Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék

Csűry Bálint

Egri, 1886. február 13. – Debrecen, 1941. február 13.
nyelvész, egyetemi tanár

A Magyar és Finnugor Nyelvészeti Tanszék tanszékvezető professzora (1932–1941), a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1937–1938)
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1927), a helsinki Finnugor Társaság levelező tagja, az Észt Tudós Társaság rendes tagja
Csűry Bálint a magyar dialektológia egyik legnagyobb alakja. A kolozsvári egyetem magyar–latin szakán végzett, majd 1910-től 1932-ig a kolozsvári kollégium középiskolai tanáraként tevékenykedett. 1930-ban a magyar népnyelv tárgyköréből habilitált, és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára lett. 1932-től a debreceni egyetem rendkívüli, majd 1934-től rendes tanára, a Magyar és Finnugor Nyelvészeti Tanszék vezetője. 1908-ban kezdte a nagy jelentőségű Szamosháti szótár (1935–1936) anyagának gyűjtését. Csűrynek ez a munkája (kiemelkedő módszertani és elméleti megalapozottsága) és egyéni szervező tevékenysége egyaránt hatással volt a későbbi regionális szótárak készítőire. Mintegy harminc nyelvész kutatót indított el a magyar nyelvjáráskutatás területén, s megteremtette a kutatómunka intézményes hátterét, a Magyar Népnyelvkutató Intézetet (1938). 1939-ben elindította és haláláig szerkesztette a Magyar Népnyelv című dialektológiai évkönyvet. A Népnyelvkutató Intézet olyan nagyszabású tervek megvalósítását tűzte ki célul, mint például a magyar nyelvatlasz munkálatainak megindítása, szókincsgyűjtés új regionális szótárak létrejöttéhez, az elszakított területeken élő magyarság nyelvének tanulmányozása, helynevek gyűjtése. Elévülhetetlen érdemei máig nagy hatással vannak a nyelvjáráskutatásra, emellett hozzájárult a hazai néprajzi és nyelvjárási gyűjtések összehangolásához is.

Bakó Elemér: Csűry Bálint élete és munkássága. Magyar Népnyelv 3 (1941): 7–38.