Amíg Budapest utcáinak, tereinek fattyúnyelvi elnevezése többnyire a nem régen élt nemzedék műve, addig egyes épületeinek ilyenfajta elnevezése akár 200 évre is visszanyúlik.
Mindjárt első szavunk is ilyen régebbi elkeresztelés. Az óbudai amfiteatrum latin neve évszázadokon át megmaradt a hely lakóinak emlékezetében, de jelentését, használatát már nem nagyon ismerték. Így azután vagy 150 évvel ezelőtt az állatheccek idején -- mikor is ezt a rommaradványt ilyen célra is használták -- Vieh tetrum-nak nevezték. Ebből az elnevezésből származott később a gúnyos Am-fí-teátrum.
A néphumor keresztelte el az 1945-ös ostrom után felállított szükséghidakat -- melyek a felrobbantott hidak pótlásaként verettek a Dunán -- Bözsi-nek, Erzsiké-nek Bözsiké-nek, Manci-nak. Becenevüket szinte kínálta az alkalom, hiszen épp a női nevű Erzsébet- és Margit-hidaink pótlására készültek.
A Cserebogár név, mely az Andrássy út városligeti végén álló millenniumi emlékmű magas oszlopán álló Gábor arkangyalt tiszteli meg, nem egyedülálló az elkeresztelések történetében: elődje, az ugyanezen a helyen állott zászlórúd például Fogpiszkáló-ként élt a budapestiek szavajárásában. Ez a Fogpiszkáló volt a városligeti, helyesebben Stefánia úti kocsikorzó egyik fordulóhelye. (A másik az út végén álló, azóta már lebontott víztorony volt.) A Fogpiszkáló a múlt század kilencvenes éveinek végén a Széchenyi-hegyre került. A millenniumi emlékmű arkangyala még a Rézangyal névre is hallgatott, mely név a magyar káromkodásokban oly gyakran szereplő "a rézangyalát"-ból ragadhatott rá.
A Snejderfírek elnevezése a szótárban felemlített művelődéstörténeti adaton kívül megtanít egyebekre is. Megtudjuk belőle, hogy már a múlt század végén az uzsorás, pénzharácsoló neve vágó volt. A mai fattyúnyelv a vágó-t már nem a bankárra érti, aki akkoriban kuponokat vágott, hanem a nagy haszonnal dolgozó kereskedőre, nagy pénzért védő ügyvédre, vagy betegét nem kímélő orvosra és a nagyvágó összetételben a kártyahazardőrre, hamiskártyásra.
A szveti 'tetemnéző', sőt a legújabb forcsi 'forradalom' a tipikus fattyúnyelvi -i képzővel keletkeztek.
Érdekesebb már a városligeti hidak elnevezése. Ezek határozottan értelmiségi elnevezések, és nem a nép nyelvén keletkeztek. Világot járt, Párizst látott emberek alkotása kell hogy legyen, különben honnan vették volna Párizsi-híd és Szajna-híd elnevezéseiket?
Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a tetemnéző morgó elnevezését is, hiszen ez csak nyelvtudás alapján keletkezhetett a francia morgue-ból. Hogy ebbe egy kis humor is -- még ha ez akasztófahumor is -- vegyült, az kétségtelen.
Am-fí-teátrum tréf A óbudai római kori amfiteátrum romjai. [Ném. szójáték az Amfiteátrum hangalakjára:am (helyhatározó) + Vieh 'barom, állat' + Theatrum 'színház', célzással a műveletlen óbudai svábokra, akiket nem érdekelteka római kori romok.]
Boszorkány-rondella A pesti Dunapartona görögkeleti templom közelében régi bástyatornyos épületben működött bordélyház.
Bözsi 1. A felrobbantott Erzsébet híd. 2. A felrobbantottErzsébet híd pótlására épített pontonhíd 1945 után. Örömmel jelentjük, hogy a gólyanéni szerencsésen megérkezett "Bözsikével". Bár Erzsébet mama jelenleg még gyengélkedik, de reméljük, hogy hamarosan felépül. (Ludas Matyi 1/26 (1945. november 11.): 2).
Bözsike Az Erzsébet híd pótlására épült pontonhíd1945 után.
Csari A központi vásárcsarnok
Cserebogár A Milleniumi emlékmű oszlopán Gábor arkangyal alakja. [Alulnézetből látható alakja után.]
Erzsi A felrobbantott Erzsébet híd pótlására épült hajóhíd az eredeti hídtól északra.
Fogpiszkáló A Széchenyi-hegyi kilátó. [Vékony, hosszú zászlórúdja után.]
Franci A Ferenc József híd régi neve. [Ferenc németes beceneve.]
Gólyavár Emeletes épület a Bölcsészkar udvarán a Múzeum körút 6--8. szám alatt. [gólya 'elsőéves egyetemihallgató'.]
Karcsúmária A Lánchíd budai hídfőjénél lévő térképészeti 0-pont. [Évekig egy Mária szobor állt itt.]
Közgáz Közgazdaságtudományi Egyetem a Szerb utcában.
Lipóti Lipótvárosi Kaszinó.
Magtár A budapest Műszaki Egyetem három új épülete a Petőfi híd budai hídfőjénél. [Általános vélemény szerint csúnya, magtárszerű épületek.]
Magyarka A VII. kerületi Izabella téren volt Magyar Színház beceneve.
Manci A felrobbantott Margit hídtól északra épült ideiglenes fahíd 1945-ben.
Morgó Tetemnéző a Szvetenay utcában. [Fr. morgue (ejtése: morg) 'tetemnéző' szóból.]
Muzi Magyar Nemzeti Múzeum.
Nájgebáj A volt lipótvárosi Neu Gebäude (ném.'új épület') nevű laktanya és börtönépület 1790 után.
Opéria tréf Operaház. [Játékos latinosítás.]
Párizsi híd, Szajna-híd A millenniumi emlékműtől a városligeti tavon át vezető híd. [Rövid és lapos ívű, továbbá szép díszes lámpái voltak, akár a párizsi hidaknak.]
Rézangyal A Milleniumi emlékmű oszlopán álló arkangyal.
Snejderfírek A Vörösmarty téri volt Gerbeaud-épületés a hozzá csatlakozó épületek tömbje 1880 körül. [Ném. Schneider 'vágó' + ném. Viereck 'négyes sarok'.] Schneider-Viereckkörülbelül annyit jelent, mint a "vágók" négy sarka. Négy hatalmas, ma is meglévő sarok-bérpalotából állt ez a négyzet: mindegyikének tulajdonosa a néphumor szerint mesterségéből kifolyóan "vágott". Az egyik háziur sebész, a másik hentes, harmadik szabó és a negyedik bank, amely couponokat vág. (Balla: Kávéforrás 51).
Suszterbazár A mai Párisi udvar helyén volt átjáróház-bazár. [Nagyon sok cipészüzlet volt benne.]
Százház A Keleti pályaudvar belső környéke. [A sok csúnya egyforma bérkaszárnya után, amelyeket a Thököly út építésealkalmával bontottak le.] A vallás tekintetében két szekta dominál:az egyház és a százház (Mosolygó történelem 153); A Százházbólnem ritkán ujságpapirba takart csecsemőket vittek a Fehér Kereszt-kórházba (Exotikus pesti városrészek).
Szveti Tetemnéző a IX. kerületi Szvetnay utcában.
Tizenháromház Váci úti jellegzetes háztömb. [Tizenhárom egy tömbbe épített ház.]
Tót-ház A Rákóczi úti evangélikus templom és lakóház. [Tót nyelvű evangélikus gyülekezet után.]
virágcsárda tréf Utcai virágárus bódé.
Zöldház Andrássy út 60. [Itt volt a nyilaskeresztes párt központja; a párt zöldszínű inge után + gúny. célzás a zöldházikó 'nyilvános utcai illemhely'-re.]
TOVÁBBI FEJEZETEK:
III. Szórakozó- és étkezőhelyek
VI. Rendőrség, bíróság, börtön
XII. A budapesti fattyúnyelv elnevezéseiről
Gedényi Mihály és Zolnay Vilmos fattyúnyelvi munkáinak jegyzéke
VISSZA a Tartalomjegyzékhez.
VISSZA a Szótárak, könyvek, tanulmányok a magyar szleng témaköréből oldalhoz