A szakdolgozati témákat lásd itt

Ajánlás a szakdolgozatok formátumának kialakításához

(A legkiválóbb dolgozatok készítőinek figyelmébe: az MTA Modern Filológiai Társasága díjazza és publikálja az év szakdolgozatát. Bővebben itt.)

A DE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszéke nem ír elő semmilyen formai követelményt a tanszéken készülő szakdolgozatok számára, az elvárás pusztán annyi, hogy a hallgatók a dolgozat témájának megfelelő oldalelrendezésű, kellemes kinézetű, a számítógépes szövegszerkesztés lehetőségeit kihasználó munkát nyújtsanak be. Az alább felsoroltak tehát pusztán ajánlásnak tekintendők.

Ami mégis kötelező:
A szakdolgozatot kérjük legkésőbb a tanulmányi osztály által előírt időpontra, egy bekötött példányban eljuttatni a témavezetőnek (vagy ha valaki dolgozatát témavezető nélkül készítette el, a tanszékvezetőnek). A dolgozatokat számítógépes szövegszerkesztővel, kiadványszerkesztővel kell elkészíteni, és jó minőségű, nem elmosódott vagy hiányos betűket produkáló nyomtatóval kinyomtatni. A szakdolgozat benyújtott példányának mellékletként tartalmaznia kell egy a dolgozat borítójának belső oldalára beragasztott papírtokban (de semmiképpen sem műanyag tartóban) a szakdolgozat teljes anyagát elektronikus formátumban, CD-re írva. (Ezt a CD-t tartalmazó tokot legcélszerűbb a dolgozat bekötésekor a könyvkötészettel elkészíttetni.) A CD-melléklet tartalmazza egyrészt a dolgozat teljes anyagát (1) abban a formátumban (leggyakrabban Word és/vagy RTF), amelyikben elkészült, másrészt pedig (2) PDF formátumban is, ügyelve rá, hogy a PDF fájl tördelése, lapelrendezése, formátuma, betűtípusa stb. megfeleljen a szakdolgozat  kinyomtatott, bírálatra benyújtott verziójának!
Az interneten számtalan PDF-konvertáló található, ezek bármelyike alkalmas a PDF formátumú fájlok létrehozására. Ilyen az ingyenes doPDF vagy a PDF995, ami letölthető a http://site4.pdf995.com/download.html oldalról, illetve tanszéki szerverünkről is (Pdf995 Printer Driver v7.55s és Free Converter v1.1). Ennek installálása után a számítógépen egy új PDF995 nevű nyomtató tűnik fel (legalábbis a számítógép nyomtatóként kezeli, bár természetesen a valóságban ez a nyomtatókimenet nem papírra, hanem egy új, PDF formátumú fájlba „nyomtat”). A PDF formátumú fájl létrehozásához (hasonló módon, mint a rendes nyomtatásnál) a szövegszerkesztőből a „Nyomtatás...” parancsot kell kiadni, majd a PDF995 „nyomtatót” választva és a fájl nevét megadva PDF formátumú fájl jön létre. A PDF nyomtató tulajdonságainak beállításánál ügyeljenek arra, hogy az ugyanolyan nyomtatási minőségű (pl. 600 dpi, stb.) legyen, mint az a printer, amivel papírra nyomtatták a szakdolgozatot. (Célszerű a PDF fájlt ugyanazon a gépen létrehozni, amelyikről a valódi, papírra történő nyomtatást is végezték, mert így a legkisebb a valószínűsége annak, hogy a kinyomtatott és a PDF fájlbeli szöveg eltérjen egymástól.)

A létrehozott PDF formátumú fájlok megtekintéséhez valamilyen PDF-nézegető programra van szükség, pl. a legelterjedtebb Adobe Readert az Adobe hivatalos honlapjáról tölthetik le (vagy számos magyar helyről, pl. a magyar Szoftverbázisból).

A szakdolgozatok terjedelme nincs meghatározva, azonban tekintetbe véve, hogy műfaját tekintve a szakdolgozat nem más, mint egy kisebb-nagyobb téma monografikus feldolgozása, elvárható, hogy a dolgozat minimálisan 45-50 oldal terjedelmű legyen (80 000 karakter).
A szakdolgozat címoldalának tartalmaznia kell a szerző és a témavezető nevét, a dolgozat címét, elkészülésének helyét és idejét. A dolgozatban (egészen speciális eseteket kivéve) legyen irodalom- és tartalomjegyzék is.
Példa egy címlapra:

* * *

A szakdolgozatok formátumáról
(az alább írottak pusztán ajánlásnak tekintendők)

I. A szakdolgozatok formátumának kialakításában a legfontosabbak a témavezető előírásai, ha vannak ilyenek. Ezzel kapcsolatosan ki-ki kérdezze meg saját témavezetőjét!

II. Mivel a szakdolgozatok általános formázási elvei nem térnek el a nyelvtudományi szakmunkákban követettektől, ajánljuk, hogy a szakdolgozók intézeti évkönyvünk, a Magyar Nyelvjárások legújabb számainak, vagy a dolgozatuk témájához legközelebb álló egyéb kiadványainknak a megoldásait kövessék. (A Magyar Nyelvjárások közleményeinek alakításmódjáról részletesebben itt olvashatnak.)

III. A szakdolgozat külső formája, tipográfiája:

Kérjük hallgatóinkat, hogy szakdolgozataikat Microsoft Word vagy valamilyen más Windows operációs rendszer alatt futó szövegszerkesztővel (ha lehetséges, Word vagy RTF,  továbbá PDF formátumban elmentve) készítsék el.

A Word alapbeállításai tökéletesen megfelelőek, de érdemes a margókat kicsit nagyobbra venni:
A/4-es méretű lapon az alsó-felső margó 3 cm, a jobb-bal margó 3 cm; az élőláb-élőfej: 2 cm. Célszerű a kötésre a bal oldalon plusz 0,5 cm-t hagyni.

Oldalszám: láblécben, igazítás: középre.

Sortávolságok: A sortávolság lehet Szimpla vagy 1,5 sor. Abban az esetben, ha eltérő méretű vagy típusú betűket is használ, célszerű a sorközt Pontosan-ra állítani, aminek az értéke a betűméret 120%-a vagy egy kicsit több lehet (tehát 12 pontos betű esetében min. 14,4 p. 12 pontos betűméretnél az 1,5 sorköznek megfelelő látvány a Pontosan sorköz értékének 20 p-ra állításával érhető el.)

Betűtípus: Ajánlatos a Windows Times New Roman betűit (vagy ehhez hasonló talpas betűcsaládot) használni. A szakdolgozat szövegét semmiképpen se szedje Helvetica, Ariel betűtípussal! Amennyiben az alap betűkészletben nem található karakterekre van szüksége (fonetikus írásokhoz, nyelvjárási szöveg lejegyzéséhez, nyelvtörténeti szövegek régies betűinek leírásához), azokat megtalálja a Times New Roman fonthoz igazodó Times New Diacritical betűkészletekben. (Ezek használata esetén okvetlenül állítsa a bekezdések sorközét Pontos-ra!)

A (itt látható a betű „talpa”)

FŐCÍMEK:
Betűformátum: 16-24 pontos kövér Times New Roman kisbetű (nagy kezdőbetűvel)
Bekezdésformátum: középre zárt, előtte nagyobb, utána kisebb térköz; szövegbeosztás: Együtt a következővel (és ha olyan a dolgozat szerkezete: Új oldalon)

ALCÍMEK:
Betűformátum: 12-14 pontos kövér Times New Roman kisbetű (nagy kezdőbetűvel)
Bekezdésformátum: középre zárt, (ha nem főcím után következik: előtte és) utána kisebb térköz; Együtt a következővel (Ha többszintű alcímrendszert használ, a betűméretének csökkentésével, illetve az alcím balra zárásával jelezheti, hogy az érintett cím alacsonyabb szintű. Ügyeljen rá, hogy az azonos szintű címek azonos formátumúak legyenek!)

SZÖVEGTÖRZS A szakdolgozat szövegének írására.
Betűformátum: 12 pontos normál Times New Roman betű
Bekezdésformátum: Sorkizárás, első sor 0,5 cm bekezdéssel, előtte–utána nincs térköz

A lábjegyzeteket a lapalján helyezzék el, folyamatosan arab számokkal számozva, a címhez járuló lábjegyzeteket *-gal jelölve.

Kérjük, hogy ügyeljenek a magyar helyesírás azon szabályainak betartására is, amelyeknek megszegésére a számítógép billentyűzete csábíthat:

1. Ügyeljenek a tapadó és nem tapadó írásjelek pontos gépelésére! A mondatot, tagmondatot záró írásjelek tapadnak, tehát szóköz nélkül járulnak az előttük álló szóhoz, de utánuk — a bekezdésvégi helyzettől eltekintve — mindig van szóköz. Ilyen a pont, a kettőspont, a vessző, a pontosvessző, a kérdőjel és a felkiáltójel. A páros írásjelek közül a zárójelek és az idéző jelek, valamint a jelentés megadást mutató félidézőjelek nyitó tagja az őt követő, a záró tag pedig az őt megelőző szóhoz tapad. Szóköz az első tag előtt, illetve a záró tag után áll. Nem kell szóköz, azaz mindkét oldalán tapad a nagykötőjel, viszont szóköz áll a gondolatjel előtt és után is. (A gondolatjel és nagykötőjel megkülönböztetésére ld. az AkH.¹¹ 246., 248. b), 250–252., 256. b)–c), 258., 259., illetve 263. pontját.) Ha a páros írásjelek záró tagja után egyes írásjel vagy bekezdésvég következik, a szóköz természetesen elmarad.

2. Ügyeljenek az egyes írásjelek helyes megjelenítésére, még akkor is, ha ezeket a számítógép billentyűzetéről általában közvetlenül nem lehet elérni! Meg kell különböztetni a (kis)kötőjelet vagy más funkciójában elválasztójelet (ez megtalálható a billentyűzeten, ANSI kódja: ALT + 45), a nagykötőjelet (kódja: ALT + 0150) és a gondolatjelet (kódja: ALT + 0151). Nem használható a két alsó (nyitó), illetve felső (záró) vesszőből összetett idézőjel (ALT + 0132:  „ és 0148 ”) helyett a "macskaköröm", s ügyelni kell rá, hogy az általában a jelentés megadására használt aposztróf (felső vessző, ALT + 0146 ’) nem azonos a 'fél macskakörömmel'. Ritkább hiba, de szintén kerülendő a per jel / alkalmazása zárójelek ( ) helyett.

3. Fontos tudni, hogy a nyelvészetben speciális jelentésben használt kiskötőjel esetében — leginkább a toldalékok előtt állva (pl. -ság, -ség) vagy ha a kötőjelet tapadó írásjel követi (pl. ló-, lova-) —, mikoris nem szeretnénk, ha az kötőjel után következő betűk új sorban kezdődnének, nem a szokásos kötőjelet, hanem az egyes szövegszerkesztőkben különböző módon (a WinWord esetében a CTRL + SHIFT + kötőjel kombinációval) beírható ún. nem törhető kötőjelet kell alkalmazni.

4. A szakdolgozat szebb lapelrendezéséhez szükség kehet a szavak sorvégi elválasztására. Erre tökéletesen alkalmas az automatikus elválasztás:

Amennyiben az automatikus elválasztás hibásan vagy nem választ el bizonyos (számára ismeretlen) szavakat, akkor feltételes elválasztójelet (a WinWord esetében CTRL + kötőjel) használják erre, ez ugyanis csak akkor jelenik meg a szövegben, ha sorvégére kerül, egyéb esetekben, a például a szöveg áttördelésekor, újabb részek beírásakor a nyomtatásban nem látszik.

5. Bizonyos egybetartozó rövidítést is tartalmazó kifejezések esetében nem szerencsés, ha a kifejezés második fele külön sorba kerül, például a számok és mértékegységek (12 kg), egybetartozó fogalmak (V. kerület), rövidítések (i. m., i. h.). Ezek esetében a kifejezés tagjai közé írjanak ún. nem törhető szóközt (a WinWord esetében CTRL + szóköz).

6. Zárójelek, idézőjelek hierarchiáját, az elválasztójelek, kötőjelek, gondolatjelek használati módját és egyéb írásjelhasználati szabályokat ld. az AkH.¹¹ 250–275. pontjában.

7. Inkább tipográfiai, mint helyesírási hibák elkerülése végett ügyeljenek rá, hogy a kisebb számokat inkább betűvel írják, valamint hogy a szövegben szereplő rövidítések teljes alakjukban kiírva szerepeljenek.

8.

A dolgozat külső formájára és a tipográfiájára, valamint a mondanivaló tagolására, a rövidítésszerű jelekre stb. vonatkozó egyéb itt nem közölt tudnivalókat ld. intézetünk kiadványaiban. (Ld. még: Benkő Loránd: Tudnivalók a Magyar Nyelv közleményeinek alakításmódjához. MNyTK. 129. sz. Bp., 1972; Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp.)

Szakdolgozati témák 2002-ben:

Nyirkos István:

Szikszainé Nagy Irma:

Kis Tamás: