Bevezető

E könyv címében egy ritkán hallott szó található. Ez a magunk alkotta kifejezés a fattyúnyelv. Szavunkat még 1952-ben a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya az argó magyarításaként elfogadta, és a készülő "A magyar nyelv értelmező szótárá"-ba fel is vette. Mi azonban az értelmező szótárnál tágabb jelentésben használjuk a fattyúnyelv szót, ugyanis a fattyúnyelv nemcsak argó. A tolvajnyelv (argó) rétegnyelv, méghozzá a társadalom egyik legalsóbb rétegének nyelve, a fattyúnyelv ezzel szemben nem különül el rétegnyelvvé, hanem általánosan használják, és szavaival épp úgy találkozunk az Akadémia tudósainál, az egyetemi katedrákon, mint az egyszerűbb polgárok, munkások nyelvében vagy akár a kültelki lebujok látogatóinak beszédében. Ebből következik, hogy az a nyelv, melyet mi fattyúnyelvnek nevezünk, magában foglalja nemcsak a tolvajnyelvet, az alvilág nyelvét, hanem a társadalom valamennyi rétegének, így a diákságnak, a kórházak ápolóinak és ápoltjainak, a kaszárnyák népének, a családnak, a gyermekeknek, dajkáknak a nyelvét. Ebbe a nyelvbe beletartoznak a játékos szóalkotások, felöleli a kártyások és más játékosok nyelvét, foglalkozik a sportolók kiszólásaival, szavaival, magáénak vallja az artisták, művészek egymás közti beszédét és általában minden olyan szót, szólást, kifejezést, mely nem tartozik szorosan a mesterségek, illetve foglalkozások szaknyelvébe, valamint köz- és irodalmi nyelvünkbe.

Ezek a szavak néha kérészéletűek, néha több évtizedesek, néha csak egy egészen kis körben ismeretesek, néha általánosak, az egész országban és annak minden társadalmi rétegében elterjedtek.

Mi ezúttal ennek a "nyelvnek" csak a Budapestre vonatkozó szavaival és szólásaival foglalkozunk. A szavakat több csoportba felosztva szótárszerűen elrendezve soroljuk fel. Megadjuk a szavak jelentését, magyarázzuk származásukat, közöljük azokat a szótárakat, melyekben már szótározva vannak és azokban a szócikkekben, ahol ilyesmi adódik, állandósult szókapcsolatokat is adunk.

Gyűjtésünket tizenkét főcsoportba, és ezeken belül alcsoportokba osztottuk. A csoportok a következők:

I. Budapest

1. Budapest elnevezései. 2. Budapest területe (út, körút, tér, rakpart, sétahely, kerület, külváros, városrész, környék, liget, tó stb.).

II. Épületek

Épületek, emlékművek, szobrok, hidak stb.

III. Szórakozó- és étkezőhelyek

1. Büfé, étkezde, kocsma, vendéglő, szálló stb. (az alkalmazottak, vendégek, a felszolgált ételek, italok stb.). 2. Kávéház, cukrászda, eszpresszó, tejcsarnok stb. 3. Mulató, orfeum, mozi, cirkusz, színház stb. 4. Nyilvánosház.

IV. Egészségügyi intézmények

1. Fürdő, strand. 2. Kórház, gyógyintézet, menhely. 3. Nyilvános illemhely.

V. Közlekedés

1. Lófogatú járművek. 2. Hajó, fogaskerekű vasút, sikló, villamos, autóbusz, trolibusz, helyiérdekű vonat, repülő stb.

VI. Rendőrség, bíróság, börtön

1. Rendőr, rendőrnő, detektív, besúgó. 2. Rendőrség, bíróság, börtön, bűnözés, igazságügyi intézkedés (jármű, eszköz stb.).

VII. A budapesti ember

1. Budapesti típus, tipikus pesti. 2. Budapesti lakos, polgár. 3. Budapesti csavargó, csibész, jassz. 4. Budapesti foglalkozások és ezek pesti elnevezései.

VIII. Személynevek

1. Irodalom, művészet. 2. Oktatás. 3. Közélet.

IX. Egyéb szavak

1. Hírlapok, újságok. 2. Szervezetek, intézmények. 3. Vegyes.

X. "Visszanevek"

Budapesti hely- és személynevekből alkotott más értelmű szavak.

XI. Budapesti szólások, mondások stb.

XII. A budapesti fattyúnyelv eddigi elnevezései

Reméljük, hogy munkánk mind az olvasók nagy táborában, mind a tudományos körökben megértésre talál, és azt olyan szeretettel fogadják, amilyennel mi a gyűjtés és a feldolgozás munkáját végeztük. Bízunk benne, hogy Budapest művelődéstörténetéhez, néprajzához ezzel az inkább a nyelvészet körébe vágó könyvecskével mi is hozzájárulhattunk.

TOVÁBBI FEJEZETEK:

Előszó

I. Budapest

II. Épületek

III. Szórakozó- és étkezőhelyek

IV. Egészségügyi intézmények

V. Közlekedés

VI. Rendőrség, bíróság, börtön

VII. A budapesti ember

VIII. Személynevek

IX. Egyéb szavak

X. "Visszanevek"