Kutatás

Kutatásainknak két, szemléletében szervesen összekapcsolódó ága, azaz egy társas és egy kognitív vonulata van. Tekintettel ennek a nyelvészeti irányzatnak az újszerűségére, a kutatócsoport fontosnak gondolja, hogy mindenekelőtt olyan munkákat tegyen közzé, amelyek a társas-kognitív nyelvészet elméleti-módszertani alapjait, nyelvfilozófiai vonatkozásait rögzítik. E területtel elsősorban az alapító tagok, Kis Tamás és Fehér Krisztina foglalkoznak.

A nyelv társas létmódjának feltárása kapcsán a kutatócsoport figyelme az eddigiekben jórészt a szleng vizsgálata felé fordult: ez az a jelenség, amiben a nyelv közösségformáló jellege különösen intenzíven, egyfajta esszenciaként érhető tetten. A társas-kognitív nyelvészet ilyen vonatkozású eredményei leginkább Kis Tamás munkáihoz és tevékenységéhez, illetve a körülötte kialakult debreceni szlengkutatási irányzat publikációihoz köthetők. Ezek közül elsősorban a könyvszerű szótárak, valamint egy, a szlengvizsgálat elméleti hátterét megalapozó könyvsorozat kiadása emelhető ki. A szleng mibenlétének kérdésköre a kulturológiával is több ponton érintkezik. Kis Tamás mellett még Nagy Zoltán Krisztián kutatásai kapcsolódnak ehhez, aki a Bahtyin által elemzett karneváli létformának a szlenggel való rokonságát és a (szleng)metaforák csoportképző tulajdonságát vizsgálja.

A szleng jellegzetességeinek elemzése egyúttal a nyelv közösségi értelemben vett történetének (azaz: filogenezisének) a bemutatását is előkészíti. A debreceni kutatócsoport, főként Kis Tamás munkáiban az emberi nyelv kialakulását, illetve történetét is társas-kognitív nyelvészeti keretben tárgyalja.

Mindennek természetesen a biológiai-mentális nyelvi mechanizmusokkal (tehát: az ontogenezissel) is harmonizálnia kell, ezért a kutatócsoport a közösségi vonatkozások vizsgálatával párhuzamosan a nyelv elmebeli modelljének a kidolgozására is törekszik. E tekintetben mindenekelőtt Fehér Krisztina azon publikációi és előadásai említhetők, amelyekben a nyelvelsajátítást és a későbbi nyelvi folyamatokat társas-kognitív nyelvészeti keretben mutatja be. Nagy Katalin e pszicholingvisztikai kutatás részeként az elmeteória kialakulásának a nyelvi szocializációra gyakorolt hatását vizsgálja abból az aspektusból, hogy hogyan zajlik az ok-okozati viszonyok megértése és tanulása, illetve hogyan befolyásolja az iskoláztatás és a kulturális közeg e képességek fejlődését a későbbi életszakaszokban.

Eredményeinket fontosnak tartjuk alkalmazott nyelvészeti területeken, így például az anyanyelvoktatásban is hasznosítani. Verécze Viktória kutatásai ezt célozzák meg, amikor a szemantikai problémákra összpontosítva attitűdmérésekkel és tananyagelemzéssel igyekszik a társas-kognitív nyelvészet eredményeit a középiskolai nyelvtantanításba is beépíteni.