Szociolingvisztika
2011/2012. tanév, őszi félév

 

Tananyag szociolingvisztikából:

A tananyag szociolingvisztikából az óra anyaga (részletezve ld. a ténaköröknél.) Az előforduló (alap)fogalmak rövid leírását, meghatározását Peter Trudgill Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába című könyvében (Szeged, 1997) találhatják meg. (Érdemes átlapozni.) Előismeretként az alábbiakat feltételezem:
Szubjektív vázlatpontok egy kis magyarszociolingvisztika-történethez (Szomorú-igaz paródia három tételben)
Sándor Klára: Szociolingvisztikai alapismeretek. In: Sándor Klára (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 2001. 7–48 = In: Galgóczi László (szerk.): Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. Szeged, 1999. 133–171.

 

Témakörök a jegyszerzési beszélgetéshez
A félkövérrel írott címek után az adott téma rövid kibontása és a fontosabb források felsorolása található. Az egyes itt felsorolt olvasnivalók nem kötelező olvasmányok, pusztán a tájékoztatás végett kerültek ide — ha valaki úgy érezné, hogy jegyzetei hiányosak, ezek alapján tájékozódhat.
A témakörök sorrendje több-kevesebb pontossággal az előadáson elhangzottak sorrendjét követi, hogy könnyebb legyen az órai jegyzetekben is eligazodni.

  1. A nyelv fogalma a szociolingvisztikában
    mit vizsgálhat a nyelvész, „hol” van a nyelv?; milyennek látja a nyelvet a szociolingvista (és milyennek a rendszernyelvész); beszédmű és beszédtevékenység
    — Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyelvészetben (különös tekintettel a fonológiára). Kolozsvár, 2004. 10–45.
    — Nádasdy Ádám: A betegség-metafora. In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. (Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika). Szerk. Büky László. Szeged, 2004. 117–122.

  2. A nyelvészet fogalma a szociolingvisztikában
    a nyelvtudomány válsága; a nyelvészet mint etológia; empíria, naturalizmus, konnekcionizmus, evolúciós szemlélet mint a szociolongvisztika elméleti háttere, a tudományos módszer, modell-alkotás, komponens rendszer
    — Szépe György: Szerkesztői bevezetés. In: Pap Mária és Szépe György (vál.): Társadalom és nyelv (Szociolingvisztikai írások). Bp., 1975. 7–23.
    — Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyelvészetben (különös tekintettel a fonológiára). Kolozsvár, 2004. 46–142.
    — Sándor Klára: Mobiltársadalom és nyelvhasználat: valami új vagy újra a régi? In: Nyíri K. (szerk.): Mobil információs társadalom.  Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete. 83–93. (Szövege helyben.)
    — Sándor Klára: A naturalista nyelvészet felé. In: Észlelés, szimbólum, tudat: a magyar kognitív tudomány tíz éve. 10. MAKOG konferencia, Visegrád, 2002. január 28.
    — Tudományos módszer (Wikipédia) | A tudományos módszer. (Szabadgondolkodó)
    —     Sándor Klára: Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola: kisebbségi kétnyelvűség. Regio, 6 (1995)/4: 121–2 = In: Kontra Miklós és Saly Noémi (szerk.): Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Szerk. Kontra Miklós és Saly Noémi. Budapest, 1998. 369–70 = In: Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szerk. Sándor Klára. Szeged, 2001. 84–5.
    —     Kis Tamás: Az evolúciós gondolkodás a nyelvészetben (Összefoglaló áttekintés)

  3. A szociolingvisztika mint tudományos paradigma
    és ennek (nyelv)filozófiai háttere: paradigmák, tudományos forradalmak, a hiányzó paradigma, karteziánus/antikarteziánus nyelvszemlélet, racionalizmus/empirizmus, Descartes, göttingai paradigma, privát/nem-privát nyelvkoncepció, a szociolingvisztika mint paradigma
    — Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Bp., 1984, 2000.
    — Békés Vera: A hiányzó paradigma. Debrecen, 1997.
    — Sándor Klára: A hiányzó paradigma. Magyar Tudomány, 1999/11: 1387–1392.
    — Sándor Klára:     A megtalált paradigma. Magyar Filozófiai Szemle, 1999/4–5: 595–606.

  4. A nyelv társas funkciói és ezek evolúciós magyarázata
    dualizmus (és evolúciótagadás), monizmus (sétáló elme), a nyelv kialakulásának szociolingvisztikai megközelítése, csoportszelekció, a nyelv társas és eredeti funkciói, a fatikus funkció
    — Kis Tamás: Az evolúciós gondolkodás a nyelvészetben (Összefoglaló áttekintés), további bőséges szakirodalommal. Kapcsolódó anyag található még ezen a linken is.

  5. A nyelvi arisztokratizmus
    a nyelvi megbélyegzés evolúciós háttere, funkciója, a nyelvi megbélyegzés egyensúlyának felborulása és ennek következményei, rejtett presztízs
    — Sándor Klára: A nyelvi arisztokratizmus alkonya. In: Nyíri Kristóf (szerk.): Mobilközösség — mobilmegismerés. Bp. 67–77.

  6. A társasnyelvészet és a rendszernyelvészet szemléletének különbségei
    privát/nem-privát, elméleti/empirikus, homogeneitás/heterogeneitás, az eltérő nyelvészetek vizsgálatának kiinduló/viszonyítási pontja: sztenderd/alapnyelv stb., összefoglalóan:
    — Sándor Klára: Szociolingvisztikai alapismeretek(PDF). In: Sándor Klára (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 2001. 18–32 = In: Galgóczi László (szerk.): Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. Szeged, 1999. 145–156.
    —     Bezeczky Gábor: Metafora, narráció, szociolingvisztika. Bp., 2002. 7–169, kül.: 23–7, 167–9.

  7. Amiért a szinkrón elemzés foszladozik
    — Sándor Klára: Amiért a szinkrón elemzés foszladozik. In: Sándor Klára (szerk.): Nyelvi változó — nyelvi változás. Szeged, 1998. 57–84.

  8. A nyelv „gyenge pontjai”
    — Sándor Klára: A nyelv „gyenge pontjai”. In: (szerk. Károly László és Kincses Nagy Éva): Néptörténet — nyelvtörténet. (A 70 éves Róna-Tas András köszöntése). Szeged, 2001. 119–135.

  9. A nyelv filogenezise és a társas-kognitív nyelvészet

 

Nagyon ajánlott olvasmányok:

Ajánlott olvasmányok:

Egyéb tankönyv jellegű olvasmányok:

Ráadás:

 

Utolsó módosítás: 2010. december 6.