A vizsgákról:
1. A vizsgára való jelentkezés: A vizsgára jelentkezni a tanulmányi és vizsgaszabályzatnak megfelelő módon a Neptunon keresztül lehet. Ha a hallgató vizsgára való jelentkezését törölte, már csak olyan vizsgaidőpontokra jelentkezhet át, ahol van szabad férőhely. Vizsgahalasztások miatt az oktató nem köteles újabb vizsgaidőpontot megjelölni. A hallgató vizsgáról való távolmaradását három munkanapon belül igazolhatja a tanulmányi osztályon. Ez esetben a tanulmányi osztály törli a hallgató jelentkezését a vizsgára. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető. A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a tanulmányi rendszerben »nem jelent meg« bejegyzést kell feltüntetni. Ebben az esetben a hallgató elveszít egy lehetőséget a tárgy adott félévben lehetséges vizsgaalkalmai közül.
A vizsgaidőpontok:
Megtalálhatóak a Neptunon.

2. A vizsga menete
a) Kollokvium: A kollokvium egy tételhúzással megkapott kérdés szóbeli kifejtéséből áll. A felkészülésre 15 perc áll az első vizsgázó rendelkezésére.
b) Pótvizsga és javító vizsga: A bölcsészkar érvényes tanulmányi és vizsgaszabályzatának megfelelően a hallgató egy vizsgaidőszakban minden tárgyból legföljebb háromszor vizsgázhat. A pótvizsgát a sikertelen kísérlet után leghamarabb három nappal lehet tenni. A pótvizsga időpontja csak egy már meglévő vizsganap lehet, amennyiben az adott napon az addigi jelentkezők számát tekintve még van hely a pótvizsgázónak. A pótvizsgára szintén a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül kell jelentkezni
A megismételt, javító vizsgát (tehát az első vizsgán kapott nem elégtelen jegyet javító vizsgát) tenni szándékozókra a pótvizsgázókra meghatározott szabályok érvényesek. (Figyelem! A javító vizsgán rontani is lehet, hiszen ez esetben is a második vizsga jegye az érvényes.)

Témakörök
(Figyelem! Sem az egyes témáknál megtalálható órai diák, sem a felsorolt szakirodalom nem pótolja és nem fedi le az órán elhangzott anyagot (= kinek-kinek a saját jegyzetét)! Az itt megadott szakirodalom egyrészt sokkal bővebb, mint ami a vizsgán szükséges, másrészt nem érint minden kérdést, ami az előadásban előkerült. A szakirodalmat olvassák folyamatosan (leginkább minden előadás után nézzék meg a vonatkozó szövegeket), de a sikeres vizsga érdekében készüljenek a jegyzeteik alapján, aminek gondolatmenetéhez segítséget nyújtanak az órai diák, és kiegészíti, pontosítja az itt megadott szakirodalom. A félkövérrel kiemelt művek az adott témakört viszonylag részletesebben tárgyalják.)

0. Diák a szakirodalomról
 

1. A szociolingvisztika mint nyelvészeti paradigma
   Az órán kivetített diák
    Békés Vera 1997. A hiányzó paradigma. Debrecen.
    Kuhn, Thomas S. 1984. A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest. (További kiadásokban is.)
    Laki János: Thomas S. Kuhn. Nyitott Egyetem.
    Sándor Klára 1999. A hiányzó paradigma. Magyar Tudomány 1999/11: 1387–1392.
    Sándor Klára 1999. A megtalált paradigma. Magyar Filozófiai Szemle 1999/4–5: 595–606.
    Sándor Klára 2020. Filozófia, irodalom és nyelv – családi hasonlóságok. In: Mészáros András szerk., Filozófia és irodalom. Magyar Tudományos Akadémia – Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács, Budapest – Somorja. 68–91.

2. Félreértések és tévedések a szociolingvisztika értelmezésében
    Az órán kivetített diák
    Kis Tamás 2007. Szubjektív vázlatpontok egy kis magyarszociolingvisztika-történethez. (Szomorú-igaz paródia három tételben).
 

3. Az ember társas tulajdonságai és a nyelv
    Az órán kivetített diák
    Csányi Vilmos 1999. [A vízimajom-elmélet]. In: Csányi Vilmos: Az emberi természet. (Humánetológia). Budapest. 118–122. (Utánnyomása: 2000.) [Csányi teljes könyve egyetemi IP-címről elérhető a MERSZ-ben, a hivatkozott részlet itt kezdődik.]

    Vízimajom-elmélet. Wikipédia.

    Csányi Vilmos 1999. A humán magatartási komplex. In: Csányi Vilmos: Az emberi természet. (Humánetológia). Budapest. 123–140. (Utánnyomása: 2000.) [Csányi teljes könyve egyetemi IP-címről elérhető a MERSZ-ben, a hivatkozott részlet itt kezdődik.]

    Csányi Vilmos 2003. Az emberi természet biológiai gyökerei. 2003. 12. 08. (Mindentudás Egyeteme III. szemeszter).

    Csányi Vilmos 2014. Az emberi kommunikáció evolúciója. 2014. 03. 24. (Nyelvkeletkezés és evolúció. A Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport 2014. évi tavaszi előadás-sorozata).
 

4. A hagyományos nyelvészet és a szociolingvisztika nyelvfelfogásának különbségei (Mi (?) / Milyen (?) / Hogyan (!) a nyelv?)
    Az órán kivetített diák
    Sándor Klára 1999. Szociolingvisztikai alapismeretek. In: Galgóczi László szerk.: Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. Szeged, 1999. 133–171. [Elszórva az egész tanulmányban, elsősorban: 145–150.]

    Sándor Klára–Kampis György 2000. Nyelv és evolúció. Replika 40 (2000. június): 125–143.
 

5. A nyelvészet mint etológia (Mit vizsgál a nyelvész? És hogyan?)
    Az órán kivetített diák
    Szilágyi N. Sándor 2004. Elmélet és módszer a nyelvészetben (különös tekintettel a fonológiára). Kolozsvár. 10–49. Különösen: Az absztraktumok csapdája (10–15, 25–31, 39–40), Módszertani alapelvek, előfeltevések és kikötések (41–49)
    Kampis György 2000. Test és elme. In: Nyíri Kristóf szerk.: Filozófia az ezredfordulón. Budapest. 163–178.

    Kampis György 2001. Test és tudat egysége és távolsága. Magyar Tudomány 2001/10.

    Kis Tamás 2003. Az evolúciós gondolkodás a nyelvészetben (Összefoglaló áttekintés). Debrecen.

    Nádasdy Ádám 2004. A betegség-metafora. In: Büky László szerk.: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. (Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika). Szeged. 117–122.

    Sándor Klára 1998. Amiért a szinkrón elemzés foszladozik. In: Sándor Klára szerk.: Nyelvi változó — nyelvi változás. Szeged. 57–84.

    Sándor Klára 2002. A naturalista nyelvészet felé. Észlelés, szimbólum, tudat: a magyar kognitív tudomány tíz éve. 10. MAKOG konferencia, Visegrád, 2002. január 28.
    Sándor Klára 2014. Határtalan nyelv. In: Sándor Klára, Határtalan nyelv. Budapest, Szak Kiadó. 41–65.

6. A nyelv mint hálózat
    Az órán kivetített diák
    Sándor Klára 2014. Ahány ember, annyi nyelv. In: Sándor Klára, Határtalan nyelv. Budapest, Szak Kiadó. 181–200.

    Nánay Bence 1996. Új divat a tudatfilozófiában: A konnekcionizmus. BUKSZ 8/3. (1996. ősz)

    Clark, Andy (1999): A megismerés építőkövei. (Filozófia, megismeréstudomány és a párhuzamos megosztott feldolgozás). Budapest, Osiris Kiadó.

    Nánay Bence 2000. Konnekcionizmus. In: Nánay Bence: Elme és evolúció. Budapest. [A teljes kötet.]

    Kampis, George [György] 1991. Self-modifying Systems in Biology and Cognitive Science. (A New Framework for Dynamics, Information and Complexity). Oxford, Pergamon Press.

    Nagy József 2020. A komponensrendszerek sajátságai. In: Nagy József : Megújuló pedagógia. 51–52. [A teljes kötet.]

    Sándor Klára 2001. A nyelv „gyenge pontjai”. In: Károly László–Kincses Nagy Éva szerk.: Néptörténet — nyelvtörténet. A 70 éves Róna-Tas András köszöntése. Szeged. 119–135. [Külön figyelemmel: „A nyelv mint dinamikus, komponens-rendszer” alfejezet]

    Fehér Krisztina 2013. Analógia és hálózatmodell. In: Kádár Edit–Szilágyi N. Sándor szerk.: Analógia és modern nyelvleírás. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület. 66–87. [Különös figyelemmel: „7. Analógiaelvű hálózatmodell” és „8. Analógia: nem rossz, sőt szükséges” fejezetek.]

    Fehér Krisztina 2018. Nyelvtanhálózat – nyelvhálózat. In: Fehér Krisztina: A nyelv grammatikája. A nyelvtudomány és a kognitív pszichológia határán. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. 333–339. [A teljes kötet.]

    Kis Tamás 2003. Az evolúciós gondolkodás a nyelvészetben (Összefoglaló áttekintés). Debrecen.

    Kodifikáció (.mp3). Elhangzott Lengyel Nagy Anna Komolytalan c. műsorában a Petőfi Rádióban 2003. március 22-én.

7. A nyelv kialakulásának társasnyelvészeti koncepciója
    Az órán kivetített diák
    Aitchison, Jean 1996. The Seeds of Speech: Language Origin and Evolution. Cambridge–New York–Melbourne.
    Csányi Vilmos 1999. Az emberi természet. (Humánetológia). Budapest. [Csányi teljes könyve egyetemi IP-címről elérhető a MERSZ-ben.]
    Donald, Merlin 2001. Az emberi gondolkodás eredete. Budapest. | Donald elméletének bemutatása diákon.

    Dunbar, Robin I. M. 1993. Coevolution of neocortical size, group size and language in humans. Behavioral and Brain Sciences 16 (4): 681–735.
    Dunbar, Robin, 1996. Grooming, Gossip, and the Evolution of Language. Cambridge.
    Dunbar, Robin I. M. 1998. The social brain hypothesis. Evolutionary Anthropolog, 6/5: 178–190.

    Fedor Anna–Ittzés Péter–Szathmáry Eörs 2010. A nyelv evolúciójának biológiai háttere. Magyar Tudomány 2010/5: 541–548.

    Kis Tamás 2003. Az evolúciós gondolkodás a nyelvészetben (Összefoglaló áttekintés). Debrecen.

    Lukács Ágnes 2010. Michael Tomasello: Origins of human communication. Magyar Pszichológiai Szemle 65: 551–553.
    Malinowski, Bronisław 1953. The Problem of Meaning in Primitive Languages. In: C. K. Ogden–I. A. Richards szerk.: The Meaning of Meaning. New York–London. 296–336.
    Nánay Bence 2000. A nyelv evolúciója. In: Nánay Bence: Elme és evolúció. Budapest.  [A teljes kötet.]

    Pléh Csaba 2014. A nyelv keletkezésének három komponense: az agy, a társas élet és a kommunikáció megváltozása. Magyar Tudomány, 2014. október. 1189–1202. (Pléh Csaba 2014. A nyelvkeletkezés három komponense: az agy, a társas élet és a kommunikáció megváltozása. 2014. 03. 03. (Nyelvkeletkezés és evolúció. A Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport 2014. évi tavaszi előadás-sorozata).

    Putz Ádám: A nyelv evolúciója (Prezi)
    Sándor Klára: Pletykálásra születtünk? (Mit mond a mai nyelvhasználat a nyelv kialakulásáról?) Előadás a Szabadegyetem – Szeged XVIII. szemeszterén, 2016. november 16.

    Sándor Klára–Kampis György 2000. Nyelv és evolúció. Replika 40 (2000. június): 125–143.

    Számadó Szabolcs 2014. Az emberi nyelv korai evolúciója: a kezdetek kezdete. 2014. 03. 31. (Nyelvkeletkezés és evolúció. A Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport 2014. évi tavaszi előadás-sorozata).
    Szvetelszky Zsuzsa 2002. A pletyka. Budapest.

    Weinreich, Uriel–Labov, William–Herzog, Marvin I. 1968. Empirical foundations for a theory of language change. In: Lehmann, Winfred P.–Malkiel, Yakov szerk.: Directions for Historical Linguistics. Austin, University of Texas Press. 95–195.
    Worden, Robert 1998. The evolution of language from social intelligence. In: Hurford, James R.–Studdert-Kennedy, Michael–Knight, Chris szerk.: Approaches to the Evolution of Language: Social and Cognitive Bases. Cambridge. 148–168.

    Nyelvkeletkezés és evolúció. (A Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport 2014. évi tavaszi előadás-sorozata).

8. A nyelvi megbélyegzés
    Az órán kivetített diák
    Csányi Vilmos 1999. Az emberi természet. (Humánetológia). Budapest. 156–157. [Csányi teljes könyve egyetemi IP-címről elérhető a MERSZ-ben.]

    Fincher, Corey L.–Thornhill, Randy 2008. A parasite-driven wedge: infectious diseases may explain language and other biodiversity. Oikos 117: 1289–1297.
    Fincher, Corey L.–Thornhill, Randy 2008. Assortative sociality, limited dispersal, infectious disease and the genesis of the global pattern of religion diversity. Proceedings of the Royal Society B. Proc Biol Sci. 2008 November 22; 275(1651): 2587–2594.

    Jánk István 2017. A sztenderd és ami mögötte van. Nyelv és Tudomány, 2017. január 4.
    Kis Tamás szerk.: A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról. (Internetes cikkgyűjtemény).

    Kurzban, Robert–Leary, Mark R. 2001. Evolutionary Origins of Stigmatization: The Functions of Social Exclusion. Psychological Bulletin 127/2: 187–208.

    Lanstyák István 2015. A standardizálás mint nyelvalakító tevékenység. Fórum Társadalomtudományi Szemle 17: 27–56. (Kül. 28–32.)

    nyest.hu 2011. Kártékonykodók, ármánykodók. (Interjú Kis Tamással). Nyelv és Tudomány 2011. január 3.
    Sándor Klára 2002. A nyelvi arisztokratizmus alkonya. In: Nyíri Kristóf szerk.: Mobilközösség — mobilmegismerés. Budapest. 67–77.

    Sándor Klára–Langman, Juliet–Pléh Csaba 1998. Egy magyarországi ügynökvizsgálat tanulságai. (A nyelvváltozatok hatása a személypercepcióra). Valóság 1998/8: 29–40.

9. A nyelvművelés mint áltudomány
    A témát részleteiben az órán nem tárgyaltuk
    Kálmán László 2004. A nyelvművelés mint áltudomány. In: Büky László szerk.: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. (Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika). Szeged. 63–82.

    Kis Tamás szerk.: A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról. (Internetes cikkgyűjtemény).

10. A lingvicizmus
   A témát részleteiben az órán nem tárgyaltuk
    Kis Tamás szerk.: A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról. (Internetes cikkgyűjtemény).

    Kontra Miklós 2006. A magyar lingvicizmus és ami körülveszi. In: Sipőcz Katalin–Szeverényi Sándor szerk.: Elmélkedések nyelvekről, népekről és a profán medvéről. (Írások Bakró-Nagy Marianne tiszteletére). Szeged. 83–106.

11. A szociolingvisztika kialakulásának okai
   Az órán kivetített diák
    Sándor Klára 1995. Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola: kisebbségi kétnyelvűség. Regio 6/4: 121–146. = In: Kontra Miklós–Saly Noémi szerk.: Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Budapest, 1998. 368–394. = In: Sándor Klára szerk.: Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 2001. 83–110.
    Sándor Klára 1999. Szociolingvisztikai alapismeretek. In: Galgóczi László szerk.: Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. Szeged, 1999. 133–171. = Sándor Klára szerk.: Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 2001. 7–48. (a „Miért értelmetlen a szociolingvisztika?” fejezet)
    Tudományos módszer. Wikipédia.

    Warburton, Nigel: A falszifikáció-elmélet: sejtés és cáfolat. In: Nigel Warburton: Bevezetés a filozófiába. Kossuth Kiadó.

12. A társasnyelvészet módszertani alapjai
   A témát az órán csak részben tárgyaltuk a 10. téma alatt
    Bartha Csilla 1998. A módszerekről. In: Bartha Csilla: A szociolingvisztika alapjai. Budapest. 14–16.
    Sándor Klára 2014. Start a negyedikről. In: Sándor Klára: Határtalan nyelv. Budapest, Szak Kiadó. 66–78.

    Sándor Klára 2016. A társasnyelvészet módszertani alapjai. In: Sándor Klára: Nyelv és társadalom. Budapest. 26–38.

13. A társas szemléletű nyelvészet alapkategóriái (a nyelvváltozatok kérdései)
    A témát az órán nem tárgyaltuk
    Sándor Klára 1999. Szociolingvisztikai alapismeretek. In: Galgóczi László szerk.: Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. Szeged, 1999. 133–171. = Sándor Klára szerk.: Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 2001. 7–48. („A társas szemléletű nyelvészet alapkategóriái” fejezet)

    Wardhaugh, Ronald 1995. Regionális dialektusok. Társadalmi dialektusok. Stílusok és regiszterek. In: Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Budapest. 41–50.

14. Változatvizsgálatok
    A témát az órán nem tárgyaltuk
    Wardhaugh, Ronald 1995. New York City: Labov. Belfast.  In: Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Budapest. 142–146, 158–160.

15. Nyelv és nem
    A témát az órán nem tárgyaltuk
    Wardhaugh, Ronald 1995. Nyelv és nem. In: Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Budapest. 282–292.

    Cseresnyési László 2004. Férfi nyelv, női nyelv (1+1=1). Részlet Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák, avagy a nyelv antropológiája (Budapest, Tinta Könyvkiadó) c. könyvének „Nyelvek a nyelvben” fejezetéből. Ez a rész a kötet 78–88. oldalán található, az itt oktatási céllal közreadott szöveg még a kötet lezárása előtti, nem végleges változat.

16. Nyelv és hátrányos helyzet
    A témát részleteiben az órán nem tárgyaltuk
    Wardhaugh, Ronald 1995. Bernstein és a „kódok”. In: Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Budapest. 294–299.

    Réger Zita 2001. Bernstein nézetei a nyelvi hátrány eredetéről. In: Réger Zita: Utak a nyelvhez. Második kiadás. Soros Alapítvány – MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 91–97.
    Jánk István ismeretterjesztő sorozata (Egy nagy hatású, erősen vitatott, sokszor félreértett elmélet) Bernsteinről a Nyesten:

        Ki volt Basil Bernstein? Nyelv és Tudomány 2014. november 27.
        Nyelvi szocializáció – a nyelvi kódokról általánosságban. Nyelv és Tudomány 2014. december 23.
        Nyílt és zárt szereprendszerek a nyelvi kódok tükrében. Nyelv és Tudomány 2015. január 21.
        Amikor az iskola szembe kerül a családdal. Nyelv és Tudomány 2015. március 3.
        Mert az anyád vagyok! – Család és kommunikáció. Nyelv és Tudomány 2015. március 17.
        „Takarodj már ki játszani, ...kérlek!” – A társadalmi kontroll. Nyelv és Tudomány 2015. április 8.
        Mérhető-e a megjósolhatóság? Nyelv és Tudomány 2015. május 6.

17. Nyelv és hatalom
    A témát részleteiben az órán nem tárgyaltuk
    Czene Gábor–Trencsényi Zoltán 2016. A Fidesz menthetetlen. Népszabadság (nol.hu), 2016. április 10.
    Klemperer, Victor 1984. A ​Harmadik Birodalom nyelve. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont.

    plankog [Plankó Gergő] 2019. A harc a gondolatainkért a nyelven keresztül zajlik. 444.hu, 2019. augusztus 13.

    Sándor Klára 2014. A nyelv ereje. In: Sándor Klára, Határtalan nyelv. Budapest, Szak Kiadó. 304–343.
    Szűcs Gábor 2016. Ingyenélő férgek. Nyelv és Tudomány, 2016. március 29.

    Takács Boglárka 2013. Hogyan kell szólítani az ellenséget? (Náci nyelvművelés). Nyelv és Tudomány, 2013. január 4.
 

Tankönyv (jellegű) munkák:

• Bartha Csilla 1998. A szociolingvisztika alapjai. Budapest.

• Sándor Klára 1999. Szociolingvisztikai alapismeretek. In: Galgóczi László szerk.: Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. Szeged, 1999. 133–171. = Sándor Klára szerk.: Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 2001. 7–48.

• Wardhaugh, Ronald 1995. Szociolingvisztika. Budapest. (Újabb kiadásai: 2002, 2005.)

További ajánlott olvasmányok:

• Bezeczky Gábor 2002. Metafora, narráció, szociolingvisztika. Budapest.

• Cseresnyési László 2004.  Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Budapest.

• Pap Mária–Szépe György vál. 1975. Társadalom és nyelv. (Szociolingvisztikai írások). Budapest.

• Réger Zita 2002. Utak a nyelvhez. Budapest. (Első kiadása: 1990.)

• Sándor Klára szerk. 2001. Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged.

• Sándor Klára 2014. Határtalan nyelv. Budapest.

• Sándor Klára 2016. Nyelv és társadalom. Budapest.

• Trudgill, Peter 1997. Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged.

William Labov írásai magyarul:

• Labov, William: A társadalmi folyamatok tükröződése nyelvi szerkezetekben. In: Szépe György szerk.: A nyelvtudomány ma. Budapest, 1973. 509–527.

• Labov, William: A nyelvi változás mechanizmusáról. In: Pap Mária és Szépe György vál. és szerk.: Társadalom és nyelv. (Szociolingvisztikai írások). Bp., 1975. 255–285.

• Labov, William: A nyelv vizsgálata társadalmi összefüggésben. In: Pléh Csaba–Terestyéni Tamás szerk.: Beszédaktus, kommunikáció, interakció. Budapest, 1979. 365–398.

• Labov, William: A nyelvi változás és változatok. (Egy kutatási program terepmunka­módszerei). Szociológiai Figyelő 4/4 (1988): 22–48.

• Labov, William: A „verbális depriváció” illúziója. [Részletek W. Labov: The logic of nonstandard English című művéből, Georgetown Monographs on Laguage
  and Linguistics, 1969, 22. évfolyam, 1–22, 26–31. oldalak.]

• Labov, William–Fanshel, David: Beszélgetési szabályok. In: Pléh Csaba–Síklaki István–Terestyéni Tamás szerk.: Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest, 1997. 395–435. [Korábbi kiadása: 1997; egyetemi jegyzetként: In: Pléh Csaba–Síklaki István–Terestyéni Tamás vál. és szerk.: Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest, 1988. II., 9–60.]

Utolsó módosítás: 2024. február 27.