A beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisaElőadó: Fehér Krisztina Az anyanyelv fonológiai jellegzetességeitől meghatározott, prototípuselvű hangészlelés a kognitív pszichológia és neurológia csecsemőkkel végzett vizsgálatainak tanúsága szerint igen hamar, a 6–12. hónap között kialakul. Bár ennek alapján úgy tűnik, hogy a nyelvsajátos prototípus-fonéma az emberek nyelvének legkisebb, igen korán feltűnő analitikus egysége, ha az erre utaló teszteket összevetjük óvodáskorú gyermekekkel végzett hangtani mérések eredményeivel, mégis érdekes paradoxonra lehetünk figyelmesek. Ezek a kísérletek ugyanis azt jelzik, hogy a fonéma mint rendszertani elem egyáltalán nem létezik az ilyen korú gyerekek nyelvtudásában, ez csak később, az olvasás-írás tanítás hatására jelenik meg.
A felvétel alatti kezelősávban a hangerőszabályozó előtt látható HQ/LQ gombra kattintva állíthatja be az önnek megfelelőbb képminőséget Kapcsolódó szakirodalom: Csépe Valéria (2003): A nyelvi zavarok kognitív idegtudományi elemzése. In: Pléh Csaba–Kovács Gyula–Gulyás Balázs (szerk.): Kognitív idegtudomány. Budapest. 561–84. Csépe Valéria (2003): EN, a sokat ígérő negativitás. Eseményhez kötött agyi potenciálok a beszédészlelés és a diszlexia vizsgálatában. Magyar Pszichológiai Szemle 58: 243–65. (link) Csépe Valéria (2005): A nyelv agyi reprezentációjának fejlődési változásai és zavarai. Magyar Tudomány 166: 1336–46. (link) Csibra Gergely (2003): A kognitív fejlődés idegrendszeri háttere csecsemőkorban. In: Pléh Csaba–Kovács Gyula–Gulyás Balázs (szerk.): Kognitív idegtudomány. Budapest. 255–72. Dankovics Natália–Pléh Csaba (2001): Hangrestaurációs jelenségek és alaktani feldolgozás a magyarban: azt halljuk-e, amit várunk? In: Pléh Csaba–Lukács Ágnes (szerk.): A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Budapest. 55–81. Deutsch, Diana–Dooley, Kevin J.–Henthorn, Trevor–Head, Brian (2009): Absolute pitch among students in an American music conservatory: Association with tone language fluency. Journal of the Acoustical Society of America 125: 2398–403. (link) Gopnik, Alison–Meltzhoff, Andrew N.–Kuhl, Patricia K. (2005): Bölcsek a bölcsőben. Hogyan gondolkodnak a kisbabák? Budapest. Honbolygó Ferenc (2007): A beszéd észlelése. In: Csépe Valéria–Győri Miklós–Ragó Anett (szerk.): Általános pszichológia I. Észlelés és figyelem. Budapest. 352–86. Honbolygó Ferenc (2008): Beszédészlelés, mentális lexikon, beszédmegértés, beszédprodukció. In: Csépe Valéria–Győri Miklós–Ragó Anett (szerk.): Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Budapest. 59–115. Kassai Ilona (1983): A fonéma realitása a korai gyermeknyelvben (Érvek a beszédhanghallás fejlesztése mellett). Magyar Nyelvőr 107: 467–8. Liberman, Isabelle Y.–Shankweiler, Donald–Fischer, William F.–Carter, Bonnie (1974): Reading and awareness of linguistic segments. Journal of Experimental Child Psychology 18: 201–12. Lotz, John–Abramson, Arthur S.–Gerstman, Louis J.–Ingemann, Frances–Nemser, William J. (1960): The perception of English stops by speakers of English, Spanish, Hungarian and Thai: a tape-cutting experiment. Language and Speech 3: 71–7. (link) Lukács Ágnes–Pléh Csaba (2003): A nyelv idegrendszeri reprezentációja. In: Pléh Csaba–Kovács Gyula–Gulyás Balázs (szerk.): Kognitív idegtudomány. Budapest. 528–60. MacWhinney, Brian (2003): A nyelvfejlődés epigenezise. In: Pléh Csaba–Kovács Gyula–Gulyás Balázs (szerk.): Kognitív idegtudomány. Budapest. 505–27. Mampe, Birgit–Friederici, Angela D.–Christophe, Anne–Wermke, Katleen (2009): Newborns’ cry melody is shaped by their native language. Current Biology 19: 1–4. (link) Mihajlik Péter–Fegyó Tibor–Tatai Péter (2006): Új eljárás a gépi beszédfelismerés környezetfüggő beszédhangmodelljeinek kialakítására. In: Gósy Mária (szerk.): Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére. Budapest. 218–29. Morais, José–Kolinsky, Régine (1994): Percepcion and awareness in phonological processing: the case of the phoneme. Cognition 50: 287–97.(link) Nittrouer, Susan (1996): The relation between speech perception and phonemic awareness: evidence from low-SES children and children with chronic otitis media. Journal of Speech and Hearing Research 39: 1059–70. (link) Pléh Csaba (2006): A gyermeknyelv. In: Kiefer Ferenc (főszerk.): Magyar nyelv. Budapest. 753–82. Pléh Csaba (2006): Pszicholingvisztika. In: Kiefer Ferenc (főszerk.): Magyar nyelv. Budapest. 725–52. Pléh Csaba–Lukács Ágnes–Kas Bence (2008): A szótár pszicholingvisztikája. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest. 789–852. Riecke, Lars–Esposito, Fabricio–Bonte, Milene–Formisano, Elia (2009): Hearing illusory sounds in noise: the timing of sensory-perceptual transformations in auditory cortex. Neuron 64: 550–61. (link) Warren, Richard M. (1970): Perceptual restoration of missing speech sounds. Science 167: 392–3. (link) Winkler István (2003): Hangok szervezése és leképezése. In: Pléh Csaba–Kovács Gyula–Gulyás Balázs (szerk.): Kognitív idegtudomány. Budapest. 151–70.
A Társas-Kognitív Kutatócsoport hírlevelére a https://mail.unideb.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tarskogny/ címen iratkozhat fel, hogy a továbbiakban személyesen is értesüljön kutatócsoportunk előadásairól, kurzusairól, fontosabb eredményeiről, vagy csatlakozzon Facebook-oldalunkhoz! |