A bizonytalanság két arca: hiány és variáció a fonológiában

Előadó: Gyarmathy Zsófia (Applied Logic Laboratory, Budapest)
Helyszín: MTA Debreceni Területi Bizottság (DAB) székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.), I. emelet „C” terem (Kis előadó)
Időpont: 2013. április 8. (hétfő) 16:00

Az előadás témája két morfológiai/fonológiai jelenség, a paradigmatikus hiány, valamint a variáció, azaz szabad váltakozás. Paradigmatikus hiányról beszélünk, ha egy lexéma legalább egyik inflexiós alakja, egy „paradigmacella” hiányzik, és csupán körülírással fejezhető ki. Erre tán a legköznapibb példa a *csukolj/*csuklj, azonban az sem ritka, hogy egy teljes „paradigmasor” hiányzik (például a kétli és a szokott paradigmája nem tartalmaz — többek közt — múlt idejű alakokat). A variáció bizonyos tekintetben ennek a fordítottja, azaz egy paradigmacellát több alak is be tud tölteni. A magyarban ez gyakori eset például a magánhangzó-harmónia szempontjából ingadozó tövek esetén, így egyaránt előfordul a hotelban és a hotelben.
Az utóbbi egy-két évtizedben egyre inkább a nyelvészeti kutatások fókuszába kerültek az ehhez hasonló, nem szabályos jelenségek, így számos elemzés született mind a paradigmatikus hiányról, mind a variációról különböző elméleti keretekben, konszenzus azonban azóta sem látszik kialakulni ezek megfelelő kezeléséről, és mindegyik elemzés hagy nyitott kérdést maga után. Az előadás azokra a megközelítésekre építve tesz javaslatot a paradigmatikus hiány és a variáció kezelésére, amelyek szerint ezek a paradigmacella-kitöltés során felmerülő bizonytalanság eredményeként jönnek létre. Javaslata szerint lehetséges lehet megkülönböztetni azokat az eseteket, amelyekben hiányra, illetve variációra számíthatunk, méghozzá arra az alaphalmazra hivatkozva, amelyből a paradigmán belüli regularitásokat kiszűrjük egy paradigmacella kitöltéséhez.

Az előadás ajánlója a Nyest.hu-n:
A bizonytalanság két arca

Az előadás videofelvétele:

Az előadás letölthető, a kivetített diákat külön ablakban mutató videofelvétele a Videotoriumon látható.

Irodalom:

Ackerman, F., J. P. Blevins, and R. Malouf (2009). Parts and wholes: Implicative patterns in inflectional paradigms. In J. P. Blevins and J. Blevins (Eds.), Analogy in Grammar. Oxford University Press.

Albright, A. (2002). The Identification of Bases in Morphological Paradigms. Ph. D. thesis, University of California, Los Angeles.

Albright, A. (2003). A quantitative study of Spanish paradigm gaps. In G. Garding and M. Tsujimura (Eds.), WCCFL 22 Proceedings, pp. 1–14. Cascadilla Press.

Albright, A. (2009). Lexical and morphological conditioning of paradigm gaps. In C. Rice and S. Blaho (Eds.), Modeling Ungrammaticality in Optimality Theory. Equinox Publishing.

Anttila, A. (1997). Deriving variation from grammar. In F. Hinskens, R. van Hout, and L. Wetzels (Eds.), Variation, Change and Phonological Theory, pp. 35–68. Amsterdam: John Benjamins.

Anttila, A. (2006). Variation and opacity. Natural Language & Linguistic Theory 24(4), 893–944.

Benua, L. (1997). Transderivational identity: Phonological relations between words. Ph. D. thesis, University of Massachusetts, Amherst. Published as „Phonological Relations between Words”, Garland, New York, 1999.

Daland, R., A. D. Sims, and J. B. Pierrehumbert (2007). Much ado about nothing: A social network model of Russian paradigmatic gaps. In Proceedings of the 45th Annual Meeting of the Association for Computational Linguistics, Prague, Czech Republic, pp. 936–943.

Hansson, G. Ó. (1999). ‘when in doubt...’: Intraparadigmatic dependencies and gaps in Icelandic. In P. Tamanji, M. Hirotani, and N. Hall (Eds.), Proceedings of NELS 29, pp. 105–119.

Hayes, B. and Zs. Cziráky Londe (2005). Stochastic phonological knowledge: The case of Hungarian vowel harmony. Phonology 23, 59–104.

Kálmán, L., P. Rebrus, and M. Törkenczy (2012). Possible and impossible variation in Hungarian. In F. Kiefer, M. Ladányi, and P. Siptár (Eds.), Current Issues in Morphological Theory: (Ir)regularity, analogy and frequency, pp. 23–50. John Benjamins.

McCarthy, J. J. (2005). Optimal paradigms. In L. Downing, T. A. Hall, and R. Raffelsiefen (Eds.), Paradigms in Phonological Theory, pp. 170–210. Oxford: Oxford University Press.

Orgun, C. O. and R. L. Sprouse (1999). From „MParse” to „Control”: Deriving ungrammaticality. Phonology 16(2), 191–224.

Prince, A. and P. Smolensky (1993). Optimality Theory: Constraint interaction in generative grammar. Technical report, Rutgers University Center for Cognitive Science and Computer Science Department, University of Colorado at Boulder.

Rebrus, P. and P. Rácz (2012). Variation in the possessive allomorphy of Hungarian. In F. Kiefer, M. Ladányi, and P. Siptár (Eds.), Current Issues in Morphological Theory: (Ir)regularity, analogy and frequency. Selected papers from the 14th International Morphology Meeting, Budapest, 13–16 May 2010, pp. 51–64.

Rebrus, P. and M. Törkenczy (2010). Covert and overt defectiveness in paradigms. In C. Rice and S. Blaho (Eds.), Modeling Ungrammaticality in Optimality Theory, Advances in Optimality Theory. London: Equinox Publishing.

Rebrus, P. and M. Törkenczy (2011). Paradigmatic variation in Hungarian. In T. Laczko, G. Rakosi, and C. O. Ringen (Eds.), Approaches to Hungarian: Papers from the 2009 Debrecen Conference, pp. 135–161. John Benjamins Publishing.

Rebrus, P. and V. Trón (2002). A fonotaktikai általánosításokról (kísérlet a magyar mássalhangzó-kapcsolatok nem-reprezentációs leírására). In M. Maleczki (Ed.), A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei V., Szeged, pp. 17–63. Szegedi Tudományegyetem, Általános Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelvészeti Tanszék.

Rice, C. (2005). Optimal gaps in optimal paradigms. Catalan Journal of Linguistics 4, 155–170.

Rice, C. (2007). Gaps and repairs at the phonology–morphology interface. Journal of Linguistics 43(1), 197–221.

Szakay, A. and G. O. Hansson (2010). A probabilistic approach to Hungarian paradigm gaps. 14th International Morphology Meeting, Budapest. Poster presentation.

Törkenczy, M., P. Szigetvári, P. Rebrus, and L. Kálmán (2013). Harmony that cannot be represented. In J. Brandtler, V. Molnár, and C. Platzack (Eds.), Approaches to Hungarian: Papers from the 2011 Lund Conference, Volume 13, pp. 1–18. John Benjamins.

A 2013. évi tavaszi társas-kognitív nyelvészeti előadás-sorozat sorozat további előadásai:
1. Kálmán László (MTA Nyelvtudományi Intézet; MTA–ELTE Elméleti Nyelvészeti Kihelyezett Tanszék): Mi a szabályos, és mi a szabálytalan? (2013. február 25.) – További részletek az előadás honlapján.
2. Szabó Tamás Péter (MTA Nyelvtudományi Intézet): Szabály, vélemény vagy hagyomány? Nyelvi értékítéletek nyomában (2013. március 4.) – További részletek az előadás honlapján.
3. Békés Vera (MTA Filozófiai Intézet; EKF Filozófia Tanszék): Réger Zita hagyatéka (2013. március 11.) – További részletek az előadás honlapján.
4. Tompa Tamás (ME Preventív Medicina Tanszék; Department of Neuroscience, Medical University of South Carolina, Charleston): Van képünk hozzá? Avagy mire KÉPes a posztmodern idegtudomány társas környezetben (2013. március 18.) – További részletek az előadás honlapján.
5. Wéber Katalin (PTE, Idegen Nyelvi Titkárság): Igévé vált tettek. Az igeragozás megjelenése a magyar gyermeknyelvben (2013. március 25.) – További részletek az előadás honlapján.
7. Nemes László (DE OEC, Egészségügyi Humán Tudományok Tanszék): A moralitás fogalma társas-intuicionista megközelítésben (2013. április 15.) – További részletek az előadás honlapján.

A Társas-Kognitív Kutatócsoport hírlevelére a https://mail.unideb.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tarskogny/ címen iratkozhat fel, hogy a továbbiakban személyesen is értesüljön kutatócsoportunk előadásairól, kurzusairól, fontosabb eredményeiről, vagy csatlakozzon Facebook-oldalunkhoz!