1. Vendéglátó
helyek
2. Kávéházak,
cukrászdák
3. Mulatók, mozik,
színházak
4.
Nyilvánosházak
Ennek a csoportnak majd minden szavában a fattyúnyelv alkotóinak humora csillan meg. Többen, kik előttünk az argóval foglalkoztak azt állítják, hogy humor dolgában a magyar fattyúnyelv meg sem közelítheti például a francia argót. Hogy ebben mennyire tévednek, elég egy-két pillantást vetni e csoportunk szavaira. A néphumor megnevettető alkotása a közismert Anyák boltja csecsemőkelengyét árusító üzlet után elnevezett apák boltja 'italbolt', vagy az automata büfék böfögő elnevezése, mely népböfögő alakban is ismert.
Másfajta humor nyilatkozik meg a bableves 'hajnalban nyitó kocsma' elnevezésénél, mely a hajnali mulatozások másnapossága "ellen" felszolgált levesről kapta a nevét. Az ilyen kocsmát nevezték bablevescsárdá-nak, az utcán támolygó, hanyag ruhájú, még ki nem józanodott emberre pedig azt mondták, hogy a bablevesből jött. Az efféle kiskocsma elnevezése volt méga bumszti is. Egy kisvendéglőt Hullamosó-nak hívtak, ez az odajáró vendégek foglalkozása után kapta nevét. A gúnyban önmagát sem kímélő megnyilatkozás adta a népbüfék lócsárda elnevezését: lekopott a szó elejéről az ál(l) szócska és lett állócsárda helyett lócsárda. Az elnevezést az is motiválta, hogy ezekben a népbüfékben nem lehetett leülni, hanem mint ahogy a ló is teszi, állva kellett enni. A csárda szót különben igen gyakran alkalmazza a fattyúnyelv étkezőhelyiségek elnevezésében, így például a tejcsarnokot tejcsárdá-nak nevezi, a főváros által egyidőben fenntartott, Sipőc Jenő polgármester alapította városházi étkezdét Sipőc-csárdá-nak és egy utcai nőktől is látogatott kocsmát Neszepicsa-csárdá-nak.
Már erőszakosabb alkotás az Asztória szálló és étterem Ahsztória és Ajsztória elnevezése, hol az első az oda való vágyakozást, a második az onnan való kiüldöztetést akarja szimbolizálni.
Eleink humorát csillogtatja meg a Török Csacsi elnevezés, melyet a múlt század közepén viruló Török Császár kávéházra alkalmaztak.
Éjjeli zenés, táncos, műsoros mulatóhelyeknek a macskával kapcsolatoselnevezése francia eredetű. Párizs szülte a különböző jelzőjű Chat-okat, itt nevezték el így a mulatókat. Ezek nyomán születtek meg a mi Kék, Vörös, Tarka Macska stb. éjjeli mulatóink, hol már nem a valódi macskákra kell gondolnunk, hanem annak fattyúnyelvi 'nő, leány' jelentésére.
Tulajdonosuk neve után elnevezett kocsmákkal is találkozunk, ilyenek például a régi híres Szikszay-féle vendéglő Sziki neve, vagy a Csocsóbácsi kocsmanév, a Hercli, a Salcer, mely két utóbbi kissé illetlen dolgok művelése nyomán kapta hírességét. Mint a Sziki, úgy született meg a Vampetits vendéglő Vampi neve.
A pincérek, főpincérek, vendégek, a fogyasztott ételek, italok nevei is mind-mind a régi pesti humort tükrözik. Legjellegzetesebbek a rövidítések, mint fek 'feketekávé', kapó 'kávé pohárban', pikfek 'pikkoló fekete', vagy az egyes vendégek jellemzésére alkotott szavak, mint dáfrádmáher 'nem kívánatos vendég', felugrálós, aki egyre indul, de mégsem megy el, néger, aki csak feketét rendel, sétáló vendég, aki csak bemegy, átsétál és távozik, a szandolin, aki egymagában üldögél, vagy a stikavendég, aki inkognitóban szeret maradni.
A vendégekre jellegzetes étkezőhely elnevezések is a humor jegyében születtek meg, mint a Riviera kávéház Ribiéra vagya Valéria kávéház Kurvaléria neve az utcai nők után, valamint az Orczy kávéház Orci-templom elnevezése a zsidótemplomból oda betérő izraeliták nyomán.
Ahsztória tréf Astoria szálló és étterem. [Ah! vágyakozó sóhajtással ejtett szójáték, mert elegáns, drágaszálló volt.]
apák boltja tréf Italbolt. [A csecsemőkelengyét árusító "Anyák boltja" név után, mert a férfiak, az apák ide jártak.]
bableves(csárda) Hajnalban nyitókocsma. [A reggel záró kocsmákból, mulatókból kiszorult korhelyek részére bablevest szolgáltak fel.] Bablevesből jött: Hanyagulöltözött, gyűrött vendég.
böfögő Automata büfé. [Szójáték a büfé + böfög szavakból.]
bumszti(keller) Kiskocsma. [Bécsi ném. Bumsti 'kiskocsma' + ném. Keller 'pince'.]
büfke, büfi tréf Büfé.
Csocsóbácsi Kocsma a Molnár utca és Borz utca sarkán 1920 körül. [A tulajdonos beceneve után.]
csodabár, csudabár tréfSzegényes kültelki vendéglő 1928 körül. [Herczeg Géza Budapesten játszott Csodabár című színdarabjának címéből.]
csúzlicédula tréf A főpincér adósainak jegyzéke. [Utalás a csúzligumi nyúlására, mert az ezen található névsor is egyre nyúlik.]
drótszőrű Kültelki kocsma.
éhezde 1. Olcsó külvárosi kifőzde. 2. tréf Üzemi étkezde.
fájerpurs Kocsmai szolgalegény, aki a tüzet rakta. [Ném. Feuerbursch 'ua.'.]
fiáker Egy pár virsli. [A virsli két kolbászkából áll, és a fiákert is két ló húzza + az a hiedelem, hogy a virslibe lóhúst is tesznek.]
gépkocsma Automata büfé.
Gödör A volt kispesti Papp-féle halászcsárda. Egy ratkóval piáltunk a Gödörbe, meglehetősen siker voltam már (Simon: Itt az ősz...).
Gödör-vendéglő Régi ferencvárosi kocsma.
Hercli A Király utca elején volt rosszhírű kávéház, kocsma. [Herzl nevű tulajdonosa után.]
hercli Harmadrangú étkezde. Menjen a herclibe!: (Neveletlenség esetén rendreutasítás).
Hét Tetű Volt tolvajkocsma a Dob utca 40. számú házban. [Tréf. célzás a piszkos, tetves vendégekre.]
herlaufer Pincér. [Ném. hierher 'ide' + ném. Laufer 'futó', mert a pincér sokat fut ide-oda.]
Hullamosó Vendéglő a Gyulai Pál utca és Stáhly utca sarkán. [A Rókus kórházból odajártak a műtőszolgák.]
jakobrőderer Külföldi palackban csalással felszolgált magyar pezsgő. [Louis Roederer ismert pezsgőmárka volt, ennek a palackjában szolgálták fel az ittas vendégeknek a magyar pezsgőt + Jakob a mulatóhely tulajdonosok többnyire ném. neve után.]
Kéthatos Tisza Kálmán téri garniszálló. [A harmadrangú, kéthatossal megfizethető kéjnőkről.]
Kis Ric A Rákóczi úti Edison szálló. [Gúny. a legelőkelőbb budapesti szálló, a Ritz után, mert igen szerény szálló volt, leginkább kispénzű artistanők laktak itt.]
lócsárda tréf Italbolt, népbüfé. [< állócsárda, mert állva esznek benne, mint a lovak.]
Lukszustutaj A pesti Lánchídfőnél tutajra épült Kék Duna étterem. [A Lukszustutaj című szovjet film után + túl drága árai miatt.]
maharadzsa Hamisított ital pincérek által használtneve csaláskor.
makheci Zugkocsma. [< Makkhetes.]
makkhetes Kiskocsma. [A kocsmák gyakori "Makk Hetes" cégéréről.]
népböfögő tréf Népbüfé [Szójáték a büfé + böfög szavakból.]
Neszepicsa-csárda A Rákóczi út és Szövetség utca sarkán volt reggelig nyitva tartó kocsma 1928 előtt. [Obsz. célzás arra, hogy sok olcsó árú kéjnő sürgölődött és ajánlkozott a kéteshírű vendégek között.]
óberlaufer Tolvajnyelven főpincér. [Ném. Oberkellner 'főpincér' + laufer 'futó', mert a pincér sokat szaladgál. Vö. herlaufer.]
Ördöghídja Régi tolvajkocsma a Ferencvárosban. [Cégérnév.]
Petropol tréf A Rákóczi úti Metropol szállóés étterem. [Metropol + Petrográd szójáték, mivel itt 1945--1947 között sok átutazó szovjet katona szórakozott és gyakori veszekedések voltak.]
pofa ser Egy pohár sör.
Sipőc-csárda Városházi étkezde. [Sipőcz Jenő főpolgármester neve után.]
sördorádó Söröző. [sör Æ eldorádó.]
Spigli A volt Erdélyi borozó vendéglő az Operaházmellett. [Spiegel nevű régi tulajdonosáról.]
spiszi(n), spizi(n), splizi argó Tolvajkocsma.
Szauvirt A Király utcai Kék macskához címzett bormérés tulajdonosának, Emmerling Lajosnak a gúnyneve. [Közismert gorombaságaimiatt: ném. Sau 'disznó' + ném. Wirt kocsmáros.]
Sziki A régi Kerepesi út (ma Rákóczi út) és Múzeumkörút sarkán volt Szikszay-féle vendéglő.
Tarka Macska Régi kocsma a Király utcában [Cégére után.]
Török Csacsi Régi Török Császár kávéház a hajdani Rózsa téren, a mai Belvárosi templom környékén 1839--1898. [Szójáték a csaszi 'császár' -- csacsi szópárral.]
Trieszti Nő A Városliget peremén az Erzsébet királynő úton nagy vendéglő volt kerthelyiséggel. [A Trieszti nőhöz volt a cégére.]
Vampi A volt városligeti Vampetics vendéglő az Állatkert területén.
Vas-kocsma gúny A Népjóléti Minisztérium által fenntartott étkezőhely. [Vass József népjóléti miniszter neve után az 1920-as években.]
Vörös Macska Harmadrangú kocsma a Király utcában. [Cégére után.]
Zalcer Régi rossz kávéház a Deák téri evangélikus templom mögött. [A tulajdonos, Salzer neve után.]
almavári-babári Kávéházi vendég, aki nem fogyaszt, csak a helyet foglalja. [Alma 'semmi' + a senkiházi-féle kifejezések analógiájára -vári + bab 'kis értékű pénz'; valójában almavári-babvári lenne.]
Bátorka A Kálvin téren a régi Geist-házban 1915-ig, majd körülbelül 1925-ig a tér közepén állott Báthory kávéház. [Hüttner nevű, majd nevét Báthoryra magyarosító tulajdonosáról.]
bialóg tréf Kávéházi feketekávé.
brencsálinger, brencsáringer argó Fizető pincér, főpincér. [Argó brennel 'fizet' + ném. Zahlnkellner 'fizető pincér'.]
Bucsinszki A Wesselényi utca és Nagykörút sarkán volt Bucsinszky kávéház, fezőrök találkozóhelye. [A kávés Bucsinszky Lajos neve után.]
bunyókávéház Rosszhírű, kültelki kávéház, ahol mindennaposak a verekedések.
Centri A volt Központi, másnéven Centrál kávéház az Egyetem utcában.
csálinger, csániger, csáringer argó Fizetőpincér, főpincér. [Ld. brencsálinger.]
dáfrádmáher Nem kívánatos kávéházi vendég, aki nem fogyaszt, csak elfoglalja a helyet, néha kötekedő. [Ném. Freudemacher 'örömcsináló', itt gúny. ellentétes értelemben, mert éppen nem öröm a jelenléte.]
dá kommen dí kapucíner (Pincér mondás, ha kispénzű vendégek érkeznek). [Ném. da kommen die Kapuziner 'itt jönnek a kapucinerek'; vö. kapó 2.]
fek(csi), feketusz Feketekávé.
félbarna Kávéházi, kávémérési világos tejeskávé.
felugrálós Kávéházi vendég, aki gyakran elindul kifelé, de mindig marad.
Fila Philadelphia kávéház az I. kerületi Krisztina téren, Szabó Dezső tanyája volt.
Fillinger A belvárosi volt Sebestyén téri híres kávéház 1855--1870 között (a Belvárosi templom környékén). [Fillinger egykori tulajdonos neve után.]
Hangli(csek) A pesti Vigadó előtt, a Vigadó téren a park közepén volt földszintes, teraszos kávéház 1945 előtt. [Hangel Mór kávés neve után.] Ha eleget liláztad már a mamuskákat itt a korzón, jere be egy fagyra a Hangliba (Karinthy--Szini--Tábori: Irói intimitások 10).
Helicai Az Andrássy út és Nagymező utca sarkán volt Helvetia nevű kávéház (1866--1920). [Helvetia Æ tulajdonosaneve: Beliczay.]
jampresszó Divatos léhűtők által látogatott eszpresszó. [Jampec Æ eszpresszó.]
Józsusz A volt Baross kávéház főpincérének beceneve. [József név latinos képzővel, eredeti neve Jordán József volt.]
kacérnő, kacsintnő tréf Kávéházi felírónő. [Kacér, kacsint + kaszírnő, mert közismerten kacérkodtak.]
kaf(f)a(na) Kávéház.
kafcsi 1. Kávé. 2. Kávéház.
Kagál Fővárosi írók, művészek társasága a volt Hangli kávéházban. [Héb. kahal 'összejövetel, társaság'.] Istóczy Győző... a parlament nyílt ülésén kért oltalmat a zsidókkal szemben, akik őt "Khagál"-ba tették. (...) Cherem-et akart mondani, ami anathemát jelent, míg a Khagál: az írástudók gyülekezete. Ebből az alkalomból vette fel a Borsszem Jankó hétfőesti irodalmi összejövetele a "Kagál" (Khagál) nevet. (Kner: Agyafurt alakjai 321--322).
Kapi Diákkávéház a IV. kerületi Kaplony utcában.
kapó 1. Feketekávé pohárban tejjel. [< Kapuciner + kávé pohárban]. 2. Keveset fogyasztó, vékonypénzű kávéházi vendég. [Csak az olcsó kapucinert fogyasztja].
Karzat A New York kávéház félemeleti helyisége, ahol a Nyugat című irodalmi lap írói tartózkodtak.
Kövesi-vár Művészek asztaltársasága a New Yorkkávéházban, akik évenként egyszer megajándékozták az elaggott színészeket. [Az asztaltársaságot alapító Kövesy Albert nevéből 1924 után.]
krahedli, kraherli Üdítő szénsavas ital a pesti kávéházakban. [A palack pukkanásáról a ném. krach indulatszó felhasználásával.]
Kurvaléria Valéria kávéház a József körút és Üllőiút sarkán. [Kurva Æ Valéria, mert sok ledér nő járt ebbe a kávéházba.]
lóakadémia gúny, tréf Kávéházi lóversenyszakértők gyülekezete.
Mélyvíz A New York kávéház alulsó helyisége, többnyire művészek tanyája. [Olyan volt, mint egy mély medence.]
Metor A volt Meteor kávéház.
Monpárnász A New York kávéház karzata, a művészek tanyája. [A párizsi Boulevard Montparnasse-ról, a művészkávéházak körútjáról.]
néger Kispénzű kávéházi vendég. [A néger bőre fekete, és a pénztelen ember is csak feketét (ti. feketekávét) fogyaszt.]
Nyolcas Zugkávéház az 1897-ben lebontott régi pesti városháza, a mai Erzsébet híd pesti hídfőjének környékén. [Nyolc krajcárért lehetett benne kávét kapni.]
Orci-templom A régi Orczy kávéház a Madách palota helyén az V. kerületi Károly körúton. [Közeli zsinagógából betérő vendégek kalapban ültek, mint a templomban.]
pikfek Kis adag feketekávé. [Pikoló + feketekávé.]
pikoló 1. Pincér tanuló, pincérfiú. 2. Kis adag feketekávé. [Ol. picolo 'kicsi'.]
pinklicsáringer argó Pincér. [Pinkli' pincér' + tolvajnyelven csáringer 'fizető pincér'.]
pintyő argó Zugkávéház pincére. [Szójáték a pincér szó első tagjának megtartásával.]
Ribéria Riviera kávéház az Andrássy út elején. [Szójátéka ribanc 'rosszhírű nő' szóval.]
sétáló vendég Kávéházi vendég, aki csupán körülsétál a kávéházban, de nem ül le, hanem kimegy.
sodródás Kávéházban mások társaságához való csatlakozás az ingyen fogyasztás reményében.
Spolár Spolarich kávéház a József körúton.
stikavendég Olyan kávéházi vendég, aki inkognitóban van jelen, tehát nem szabad telefonhoz hívni, illetve le kell tagadni, ha keresik. [Argó stikában 'titokban'.]
szandolin A kávéházban egyedül üldögélő vendég. [A szandolin nevű együléses csónakról.]
Szibéria A New York kávéház erkélye 1914 előtt. [Az Oroszországból kitiltott vengerkák (magyar táncosnők) találkoztak ott.]
tejcsa, tejcsárda, tejcsi 1. Tejcsarnok, tejivó. 2. Egyetemi falatozó.
Tejelde A központi tejcsarnok által fenntartott, részben kávémérés jellegű étkezőhely.
varter Kávéházi vendég, aki azzal küldi el a pincért, hogy majd később rendel. [Ném. Warten 'vár', ti. még vár a rendeléssel.]
Zrínyi A régi hírhedt Zrínyi kávéház a Rákóczi út és Kossuth Lajos utca sarkán lévő mai Astoria szálló helyén 1870 előtt.
Zrínyi kirohanása Az az esemény, amikor a hírhedt Zrínyi kávéházból a kártyán vesztes kiszaladt a házban működő zálogházba pénzért.
Alpesi Az Alpesi Falu nevű műsoros vacsorázóhely a volt városligeti Angol Parkban.
Anglicsek Városligeti Angol Park nevű mutatványospark.
Barokaldi, Báró Káldi A városligeti volt kiscirkusz. [Barocaldi volt cirkusztulajdonos neve után, aki 1868-ban jött Budapestre, és 1914-ben halt meg.]
Báró Káldi Opera A budapesti Állami Operaház. [Káldy Gyula operaházi igazgató (1836--1901) és báró Nopcsa Elek (1848--1918, 1896-ban intendáns) nevéből létrejött szójáték az ott előadott saját szerzeményű gyenge színvonalú operák miatt + gúny. célzás arra, hogy darabjával cirkuszi színvonalra süllyedt az ország első dalszínháza, vö. Barokaldi.]
Blaui Kac Kék Macska mulató, a Király utcában. [Ném. Blaue Katz 'kék macska'.]
Bródi-teáter A volt óbudai színház. [Bródy Miksa színigazgató (1875--1923) neve után + ném. Theater 'színház'.]
Buzalka, Buzelka Harmadrangú tánciskolaa Nagymező utcában. [Buzalka János nevű kávés, első tulajdonosanevéből.]
Büdösmarti tréf A volt Vörösmarty mozi. [Régi mozi, ahol a rossz szellőztetés miatt mindig rossz volt a levegő, tehát büdös Æ Vörösmarty.]
büfédáma, büféhölgy Mulatókban és azok környékén lebzselő nem hivatásos táncosnő, kéjnő vagy a mulató alkalmazottja.
cupringerlokál Harmadrangú szórakozóhely, ahol cselédlányok szórakoznak. [Cupringer 'cselédszerző' + lokál 'szórakozóhely'.]
csöngetős mozi Harmadrangú mozi 1935 előtt. [Régen a filmdarabok 10-12 felvonásra tagozódtak, és vetítéskor mindenfelvonás után szünetet tartottak; a zugmozikban a gyakori szüneteket előzetesen csengővel jelezték, hogy a hirtelen kivilágítás ne hozza kellemetlen helyzetbe az összebújt szerelmespárokat.]
Fővicsek A volt Fővárosi Orfeum a mai Fővárosi Operett Színház épületében a Nagymező utcában 1884--1923. között.
Garibaldi, Garobaldi A városligeti kiscirkusz. [Barocaldi neve helyett a hasonló hangzású olasz szabadsághős nevéből.]
hakni 1. Titkos, záróra utáni mulatóhely. 2. Katonák részére tiltott kocsma. [Tolvajnyelven hakli 'görbe dolog, szabálytalanság' (< jid. hákl 'minden').]
Heli A volt Helios mozi a Baross utca és József körútsarkán.
Hököm színház Volt városligeti színház. [1890-ben adták a Hököm Matyi című színművet, innen kapta nevét.]
Jardindöpali, Jordánkert, Zsardendöpali, Zsardinkert tréf Az 1910-ben épült Jardin de Paris nevű mulatóhely a Városliget peremén, a Hermina úton. [Szójáték, melyben a Paris helyett a tolvajnyelvi pali 'becsapható áldozat, aki fizet' szerepel, mert ez a mulató drága hely volt, ahol a vidékieket és részegeket alaposan megfizettették; illetve szójáték a magyar kiejtés szerint olvasva hasonló hangzású fr. jardin szóval és a m. Jordán névvel.]
kabicsek Kabaré.
kecskeméti páholy tréf A Nemzeti Színház karzatának legrosszabb ülőhelyei. [A karzat középső üléseiről nem lehetett jól látni a lelógó nagy csillár miatt, ezért az odakerült pesti diákok a karzat jobb helyére került vidékieket átültették ide mondván, hogy az a kecskemétiek helye.]
Kisvigadó Harmadrangú táncos mulatóhely a Nagyfuvaros utcában 1900 körül.
köteles tánc Tánc a városligeti "Trieszti Nő" kerthelyiséges vendéglőben. [A tánc befejeztével kötéllel körülfogták a táncosokat, akik pár fillér zenepénz kifizetése ellenében távozhattak.]
kukucsnéző A városligeti Barokaldi cirkusz nézőtéren kívül álló, kintről kukucskáló nézője.
Müszi A városligeti Műszínkör színház.
Nagyendre Nagy Endre (1877--1938) kabaréja.
Orfantyú, Orficsek tréf Fővárosi Orfeum.
Ős Ősbudavára nevű szórakozó park a Városliget területén 1896-tól.
óvoda A városligeti jégpályán a kezdők részére elkülönített rész.
palizab Mulatóhelyen felszolgált sós pörkölt mandula. [Tolvajnyelven pali 'becsapható áldozat' + zab 'lóeledel' ;a mulatóhelyeken ugyanis méregdrága sós mandulát tettek a vendég elé egy tányéron, és ha csak egy szemet is vett belőle, az egész tányért megfizettették vele.]
Rézkígyó Hírhedt rulettbarlang a Csengery utcában. [Bod Elek tulajdonos gúnyneve.]
súgópincér Mulatóhelyen az a pincér, aki a szórakoztatónőket összehozza a szórakozni vágyó férfi vendégekkel. [A kiszemelt vendégnek megsúgta, hogy van itt egy csinos nő, aki éppen ráér.]
szárazpáholy A mulatóhelyen alkalmazott szórakoztatónők várakozó helye. [Azért száraz, mert itt még nincs vendég, aki fizessen, tehát ital nélkül várakoznak.]
szepicsek Elkülöníthető szoba a mulatóban, szeparé.
vatta A színházi nézőtérre terelt ingyenjegyes közönség, melynek feladata a lelkes tapsolás. [Mint a ruhavállat vagy kárpitozott bútort, itt is "vattával" tömik be a réseket, gödröket.] ...a még műsoron lévő darab utolsó jubileumai is már állandó "vattával", az ingyenjegyesek légiójával érődtek el (Sági: Titkok könyve 180). Elbúvik a vattában: A színházi nézőtéren észrevétlenül meghúzza magát.
Vurs(t)li A Városligetnek a kiscirkusz és a Feszty-körkép körüli mutatványos bódékkal teli része. [A bécsi Prater nevű mutatványos parkban volt Wursteltheater nevű bábjáték nevéből, melyben egy Hanswurst nevű bábfigura volta főszereplő.]
zgó Mozi. [A mozgó szó rövidítése az utolsó tag megtartásával.]
Zsardendöpali, Zsardinkert --> Jardindöpali.
apotéke Bordélyház. [Ném. tolvajnyelvben Apotheke 'bordélyház'.]
a sajtó öreganyja Egy Ó utcai ismert bordélyház tulajdonosnője, Jolán. [Ezt a házat írók és újságírók látogatták, így ő minden újságírót személyesen jól ismert.]
Bástya-utca Bordélyház a Bástya utcában.
Kakasos ház Ó utcai ismert bordélyház. [Kakaskodik 'fiatal ember udvarol'.]
Kollégium Jolánja A Bástya utcai bordélyház egyik közismert, kövér kéjnője. [Egyetemi hallgatók jártak oda és az intézményt tréfásan kollégiumnak nevezték.]
Konti Conti utca, illetve az itt található bordélyházak.
Kupolda-utca A II. kerületi Ápolda (ma Fiáth János) utcai híres bordélyház. [Szójáték az Ápolda utcanévvel és a tolvajnyelvi kupolda 'bordélyház' szóval.]
Luftrézi Régi ismert bordélyház az Ó utcában 1880 körül. [Luft Rézi fővárosi orfeumcsillag, majd később Thaisz rendőrfőkapitány felesége volt a bordélyház bérlőnője.]
Mezonfrida A Magyar utcai híres és előkelőnek tartott bordélyház. [Fr. maison 'ház, cég' + a tulajdonosnő Frida neve.]
mezonfrida Előkelő, drága bordélyház.
műintézet Bordélyház.
TOVÁBBI FEJEZETEK:
VI. Rendőrség, bíróság, börtön
XII. A budapesti fattyúnyelv elnevezéseiről
Gedényi Mihály és Zolnay Vilmos fattyúnyelvi munkáinak jegyzéke
VISSZA a Tartalomjegyzékhez.
VISSZA a Szótárak, könyvek, tanulmányok a magyar szleng témaköréből oldalhoz