1. A helynevek keletkezésének és változásának elméleti kérdései
1.1. Problémafelvetés néhány konkrét példa bemutatásával
1.2. A helynévadás univerzális indítékai
1.3. Névkompetencia és névminták
1.4. A helynévadás szocioonomasztikai aspektusai
1.4.1. Névadási helyzet a műveltségi nevek körében
1.4.2. Névadási helyzet a természeti nevek körében
1.4.3. Külső vagy belső névadók?
1.4.4. Magyar vagy más nyelvű névadók?
2. Az alkalmazott helynévleírási modell
2.1. Funkcionális nyelvelméleti háttér
2.1.1. A jelentés elsődlegessége
2.2. A helynévelemzés alapelvei
2.2.2. A helynévadás funkcionális-szemantikai bázisa
2.2.3. A helynévadás lexikális-morfológiai bázisa
2.2.4. Helynévalkotási szabályok
1. A magyarság története dióhéjban
1.1. Az Uráltól a Kárpát-medencéig
1.2. Az Árpádok kora (895–900-tól 1301-ig)
1.3. Magyarország mint európai nagyhatalom (1301–1526)
2. A magyar helynevek vizsgálatának forrásai
2.1. A magyar írásbeliség létrejötte és a helynevek
2.2.1. Eredeti, hiteles oklevelek
2.2.2. Másolt és interpolált oklevelek
2.6. Az élőnyelvi helynévanyag
2.6.1. Gyűjtőmunka a 19. században
2.6.2. Új irányok a két világháború között
2.6.3. Helynévgyűjtemények a 20. század második felében
1. A víznevek jelentősége és hagyományozódása
2.1. Az ókorból adatolható víznevek
2.2. A honfoglalás utáni időszakból adatolható óeurópai, illetve germán eredetű nevek
4.2. A magyar víznevek szerkezeti típusai
4.4. A víznevekben kifejeződő szemantikai tartalom
5. A víznevek és más helynévfajták
2. A honfoglalás előtti magyar tájnevek
3. A Kárpát-medence tájneveinek keletkezési körülményei
4. A vizekkel kapcsolatos tájnevek
1.1. A településnevek megjelenése a magyarban
1.2. A településnevek történeti forrásértéke
1.3. Magyarok előtti településnevek a Kárpát-medencében
1.4. Nem magyar eredetű településnevek a Kárpát-medencében
1.5. Latin nyelvű településnév-említések a forrásokban
2. Személynévből alakult településnevek
2.1. Általános elméleti kérdések
2.1.1. A személynévi településnév-adás folyamata és az etimológiai hitelesség
2.1.4. A személynévfajták jelentkezése a településnevekben
2.2. Személynévből formáns nélkül alakult településnevek
2.2.1. A névtípus helye a magyar helynévrendszerben
2.2.2. A névtípus helye a Kárpát-medencében élő népek helynévrendszerében
2.2.3. A névtípus kronológiája
2.2.4. A névtípus történeti forrásértéke
2.2.5. Személynévfajták a formáns nélküli településnevekben
2.3. Személynévből helynévképzővel alakult településnevek
2.3.1. Személynévfajták a helynévképzővel alakult településnevekben
2.3.2. Variánsok a képzővel alakult személynévi településnevek körében
2.4. Személynévből összetétellel alakult településnevek
2.4.1. Földrajzi köznévi utótagú személynévi településnevek
2.4.1.1. A névtípus kronológiai jellemzői
2.4.1.2. A névtípus kognitív-pragmatikai tényezői
2.4.1.3. Személynévfajták a földrajzi köznévvel összetett településnevekben
2.4.2. Helynévi utótagú személynévi településnevek
3. Társadalmi csoportnevekből alakult településnevek
3.1. A népnévből alakult településnevek
3.1.1. Az etnikai célú rekonstrukció lehetősége
3.1.2. A nép és a népnév fogalma
3.1.3.1. Népnévből formáns nélkül alakult településnevek
3.1.3.2. Népnévből települést jelentő földrajzi köznévvel alakult településnevek
3.1.3.3. Népnévi jelzővel álló településnevek
3.1.3.4. Népnévből helynévképző formánssal alakult településnevek
3.2. Törzsnévből alakult településnevek
3.2.1. A törzsek és a törzsszövetség
3.2.3. Tipológiai sajátosságok
3.2.4. A pszeudotörzsnevek problematikája
3.3. Foglalkozásnévből alakult településnevek
3.4. A társadalmi csoportnevekből alakult településnevek összehasonlító elemzése
4. Patrocíniumból alakult településnevek
4.1. A patrocíniumok és a patrocíniumi településnevek összefüggései
4.2. A névtípus keletkezési körülményei
5. Épített környezetre utaló településnevek
5.1. Építményre utaló településnevek
5.1.1. Várakra utaló településnevek
5.1.2. Egyházi építményekre utaló településnevek
5.1.3. Bányákra utaló településnevek
5.2. Kereskedelemmel kapcsolatos településnevek
5.2.2. A vásártartásra utaló településnevek
5.2.2.1. A vásár lexémát tartalmazó településnevek
5.2.2.2. Napok neveiből alakult településnevek
5.2.3. Vámmal kapcsolatos településnevek
5.2.4. Hidakra, révekre utaló településnevek
6. Természeti környezetre utaló településnevek
6.1. A névtípus helye a településnevek rendszerében
6.3.1. Egyrészes, formáns nélküli településnevek
6.3.2. Egyrészes, képzett településnevek
6.3.3. Kétrészes településnevek
6.6. A természeti környezetre utaló településnevek néhány sajátos típusa
6.6.1. Vízzel való kapcsolatra utaló településnevek
6.6.2. A növényzettel való kapcsolatra utaló településnevek
7. A településnevek változásai
7.1. A településnevek változási érzékenysége
7.2. A változások okai és kronológiai összefüggései
7.3. A településnevek változásának típusai (a változási modellek)
7.3.2.2. Jelentésátértékelődés
7.3.3.1. Teljes változás: névcsere
7.4. A településnév-változások és az általános sztenderdizációs folyamatok
2.1. Hegyek, bércek és társaik
A tananyag az MTA–DE Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében készült.
ISBN 978-963-615-033-4
Debreceni Egyetemi Kiadó, 2022
© Hoffmann István – Rácz Anita – Tóth Valéria – Kis Tamás, 2022
© Debreceni Egyetemi Kiadó, 2022
Lektorálta: Korompay Klára
Technikai szerkesztés: Kis Tamás