RÉSZLETES TARTALOM
1.1. A tulajdonnév nyelvi szerepe
1.3. A helynevek és a személynevek
1.4. A helynévadás mint társadalmi aktus
1.6. A helynevek a mindennapi nyelvhasználatban
1.7. A helynév mint tudományos forrás
2. A magyar helynevek gyűjtésének és közzétételének története a 20. század közepéig
2.1. A Magyar Tudós Társaság szerepe
2.3. Pesty Frigyes helynévtára
2.4. Nyelvészeti célú helynévfeltárás
2.5. Történettudományi célú helynévfeltárás
2.6. Néprajzi célú helynévfeltárás
2.7. Dialektológiai és nyelvtörténeti célú helynévközlések
2.8. Az erdélyi helynévtörténeti iskola
3. Helynévközlések a 20. század második felében
3.1. Szervezeti és tudományos háttér
3.2.3. Kisebb térségek helynévkötetei
3.2.4. Helynévgyűjtés és -kiadás a magyar nyelv külső régióiban
3.3.1. Az élőnyelvi gyűjtések tárgya: mit gyűjtsünk, hogyan gyűjtsünk?
3.3.3. A nevekhez kapcsolódó további információk
4. Az élőnyelvi gyűjtés előkészítése
4.1.1. A település és a gyűjtő kapcsolata
4.1.3. A település nyelvi helyzete
4.1.4. A gyűjtési stratégia kialakítása
4.2.1. Ismerkedés a település jelenével
4.2.2. Ismerkedés a település múltjával
4.3. Az adatközlők kiválasztása
4.3.3. A névismeretet befolyásoló tényezők
5.1. A terepmunka megszervezése
5.1.1. Egyedül gyűjtsünk vagy párban?
5.1.2. Egy vagy több adatközlővel készítsük-e az interjút?
5.1.3. Az interjú előkészítése
5.2.1. Bemutatkozás, a gyűjtés céljainak ismertetése
5.2.2. Az adatközlő személyes adatainak felvétele
5.2.4. A település nevével kapcsolatos információk
5.3.1. Az interjú általános jellemzése
5.4. A belterületi nevek gyűjtése
5.5. A külterületi nevek gyűjtése
6. Feldolgozó munka az élőnyelvi gyűjtés során
6.3. A feldolgozó munka formai kerete
6.4. A helynévadatok lejegyzése
6.4.1. A helynévalak megállapítása
6.4.3. A helynevek helyesírása
6.5. A név jelöltjére vonatkozó ismeretek
6.6. A név nyelvi jellegére vonatkozó ismeretek
6.7. A hiányzó információk kiegészítése
7. Gyakorlatok az élőnyelvi adatfeldolgozáshoz
8. A történeti forrásanyagok feldolgozása 1.
8.1. A történeti forrás fogalma
8.2. A forrásfeldolgozás módszertani alapelvei
8.2.2. Az adat előfordulásának ideje
8.3. A feldolgozandó források köre
8.4.1. Publikált élőnyelvi közlések
8.4.2. Kéziratos élőnyelvi közlések
8.5. Forrásfeldolgozó gyakorlat
9. A történeti forrásanyagok feldolgozása 2.
9.1. Ómagyar és középmagyar kori forráskiadványok
9.2. Történeti adatok Erdélyből
9.4. Forrásfeldolgozó gyakorlat: térképek névtani feldolgozása
9.5. Tudományos céllal készült (történettudományi és néprajzi) források
9.8. A gyűjtés helyszínén található kéziratos és nyomtatott források
10. A Magyar Nemzeti Helynévtár adatbázisának építése
10.1. Gyűjtőmunka és adatbázis
10.2. Az MNH adatbázisának mezőszerkezete
10.3. Az adatbázis-építés munkamenete
10.4. Az adatbázis-építés első szakasza: 2–8. mezők
10.5. Az adatbázis-építés második szakasza: 13–17. mezők
10.6. Az adatbázis-építés harmadik szakasza: 1., 9–12. mezők
10.7. Az adatbázis-építés negyedik szakasza: 18. mező
11.1. A szócikk mint a helynévszótár alapegysége
11.2. Sokféleség a szócikkek megszerkesztésében
11.3. A Magyar Nemzeti Helynévtár szócikkeinek általános szerkesztési elvei
11.4. Az online névtár szócikkeinek szerkesztési elvei
11.4.1. A címszó-meghatározás alapelvei
11.5. A nyomtatott névtár szócikkeinek szerkesztési elvei