A MAGYAR HELYNEVEK TÖRTÉNETE
×

RÉSZLETES TARTALOM

Előszó

I. Névelméleti háttér

1. A helynevek keletkezésének és változásának elméleti kérdései

1.1. Problémafelvetés néhány konkrét példa bemutatásával

1.2. A helynévadás univerzális indítékai

1.3. Névkompetencia és névminták

1.4. A helynévadás szocioonomasztikai aspektusai

1.4.1. Névadási helyzet a műveltségi nevek körében

1.4.2. Névadási helyzet a természeti nevek körében

1.4.3. Külső vagy belső névadók?

1.4.4. Magyar vagy más nyelvű névadók?

1.5. Névadók és névhasználók

1.6. Helynév és kultúra

1.7. Konklúziók

2. Az alkalmazott helynévleírási modell

2.1. Funkcionális nyelvelméleti háttér

2.1.1. A jelentés elsődlegessége

2.1.2. Tipológiai szándék

2.1.3. Empirikus alapok

2.1.4. A helynévminták

2.1.5. Történeti aspektus

2.2. A helynévelemzés alapelvei

2.2.1. A helynévfajták

2.2.2. A helynévadás funkcionális-szemantikai bázisa

2.2.3. A helynévadás lexikális-morfológiai bázisa

2.2.4. Helynévalkotási szabályok

2.2.5. A helynevek változása

Irodalom

II. Történeti háttér

1. A magyarság története dióhéjban

1.1. Az Uráltól a Kárpát-medencéig

1.2. Az Árpádok kora (895–900-tól 1301-ig)

1.3. Magyarország mint európai nagyhatalom (1301–1526)

Irodalom

2. A magyar helynevek vizsgálatának forrásai

2.1. A magyar írásbeliség létrejötte és a helynevek

2.2. Oklevelek

2.2.1. Eredeti, hiteles oklevelek

2.2.2. Másolt és interpolált oklevelek

2.3. Geszták és krónikák

2.4. Forráskiadványok

2.5. Térképek

2.6. Az élőnyelvi helynévanyag

2.6.1. Gyűjtőmunka a 19. században

2.6.2. Új irányok a két világháború között

2.6.3. Helynévgyűjtemények a 20. század második felében

Irodalom

III. Víznevek

1. A víznevek jelentősége és hagyományozódása

2. Óeurópai eredetű víznevek

2.1. Az ókorból adatolható víznevek

2.2. A honfoglalás utáni időszakból adatolható óeurópai, illetve germán eredetű nevek

3. Szláv eredetű víznevek

3.1. Kronológiai kérdések

3.2. A nevek nyelvi jellege

4. Magyar eredetű víznevek

4.1. Kisvizek nevei

4.2. A magyar víznevek szerkezeti típusai

4.3. Vízrajzi köznevek

4.4. A víznevekben kifejeződő szemantikai tartalom

5. A víznevek és más helynévfajták

Irodalom

IV. Tájnevek

1. A tájnév fogalma

2. A honfoglalás előtti magyar tájnevek

2.1. λεβεδία

2.2. Ατελκούξου

3. A Kárpát-medence tájneveinek keletkezési körülményei

4. A vizekkel kapcsolatos tájnevek

5. Nagytájak nevei

6. Közép- és kistájak nevei

7. Vármegyenevek

8. Tájnevek a tudományban

Irodalom

V. Településnevek

1. Általános kérdések

1.1. A településnevek megjelenése a magyarban

1.2. A településnevek történeti forrásértéke

1.3. Magyarok előtti településnevek a Kárpát-medencében

1.4. Nem magyar eredetű településnevek a Kárpát-medencében

1.5. Latin nyelvű településnév-említések a forrásokban

1.6. A településnevek típusai

1.7. A hivatalos névadás

Irodalom

2. Személynévből alakult településnevek

2.1. Általános elméleti kérdések

2.1.1. A személynévi településnév-adás folyamata és az etimológiai hitelesség

2.1.2. Strukturális kérdések

2.1.3. Kronológiai jellemzők

2.1.4. A személynévfajták jelentkezése a településnevekben

2.2. Személynévből formáns nélkül alakult településnevek

2.2.1. A névtípus helye a magyar helynévrendszerben

2.2.2. A névtípus helye a Kárpát-medencében élő népek helynévrendszerében

2.2.3. A névtípus kronológiája

2.2.4. A névtípus történeti forrásértéke

2.2.5. Személynévfajták a formáns nélküli településnevekben

2.3. Személynévből helynévképzővel alakult településnevek

2.3.1. Személynévfajták a helynévképzővel alakult településnevekben

2.3.2. Variánsok a képzővel alakult személynévi településnevek körében

2.4. Személynévből összetétellel alakult településnevek

2.4.1. Földrajzi köznévi utótagú személynévi településnevek

2.4.1.1. A névtípus kronológiai jellemzői

2.4.1.2. A névtípus kognitív-pragmatikai tényezői

2.4.1.3. Személynévfajták a földrajzi köznévvel összetett településnevekben

2.4.2. Helynévi utótagú személynévi településnevek

Irodalom

3. Társadalmi csoportnevekből alakult településnevek

3.1. A népnévből alakult településnevek

3.1.1. Az etnikai célú rekonstrukció lehetősége

3.1.2. A nép és a népnév fogalma

3.1.3. Strukturális kérdések

3.1.3.1. Népnévből formáns nélkül alakult településnevek

3.1.3.2. Népnévből települést jelentő földrajzi köznévvel alakult településnevek

3.1.3.3. Népnévi jelzővel álló településnevek

3.1.3.4. Népnévből helynévképző formánssal alakult településnevek

3.1.4. Kronológiai jellemzők

3.1.5. Névföldrajzi jellemzők

3.2. Törzsnévből alakult településnevek

3.2.1. A törzsek és a törzsszövetség

3.2.2. Kronológiai jellemzők

3.2.3. Tipológiai sajátosságok

3.2.4. A pszeudotörzsnevek problematikája

3.3. Foglalkozásnévből alakult településnevek

3.3.1. Strukturális kérdések

3.3.2. Kronológiai jellemzők

3.4. A társadalmi csoportnevekből alakult településnevek összehasonlító elemzése

Irodalom

4. Patrocíniumból alakult településnevek

4.1. A patrocíniumok és a patrocíniumi településnevek összefüggései

4.2. A névtípus keletkezési körülményei

4.3. Kronológiai jellemzők

4.4. Névföldrajzi jellemzők

4.5. Strukturális jellemzők

4.6. A névtípus változásai

Irodalom

5. Épített környezetre utaló településnevek

5.1. Építményre utaló településnevek

5.1.1. Várakra utaló településnevek

5.1.2. Egyházi építményekre utaló településnevek

5.1.3. Bányákra utaló településnevek

5.2. Kereskedelemmel kapcsolatos településnevek

5.2.1. Történeti háttér

5.2.2. A vásártartásra utaló településnevek

5.2.2.1. A vásár lexémát tartalmazó településnevek

5.2.2.2. Napok neveiből alakult településnevek

5.2.3. Vámmal kapcsolatos településnevek

5.2.4. Hidakra, révekre utaló településnevek

Irodalom

6. Természeti környezetre utaló településnevek

6.1. A névtípus helye a településnevek rendszerében

6.2. A névtípus összetettsége

6.3. Névszerkezeti típusok

6.3.1. Egyrészes, formáns nélküli településnevek

6.3.2. Egyrészes, képzett településnevek

6.3.3. Kétrészes településnevek

6.4. A névtípus gyakorisága

6.5. Kronológiai jellemzők

6.6. A természeti környezetre utaló településnevek néhány sajátos típusa

6.6.1. Vízzel való kapcsolatra utaló településnevek

6.6.2. A növényzettel való kapcsolatra utaló településnevek

Irodalom

7. A településnevek változásai

7.1. A településnevek változási érzékenysége

7.2. A változások okai és kronológiai összefüggései

7.3. A településnevek változásának típusai (a változási modellek)

7.3.1. Komplex változások

7.3.1.1. Néveltűnés

7.3.1.2. Névdifferenciálódás

7.3.1.3. Névintegrálódás

7.3.2. Jelentésváltozások

7.3.2.1. Jelentésbővülés

7.3.2.2. Jelentésátértékelődés

7.3.2.3. Jelentésszűkülés

7.3.3. Alaki változások

7.3.3.1. Teljes változás: névcsere

7.3.3.2. Részleges változások

7.4. A településnév-változások és az általános sztenderdizációs folyamatok

Irodalom

VI. Mikrotoponimák

1. Víznevek

1.1. Tavak nevei

1.2. Források, kutak nevei

2. Domborzati nevek

2.1. Hegyek, bércek és társaik

2.2. Dombok, halmok nevei

2.3. Hegyek, dombok részei

2.4. Völgyek, mélyen fekvő területek nevei

3. További névfajták

Irodalom

A tananyag az MTA–DE Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében készült.
ISBN 978-963-615-033-4
Debreceni Egyetemi Kiadó, 2022
© Hoffmann István – Rácz Anita – Tóth Valéria – Kis Tamás, 2022
© Debreceni Egyetemi Kiadó, 2022
Lektorálta: Korompay Klára
Technikai szerkesztés: Kis Tamás

Made with W3Schools Spaces