SZOCIOLINGVISZTIKA
LEVELEZŐ KÉPZÉS (BTMNY317OMAL, BTMNY319OMAL)

Számonkérés:

A számonkérés módja: szóbeli vizsga (kollokvium).

A vizsgáról:
1. A vizsgára való jelentkezés: A vizsgára jelentkezni a tanulmányi és vizsgaszabályzatnak megfelelő módon a Neptunon keresztül lehet. Ha a hallgató vizsgára való jelentkezését törölte, már csak olyan vizsgaidőpontokra jelentkezhet át, ahol van szabad férőhely. Vizsgahalasztások miatt az oktató nem köteles újabb vizsgaidőpontot megjelölni. A hallgató vizsgáról való távolmaradását három munkanapon belül igazolhatja a tanulmányi osztályon. Ez esetben a tanulmányi osztály törli a hallgató jelentkezését a vizsgára. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető. A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a tanulmányi rendszerben »nem jelent meg« bejegyzést kell feltüntetni. Ebben az esetben a hallgató elveszít egy lehetőséget a tárgy adott félévben lehetséges vizsgaalkalmai közül.
A vizsgaidőpontok:
Megtalálhatóak a Neptunon.

2. A vizsgára készülés:
A vizsgára készülve először is olvassák el Sándor Klára: Szociolingvisztikai alapismeretek c. tanulmányát. Ez az írás egyféle általános áttekintésnek tekinthető.
Vizsgázni a lentebb felsorolt öt témából kell.

3. A vizsga menete
a) Kollokvium: A kollokvium egy tételhúzással megkapott kérdés szóbeli kifejtéséből áll. A felkészülésre 15 perc áll az első vizsgázó rendelkezésére.
b) Pótvizsga és javító vizsga: A bölcsészkar érvényes tanulmányi és vizsgaszabályzatának megfelelően a hallgató egy vizsgaidőszakban minden tárgyból legföljebb háromszor vizsgázhat. A pótvizsgát a sikertelen kísérlet után leghamarabb három nappal lehet tenni. A pótvizsga időpontja csak egy már meglévő vizsganap lehet, amennyiben az adott napon az addigi jelentkezők számát tekintve még van hely a pótvizsgázónak. A pótvizsgára szintén a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül kell jelentkezni
A megismételt, javító vizsgát (tehát az első vizsgán kapott nem elégtelen jegyet javító vizsgát) tenni szándékozókra a pótvizsgázókra meghatározott szabályok érvényesek. (Figyelem! A javító vizsgán rontani is lehet, hiszen ez esetben is a második vizsga jegye az érvényes.)

Tananyag:

A tananyag az órai előadások anyaga, amit lentebb a Témakörök között is láthatnak, ahol mindegyik témához találnak olvasmányokat; a félkövérrel kiemeltek a fontosabbak az adott téma szempontjából, azonban a vizsgán számon kért anyag – kivéve a „10. A lingvicizmus” témát, amit a honlapon megjelölt Kontra Miklós-tanulmányból kell megtanulni – az, ami az előadás során elhangzott. Az előadások megtalálhatók egyes témák címe alatt megadott videókban is. (A videók egy vagy két részben „Az órán kivetített diák az előadással együtt videón” vagy „A webex-előadás videófelvétele” címek alá vannak belinkelve.)
Ennek a honlapnak a végén találhatnak a szociolingvisztikáról szóló (tan)könyveket is (pl. Sándor Klára 2014. Határtalan nyelv. Budapest, Sándor Klára 2016. Nyelv és társadalom. Budapest). Ezek nem szükségesek a vizsgára készüléshez, bár nagyon hasznosak, mert jól áttekintik a szociolingvisztika fontosabb kérdéseit.
A Szociolingvisztika előadás nappalisok számára készült honlapja ez: https://mnytud.arts.unideb.hu/tananyag/szoclingv_alap/index2.html. Ezen az oldalon a levelező képzésben résztvevőktől számonkérendőnél jóval több téma és anyag található, de ha valami felkeltette az érdeklődésüket, böngésszenek nyugodtan. (Ugyanígy érdekes lehet, de nem tananyag, a Szociolingvisztikai gyakorlat anyaga is: https://mnytud.arts.unideb.hu/tananyag/szocl_gyak/index3.html.)

Témakörök
(Figyelem! Sem az egyes témáknál megtalálható órai diák, sem a felsorolt szakirodalom nem pótolja és nem fedi le az órán elhangzott anyagot (= kinek-kinek a saját jegyzetét)! Az itt megadott szakirodalom egyrészt sokkal bővebb, mint ami a vizsgán szükséges, másrészt nem érint minden kérdést, ami az előadásban előkerült. A szakirodalmat olvassák folyamatosan (leginkább minden előadás után nézzék meg a vonatkozó szövegeket), de a sikeres vizsga érdekében készüljenek a jegyzeteik alapján, aminek gondolatmenetéhez segítséget nyújtanak az órai diák, és kiegészíti, pontosítja az itt megadott szakirodalom. A félkövérrel kiemelt művek az adott témakört viszonylag részletesebben tárgyalják.)

1. A szociolingvisztika mint nyelvészeti paradigma
Az órán kivetített diák | Az órán kivetített diák az előadással együtt videón (2020 tavaszi félév)
Békés Vera 1997. A hiányzó paradigma. Debrecen.
 Kuhn, Thomas S. 1984. A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest. (További kiadásokban is.)
Sándor Klára 1999. A hiányzó paradigma. Magyar Tudomány 1999/11: 1387–1392.
 Sándor Klára 1999. A megtalált paradigma. Magyar Filozófiai Szemle 1999/4–5: 595–606.
 Sándor Klára 2020. Filozófia, irodalom és nyelv – családi hasonlóságok. In: Mészáros András szerk., Filozófia és irodalom. Magyar Tudományos Akadémia – Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács, Budapest – Somorja. 68–91.

 

4. A hagyományos nyelvészet és a szociolingvisztika nyelvfelfogásának különbségei (Mi (?) / Milyen (?) / Hogyan (!) a nyelv?)
 Az órán kivetített diák | A webex-előadás videófelvétele 1. (2021.02.23.), A webex-előadás videófelvétele 2. (2021.03.02.)
Sándor Klára 1999. Szociolingvisztikai alapismeretek. In: Galgóczi László szerk.: Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. Szeged, 1999. 133–171. [Elszórva az egész tanulmányban, elsősorban: 145–150.]

Sándor Klára–Kampis György 2000. Nyelv és evolúció. Replika 40 (2000. június): 125–143.

 

7. A nyelv kialakulásának társasnyelvészeti koncepciója
Az órán kivetített diák | Az órán kivetített diák az előadással együtt videón (2020 tavaszi félév)
Aitchison, Jean 1996. The Seeds of Speech: Language Origin and Evolution. Cambridge–New York–Melbourne.
Csányi Vilmos 1999. Az emberi természet. (Humánetológia). Budapest. [Csányi teljes könyve egyetemi IP-címről elérhető a MERSZ-ben.]
Donald, Merlin 2001. Az emberi gondolkodás eredete. Budapest. | Donald elméletének bemutatása diákon.

Dunbar, Robin I. M. 1993. Coevolution of neocortical size, group size and language in humans. Behavioral and Brain Sciences 16 (4): 681–735.
Dunbar, Robin, 1996. Grooming, Gossip, and the Evolution of Language. Cambridge.
Dunbar, Robin I. M. 1998. The social brain hypothesis. Evolutionary Anthropolog, 6/5: 178–190.

Fedor Anna–Ittzés Péter–Szathmáry Eörs 2010. A nyelv evolúciójának biológiai háttere. Magyar Tudomány 2010/5: 541–548.

Kis Tamás 2003. Az evolúciós gondolkodás a nyelvészetben (Összefoglaló áttekintés). Debrecen.

Lukács Ágnes 2010. Michael Tomasello: Origins of human communication. Magyar Pszichológiai Szemle 65: 551–553.
Malinowski, Bronisław 1953. The Problem of Meaning in Primitive Languages. In: C. K. Ogden–I. A. Richards szerk.: The Meaning of Meaning. New York–London. 296–336.
Nánay Bence 2000. A nyelv evolúciója. In: Nánay Bence: Elme és evolúció. Budapest. [A teljes kötet.]

Pléh Csaba 2014. A nyelv keletkezésének három komponense: az agy, a társas élet és a kommunikáció megváltozása. Magyar Tudomány, 2014. október. 1189–1202. (Pléh Csaba 2014. A nyelvkeletkezés három komponense: az agy, a társas élet és a kommunikáció megváltozása. 2014. 03. 03. (Nyelvkeletkezés és evolúció. A Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport 2014. évi tavaszi előadás-sorozata).

Putz Ádám: A nyelv evolúciója (Prezi)
Sándor Klára: Pletykálásra születtünk? (Mit mond a mai nyelvhasználat a nyelv kialakulásáról?) Előadás a Szabadegyetem – Szeged XVIII. szemeszterén, 2016. november 16.

Sándor Klára–Kampis György 2000. Nyelv és evolúció. Replika 40 (2000. június): 125–143.

Számadó Szabolcs 2014. Az emberi nyelv korai evolúciója: a kezdetek kezdete. 2014. 03. 31. (Nyelvkeletkezés és evolúció. A Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport 2014. évi tavaszi előadás-sorozata).
Szvetelszky Zsuzsa 2002. A pletyka. Budapest.

Weinreich, Uriel–Labov, William–Herzog, Marvin I. 1968. Empirical foundations for a theory of language change. In: Lehmann, Winfred P.–Malkiel, Yakov szerk.: Directions for Historical Linguistics. Austin, University of Texas Press. 95–195.
Worden, Robert 1998. The evolution of language from social intelligence. In: Hurford, James R.–Studdert-Kennedy, Michael–Knight, Chris szerk.: Approaches to the Evolution of Language: Social and Cognitive Bases. Cambridge. 148–168.

Nyelvkeletkezés és evolúció. (A Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport 2014. évi tavaszi előadás-sorozata).

 

8. A nyelvi megbélyegzés
Az órán kivetített diák | Az órán kivetített diák az előadással együtt videón (2020 tavaszi félév)
Csányi Vilmos 1999. Az emberi természet. (Humánetológia). Budapest. 156–157. [Csányi teljes könyve egyetemi IP-címről elérhető a MERSZ-ben.]

Fincher, Corey L.–Thornhill, Randy 2008. A parasite-driven wedge: infectious diseases may explain language and other biodiversity. Oikos 117: 1289–1297.
Fincher, Corey L.–Thornhill, Randy 2008. Assortative sociality, limited dispersal, infectious disease and the genesis of the global pattern of religion diversity. Proceedings of the Royal Society B. Proc Biol Sci. 2008 November 22; 275(1651): 2587–2594.

Jánk István 2017. A sztenderd és ami mögötte van. Nyelv és Tudomány, 2017. január 4.
Kis Tamás szerk.: A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról. (Internetes cikkgyűjtemény).

Kurzban, Robert–Leary, Mark R. 2001. Evolutionary Origins of Stigmatization: The Functions of Social Exclusion. Psychological Bulletin 127/2: 187–208.

Lanstyák István 2015. A standardizálás mint nyelvalakító tevékenység. Fórum Társadalomtudományi Szemle 17: 27–56. (Kül. 28–32.)

nyest.hu 2011. Kártékonykodók, ármánykodók. (Interjú Kis Tamással). Nyelv és Tudomány 2011. január 3.
Sándor Klára 2002. A nyelvi arisztokratizmus alkonya. In: Nyíri Kristóf szerk.: Mobilközösség — mobilmegismerés. Budapest. 67–77.

Sándor Klára–Langman, Juliet–Pléh Csaba 1998. Egy magyarországi ügynökvizsgálat tanulságai. (A nyelvváltozatok hatása a személypercepcióra). Valóság 1998/8: 29–40.

 

10. A lingvicizmus
A témát részleteiben az órán nem tárgyaltuk
Kis Tamás szerk.: A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról. (Internetes cikkgyűjtemény).

Kontra Miklós 2006. A magyar lingvicizmus és ami körülveszi. In: Sipőcz Katalin–Szeverényi Sándor szerk.: Elmélkedések nyelvekről, népekről és a profán medvéről. (Írások Bakró-Nagy Marianne tiszteletére). Szeged. 83–106.

Tankönyv (jellegű) munkák:

További ajánlott olvasmányok:

 

Utolsó módosítás: 2026. február 8.