a számítástechnika köréből választ nevet, erre példa az Error 296 (296-os számú hiba) és a Kurzor nick.

A nevek megválasztásában nyomon követhető a villámgyors alkalmazkodás és egymás humoros túllicitálásának képessége is. Egyik szobába András atya néven jelentkezett be egy személy. Erre egy másik azonnal a Kilog atya (kilógatja) név választásával reagált (beilleszkedve az atya-szerepbe, de egyúttal élve is egy szójátékkal), s utána olyan stílusban társalogtak, amelybe belefért a katolikus egyházi köszönések, szövegek, szertartási szokások szellemes, de nem bántó profanizálása is:

< András atya > Pax vobis cum !

< Kilog atya > In aeternum !

< Angyal lány 22 > Dobjál atya, egy kv-t (kávét) !

< Orsi > Pá, atyám !

< Kilog atya > Kilog atya behajít egy vödör kv-t a tömegbe, majd áldást osztva elindul mise-konyakért.

< András atya > Pssssszt ! Egyházi titok !!!!

< Angyal lány 22 >  Na, én kiszállok. (Ennek a szónak is van külön humortöltete több jelentése miatt: éppen az angyal száll ki – szárnyakon.) Áldásom rátok !

< András atya > Mit éreznétek, ha a partneretek leszbizne ?

< Kilog atya > Az enyém biszex…És látá az Úr, hogy az jó:))))))

A beszélgetésrészlet jól mutatja, hogy a két botcsinálta atyának és az angyalnak megvolt a megfelelő műveltsége, intelligenciája és stílusérzéke a választott témájú társalgáshoz. Orsi ismeretei hiányosak voltak ezen a területen. A misebor helyett írt mise-konyak pedig feltehetően Kilog atya egyéni ízlésére utal.

A csetezés kivétel nélkül mindig tegeződve történik. Eleve tegező stílusban készülnek a társalgás technikai tudnivalóit és illemszabályait – rendkívül udvarias stílusban – ismertető útmutatók is. Elmaradhatatlan a szobákba bejelentkezéskor a beköszönés, amelyhez általában megszólítás is kapcsolódik. Rendszerint globálisan köszönnek a belépők: Szia, mindenki!; Helló mindenkinek!; Üdv mindenkiNET!; Sziccs, haverok!; Heló, csajok!; Hali, csajszik!; Szasztok, srácok!; Császtok, csávók!; Üdv babyk!; Hi, atyafiak! Ha már több alkalommal vesz részt valaki ugyanannak a szobának csevegésében, név szerint is illik köszönnie a bentlévőknek, hiszen ők már ismerősei. Aki elbizonytalanodik a beszélgetők kilétét illetően, ilyet mond: Kedves Nemtomki! Igen gyakori a Hi! és a Szia! köszönés, ez utóbbi főként Szija változatban: Szija, Mirjam!, de a szóbeli szleng minden köszönési formulája előfordul a neten is. A köszönést követően fel szoktak tenni tájékozódó kérdést is: Na, mi az ábra? Huntartotok a rizsázásban?, s aztán bekapcsolódnak a beszélgetésbe. Ha egy időre kimegy valaki a szobából, jelzi: gtg (az angol got to go = mennem kell kifejezés kezdőbetűs rövidítésével), s rendszerint ezt is hozzáfűzi: brb (az angol be right back = rögtön jövök kezdőbetűs rövidítésével). Esetenként meg is indokolja távollétét, pl. az eufemizáló call of nature = hív a természet kifejezés kezdőbetűiből alkotott con betűszóval. Ha visszajön, jelzi, rendszerint így: re vagy rere (a returned rövidített változatával): Re, dudez! A többiek reagálnak erre, a leggyakrabban ezzel fogadják: wb (welcome back = üdv. újra). A beszélgetésből adott napon végleg kilépve elköszönnek, rendszerint jelezve, hogy a későbbiek során majd folytatódhat a csevegés. Ilyeneket mondanak: CU (See you = Viszontlátásra), CUl8r (See  you later = Viszontlátásra később); Na, szijasztok, további jó csatot ! Esetenként búcsúpuszit érzékeltetnek: Cuppp! Pussz! Pusszantalak titeket!

Gyakoriak az érzelmet, értékítéletet, véleményt kinyilvánító szavak, kifejezések – nagy túlzásokkal. Ez a hajlam a felnagyításra és az érzelmi telítettség eleve jellemző mindenféle szlengre. Az elismerésnek például az idegen eredetű kúl (és alakváltozatai: cool, kewl, ql), rulez (és alakváltozatai: rules, rulz,rulZ, rewlz), korrekt, bombasztik, szuper mellett a magyar nyelvű király, sirály, csúcs, kassa, kóser, klafa, kafa, fasza, bombajó, bejön, nagyon bejön, vállalja, odafigyel, buli, tökjó és a „keverék” csúcsszuper, tutijó, ott van a toppon kifejezésekkel adnak hangot. (Ezek közül a bombasztik(us) használata azért okozhat zavart, mert bár ez a szó az angolban bombajót jelent, a magyar köznyelvben ugyanezzel a hangalakkal terjedt el német közvetítéssel a perzsa nyelvből hozzánk került „fellengzős, üres” jelentésű szó.) Ezekkel a szavakkal, kifejezésekkel ilyenféle mondatokat találunk a neten: Vótatok mán a bícshauszba ? Baromi Ql!; Ez a csati nagyon bejön nekem!; A somlói galuska ott van a toppon!; Apáám! Tökjók ezek a nevek!; Az a tegnapi tequila kurvára odafigyelt! Az elmarasztalást, elítélést, negatív értékítéletet pedig leggyakrabban így fejezik ki: pocsék, ócska, fing, szar, szahar, tökszar, töxar, szarügy, gáz, irtógáz, oltári gáz, tökgáz, ótvar, nem jön be, nem vállalja, készen van, teljesen készen van, unkúl, unrulez, rohadt, a szar.huról lett letöltve. Mondatba foglalva: Az idei nyár irtógáz. Csöpög a víz, mállik a vakolat, az egész ház a szar.hu-ról lett letöltve. Töxar lett a Zoli új websajtja. Ez a hapi teljesen készen van, semmi buliba nem van benne.

            A társalgásban jelentős szerep jut az egymást tréfásan eufemizálva ledorongoló mondatoknak, az ún. beszólásoknak. Mivel ezeknek fő mozgatórugója a törekvés egymás túllicitálására, az ilyenfajta mondatokból gyakran egész sorozatok születnek:

Kevés vagy, mint

                            árvaházban a szülői értekezlet.

                        Balaton-szeletben a hullámzás.

                        dobostortában a ritmusérzék.

                        hóemberben a vérkeringés.

                        lakatlan szigeten a tömegverekedés.

                        lócitromban a C-vitamin.

                        kempingsajtban a sátorvas.

mackósajtban a brummogás.

sivatagban a szökőkút.

sündisznóban a dauer.

térdkalácsban a mazsola.

törökmézben a janicsár.

turistaszalámiban az idegenvezető.

vöröshagymában a proletár öntudat.

zokniban a friss levegő.

mikrosoft-egérben a sajt.

apple-ben az almamag.

windowson a firhang.

Ezekkel a képszerű, szemléletes kifejezésekkel intik le nagyképű „szobatársaikat” a netezők. Ugyanígy figyelmeztetik egymást arra, hogy nehogy már fordított világrend legyen, azaz:

            Nehogy má’

                        az állomás fütyüljön a vonatnak!

                        a banán hámozza a majmot!

                        a befőtt tegye el a nagymamát!

                        a csík húzza a repülőt!

                        a fagyi visszanyaljon!

                        a farok csóválja a kutyát!

                        a légy fújja a chemotoxot!

                        a lekvár főzze meg a nagymamát!

                        a morzsa vigye a hangyát!

                        a nyúl vigye a puskát!

                        a pompon lóbálja a sapkát!

                        a rács rázza a majmot!

                        a rőzse vigye az anyókát!

                        a sonka köpje be a legyet!

                        a tészta gyúrja a nagymamát!

                        a vakolat verje le a kőművest!

                        a kurzor mozgassa az egeret!

                        a program fagyassza le a vírust!

Esetenként durva szöveggel elküldik egymást:

                        Húzzál innen a sunyiba!

                        Húzd a csíkot gyorsan!

                        Lépj olajra!

                        Takarodj innen, indul a buszod!

                        Elmehetsz a p.hu-ba!

                        Tűnj innen a gay.hu-ra!

                        Kapd be az f.hu-mat!

 

E mondatsorozatok utolsó két-három példájában a csetező kifejezetten a számítástechnika szakkifejezéseivel játszik.

Bejövéskor és távozáskor gyakran írnak magukról egyes szám harmadik személyben: Megjött a király!; Micike most el, mer éhes, de mingyá jön.; Totó álmos, lefekszik. Ennek oka, feltehetően az, hogy így az illető neve nemcsak a fejlécen, hanem az érdemi szövegben is megjelenik, s ebből a többiek azonnal tudják, ki beszél.

            A csetezés nyelve egyébként is gyakran agrammatikus, a beszélők sokszor a hagyományos eset-, szám-, személy- és módmegjelölésnek fittyet hányva állítják össze mondataikat. Valaki például így magyarázta el egy segítő program használatát: „Játék CD-t betesz, elindít, játszik, ha elakad, CD-t kivesz, PC-ZED CD-t betesz, elindít, szövegfile-t kinyit, problémás részt megkeres, elolvas, CD-t kivesz, játék CD-t visszatesz, játszik…” Az ilyenfajta „stílus” kialakulásába feltehetően belejátszott a drámaírók instrukcióinak, illetve a taxisok CB-zsargonjának nyelvezete is, pl.: Lear (balra el); Megan (feldúltan ki); 15-ös térről el, utassal. Valamennyi esetben az egyértelmű közlemény minél rövidebb, gyorsabb megfogalmazása a cél, nem a cizellált stílus.

            A felsorolt bemutatkozási, megszólítási, érdeklődési, véleménynyilvánítási, segítségadási formulákon túl egy-egy szoba adott témája hívja elő a beszélők memóriájából vagy fantáziájából ( idézteti föl vagy alkottatja) az odaillő szleng-szavakat, kifejezéseket, melyek közül  a leggyakoribbak a mellékelt szójegyzékben szerepelnek. E szavak, kifejezések alkotási módja megegyezik az általános szleng születésekor megszokott változatokkal. Gyakori, hogy jelentésátvitellel a köznyelvben meglévő szavakat kezdik használni új jelentésben, s ezzel az adott jelenséget, dolgot is újranevezik. Ha azt írja valaki a cset-szobában egy beszélgetőtársának – akit a valóságban is személyesen ismer – , hogy: Láttalak tegnap, NBI-es a tollad!, a megszólított is és a többi beszélő is érteni fogja, hogy ebben  a szövegösszefüggésben a toll szót a haj, hajviselet, frizura jelentésben használta a beszélő – ezzel a szóval újranevezve a hajviseletet. A szóképzés legváltozatosabb formáival is születnek új szavak, a kicsinyítő képző használata a leggyakoribb: progi, cseti, privi. A szóösszetételek közül a metaforák alkotásában hasonlít leginkább a szlengbeszélő szóteremtése a költőéhez: aszfaltpattanás, papírjaguár (Trabant), nyuszibusz, egérkamion (kis Polski), fűrészporraktár (a buta ember feje). A szóalak megváltoztatásának sokféle formája hoz létre játékos változatokat. Közülük a szócsonkítással, rövidítéssel, hosszabb kifejezések szavainak kezdőbetűiből alkotott betűszókkal, különböző írásjelek, számok, műveleti jelek összevegyítésével él elsősorban az internetes szleng, hiszen célja a rövid, gyors – mégis játékos, ötletes – közlés. Forrásai még a szlengnek a különböző idegen nyelvek. Közülük – érthetően – az angol nyelvi átvételek a leggyakoribbak az internetes szlengben – lévén annak szaknyelve az angol. A szleng-kutatók közül sokan úgy vélekednek: a szleng szókincsbeli (vokabuláris) jelenség. Már az eddig felsorolt net-szlenges példák is mutatják, hogy ennél sokkal több: sajátos mondatszerkesztés, rendhagyó grammatika, egyéni szövegalkotás, metaforikus nyelv, különleges – olykor bizarr – stílussal és alpári pátosszal is élő hétköznapi poézis.

            Nézzünk meg két – net-ről vett – mondatot!

Az egyik:

­-      „ …. az ilyen generátor progikban az a gáz, hogy rettenetesen redundáns kódot állítanak elő. Kitisztogatni: agyhalál.”

A másik:

-      „ Csak úgy kipattant a parányi agyamból, ugyanis genetikailag belém van programozva.”

Az első mondatban mindössze két szlengszót találunk, a másodikban egyet sem (!), sajátos szerkesztésmódjuk, hangulatuk, spontán szellemességük mégis egyértelműen szlengjelenséggé teszi őket.

Ugyanez történt a következő – s ugyancsak az interneten megjelenő – hírrel is:

CSETES KANOK MENNI PRÁGA.

Ez a mondat egyértelműen felidézi szerkezetével a „Leningrád coffboys menni Amerika” filmcímet, amely nyelvi megformáltságában is utal a menő helyeket elözönlő kelet-európai fiatalok nem-adekvát viselkedésére, a kétféle kultúra groteszk ütközésére.

            Annak illusztrálására, hogy az internetes szleng sem pusztán a szavak szintjén nyilvánul meg, nemcsak mondatok, hanem teljes szövegek, beszélgetés-részletek is szolgálhatnak. Az alábbi csevegésben – viszonylag kevés szlengszó mellett – a net-szleng szinte minden sajátossága megfigyelhető:

 

< Itt a Rettentő KÚÚÚÚÚÚL Csávók  Klubja!

<apu> RKCSK rulez!

<Candle>Elrettentően kúúl csávók vagyunk!

<tondaff> kulcsávó vagyok a javábúúú iszok szivok bulizok nőzök de csak éssze

<candle> nagylevegő    hhhh    KÚÚÚÚÚL   upsz…pardon…. :-)

<tondaff> a következő míting (meeting=találkozó, összejövetel) Vargesztesen lesz

<felhocske> kisszivem és hun van az a Vargesztes léccike magyarazd el vagy irja man egy  

   webcimet ahol neghézhetem magamnak meg asse tudom melyikutcahányszám

< tondaff> kicsi bogaram (bogi most nem te) tudod merre van Tatabanya legközelebb  

   használd a pici szadat vagy az ujjacskaidat (értsd: a kérdezéshez és a térképen kereséshez)
<felhocske>mire használjam az ujjacskaimat meg a pici szamat? szeretned?

<tondaff>hat kiprobalnam 1x  kicsi galambocskam csak felek hogy nagyon megszoknam

<felhocske> na ettol nem ½ ned

<apu>na itt nem omlengeni gyerekek :-)))

<felhocske> apuci és mér ne? :- ) en csak kúúúúl csavot próbálok faragni belőle :-))

<candle> kúúúlcsavo nem omleng :o))) meg nincs olyan hogy kisszivem az a nok kapja 

  forumon leledzik

<apu> egy nő ne akarjon semmit az RKCSK-ban ….. menjen a HNIC-be….ott faragjon   :))

A fent említett HNIC-be (a Hibátlan Nők Interkontinentális Clubjába) nemcsak <felhocske> de <apu> is átment, igaz, ő itt már az <apuabest> (apu a legjobb) nevet használta.

A csúfondáros stílus, a nemek közti (esetünkben nem túl komoly) harc, vetélkedés erre a fórumra is jellemző:

<vamp-ír>(<apuabest>-nek) Húúúzzá az RKCSK-ba! Mit keresel te ennyi HNIC-es csaj között? Jelentkezni szeretnél? :-)) Operáltasd át magad ! hihihi

<apuabest> Te meg mit menőzöl itt, te inteligencs? Azé vagyok itt, hogy ez a topic legyen a menő: Azzzzzzéééééissss ezzzz a topiccc lesz a toppon! (ti.: ez a szoba lesz leglátogatottabb – ugyanis a web-server nyilvántartja, melyik témához hányan “jelentkeznek be”.)

Feldobom a topra, csahogy fikázhassam….

FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA!

FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA!

FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA!

<vamp-ir> Ti férfiak nemtuttok dumálni a nőkke, me nektek csak asszámít, hogy vékony dereka meg kerek fenekemegdidije legyen nekije  (horribile dictu… -  hogy azé azt is lássátok, hogy intelligencs vagyok) Nedudki

<egyfiu> Azé az is fontos, hogy a koponyaüreg is legyen szilikonmentes, és tuggyon ide okosat, hejesen írni! Merazé ez is fontos meg az is. Attól kerek az ember jánya…vagymi!?  :-)

<apuabest> Kedves nemtomki. Én azé ismerem a tökéjnőket, mermá nagyon sok interballisztikus bombabige éle köztem.  Szal értelme az nem van itt vitázni, mer a hapik úgyis szááááásszor itellingecsebbek a nőcikné sötöbö  sötöbö. Napá … énementem a RKCSK-ba eppicit okosssat is beszéni. :- )))

Most lássuk: melyek azok a „különös ismertetőjelek”, amik a cset-szobákban elhangzó beszélgetéseket – köztük a fenti társalgást is – vérbeli internetes szleng-szöveggé teszik! A cset-stílus alapvetően meghatározó vonása az, hogy a netes dumaparti – eltérően a hagyományos szleng táptalapjától: a személyes összeröffenéskor kibontakozó beszélgetéstől – nem szóban születik, hanem írásban, így nem a „hangzó anyag”, hanem az íráskép poén-lehetőségeit használja fel. Ez szüli azokat az írásbeli és helyesírási sajátosságokat, melyek a csatik szlengjének jellegzetességeit adják.

       Rendkívül sok érdekesség következik az írásjelek sajátos, extra, esetenként extrém használatából. Azokban a szavakban, amelyeknek alakján belül megjelenik egy szám neve, az illető számjegy jelével helyettesítik: 1-etért (egyetért), 1-előre (egyelőre), 2-lem (kétlem), ez egy 6-ásos 5-let (hatásos ötlet), ezen a 7-en (ezen a héten). Még cset-szoba témájának megjelölésében is szerepelt ilyen megoldás: Mi a legkiábrándítóbb dolog 1 csajban? Ennek az írásmódnak előidézője lehet a gyorsaság igénye (sietni kell, különben más személy fog írni), a takarékosság (minél kevesebb karaktert ütnek le, annál olcsóbb a net-használat) és főként a jópofa játékosság s a szórejtvényszerűség is (ki fejti meg a leggyorsabban?), de valószínűleg valamennyi tényező együtt.

Bizonyos betűjelek szóban kiejtett neve további szójátékokra ad lehetőséget. Már apáink eljátszottak gyerekkorukban az X betű kiejtésével: tixar  (tikszar), a mai netnemzedék szintén előszeretettel ír ilyeneket: mexűnt (megszűnt), kex (keksz), emléxem (emlékszem).

A többi betűvel is eljátszadoznak: Van tippeteket, mint rontok L (el)?; Jópofán ír ez az új mberke (emberke).; Lefőtt a kv (kávé)!; Megyünk Gza (Géza)!

A kétféle játékot egyszerűsítik is: 1x (egyszer), 1xű 5-let (egyszerű ötlet).

Az összeadás műveleti jele is lehetőséget ad ilyen megoldásokra: próbáld + (próbáld meg), +jöttem (megjöttem), szerintem + nincs (szerintem meg nincs). Játszanak az angol betűkkel, ahogy maguk az angolok is, hiszen az ő kedvenc szójátékuk: variálás a betűk nevének kiejtett változatával . Ilyenféle megoldások: CU ( szíju = see you = viszlát), skacok!; 2B or not 2B

(to be or not to be = lenni vagy nem lenni) – mondta Hamlet.; Előre is thx (a thanks = köszönet elferdített alakja).; A TREFOR a király, a GYALOGLÓ nem annyira YÓ (jó). Az internetes jelekkel is variálnak: a Nők Lapja C@fe a-ját kukacként írják föl. A chat szó kiejtése is játékosságra indítja őket: Szép a pécsi mechat (mecset), akárcsak az Én személy szerint nem jáROCK diszkóba. mondat jáROCK szavának betűképe, amit különösen szemléletessé tesz a rock és a diszkó rajongói közti ízlés-ellentét. A betűszók kezdőbetűit játékosan kiejtve hangulatos – és az eredeti jelentésnek tréfásan megfelelő – szót hoznak létre: SMS = susmus.

            Kiterjedt, népszerű, igen változatos, rendkívül ötletes az ún. „smiley”-k serege (smiley, tsz.smilies = mosolygó, mosolygós, vigyori). Ezek a betűkből, számokból, matematikai műveleti jelekből és írásjelekből „összeeszkábált” arcfélék elsősorban érzelmi állapotot, hangulatot fejeznek ki, de utalhatnak egy személy külsejére, szokásaira vagy más jellegzetességeire is. A csetes beszélgetés közben simán, könnyedén beüthetők. ( A képek 90 fokkal elfordítva nézendők !):

 :-)   = mosoly,               :-)) = nevetés,                  :-))))) = hahotázás,     :-( = sírás,

 8-)  = szemüveges,        (:-) = kopasz,                   :-{ )  = bajszos,          {:-) = parókás,         

-:-)  = punk,                   d:-) = baseball sapkás,     <l-) = kínai.

A smileykkal cselekvést, tevékenységet is jelezhetünk:

:-* = csókol,                 ;-) = kacsint,                    :-x = hallgat,               :-q = cigarettázik,

I-O = ásít,                     :-V = kiabál,                    >:0 = dühöng,             :-D = teli szájjal nevet,

 :-? = pipázik.

Ezek a jelek kitalálóik ötletességét, kreativitását dicsérik. Használatuk kedvességet, vidámságot visz a csevegésbe. Jelentésük „megfejtése” élvezetes szellemi fejtörő a résztvevők számára. A már meglévő smileyk tárháza is igen nagy, és naponta újabbakat és újabbakat szül az emberi fantázia. Persze az átlag-csetek során csak néhányat használnak rendszeresen a beszélgetők, leggyakrabban a mosoly- és nevetésjelző ábrákat – mutatván, hogy az előttük leírt szöveg csak vicc, nem kell nagyon komolyan venni.

            Szinte természetes, hogy alkalmazzák a közismert rövidítéseket is: vki (valaki), vmi (valami), kvtár (könyvtár), aztán a szóbeli szlengben elterjedt rövidített szóalakokat is: pasi, cigi, tuti, furi (furcsa), jogsi, flekó, fizu, uncsi,gatyó, mini, vacsi, uzsi, skizó (skizofrén), tom (tudom), spéci. Ha ezeknek van – a rövidítésen belül – hosszabb és rövidebb változata is, írásban szinte mindig a rövidebbel találkozunk: caj-bicaj, szit-szitu, csá-csáo. Alkalmi rövidítésekre is találhatunk példát: Egy franci (francia) pörkölésű kávét ittam. A rövidítési inger érdekes szójáték-sorozatokat is életre hív: a Gratulálok!-ból rövidült a Gratula!, s abból lett az ugyanilyen jelentésben használatos  Granula! és Drakula! Ez  a szórövidítési láz nemcsak a szlengre jellemző, hanem a mindennapi nyelvben is egyre inkább terjed. Tán felgyorsult életünk tempója is közrejátszik abban, hogy a Viszlát! Viszhall! Kösz!  típusú rövidítések minden nyelvművelői törekvés ellenére is hovatovább uralkodóvá válnak.

          A helyesírással is elég önkényesen bánik a net-nemzedék. Részint gyakran követnek el valós hibákat, tévesztéseket, betűkihagyásokat – főként a gyorsaság diktálta kapkodásból, figyelmetlenségből –, részint pedig sokat és felszabadultan játszanak a szándékosan, viccből eltorzított „hejesírás” poén-lehetőségeivel. Leggyakoribb játékuk: a szóelemzés elvének semmibevételével mindent kiejtés szerint írni. Pl.: Jöheccccani.; Kéccer vettem: eccer észre, eccer el.; Még eszt se tuggya!;  Tekincsük át a weblapot!;  Majnem mekhaltam.

A kiejtéshez igazodás nem kíméli a tulajdonneveket sem: Ez olyan, mint a gabrijelaszabatini (Gabriela Sabatini) parfümje, vagy a priszilaprézlié ( Prischila Presleyé). Ez utóbbi névtorzítás a népetimológiának is szép példája. Igen gyakran kiírják a netesek az ejtéskönnyítő,  hiátustöltő j-t: Szija, kéne egy kis pija! Nagyon sokszor következetesen felcserélik a j-t és az ly-t – többnyire szándékosan - : Itt a hejünk !, Hüje, aki lyó., Lalyos, mackósalyt. Gyakran szegik meg az egybeírás-különírás szabályait is – elsősorban azzal, hogy amit egy fogalomként érzékelnek, azt ennek nyomatékosítására egybe is írják: Nekem is a mIRC tetszik legjobban, mert ott mindig tutirakul bagázs van; Na, mizujs van, Annomini-   mus?; Még esse tudod, te nagyonhülye, te? Sőt, ilyeneket is leírnak: melyikutcahányszám, debizonyhogyigen. Még programválasztó menüsorban is előfordul a Nemtom mint válaszlehetőség. Tipikus jelenség, hogy a nagy többség a központozás eszközével nem él. Bizonytalanságaik miatt ezzel nem húzzák az időt. (Kár.)

Szembetűnő eltérés a helyesírási normarendszertől a nagy kezdőbetűs írásmód mellőzése, illetve rapszodikus használata. Ebben feltehetően közrejátszik, hogy a website-ok, honlapok neveiben és az e-mail-címekben nem szerepelhet nagybetű, s az is, hogy a csetezésben a nagybetűs írás sajátos jelentést kap: az érzelmi telítettséget jelzi – mintegy  a hangerőt pótolva. Ezen túlmenően a mondatkezdő a nagybetűk elhagyása a központozás nagyvonalú kezelésével is összefügg. Vannak azonban olyan csetezők is, akik következetesen betartják a helyesírási szabályokat.

        A szlengnek elmaradhatatlan velejárója, a sajátos (rendszerint ironikus) hangnem, hanglejtés, beszéddallam, a nyelv megannyi akusztikus összetevője és a beszélő(k) testbeszéde. A netnemzedék megpróbálja ezt írásban is visszaadni, de legalábbis jelölni.

Megsokszorozza a betűket, amelyeket nyomatékosítani akar: ez kamuuuuuuuuuu; Kössssz!; Psssszt; Majd utána ugrassssálllll!; Marrrrrha jóóóó! Ugyanígy – a moduláció erősítésére – megsokszorozza az írásjeleket is: Komoly ????????

A hangerőt, az ordítást, a jelentőségteljes, kulcsfontosságú örömteli vagy éppen ledorongoló szövegek nyomatékosítását csupa nagybetűvel ábrázolják: UNOKATESÓM!!!;  ÁJJJ!;  EEENNNNNN; (Én); KÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚL; Tennap láttam  egy SZUPERJÓ filmet.; FIGYUSZ MINDENKI!

Sokszor szegik meg  játékból a nyelvhelyesség alapszabályait is. Mivel mára a nyelvművelés sikeresen visszaszorította a -suk-sükölést és az -e kérdőszócska hibás szórendű használatát, ezért ezek felnőttpukkasztásra és egymást elszórakoztató komikum-teremtésre nagyszerűen megfelelnek: El-e mehetünk, vagy-e nem?;  Meg-e találjuk a Zolee lapját?;  Nem-e jártál egyetemre?;  Nem mondhassátok komolyan!;  A védett fájlt nem nyomtathassuk ki. Szintén komikusan hat a hagyományos szórend felborítása, a nyakaterkert, groteszk mondatszerkesztés: Mit te gondúsz, ki te vagy?; Hát má maguk hogy ezt értik ?

Ha ezeket az  „eszközöket” együttesen és a népnyelv szavaival vegyítve, a parasztos beszédet csúfoló írásmóddal használják, megszületik a „bunkókat”, a műveletlenséget, az elmaradott, provinciális vidékiességet parodizáló stílus, mely a csetezés legdominánsabb stílusirányzata.Ilyen példák: És te hun vagyol a chartrú?; Ide komám te is begyühetöl!; Hát mán esztet hogy képzeli kendné?; Ne má’! Eccő én is vótam a mIRC-ba, de néköm nemannyira gyütt be!; Nemigazán kőne széjjerontani a csatit, furkókám!; Ölég vót, eeemegyök!

 

            A népieskedés méltó párja a szalonnyelvi köntörfalazás. Például: Méltóztassék elhagyni a csatit ifiúr, mert az Ön impulzív személyisége némileg távol áll a többi résztvevő decensebb lelkületétől!; Csókolom a kisztihandját, kisnagysád, örvend szívem, hogy újra körünkben köszönthetem kegyedet! Nem ritka a finomkodó becézés, eltúlzott kedveskedés, már-már gügyögés: Menj csak csicsikálni, kis bogaram, de előtte adj egy puszikát! Na tsak egy piszikét! Aludj szépen, mucikám, tente-tente. A csetezők gyakran szívatják egymást a szentimentális stílus kifigurázásával, a finomkodó etikett- és levelezési tanácsadók szövegeinek parodizálásával: Az éteren keresztül küldöm üdvözletemet, csókjaimat. Esetenként kétszeres csavar is jellemzi ezt a „játékot”. Mert ha netán komolyan gondolja valaki ezt a stílust, egy másik beszélgető azonnal észhez téríti, lerántja a földre, amire ő aztán hasonló stílusban válaszol. Például így:

<Aranka> A varázsló tudatának mérhetetlen térségében határtalan világok tűnnek fel és enyésznek el, mint a fénysugárban táncoló porszemek…

<Ödön>>Kit etetsz te ezzel a lila dumával, Aranka???

<Aranka> Téged, kicsim, de igazából nem Aranka vagyok, hanem László és másfél mázsás!

            Ez a parodizáló hajlam nem kíméli a közmondásokat, szállóigéket sem, ha azok ferdítéseit a nyelvi humor szolgálatába állíthatja:

             Addig jár a korsó a kútra, míg el nem lopják.

             A hazug embert könnyebb utolérni, ha sánta.

            Aki másnak vermet ás, sírásó.

Ha megdobnak kővel, dobd vissza menzai kenyérrel!

            Jobb ma egy veréb, mint holnap.

            Lassan érj, tovább jársz!

            Ne fesd az ördögöt a falra, mert seggbe rúg a házmester!

            Egy fecske nem csinál fecskét.

            A lejtőn nincs megállás, ha nincs közben kocsma.

            Ne félj, amíg engem látsz, addig nem vagy vak!

Ember küzdj  és bízva bízzál, szivarozz, hogy el ne hízzál!

A legtöbb pofont a közhely-szövegek kapják. Ahogy ilyen megjelenik a képernyőn, azonnal lecsapnak rá:

<zsolas> A penz nem boldogit

<kistaska> Téged nem? Akko add nekem  :-))))

<zsolas> Zsolas odadja minden penzet kistaskanak

<kistaska> te, zsolas gyujcse meg me ez nem sok haliii!!

Ez a gyors-váltási, rögtönzési, stílus-átvételi képesség lépten-nyomom tetten érhető a beszélgetések során:

<neuron> neuron kiment

<kistaska> szokeveny, menj utana

<szokevény>  eeen? most uldoz a rendorseg

<kistaska> fogadjunk zsolas lefagyott

<zsolas> ki olvaszt ki?

 

            Mindezeket a sajátosságokat áttekintve megállapíthatjuk, hogy szlengkutató elé még sohasem tárult ilyen kincsesbánya, mint a netes cset-szoba. Ide simán be tud lopakodni, nem rí ki a társaságból, nem reked kívül a körön. A beszélt szleng kutatását nehezíti, hogy nem lehet állandóan diktafonnal, kamerával vizsgálni, míg az internetes szleng esetében teljes beszélgetéseket lehet rögzíteni.

            Az internetes szleng szavainak, kifejezéseinek, alkotási módszereinek gazdagsága kifogyhatatlan. Napról napra s szobáról szobára járva újabbnál újabb szövegek születésének lehetünk tanúi. Régi, elavult szleng-kifejezéssel nem is maradhat fönn senki a hálón. Egy pillanat alatt megkaphatja: Lejárt lemez; Ezt már Noé sem vitte be a bárkába; Nem veszi be a számítógép. Az állandó mozgás, megújulás miatt a gyűjtést és az elemzést nem lehet befejezni, csak abbahagyni, félbeszakítani.

            A jelenlegi állapot jellemzőit azonban megkísérelhetjük összefoglalni, és talán

– nagyon óvatosan – bizonyos értelemben értékelni is.

A netgeneráció szlengje: nemzedéki szleng. A „hagyományos” szóbeli szlengtől eltérően nem tagozódik sem horizontálisan – területi megosztottság alapján -, sem vertikálisan – társadalmi osztályok, rétegek, csoportok – szerint. (Egy alkalommal beletekintettünk az „Erdély” elnevezésű cset-szobába. Fél óra is eltelt, mire egy „ejsze” megjelent a képernyőn.) Az internet szlengje főként a mai tizen- huszonéves kamaszok nyelvhasználata, mellyel legfőképpen csoportidentitásukat, összetartozásukat fejezik ki; az egymáshoz tartozást, az egymással vállalt szolidaritást – ugyanakkor a felnőttektől való elkülönülést – jelzik és tartják fenn. Ez a szleng „a divat nyelvi megfelelője, és akárcsak a divat, egyszerre fejez ki egyediséget és a csoportnormáknak megfelelés hajlandóságát is”.[1]  S ezt az összetartozást, a „mi, fiatalok”-kategóriát a szleng poétikai, esztétikai módszerekkel képviseli: „a másodlagos választásként (azaz a kézenfekvően adódó – a >> felnőtt többség << által preferált - kifejezések helyett) használt elemek >>desifrírozása<< (megfejtése) egyfajta katartikus élmény”.[2] Ennek a katarzisnak a kiváltásához valódi nyelvteremtő erőre van szükség, amely a szleng születésekor mindig ott van, s amelynek legfőbb összetevői: a humor, a közvetlenség, a barátságosság – és legfőképpen: a kreativitás meg a játékosság. Hisz a szleng afféle „nyelvi luxus, sport”, valódi agytorna, ami fejleszti a stílusérzéket, az olvasási és a beszédkészséget, a kommunikációs hajlandóságot és jártasságot. S mivel a szleng kollektív játék, a társadalmi érintkezés, együttműködés területén is segítséget nyújt, „gyakorlási” lehetőséget ad.

            Hogy a szleng a szaknyelvnél, a hivatalos nyelvnél és a köznyelvnél lazább, kötetlenebb nyelvváltozat, azt a felsoroltakétól eltérő funkciója okozza. Az előbbi nyelvváltozatokkal szemben támasztott elsődleges (messze a legfontosabb) követelmény az érthetőség: amit mondunk, és/vagy írunk, legyen világos, egyértelmű, félreérthetetlen. A szleng azonban  inkább „a nyelv társas és interperszonális funkcióit szolgálja annak denotatív funkciójával szemben”.[3]   „A szleng nem megnevez, hanem újra nevez, azaz a már elnevezett dolgokat újabb és újabb nevekkel látja el minden látható  >>praktikus << ok nélkül. A szleng szótúltermelés, az, hogy a szlengben egy-egy fogalom megnevezésére szinonimasorok jönnek létre, és hogy a  szleng szókincse aránylag változékony, az erős érzelmi töltéssel magyarázható.”[4] Szintén az érzelmi töltés okozza azt is, hogy „az érzelmileg erősebb jelentésű szó kiszorítja a kevésbé hatásost, mígnem a gyakorlati használat során maga is megkopik s egy érzelmileg elevenebbnek ad helyet.[5] S ami igaz a szlengre, az – természetesen –  igaz a netszlengre is. A csetezők benyögéseinek, tutira sirály dumáinak célja nem a pontos információadás a világ folyásáról, hanem az, hogy változatos, színes újabb és újabb szavakkal, kifejezésekkel elszórakoztassák önmagukat és a cset-szobák beszélgetéseinek résztvevőit. És a társas szórakozásnak (akárcsak az egyéninek is) legjobb eszköze a játék. A vidám, felszabadult játszadozás. S bár fennáll a veszélye annak, hogy ez a játék olykor féktelenné válik – de hisz a fogócskában, a fociban s a többi sportban is előfordulhatnak durvaságok, szabálytalanságok -, mégsem kell attól félnünk, hogy a kemény stílus eluralkodik a „pályán”, hisz a játék akkor igazán élvezetes, ha betartjuk a szabályokat, s a technikánkkal villongunk. És ezért – noha a netes szlengben is előfordulnak durva, bárdolatlan, sokszor primitív megnyilvánulások – úgy véljük, a nyelvi eldurvulás nem fenyegeti – éppen a háló szlengje miatt – a netező fiatalokat. (A szobafőnökök rendszerint figyelmezetik, sőt kizárják a durvább szövegek küldőit.) Valódi veszélyt rejthet magában viszont az a tény, hogy a csatikhoz kisebb gyerekek is hozzáférhetnek, s ők éretlenek még a szabadszájú szövegek, erotikus témák feldolgozására. Ezt a problémát a szülőknek és a pedagógusoknak kell okosan, tapintatosan kezelniük és megoldaniuk.

Vannak felnőttek, akik amiatt aggódnak, hogy a nethasználat túlzott írásképi, helyesírási lazasága ronthatja a fiatalok helyesírását. Ezt részben tán ellensúlyozza az, hogy az iternet „hivatalos szövegei”, még a cset-szobák programfelsorolásai és használati útmutatói is szabályos helyesírással készülnek. S általában arra az életkorra, amikor rendszeres csetező lesz egy fiatal, már többnyire stabilizálódik a helyesírása. És ahogy a szóbeli szleng használatát sem keverik be más nyelvi rétegekbe (iskolai nyelvhasználatukba, felnőttekkel folytatott társalgásukba), úgy – feltehetően – a csetezés szöveteit, írásképét sem viszik át iskolai dolgozataikra, hivatalos fogalmazványaikra. Bár ennek a hipotézisnek bizonyítása (vagy elvetése) és annak megállapítása: vajon az internetes szleng hogy hat vissza a szóbeli szlengre, még további vizsgálódást igényel.

            Sokak gyakran emlegetett félelme (egyben kifogása) a csetezéssel szemben még az is, hogy a folytonos számítógépezés „elhülyíti”, eltompítja a fiatalokat. Nos, ez igaz (lehet) a piff-puff játékokra, de tapasztalataink szerint a netes csevegés éppen a szellemi frissességet, az azonnali reagálás képességét, a változatos témájú szobák sokféle stílusához való gyors alkalmazkodás készségét, a humorérzéket és – a parodizálási, parafrazeálási láznak köszönhetően – a műveltséget és a nyelvi kompetenciát fejleszti. Ezt – no meg a csetszleng közvetlenségét, játékosságát, kreativitását és nem utolsó sorban a magányosságot is oldó interperszonális voltát – mindenképpen üdvözlendőnek és értékként megőrzendőnek, fejlesztendőnek tartjuk.

 

  

Az interneten leggyakrabban előforduló  szlengszavak, kifejezések

 

 

 

1.      szlengszó, -kifejezés

2.      köznyelvi jelentés

3.      példamondat

4.      elterjedtség, hangulati érték

 

1.      aggyá

2.      adj

3.      Aggyá egy jó zenét a mobilomba!

4.      gyakori

 

1.      aje

(az Ah yeah!= Óh, igen! angol kifejezésből)

2.      igen, jó, szuper

3.      – Akkor megbeszéltük ?

- Aje!

4.      gyakori

 

1.   állat

2.      a, nagyszerű

b, nagyon pocsék

3.      a, A Pufi öccse nagyon állat!

b, Az új edzőcipőm tiszta állat!

4.      elismerő és elítélő, pejoratív jelentésben is használják személyre, dologra egyaránt – főként állítmányként

 

1.   arc

2.      jelentős ember, személy

3.      A Hunnybunny tisztára nagy arc!

4.      elismerésként mondják

 

1.      ASL

( az angol age (sex) locacion = életkor, nem, hely kifejezés rövidítése )

2.      személyi adatok

3.      Add meg az ASL-edet !

4.      gyakori

 

1.      bannol, kibannol

(az angol ban = kitilt, kiátkoz, kiközösít szóból)

2.      (tartósan) kitilt egy csevegő-csatornáról

3.      Ha tovább bunkózol itten, te ártány, úgy kibannollak a csatiról, hogy ihaj !

4.      gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része

 

1.   bazger, bazmeg, bazzeg, b +

2.      baszd meg!

3.      Hol mászkáltál ilyen sokáig, bazzeg ?

4.      töltelékszóként, nemtetszés kifejezésére és nyomatékosításra egyaránt használják

 

1.   bejön

2.      teszik, jó

3.      Ez a cola-műsor nagyon bejön nekem.

4.      gyakori

 

1.      bénázni

2.      ügyetlenkedni

3.      Ne bénázzál, találd má meg a @-ot!

4.      gyakori

 

1.      biccs

(az angol bitch = szajha kiejtése alapján)

2.      kurva

3.      Ez nem rendes csaj, ez egy biccs !

4.      ritkább, durva

 

1.      bír valakit, valamit

2.      szeret, kedvel

3.      Bírom a Pintyőke dumáját.

4.      gyakori

 

1.      bombajó

2.      nagyon jó, nagyszerű

3.      Szerintem a mIRC bombajó csati.

4.      kezd kopni, ritkul a használata

 

1.   bombasztikus

2.      nagyszerű, nagyon jó (az angol bombasztik szóból)

3.      Vár egy bombasztikus bige.

4.      gyakori

 

1.   bot

2.      robot, nem ember-felhasználó egy csatin

3.      Ez a rohadt bot kibannolt.

4.      ritkábban használt – feltehetően azért, mert összetéveszthető a köznyelvi jelentésű szóval

 

1.      brb

( az angol be right back = mindjárt visszajövök kifejezés rövidítése )

2.      rögtön jövök

3.      Most emegyek, dógomvan, brb.

4.      nem túl gyakori, főként azok használják, akik nemzetközi vonalakon is chat-elnek (angolul), s az otthoni divatszavakat „áthozzák” a magyar csatikba

 

1.   bukik a, valakire

                 b, valamire

2.      tetszik neki, akarja

3.      a, A Romcsira mennyi csaj bukik.

b, 15 éves szöszi, aki bukik a lakodalmasra.

4.      gyakori

 

 

 

1.      bunker

(a bunkó szójátékos alakváltozata)

2.      faragatlan alak

3.      Ez a Ricsi milyen egy bunker!

4.      ritkább

 

1.      cb

      ( az angol call back/come back kifejezésből )

2.      majd kereslek, gyere vissza

3.      Na, Zozó, cb !

4.      egyre gyakoribb

 

1.      con

( rövidítés, az angol call of nature = hív a természet kifejezésből)

2.      WC-re megyek

3.      Na con, aztán majd gyüvök.

4.      ritkábban fordul elő, eufemizáló

 

1.      CU

(az angol see jou = viszlát kifejezés tréfás írásmódja)

2.      viszlát

3.      Mára befejeztem, CU holnap.

4.      elég gyakori

 

1.      CU l8r

( az angol see you leter szójátékos változata)

2.      viszlát később

3.      Na, toto balra el, CU l8r!

4.      elég gyakori

 

1.   csaj

2.      nő, lány

3.      csaj az a Felhőcske!

4.      gyakori

 

1.  csáo, csá, csákány, csákó

2.      szervusz, szia

3.      Csá, csajok!

4.   gyakori

 

1.      csati

(az angol chat = cseveg, csevegés szóból)

2.      a, csetezés, csevegés a világhálón

b, a csevegés színtere

3.      a, Zsoles balra el, YÓ vót a csati !

b, És itt van egy ún. ignore, amit há rányomsz valakire, nem látod, bárhová ír, sem privibe, sem csatikon.

4.      gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része, kedveskedő, vidám

 

1.   csávó

2.      férfi, fiú

3.      Rettentő kúúúl csávó vagyok.

4.      gyakori

 

1.      csett

( az angol chat = cseveg, csevegés szóból szójátékként)

2.      csevegő-, társalgócsatorna

3.      Miért nem vagy a csetten ?

4.      ritkábban használt

 

1.      deszar

2.      de rossz

3.      Deszar volt a tegnapi Edda-koncert !

4.      gyakori ez az egybeírt jelzős szerkezet, nyomatékosabbá akarják tenni az egybeírással

 

1.      drótpostagalamb

2.      ingyenes E-mail program

3.      Kattanj rá a drótpostagalambra, és emilezd meg, mikor jöttök !

4.      viszonylag ritka, az adott szolgáltató „ügyfelei” használják

 

1.      dudez

( az angol dude = nagyvárosi piperkőc szóból)

2.      jampec, fickó

3.      Hé, dudez, mi az ábra ?

4.      ritkábban fordul elő, pejoratív

 

1.   duma

2.      szöveg, beszéd, beszólás

3.      Fölírtam egy jó pontot neked, mert jó a dumád.

4.      gyakori

 

1.   1x 

2.   egyszer

3.   1x én is vótam TNT-n.

4.      egyre gyakoribb

 

1.      Elmehetsz a p.hu-ba!

2.      Takarodj a p…ába!

4.   ritkább, durva

 

1.      emil

( az angol e-mail = elektronikus posta szóból)

2.      e-mail, villámposta

3.      Küldök neked egy emilt.

4.      gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része, játékossága miatt népszerű, maradandó

 

1.      éteren van

2.      csatlakozott a netre, jelen van a világhálón

3.      Szia, Kolibri ! Már itt vagyok az éteren !

4.      gyakori

 

1.      farok

2.      mafla, balfácán

3.      Nagy farok vagy te, Krisztián!

4.      gyakori

 

1.      faszfej, faszkópé, faszparaszt

2.      műveletlen, bárdolatlan, faragatlan fickó

3.      Hát a Richi egy faszfej!

4.      ritkább, fiúk használják egymást közt

 

1.      félisten

2.      chat-szoba főnökhelyettese, kisfőnöke (reménybeli „mindenható”)

3.      Elég surmó egy félisten vagy, Sünsertés !

4.      gyakori, az internetes alapszókincs része

 

1.      feszített lábfejjel ment haza

2.      magatehetetlenül ment haza, ketten húzták, s a lába spiccben volt, mint a balett-táncosoké

3.      Úgy beseggelt, hogy feszített lábfejjel ment haza.

4.      ritkább

 

1.      FIDO

2.      a fidonet levelező hálózat nevének rövidített változata

3.      Írj nekem a FIDO-n !

4.      gyakori, minden hosszabb nevű hálózat, program nevét rövidítik a szlengen

 

1.      fomc

( az angol fall of my chair kifejezésből )

2.      majdnem leestem a székről (ti. a röhögéstől )

3.      Hát most fomc !

4.      rendszerint a lollal együtt szokták használni

 

1.      frankón

2.      nagyon, totálisan

3.      Frankón lefagyott a gépem.

4.      gyakori

 

1.      gagyi

2.      a, vacak, értéktelen dolog

b, ostoba ember

3.      a, Ez a motyó nekem túl gagyi lenne.

b, Elég gagyi társaság. Döme a főgagyi köztük.

4.      nagyon gyakori

 

1.      gal

( az angol girl szó hanyag ejtésű változata )

2.      lány ( eredetileg színpadi táncosnő )

3.      Ez a gal egész jó !

4.      ritkább

 

1.      gamelamer

( az angol game = játék és lamer = ügyetlen szóból )

2.      játékfüggő, mindig csak játszik

3.      Ez a gamelamer semmi másra nem YÓ.

4.      gyakori, pejoratív

 

1.      gay

( az angol gay = homoszexuális szóból )

2.      buzi ( átvitt értelemben sértésként )

3.      Takarodj a „gay.hu”-ra ( a buzik honlapjára) ! (Tűnj el a honlapunkról, köcsög !)

4.      ritka, sértő, durva

 

1.      gáz

2.      rossz, vacak, tré, szar

3.      Hagyjuk a búsba, tökgáz az egész téma!

4.      gyakori

 

 

 

1.      gém

( az angol game = játék szóból)

2.      számítógépes játék

3.      Ja, és a mai gémeknek bazi nagy a gépigényük !

4.      gyakori

 

1.      görl, görlök

( az angol girl = lány szóból )

2.      lány, lányok ( a köznyelvben színpadi táncosnő jelentésben használatos )

3.      A görlök majd hozzák a kaját, mi meg a piát.

4.      közepes gyakoriságú

 

1.      gtg

( az angol got to go kezdőbetűiből )

2.      mennem kell

3.      Mostan nekem gtg !

4.      egyre gyakoribb

 

1.      gyüvök

2.      jövök

3.      Elmentem con, mingyá gyüvök vissza!

4.      gyakori

 

1.      hakker, hacker

( az angol hack = utat tör szóból )

2.      olyan számítógépes „betörő”, aki kárt nem csinál, adatokat nem lop, csak hobbiból tör be védett rendszerekbe

3.      Az egész online-világot ellepték a hackerek.

4.      nagyon gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része, mára tulajdonképpen közszóvá is vált

 

1.      hakkol, hackol

( az angol hack = üt, csépel, utat tör szóból )

2.      titokvédő-programot feltör

3.      A csávó még csak 12 éves, de már a Pentagon programjait hakkolja.

4.      viszonylag gyakori

 

1.      háló

2.      világháló, Internet

3.      Tedd fel a hálóra az üzenetedet!

4.      gyakori

 

1.      hb

( az angol hurry back rövidítése )

2.      siess vissza

3.      Ne maradj el soká, hb !

4.      egyre gyakoribb

 

1.   hepi

2.   boldog, feldobott, vidám

3.      A szülinapomon olyan hepi voltam.

4.      gyakori

 

1.      hótt

2.      nagyon, teljesen

3.      Hóttbuli ez a csati!

4.      gyakori

 

1.   hús

2.      nő, lány

3.      Micsoda friss húsok jöttek a táborba!

4.      gyakori

 

1.      IMHO

( az angol in my humble opinion = szerény véleményem szerint kifejezés rövidítése )

2.      szerintem

3.      IMHO a Linux jobb a Windows-nál.

4.      gyakori; gúnyos, ironikus felhangja, stílusértéke miatt népszerű

 

1.      infó

( az információ szóból )

2.      felvilágosítás, adat, információ

3.      Hol találok infót a motoros-mítingről ?

4.      gyakori

 

1.      irc

( az IRC betűszó játékos használata)

2.      írsz (IRC programon)

3.      Te most honnan irc ?

4.      ritkábban használt, hangulatos, játékos, jópofa

 

1.      irl

( az angol in real life = élőben, „ideát” kifejezésből )

2.      a való világban, nem a neten

3.      És majd találkozhatunk irl is ?

4.      egyre gyakoribb

 

1.      jah

( az angol yeah szóból )

2.      igen, rendben

3.      – Na, beszkenneljem neked ezt a fotót ?

- Jah !

4.      közepes elterjedtségű

 

1.      kabbefasz

2.      bunkó

3.      Ez a Frici egy kabbefasz!

4.      ritkább, durva

 

1.   kafa, klafa

2.      jó, nagyszerű, kiváló

3.      Elég kafa

4.      nagyon gyakori

 

1.      kamu

2.      nem igaz, hazugság, mellébeszélés

3.      Szerintem ez csak kamu. Ki veszi be?

4.      gyakori

 

1.   Kapd be az f.hu-mat!

5.      Kapd be a f…omat!

4.   ritkább, durva

 

1.   képben van

2.      odafigyel; érti a dolgokat; követi az eseményeket ( valószínű már a tv-képrnyővel kapcsolatban született az első szlenges változat, de a számítógép képernyőjére is igaz)

3.      Valaki az előbb köszönt nekem, bocs, nem voltam képben.

4.      gyakori, szemléletes

 

1.      Kevés vagy, mint apple-ben az almamag!

2.      Ne nagyképűsködj! Kicsi vagy te ehhez.

4.   most kezd terjedni

 

1.      Kevés vagy, mint mikrosoft-egérben a sajt!

2.      Ne nagyképűsködj! Kicsi vagy te ehhez.

4.   most kezd terjedni

 

1.      Kevés vagy, mint windows-on a firhang!

2.      Ne nagyképűsködj! Kicsi vagy te ehhez.

4.   most kezd terjedni

 

1.   kewl

( a kul, cool sznoboskodó helyesírású változata)

2.   kiváló, nagyszerű, szuper

3.      Aszondod, hogy a James kewl csávó ?

4.      ritkább

 

1.      kibaszni

2.      kidobni, kiutasítani a csatornáról

3.      Nem cicózni tovább, kibaszni ezt az állatot a csatiról !

4.      ritkább, durva

 

1.      kikkel, kickel, kikikkel, kikickel

( az angol kick = rúg szóból )

2.      kirúg, kiutasít egy csevegő-szobából ( kirúg egy csatiból)

3.      Kikkeld mán ki ezt a paréjt, mammi, mer az agyam lelöki a gépszíjat a bunkó dumájátó !

4.      gyakori, a csatik alapszókincsének része

 

1.      király

2.      jó, nagyon jó

3.      Király vót a míting!

4.      nagyon gyakori

 

1.      kul, kúúl, ql

( az angol cool = rendíthetetlen nyugalmú személyt jelentő szó kiejtés szerinti változata)

2.      kiváló, nagyszerű, szuper

3.      Kúl csávó vagyok !

4.      nagyon gyakori, a régi amerikai szlengből való

 

1.      lag

( az angol lag = késé, késedelem, lemaradás szóból )

2.      amikor egy darabig nem jön adat, majd hirtelen több oldalnyi IRC-szöveg vágódik a chat-elő elé

3.      Most mit csináljak ennyi laggal ?

4.      gyakori

 

1.      lagzok, lagzom

( az angol lag = késés, lemaradás szó magyar igésítése )

2.      nagy a lagom (a nagy  lemaradás miatt egyszerre elémzúduló IRC-szöveg)

3.      Pillanat türelmet ! Egy darabig még lagzok (lagzom).

4.      gyakori

 

1.      láma

( az angol lame = elront szóból )

2.      kezdő, ügyetlen net-ező, balfácán

3.      Tanújjá má meg gépelni, te láma, mert egy hetet kő várni minden eggyes mondatodra !

4.      gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része, pejoratív

 

1.      lamer, lammer

( az angol lame = elront szóból )

2.      kezdő, ügyetlen net-ező, balfácán (lámer)

3.      Kikkeljük ki ezt a lamert, mer nagyon gázul csinálja !

4.      gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része, pejoratív

 

1.      lap

2.      weblap, honlap

3.      Józsi, tényleg klasz a lapod. Nade tényleg.

4.      elég gyakori

 

1.      lebasz

(agresszív köszönésforma a szevasz ferdítéséből)

2.      szervusz, szevasz

3.      Lebasztok, parasztok, meggyütt Józsi bá’!

4.      csak bizonyos szobákban fordul elő, durva

 

1.      lécci, léccike

2.      légy szíves

3.      Lécci, küldj egy privit!

4.      gyakori

 

1.      lekattan a netről

2.      elmegy a kedve az internetezéstől

3.      Izom Vili folyton a neten lógott, de má lekattant róla.

4.      gyakori, szemléletes

 

1.      levágja a dumát

2.      elmondja a mondókáját

3.      Tudod, kinek vághatod le ezt a dumát, kiaspám?

4.      gyakori

 

1.      levettem

2.      megértettem, fölfogtam

3.      Most már levettem, hol vagyok.

4.      gyakori

 

1.      lo

( az angol laugh out kezdőbetűiből )

2.      röhögés

3.      Ez is valami ? Lo

4.      gyakori

 

1.      lol

( az angol laugh out loudly kifejezés kezdőbetűiből )

2.      hangos röhögés

3.      Ne má ! Lol !

4.      gyakori

 

1.      lóg a neten

( Karinthy Frigyes Lógok a szeren c. novellája nyomán )

2.      a, rákapcsolódott a világhálóra

b, gyakran és sokat internetezik

3.      a, Megjöttem, már én is a neten lógok.

b, A Gabesz csak lógik a neten, másse csinyál életibe.

4.      gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része, szemléletes, igen kifejező

 

1.      masszázs

( a message = üzenet jelentésű angol szó tréfás torzítása)

2.      üzenet

3.      Küldj egy masszázst !

4.      ritkábban fordul elő

 

1.      megbanhatod

( a bannol = kitilt szóból )

2.      játékos fenyegetés, figyelmeztetés a netikett betartására; másként megbánhatod, mert kibannolnak

3.      Ezen a csatin ne bántsd a Fradikát, mer még megbanhatod !

4.      viszonylag ritka, de szellemessége miatt terjedőben van

 

1.      megdob valamivel

2.      ad valamit

3.      Megdobhatna valaki egy jó progival.

4.      gyakori

 

1.      megmondom a frankót

2.      őszintén megmondom, megmondom az igazat

3.      Megmondom a frankót: baromi ritkán csetezek.

4.      gyakori

 

1.      +szívta

2.      ráfizet

3.      Na, ezt  +szívtad!

4.      gyakori

 

1.      meg van zakkanva

2.      a, sokkhatás alatt áll

b, dilis, hüle

3.      a, Mióta elváltak a tondaff szülei, tisztára meg van zakkanva.

b, Ez úgy meg van zakkanva, hogy egy normális mondatot se bír leírni.

4.      gyakori

 

 

 

1.      mindenható

2.      chat-szoba főnöke

3.      Mér csak te lehecc mindenható ? Én is góré akarok lenni !

4.      gyakori, az internetes alapszókincs része

 

1.      mindenkiNET

( a „mindenkinek” tréfás változata )

2.      minden NET-esnek

3.      Üdv mindenkiNET ! (Beköszönés egy chat-szobába)

4.      gyakori, eleinte szellemesnek tartották, felkapták, de már nagyon elkoptatták

 

1.      mIRC

( tréfás belemagyarázó betűszó: Markdam’s Idiotic Relay-chat Client )

2.      a Markdam’s Idióta csevegő kliensei

3.      Te a mIRC-esek közé tartozol ?

4.      ritkább

 

1.      motyó

2.      alkatrész, kiegészítő a számítógéphez

3.      Vettem egy kafa motyót. (klassz alkatrészt)

4.      gyakori, az általános szlengből átvett, kedveskedő szó

 

1.      Nehogy má’ a kurzor mozgassa az egeret!

2.      Nehogy már fordított világrend legyen!

4.   gyakori, a nagyképű partnert így intik le

 

1.      Nehogy má’ a program fagyassza le a vírust!

2.      Nehogy már fordított világrend legyen!

4.   gyakori, a nagyképű partnert így intik le

 

1.      nem jön be neki

2.      pocsék, nem jó, nem teszik

3.      Nekem a Dáridó nem jön be.

4.      nagyon gyakori

 

1.      nem veszi be a számítógép

2.      elavult, unalmas szöveg

3.      Nyomj újabb rizsát, ezt nem veszi be a számítógép!

4.      gyakori

 

1.      netikett

( a net és etikett szavakból )

2.      net-etikett, az internethasználat illemszabályainak összessége

3.      A netikettet pediglen be kell ám tartani, még neked is kicsi bunkókám.

4.      gyakori, kreativitása, szellemessége miatt egyre népszerűbb, maradandó

 

1.      netzedék

(a net-nemzedék-ből )

2.      Az internetet gyakran használók nemzedéke

3.      Mostantól te is a netzedékünkhöz tartozol.

4.      viszonylag ritka

 

1.      np

( az angol no problem rövidített változata )

2.      nincs probléma, semmi baj

3.      Np, írhatsz tovább !

4.      gyakori

 

1.      offline-világ

( az angol „megszünteti a csatlakozást” szóból )

2.      az interneten kívüli világ, a való világ (szemben az online-világgal)

3.      Azért szeretek csetelni, mert az offline-világban nincsenek barátaim.

4.      ritkábban használt

 

1.      OK, oké, okés

2.      a, rendben van

b, klassz, nagyszerű

3.      a, Oké a holnapi buli!

b. Végre tutira okés a gépem!

4.      nagyon gyakori

 

1.      oks, ox, oxi

( az OK = oké szlenges alakváltozatai )

2.      rendben van, igen, jó

3.      – Akkor oks a balhé ?

- Oxi !

4.      gyakori, szinte már kiszorítja az oké-t

 

1.      online-világ

( az angol „rácsatlakozik szóból”)

2.      az internet világa, a virtuális valóság (szemben az offline-világgal)

3.      Üdvözöllek az online-világban !

4.      gyakori

 

1.      ooops

2.      Hoppá ! Hopsz ! Ugorjunk !

3.      Na, ooops !

4.      közepes elterjedtségű

 

1.      op

( az operator rövidítése)

2.      a, a kukac (@)

b, operátori jog

c, operátor (csatornafőnök)

3.      a, Hadd legyen egy op az én nevem mellett is !

b, Megkaptam végre az opot, én is mindenható lettem.

c, Te tudod, te vagy az op.

4.      mindhárom jelentésváltozatban gyakori

 

1.      opme

( az Operator’s to me ! = Operátori jogot nekem ! mondat rövidített formája )

2.      operátor szeretnék lenni (mondatértékű szó)

3.      Opme, mindenható !

4.      gyakori

 

1.      5 let

2.      ötlet

3.      Ad 6 ok  egy  5 letet?

4.      egyre gyakoribb

 

1.      pill

( a pillanat szó rövidítése )

2.      a, pillanat

b, egy pillanat türelmet kérek

3.      a, Per pill nem érek rá, bocs.

b, Pill, rögtön adom.

4.      gyakori

 

1.      pls, plz

( az angol please szóból )

2.      lécci (a kérlek, légy szíves játékos változata)

3.      Engem is hagyj szóhoz jutni, pls !

4.      gyakori

 

1.      ppl

( az angol people szóból rövidült )

2.      emberek

3.      Ppl ! Ne etessük már egymást !

4.      gyakori

 

1.      privi

( az angol private message = személyes üzenet szóból )

2.      személyre szóló ( a többiek számára nem olvasható ) címzett üzenet a chat egyik szereplőjének

3.      Aki szeretne velem vacsizni, írjon időpontot egy priviben !

4.      gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része, becéző

 

1.      privizni

2.      privát (páros) beszélgetést folytatni

3.      Fél óráig magyaráztuk neki hárman, hogy kell privizni.

4.      gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része

 

1.      progi

( a program szó rövidítése )

2.      program

3.      Ismeritek az IRC-t ? Szupi egy progi !

4.      gyakori; rövidsége, kedveskedő hangulata miatt népszerű

 

1.      progizás

2.      programozás

3.      Már három hete tanulom a progizást, de még mindig lámer vagyok…

4.      gyakori

 

1.      rákattan a netre

2.      nagy kedvet kap az internetezéshez

3.      Már a dedós kisöcsém is kezd rákattanni a netre.

4.      gyakori, érzékletes, hangulatos

 

1.      rálőni

2.      kattantani, klikkelni

3.      Lőjünk rá egérrel a menüsorban a megfelelő opcióra !

4.      egy köznyelven megírt internetes használati utasításba befurakodott szlenges kifejezés

 

1.      ráragad a netre

2.      szünet nélkül netezik, net-függő

3.      Tegnap ráragadtam a netre, és le sem lehet róla vakarni.

4.      gyakori

 

 

1.      re, rere

( az angol returned = visszajöttem szóból )

2.      szia (sziasztok) újra

3.      Re, dudez ! Ismét a neten a király !

4.      gyakori, itt a csetelés rövid szüneteltetése utáni visszatéréskor mondják

 

1.      rotf

( az angol Rolling on the floor kifejezésből )

2.      A földön fetrengek, ez olyan szar, rossz, pocsék (Mindjárt lemegyek hídba !)

3.      Ez neked zene? Rotf !

4.      ritkábban, erős nemtetszés kifejezésére

 

1.      rules, rulez, rulZ, rulz, rulla, rewls

2.      kiváló, nagyszerű, szuper

3.      Pepe  Jeans rulez !

4.      nagyon gyakori, a neten szinte uralkodik a szinonimák közül ( az utóbbi szójátékos forma)

 

1.      sanyi

(s annyi)

2.      a, vége, befejeztük, nincs tovább

b, nincs mit tenni, a baj elkerülhetetlen

3.      a, A végén nyomsz egy entert, és sanyi!

b, Ha megkaptad a vírust, akkor sanyi.

4.      gyakori

 

1.      segédmunkás

2.      az SMS betűszó tréfás értelmezése, feloldása

3.      Külgyé majd egy segédmunkást !

4.      gyakori; közkedveltségét szellemességének köszönheti

 

1.      sirály

(a király alakváltozata)

2.      kiváló, nagyszerű, szuper

3.      A Tom Rayder a legsirályabb!

4.      gyakori

 

1.      sláger-cucc

2.      a legdivatosabb, legmenőbb számítógép vagy alkatrész

3.      Már rég csak a PIII.-as a sláger-cucc.

4.      gyakori

 

1.      srác

2.      fiú

3.      Aki a mi szobánkban van, mind rendes srác.

4.      gyakori

 

1.      susmus

2.      az SMS betűszó tréfás kiejtése

3.      Ma már három susmust is kaptam !

4.      gyakori, becéző volta folytán főképp a lányok körében népszerű ( a fiúk inkább a „segédmunkás” kifejezést részesítik előnyben)

 

1.      sux

( az angol sucks =  szop kifejezés szójátékos változata)

2.      nagyon szar

3.      Sux ez a sok privi !

4.      ritkább, durva angol szlengszó

 

1.      szahar

2.      szar

3.      Ölég szahar idő van!

4.      közepes elterjedtségű

 

1.      számgép

( rövidítés )

2.      számítógép

3.      Mindig lefagy ez a hülye számgép !

4.      gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része

 

1.      szia, szija, sziasztok, szijasztok

2.      szevasz, szevasztok

3.      Szija, Mirjam!

4.      újabban a j-vel írt változat a gyakori

 

1.      szoftverbazi

2.      szoftverbazár

3.      Tegnap végre megvettem a Tomb Raider-t a szoftverbaziban !

4.      gyakori, becéző szóalak

 

1.      szoftverbuzi

2.      a számítógép-programok (szoftverek) megszállottja

3.      A Kikikákó tisztán szoftverbuzi !

4.      gyakori, enyhén pejoratív

 

1.      szöveg

2.      duma, fölösleges beszéd

3.      Öreg, sok a szöveg!

4.      elég gyakori

 

1.      szövegel

2.      beszél, hosszan beszél

3.      Ne szövegelj annyit, megtelik a képernyő!

4.      gyakori

 

1.   szupervigyor

( az angol supervisor = felügyelő szó tréfás ferdítése)

2.   rendszergazda,  elvetemült rendszergazda

3.      Még nem láttam ilyen kúltalan szupervigyort.

4.      gyakori; szellemessége, népetimológiai jellege miatt népszerű

 

1.      szupervizor

( az angol supervisor = felügyelő szóból )

2.      rendszergazda

3.      Innen csak a szupervizor bannolhat ki valakit.

4.      gyakori

 

1.      szügy

(a „szar ügy” rövidítése)

2.      a, kellemetlen

b, sajnálom, együttérzek veled

3.      a, Elég szügy, hogy ilyen gáz géped van.

b, - Válnak a szüleim.

    - Szügy.

4.      elég gyakori

 

1.      SZVSZ

( a szerény véleményem szerint kifejezés rövidítése, az angol IMHO magyar megfelelője)

2.      szerintem

3.      Jó csóka ez a sasöcsi, de SZVSZ egy picit buggyant.

4.      gyakori; iróniája, hangulati és stílusértéke miatt közkedvelt

 

1.      thx

( az angol thanks szójátékos változata )

2.      köszönöm

3.      Thx, öcskös, ezt el is vártam tőled !

4.      gyakori

 

1.      totálkáros

2.      a, odavan

b, részeg

3.      a, A tévénk totálkáros lett.

b, Fél liter whiskeytől totálkáros lesző.

4.      gyakori

 

1.      tök

2.      nagyon, teljesen

3.      Szerintem a szappanopera tökgáz.

4.      gyakori

 

1.      tuti

2.      jó, klassz, nagyszerű

3.      Olyan tuti bigét láttam!

4.      gyakori

 

1.      tutira

2.      nagyon

3.      Tutira gáz az új gépem!

4.      nagyon gyakori

 

1.      u

( az angol you rövidítése )

2.      te

3.      Eljössz u is moziba ?

4.      gyakori

 

1.      unkúl

2.      nem jó, pocsék, ellenszenves

3.      Mit keres egy unkúl hólyag az RKCSK-ban?

4.      ritkább

 

1.      unrulez

2.      vacak, szar

3.      Szerintem a  Windows unrulez, a Linux a király!

4.      elég gyakori

 

1.      updács

( az angol update = frissít szóból)

2.      honlapok, adatok frissítése

3.      Updácsolni kéne a websajtodat, mer még a dinoszauruszok is unják már.

4.      elég gyakori

 

1.      ur

( az angol jour rövidítése )

2.      tied

3.      Ur ez a jópofa név, Jocó ?

4.      gyakori

 

1.      vazze, vazzeg; wazze, wazzeg

2.      baszd meg!

3.      Gyere má’, vazzeg!

4.      gyakori, de főként fiúk használják

 

1.      vebsajt, websajt

( az angol web-site szó tréfás ferdítése)

2.      web-oldal

3.      Szagútátok (láttátok) már a Joci vebsajtját ? Tök király !

4.      szellemessége okán terjed

 

1.      vebszajt, webszajt

( az angol web-site szóból)

2.      web-oldal

3.      Én dizajnolom a legjobb vebszajtokat.

4.      gyakori

 

1.      veszi az adást

2.      a, figyel és reagál arra, amit írunk a cseten

b, végre megérti, amit írunk (leesik a tantusz)

3.      a, Vedd már az adást, apóca !

b, Na, végre ez az álomszusza is vette az adást !

4.      gyakori; átvéve a tévénézéssel kapcsolatban kialakult szlengből

 

1.      wb

( az angol welcome back kezdőbetűiből )

2.      Üdvözlünk, Isten hozott újra köztünk !

3.      Fecó, wb !

4.      gyakori, ezzel fogadják a csetelés rövid szüneteltetése után visszatérőt, rendszerint a visszatérő re beköszönésére válasz

 

1.      webzsemle

( a webszemle játékos szóalakja)

2.      a honlapok megtekintése

3.      Ha még nem jártál volna mostanság a webzsemlén, akkor nézz be!

4.      elég gyakori

 

1.      w w w

( a szlenges változat tréfás belemagyarázással él )

2. eredetileg :World Wide Web, mostanában World Wide Wait (játék, mert lelassult )

 

1.      zondblöttyer

2.      a Sound Blaster nevű hangkártya

3.      Hozzámvágott az apám egy rakás zsét (zsetont = pénzt), vettem egy jó kis zondblöttyert.

4.      viszonylag gyakori, humorát a német nyelv vidékies hangzása adja ( a „menő” angolhoz képest)

 

 

               

 

Tanulmányozott irodalom

(a jegyzetekben felsoroltakon kívül)

 

 

Vlagyimir Jelisztratov: Szleng és kultúra – Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998

Kövecses Zoltán: Magyar szlengszótár – Akadémiai Kiadó, 1998

Rónaky Edit: Kész röhej! (A diáknyelv humora) – Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1999

Pászti Júlia: Az elektronikus levelezés mint a kommunikáció új formája – Nyelv, nyelvész, társadalom c. kötet – JPTE PSZM Projekt Programiroda, Pécs, 1996

Az Édes Anyanyelvünk folyóirat Digitális nyelvújítás című rovatának írásai, szerk.: Balázs Géza

 

 

 

 

 

 

Jegyzetek



[1] Eble, Connie: A szleng meghatározásáról – Mi a szleng? c. kötet, szerk.: Fenyvesi Anna, Kis Tamás, Várnai Judit Szilvia – Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen,

1999

[2] Cseresznyési László: Esszé a szlengről – Mi a szleng? c. kötet

[3] Eble, Connie idézett műve

[4] Kis Tamás: Szempontok és adalékok a magyar szleng kutatásához – A szlengkutatás útjai és lehetőségei c. kötet, szerk.: Kis Tamás – Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen,1997

[5] Zlinszky Aladár: Az eufémizmus – Budapest, 1931