(Abba)
'Daróc határában említett hely' 1264/XIV.: Abba, lac. (Gy. 1: 297). Esetleg az apát latin megfelelője, s egy Apát(i) ~ Apát-tó névforma fordítása.

Ábrám út ?
'a Pécs melletti Boda határában említett út' [+1235]/350/404: Abram[ku]th (?)!, via (Gy. 1: 286).

Agyagos
'Ürög határában említett út' 1252: Agogus, via (Gy. 1: 400).

Alma
'a Dráva jobb oldali mellékvize, határfolyás Baranya vm. Ny-i szélén' +?1183/326/363, 1275, 1313, 1313> 344, 1324, 1330, 1332-5/Pp.Reg.: Alma, fl. (Gy. 1: 270, 384, 385), +?1183/326/363: Almam (Gy. 1: 270, 385), +[1205-35]/350/404: Olma, fl. (Gy. 1: 247, 270). Almádi +1093/ +235//404: Almady (Gy. 1: 247, 270). Almás 1009/+205-35//404: Almas (Gy. 1: 247, 270).

Alma-gerenda
'Izsép határában, a Duna közelében említett hely' 1261/262: Almaguirenda, loc. (Gy. 1: 319).

Apát(i)
l. (Abba).

Apáti-völgy 'a Pécs melletti Boda határában említett völgy' [+1235]/350/404: Apatywelgh [-velgy], vall. (Gy. 1: 285).

Apát-köz hida
'Medviz határában említett hely' [+1077-95]//403: Apatkuzhyda, [+1077-95]//XV.: A pakazhyda [romlott alak] (Gy. 1: 340).

Apát tava
'Dráva település határában említett hely' [+1077-95]//403: Apattoa [-toa] [2a], [+1077-95]//XV.: Apathaua ~ Pathan [romlott alak] (Gy. 1: 371).

Apát-tó
l. (Abba).

Apa völgye
'Csúza határában említett völgy' 1252> 360: Apauelgye [-velgye], vall. (Gy. 1: 295).

Appadi kuta
'Kovásséde határában említett hely' +1015/+158//403: Appadykuta (Gy. 1: 330).

Aranyos-kút
'Pécs városában említett kút' 1324: Aranyas Kuth (Gy. 1: 360).

Árok
1. 'a bizonytalanul lokalizálható Kovacs és Velente határában említett hely' +1015/+158// 403: Aruk [3a] (Gy. 1: 330, 406). 2. 'a Duna menti Szekcsőhöz közeli Peterd határában említett hely' 1267/380: aruk [3a], foss. (Gy. 1: 369). 3. 'a Danóchoz közeli Földvár határában említett hely' 1338: Aruk (Gy. 1: 303).

Árpávalérőkörtvély
1329/394 (Doboka): arpalyreukuruel [? árpálírőkürvély], a. (Gy. 1: 298).

Aszó feje
'Bátatöve határában említett hely' +1015/+158//404: Azaufey [-feji] (Gy. 1: 281).

Barkócafa
1330 (Sepse): borkolchafa [borkolcafa], a. (Gy. 1: 377).

Begya ? -maláka
'Franceusfölde határában említett víz' 1296/346/408: Begyamalaka, aqua (Gy. 1: 303).

Belköz
l. Bőköz.

Bérc
1. 'a Duna menti Szekcsőhöz közeli Peterd határában említett hely' 1267/380 [5a]: berch (Gy. 1: 369). 2. 'Bakitelke határában említett hely' 1332 [2a]: Berch (Gy. 1: 275).

Berkenye
1296/346/408 (Franceusfölde): berekunya [? berekunya] ~ berekunye [berekünye], a. (Gy. 1: 303).

Berkenyefa
1252 (Ürög): Berkenefa, a. (Gy. 1: 400).

Berki
'Nyavalyád határában említett hely' 1329/394: Berky (Gy. 1: 351).

Bikkfa
l. Bükkfa.

Bil
l. Bő.

Bisztra
'Aszuág határában említett hely' +1228/383/407: Byztra, lac. (Gy. 1: 274).

Bleza
'Bonahidakrassó határában említett víz' 1312: Bleza, aqua, 1319: Wleza, aqua (Gy. 1: 333). Sztrusica néven is említik.

Bleznica
l. Breznica.

Bodzási
'Ürög határában említett hely' 1252: Boziasy [bozjási] (Gy. 1: 400).

Bokja-szeg
'Viszló határában említett hely' 1332: Bokyazegh, fen. (Gy. 1: 407).

Bokvik ?
'az aszuági uradalom határában említett folyó, a Velcsica jobb oldali mellékvize' (vö. Gy. 1: 249) +1228/383/407: Bokoyk [boko'ik] ~ Bekvyk, fl., +1228/423: Bokvyk [2a], fl. (Gy. 1: 274), 1281/364: Bokoych, lac. (Gy. 1: 273).

Bolozsoj
'Enyesd határában említett hely' 1252: Bolosoy (Gy. 1: 300).

Borza
'a Danóchoz közeli Földvár határában említett folyó, amely a Duna Danóc nevű holtágába torkollik' 1338: Barza, vall. (Gy. 1: 248, 303).

Botea ? -maláka
'Kémes határában említett hely' [1177]/500 k.: Bothea Malaca (Gy. 1: 324).

Bozjási
l. Bodzási.

Bozsókova
'Kémes határában említett hely' [1177]/500 k.: Bosowkoua (Gy. 1: 324).

Bő
'Baranya vm. DNy-i részének nagyobb vízfolyása, a Szilvás patakkal bővült Okornak a Drávába ömlő alsó szakasza' (vö. Gy. 1: 248) [+1077-95]//403: Bul [bül], [+1077-95]//XV.: Bil [bil] (Gy. 1: 248, 371), [1177]/500 k.: Bery [2a], fl. (Gy. 1: 248, 324), 1332: Bwl, aqua (Gy. 1: 407). Az r-rel írott forma íráshiba lehet.

Bőköz
'a Bő patak és a Dráva közötti terület, tájegység' 1191 [f: 1251], 1338: Belkuz [belküz], t. (Gy. 1: 248, 269, 270, 318, 324, 334, 380, 393), 1332: Bwlkuz [2a], aqua (Gy. 1: 248, 407).

Breznica
'a Karasó jobb oldali mellékfolyása Baranya vm. Dráván túli részén' +1228/383/407: Brezthnyche [brez(?t)nice] [2a], fl., +1228/423: Breznicha [2a], fl. (Gy. 1: 274), 1259-66/XIV.: Bryzlice [brizlice], fl. (Gy. 1: 272, 289: itt Bryzliche alakban), 1281/364: Bleznicha [bleznica] ~ Blyznicha, fl. (Gy. 1: 273).

Buda hida
'Nagyfalu határában említett híd' 1294: Budahida, pons (Gy. 1: 345).

Bükkfa
1257 (Sámod): bykfa [bikfa], a. (Gy. 1: 375).

Bül
l. Bő.

Bülköz
l. Bőköz.

Csabagáta farka
'Csabagáta településen említett hely' 1347: ad finem... clausure in vulgo Chabagatafarka dicte (Gy. 1: 291).

Csaba kuta
'a Duna menti Szekcsőhöz közeli Peterd határában említett kút' 1267/380: Chabakuta, put. (Gy. 1: 369).

Csákány körtvélye
'Kisfalud határában említett fa' 1330: chakankurtuele, a. (Gy. 1: 327).

Császár völgye
'a Bóly melletti Nyárád határában említett völgy' [+1235]/350/404: Chazarwelge [-velgye], vall. (Gy. 1: 350).

Császló
'a Bóly melletti Nyárád határában említett erdő' [+1235]/350/404: Chazlo, s. (Gy. 1: 332, 350).

Csáva-Acsala ?
'Kovásséde határában említett hely' +1015/+158//403: Chawa Achala (Gy. 1: 330). Az is kérdéses, hogy egyetlen névnek tekinthetjük-e az adatot.

Cser
'Siklóstól É-ra lévő hegy' 1330/477: Cher, mo. (Gy. 1: 247).

Cser-erdő
'Bellye határában említett erdő' 1324: Chererdeu, s. (Gy. 1: 282).

Cserfa
1252> 360 (Csúza) [3a]: cherfa, a. (Gy. 1: 295-6), 1324 (Bellye), 1330 (Sepse): Cherfa, a. (Gy. 1: 282, 377).

Csergőd
'Sámod határában említett hely' 1257: Chergeud, loc. (Gy. 1: 375).

Cseric ? ~ Csernüc ?
'az aszuági uradalom határában említett tó' +1228/383/407: Cherych, lac., +1228/423: Cherich (Gy. 1: 274), 1281/364: Ccherich, lac. ~ Cheruch ~ Chernuch (Gy. 1: 273). Dragosz-Csernüc-nek is említik. Vö. Sz(k)urubuc(s) hida.

Csiger kuta
'Pécsváradon említett forrás' 1258/259: Cheguercuta, put. (Gy. 1: 366).

Csodántva ? ~ Csodán tava ?
'Kopács határában említett állóvíz' 1212/397/405: Chodantva, stag. (Gy. 1: 329).

Csuka-fő
'a Pécs melletti Boda határában említett patak, vagy talán inkább annak forrása' [+1235]/350/404: Chukafew, fl. (Gy. 1: 285).

Dabónak
'a Szilvás mellékvize, Baksa határában eredt, a falut két részre osztotta' 1247/412: Dobonuk [2a], aqua (Gy. 1: 248, 277).

Dabosa
'Kopács határában említett állóvíz' 1212/397/405: Dabosa, stag. (Gy. 1: 328).

Danóc
'Izsép, Danóc és Földvár határában említett víz, a Duna oldalága, holtága' (vö. Gy. 1: 248) +1015/+158//403: Clunouz [f: Dunouz] ~ Dononyz [f: Donouyz] (Gy. 1: 248, 331), 1247: Donolc, aqua (Gy. 1: 248, 296, 319), 1261/262: Dolonch [f: Donolch], fl. (Gy. 1: 296, 319), 1338: Danoth, stag. (Gy. 1: 248, 302). Az első két adat idesorolása kétséges. Az 1338-as oklevél szerint Örém-nek is nevezik.

Danubius
l. Duna.

Danubius Magnus
l. Nagy-Duna.

Danubius Parvus
l. Kis-Duna.

Danubius Veterus
l. Sztára-Duna.

Daróca ~ Drávca
'a Drávát Baranya vm.-ben végigkísérő oldalág, amely Darócnál a Dunába torkollott' (vö. Gy. 1: 248-9) 1212/397/405: Drausa [drávsza ~ drasza], aqua (Gy. 1: 249, 328) ~ Drauza (Gy. 1: 329), 1244> 347: Dravcham ~ Dravcha [drávca ~ draca] [3a] (Gy. 1: 248, 291), 1257, 1281 [2a]: Draucha, aqua (Gy. 1: 248, 249, 278, 375), +1264: ad inferiorem Draucham (Gy. 1: 249), 1269: Drawcha, aqua (Gy. 1: 291), 1349: Darolcha [darolca], pisc. (Gy. 1: 278).

Daróc-fok
'Daróc határában említett hely' +1264/[XIV.]: Drauchfok [drac-], loc. (Gy. 1: 297).

Dióbokor
1276 (Baksa): gyabukur [gyia-] (Gy. 1: 277).

Dió-megye
'Baksa határában említett hely' 1276: a. nucis. in eodem gyamege [gyia-] (Gy. 1: 277).

Disznó-fertés
'a Duna menti Szekcsőhöz közeli Peterd határában említett tó' 1267/380: Gyoznoufertes [? gyosznó-], lac. (Gy. 1: 369).

Doboka-kőbánya nagyút
'a dobokai kőbányához vezető út, Nógrád határában említik' +1015/+158//403: Dobrochachubananogut (Gy. 1: 298, 349).

Dragosz-Csernüc ? ~ -Cseric ?
'az aszuági uradalom határában említett tó' +1228/383/407: Dragoztrynch, +1228/423: Dragoztrinch (Gy. 1: 274), 1281/364: lacum Ccherich aliter Dragozchernuch (Gy. 1: 273). L. Cseric.

Dráva
'a Duna jobb oldali mellékvize' *1057/ +057//404, [1177]/500 k. [3a], 1251/339, [1290-300], 1296, 1332-5/Pp.Reg.: Drauam (Gy. 1: 280, 290, 299, 308, 324, 328, 390), [+1077-95]//403, 1244> 347, 1251/335, 1289/291: Drawa, fl. (Gy. 1: 291, 299, 302, 371), [+1077-95]//XV., [+1205-35]/350//404, 1251/339, 1289, 1320, 1322, 1332-5/Pp.Reg.: Draua (Gy. 1: 290, 299, 330, 371, 381, 386, 408), +1228/383/407: Drava [2a], fl. (Gy. 1: 274), +1228/383/407 [2a], +1228/423: Drave (Gy. 1: 273-4), 1251/335, 1257, 1280, 1296, 1299, 1317/XVI.: Drawam (Gy. 1: 248, 299, 307, 346, 352, 353, 354, 372, 375, 390, 394, 406), 1296: Drauwe, fl. (Gy. 1: 282, 314), *1296, 1339: Drawe, fl. (Gy. 1: 278, 280, 301, 381, 408), 1296/346/408: Drauuam (Gy. 1: 303), 1299, 1325, 1341: Draue, fl. (Gy. 1: 299, 316, 328, 353).

Drávca
l. Daróca.

Dráv-fő ?
'Kopács határában említett hely' 1212/397/405: in locum aque. Draufew ~ Drafew, aqua (Gy. 1: 328). Bizonyára összefügg a Daróca névvel, az előtag talán ennek romlott alakja.

Dudur
'Kopács határában említett halászóhely' 1212/397/405: Dudur, pisca. (Gy. 1: 328).

Duna
'a Kárpát-medence legnagyobb folyója' +1015/+158//403: Duna (Gy. 1: 281, 330), 1057/ +205-35//404, +1058/300//403, [1200 k.], 1212/ 397/405 [4a], 1236/239, 1247 [2a], 1248, 1252> 360, 1261/262 [4a], 1276, 1276/XIV., 1281 [4a], 1299, 1317/413, 1319, 1327, 1328: Danubium (Gy. 1: 293, 295, 302, 319, 320, 321, 325, 328, 331, 334, 376, 382), [1193-6]/216: Dunavi (< Dounabi), flum. (Gy. 1: 321), 1212/397/405 [2a], 1252> 360, +1264/[XIV.], 1327: Danubio (Gy. 1: 295, 297, 328, 335), 1212/397/405 [3a], 1327> 365, 1331, 1338: Danubii (Gy. 1: 302, 314, 328-9, 343), +1264/[XIV.], 1327 [2a], 1329/378/388 [3a]: Danobium (Gy. 1: 279, 297, 302, 334), 1282, 1324, 1332: Danoby, fl. (Gy. 1: 293, 325), 1320/ 324: Danobij (Gy. 1: 325), 1320/324/360, 1327, 1327/332//363, 1332> 365: Danuby, aqua (Gy. 1: 325, 335), 1329/378/388 [2a], 1331: Danobii (Gy. 1: 279, 314, 343). Vö. Kis-Duna, Nagy-Duna, Sztára-Duna.

Ecseküd
'Daróc határában említett tó' +1264/ [XIV.]: Echekud, lac. (Gy. 1: 297).

Edelény ? foka
'Dráva település határában említett hely' [+1077-95]//403: Edelenfoka, [+1077-95]//XV.: Hedelenfoka (Gy. 1: 371).

Égerfa
1313 (Szentegyed): Egerfa ~ Egurfa [egürfa], a. (Gy. 1: 385).

Ér
'Harsány határában említett patak' 1249/291: Er, rivus (Gy. 1: 313).

Erdőhát
'Baranya vm.-i táj, helyét közelebbről nem ismerjük' 1330: Erdeuhath (Gy. 1: 300).

Eresztvény
1. 'Sámod határában említett erdő' 1257: iuxta magnam silvam... ereztewen [eresztevény] (Gy. 1: 375). 2. 'Bellye határában említett erdő' 1324: Herezteuyn [eresztevíny], s. (Gy. 1: 282).

Fehér-rét ?
'Dráva település határában említett hely' [+1077-95]//403: Fecherech [f: Fechereth], [+1077-95]/XV.: Felthereth (Gy. 1: 371). A későbbi is romlott alak lehet.

Ferreus mons
l. Vas-hegy.

Filip öréme
l. Pilip öréme.

Fiz(es)
l. Füz(es).

Fodor
'Enyesd határában említett szőlő' 1334: Fodor, vin. (Gy. 1: 300).

Fok
'Cún és Sámod határában említett vízfolyás' 1244> 347, 1257 [3a]: Fuk, aqua, fl., loc. (Gy. 1: 291, 375).

Fokos-verem
'Ebres határában említett hely' 1251/335: Focoswerum [-verüm], 1251/339: Focoswerem (Gy. 1: 299).

Fűz
+1228/383/407 (Aszuág): fyz [fiz], a. (Gy. 1: 274).

Füzes
'a Kőrös jobb oldali mellékvize, Füzesd és Gerde határában említik' 1232: Phizes [fizes], aqua (Gy. 1: 248, 304, 306), 1315: Fyzes (Gy. 1: 304). Füzesd 1256: Fyzezth [? fizest] [2a], aqua (Gy. 1: 248, 304), 1321: Fyuzeth [? fĎzet], fl. (Gy. 1: 306), 1329, 1332 [3a]: Fyzesth, aqua, fl. (Gy. 1: 304, 307), 1334: Fyzesd (Gy. 1: 306). Az 1321-ből való adat talán íráshiba, de az is elképzelhető, hogy Füzet ~ Füzed változatot takar.

Gencs(i)
'Nekcse határában említett szőlőhegy' 1325: Genchi, vin. (Gy. 1: 347).

Geréc-hegy
'Siklóstól É-ra, Geréc falu közelében húzódó hegyvonulat' 1330/477: Gerechygh, mo-es (Gy. 1: 247, 307). Geréc hegye 1330/477: Gerechyghy, mo. (Gy. 1: 307).

Glozsje
'az aszuági uradalom határában említett erdő' +1228/383/407: Glosye, s., +1228/423: Glosio (Gy. 1: 273).

Gorba
'Kopács határában említett halastó' 1212/397/405: Gorba (Gy. 1: 329).

Gyertyán
1295/403 (Szentlászló, Pécstől DK-re): gertean, a. (Gy. 1: 389).

Gyertyánfa
[+1235]/350/404 (Boda, Pécs mellett): dyrthyanfa [gyirtyánfa] (Gy. 1: 285), 1247 (Sálfölde): gurtanfa [gyurtyánfa], a. (Gy. 1: 374), 1251/335 (Ebres): jurtanfa [? jurtyánfa ~ ? gyurtyánfa] (Gy. 1: 299), 1251/339 (Ebres): jurtyanfa (Gy. 1: 299), 1313 (Szentegyed) [2a]: Gertanfa, a. (Gy. 1: 385).

Gyimülcsény-
l. Gyümölcsény-.

Gyió-
l. Dió-.

Gyirmót uta
'Szentegyed határában említett út' +1183/326/363: Bermothuta [f: Germothuta] (Gy. 1: 385).

Gyírő
l. Gyűrű.

Gyisznó-fertés
l. Disznó-fertés.

Gyöngyös
'a Hódos bal oldali mellékvize, Geresd határában említik' 1312: Gyungys [gyüngyis] [3a], riv. (Gy. 1: 249, 308).

Györke ? körtvélye
l. Jürke körtvélye.

Gyula kuta
'Pécsváradon említett kút' (vö. Gy. 1: 365) 1258/259: Julakuta, put. (Gy. 1: 366).

Gyurtyánfa
l. Gyertyánfa.

Gyümölcsény
1252> 360 (Csúza): gymulchen [gyimülcsény] (Gy. 1: 295), 1313 (Szentegyed): Gyumulchen, dum. (Gy. 1: 385).

Gyümölcsénybokor
1276 (Baksa): dymulchynbukur [gyimülcsíny-] (Gy. 1: 277), 1332 (Gerde): Gumulchynbukur, dum. (Gy. 1: 307).

Gyümölcsényes
'Sámod határában említett víz' 1257: Gumulchenus, aqua (Gy. 1: 375).

Gyümölcsényfa
[+1235]/350/404 (Boda, Pécs mellett): Gyemelchenfa [gyemelcsényfa] [2a], a. (Gy. 1: 285), 1323 (Harkány): gumulchenfa, a. (Gy. 1: 312).

Gyűrű 1.
'az Okor jobb oldali mellékvize, Gyűrűfű (régebben Gyírőfő) határában ered' 1192/374/425: Gyreu [gyírő], fl. (Gy. 1: 248, 288), 1287/468: Gyrew (Gy. 1: 248, 311), 1305/320> 372/746: Synven ~ Syncen [f: Gyureu] (Gy. 1: 288). Kn. 1296/324 (Fülöpfölde): gyreu, a. (Gy. 1: 304).

Hamu-halom
'a pontosabban nem lokalizálható Velente határában említett hely' +1015/+158/ /403: Hamuholm (Gy. 1: 406).

Hangyás-bükk
'Szentegyed határában említett fa' 1313: a. magna hangas Byk vocata (Gy. 1: 385).

Haraszt
1. 'Gyak határában említett hely' +1015/+158//403: Chorozt (Gy. 1: 310). 2. 'Sámod határában említett erdő' 1257: horost [2a], s. (Gy. 1: 375).

Harasztbokor
1332 (Gerde): Harastbukur, dum. (Gy. 1: 307).

Harasztfa
[1244]/295/384 (Vajszló): haraztfa, a. (Gy. 1: 401), 1317> 420 (Kerekegyház): harazthfa, a. (Gy. 1: 325). A második adat egy korábbi oklevélátiratban Határfa-ként szerepel.

Haraszti
1. 'a Bóly melletti Nyárád határában említett erdő' +1093/404: - - razty (Gy. 1: 350). 2. 'Bellye határában említett erdő' 1324: Harazty, s. (Gy. 1: 282).

Három-haraszt
'Füzesd határában említett hely' 1256: Harumhorozth, t. (Gy. 1: 304).

Három-körtvély
'Somló határában említett hely' +1015/158//403: Harumkurtuel (Gy. 1: 379).

Három-tölgyfa
'Somló határában említett hely' +1015/158//403: Harumtulfa [-tülfa] (Gy. 1: 379).

Harpana-telek
'Ebres határában említett hely' 1251/335: Hurpanateluk [-telük] (Gy. 1: 299). Harpana telke 1251/339: Harpanateluke [-telüke] (Gy. 1: 299).

Hársfa
1251/335 (Ebres): hasfa [hásfa] [2a], a. (Gy. 1: 299).

Határfa
1317> 413 (Kerekegyház): hatarfa, a. (Gy. 1: 325). Egy későbbi oklevélátiratban Harasztfa-ként szerepel.

Hat-haraszt
'Geredistye határában említett hely' 1296: 6 a-es virgultinorum, quare is vel iste locus vocatur Hotharasth (Gy. 1: 308).

Hattyas
'Kőszeg környékén, a Duna szigetén fekvő halastó' 1282: Hathias, pisc. (Gy. 1: 314), 1320/324: Hothias, pisc. (Gy. 1: 325), 1320/324/ 360, 1327> 365: Hothyas, pisc., 1327/332//363: Hothyos, pisc. ~ Hotyas, 1332> 365: Hathyas, pisc. (Gy. 1: 314).

(Hazha)
'a Hódos menti Újfalu határában említett hely' +1058/300//403: Hazha, loc. (Gy. 1: 398). Györffy a későbbi Hárságy heggyel azonosítja, eszerint a Háságy torzult lejegyzésének tarthatjuk.

Hedrő-fő
'a Hódos menti Újfalu határában említett hely' +1058/300//403: Heddreufew (Gy. 1: 398). Kapcsolatban lehet a közeli Hidor (régebben Hedreh ~ Hedrő) település nevével.

Herceg
'Kopács határában említett halászóhely' 1212/397/405: Herceg, pisca. (Gy. 1: 328).

Hideg-kút
'Kisdér határában említett kút' 1329/XIV.: Hidegkuth, put. (Gy. 1: 327).

Hódos
'a Karasó bal oldali mellékvize Baranya vm. É-i részén' +1015/+158//403, 1335 [3a]: Hudus, fl. (Gy. 1: 249, 318 [e helyütt /404 évszámmal], 368), +1058/300//403 [3a]: Hodos, fl. (Gy. 1: 249, 287, 314, 376, 398), 1293: Hodus, fl. (Gy. 1: 249, 308). Vö. Sarlós-Hódos.

Hódos-fő
'a Hódos forrása, Újfalu határában említik' +1058/300//403: ad caput ipsius fl-i, quod vocatur Hodosfew (Gy. 1: 398).

Holt-tó ?
'Medviz határában említett hely' [+1077-95]//403: Holtov [3a], [+1077-95]//XV.: Hulthan ~ Hantan (Gy. 1: 340). Az utóbbi adatok romlott alakok lehetnek.

Horhágy
'a Duna menti Szekcsőhöz közeli Peterd határában említett hely' 1267/380: horhag [2a] (Gy. 1: 369). Szurdok néven is említik.

Hosszú-megye
'a Pécs melletti Boda határában említett hely' [+1235]/350/404: Huzomege, loc. (Gy. 1: 286).

Hosszú-völgy
'Kisdér határában említett völgy' 1329/XIV.: [Ho]szevvelgh [hoszuvelgy], vall. (Gy. 1: 327).

(Hualen) kuta
'az aszuági uradalom határában említett kút' +1228/383/407: Hualenkutha, put., +1228/423: Hualenkuta (Gy. 1: 273).

Ihar(-)
l. Juhar(-).

Insula Lazari
l. Lázár szigete.

Irög-
l. Ürög-.

Irtvány
'a Baranyavárhoz közeli Páli határában említett hely' 1330: t-m suam per se purgatam irtvan dictam (Gy. 1: 355).

Iskolt
'Végbala határában említett folyóvíz' 1281: Skalch [f: Skalth] [skalt] [3a], fl., aqua (Gy. 1: 249, 278), 1293: Scalch [2a], 1349: Iskolth, fl., pisc. (Gy. 1: 278).

Jegenye
1323 (Harkány): jegune [jegünye], a. (Gy. 1: 312).

Jegenyefa
1338 (Földvár, Danóc mellett): Yegenefa, a. (Gy. 1: 302).

Juahon malákája
'az aszuági uradalom határában említett hely' +1228/383/407: Iuahonmalakaya, lac., +1228/423: Juahunmakalia (Gy. 1: 273). Az utóbbi bizonyára romlott alak.

Juhar
1296/324 (Fülöpfölde): yhor [ihor], a. (Gy. 1: 304).

Juharfa
1313 (Szentegyed): Ihorfa ~ Ihorpha [ihorfa], a. (Gy. 1: 385).

Jula kuta
l. Gyula kuta.

Jurtyánfa
l. Gyertyánfa.

Jürke ~ Györke ? körtvélye
'a Pécstől DK-re levő Szentlászló határában említett hely' 1295/403: Yurkekurtuveli, a. ~ Yurkekurtuvele, m. ~ Jurke Kurtuveli ~ Jurkekurtuvly (Gy. 1: 389).

Kálista
'Franceusfölde határában említett hely' 1296/346/408: Kalista, fov. seu foss. (Gy. 1: 303).

Kandvis ?
'Kopács határában említett hely' 1212/397/405: Kanduis, stag. (Gy. 1: 328).

Karán
'az Alma jobb oldali mellékvize Baranya és Somogy vm. határán' 1313: Karan [3a], fl. (Gy. 1: 247, 385).

Karán-fő
'a Karán forrása Baranya vm. ÉNy-i csücskében' +1183/326/363: Karanfeu (Gy. 1: 247, 385).

Karán töve
'a Karán torkolata az Alma patakba, Szentegyed határában említik' +1183/326/363: Karantui [-tüi] (Gy. 1: 385).

Karasó
1. 'a Dráva jobb oldali mellékvize Baranya vm. D-i részén' +1228/383/407: Crassow [krasse] [3a], fl. (Gy. 1: 249, 273-4) ~ Crasow, fl. (Gy. 1: 273), +1228/423: Carassou [4a], fl. (Gy. 1: 249, 273-4), 1251/335: Crasw [krasu], fl. (Gy. 1: 299), 1251/339, 1289/374: Karasou (Gy. 1: 299, 330), 1259-66/XIV.: Krasu [2a], fl. (Gy. 1: 249, 272), 1281/364: Kraso, fl. (Gy. 1: 273), 1281/368, 1296/346/408 [3a]: Karaso, fl. (Gy. 1: 249, 303), 1296: Karasu [3a], fl. (Gy. 1: 249, 307, 308), 1296: Karasw, fl. (Gy. 1: 308). 2. 'Baranya vm. É-i részén eredő, Danócnál a Dunába ömlő folyó' 1287/291, 1289/291, 1301/XIV.: Krasou, fl. (Gy. 1: 249, 278, 283, 325, 333, 339, 406), 1296: Karaso, fl. (Gy. 1: 249, 286, 291, 333, 339, 405) ~ Karasu, 1301/377: Crassow, 1301/422: Crasso (Gy. 1: 333), 1307/377: Crasow (Gy. 1: 333, 339), 1314: Karasov (Gy. 1: 327, 333), 1330, 1340: Karasou [5a], aqua, fl. (Gy. 1: 249, 288, 327, 333, 339, 355, 369, 372, 376, 405), 1332-5/Pp.Reg.: Karasso (Gy. 1: 249, 368).

Karasó ága
'a Dráván inneni Karasó mellékága, a Danóchoz közeli Márok határában említik' 1330: circa ramum aque Karasou Karasoaga dictum (Gy. 1: 249, 333, 339).

Kas
'a Dráván túli Karasó jobb oldali mellékvize' 1312: Kas, lac. (Gy. 1: 333).

Kaszata
'Ebres határában említett hely' 1251/335: Kazata, 1251/339: Kozatha (Gy. 1: 299).

Katkona ?
'az aszuági uradalom határában említett hely' +1228/383/407: Kathkona, lac. (Gy. 1: 274). Az oklevél egy másik átiratában Kovacskova-ként említik. Elképzelhető, hogy romlott alakok.

Kavacsin ?
'az aszuági uradalom határában említett erdő' +1228/383/407: Kanachyn, s., +1228/423: Kanadyn (Gy. 1: 274). Györffy azonosítása alapján mindkettőt romlott alaknak tarthatjuk.

Káváskút
'Bakitelke és Kórógy határában említett völgy' 1332: Kawaskut, vall. (Gy. 1: 275, 322).

Kengyeles
'Daróc határában említett hely' +1264/[XIV.]: Kengules [kengyüles], lac. (Gy. 1: 297).

Keresnya ?
'Franceusfölde határában említett víz' 1296/346/408: Keresna [2a], aqua (Gy. 1: 303).

Kesed halma
'Ürög határában említett hely' 1252: Kesedholma (Gy. 1: 40).

Kígyós
'Sámod határában említett hely' 1257: Kygous, s., stag. (Gy. 1: 375).

[Kis-Duna]
'a Danóchoz közeli Földvár határában említett víz, bizonyára a Duna egyik ága' 1338: parvum Danubium (Gy. 1: 302). Vö. Duna, Nagy-Duna.

Klokocsóc ?
'az aszuági uradalom birtokösszeírásában említett víz' +1228/383/407: Clokochuch, lac. (Gy. 1: 273) ~ Clokochwch [2a], fl., lac., +1228/423: Clockochouch ~ Clokochouch [2a] (Gy. 1: 273-4), 1281/364: Kolboichulch, lac. ~ Kolboulchulch, lac. (Gy. 1: 273). Az utóbbi két adatot Györffy Kolkoichuch formában azonosítja a mai Klokoeevac patakkal.

Komlós-kút
'Kisdér határában említett forrás' 1329/XIV.: Komlowskutk, fons (Gy. 1: 327).

Kopács
'a Dráva és a Duna összefolyásánál levő mocsár, Kopács település határában' 1212/397/ 405: partem stagni de Kopach [2a], 1299: t. Kopach. cum pisc. sua etiam Kopach vocata (Gy. 1: 328-9).

Koporna
'Medviz határában említett halászó hely' [1077-9]//403: Copurna, pisc., [+1077-95]//XV.: Coporna (Gy. 1: 340).

Kotormán
'Harsány határában említett malom' 1249/291: Katurman, mol. (Gy. 1: 313).

Ko(t)tya
'Sámod határában említett víz, Csánynál ömlik a Nagy-Okorba' 1257: Cozia [2a], aqua (Gy. 1: 248, 375, 380). Valószínűleg mai megfelelője alapján olvasható így. Györffy szerint a víz neve később átment az Okorra.

Kovacskova ?
'az aszuági uradalom határában említett hely' +1228/423: Kouachkoua (Gy. 1: 274). Katkona-ként is említik.

Kőbálvány
'Kölked határában említett hely' +1015/+158/220 k.: Kwbalvan (Gy. 1: 331).

Kőhíd-Kőrös
'folyóvíz a Füzes patak közelében, Füzesden említik' 1329: Kuhidkerus [-kerüs], fl. (Gy. 1: 304). Talán azonos a Kőrös-sel, esetleg annak egy mellékága.

Kökény kereke
'Kölked határában említett hely' +1015/+158/220 k.: Kuchinkereby [f: -kereky] [kükinykereki] (Gy. 1: 331).

Kölpény
'Pécsvárad határában említett erdő' 1193: Culpen, s. (Gy. 1: 363).

Kőris
1252 (Ürög): Keurus [kErüs], nem. (Gy. 1: 400).

Kőris völgye
'Bakitelke határában említett völgy' 1332: Kewresvelge ~ Kewresuelgy, vall. (Gy. 1: 275).

Kőrös
'Pécs környékén eredő patak, az Okor bal oldali mellékvize' 1262/413: Kewrus [4a], aqua (Gy. 1: 248, 275, 331). Kőrös vize 1330, 1332: Keurusuizy [kErüsvizi], fl. (Gy. 1: 248, 306). Vö. Kőhíd-Kőrös.

Körtvélyfa
+1015/+158//403 (Hird): Curtuelfa (Gy. 1: 318).

Kövesd
'Ürög határában említett patak' 1252: Cuest [küest], riv. (Gy. 1: 399). Talán összefügg a Kovásséde határában említett Kövesdi-vel.

Kövesdi ?
'Kovásséde határában említett hely' +1015/+158//403: Kuasti [? küesti] (Gy. 1: 330). Talán összefügg a közeli Ürögön említett Kövesd patakkal.

Közép út
'Kisdér határában említett út' 1329/ XIV.: Kuzepwth ~ Kvzepwth, via (Gy. 1: 327).

Kra(s)só
l. Karasó.

Küde ?
'a Gyűrű melletti Boldogasszonyfalva határában említett erdő' 1287/468: Kude, s. (Gy. 1: 312).

[Lázár szigete]
'Kőrös településen említett sziget, a premontreiek monostora állott rajta' *1294/485 [2a], *1320/633: Insula Lazari (Gy. 1: 331).

Let
'Daróc határában említett tó' +1264/XIV.: Let, lac. (Gy. 1: 297).

Let-fok
'Daróc határában említett hely' +1264/XIV.: Letfok, loc. (Gy. 1: 297). Let foka +1264/XIV.: Let foka, loc. (Gy. 1: 297).

Lip(p)ó
'Ebres határában említett erdő' 1251/ 328/374: Lupo, s., 1251/335: Lypow, 1251/339: Lyppou, s., 1256 [f: 1266]: Lippo, s. (Gy. 1: 299).

Lokoic
'az aszuági uradalom határában említett folyó a Karasó jobb oldali vízrendszerében' +1228/383/407: Lokauech [lokavec] [2a], fl. (Gy. 1: 274), 1281/364: Lokoych [2a], fl. (Gy. 1: 273).

Lubacsim ?
1296/346/408 (Franceusfölde): Lubachym, a. pomi (Gy. 1: 303).

Macslin ? ~ Matlin ?
'az aszuági uradalom határában említett hely' +1228/383/407: Mathlin, lac., +1228/423: Machlin (Gy. 1: 274).

Magasd
'Ürög határában említett hegy' 1252: Mogusd, mo. (Gy. 1: 400).

Magnus Okor
l. Nagy-Okor.

Magnus Danubius
l. Nagy-Duna.

Magyal
1249/291 (Harsány): mogol, a. (Gy. 1: 313), 1252> 360 (Csúza), 1267/380 (Peterd, Szekcső mellett): magyal, a. (Gy. 1: 296, 369), 1335 (Permán) [2a]: magal, a. (Gy. 1: 368).

Magyalfa
1252 (Ürög): Mogolfa, a. (Gy. 1: 400), 1252> 360 (Csúza) [3a], 1329/378/388 (Bár): magyalfa, a. (Gy. 1: 279, 295-6), 1288/302 (Hazugd): mogolfa, a. (Gy. 1: 315), 1323 (Harkány): magalfou, a. (Gy. 1: 313), 1329/378/388 (Bár) [4a]: magalfa (Gy. 1: 279). Vö. Nyugalomfa.

Majos gáta
'a Bóly melletti Nyárád határában említett völgy' [+1235]/350/404: Moyusgatha, vall. (Gy. 1: 350).

Maláka
1. 'Sámod határában említett hely' 1257: malaka [3a], aqua, vall. (Gy. 1: 375). 2. 'az aszuági uradalom határában említett tó' 1281/ 364: lacus nomine Rozna vulg. malaka dicti (Gy. 1: 273). Vö. Rezna. 3. 'a Dráva menti Geredistye határában említett víz' 1296: Malaka [2a] ~ Malakam, aqua (Gy. 1: 308). 4. 'Hetenye határában említett folyó' 1341: Malaka, riv. (Gy. 1: 317).

Malom-szeg
'Ebres határában említett hely' 1339: Molonzegh [molonszeg] (Gy. 1: 299).

Martina
'az aszuági uradalom határában említett hely' +1228/383/407: Martyna, stag., +1228/ 423: Martina (Gy. 1: 274).

Martonos uta
'Bellye határában említett út' 1324: Mortunusuta, via (Gy. 1: 283).

Matlin ?
l. Macslin.

Mátris hida
'Dráva település határában említett hely' [+1077-95]//403: matris hyda, [+1077-95]//XV.: matris chida (Gy. 1: 371).

Matucsina
'az aszuági uradalom határában, Matucsina település környékén említett folyó' +1228/383/407: Matuchyna, fl., +1228/423: Motuchyna (Gy. 1: 274).

Medve-fő
'a Pécstől ÉK-re fekvő Újfalu határában említett hely' +1058/300//403: Medwefew (Gy. 1: 398). Esetleg összefügg a szomszédos településeken említett Medves ~ Medvés-sel.

Medves
'a Vulcsica mellékvize, az aszuági uradalom és Bonahidakrassó határában említik' +1228/383/407 [2a], 1319: Medues, aqua, lac. (Gy. 1: 274, 333).

Medves ~ Medvés
1. 'Kovásséde határában említett hely' +1015/+158//403: Medves (Gy. 1: 330). Esetleg összefügg a közeli Ürögön említett hasonló nevű hellyel, illetőleg a szomszédos Újfaluban levő Medve-fő-vel. 2. 'Ürög határában említett szőlő' 1252: Medues, vin. (Gy. 1: 399).

Megye
'Jenő határában említett mezsgye' 1281: ad locum spinosum mege vocatum (Gy. 1: 320).

Mély-ér
'az Okorral párhuzamosan folyó patak, Dráva és Sámod települések határában említik' [1077-95]//403: Mecler, [+1077-95]//XV.: Meeler (Gy. 1: 248, 371), 1257 [2a]: Myler, aqua (Gy. 1: 248, 375). Ha helyes az azonosítás, a Mecler romlott forma.

Ménesakol
'Hetenye határában említett sziget' 1341: Menusakal [ménüsakal], ins. (Gy. 1: 317).

Mikócsa
'Daróc határában említett tó' +1264/ XIV.: Michocha, lac. (Gy. 1: 297).

Mitár séde
'a Mitárral szomszédos Nógrád határában említett patak, a Duna mellékvize' +1015/ +158//403: Mitar sede (Gy. 1: 248, 342, 349).

Mocsár
'Ebres határában említett hely' 1251/ 335: Machar (Gy. 1: 299).

Moloc(s)án ?
'Kémes határában említett hely' [1177]/500 k.: Moloczan (Gy. 1: 324).

Mons Ferreus
l. Vas-hegy.

Monymulató
'Kopács határában említett hely' 1212/397/405: Monmulathow, lac. [f: loc.?] (Gy. 1: 328).

Mórágy
'a Duna menti Szekcsőhöz közeli Peterd határában említett erdő' 1267/380: Mooragy ~ Moraag [4a] ~ Morag [3a], s. (Gy. 1: 369).

Morgon(y)a
'Kémes határában említett hely' [1177]/500 k.: Murguna (Gy. 1: 324).

Morotva
'Kopács határában említett mocsár' 1212/397/405: Mortua [mortva], stag. (Gy. 1: 328).

Muzsdaly
1317> 413 (Kerekegyház): musdal, a. (Gy. 1: 325).

Nád-szeg
'Enyesd, Szentmiklós és Patacs közös határában említett kaszáló' 1334: Nadsceg, fen. (Gy. 1: 300, 356, 391).

Nagy-berek
'Fülöpfölde határában említett hely' 1296/324: Nogberuc [-berük] [2a], nem. (Gy. 1: 304).

[Nagy-Duna]
'a Danóchoz közeli Földvár határában említett víz, bizonyára a Duna főága' 1338: magnum Danubium (Gy. 1: 302). Vö. Duna, Kis-Duna.

Nagy-hegy
'Kopács határában említett hely' 1212/397/405: Naghhegh, loc. (Gy. 1: 329).

[Nagy]-Okor
'bizonyára az Okor főága, Sámod határában említik' 1257: Magnum Okur (Gy. 1: 375). Vö. Okor.

Nagy út
1. 'Hird határában említett út' +1015/+158//403: Nogvt (Gy. 1: 318). 2. 'Dráva település határában említett út' [+1077-95]//403: Nogvt, [+1077-95]//XV.: Nogotu (Gy. 1: 371).

Nekcse
'patak Baranya vm. D-i részén, a Matucsinával egyesülve ömlik a Vulcsicába, majd a Karasóba' +1228/383/407 [3a], 1281/364: Nekche, fl. (Gy. 1: 273, 274), 1281/364: Nekcha [nekcsa], fl. (Gy. 1: 273, 346).

(Neulenya)
'Franceusfölde határában említett víz' 1296/346/408: Neulenya [2a], aqua (Gy. 1: 303).

Nyár
+1228/383/407 (Aszuág): nyar, a., +1228/ 423 (Aszuág): naar (Gy. 1: 274).

Nyárfa
1251/335 (Ebres): narfa, a. (Gy. 1: 299), 1251/339 (Ebres), 1329/XIV. (Kisdér), 1335 (Permán), 1341 (Hetenye): nyarfa, a. (Gy. 1: 299, 317, 327, 368).

Nyír
'Hetenye határában említett erdő' 1341: Nyr [3a], s. (Gy. 1: 317).

Nyírfa
1252> 360 (Csúza): nyrfa, a. (Gy. 1: 295).

N(y)izdula ? foka
'Izsép határában említett hely' 1261/262: Nizdulafuka, loc. (Gy. 1: 319).

Nyugalomfa
'Bár határában említett fa' 1329/378/388: a. magalfa vulg. vocata, que Nyugulmfa appellatur (Gy. 1: 279).

Ocs-tó
'Füzesd határában említett víz' 1256: Ochtou [2a], aqua (Gy. 1: 304).

Okor
'az Almával párhuzamosan folyó, a Kőrössel egyesülő víz' 1183/326/363, 1257 [3a], 1274, [1275], 1279, 1283, 1287/468, [1292-7], [XIII. sz. vége], 1304/360, 1311 [2a], 1330: Okur, fl., flum. (Gy. 1: 248, 341, 351, 371, 375, 382, 384, 387, 389, 390), [+1235]/350/404: Wkur (Gy. 1: 248, 389), 1287/468: Okwr (Gy. 1: 341), 1294/488: Okor, fl. (Gy. 1: 311), 1332-7/Pp.Reg.: Vkur (Gy. 1: 341). Vö. Nagy-Okor.

Oltványkörtvély
1335 (Permán): oltuan kurtuely, a. (Gy. 1: 368).

Orjas ? -fő
'a Pécs melletti Boda határában említett hely' [+1235]/350/404: Oryasfew [2a], loc., t. (Gy. 1: 285).

Ormán
'az Alma és Okor folyók vidékén elterülő erdős hátság' 1257: Vrman (Gy. 1: 248, 352, 353, 375), [1258 e.]/258> 344, 1258> 344, 1296, 1324> 375, 1329, 1341, 1344: Orman (Gy. 1: 248, 317, 352, 353), 1326, 1331: Wrman (Gy. 1: 352, 373).

Ormánköz
'a Dráva és az Ormán között fekvő vidék' 1330: Vrmankuz, 1331: Orman.uz [f: Ormankuz] (Gy. 1: 353).

Ördög barázdája
'az aszuági uradalom határában említett árok, a Karasó és a Breznica környékén' 1259-66/XIV.: Wrdugbarazdaya, foss. (Gy. 1: 272, 281). Később Barázda néven falut említenek itt.

Ördöngös-fő
'a Pécstől DK-re levő Szentlászló határában említett völgy' 1295/403: Vordungusfev [? vördüngüs- ~ ördüngüs-], vall. ~ Vrdungsfeu (Gy. 1: 389).

Örém
'a Danóchoz közeli Földvár határában említett víz' 1338: ad stag. Danoth al. nom. Ewrem (Gy. 1: 248, 302). L. Danóc.

Örményes-ág
'a Pécs melletti Boda határában említett völgy' [+1235]/350/404: Vrmenesagh [2a], vall. (Gy. 1: 285).

Palana
'az aszuági uradalom határában említett hely' +1228/383/407: Palana ~ transit ipsam Palanam (Gy. 1: 273).

Palaszka
'Bellye határában említett tó' 1324: Palaska, lac. (Gy. 1: 282).

Parvus Danubius
l. Kis-Duna.

Patak
'Nagyfalu határában említett víz' 1294: potok (Gy. 1: 345).

Pécsi út
'a Pécs melletti Boda határában említett út' [+1235]/350/404: Pechyuth, via (Gy. 1: 286, 357).

Peküs ~ Pekus
'Kopács határában említett halászóhely' 1212/397/405: Pecus, pisca. (Gy. 1: 328).

Pesztina ? ~ Pezina ?
'folyó Baranya vm. D-i részén, a Vulcsica mellékvize, az aszuági uradalom határában említik' +1228/383/407: Pezchyna, fl., +1228/423: Pezthina, 1281/364: Pezyna, fl. (Gy. 1: 273-4).

Pezje ? -maláka
'az aszuági uradalom határában említett hely' 1281/364: Peyzyamalaka [pejzja-], lac. (Gy. 1: 273), +1228/383/407: Pezyemlaka [-mlaka], lac., +1228/423: Pezyemalaka (Gy. 1: 274). Esetleg összefügg az itt található Pesztina folyó nevével.

Pilip ~ Filip öréme
'Kopács határában említett hely' 1212/397/405: Pilipewreve [f: ewreme], loc. (Gy. 1: 328).

Poroszló foka
'Kopács határában említett hely' 1212/397/405: Poroslofuca [3a], loc. (Gy. 1: 328, 329).

Pozsega havasa
'erdős hegyvidék Baranya vm. Dráván túli részének határán' 1294: montes seu alpes Posogahouosa [pozsoga-] (Gy. 1: 249).

Rád-tarló ~ tarlója
'Dráva (más néven: Rád) település határában említett hely' [+1077-95]/403: Radatorla [radatorla] [2a], [+1077-95]/403/XV.: Radtorloua [radtorlova] [2a] (Gy. 1: 371). Az előtag Györffy szerint a falunak nevet adó Rád ~ Radó nevét tartotta fenn.

Raka-plesa ?
'Franceusfölde határában említett víz' 1296/346/408: ad aquam viminosam Rachaplesa (Gy. 1: 303).

Rakitovica ?
'az aszuági uradalom határában említett hely' +1228/383/ 407: Ragutouicha [f: Raquitouicha] (Gy. 1: 273) ~ Rogtouicha (Gy. 1: 274), +1228/423: Raquitouicha (Gy. 1: 273) ~ Ragertouicha [2a] (Gy. 1: 273-4). Az alakok azonosítása, olvasata nem problémamentes, az utolsó bizonyára többszörösen romlott forma.

Rákos-fő
'a Hódos menti Újfalu határában említett hely' +1058/300//403: Rakysfew [rákis-] (Gy. 1: 398).

Ravaszlyuk
1. 'Somló határában említett hely' +1015/+158//403: Novozluk [f: Rovozluk] (Gy. 1: 379). 2. 'Kisdér határában említett völgy' 1329/XIV.: Roazlyck [roaszlik], vall. (Gy. 1: 326). 3. 'Bezedek határában említett hely' 1330/ 409: Rouazlyuk, loc. (Gy. 1: 285). 4. 'Hetenye határában említett hely' 1341: Rouazlyuk (Gy. 1: 317).

Regla ~ Regula ?
'a Bóly melletti Nyárád határában említett erdő' [+1235]/350/404: Regla, s., 1367: Regule [regule] (Gy. 1: 350).

Rekettye
+1228/383/407 (Aszuág): Requitije [? rekitje], dum., +1228/423 (Aszuág): Regetie (Gy. 1: 273).

Rekettyés-maláka
'Hetenye határában említett patak' 1341: Reketyesmalaka, riv. (Gy. 1: 317).

Rekettyés-völgy
'Hetenye határában említett völgy' 1341: Reketyesuelgh [-velgy] [2a], vall. (Gy. 1: 317).

Remete erdeje
'Hetenye határában említett erdő' 1341: Remeteerdey, s. (Gy. 1: 317). A Remete-eresztvény mellett említik.

Remete-eresztvény
'Hetenye határában említett erdő' 1341: Remeteerezteueny [-eresztevény], s. (Gy. 1: 317). A Remete erdeje mellett említik.

Rezna
'Baranya vm. D-i részén, az aszuági uradalom határában említett víz' +1228/383/407: Rezna, lac. (Gy. 1: 274), 1281/364: lacus nomine Rozna [rozna] vulg. malaka (Gy. 1: 273). L. Maláka (2.).

Rozna
l. Rezna.

Sark ? ~ Sárcs ?
'Kopács határában említett halastó' 1212/397/405: Sarch (Gy. 1: 329).

Sarkagy ?
'a Hódos menti Újfalu határában említett hely' +1058/300//403: Sarkagh (Gy. 1: 398).

Sarlós-Hódos ?
'Sarlós határában említett völgy' +1058/300//403: Sarlaswodus, vall. (Gy. 1: 376). Az oklevél adatkörnyezete elírásra utal. Talán a Hódos egyik ága lehetett.

Sáros
'a Duna menti Izsépen említett hely' 1261/262: Sarus (Gy. 1: 319).

Sás ~ Sas
'az aszuági uradalom határában említett erdő' +1228/383/407: Saas, s. (Gy. 1: 273). A jelentéséből esetleg Sas olvasatra is következtethetünk.

Sásos-tó
'Dráva település határában említett hely' [+1077-95]//403: Sasustov, [+1077-95]// XV.: Sasustou (Gy. 1: 371).

Sebes-maláka
'Vajszló határában említett patak' 1244/295/384: Sebesnilaka [f: Sebesmlaka] [-mlaka], fl. (Gy. 1: 401). Talán összefügg a Szegény-maláká-val.

Séd feje
1. 'Hird határában említett hely' +1015/+158//403: Sedfey [séd feje] (Gy. 1: 318). 2. 'a pontosabban nem lokalizálható Velente határában említett hely' +1015/+158//403: Sedefey [? séde feje] (Gy. 1: 406).

Séd-fő
'a Baranyavárhoz közeli Páli határában említett hely' 1330: Sedfeu [sédfE] (Gy. 1: 355).

Sédi ?
'Nadica határában említett hely, a Duna mellékvize' +1015/+158//403: Sedy (Gy. 1: 248, 344).

Ség
'Végbala határában említett hely' 1281: Seeg, loc. (Gy. 1: 278).

Senye
'Senye és Harkány határában említett víz' 1323: Sene, aqua (Gy. 1: 312 [2a], 377).

(Sey)
'Nógrád határában említett hely' +1015/ +158//403: Sey [f: Sed] (Gy. 1: 349). Az oklevél adatkörnyezete talán elírásra utal.

Sigfa ?
l. Zsigfa.

Sír
'Somló határában említett hely' +1015/ +158//403: Seyr (Gy. 1: 379).

Skalt
l. Iskolt.

(Stoysentherit)
'az aszuági uradalom határában említett hely' +1228/383/407: Stoysentherit [? sztojszenterít], stag., +1228/423: Stoysencherit [-szencse-] (Gy. 1: 273).

Szaporca
'folyó a Dráva és a Mély-ér között, a Dráva bal oldali mellékvize' [1177]/500 k.: Supincza [f: Supurcza], fl. (Gy. 1: 248, 324, 380) ~ Supurkan [romlott alak lehet] (Gy. 1: 324, 380), 1244/295/384: Schupurca, fl. ~ Soporca, fl. (Gy. 1: 248, 380, 401), 1257: Zopurca, fl. ~ Zopurka [? szaporka] [2a], flum. (Gy. 1: 375, 380), 1338: Zoporcha [2a], fl. (Gy. 1: 270-1, 380).

Száraz-ér ?
'Kémes határában említett hely' [1177]/500 k.: Scaiezer [f: Scarazer ?] (Gy. 1: 324).

Száraz-völgy
'a Pécs melletti Boda határában említett völgy' [+1235]/350/404: Zarazwelgh [-velgy], vall. (Gy. 1: 285).

Szár-Somlyó
'Harsány határában említett hegy' 1249/291: Saarsumlu, mo. (Gy. 1: 247), 1289/ 291: castr.. Scarsumlou vocatum simul cum monte, 1291: castr.. Zar Sumlou vocatum cum monte (Gy. 1: 313).

Szegény ? -maláka
'Vajszló határában említett patak' 1244/295/384: Scegenmalaka, fl. (Gy. 1: 401). Talán összefügg a Sebes-maláká-val.

Szekcső
'patak Baranya vm. ÉK-i részén' 1332-5/Pp.Reg.: Peturd circa Zeuchew [f: Zekchew] (Gy. 1: 368, 383). Ha az adat nem elírás, esetleg Szökő-nek olvashatjuk.

Szék-mező
'a Danóchoz közeli Márok határában említett mező' 1330: Zekmezeu, camp. (Gy. 1: 339).

Szemdi ? hida
'Végbala határában említett híd' 1281: Zempdyhyda [szempdi-], pons, 1293: Zemdyhyda (Gy. 1: 278).

Szentága
'a Pécstől DK-re levő Szentlászló határában említett forrás' 1295/403: Scentaga, fons (Gy. 1: 389).

Szil
1335 (Permán): scil, a. (Gy. 1: 368).

Szilbokor
1329/394 (Doboka): Zylbokor, dum. (Gy. 1: 298).

Szilfa
+1015/+158/220 k. (Kölked): Scylfa (Gy. 1: 331), +1015/+158//403 (Nadica, Kovacs), 1341 (Hetenye): Scilfa, a. (Gy. 1: 317, 330, 344), +1015/+158//403 (Gyak): Zilfa (Gy. 1: 310), 1252> 360 (Csúza), 1330 (Kisfalud, Vejk): zylfa, a. ulmi (Gy. 1: 295, 327, 405), 1335 (Permán) [2a]: scilfa, a. (Gy. 1: 368).

Szil-kerek
'Kerekegyház határában említett hely' 1317> 413: Zylkerek, m. (Gy. 1: 325).

Szilvás
'az Okor bal oldali mellékvize, Szilvás határában említik' 1192/374/425 [3a], 1230/231 [3a]: Sciluas, aqua, fl. (Gy. 1: 248, 392).

Szilvás-fő ~ feje
'Szilvás határában említett hely, bizonyára a Szilvás patak forrása' 1230/ 231: Sciluasfee [? -fé ~ -feé], vall. (Gy. 1: 392).

Sz(k)urubuc(s) ? hida
'az aszuági uradalom határában említett híd' +1228/383/407: Scurubuchhyda, pons, +1228/423: Sturubuchhyda, 1281/364: Scurubuch hyda, pons (Gy. 1: 273-4). Esetleg összefügg a Csernüc névvel, az előtag ennek romlott formája is lehet.

Sztára-Duna
'a Duna egyik ága, Izsépnél említik' 1247: ad veterem Danubium, quod Schtarduna [? sztárduna] vulg. nominatur (Gy. 1: 319). Vö. Duna.

Sztrusica
'Bonahidakrassó határában említett víz' 1312: aque Strusicha al. nom. Bleza, 1319: Strusica, aqua (Gy. 1: 333). L. Bleza.

Szurdok
1. 'Nadica határában említett hely' +1015/+158//403: Zurduk (Gy. 1: 344). 2. 'a Duna menti Szekcsőhöz közeli Peterd határában említett hely' 1267/380: zurduk vel horhag (Gy. 1: 369). L. Horhágy.

Szurdok-szád
'Hazugd határában említett hely' 1288/302: Zurdukzad, foss. (Gy. 1: 315).

Szurdok út
'a Duna menti Szekcsőhöz közeli Peterd határában említett út' (vö. Gy. 1: 396) 1267/380: Zurdukut [2a], loc. (Gy. 1: 369).

Szurubuc(s) hida
l. Sz(k)urubuc(s) hida.

Szürke ? -fő
'a Hódos menti Újfalu határában említett hely' +1058/300//403: Zurkefew (Gy. 1: 398).

Tapolca
'Nagyfalu határában említett forrás' 1294: Topolcha, fons (Gy. 1: 345).

Tapsa szigete
'Hetenye határában említett sziget' 1341: Tapsazygete ~ Tapsazygety, ins. (Gy. 1: 317).

Tarló-fő
'Kopács határában említett hely' 1212/397/405: Tarlofew (Gy. 1: 328).

Temence
'Cún határában említett víz' 1244> 347: Themente [? temente], aqua, 1269: Themencha [temenca], aqua (Gy. 1: 291).

Tenger ?
'Ürög határában említett szántóföld' 1252: Tenquer, nov. (Gy. 1: 399).

Terecső-fő
'Szentegyed határában említett hely, a későbbről adatolható Terecső település közelében' +1183/326/363: Terecheufew (Gy. 1: 385).

(Thusuil)-liget
'Szentegyed határában említett hely' +1183/326/363: Thusuilliget (Gy. 1: 385). Az előtag esetleg a tövis romlott alakja.

Tolnai-ág
'a Hódos menti Újfalu határában említett hely' +1058/300//403: Tolnayagh (Gy. 1: 398).

Tölgy
1181 (Udvard), 1261/262 (Izsép): tulg, a. (Gy. 1: 319, 397), [+1235]/350/404 (Boda, Pécs mellett) [2a]: Twlg, a. (Gy. 1: 285), 1323 (Harkány): thul [tül] [4a], a. (Gy. 1: 312).

Tölgy-erdő
'az aszuági uradalom határában említett erdő' +1228/383/407: Tulherdew [tülerdE], s., +1228/423: Tulherdeu (Gy. 1: 273).

Tölgyfa
+1015/+158//403 (Nadica, Velente) [3a], 1212/397/405 (Kopács), 1324 (Bellye) [2a]: Tulfa [tülfa] (Gy. 1: 282, 328, 344, 406), 1212/397/405 (Kopács): Twlfa, a. (Gy. 1: 328), [+1235]/350/404 (Boda, Pécs mellett) [2a]: Twlgfa, a. (Gy. 1: 285), 1323 (Kácsfalva) [2a]: thulfo, a. (Gy. 1: 321), 1324 (Bellye), 1329/XIV. (Kisdér) [5a]: Thulfa (Gy. 1: 282, 327), 1330 (Márok, Danóc közelében; Peterd, a Karasó mellett) [3a]: thulfa, a. (Gy. 1: 339, 369).

Úz vize
'a Danóchoz közeli Márok határában említett tó' 1330: Wzwyze, lac. (Gy. 1: 339).

Ürög
'Ürög határában említett patak' 1252: Yrug [irüg] [2a], riv. (Gy. 1: 400).

Ürög-mál
'Ürög határában említett szőlőhegy' 1252: Yrugmal [irüg-] (Gy. 1: 399).

Vár-fő völgye
'a Pécs melletti Boda határában említett hely' [+1235]/350/404: Varfewelge [várfévelgye], loc. (Gy. 1: 285).

[Vas-hegy]
'Pécsvárad fölött emelkedő hegy' +1015/+158//403: ad radicem Montisferrei, +1015/ 329/399, [XI. sz. vége], 1224/399: ad radicem Montis Ferrei, +1093/404: de radice Ferreimontis, 1228/247//657: de radice Ferrei Montis, 1230 k.: de Ferreo Monte (Gy. 1: 362-3).

Vatul ?
'Ürög határában említett szántóföld' 1252: Watul, nov. (Gy. 1: 399).

Vej(r)mür foka
'Kopács határában említett hely' 1212/397/405: Veymurfuca, loc. ~ Veyrmurfuca (Gy. 1: 328).

Vejsze-hely
'Kopács határában említett hely' 1212/397/405: Veyzhel [vejszhely], claus. (Gy. 1: 329).

Velcsica ~ Vulcsica ?
'a Karasó jobb oldali mellékvize Baranya vm. D-i részén' +1228/383/ 407: Wlchiche [v(u)lcsice] [2a], fl. (Gy. 1: 274), +1228/383/407 [2a], 1281/364 [2a]: Wlchycha [v(u)lcsica], fl. (Gy. 1: 273, 274, 333), 1296: Welchycha [velcsica] ~ Welchyza, aqua, fl. (Gy. 1: 308).

Vencs ? uta
'a Hódos menti Bogád határában említett út' +1058/300//403: Wenchwta, via (Gy. 1: 287).

Verespéter ligete
'Hetenye határában említett erdő' 1341: Verespetvrligety [-petürligeti], s. (Gy. 1: 317).

Vermes
'Sámod határában említett sziget' 1257: Wermus [vermüs], ins. (Gy. 1: 375).

Veterus Danubius
l. Sztára-Duna.

Vidra ?
'Daróc határában említett tó' +1264/ [XIV.]: Vidria [? vidria], lac. (Gy. 1: 297).

Visont hida
'Bonahidakrassó határában említett híd' 1312: Vysunthida, pons, 1319: Visonthhida (Gy. 1: 333).

Víz-ág ?
'a Pécs melletti Boda határában említett víz' [+1235]/350/404: Wysag, aqua (Gy. 1: 285).

Vleza
l. Bleza.

Völgy
'Nadica határában emített hely' +1015/ +158//403: Welg [velgy] (Gy. 1: 344).

Vulcsica
l. Velcsica.

Zabos
'Kopács határában említett víz' 1212/ 397/405: Zabus, aqua (Gy. 1: 328).

Zúgó-sok ? ~ -fok ?
'Franceusfölde határában említett víz' 1296/346/408: Zugousuk [f: Zugoufuk ?], aqua (Gy. 1: 303).

Zselic
'erdős dombvidék Baranya vm. É-i részén' 1296: Zelisio (Gy. 1: 247, 325), 1296: Zelyzyo, 1296, 1347: Zelyz [zselisz ~ zseliz], 1329: Selizyo (Gy. 1: 352), 1330: Selizio (Gy. 1: 247, 384).

Zsigfa ? ~ Sigfa ?
'a Pécs melletti Boda határában említett hely' [+1235]/350/404: Sigfa, loc. (Gy. 1: 286).

- - - patak
'Kisdér határában említett patak' 1329/XIV.: - - - potock (Gy. 1: 327).