BTMNY925OMA/BTNY713MA
Történeti szociolingvisztika
(Az oldal folyamatosan készülget)

 

A tantárgy általános leírása:

Az óra központi témája a nyelv változásának folyamata. Bemutatja a nyelvi változások dokumentálásának, a folyamat megragadásának lehetőségeit; a változás mechanizmusát, általános törvényszerűségeit és néhány ma zajló változás specifikumait; a nyelvi változások neurobiológiai, nyelvi, humánetológiai és szociológiai beágyazottságát.

Tematika:

1. A történeti szociolingvisztika és a nyelvészet
(Mit ért a történeti szociolingvisztika fogalmán a hagyományos nyelvészet és a szociolingvisztika? A történeti szociolingvisztika paradoxona. Mi lehet a tárgya a különbözőképpen értelmezett „történeti szociolingvisztikáknak”? A nyelv fogalma a hagyományos nyelvészetben és a szociolingvisztikában. A nyelvi változás értelmezése a hagyományos nyelvészetben (nyelvtörténetben) és a szociolingvisztikában.)

 

2. A történeti szociolingvisztika tárgya: élőnyelv a nyelvemlékekben

(Misszilisek, boszorkányperek, káromló levelek, trágárság a nyelvemlékekben.)

Az órán kivetített diák

Dömötör Adrienne 2014. Az ó- és középmagyar kori magánéleti nyelvhasználat morfológiailag elemzett adatbázisa. In: Fazakas Emese–Juhász Dezső–Terbe Erika–Tamás Csilla szerk. Tér, idő, társadalom és kultúra metszéspontjai a magyar nyelvben. ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai és Dialektiológiai Tanszék – Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest–Kolozsvár. 11–21.

Történeti magánéleti korpusz

Komáromy Andor 1910. Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest.

Hegedűs Attila–Papp Lajos szerk. 1991. Középkori leveleink 1541-ig. Budapest, Tankönyvkiadó.

Veér András menedék levele Vallai Péter előadásában (OSZK)

Révay Valéria 2014. 16–18. századi magánlevelek mint a magyar nyelv és kultúra emlékei.  In: Fazakas Emese–Juhász Dezső–Terbe Erika–Tamás Csilla szerk.: Tér, idő, társadalom és kultúra metszéspontjai a magyar nyelvben. ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai és Dialektiológiai Tanszék – Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest–Kolozsvár. 111–125.

A zaporozsjei kozákok levele IV. Mohamednek (Wikipédia)

Rotenburgi János deák nyelvmestere, 1418–1422 k.

 

3. A történeti szociolingvisztika előzményei

Az órán kivetített diák

zegernyei 2010. Marr és a történeti nyelvészet 1. Nyelv és Tudomány, november 19.

zegernyei 2010. Marr és a történeti nyelvészet 2. Nyelv és Tudomány, 2010. december 3.

Telegdi Zsigmond 1950. Nyelvünk új korszakának küszöbén. Magyar Nyelvőr 74: 66–78.

Telegdi Zsigmond 1950. [Telegdi Zsigmond válasza Kiss Árpád olvasói levelére]. Magyar Nyelvőr 74: 457–468.

Telegdi Zsigmond 1951. Egy hibás cikkről. Magyar Nyelvőr 75: 101–106.

Havas Ferenc 2003. A marrizmus-szindróma. (Sztálinizmus és nyelvtudomány). Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Békés Vera 1997. Az 1950-es évek magyar nyelvtudományi vitáinak értelmezéséhez. In: Békés Vera: A hiányzó paradigma. Debrecen. 206–240.

Bernáth Béla 1986. A szerelem titkos nyelvén. (Erotikus szólások és egyéb folklór szövegek magyarázata). Budapest, Gondolat.

Sprach- und Sachatlas Italiens und der Südschweitz

Csűry Bálint

Juhász Dezső 2002. Magyar nyelvjárástörténet és történeti szociolingvisztika (Tudományszemléleti kérdések). In: Hoffmann István–Juhász Dezső–Péntek János szerk.: Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Debrecen–Jyväskylä. 165–172.

Herman József 1982. Szociolingvisztika és nyelvtörténet. Magyar Nyelv 78: 1–8.

Zelliger Erzsébet 2002. A történeti szociolingvisztika egyetemi oktatása. In: Hoffmann István–Juhász Dezső–Péntek János szerk.: Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Debrecen–Jyväskylä. 303–307.

Zelliger Erzsébet 1999. Gondolatok a magyar nyelvtörténet szociolingvisztikai szempontú megközelítéséhez. Magyar Nyelvjárások 37: 505–512.

 

4. A történeti szociolingvisztika a nagyvilágban és Magyarországon

HiSoN (Historical Sociolinguistics Network)

Historical Sociolinguistics and Sociohistorical Linguistics

Journal of Historical Sociolinguistics

Romaine, Suzanne 1982. Socio-Historical Linguistics: its Status and Methodology. Cambridge, Cambridge University Press.

Hernández-Campoy, Juan Manuel–Conde-Silvestre, Juan Camilo 2012. The Handbook of Historical Sociolinguistics. Wiley-Blackwell.

Németh Miklós 2013. Történeti szociolingvisztika – három évtized mérlege. In: Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs szerk.: Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. (Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia – Szeged, 2012. augusztus 30. – szeptember 1. – előadásaiból). Budapest. 304–323.

Németh Miklós 2004. Nyelvjárás, beszélt nyelv és spontán sztenderdizációs törekvések a XVIII. századi szegedi írnoki nyelvváltozatban. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Németh Miklós 2008. Nyelvi változás és váltakozás társadalmi és műveltségi tényezők tükrében. (Nyelvi változók a XVIII. században). Szeged, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.

Kalcsó Gyula 2007. A névszóinflexió nyelvi változói a magyar nyelvű nyomtatott írásbeliség első fél századában. (Doktori disszertáció). Budapest.

Sárosi Zsófia 2003. Történeti szociopragmatika – magyar nyelvtörténet más megközelítésben. Magyar Nyelv 99: 434–448.

 

5. Nyelvrokonság: családfa modell és problémái, következményei

Fejes László 2014. Bevezetés a nyelvrokonság kérdésébe. Nyelv és Tudomány, 2014. április 7.

Fejes László 2014. Miért gondoljuk, hogy a magyar nyelv finnugor? Nyelv és Tudomány, 2014. április 9.

Klima László 2014. Nyelvrokonság, családfa, őshaza. (2014. november 30.) Prezi.

Klima László 1996. Az uráli őshazaábrák történelmi-földrajzi vonatkozásai. In: Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. Szeged. 188–195. (Másik link)

Fehér Krisztina 2011. A családfamodell és következményei. Előadás a Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport, a Magyar Nyelvtudományi Társaság debreceni tagozata, a DAB Nyelvtudományi Bizottsága és a DE Hatvani István Szakkollégiuma „Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe” című előadás-sorozatának második darabjaként. Debrecen. (Összefoglalója: Nagy Zoltán Krisztián 2011. A családfamodell és következményei. Nyelv és Tudomány, 2011. február 21.)

Fehér Krisztina 2011. A családfamodell és következményei. Magyar Nyelvjárások 49: 105–128.

Szilágyi N. Sándor 1999. A szent mókus, avagy a módszer buktatói. In: Pozsgai P. szerk.: Tűzcsiholó. Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére. Táton–Budapest. 345–365.

 

6. Nyelvrokonság: további modellek, elképzelések

Róna-Tas András 1978. A nyelvrokonság. (Kalandozások a történeti nyelvtudományban). Budapest, Gondolat.

Sándor Klára 2010. A metafora rabságában. Galamus, 2010. augusztus 7.

Nyelvrokonság-elméletek (Klima László rövid összefoglalója)

zegernyei 2011. Családfa helyett hullám. Nyelv és Tudomány, 2011. február 25.

Pisani, Vittore 1952. Parenté linguistique. Lingua 3: 3–16. (Részlet Cseresnyési László fordításában).

Cseresnyési László 2014. Kulcs a kút fenekén. Magyar Narancs 2014/9 (02. 27.)

Szilágyi N. Sándor 1999. A szent mókus, avagy a módszer buktatói. In: Pozsgai P. szerk.: Tűzcsiholó. Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére. Táton–Budapest. 345–365.

Stemler Ágnes 2004. „Hasonlatok”, szóegyeztetések, szószármaztatások. In: Stemler Ágnes: Nyelvrokonság és nyelvtörténet. (Mátyás Flórián nyelvtudományi munkássága). Országos Széchényi Könyvtár – Gondolat Kiadó, Budapest. 21–24. (A teljes könyv.)

Békés Vera 1997. A ’rokonság’ terminus jelentésváltozása. In: Békés Vera: A hiányzó paradigma. Debrecen. 191–202.

Fehér Krisztina 2011. Az affinitástól a hálózatokig, avagy a nyelvek filogenezise. Előadás a Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport, a Magyar Nyelvtudományi Társaság debreceni tagozata, a DAB Nyelvtudományi Bizottsága és a DE Hatvani István Szakkollégiuma „Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe” című előadás-sorozatának harmadik darabjaként. Debrecen. (Összefoglalója: Hanyiszkó Kitti 2011. Az affinitástól a hálókig. Nyelv és Tudomány, 2011. február 28.)

Fehér Krisztina 2012. Az affinitástól a hálózatokig, avagy a nyelvek filogenezise. Magyar Nyelvjárások 50: 77–105.

Fehér Krisztina 2016. Nyelvrokonság, nyelvérintkezés, nyelveredet. In: Fehér Krisztina, Úton egy más nyelvészet felé. Elméleti-módszertani problémák a 20. századi magyar nyelvtudományban. Debreceni Egyetemi Kiadó: Debrecen. 64–91.

[Az érdeklődőknek két cikk a Fehér Krisztina által kifejtetteket cáfolni igyekvő családfahívőktől:
Fejes László 2014. családfamodell. In: Bíró Bernadett–Sipőcz Katalin–Szeverényi Sándor–Szuncova Ekatyerina szerk.: Kozmács Értelmező Szótár. (Írások a hatvan esztendős Kozmács István tiszteletére). Szeged, Szegedi Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszék. 29–55.
Fejes László 2016. Dől a fa? Magyar Nyelvjárások 54: 95–120.]

A Nyelvész (nyelvészeti vitafórum) „Megbukott a finnugor elmélet... ???” topicjában zajlott nyelvészek közötti vita érdekesebb érdekesebb hozzászólásait itt olvashatják. Külön kiemelve Fehér Krisztina hozzászólásai.

 

7. Finnugor nyelvrokonság — másképp?

Marcantonio, Angela 2006. A tankönyvi értelmezés bírálata és vagylagos javaslatok. In: Marcantonio, Angela: Az uráli nyelvcsalád. (Tények, mítoszok és statisztika). Magyar Ház. [A teljes könyv. | Marcantonio nézetei teljességgel kívül esnek a finnugrisztika fő áramán, rá hivatkozni mifelénk a délibábosnyelvrokonság-kutatók szoktak, szakmai felkészültségét is szokás megkérdőjelezni (nagyon sok szempontból jogosan: ld. pl. Bakró-Nagy Marianne 2003. Az írástudók felelőssége. Nyelvtudományi Közlemények 100: 46–63). Az általa felvetett kérdésekre azonban előbb-utóbb válaszolni kell.]

Wiik, Kalevi 2008. Az európai népek eredete. Budapest, Nap Kiadó Kft. (Bemutatása: zegernyei 2012. A finnugor őshaza Kalevi Wiik szerint. Nyelv és Tudomány 2012. április 27.)

Makkay János 1991. A Baltikum és a finnugor (ősfinn) kapcsolatok. In: Makkay János: Az indoeurópai népek őstörténete. Budapest, Gondolat. 188–212. (Bemutatása: zegernyei 2012. A finnugor őshaza Makkay János szerint. Nyelv és Tudomány 2012. március 2.

Pusztay János 2011. Gyökereink. (A magyar nyelv előtörténete. Milyen áfium ellen kell orvosság?) Budapest, Nap Kiadó. (Bemutatása: zegernyei 2012. A finnugor őshaza Pusztay János szerint. Nyelv és Tudomány, 2012. március 30.)

Dixon, Robert Malcolm Ward 1997. The Rise and Fall of Languages. Cambridge University Press. (Bemutatása: Fejes László 2010. Nyelvek tündöklése és bukása. Nyelv és Tudomány, 2010. szeptember 20.

Janhunen, Juha 2014. A legkeletibb uráliak. Nyelvtudományi Közlemények 110: 7–30. (Bemutatása: zegernyei 2015. Mandzsúriából jöttünk. Nyelv és Tudomány, 2015. október 9.)

Robbeets Martine–Savelyev, Alexander szerk. 2020. The Oxford Guide to the Transeurasian Languages. (benne: Vajda, Edward: Transeurasian as a continuum of diffusion)

Nichols, Johanna 2017. A diachronic linguistic geography for Uralic and what archaeology and genetics might contribute. Linguistics, Archaeology, & Genetics 2:
The origin and expansions of Uralic-speaking populations. MPI-SHH, Jena Nov. 29-Dec. 1, 2017. (A fájl az Academia.edu-n.)

 

8. Őstörténet, nyelvrokonság, genetika

Borbás Barna 2019. Azt hittük, nincs genetikai szál a finnugorok felé. Kiderült, hogy van. Válasz Online, 2019.06.17.

Borbás Barna 2019. Keleti magyarok nyomában: új mérföldkőnél az Urálon túli őstörténet-kutatás. Válasz Online, 2019.10.21.

Fejes László 2017. Hogyan állja ki a finnugor elmélet a genetikai összevetés próbáját? Nyelv és Tudomány, 2017. július 24.

Hamvay Péter 2015. „A régi forrásokat már agyonelemeztük”. Türk Attila a magyar őstörténet módosulásárólMagyar Narancs 2015/37 (2015. 09. 10.)

Klima László‒Németh Endre 2019. Hun‒ugor géntangóNyelv és Tudomány, 2019. augusztus 9.

Maticsák Sándor 2018. Hunok legyünk vagy maradjunk finnugorok? Debreceni Szemle 2018/2: 192–203.

Mende Balázs: Változatok a magyarok eredetének kutatására Qubit.live #3. (további videók a Youtube-on).

Mohácsi Árpád 2020. Bevetésen a mesterséges intelligencia az őshaza keresésében. Beszélgetés Németh Endrével. Karakter, 2020. január 31.

Németh Endre et al. 2019. Az apai vonalú n haplocsoport szerepe a mai baskírok, tatárok és magyarok genetikai kapcsolatrendszerében. Anthropologiai Közlemények 60: 43–64.

Neparáczki Endre 2017. A honfoglalók genetikai származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archeogenetikai módszerekkel. PhD-értekezés. Szeged.

Neparáczki, Endre et al. 2018. Mitogenomic data indicate admixture components of Central-Inner Asian and Srubnaya origin in the conquering HungariansPLoS ONE 13(10): e0205920.

Neparáczki, Endre et al. 2019. Y-chromosome haplogroups from Hun, Avar and conquering Hungarian period nomadic people of the Carpathian Basin. Scientific Reports (2019) 9:16569.

Neparáczki Endre–Török Tibor 2019. Julianus barát baskírjaiMagyar Nemzet, 2019. 06. 17.

Pamjav Horolma–Fehér Tibor–Németh Endre–Csáji László Koppány 2016. Genetika ​és őstörténet. (A ​magyarok és más eurázsiai népek múltja a genetikai adatok fényében). Budapest, Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.

Németh Endre–Fehér Tibor 2018. Félreértések és félinformációk: genetika, nyelv és őstörténet. Nyelv és Tudomány 2018. január 30.

Pamjav Horolma–Fehér Tibor–Németh Endre–Csáji László Koppány 2016. A populáció- és filogenetikai adatok őstörténeti értelmezésének lehetőségei és korlátai. Rubicon 2016/7.

Post, Helen et al. 2019. Y-chromosomal connection between Hungarians and geographically distant populations of the Ural Mountain region and West Siberia. Scientific Reports volume 9, Article number: 7786 (2019)

Sinkovics Ferenc 2018. Attila népe. Beszélgetés Török Tibor egyetemi docenssel. Háromszék, 2018. december 29.

Sudár Balázs 2019. A sztyeppén utazó know-how és honfoglaló eleink, akik nagyon tudtak valamit. 2019. december 6.

Szécsényi-Nagy Anna: A magyar etnogenezis kutatásának aktuális régészeti genetikai eredményei.

Szilágyi N. Sándor 1999. A szent mókus, avagy a módszer buktatói. In: Pozsgai P. szerk.: Tűzcsiholó. Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére. Táton–Budapest. 345–365.

Tóth Gábor 2020. Képesek vagyunk tudományos dogmákat felszámolni! – vezető archeogenetikus a Vasárnapnak. Vasárnap, 2020. 01. 15.

Török Tibor 2018. Honfoglalók genetikai származása. (Mit kell újragondolnunk a honfoglalókról a genetikai vizsgálatok fényében?) 1. rész. | 2. rész. 2018. április 11. (A DTV felvétele).

Török Tibor 2018. Archeogenetikai vizsgálataink nemzetközi összehasonlításban. Előadás az eReDő sorozatban, Debrecen, 2018. október 31.

Török Tibor 2019. Milyen kérdésekre adhat választ az archeogenetika? 2019. szeptember 21.

Török Tibor 2019. Mit árulnak el a genetikai adatok a honfoglalókról? SZTE Szabadegyetem – XXIII. szemeszter.

Türk Attila 2015. A korai magyar történelem régészeti kutatása 2014–2015. Előadás 2015. december 11-én.

Türk Attila 2018. A magyarság korai története a régészet szemszögéből. tudomany.hu, 2018. június 18.

Türk Attila: A magyar őstörténet régészeti kutatásának legújabb eredményei. Előadás a Qubit.live #3-on.

Türk Attila: A magyar őstörténet régészeti kutatásának legújabb eredményei. Tudományos Esték. A Göcseji Múzeum és a Zalaegerszegi Televízió közös ismeretterjesztő műsora.

Türk Attila további előadásai a Videotoriumon: https://mtabtk.videotorium.hu/hu/contributors/3264/turk-attila

Vajna Tamás 2019. Magyar és észt kutatók genetikai bizonyítékot találtak a magyarság ugor eredetére. qubit.hu, 2019. május 28.

zegernyei 2017. No para, no finnugor. Nyelv és Tudomány, 2017. augusztus 14.

zegernyei 2019. Magyar DNS az Urálban. Nyelv és Tudomány, 2019. május 29.

 

9. A magyar nyelv korai története — másképp?

Bereczki Gábor 1998. A török nyelvek hatása a magyarra. In: Kiss Gabriella–Klima László szerk.: Ünnepi könyv Bereczki Gábor 70. születésnapja tiszteletére. Budapest, ELTE Finnugor Tanszék. 207–216.

Bihari Dániel 2020. Őstörténeti csavar: egyszerre finnugorok és szkíták is a magyarok. 24.hu, 2020. február 2.

É. Kiss Katalin 2014. Az ómagyar igeidőrendszer. In: É. Kiss Katalin szerk.: Magyar generatív történeti mondattan. Budapest, Akadémiai Kiadó.

É. Kiss Katalin 2013. Az ótörök–ősmagyar kontaktus nyomai az ómagyar igeidő-rendszerben és a birtokos szerkezetben. In: Agyagási Klára–Hegedűs Attila–É. Kiss Katalin szerk.: Nyelvelmélet és kontaktológia 2. Piliscsaba, PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. 190–205. (a kötetben további tanulmányok is)

Farkas Richárd Zoltán 2011. A „kettős honfoglalás” elméletének rövid historiográfiája. Belvedere Meridionale 23/4: 15–33.

Fejes László 2010. Finnugor város-e Moszkva? Nyelv és Tudomány, 2010. szeptember 8.

Fejes László 2012. Finnugor szubsztrátum az oroszban. Nyelv és Tudomány, 2012. április 30.

Grenoble, Lenore A. 2010. Finno-Ugric Contact and the Finno-Ugric Substrate in Russian. In: Hickey, Raymond: The Handbook of Language Contact. Wiley-Blackwell. 583–585.

Horváth, Csaba Barnabás 2019. Reconsidering the Geographic Origins Based on the Synthesis of Archaeological and Linguistic Evidence and the Newest Results in Genetics – A Finno-Scythian Hypothesis. Asia Pacific Journal of Advanced Business and Social Studies 5/2: 41–70.

Horváth Csaba-Barnabás 2019. Finnugor és szkíta eredet – egy és ugyanaz? South-East Europe: International Relations Quarterly 10/3–4: 1–9.

Janhunen, Juha 2014. A legkeletibb uráliak. Nyelvtudományi Közlemények 110: 7–30. (Bemutatása: zegernyei 2015. Mandzsúriából jöttünk. Nyelv és Tudomány, 2015. október 9.)

Janhunen, Nichols és Török térképei egymás mellé téve egy képen

Juhász Péter 1981. A bolgár-török kultúra hatása a magyarra. Életünk 18/4 (1981 április): 321–331.

Juhász Péter 2015. A honfoglalók létszámának kérdéséhez. Belvedere Meridionale 27/3: 66–76.

Kettős honfoglalás. Wikipédia.

Király Péter 2006. A honalapítás vitás eseményei: a kalandozások és a honfoglalás éve. Nyíregyháza, Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Tanszéke.

Király Péter 2010. „A honalapítás vitás eseményei” fogadtatása. (Állásfoglalások, vélemények és további többirányú kutatások.) Nyíregyháza, Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke.

(Klima László összefoglalásában:) A magyar nyelv török kapcsolatai

Kováts Zoltán 1971. A magyar népességfejlődés a honfoglalástól 1870-ig. (Új kutatási eredmények alapján készült munkahipotézis). A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 77–88.

Kováts Zoltán 2001. A Kárpát-medence népesedési viszonyainak alakulása (900–1870). In: A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének 2001. évi történeti demográfiai évkönyve. Budapest. 121–127.

László Gyula 1978. A „kettős honfoglalás”. Budapest, Magvető Könyvkiadó.

László Gyula a honfoglaló magyarokról. Duna TV, 1996.

Ligeti Lajos 1986. A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Nichols, Johanna 2017. A diachronic linguistic geography for Uralic and what archaeology and genetics might contribute. Linguistics, Archaeology, & Genetics 2: The origin and expansions of Uralic-speaking populations. MPI-SHH, Jena Nov. 29-Dec. 1, 2017. (A fájl az Academia.edu-n.)

Róna-Tas, András–Berta, Árpád 2011. West Old Turkic. (Turkic Loanwords in Hungarian). I–II. Turcologica 84. Wiesbaden, Harrasowitz Verlag.

Sándor Klára 1998. A magyar–török kétnyelvűség és ami körülötte van. In: Lanstyák István–Szabómihály Gizella szerk.: Nyelvi érintkezések a Kárpát-medencében, különös tekintettel a magyarpárú kétnyelvűségre. Pozsony, Kalligram–A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. 7–26.

Sándor Klára 2010. A magyar nyelv török kapcsolatai …és ami körülöttük van. Galamus, 2010. november 7.

Sándor Klára 2011. Nyelvrokonság és hunhagyomány. Budapest, Typotex Kiadó. (Közvetlen link a PDF-fájlra)

Sándor Klára 2011. A magyar nyelv török kapcsolatai és ami mögöttük van. Nyelvrokonság és hunhagyomány. Budapest, Typotex Kiadó. 264–284.

Sándor Klára 2018. Hunor s Magor – két egytestvér? AudMax Esték.

Szilágyi N. Sándor 1999. A szent mókus, avagy a módszer buktatói. In: Pozsgai P. szerk.: Tűzcsiholó. Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére. Táton–Budapest. 345–365.

Takács Miklós 2006. Három nézőpont a honfoglaló magyarokról. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából. 67–98.

Takács Miklós 2014. A honfoglalás kor és a településrégészet. Települési struktúrák, a társadalmi szervezet értelmezései, az etnikai azonosítás buktatói. In: Sudár Balázs–Szentpéteri József–Petkes Zsolt–Lezsák Gabriella–Zsidai Zsuzsanna szerk.: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. Budapest, MTA BTK. 137–149. (a PDF oldalszámozása hibás!)

Török Tibor 2019. Milyen kérdésekre adhat választ az archeogenetika? 2019. szeptember 21. (27:11-től a végéig, 9 perc)

Török Tibor 2018. Honfoglalók genetikai származása. (Mit kell újragondolnunk a honfoglalókról a genetikai vizsgálatok fényében?) 2018. április 11. (45:55-től 50:03-ig, 4 perc)

Veenker, Wolfgang 1967. Die Frage des finnougrischen Substrats in der russischen Sprache. (Uralic and Altaic Series 82). Bloomington, Indiana University Press.

Vékony Gábor 2001. Népesedési viszonyok az Árpád-korban. In: A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének 2001. évi történeti demográfiai évkönyve. Budapest. 81–103.

Vékony Gábor 2002. Magyar ​őstörténet – magyar honfoglalás. Budapest, Nap Kiadó.

zegernyei 2011. Egy ember meg egy ló az hány honfoglaló? Nyelv és Tudomány, 2011. november 11.

Zelliger Erzsébet 2008. Hozzászólás Király Péter „A honalapítás vitás eseményei” című könyvéhez. Magyar Nyelv 104: 369–372.

Zelliger Erzsébet 2010. Az Óperenciás-tengeren innen és túl. (Magyar vonatkozású nevek nyomában). Magyar Nyelv 106: 283–295.

Zelliger Erzsébet 2017. Honfoglalásunk vitás kérdéseihez. In: Benő Attila et al. szerk.: Tudományköziség és magyarságtudomány a nyelvi dimenziók tükrében (A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Pécs, 2016. augusztus 22–27.) három szimpóziumának előadásai). Törökbálint, Termini Egyesület. 98–104.

 

 

További szakirodalom:

  1. Kovács László–Veszprémy László szerk. 1997. Honfoglalás és nyelvészet. Budapest, Balassi Kiadó.

  2. Labov, William 1973. A társadalmi folyamatok tükröződése nyelvi szerkezetekben. In: Szépe György szerk.: A nyelvtudomány ma. Budapest. 509–527.

  3. Labov, William 1975. A nyelvi változás mechanizmusáról. In: Pap Mária–Szépe György vál. és szerk.: Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások. Budapest. 255–285.

  4. Labov, William 1979. A nyelv vizsgálata társadalmi összefüggésben. In: Pléh Csaba–Terestyéni Tamás (szerk.): Beszédaktus, kommunikáció, interakció. Budapest. 365–398.

  5. Maitz Péter 2000. A nyelvtörténetírás elvi kívánalmairól a német nyelv magyarországi története kapcsán. Magyar Nyelvőr 124: 501–513.

  6. Maitz Péter–Molnár Anna 2001. Nyelvtörténetírás és történeti szövegnyelvészet. In: Csatár Péter–Maitz Péter–Tronka Krisztián szerk: A nyelvtantól a szövegig. (Tanulmányok Kocsány Piroska tiszteletére). Debrecen. 322–335.

  7. Martinet, André 1973. A nyelvfejlődés kutatásának szempontjai. In: Szépe György szerk.: A nyelvtudomány ma. Budapest. 347–391.

  8. Rédei Károly 1998. Őstörténetünk kérdései. (A nyelvészeti dilettantizmus kritikája). Budapest, Balassi Kiadó.

  9. Sándor Klára 1998. Amiért a szinkrón elemzés foszladozik. In: Sándor Klára szerk.: Nyelvi változó — nyelvi változás. Szeged. 57–84.

  10. Sándor Klára 2001. A nyelv „gyenge pontjai”. In: Károly L.–Kincses Nagy Éva szerk.: Néptörténet — nyelvtörténet. A 70 éves Róna-Tas András köszöntése. Szeged. 119–135.

  11. Sándor Klára 2013. Mennyire evolúciós az evolúciós nyelvészet? In: Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs szerk.: Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. (Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia – Szeged, 2012. augusztus 30. – szeptember 1. – előadásaiból). Budapest. 34–52.

  12. Weinreich, Uriel–Labov, William–Herzog, Marvin I. 1968. Empirical foundations for a theory of language change. In: Lehmann, Winfred P.–Malkiel, Yakov szerk.: Directions for Historical Linguistics. Austin, University of Texas Press. 95–195.

 

Forrás:

  1. Káromló levél 1776-ból