Hoffmann István – Rácz Anita – Tóth Valéria – Kis Tamás
A MAGYAR HELYNEVEK TÖRTÉNETE
ELŐSZÓ
Bármely nyelv helyneveiről összefoglaló áttekintést írni már önmagában véve sem könnyű feladat. Különösen nem az, ha a bemutatást a helynevek és a helynévadás történeti jellemzőire is kiterjesztve kívánjuk elvégezni. A nevek dokumentált története a magyar nyelv esetében egy évezrednyi időszakot fog át: ez az az időtávlat, amit a nyelvi adatok segítségével tanulmányozni tudunk.
Azt azonban, hogy egy ilyen típusú áttekintés alapjául milyen nagyságrendű helynévanyag szolgálhat, sem a történeti korokra, sem a jelenkorra vonatkozóan nem könnyen (vagy egyáltalán nem) tudjuk megbecsülni:
- a középkori helynévállomány nagyságának a felmérését az akadályozza, hogy a helynévi adatokat tartalmazó források fennmaradása rendkívül egyenetlen és véletlenszerű;
- a jelenkori helynevek számát pedig azért nem tudjuk meghatározni, mert a magyar nyelvterület egészéről (azaz a Kárpát-medence magyarok lakta térségeiről) nem állnak rendelkezésünkre a rendszerezés igényével készült helynévgyűjtemények.
A tudományos igényű magyar névkutatás másfél évszázados múltra tekint vissza, s a modern értelemben vett kidolgozott nyelvészeti módszertan is legalább egy évszázada jelen van az onomasztikában.
Tudós generációk munkája révén a magyar helynevek egyes részproblémáiról ez alatt az idő alatt hatalmas mennyiségű ismeretanyag halmozódott föl. Ezek szintetizálását is igyekszünk az itteni munkában elvégezni.
A sokféle tudásanyagot a funkcionális nyelvszemlélet alapelveit és módszereit alkalmazva foglaljuk koherens egységbe. Azért választottuk elméleti keretként a funkcionális megközelítést, mert a helynevek legszélesebb körű interpretálásához ez az elméleti háttér nyújthatja a leginkább megfelelő alapot.
Az az összkép azonban, amit a magyar helynevek rendszeréről és történetéről meg tudunk rajzolni, több okból adódóan is töredékes és egyenetlenül kidolgozott lehet csupán.
- Ezt az egyenetlenséget egyrészt az magyarázza, hogy az előzményül szolgáló kutatásokra is egyfajta egyoldalúság jellemző.
- Másrészt pedig mi magunk is úgy gondoljuk, a különböző helynévfajták és helynévtípusok eltérő mélységű elméleti feldolgozottságot igényelnek.
Ez azt jelenti, hogy mivel tankönyvünkben a történeti aspektust állítottuk előtérbe, azoknak a névfajtáknak és névtípusoknak, amelyek ebben a tekintetben kiemelt fontossággal bírnak, megkülönböztetett figyelmet szentelünk.
- A településnevek kategóriája például részben azért kapott nagy hangsúlyt a kifejtés során, mert figyelembe vettük azt a körülményt, hogy az onomasztika e névfajtával kapcsolatban elért eredményei jelentős segítséget nyújthatnak és fontos tudományos kiindulópontul szolgálhatnak más tudományterületek (főként a történettudomány) szakemberei számára is.
- Nagyobb tér jutott a makrotoponimák másik két csoportjának, a víznevek és a tájnevek kategóriájának is.
- A magyar helynévállomány legnagyobb elemszámú és sokféle névfajtát felölelő csoportját, a mikrotoponimákat viszont csak nagy vonalakban tárgyaljuk, amit részben az előzetes kutatási eredmények hiánya is magyaráz.
A helynévfajták bemutatása mellett fontosnak tartottuk azt is, hogy az olvasó a magyarság történetéről is kaphasson vázlatos képet. A magyar történelem főbb mozzanatai, eseményei nélkül ugyanis a Kárpát-medence helynévrendszerének a természete, a kiépülésének és változásainak a folyamatai sem érthetők meg pontosan.
- A magyar nyelv a Kárpát-medencében – mint uráli eredetű nyelv – indoeurópai nyelvektől körülvéve nyelvi szigetet képez, sok eltérő sajátosságot mutatva a környezetéhez képest. Ez a tény természetesen a nyelv egyik fontos alrendszerének, a helynévrendszernek a nyelvi jellegében is kifejeződik.
- A helynévrendszert másfelől a magyar történelem és kultúra egyedi jellegzetességei is alakították, szintén jelentős hatást gyakorolva a helynevek keletkezésére és változásaira.
- Mindezek mellett fontos kiemelni a más nyelvekkel és kultúrákkal való kapcsolatok sokszínűségét és intenzitását, amely a magyar nyelv történetének egyik meghatározó vonása, s amely a helynevekben is nyomot hagyott.
Könyvünket névelméleti fejezettel indítjuk, amellyel kettős célt kívántunk megvalósítani.
- Ebben az egységben fejtjük ki egyrészt a helynevek keletkezésével és változásával kapcsolatos alapvető nézeteinket, névelméleti megfontolásainkat.
- Itt mutatjuk be másrészt azt az elméleti keretet is, amelynek alapján munkánkban a nevek rendszerét és történetét tárgyaljuk.
Debrecen, 2022. szeptember 30.
A szerzők