1. Fürdők, strandok
2.
Gyógyintézetek
3. Nyilvános
illemhelyek
Ebben a csoportunkban Budapest egészségügyi intézményeire vethetünk egy pillantást, hogyan is fest ez a fattyúnyelvben. Ami feltűnik, az igen érdekes következtetésekre nyújthat támpontot.
Először: Ennek a csoportnak a szavai bizonyítják, hogy a fattyúnyelv elsősorban a társadalom egyik alsó, mondhatnánk legalsó rétegének volt a nyelve.
Másodszor: Budapest vezetői a múltban nemigen törték magukat, hogy a népegészségügyre nagyobb súlyt fektessenek.
Első állításunkat bizonyítani tudjuk azzal, hogy például ha fürdőkről hallunk, akkor csak a nép fürdőivel találkozunk szavaink közt, így sokszor említődik a Dagály fürdő, mely Aranylavór, Dagály, Dagálysztrít, Nyomorabbázia stb. neveken szerepel. Már kevesebbszer hallunk jobb fürdőkről, és ezekről is csak akkor, ha például sporttal kapcsolatosak, így találkozunk a Császár fürdő Csaszi elnevezésével, de ezzel azután meg is szűnik a róluk való megemlékezés. Megemlíthetjük még a Gellértfürdő Újházileves elnevezését, de ez már újabbkeletű, azoknak az időknek emléke, mikor a nép birtokába vette ezt a fürdőt.
Ha gyógyintézetről, kórházról, menhelyről van szó, akkor is csak olyanok említésével találkozunk, melyek a nép alsó rétegéhez állottak közel, vagy olyanokkal, melyek alsóbbrendű gondolkodás humorát tükrözik. Feltűnő sok szavunk akad az elmegyógyintézetekre, a Frim, Lipi, diliház stb. szavak váltogatják egymást.
A bolondság témakörével való foglalkozást nagyon kedvelik a fattyúnyelv szavainak alkotói, de méginkább serkentőek az olyan témák, melyekben alsóbbrendű érzelmeiket, az obszcénhez, a trágárhozvaló "szeretetteljes" közeledésüket fedezhetjük fel. Ilyenek például a nyilvános illemhelyekre vonatkozó szavak, melyeknek egy egész fejezetet kellett adnunk. Jellemző ezekre, hogy minden trágárságuk mellett is humorosak, néha igen jellemzőek, így még az a kétely is felmerülhet, hogy valóban a legalsóbb társadalmi réteg alkotásai-e ezek, vagy inkább képzettebb elmék szüleményei. A kakatomba, szarándok, kakmadám az utóbbira enged következtetni.
Rátérve második állításunk bizonyítására: Láthatjuk, hogycsak igen kevés közegészségügyi intézményt gúnyoltak ki, kevésről tesznek említést. Miért? Mert ezek az intézmények nem a nép számára voltak, a nép egészségével, tisztaságával, betegségével vajmi keveset törődtek. Mivel az ezekre az intézményekre vonatkozó szavak a külvárosok lakóinak nyelvében születtek, és a beszélő csak arról alkothat szavakat, amiről fogalma van, nem keletkezhettek szavak az előkelő szállókról, melyet csak messziről és kívülről ismertek, sem a pompás fürdőkről vagy a szanatóriumokról, ahová nem mehettek be, hanem csak a menhelyekről, a népfürdőkről és az elmegyógyintézetekről, ahová esetleg bekerültek.
Egy társadalomtudósnak még egy ilyen fattyúszavakból összeállított szótár is segítségére lehet tudománya és állításai egyes tételeinek bizonyítására. Azt gondoljuk, ilyen megvilágításban is hasznos volna foglalkozni szavainkkal.
Aranylavór, Dagály(sztrít) A Dagály utcai Szabadság strandfürdő.
Császár, Csaszi A budai Császár fürdősportuszodája.
Fesztetics-bád Az Andrássy út 6. szám alatti hajdani Neptun kádfürdő 1870 körül. [A gróf Festetich család volta telek és ház tulajdonosa.]
Nyomorabbázia tréf A Dagály utcai strandfürdő, --> Aranylavór. [A szegény nép fürdőhelye volt, s egyúttal célzás arra, hogy régen a gazdagok az Adria-parti Abbáziába jártak üdülni.]
Pala Palatinus strandfürdő a Margitszigeten.
Újházileves tréf Gellért hullámfürdő. [Mint a híres Újházy tyúklevesben, ebben a "lében" is sok tyúk, azaz '(ledér) nő' úszkált.]
Alföldi hotel Az Alföldi utcai menhely.
Angyalföld(i szeretetház) Az angyalföldi ismert elmegyógyintézet.
angyalföldi Elmegyógyintézet ápoltja, bolond.
dilibájesz, diliház, dilihauz argó Bolondház. [Cig. eredetű tolvajnyelvi dili 'bolondság', dilinós 'bolond' + tolvajnyelvi bájesz 'ház', ném. Haus 'ua.'.]
Frim Magán elmegyógyintézet Budán. [Dr. Frimm nevű tulajdonosa után.]
Lipi, Lipót, Mezeilipót tréf Lipótmezei állami elmegyógyintézet. Lipire juttat: Megbolondít.
bőrgugyolda tréf Vizelde [bőr ?'fityma' + tréf. torzított hugyolda 'vizelde'.]
kakatomba Földalatti nyilvános illemhely. [A föld alatt van, mint a katakomba volt, szójáték a kata -- kaka hasonlóhangzású szópárral.]
kakmadám, kakmámi Nyilvános illemhely felügyelőnője.
kakoár Nyilvános illemhely. [A fr. pissoir (ejtése: piszoár) 'vizelde' analógiájára, de a kakál, kaka szóból képezve.]
kani Vízlefolyó, utcai kanális.
kulcsárnő tréf Nyilvános illemhely felügyelőnője. [Mint a régi kulcsárnő, ő is kulccsal jár és nyitogatja fülkéket.]
lászló-féle szabadalom Nyilvános utcai vizelde. [Az olajjal szagtalanított vizeldékben közismert volt a "László-féle szabadalom" feliratú zománctábla.]
szarándok tréf Utcai nyilvános illemhely látogatója. Mennek a szarándokok a kakatombába 'a földalatti illemhelyre mennek szükségletre'.
szürkevillamos Nyilvános utcai illemhely. [Színéről és villamosforma alakjáról. 1910 előtt még szürkére mázolták.]
zöldházikó Utcai nyilvános illemhely. [Zöld színe és alakja után.]
zöldvillamos tréf Utcai nyilvános illemhely.
TOVÁBBI FEJEZETEK:
III. Szórakozó- és étkezőhelyek
VI. Rendőrség, bíróság, börtön
XII. A budapesti fattyúnyelv elnevezéseiről
Gedényi Mihály és Zolnay Vilmos fattyúnyelvi munkáinak jegyzéke
VISSZA a Tartalomjegyzékhez.
VISSZA a Szótárak, könyvek, tanulmányok a magyar szleng témaköréből oldalhoz