Az affinitástól a hálókig, avagy a nyelvek filogeneziseElőadó: Fehér Krisztina Bár a nyelvek relatív természete vitathatatlan, a származási viszonyaik bemutatására szokásosan használt családfaábra hátterében mégis egy abszolút nyelvfogalom áll. A modell ugyanis az egyes közösségi nyelveket egy kizárólagos ősként kezelt alapnyelvre vezeti vissza, így a nyelvek alakulástörténetét nem pusztán megtévesztően jeleníti meg, de a nyelvi változásról és változatosságról sem tud ténylegesen számot adni. A családfa ágrajza a sokféle előzmény közül mindössze egy forrásnyelvet emel ki, a rekonstrukciók révén a folyamatokat hipotetikus állapotok soraként tünteti fel, az eredeti változatosságot pedig szükségszerűen homogenizálja azáltal, hogy az egybevetett alakok fölé mechanikusan mindig egyetlen általános formát rendel.
A felvétel alatti kezelősávban a hangerőszabályozó előtt látható HQ/LQ gombra kattintva állíthatja be az önnek megfelelőbb képminőséget Kapcsolódó szakirodalom: Aitchison, Jean (1989): Spaghetti junctions and recurrent routes: some preferred pathways in language evolution. Lingua 77: 151–71. (link) Békés Vera (1997): A hiányzó paradigma. Debrecen. Cseresnyési László (2004): Nyelvi ökológia: kontaktusok és konfliktusok. In: Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák avagy a nyelv antropológiája. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 37. sz.) Budapest. 198–228. Humboldt, Wilhelm von (1985): Válogatott írásai. Budapest. Kampis György (2000): A tudás folytonossága a paradigmák rendszerében. Világosság 11–12: 32–42. (link) Kampis György (2005): Bevezető tanulmány. Darwin és A fajok eredete. In: Darwin, Charles (1859/2005): A fajok eredete. Természetes kiválasztás útján. Budapest. VII–XL. (link) Kis Tamás (2003): Az evolúciós gondolkodás a nyelvészetben. (Összefoglaló áttekintés). (Előadás). A nyelvtudomány újabb ágainak és irányzatainak bemutatása. A Debreceni Akadémiai Bizottság Nyelvészeti Munkabizottságának előadás-sorozata. Debrecen. (link) Klima László (1996): Az uráli őshazaábrák történelmi-földrajzi vonatkozásai. In: Mészáros Edit (szerk.): Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. Szeged. 188–195. (link) Róna-Tas András (1978): A nyelvrokonság. (Kalandozások a történeti nyelvtudományban). Budapest. Sándor Klára (2002): A nyelvi arisztokratizmus alkonya. In: Nyíri Kristóf (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés. (Tanulmányok). Budapest. 67–77. (link) Sándor Klára (2010): A metafora rabságában. Galamus-csoport. (Napi közéleti reflexiók). 2010. augusztus 7. (link) Sándor Klára–Kampis György (2000): Nyelv és evolúció. Replika 40: 125–43. (link) Szilágyi N. Sándor (1999): A szent mókus, avagy a módszer buktatói. In: Pozsgai Péter (szerk.): Tűzcsiholó. (Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére). Budapest. 345–65. (link) Telegdi Zsigmond (1985): Utószó. In: Humboldt, Wilhelm von: Válogatott írásai. Budapest. 303–70. H. Varga Márta (2001): A kreol nyelvek kialakulása és az anyanyelv-elsajátítás, nyelvkeletkezés kérdése. Magyar Nyelvőr 125: 242–9. (link) Wittgenstein, Ludwig (1953/1992): Filozófiai vizsgálódások. Budapest.
A Társas-Kognitív Kutatócsoport hírlevelére a https://mail.unideb.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tarskogny/ címen iratkozhat fel, hogy a továbbiakban személyesen is értesüljön kutatócsoportunk előadásairól, kurzusairól, fontosabb eredményeiről, vagy csatlakozzon Facebook-oldalunkhoz! |