A moralitás fogalma társas-intuicionista megközelítésbenElőadó: Nemes László (DE OEC, Egészségügyi Humán Tudományok Tanszék) Az (amerikai) morálpszichológián belül a 20. század második felében uralkodó paradigma szerint erkölcsi ítéleteink és magyarázataink elsődlegesen egy jól körülírható kognitív fejlődési folyamat eredményeként, illetve racionális gondolkodási képességünkből fakadó mentális jelenségekként érthetők meg. Az erkölcsi fejlődés Piaget megközelítéséből kiinduló kognitivista koncepciójának L. Kohlberg, E. Turiel vagy C. Gilligan felfogásában megjelenő modelljei egyaránt ezt a nézetet erősítették. Az elmúlt évek során e kognitivista/racionalista megközelítés jelentős empirikus és elméleti támadásoknak volt kitéve. A kritikák megfogalmazásában élen járt Jonathan Haidt (jelenleg NYU) amerikai morálpszichológus, aki saját, kiterjedt pszichológiai kutatásokon alapuló megközelítését Társas Intuicionista Modell-nek (angol rövidítése SIM) nevezi. Haidt elméleti alapvetése két fő pilléren nyugszik: (1) morális ítéleteink és magyarázataink mögött az esetek többségében morális intuíciók (gyors, automatikus feldolgozási folyamatok) állnak, azaz erkölcsi érzékünk jórészt intuitív jellegű; (2) a morális intuíciók, bár robosztus evolúciós/fejlődési korlátoknak vannak kitéve, a társas környezetre is érzékenyek, ennél fogva számottevő társas-kulturális különbségek jelenhetnek meg morális intuícióink terén. Haidt arra hívja fel a figyelmet, hogy a moralitás jelentéstartományával kapcsolatos pszichológiai kutatások jelentős kulturális részrehajlás jeleit mutatják, ami pedig az erkölcsről való gondolkodásunk elszegényedését vonja maga után. Előadásomban egyrészt áttekintem a moralitás fogalmának társas-intuicionista megközelítését, az annak alapjául szolgáló empirikus és elméleti megfontolásokat, másrészt kitérek az ebből adódó filozófiai következményekre is. Végső következtetésként arra hívom fel a figyelmet, hogy a pszichológiában újabban felismert kulturális részrehajlások a filozófiában is jelen vannak, a társas-intuicionista modell pedig ezen a területen is hasznos belátásokat fogalmaz meg ennek hatékonyabb felszámolásához.
Az előadás letölthető, a kivetített diákat külön ablakban mutató videofelvétele a Videotoriumon látható.
Arnett, Jeffrey J. (2008): The Neglected 95%: Why American psychology needs to become less American. American Psychologist, 63(7), 602–614. Haidt, Jonathan–Koller, Silvia H.–Dias, Maria G. (1993): Affect, culture, and morality, or is it wrong to eat your dog? Journal of Personality and Social Psychology, 65, 613–628. Haidt, Jonathan (2001): The emotional dog and its rational tail: A social intuitionist approach to moral judgment. Psychological Review, 108, 814–834. Haidt, Jonathan (2006): The happiness hypothesis: Finding modern truth in ancient wisdom. New York: Basic Books. Haidt, Jonathan (2012): The righteous mind: Why good people are divided by politics and religion. New York, Pantheon. Henrich, Joseph–Heine, Steven J.–Norenzayan, Ara (2010a): The weirdest people in the world? Behavioral and Brain Sciences, 33, 61–83. Henrich, Joseph–Heine, Steven J.–Norenzayan, Ara (2010b): Most people are not WEIRD. Nature, 466, 1 July, 29. Nemes László (2013): WEIRD filozófia? avagy kik is azok a filozófusok, akiknek az intuícióiról beszélünk? In: Forrai Gábor (szerk.): Filozófiai intuíciók–filozófusok az intuícióról. L'Harmattan, Budapest. (hamarosan)
A Társas-Kognitív Kutatócsoport hírlevelére a https://mail.unideb.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tarskogny/ címen iratkozhat fel, hogy a továbbiakban személyesen is értesüljön kutatócsoportunk előadásairól, kurzusairól, fontosabb eredményeiről, vagy csatlakozzon Facebook-oldalunkhoz! |