Mátételkiné Holló Magdolna

 

A francia rendőri és bűnözői tolvajnyelv szóalkotása

 

A francia rendőri és bűnözői argó lexikológiai és szociolingvisztikai elemzése képezi kutatásaim tárgyát. Első hallásra paradoxonnak tűnik, hogy van-e olyan speciális argó, amely egyszerre rendőri és bűnözői argó, hiszen két egymással szemben álló társadalmi csoport szókincséről, szóhasználatáról van szó. Mivel azonban e két társadalmi csoport állandó interakcióban, valamiféle szimbiózisban él, elengedhetetlen, hogy közös nyelvezetet, frazeológiát használjanak verbális konfrontációjuk során: érintkezésük nyelvi vetülete egy speciális szókincsben mutatkozik meg. Ez egy olyan nyelvi regiszter, ahol a bűnözők által használt tolvajnyelv megjelenik a rendőrök hivatali szóhasználatában is, melyet egyrészről a bűnüldözők bürökrata, adminisztratív zsargonja, másrészről a bűnelkövetők vagy azok közelében, marginális helyzetben lévő társadalmi rétegek (prostituáltak, kábítószeresek) nyelvhasználata, szókincse táplál. Ezt a rendkívül gazdag, a kívülálló számára ezoterikusnak tűnő szókincset tehát elsősorban a terminus technicusok és az argotikus szavak, kifejezések különös keveredése jellemzi: egyszerre kombinálja a rendőri szerveknek a szakma gyakorlásához kényszerűen használt tömény, pontos, gazdaságosságra és hatékonyságra törekvő leegyszerűsített, deformált adminisztratív nyelvezetet, a tipikus rendőri kifejezéseket (technolektust) és az utcai beszédet, a rendőrséggel kapcsolatban álló társadalmi csoportok speciális szókincsét (szociolektust).

Az argó tulajdonképpen egy meghatározott társadalmi réteg (csoport, mikrotársa­dalom) által használt társadalmi dialektus: szociolektus, amely sajátos konnotációval tükröz egy adott (szub)kulturát a köznyelv helyettesítésével, s ezáltal szókincsének gazdagításával. A köznyelv grammatikájával, fonetikai és szintaktikai szabályai szerint működik, de szóhasználatában lényegesen eltér a köznyelvtől. Kifejezi a társadalom többi részétől való elkülönülést, a csoportba tartozást, s a kívülállók számára titkos kóddal rendelkezik.

A zsargon viszont inkább technolektus, vagyis precíz szakmai, technikai nyelv, amely az argóhoz hasonlóan ezoterikus a kívülállók számára, de világosan érthető, transzparens a szakmabelieknek. Röviden megfogalmazva a zsargon megnevez, az argó pedig átnevez: a zsargonnyelvi kifejezéseknek - a pontosság igénye miatt - többnyire nincs hétköznapi megfelelőjük, vagy csak egyetlen egy van, miközben az argó általában a köznyelvi szavakat "cseréli fel" argóelemekre, melyeket gyakran több, csak részben azonos jelentésű szinonima közül választ ki.

Évszázadok során azonos jelentésben használták a zsargon szót, sőt még ma is meglehetősen elmosódott az argot és a jargon közötti határ. Ezért javasolta a 90-es évek elején Marc Sourdot a teleszkopikus szóösszetélellel létrehozott jargot műszó használatát, amely feloldja azt a dilemmát, ami a zsargon technolektus jellege és az argó szociolektus karaktere között feszül, valamint ami a zsargon használatának kommunikációt megkönnyítő volta -transzparenciája- és az argó elkendőző, titkosító jellege -opacitása- között fennáll, s így a határesetnek tekinthető nyelvi elemek is értelmezhetőkké válnak.

Az argó fogalmát máig sem sikerült rövid definícióban meghatározni, tekintettel arra, hogy eredetének és működésének komplexitását, valamint különböző típusait figyelembe véve ez nem könnyű feladat. Az egyik legrégebbi, és úgy látszik egyetlen, mindenki által elfogadott meghatározás szerint: "mindenki felismeri, de senki sem tudja meghatározni", amit Péter Mihály úgy módosított, hogy "mindenki ismeri és mindenki másként határozza meg". Ez utóbbi megállapítás valóban helytálló, mert valamennyi, az argó kutatásával foglalkozó nyelvész próbálta definícióban megfogalmazni a jelenséget. Ezek közül kiragadnék kettőt (az első lényegretörő rövidségével, a második a jelenség misztifikálása révén fogott meg): "játékos kontextuális átvitel", vagy éppenséggel: "a bioszféra nyelvbe lövellt energiafölöslege, passziolália" (ez utóbbi kifejezésre juttatja több nyelvész véleményét, miszerint "az argó a standard nyelven élősködő parazita kinövés").

Az argónak, mint kódolt nyelvi kommunikációs eszköznek a meghatározásakor a francia szakirodalomban fontos szerepet kap az argó funkcionális elemzése, s a nyelvészek ezeket a -nyelvi-stiláris és pszicholingvisztikai és szociolingvisztikai- funkciókat a jelenség meghatározása alapvető kritériumainak tekintik. Egyik elsődleges funkciója a titkosság (kriptolália) -amely komoly jelentőséggel bír a bűnözők körében a kívülállók, beavatatlanok (pl. rendőrök, börtönőrök) kirekesztése céljából-, s amely szorosan összefügg a konspiratív jelleggel, a csoportidentitás, az összejátszás, a cinkosság, a titkos együvétartozás kifejezésének mozzanatával. Ha ez utóbbi funkciót tágabban értelmezzük, akkor létezik a kommunikáció síkján egyfajta cinkosság bűnöző és bűnüldöző között, mely lehetővé teszi egyrészt a félreértések nélküli információcserét, másrészt bizonyos "tekintélyt", presztízst kölcsönöz e regiszter másodlagos használójának, a rendőrnek, börtönőrnek. Az argó alapvető nyelvi jellemzői az expresszivitás, a játékosság, az irónia, az emóció, az eufemizmus, stb.

Az argó s z ó a l k o t á s á n a k vizsgálata során a lexémák szemantikai és formai szóképzési módjait elemezzük, vagyis a meglévő -köznyelvi- nyelvi egységek jelentésének (signifé) megváltoztatása, illetve alakjának (signifiant) eltorzítása, átalakítása révén létrejött új lexikai elemek alkotását:

Az argotikus szóalkotás s z e m a n t i k a i eljárásaiban túlsúlyban vannak a retorikai alakzatok (szóképek): metafora, metonímia, szinekdoché, valamint a szinonímia (kvázi-szinonímia), poliszémia, homonímia. Már a múlt század végén megállapította egy nyelvész (Marcel Schwob), hogy az argó szinonimaláncolataival par excellence metaforikus nyelv.

Erről az oldalról nézve megállapítható, hogy a francia argóban a pénzrendszerrel kapcsolatos kifejezések rendkívül metaforikusak (illetve metonímikusok) (Pierre Guiraud, Jean-Louis Calvet). Az alapvető szemantikai mátrix a pénz-élelem közötti egyenlőség, vagyis a pénz arra szolgál, hogy ennivalót vegyünk, így a pénz kifejezésére olyan szavakat használnak, amelyek denotátuma élelem. A pénz-élelem párhuzam széles skálán tükrözi a társadalmi fejlődést, az életszinvonal emelkedését: blé 'búza', galette 'lepény', biscuit 'keksz', oseille 'sóska', artichaud 'articsóka', bifteck 'bifsztek',caviar, macdo 'Mac Donald's', valamint diatopikus változatai (Dél-Franciaországban) couscous, merguez, stb. (a köznyelvben elterjedt kifejezések eredete is ide vezethető vissza: gagner son pain, gagner son bifteck).

Az általam feldolgozott korpuszban a leghosszabb szinonimasort a rendőr metaforikus elnevezései adják, kiinduló kép a magot kapirgáló csirke (poulet) és az információkat „összekaparó” civil ruhás rendőr közötti hasonlóság, valamint a brutális ütlegelésre utaló elnevezések bourre 'zsaru' (bourrer 'ütletgel, megver'), cogne 'zsernyák' (cogner 'üt,ver').

Az állatvilágból vett metaforikus névátvitelek a rendőrt és a csendőrt elsősorban szárnyasokkal (piaf 'veréb', perdreau 'fogoly', hirondelle 'fecske'), lófélékkel (bourrin 'gebe', roussin 'hátasló'), a stricit a makrellával (maquereau) és egyéb halakkal (hareng 'hering', barbeau 'rózsás márna', brochet 'csuka'), a prostituáltat szintén lófélékkel (cocotte 'fakó', cheval 'ló', bourrin 'gebe', ponnette, ponifle 'póniló'), rákfélékkel (crevette 'garnélarák', langouste 'languszta', langoustine 'fiatal languszta') és halakkal (morue 'tőkehal', limande 'lepényhal'), a besúgót rovarokkal (mouche 'légy', cafard 'csótány'), birkával (mouton), vakonddal (taupe) állítják párhuzamba.

A tolvajok egyes „specialistáit” szintén találó szóképekkel fejezik ki: alpiniste 'alpinista' - betörő, aki kívülről, pl. az erkélyről hatol be a lakásokba, plongeur - 'gyöngy/halász' - zsebtolvaj, tireur - 'zsebtolvaj' (plonger vmibe 'belenyúl', tirer 'kihúz'), rat (d'hôtel, d'appartement)- '(szállodai, lakás-) patkány', roulottier 'autófeltöréssel foglalkozó tolvaj'). A tolvajlás és a betörés különböző „technikáit” is nyomon követhetjük : vol à l’escalade - fal/mászással elkövetett betörés, vagyis erkélyen, tetőn, csatornán keresztül; vol à l’italienne -'olasz módra elkövetett rablás' (a kifejezés eredete homályos, valószínű, hogy először olaszok követték el: egy több bűnözőből álló társaság a közlekedési lámpánál kiszúrja egy autó hátsó gumiját, s amikor tulajdonosa leparkol kereket cserélni, eltüntetik a táskáját). A vol à la tache - 'külföldi túristák sérelmére fagylalttal elkövetett lopás': tache 'folt', amit a túrista zakóján ejtenek fagylalttal a "véletlenül" nekiütközött csinos hölgyek, akik azonnal készségesen leveszik áldozatuk zakóját, hogy azt megtisztítsák, miközben a tárcáját kiveszik belőle; vol á la roulotte - 'parkoló gépkocsi feltörése és a benne lévő tárgyak eltulajdonítása' (roulotte 'lakókocsi'). Általában a lopásra használatosak még a következő kifejezések: tirer 'kihúz', gratter 'össze/vakar', ratisser 'felgereblyéz', faucher 'lekaszál', taxer 'megadóztat, lenyúl'.

E téma kapcsán a mosás, tisztítás metaforikus képe is feltűnik (nettoyer 'tisztít', éponger 'lemos', lessiver 'felmos', essorer 'kicsavar'), előre vetítve a " tisztára -fehérre- mosás" (blanchiment 'fehérítés', blanchir 'fehérít, fehérre mos') transzpozícióját, amely gyakorisága miatt már integrálódott a köznyelvbe. Eredetéről megjegyezhető, hogy ez a metafóra a 20-as években tűnt fel az USA-ban, ahol az illegális úton szerzett pénzt egy autómosó állomáson rejtegették egy könyvelő ügyes manipulációi segítségével. E tevékenység felderítését megnehezíti, hogy a pénzt "offshore" (tengerentúli, külföldi) bankokban helyezik el, amelyeket a rendőri zsargonban "banques prélavées"-'előmosott' bankoknak neveznek.

A ha­mis papírokat a fényképpel és az okmányok színeivel (le gris -'szürke' - forgalmi engedély, la jaune 'sárga' - személyi igazolvány, le rose 'rózsaszín' - vezetői engedély), a hamis pénzt annak formájával (rond 'kerek', brique 'tégla'), színével (vert, verdeau 'zöld' - dollár, rouge 'piros' - 200 frankos bankjegy), vagy a bankjegyen található arcképpel (Bonaparte, Pascal, Curie - 500 frankos, Delacroix - 100 frankos, Montesquieu - 200 frankos bankjegy) azonosítják. A nagyobb mennyiségű - lopott vagy hamis - pénzösszeget a lakás vagy a ház vásárlóértékéhez hasonlítják ('studio' 'garzonlakás', appartement 'lakás', immeuble 'emeletes lakóház', bungalow 'bungaló, eredei faház').

A börtönszleng hemzseg az elítélt bezártságára, immobilitására, rossz lelkiállapotára, betegségére, szabadulni vágyására, s a cella kis méreteire és hőmérsékletére utaló metaforáktól: être bloqué, plongé, serré, emballé, bouclé, coincé - 'be van zárva, el van merülve, meg/be van szorítva, be van csomagolva, be van kerítve, be van szorulva'; trou 'lyuk', cage 'kalitka', ratière 'patkánylyuk', placard 'beépített - gardrób-szekrény'; descendre à l’ombre 'leszáll a hűvösre', aller au frais 'hűvösre megy', au frigo 'hűtőszekrénybe megy'; être fatigué 'fáradt', malade 'beteg', contaminé 'fertőzött', se faire mal - 'megüti magát'-'rosszul viseli a bezártságot', être à l’hôpital 'kórházban van', à la clinique 'klinikán van', faire la planche 'elszörfözik-meglép', s'arracher 'kitépi magát, megdobbant', stb. A bilincset több nyelvhez hasonlóan karperec­nek (bracelets), csipesznek (épingles, pincettes), lakatnak (cadène) nevezik.

A kábítószerek is metonímiák sorát indukálják színük, anyaguk, csomagolási módjuk, a dózisok nagysága alapján (blanche 'fehér', neige 'hó', noire 'fekete', marron 'barna', poudre 'por', herbe 'fű', sucre 'cukor', caillou 'kavics', pasta 'tészta', parachute 'ejtőernyő'; studio 'garzonlakás', immeuble 'emletes lakóház', appartement 'lakás', chambre d'hôtel - 'hotelszoba', voiture -'autó' - általában 1 kiló kábítószer. A drogos fizikai és pszichikai állapota szintén – többnyire az angol-amerikai szlengből átvett – metaforikus névátvite­lek sorát indította el (délirer 'delíriumba esik', planer 'lebeg', voyager 'utazik', faire un trip 'utazást tesz', avoir un ticket 'jegyet vált', être stone - 'meg van kövezve', stb).

Az alvilág rendkívüli alkotókészségét bizonyítják eddigi kutatásaim. Összegyűjtött anyagomban 94 szinonimát találtam a rendőrre, 59-et a börtönre és 56-ot a prostituáltra, de a szinonimák bősége jellemzi a többi, általam vizsgált területet is, mint például a kábítószerek és fogyasztásuk, a tolvajlás, a pénz.

A poliszémia és a homonímia - homofónia jelensége is megjelenik az alvilági nyelvben, az egyes bűnözői kategóriákban sokszor ugyanaz a szó mást jelent egy másik szférában: zonzon ’börtön’ és ’telefonlehallgatás’, dicdic ’besúgó’ és ’szadista’, photo d’anniversaire - 'születésnapi fotó': 'hamis pénz' és ’leszámolás’, biscuit - 'keksz' ’fegyver’ és ’pénz’, caillou - 'kavics': ’drog (kokain)’ és ’pénz’, travailler - 'dolgozni':’strichelni, lopni, betörni, gyilkolni, stb.’, planquer - 'dekkolni': ’gyilkolni’ és ’elrejtőzve figyelni’, pétard, pétos, tos 'pisztoly'" és 'hasis cigaretta', couscous, merguez 'pénz' és 'autó', valamint érdekes homonímia a drogué - ’rab’ és ’drogos’, ahol az elítélt a "droguet" -nek nevezett anyagból készített téli ruházata miatt kapta ezt az elnevezést.

Megfigyelhetjük, hogy gyakran a szóalak véletlenszerű egybeesése, vagy esetleg a kiejtés azonossága, a homofónia szüli az új elnevezéseket: a kábítószerfogyasztók által az angolból átvett rave-party-nak nevezett tomboló, lármás, drogos estéket rêve-party-nak keresztelték át azonos kiejtés alapján (mivel a "soirées de rêve" francia fordítását nem sikerült integrálni a francia nyelvbe), de itt a rêve ('álom, álmodozás') francia szó konnotációja nem esik távol az eredeti kontextustól (rave angol szó fantáziálást, delíriumot, de extázist, őrjöngést, dühöngést is jelent).

Az alvilági argotikus szóalkotás játékos jellegét hangsúlyozzák a szójátékok, amelyek szintén a hasonló kiejtésen alapulnak: a Cour d'Assises 'esküdtszék' kifejezésből lett az assiettes 'tányérok', a heroinra - mint a magyarban a Helga, Herold - Hélène 'Ilona, Heléna', a marihuánára - mint a magyarban a Mariska, Mari - marie-jeanne, Carole 'cannabis', Bombay 'bombe'- drog, heroin.

A játékosság mellett erős irónia, emóció és expresszivitás is megfigyelhető az antifrázisokban ("bűnöző" jelentésben: beau mec 'szép pasi', belle gueule 'szép pofa', brave 'derék ember'; mon ami 'barátom', cousin 'unokatestvér', tonton 'bácsi' 'besúgó, spicli' értelemben) és egyéb stíluseszközökben, mint az eufemizmus (être à la clinique, à l’hôpital 'kórházban lenni' a 'börtönben lenni' helyett, résidence secondaire 'week-end ház' 'börtön' jelentésben, avoir de la fièvre 'lázas', avoir un coup de chaleur - 'être surveillé', 'figyelés alatt áll', se faire mal - 'megüti magát', rosszul viseli az elzárást', être dedans 'bent -börtönben- lenni' kifejezésekre, endormir 'elaltatni' - 'megölni' szó helyettesítésére). A reduplikáció sem ismeretlen: (dicdic 'besúgó', zonzon 'börtön', tutu 'fegyver').

E szókincs spontaneitását, valamint játékos vonásait tanúsítják a hangutánzó szavak is nagyban hozzájárulva az argó szó­készletének gazdagításához: cracker 'összetörni, összeroppanni' - a kábítószer hatása alatt -, biper (une caisse) 'megfigyelt kocsi aljára lehallgató készüléket szerelni', amely "bip" hangjelzést ad a rendőrségnek rádióösszeköttetésen, fraquer 'betörni' (monter un frac), tutu 'fegyver' (ennél a szónál nemcsak az onomatopoetikus jelleg érvényesül, hanem a 'tuer' 'ölni' szó első szótagjának reduplikációja is rendkívül expresszív), sniffer, schnouffer 'szippantani'.

Meg kell jegyezni, hogy a szóalkotásban nemcsak új képek, új szavak és kifejezések tűnnek fel szüntelenül, de időnként megfigyelhetjük a régi argotikus kifejezések újjáéledését is: faire la belle 'börtönből meglógni' - 'megragadni a kedvező alkamat', ahol a "belle" 'szép' szó a 'belle vie', 'belle liberté' 'szép élet', 'szép szabadság' kifejezésekre utal. Ez a kifejezés a 20. század elején tűnt fel, de a mai napig is vissza-visszatér egyéb "divatos", kérészéletű kifejezések társaságában (faire la planche, plancher - 'elszörfözni', 'dobbantani').

A francia rendőri és bűnözői argóban jelentős számban fordulnak elő jövevényszavak, amelyeket vagy eredeti, vagy a francia nyelvre adaptált formában használnak. Nemzetközi vándorszóként könyvelhető el a francia tolvajnyelvre is jellemző angol-amerikai kölcsönszavak döntő többsége, melyek elsősorban a kábítószer területén jelentkeznek (speed, dope, shoot, fixe, overdose, junk, dealer). Korpuszomban 68 angol-amerikai eredetű lexémát találtam. Megjegyzem, hogy ezen elemek vizsgálata azért tanulságos, mert a velük kapcsolatos nyelvi magatartás tükrözi azt, ami a modern francia nyelv szókincsében általánosságban is megfigyelhető ebben a vonatkozásban: tetten érhető egy erőteljes tendencia az idegennyelvi forma változtatás nélküli átvételére. Ennek magyarázata a konkrét esetben a kábítószeresek deviáns viselkedésével hozható kapcsolatba, akik világuk zártságát ezzel is érzékeltetni és hangsúlyozni akarják, illetve mindenféle beavatkozást -a nyelvi jellegűt is- elutasítanak, úgy értelmezik, mint a konzervatív társadalmi normák rájuk erőltetését. Ugyanakkor annak a nyelvi jelenségnek is tanúi lehetünk, amikor az angol-amerikai alapszavak francia szuffixumokkal kiegészülve adhatnak új nyelvi egységet, mely már a francia nyelvi rendszer inegráns elemének tekinthető (erről a formai változásoknál fogok beszélni).

A szókölcsönzés szférájában ezenkívül -főleg a klasszikus bűnözési kategóriákban, mint például a lopás- cigány eredetű terminusok tűnnek fel: chouraver - a romani 'čorav' - 'lopok' igéből származik, magyar szleng-megfelelője a "csór" ige. A francia argóban is használatos a romani 'lovo' - 'pénz' cigány eredetű szóból származó -lové/s - (általában többes számban), amely a magyar szlengben is használatos (lóvé), ugyanúgy 'pénz' jelentésben. Olasz (pula 'csirke - zsaru', gonzesse -'prostituált), spanyol (pèse pezeta - 'dohány, pénz'), német (goumi - 'gumibot', schnouff 'szívás, slukk'), arab (kif 'élvezet', 'eufória'- 'bordélyház' és 'börtön', valamint 'drogfogyasztás') kölcsönszavak csak elvétve találhatók az általam feldolgozott korpuszban.

A francia dialektusokból, tehát ún. belső kölcsönzésből származó szavakat is találunk, de korlátozott számban (escoiffer, escarper - 'gyilkol' jelentésű igék a provanszál 'esco/u/fir' - 'szétszed', 'legyőz', ill. a 'escarpi' - 'szétszakít', "darabokra szed' lexémából erednek, valamint a deverbális escarpe 'tolvaj' terminus is).

A jelentésváltoztatásoknak, új szavak létrehozásának másik módja a már meglévő szó formájának transzformációja, illetve deformációja. Eme alaki eljárások során vagy egyszerűsítik a szóalakot (csonkítással, betűszó, elliptikus vagy teleszkopikus szóalakok képezésével), vagy pedig toldalékkal bővítik (prefixációval, infixációval és szuffixációval), illetve az adott szót bizonyos szabályok szerint átalakítják. Ennek egyik ismert módja a szótagcsere, a verlan, mely a 'l'envers' (visszája, fordítottja valaminek) szó két szótagának megcseréléséből született.

Csaknem valamennyi szónak van egy, vagy több "verlanizált" változata is, sőt néhány esetben írott formájuk is eltéréseket hordoz, mivel elsősorban beszélt nyelvi regiszterről van szó: flic > keufli, kefli, koeuf, coeuf, kef, quef, kuf, ceff 'zsaru'; putain > tainpu, teupu, tepu 'prostituált'. A verlannak több fajtája van az átalakítandó szó szótagszámától függően, s a transzformáció vagy a kiejtés, vagy az írott forma alapján történik. Ily módon az egyszótagú szavak kétszótagúvá válhatnak: flic > flikeu > keufli, bitch > tcheubi 'prostituált', shit > teushi 'drog', dross > sedro; a kétszótagú szavaknál egyszerű szótagcsere megy végbe: prison > zonpri 'börtön', mai­son > zonmai 'ház - börtön', placard > carpla 'gardrób szekrény - börtön', cachot > choca 'cella', doper > pédo 'doppingolni', taper > péta 'lenyúlni', blanche > cheublan, gazon > zonga; a háromszótagú szavaknál pedig háromféleképpen cserélhetik fel a szótagokat: calibre > libreca vagy brelica 'pisztoly', travailler > vailletra 'dolgozni', arracher > chéara 'meglépni', dépouiller > pouilledé 'kifosztani'.

Az ökonómiára törekvő transzformáció kedvelt módja az aferézis és az apokópa, vagyis a szó elejének vagy végének csonkolása. Mivel a szókezdet hordozza a lényeges információkat, így annak elhagyása homályosabbá teheti a szó jelentését, tehát még titkosabb lesz: gonzesse > zesse 'prostituált', matos, pétos > tos, 'anyag', 'drog', prison > zon 'börtön', sőt több esetben még reduplikációval is fokozzák a játékos szóalkotást: inspecteur > teurteur 'felügyelő', prison > zonzon 'börtön', indicateur > indic > dicdic 'besúgó, spicli'.

Gyakrabban találkozunk az apokópával, a szó végének elhagyásával: indicateur > indic 'besúgó', rétroviseur > rétro 'kis ablak a cella ajtaján', auxiliaire > auxi 'elítélt, aki takarít a börtönben', proxénète > proxo 'strici', maquereau > mac 'makrella - strici', artichaud > artich 'articsóka-pénz/tárca', toxicomane > toxico > toxi > tox 'drogos', opium > op 'ópium'. A beszélőtől még kevesebb erőfeszítést kíván, ha csak akronímát vagy csupán a szó kezdőbetűjét ejti ki: OD ’overdose’ 'kábítószer túladagolás', PA ’pistolet automatique’ 'autómata pisztoly', C ’cocaïne’ 'kokain', M ’morphine’ 'morfium', H ’haschisch’ 'hasis', G ’gramme’ 'egy gramm kábítószer', A ’amphétamine’ 'amfetamin'.

Elliptikus szóalkotás korlátozott számban fordult elő az anyagban: en être [de la police] 'onnan van -rendőrségről-', en manger, en croquer, en becter [le morceau de la police] - 'vallani, beköpni valakit', 'a rendőrség kenyerét enni', les [policiers, surveillants] avoir dessus, les avoir sur le cul - 'a hátuljában vannak', 'megfigyelés alatt áll', un [papier] bidon 'vacak - hamis - papír', le [rapport] rapide - 'gyorsjelentés', la [drogue] synthétique, libanaise, thaï, colombienne - 'szintetikus -libanoni, thaiföldi, kolumbiai - kábítószer'.

Néhány teleszkopikus módon képzett szóval is találkoztam: ratiboiser 'kifosztani': "ratisser" 'lepucolni, letisztítani' és a régebben használt "emboiser" 'csalni' szavak összekapcsolásából; tripatouiller: 'zavaros vizekben kavarni, manipulálni', 'hamisítani', "tripoter" 'becstelenül manipulálni' és "patouiller" 'pacsmagolni, manipulálni' szavak egymásba építéséből; pravouze 'kábítószer belövése' - 'Pravaz' helységnévből és a piquouse 'szúrás, belövés' szavakból.

A szuffixációval képzett szavak döntő többségét az argotikus, pejoratív, kicsinyítő, sokszor a köznyelvben is használatos képzőkkel történő szóalkotás teszi ki, ami sokszor reszuffixáció, mivel az eredeti szó csonkolása után megy végbe. Ezek a formák egyes nyelvészek szerint a standard nyelv deviáns formáinak számítanak, ezt ún. parazita szuffixációnak nevezik (filoche 'rendőri megfigyelés, követés', matos 'anyag', flicard, flicaille, poulaga, biturin 'zsaru', barbot 'strici', pako 'pakisztáni drog', fillasse 'prostituált', piquouze 'belövés', foutoir 'bordély-börtön').

Mint említettem, az angolból kölcsönzött, kábítószerfogyasztással kapcsolatos szavak adaptálását francia képzők toldásával hajtják végre (shoot-euse 'injekciós tű', sniff-age 'szippantás', sniff-ette 'egy slukk', sniff-eur 'kokainfogyasztó). A tükörszavak alkotásának gyakorlata is jelen van a kábítószerek argotikus elnevezéseinél: snow/neige (hó, kokain), dross/scories (salak, hasis), grass/herbe (fű, hasis), horse/cheval (heroin).

Az igeképzésnél előnyben részesítik a francia nyelvben leggyakoribb -er végződést (mater 'figyel', escarper 'rablógyilkosságot követ el', moucher 'kémkedik', se/faire lourder 'börtönbe kerülni a lourde a nehéz, vasból készült börtönajtó), ami jellemző a jövevényszavak átvételénél is (se/fixer, se/shooter 'belövi magát', se/destroyer 'pusztítja magát', se/speeder 'doppingolja magát', bédaver, smoker 'drogot szív', dealer 'kábítószerrel kereskedik', chourer 'lop').

A szó belsejében a jellegzetes -av- infixum jelenik meg néhány cigány eredetű szónál (béd-av-er 'szív', , chour-av-er, tir-av-er 'lop' -ez utóbbi ige "hamis" cigány szó a francia "tirer" igéből), valamint egy esetben a pejoratív jelentést hordozó - ot – infixum a (trafic-ot-er 'üzérkedik' igében).

Prefixumok hozzáadása kis számban fordul elő (escoiffer -escapucher, escarper 'rablógyilkosságot követ el', enfoirer 'berezel', enchrister 'bebörtönöz', enquiller 'falaz'), s az összetett szavak előfordulása sem gyakori (pastaga-calva 'alkoholista zsaru, aki mint gúnyosan mondják, szolgálat előtt pastist, a végén digestif-ként calvadost iszik… ', pic-vert a "p'tits-verts" kifejezésből 'újonc rendőr, akinek még zöld vállapja van', rêve-party).

A szintaxisra vonatkozóan néhány megjegyzés tehető, bizonyos főnevek jelentését csupán grammatikai nemük különbözteti meg, s néha egy argotikus szónak a köznyelvben található a másik nemben használatos párja: turf 'strichelés' és 'prostituált', GAV 'őrizetbe vett személy' és 'őrizetbe vétel', plume 'priccs, ágy a börtönben' és 'feszítő fogó a betöréshez', mite 'cella' és 'moly', cave 'balek, kezdő bűnöző' és 'pince, börtön', casse 'betöréses lopás' és 'a betörés "művészete". A nyelvtani kategória megváltoztatására bizonyos deverbális főnevek szolgáltatnak példát (cogne, bourre 'durva zsaru', mouchard 'spicli', planque 'egy helyben ácsorgás, dekkolás', casse 'betörés'), az ellipszisnél már jelzett melléknév ® főnév konverzió mellett (rapide 'gyors jelentés', synthétique 'szintetikus drog', étylique - '-nem rendőr- alkoholista').

Mindez az argotikus szóalkotás rendkívüli gazdagságát bizonyítja. E terület vitalitása, alkotóinak kreatívitása, inno­vációs motiváltsága túllép a köznyelvben és általában az argóban megszokott határokon, ily módon a neologizmusok egész tárházát szolgáltatja.

Az általam vizsgált főbb témák a következők: rendőrség, rendőr, rendőri tevékenység; börtön, börtönélet; prostitúció, kerítés; bűnözés (lopás, banditizmus); kábítószer, kábítószerfogyasztás és kereskedelem; pénz, pénzhamisítás, hamis papírok. Az elemzett lexikában a legtöbb szó a kábítószerfogyasztás köréből került ki. A rendőri tevékenység témaköre szolgáltatja a legbőségesebb szókincset a bűnözés és a börtön tematikáját kissé megelőzve. A pénzhamisítás és a prostitúció területéről kisebb számban tudtam példákat gyűjteni. E statisztikai kimutatás megoszlása szociológiai okokat rejt: a kábítószer gyors terjedésének megakadályozása egyre nagyobb rendőri erők bevetését igényli. Ez a kétoldalú tevékenység új szavak, kifejezések megjelenését váltja ki, amelyek gyorsan lexikalizálódnak és bekerülnek a köznyelvbe, majd ismét újabb terminusok tűnnek fel.

A rendőr és tevékenysége az alvilág állandó témája. A legsokrétűbb, legdinamikusabban változó kifejezések ezen a területen születnek. A bűnözés és a bűnözők különböző kategóriáinak a társadalomban való konstans jelenléte az alvilági szókincs állandó megújulását idézi elő. A börtönbe zárt, a bűnözés valamennyi szféráját képviselő, a társadalom különböző rétegeiből kikerült elítéltek bezártságuk és összezártságuk idejét „színesebbé téve” előszeretettel alkotnak újabb és újabb szavakat.

A bűnözés bizonyos területeinek individualizálódása és informatizálódása kevésbé hat a nyelvújításra, mivel innen a neologizmusok nehezen szivárognak ki a külvilág számára. Ezt tapasztaljuk pl. a pénzhamisításnál, a bankjegykiadó autómatáknál elkövetett rablásoknál. A prostitúció – mint a „legősibb mesterség” – területén nem sok új szó feltűnésével számolhatunk, esetleg a „szakmán” belüli hierarchia és bizonyos újabb, modernizált változatok alkalmazása inspirál újabb kölcsönszavak adaptálására, de ezek aránylag hamar elterjednek (call-girl). Az alvilági argó változásán keresztül betekintést nyerhetünk bizonyos társadalmi változásokba is, mivel az argó érzékenyen tükrözi a társadalmi feszültségeket.

Ebben a szférában a kábítószerfogyasztás- és kereskedelem szókincse fejlődik a legdinamikusabban. Produktív területként könyvelhető még el a börtönszleng, mivel a fegyintézetek szintetizáló környezetként működnek, ahol a börtönpopuláció összetettsége miatt a szókincs rendkívül sokrétű, így az általuk használt argó belső rétegződése figyelhető meg. Itt a lexika diakrón változatai is megjelennek : (faire la belle, faire la planche 'meglépni'), de a diasztratikus(fourmis 'hangya' - kisstílű nepper, ponte - 'nagymenő bűnöző') és a diatopikus kifejezések is felszínre kerülnek (börtönbe kerülni: aller au frais 'hűvösre menni' - Párizsban, de aller au chaud - 'melegre menni' Marseille-ben mint a már említett couscous, merguez lexémák).

A (rendőri-bűnözői) a r g ó és a (köz) n y e l v kapcsolatáról szólva el kell mondanunk, hogy az argó nem választható el a nyelvtől. A köznyelv egyik formája, alrendszere, amely elsősorban sajátos szókinccsel, szóképekkel, eltérő stilisztikai jegyekkel, szinonimagazdagsággal és relatív tematikus szegénységgel jellemezhető. Az argó gyakran merít a köznyelvből, helyettesítve azt kódolt, argotikus kifejezésekkel, amelyek később bekerülnek a köznyelvbe, tehát a nyelv szintjén állandó cirkuláció észlelhető (bár meg kell jegyezni, hogy az argóban a lexika megújulása nagyobb hányadot mutat, mint a köznyelvben). Tehát a köznyelv és az argó egymásba áramlása elismert tény, ily módon az argó a neologizmusok táptalaja, a nyelv lexikai újításaiban jelentős részt kapnak az argó lexikális alkotásai. Az argóban az egész nyelv változása szempontjából is releváns jelenségek mutatkoznak (mint ahogy ezt a szókölcsönzésnél is megfigyelhettük).

Munkámat autentikus dokumentumok, azaz a francia rendőrök, börtönőrök és elítéltek által szolgáltatott - elsősorban szóbeli adatok -, a legújabb bűnügyi filmek és egyéb, részben már előzőleg is feldolgozott forrásanyag (tanulmányok, szótárak) alapján végzem. E rendkívüli dinamizmussal változó szociolektus feldolgozásakor speciális feladatot jelent a kutató számára a nyelvi anyag múlékonysága, fluktuációja, állandó innovációja, a dekódolt, ismertté vált kifejezések újrakódolása, és az, hogy a kívülállók (így a nyelvészek is) csak nehezen férhetnek hozzá.

 

 

Mátételkiné Holló Magdolna: ELTE-Romanisztika Kutatói Szeminárium, 2001.04.26.

A francia rendőri és bűnözői argó szóalkotása

A rendőri jargon (technolektus) és a bűnözői argot (szociolektus) közös nyelvi vetülete a rendőri "jargot".

Az argó és a zsargon definíciója - opacitás és transzparencia.

Az argó funkcionális elemzése (titkosság, csoportidentitás, expresszivitás, játékosság, irónia, emóció, stb.).

A szóalkotás szemantikai módjai: retorikai alakzatok (metafóra, metonímia, stb.); szinonímia (kvázi-szinoímia), homonímia, poliszémia, stb.

Metonimikus pénzrendszer az argóban (blé, galette, biscuit, bifteck,cavirar, macdo, couscous, merguez).

Az állatvilágból vett metaforikus elnevezések a rendőrre, stricire, prostituáltra, besúgóra (poulet, bourre, cogne, piaf, bourrin, roussin; maquereau, hareng, barbeau, brochet; cocotte, ponnette, crevette, langouste, morue; mouche, cafard, mouton, taupe).

Szóképek a tolvajlásra, hamis papírokra (alpiniste, plongeur, tireur, roulottier, rat d'appartement, vol à l'escalade, vol à la tache; gris, jaune, rose, brique, vert, Pascal, Curie, studio, immeuble, appartement).

A börtönszleng metaforái (trou, cage, placard, descendre à l'ombre, aller au frigo, être à la clinique, s 'arracher, bracelets).

Metonímiák a kábítószer köréből (herbe, sucre, neige, pasta, planer, délirer, voyager).

Poliszémia a bűnözői kategóriákban (zonzon, dicdic, biscuit, caillou, travailler)

Homonímia (drogué), homofónia (rave-party - rêve-party).

Szójátékok (hélène, mari-jeanne, carole, bombay).

Antifrázosok (beau mec, belle gueule, mon ami, mon cousin).

Eufemizmus (avoir de la fièvre, être dedans, endormir, être à l'hôpital, se faire mal).

Hangutánzó szavak (cracker, fraquer, biper, tutu, sniffer, schnouffer).

Szókölcsönzés, a jövevényszavak átvételének módjai (dealer, overdose; sniffage, shooteuse; horse/cheval). Régi lexikai egységek újjáéledése (faire la belle).

 

A szóalkotás formai eljárásai:

Szócsonkolás: aferézis és apokópa (zesse, tos, zon; tox, mac, op)

Ellipszis (en être, en manger, les avoir dessus, bidon, synthétique, rapide).

Teleszkopikus szóösszetételek (ratiboiser, tripatouiller, pravouze).

Transzformáció, deformáció - verlan (kefli, zonpri, zonmai, zonga, cheublan, chéara).

Toldalékolás - szuffixáció (filoche, flicard, flicaille, fillasse, matos), infixáció (chouraver, traficoter), prefixáció (escapucher, escoiffer).

Szóösszetételek (rêve-party, pic-vert, pastaga-calva).

 

A vizsgált szókincs szintaktikai sajátosságai - a grammatikai nem jelentésmegkülönböztető szerepe (le/la GAV, le/la plume, le/la cave, le /la casse), konverzió (rapide, étylique, synthétique), deverbális főnevek (cogne, bourre, mouchard, planque, casse).

 

Neologizmusok az argóban. Az argó és a nyelv kapcsolata (cirkuláció, a nyelv egészére kivetíthető releváns jelenségek az argóban).