A nyelv modularizálódó hálógrammatikája

Előadó: Fehér Krisztina
Helyszín: a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos III. sz. Kollégiuma (Debrecen, Egyetem tér 1., a főépület mögött), 5. emeleti előadóterem
Időpont: 2011. április 18. 16:00

A nyelvtudományban a nyelvet elsősorban olyan önálló rendszerként értelmezik, amelynek egyes komponensei társas-kognitív kontextusuktól és egymástól is jórészt függetlenek. Ez a szemléletmód tulajdonképpen már Saussure nyelvészetét jellemzi, tételszerű, főként az elmére vonatkoztatott megfogalmazása azonban inkább a generatív nyelvelmélethez köthető: Chomsky szerint a nyelvtan általános, absztrakt rendszere (az ún. univerzális grammatika) egy zárt, szintaktikai meghatározottságú mentális struktúra, amelynek egyes moduljai maguk is autonóm módon működnek.
Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a nyelv ontogenezise ennek a közkeletű elképzelésnek neurológiai és kognitív szempontból egyaránt ellentmond: a nyelvelsajátítási, illetve a későbbi nyelvi szocializációs folyamatok arra mutatnak, hogy a grammatikának szükségszerűen egy olyan heterogén, dinamikus rendszernek kell lennie, ami az elme egészébe széleskörű, elemi szintű hálókapcsolatokkal, fokozatosan modularizálódva ágyazódik be.

Az előadás rövid összefoglalója:
Az előadás rövid összefoglalója a nyest.hu-n olvasható.

Az előadás videofelvétele:
Az előadás letölthető, a kivetített diákat külön ablakban mutató videofelvétele a Videotoriumon látható.

Kapcsolódó szakirodalom:

Bocz András (1998): A nyelvi kompetencia modellálása konnekcionista alapú rendszerekkel: újabb kísérletek. In: Pléh Csaba–Győri Miklós (szerk.): A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Budapest. 221–33.

Chomsky, Noam (1959): Review of B. F. Skinners’s Verbal Behavior. Language 35: 26–58. (link)

Chomsky, Noam (1965/1986): A mondattan elméletének aspektusai. In: Antal László (szerk.): Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény VI. Első rész. Budapest. 111–319.

Chomsky, Noam (1968/2003): Nyelv és elme. In: Chomsky, Noam: Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Budapest. 133–263.

Donald, Merlin (2001): Az emberi gondolkodás eredete. Budapest.

Felhősi Gabriella (2005): Nyelvek közötti váltás: korai kétnyelvűek előnyben? In: Gervain Judit–Kovács Kristóf–Lukács Ágnes–Racsmány Mihály (szerk.): Az ezerarcú elme. (Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára.) Budapest. 199–221. (link)

Győri Miklós (2008): A megismerő elme átfogó modelljei. In: Csépe Valéria–Győri Miklós–Ragó Anett (szerk.): Általános pszichológia 3. (Nyelv, tudat, gondolkodás.) Budapest. 229–66.

Fiser József (2005): Létezik-e külön statisztikai és szabályalapú tanulás az agy vizuális és auditorikus moduljaiban? In: Gervain Judit–Kovács Kristóf–Lukács Ágnes–Racsmány Mihály (szerk.): Az ezerarcú elme. (Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára.) Budapest. 26–37. (link)

Jancsó Daniella (2004): A veleszületett egyetemes nyelvtan és a modularitás neurobiológiai megközelítése. Vázlatos áttekintés Ralph-Axel Müller közleménye alapján. In: Gervain Judit–Pléh Csaba (szerk.): A láthatatlan megismerés. Budapest. 129–42.

Kampis György (2004): Az elme dinamikus modelljei. In: Gervain Judit–Pléh Csaba (szerk.): A láthatatlan megismerés. Budapest. 201–30.

Kis Tamás (2003): Az evolúciós gondolkodás a nyelvészetben (Összefoglaló áttekintés). (Előadás.) A nyelvtudomány újabb ágainak és irányzatainak bemutatása. A Debreceni Akadémiai Bizottság Nyelvészeti Munkabizottságának előadás-sorozata. Debrecen. (link)

Kovács Ágnes Melinda–Téglás Ernő (2005): Az aszimmetria logikája: a központi feldolgozó és a nyelvváltás kapcsolata kétnyelvűeknél. In: Gervain Judit–Kovács Kristóf–Lukács Ágnes–Racsmány Mihály (szerk.): Az ezerarcú elme. (Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára.) Budapest. 222–34. (link)

Lukács Ágnes (2005): A nyelvtani tudás gyökerei. In: Gervain Judit–Kovács Kristóf–Lukács Ágnes–Racsmány Mihály (szerk.): Az ezerarcú elme. (Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára.) Budapest. 38–49. (link)

Lukács Ágnes–Pléh Csaba (2003): A nyelv idegrendszeri reprezentációja. In: Pléh Csaba–Kovács Gyula–Gulyás Balázs (szerk.): Kognitív idegtudomány. Budapest. 528–60.

MacWhinney, Brian (2003): A nyelvfejlődés epigenezise. In: Pléh Csaba–Kovács Gyula–Gulyás Balázs (szerk.): Kognitív idegtudomány. Budapest. 505–27.

MacWhinney, Brian J.–Leinbach, Jared–Taraban, Roman–McDonald, Janet L. (1989): Language learning: cues or rules? Journal of Memory and Language 28: 255–77. (link)

Magyari Lilla (2005): A nyelv miért nem olyan, mint a szem? In: Gervain Judit–Kovács Kristóf–Lukács Ágnes–Racsmány Mihály (szerk.): Az ezerarcú elme. (Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára.) Budapest. 452–60. (link)

Nánay Bence (1996): Új divat a tudatfilozófiában: a konnekcionizmus. Andy Clark: A megismerés építőkövei. Budapesti Könyvszemle 8: 262–9. (link)

Nánay Bence (2000): Elme és evolúció. Az elmefilozófia és a kognitív tudomány evolúciós megközelítése. Budapest. (link)

Pléh Csaba (2003): A természet és a lélek. A naturalista megközelítés a pszichológiában. Budapest. (link)

Pléh Csaba (2006): A gyermeknyelv. In: Kiefer Ferenc (főszerk.): Magyar nyelv. Budapest. 753–82.

Pléh Csaba (2006): Pszicholingvisztika. In: Kiefer Ferenc (főszerk.): Magyar nyelv. Budapest. 725–52.

Pléh Csaba (2009): A nyelv idegrendszeri képviselete: tények és új elméletek. Modern Nyelvoktatás 15/3: 3–18.

Pléh Csaba–Lukács Ágnes (2003): Nyelv, evolúció és az agy. In: Pléh Csaba–Kovács Gyula–Gulyás Balázs (szerk.): Kognitív idegtudomány. Budapest. 485–504.

Pléh Csaba–Lukács Ágnes–Kas Bence (2008): A szótár pszicholingvisztikája. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 4. (A szótár szerkezete.) Budapest. 789–852.

Polonyi Tünde Éva–Kovács Ágnes Melinda (2005): Többnyelvű elmék. In: Gervain Judit–Kovács Kristóf–Lukács Ágnes–Racsmány Mihály (szerk.): Az ezerarcú elme. (Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára.) Budapest. 187–98. (link)

Sándor Klára (1998): Amiért a szinkrón elemzés foszladozik. In: Sándor Klára (szerk.): Nyelvi változó — nyelvi változás. Szeged. 57–84. (link)

Sándor Klára (2001): A nyelv „gyenge pontjai”. In: Károly László–Kincses Nagy Éva (szerk.): Néptörténet — nyelvtörténet. (A 70 éves Róna-Tas András köszöntése). Szeged. 119–35. (link)

Szathmáry Eörs (2002): Az emberi nyelvkészség eredete és a „nyelvi amőba”. Magyar Tudomány 163: 42–50. (link)

Szathmáry Eörs (2003): Kulturális folyamatok: az utolsó nagy evolúciós átmenet. In: Pléh Csaba–Kovács Gyula–Gulyás Balázs (szerk.): Kognitív idegtudomány. Budapest. 32–48.

Szőllősy-Sebestyén András (1998): A nyelv és beszéd modelljeinek szembesítése. In: Pléh Csaba–Győri Miklós (szerk.): A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Budapest. 101–16.

Wittgenstein, Ludwig (1953/1992): Filozófiai vizsgálódások. Budapest.

A Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe sorozat további előadásai:
1. Anyanyelv és közösség – a nyelv fogalmának klasszikus és modern értelmezése (2011. február 7.)
2. A családfamodell és következményei (2011. február 14.)
3. Az affinitástól a hálókig, avagy a nyelvek filogenezise (2011. február 21.)
4. A nyelvi folyamatok mechanizmusa: szabályos és analógiás változások? (2011. február 28.)
5. A nyelv ontogenezise és a standard grammatikák – a hangok és fonémák példája (2011. március 7.)
6. A beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa (2011. március 21.)
7. Grammatikai hangsorminták: a szótagok és a szó(jelentés) (2011. április 4.)
8. A morfoszintaxis és a prototípusok (2011. április 11.)

A Társas-Kognitív Kutatócsoport hírlevelére a https://mail.unideb.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tarskogny/ címen iratkozhat fel, hogy a továbbiakban személyesen is értesüljön kutatócsoportunk előadásairól, kurzusairól, fontosabb eredményeiről, vagy csatlakozzon Facebook-oldalunkhoz!