Réger Zita hagyatéka

Előadó: Békés Vera (MTA Filozófiai Intézet; EKF Filozófia Tanszék)
Helyszín: MTA Debreceni Területi Bizottság (DAB) székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.), I. emelet „C” terem (Kis előadó)
Időpont: 2013. március 11. (hétfő) 16:00

1990-ben a régi Akadémiai Kiadó közrebocsátásban megjelent egy kis terjedelmű, ám annál jelentősebb munka, Réger Zita: Utak a nyelvhez c. könyve. Ebben egyebek között saját cigány nyelvi kutatásainak jelentős részét is közreadta. Ez a könyvecske, valamint a posztumusz közzétett Cigány gyermekvilág c. kötet ma már több egyetemen és főiskolán kötelező tananyag, amelyek elektronikusan is hozzáférhetőek.
Réger Zita hazai viszonylatban azon kevesek közé tartozott, akik kutatásaikban már a 70-80-as években összhangba kerültek a kortárs nemzetközi antropológiailag, etnográfiailag megalapozott társas szemléletű nyelvészettel, sőt tovább is lépett. A nyelvi szocializáció jelenségét, a beszélés etnográfiája dimenziójában vizsgálta, és e tekintetben óriási empirikus anyagot gyűjtést végzett.
A kutatási alapegység itt nem az egyes beszélő egyén, hanem az anya (gondozó) és csecsemő olyan duáluniója, ahol nincs értelme a további felbontásnak, s a baba elsődlegesen ezen az alapegységen keresztül kapcsolódik a többi beszélőhöz, az anyanyelvi közösséghez. Az anyák, amikor gyermekeik nyelvi megnyilvánulásait kanalizálni, illetve fokozatosan bővíteni igyekeznek, akkor nem csak a közösség által elvárt, korrekt fonetikai és alaktani megformáláshoz nyújtanak mintát, hanem egyben az emberi érintkezés kulturálisan meghatározott, rejtett szabályaiba is bevezetik a gyermekeiket. Az Utak a nyelvhez címben jelzett többes szám arra utal, hogy ezeknek a rejtett szabályoknak a spontán követését magát is kultúránként eltérő, sőt többnyire szociálisan is rétegzett, de típusokba rendezhető modellek irányítják, s ezek a gyermeket gondozó számára is meglehetősen szigorú, ám implicit szabályok a közösségre jellemző együttélési normákba ágyazódnak. Az eltérő anyanyelvátadási stratégiák elég nagy különbséget is jelentenek ahhoz, hogy már az iskolai oktatás során előnnyel vagy hátránnyal járjanak a gyerek számára, s így hosszú távra kijelöljék majdani helyét az adott társadalomban.
Előadásában Békés Vera Réger Zita munkásságának elsősorban azokat a vonásait emeli ki, amelyek az összegyűjtött — és a feldolgozásra váró összegyűjtött — anyag értelmezésében mindmáig alapvető jelentőségűek, és időszerűbbek, mint valaha.

Az előadás ajánlója a Nyest.hu-n:
Réger Zita hagyatéka.

Az előadás videofelvétele Videotoriumon.

Linkek:

Békés Vera honlapja

Irodalom:

Réger Zita (1990/2002): Utak a nyelvhez. (Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány). Második kiadás. Soros Alapítvány–MTA Nyelvtudományi Intézet : Budapest.

Réger Zita (2002): Cigány gyermekvilág. (Olvasókönyv a cigány gyermekflorklórból). L’Harmattan Kiadó : Budapest.

Réger Zita kutatási anyagai

Réger Zita korábban megjelent írásai:

Réger Zita (1975): Közös törvényszerűségek az anyanyelv-elsajátítás és a gyermekkori idegennyelv-elsajátítás folyamatában. Magyar Nyelvőr 103: 344–350.

Réger Zita (1985): Beszámoló a „Halmozottan hátrányos helyzet és a nyelvi fejlettség" című, folyamatban lévő kutatási projektum néhány eredményéről. In: Műhelymunkák a nyelvészet és társtudományai köréből. 87–118.

Réger Zita (1986): A gyermeknyelvi utánzás kutatása a pszicholingvisztikában. Egy új szempont. Pszichológia 6: 93–134.

Réger Zita (2001): Cigánygyerekek nyelvi problémái és iskolai esélyei. In: Andor Mihály (szerk.): Romák és oktatás. Iskolakultúra, Pécs, 85–92.

Réger Zita tudományos életrajza, publikációi

További magyar nyelvű irodalom a témához:

Pléh Csaba (2001): Réger Zita 1944–2001. Magyar Pszichológiai Szemle 56: 187–188.

Bernstein, Basil (1971): Társadalmi osztály, nyelv, szocializáció. Valóság 1971/11: 47–58.

Bernstein, Basil (1975): Nyelvi szocializáció és oktathatóság. In: Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások. Gondolat, Bp. 389–434.

Fehér Márta-Pléh Csaba (2004): Párbeszéd az emberi gondolkodás második kopernikuszi fordulatáról. In: Gervain Judit–Pléh Csaba (szerk.): A láthatatlan megismerés. Gondolat, Bp. 253–260.

Fónagy Iván (1990): Gondolatalakzatok, szövegszerkezet, gondolkodási formák. MTA Nyelvtud.Int.

Gopnik, A.–Meltzoff, A.–Patricia, K. (2001): Bölcsek a bölcsőben. Hogyan gondolkodnak a kisbabák? Typotex, Bp.

Goody, Jack (1998): Nyelv és írás. In: Nyíri Kristóf–Szécsi Gábor (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség; a kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Áron kiadó, Bp. 189–225.

Hymes, Dell (1975): A beszélés néprajza. In: Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások. Gondolat, Bp. 91–147.

Kelemen János (2000): A nyelvfilozófia rövid története Platóntól Humboldtig. Áron Kiadó, Bp. (7–21, 29–46, 89–105.)

Lawton, Denis (1975): Bernstein nyelvvel és társadalmi osztállyal kapcsolatos munkásságának bírálata. In: Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások. Gondolat, Bp. 435–470.

Pléh Csaba (1999): Hozzájárulhatnak-e az empirikus pszichológiai kutatások a nyelv–gondolkodás viszony filozófiai problémájának megoldásához? In: Neumer Katalin (szerk.): Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Osiris Könyvtár. Osiris Kiadó, Bp. 35–167.

Polányi Mihály (1997): Tudomány és ember. Argumentum Kiadó, Bp. (A „Tekintély és lelkiismeret” c. fejezet a Tudomány, hit, társadalom c. tanulmányból: 44–66.)

Vigotszkij, L.Sz.(1971): Gondolkodás és Beszéd. Bp., Akadémiai Kiadó. (VII. Fejezet: A gondolat és a szó: 325–397.)

A 2013. évi tavaszi társas-kognitív nyelvészeti előadás-sorozat sorozat további előadásai:
1. Kálmán László (MTA Nyelvtudományi Intézet; MTA–ELTE Elméleti Nyelvészeti Kihelyezett Tanszék): Mi a szabályos, és mi a szabálytalan? (2013. február 25.) – További részletek az előadás honlapján.
2. Szabó Tamás Péter (MTA Nyelvtudományi Intézet): Szabály, vélemény vagy hagyomány? Nyelvi értékítéletek nyomában (2013. március 4.) – További részletek az előadás honlapján.
4. Tompa Tamás (ME Preventív Medicina Tanszék; Department of Neuroscience, Medical University of South Carolina, Charleston): Van képünk hozzá? Avagy mire KÉPes a posztmodern idegtudomány társas környezetben (2013. március 18.) – További részletek az előadás honlapján.
5. Wéber Katalin (PTE, Idegen Nyelvi Titkárság): Igévé vált tettek. Az igeragozás megjelenése a magyar gyermeknyelvben (2013. március 25.) – További részletek az előadás honlapján.
6. Gyarmathy Zsófia (Applied Logic Laboratory, Budapest): A bizonytalanság két arca: hiány és variáció a fonológiában (2013. április 8.) – További részletek az előadás honlapján.
7. Nemes László (DE OEC, Egészségügyi Humán Tudományok Tanszék): A moralitás fogalma társas-intuicionista megközelítésben (2013. április 15.) – További részletek az előadás honlapján.

A Társas-Kognitív Kutatócsoport hírlevelére a https://mail.unideb.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tarskogny/ címen iratkozhat fel, hogy a továbbiakban személyesen is értesüljön kutatócsoportunk előadásairól, kurzusairól, fontosabb eredményeiről, vagy csatlakozzon Facebook-oldalunkhoz!