Az itt közreadott leírás nyers
vázlat volt eredetileg is, ami csak azért volt hozzáférhető, mert bíztam benne,
hogy a szükséges segítség ebből is kihámozható.
E szöveg „elkészülte” óta nagyon sok idő telt el, így az alább olvashatók már
nem csak hiányosnak, de elavultnak is tekintendők. Megváltozott a Magyar
Nyelvjárások hivatkozási rendszere, rövidítései stb. Míg el nem készül egy új
leírás a technikai tudnivalókról, ezt az alábbi leírást megtartjuk, de immár ne
útmutatónak tekintsék, hanem csak olyan gyűjteménynek, ami esetleg segíthet
bizonyos szerkesztési problémák megoldásában. Ha bármilyen kérdésük adódik,
inkább forduljanak a Magyar Nyelvjárások technikai szerkesztőjéhez.
Kis Tamás
Az alábbiakban összefoglalt tudnivalók elsősorban a magyar nyelvészetből záródolgozatot író, a tudományos publikációk készítésében még kevéssé jártas egyetemi hallgatók számára készültek, mivel azonban ezek a formai követelmények megegyeznek a Magyar Nyelvjárások több-kevesebb következetességgel alkalmazott gyakorlatával, — elsősorban a cikkek formai-technikai kivitelezése terén — évkönyvünk szerzői is hasznát vehetik az itt írottaknak.
A Magyar Nyelvjárások közleményeinek alakításmódjáról általánosságban elmondható, hogy évkönyvünk — néhány kisebb eltéréstől eltekintve — a Benkő Loránd által a Magyar Nyelv szerzői számára összefoglalt elveket (Tudnivalók a Magyar Nyelv közleményeinek alakításmódjához. MNyTK. 129. sz.) tekinti mérvadónak. Éppen ezért itt leginkább az ettől való eltérésekre térünk ki.
Kérjük szerzőinket, hogy a Magyar Nyelvjárásokba szánt kézirataikat Word vagy valamilyen más Windows operációs rendszer alatt futó szövegszerkesztővel (ha lehetséges, Word, ha nem lehetséges, RTF (esetleg TXT) formátumban is elmentve) készítsék el, és a szerkesztők címére lemezen (floppyn) és kinyomtatva is juttassák el. Nem szövegszerkesztővel készített cikkeket csak kivételes esetben áll módunkban elfogadni.
A Magyar Nyelvjárások publikációinak elkészítéséhez használhatják az előre elkészített 6.0-ás Word sablonfile-okat (stíluslapokat), melyek segítségével külön formázás nélkül is a Magyar Nyelvjárások formátumában, megfelelő betű- és bekezdés-beállításokkal dolgozhatnak. Ezeket a stíluslapokat a nevükre való kattintással tölthetik le: az MNYJCIKK.ZIP file-ban a tanulmányok stíluslapja, az MNYJ_ISM.ZIP file-ban az évkönyv „Ismertetések, bírálatok” részének stíluslapja, az MNYJ_NYJ.ZIP-ben a „Nyelvjárási adatok”, az MNYJ_EML.ZIP file-ban pedig a „Megemlékezések” stíluslapja található. (Mivel a ezek a sablonfile-ok nem nagy méretűek, tömörítés nélkül is megtalálhatók itt: MNYJCIKK.DOT | MNYJ_ISM.DOT | MNYJ_NYJ.DOT | MNYJ_EML.DOT.)
A letöltött file-okat másolják a Word szövegszerkesztőjük már meglévő DOT kiterjesztésű sablonjai mellé (általában a \Word\TEMPLATE könyvtárba), és ezután a Fájl — Új... menüpontokra való kattintás után kiválaszthatják a kívánt stíluslapot.
Ha a sablonok letöltése nélkül kívánja a Magyar Nyelvjárások formátumát előállítani, akkor a következő beállításokat kell alkalmaznia:
Lapméret:
A/4-es méretű lapon az alsó-felső margó 5,25 cm, a jobb-bal margó 4,2 cm; a lábléc: 4,6 cm
Oldalszám: láblécben, igazítás: kívül.
A bekezdések beállításai:
TANULMÁNYOK STÍLUSA:
A MNyj. cikkeinek szövegét Stílus formázású bekezdésekkel szedjük. Az egyes cikktípusokban használt betű- és bekezdésformátumok alapbeállításai (ezeket a Formátum — Stílus... menüpontban kell beállítani) a következők:
FŐCÍMEK:
Betűformátum: 13 pontos kövér Times New Roman CE kisbetű (nagy kezdőbetűvel)
1. Bekezdésformátum: Ha utána nem áll alcím (a stílus neve: Címsor
1; automatikusan generált, stílussal formázott): középre zárt, pontosan
14 pont sortávolság, előtte 42 pont, utána 28 pont térköz
2. Bekezdésformátum: Ha utána alcím következik (a stílus neve:
Címsor 2; automatikusan generált, stílussal formázott): középre igazított,
pontosan 14 pont sortávolság, előtte 42 pont, utána 0 pont térköz
3. Az ismertetések esetében a cím eltérő (a stílus neve: Címsor
4; automatikusan generált, stílussal formázott):
Betűformátum: 11 pontos normál Times New Roman CE
Bekezdésformátum: középre zárt, pontosan 13,2 pont sortávolság,
előtte 42 pont, utána 28 pont térköz
ALCÍMEK: (a stílus neve: Címsor 3)
Betűformátum: 11 pontos kövér Times New Roman CE kisbetű (nagy kezdőbetűvel)
Bekezdésformátum: középre zárt, pontosan 13,2 pont sortávolság,
előtte 6 pont, utána 28 pont térköz
SZÖVEGTÖRZS (a stílus neve: Szöveg) A tanulmányok szövegének
írására.
Betűformátum: 11 pontos normál Times New Roman CE betű
lábjegyzet-index (a szövegben): = Lábjegyzet-hivatkozás (automatikusan
generált stílus; leírását ld. alább).
Bekezdésformátum: Sorkizárás, pontosan 13,2 pont sortávolság,
első sor 0,5 cm bekezdéssel, előtte–utána nincs térköz
LÁBJEGYZETINDEX (a stílus neve: Lábjegyzet-hivatkozás;
automatikusan generált stílus) A lábjegyzetek szövegbeli és lábjegyzet
előtti sorszámához.
Betűformátum: 7 pontos normál Times New Roman CE, felső index
Bekezdésformátum: Sorkizárás, pontosan 10 pontos sortávolság,
első sor 0,5 cm bekezdéssel
LÁBJEGYZETSZÖVEG (a stílus neve: Lábjegyzetszöveg; automatikusan
generált stílus). A lábjegyzet szövegének írására.
Betűformátum: 9 pontos normál Times New Roman CE betű
Bekezdésformátum: Sorkizárásos, pontosan 10 pont sortávolság,
első sor 0,5 cm bekezdéssel, előtte–utána nincs térköz
SZERZŐ NEVE (a stílus neve: Szerző) A tanulmány végén
a szerző nevének beírására.
Betűformátum: 11 pontos normál kis kapitális Times New Roman CE
betű
Bekezdésformátum: Jobbra zárt, pontosan 13,2 pontos sortávolság,
előtte–utána nincs térköz
A lábjegyzeteket a lapalján a láblécben helyezzék el, folyamatosan arab számokkal számozva. A címhez járuló lábjegyzeteket *-gal jelölve. A lábjegyzetek szövegét nem kell vonallal elválasztani a szövegtől, csak akkor, ha a lábjegyzet szövege átnyúlik a következő oldalra. Ez ilyen folytatódó lábjegyzet elválasztása: hasáb hosszúságú normál vonal
Ha a cikk jellegzetességei miatt eltérő bekezdésformátumot kell használnia, ezt jelezze a margón és a Szövegből készített Egyéb nevű, stílussal formázott bekezdésben helyezze el ezt a szövegrészt..
Betűcsalád:
A Magyar Nyelvjárások szövegeit a Windows-ban használt Times New Roman betűcsaládból szedjük (Times New Roman: nyugat-európai nyelvek latin betűs ábécéinek karakterei, Times New Roman CE: kelet- és közé-európai nyelvek latin betűs ábécéinek karakterei és Times New Roman Cyr: szláv nyelvek cirill ábécéinek karakterei, mindegyik Normál, Dőlt, Félkövér, Félkövér dőlt stílusban is). A nem ebből a három betűkészletből szedett (például a Symbol vagy a szerző által készített fontokból való) betűket kérjük a cikk kinyomtatott változatának margójára kivetítve jelezni, ugyanis a magyar egyezményes, a finnugor és a nemzetközi (APhI) fonetikus átírás, valamint az (ó)görög, arab, héber stb. ábécék betűit, a nyelvészeti jeleket, valamint a kövér betűstílust más, a KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszékén készített betűkészletekből szedjük. Amennyiben a tanulmány nagyobb számban tartalmaz a Times New Roman betűcsaládból hiányzó betűket, kérjük, ide kattintva töltse le a szükséges fontokat, és ezeket használja a szövegben.
A Magyar Nyelvjárásokba küldött cikkekben a következő kiemelésformákat használják:
| kurzív (nyelvi adatok kiemelésére) | normál kurzív (dőlt, italic) betűstílussal | A szóhoz a toldalékot kötőjellel kapcsolják (séd-del); a tapadó írásjelek (pont, kettőspont, vessző, pontosvessző, kis- és nagykötőjel, fekiáltó- és kérdőjel, hármaspont, idézőjelek, aposztróf, zárójelek) szintén kurzívak. |
| kapitälchen (szaktudományi szerzők nevének kiemelésére) | kapitälchen (kis kapitális, kis nagybetű, small caps) betűstílussal | A szóhoz a toldalékot közvetlenül kell kapcsolni (BÁRCZIval), a többjegyű betűvel kezdődő nevek első betűjének csak az első eleme nagybetű (CZUCZOR). |
| félkövér (címek és mondanivaló tagolására szolgáló számok, betűk, kiemelésére) | félkövér (bold, semibold) betűstílussal | A szóhoz a toldalékot kötőjellel kell kapcsolni (séd-del); a tapadó írásjelek általában szintén félkövérek. |
| kövér (címszavak kiemelése, szemben az utaló címszavakkal) | kövér (bold, extrabold) betűstílussal | Ld. a félkövérnél. |
| ritkítás (értelmi kiemelés jelölésére) | 3 ponttal ritkítva | A szóhoz tartozó toldalékot és a tapadó írásjeleket is ritkítani kell a szó előtt és után álló szóközzel együtt. |
| ritkított kurzív (szöveg vagy mondat terjedelmű nyelvi adat közlésén belüli kiemelésre) | kurzív ritkítva három ponttal | Ld. a kurzívnál és a ritkítottnál. |
Írógéppel írott szövegben a kurzív stílus egyszeres aláhúzással, a kapitälchen kétszeres aláhúzással (az felső vonal egyenes, az alsó hullámos), a félkövér és a kövér dupla aláhúzással, a ritkítás szaggatott aláhúzás-sal, a ritkított kurzív pedig kétszeres aláhúzással (az felső vonal egyenes folyamatos, az alsó szaggatott) jelölendő.)
A további tipográfiai tudnivalókat ld. MNyTK. 129. sz. 15–18 (eltérések esetében értelemszerűen az itt írottak az érvényesek); vö. Gyurgyák János, Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp., 1996. 224–34.
Kérjük szerzőinket, hogy ügyeljenek a magyar helyesírás azon szabályainak betartására is, amelyeknek megszegésére a számítógép billentyűzete csábíthat (és amelyeknek pontos bemutatása a HTML formátum miatt itt nem lehetséges):
1. Ügyeljenek a tapadó és nem tapadó írásjelek pontos gépelésére! A mondatot, tagmondatot záró írásjelek tapadnak, tehát szóköz nélkül járulnak az előttük álló szóhoz, de utánuk — a bekezdésvégi helyzettől eltekintve — mindig van szóköz. Ilyen a pont, a kettőspont, a vessző, a pontosvessző, a kérdőjel és a felkiáltójel. A páros írásjelek közül a zárójelek és az idéző jelek, valamint a jelentés megadást mutató félidézőjelek nyitó tagja az őt követő, a záró tag pedig az őt megelőző szóhoz tapad. Szóköz az első tag előtt, illetve a záró tag után áll. Nem kell szóköz, azaz mindkét oldalán tapad a nagykötőjel, viszont szóköz áll a gondolatjel előtt és után is. (A gondolatjel és nagykötőjel megkülönböztetésére ld. az AkH.11 246., 248. b), 250–252., 256. b)–c), 258., 259., illetve 263. pontját.) Ha a páros írásjelek záró tagja után egyes írásjel vagy bekezdésvég következik, a szóköz természetesen elmarad.
2. Ügyeljenek az egyes írásjelek helyes megjelenítésére, még akkor is, ha ezeket a számítógép billentyűzetéről általában közvetlenül nem lehet elérni! Meg kell különböztetni a (kis)kötőjelet vagy más funkciójában elválasztójelet (ez megtalálható a billentyűzeten, ANSI kódja: ALT + 45), a nagykötőjelet (kódja: ALT + 0150) és a gondolatjelet (kódja: ALT + 0151). Nem használható a két alsó (nyitó), illetve felső (záró) vesszőből összetett idézőjel (ALT + 0132 „ és 0148 ”) helyett a "macskaköröm", s ügyelni kell rá, hogy az általában a jelentés megadására használt aposztróf (felső vessző, ALT + 0146 ’) nem azonos a 'fél macskakörömmel'. Ritkább hiba, de szintén kerülendő a per jel / alkalmazása zárójelek ( ) helyett.
3. Fontos tudni, hogy a nyelvészetben speciális jelentésben használt kiskötőjel esetében — leginkább a toldalékok előtt állva (pl. -ság, -ség) vagy ha a kötőjelet tapadó írásjel követi (pl. ló-, lova-) —, mikoris nem szeretnénk, ha az kötőjel után következő betűk új sorban kezdődnének, nem a szokásos kötőjelet, hanem az egyes szövegszerkesztőkben különböző módon (a Word esetében a CTRL + SHIFT + kötőjel kombinációval) beírható ún. nem törhető kötőjelet kell alkalmazni.
A tipikus számítógépes hibák közül még az alábbiakra szeretnénk figyelmüket felhívni:
4. Az évkönyvbe szánt szöveg tartalmi és technikai javítások miatt (szerkesztés, másik szövegszerkesztőbe tördelés, nyomtatóátállítás stb.) valószínűleg nem pontosan ugyanabban a formában fog megjelenni, mint amilyenben a szerzője elkészítette. Éppen ezért a szövegben csak azokat a formázásokat szabad végrehajtani, amelyek a későbbiekben nem okozhatnak zavart a szöveg tördelésében. Kérjük, kerüljék a tabulátorok használatát, és ne használjanak szóközöket se a szavak „beállításához” (vagyis ne legyenek a szövegben tabulátorok, és ne szerepeljen a szövegben egymás mellett egynél több szóköz). A szövegtagolást bekezdésformázással és (vonalazás nélküli) táblázatok alkalmazásával oldják meg, vagy tekintsenek el a formázástól, és inkább egy mellékelt mintán, sablonon vázolják formázási elképzelésüket.
5. Nem szükséges a szavak sorvégi elválasztása sem. Amennyiben mégis szükségesnek látják, akkor feltételes elválasztójelet (a Word esetében CTRL + kötőjel) használják erre, ez ugyanis csak akkor jelenik meg a szövegben, ha sorvégére kerül, egyéb esetekben, a például a szöveg áttördelésekor a nyomtatásban nem látszik.
6. Bizonyos egybetartozó rövidítést is tartalmazó kifejezések esetében nem szerencsés, ha a kifejezés második fele külön sorba kerül, például a számok és mértékegységek (12 kg), egybetartozó fogalmak (V. kerület), rövidítések (i. m., i. h.). Ezek esetében a kifejezés tagjai közé nem törhető szóközt írjanak (a Word esetében CTRL + szóköz).
7. Zárójelek, idézőjelek hierarchiáját, az elválasztójelek, kötőjelek, gondolatjelek használati módját és egyéb írásjelhasználati szabályokat ld. az AkH.11 250–275. pontjában.
8. Inkább tipográfiai, mint helyesírási hibák elkerülése végett ügyeljenek rá, hogy a kisebb számokat inkább betűvel írják, valamint hogy a szövegben szereplő rövidítések teljes alakjukban kiírva szerepeljenek.
A gépelés külső formájára és a tipográfiára vonatkozó egyéb itt nem közölt tudnivalókat ld. MNyTK. 129. sz. 5–9 és 15–18.
Ld. MNyTK. 129. sz. 11–15.
Ld. MNyTK. 129. sz. 19–23.
Ld. MNyTK. 129. sz. 25–33.
Évkönyvünk az utóbbi években a szerzői kéziratokból kirajzolódó tendenciának megfelelően a hagyományos hivatkozás mellett a szerző_(család)neve évszám: oldalszám típusú hivatkozásokat (ez esetben a tanulmány végén irodalomjegyzéket is közölve) is alkalmazza (a továbbiakban ezt modern hivatkozás-nak nevezzük). Szerzőink maguk dönthetik el, hogy melyiket kívánják alkalmazni. A modern hivatkozás akalmazása nem igényel külön magyarázatot, de ahol szükséges (pl. a bibliográfiabeli címleírásoknál), külön is kitérünk rá. Az alábbiak tehát elsősorban a hagyományos hivatkozás során követendő eljárára vonatkoznak, amikor a tanulmányban ne közlünk külön irodalomjegyzéket.
A legfontosabbakat ld. MNyTK. 129. sz. 35–40.
Ha a Magyar Nyelvjárásokba szánt cikkének hivatkozásaiban, címleírásaiban a magyar nyelvtudomány hagyományos jelölési rendszerének évkönyvünk utóbbi köteteiben alkalmazott, némileg módosított változatát kívánja használni, az alábbiak szerint járjon el: a szerző és a mű címe között vessző, a közlemény és lelőhelye között kettőspont álljon; a folyóiratok, sorozatok évfolyamait, köteteit arab, a többkötetes könyvek egyes köteteit pedig római számmal kell jelölni (pl. Angyal Endre, Röpcsi: Nyr. 77: 313–4; Grétsy László, Ifjúsági nyelv: NyKk. I, 968–72).
Eltérés évkönyvünkben a Magyar Nyelv hivatkozási rendszerétől, hogy amennyiben az i. m. (= idézett mű) rövidítés előtt szerepel a szerző neve, vesszőt kell használni (Bárczi, i. m.). A helyre utaló i. h. (= idézett hely) és uo. (= ugyanott) a szerző neve után kettőspontot kíván (Bárczi: i. h.; Balassa: uo.).
A MNyj.-ban az ún. egyszerűsített bibliográfiai leírás (Gyurgyák János, Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp., 1996. 124–5) követelményei szerint kell az idézett szakirodalom adatait megadni. A hivatkozásokat, kérjük, a szövegbe építse be, külön irodalomjegyzéket csak indokolt esetben közlünk. [A záródolgozatot írók ezzel ellentétesen járjanak el: a dolgozat végén mindig szerepeljen szakirodalomjegyzék!]
A közismert, a magyar nyelvészeti szakirodalomban állandó rövidítéssel rendelkező művekre elegendő csak rövidítve hivatkozni. [Ezeket a munkákat a modern hivatkozás esetén is rövidítéssel használjuk, de természetesen ezeket is felvesszük az irodalomjegyzékbe.] A cikkben gyakrabban használt műveket célszerű az első előfordulásnál rövidíteni, és ezen a helyen a műről az alábbi információkat közölni.
1. Könyvleírás adatai:
Például:
Hagyományos leírás:
A magyar nyelv történeti nyelvtana. Főszerk. Benkő Loránd. I. kötet.
A korai ómagyar kor és előzményei. Bp., 1991. || Modern leírás: Benkő Loránd
főszerk. (1991): A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar
kor és előzményei. Budapest.
Bárczi Géza, A „pesti nyelv”. (MNyTK. 29. sz.) Bp., 1932.
||
Bárczi Géza
(1932): A „pesti nyelv”. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 29.
sz. Budapest.
Bárczi Géza, Magyar szófejtőszótár. Bp., 1942.
||
Bárczi:
SzófSz. =
Bárczi Géza:
Magyar szófejtőszótár. Budapest, 1942.
Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Negyedik, bővített
és javított kiadás. Bp., 1988.|| FNESz. =
Kiss Lajos:
Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Negyedik, bővített
és javított kiadás. Budapest, 1988.
Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály, A magyar fattyúnyelv szótára. I–XXIV. füzet.
(Kézirat). Bp., 1945–1962, 1967. ||
Zolnay–Gedényi
=
Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály:
A magyar fattyúnyelv szótára. I–XXIV. füzet.
(Kézirat). Budapest, 1945–1962, 1967.
Temesi Mihály, A magyar nyelvtudomány. (Irányok és eredmények a felszabadulás
óta). Bp., 1980. ||
Temesi Mihály
(1980): A magyar nyelvtudomány. (Irányok és eredmények a felszabadulás óta).
Budapest.
2. Csak bibliográfiában közlendő: Periodikák, sorozatok leírásának adatai:
Például:
Édes Anyanyelvünk (Folyóirat). Bp., 1979–. || Édes Anyanyelvünk (Folyóirat). Bp., 1979–.
Magyar Népnyelv (Évkönyv). Debrecen, 1939–1949. || Magyar Népnyelv
(Évkönyv). Debrecen, 1939–1949.
3. Könyvben megjelent cikk vagy könyvrészlet leírásának adatai:
Például:
Benkő Loránd, Irodalmi nyelv — köznyelv: A magyar nyelv rétegződése.
(A magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusának előadásai). Szerk.
Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1988. I, 15–33, vagy (amennyiben a könyvnek
van rövidítése): Benkő Loránd, Irodalmi nyelv — köznyelv: MNyRét. 15–33
|| Benkő Loránd
(1988): Irodalmi nyelv — köznyelv. In: A magyar nyelv rétegződése.
(A magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusának előadásai). Szerk.
Kiss Jenő–Szűts László. Budapest. I, 15–33, vagy (amennyiben
maga a könyv is szerepel az irodalomjegyzékben): Benkő Loránd
(1988): Irodalmi nyelv — köznyelv. In: Kiss–Szűts
1988: 15–33
4. Folyóiratban, évkönyvben (az évfolyamon belül folyamatos számozást használó periodikában) megjelent cikk vagy könyvrészlet leírásának adatai:
Például:
Bárczi Géza, A „pesti nyelv”: MNy. 27: 228–42, 284–95,
28: 85–96 || Bárczi Géza
(1931–1932): A „pesti nyelv”. Magyar Nyelv, 27: 228–42, 284–95,
28: 85–96
5. Folyóiratban, heti- és napilapban, újságban (az évfolyamon belül nem folyamatos számozást használó periodikában) megjelent cikk vagy könyvrészlet leírásának adatai:
Például:
Kovalovszky Miklós, Az ifjúság nyelvéről: Valóság 6 (1963)/5: 66–75
|| Kovalovszky Miklós
(1963a): Az ifjúság nyelvéről. Valóság, 6/5: 66–75
Kovalovszky Miklós, Az ifjúság nyelvéről: Somogyi Néplap 20/203 (1963.
szeptember 1.): 5 || Kovalovszky Miklós
(1963b): Az ifjúság nyelvéről. Somogyi Néplap, 20/203 (1963.
szeptember 1.): 5
6. Sorozatban megjelent cikk vagy könyvrészlet leírásának adatai:
Például:
SZÉPE GYÖRGY,
Vegyes magánhangzójú szavaink illeszkedésének kérdéséhez: NytudÉrt. 17. sz.
105–129 || SZÉPE
GYÖRGY
(1958): Vegyes magánhangzójú szavaink illeszkedésének kérdéséhez. In: Magyar
hangtani dolgozatok. Szerk. BENKŐ
LORÁND.
Nyelvtudományi Értekezések 17. sz. Budapest. 105–129
Ld. MNyTK. 129. sz. 41–45; a korrektúrajelek részletes leírását ld. Gyurgyák János, Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp., 1996. 271–83.
Szerzőinknek általában egy levonatot küldünk, de természetesen amennyiben az első szerzői korrektúra után további korrigálási lehetőséget kér a szerző a javítást követően, újabb levonatotot is kaphat. Mivel a Magyar Nyelvjárások tördelésekor arra törekszünk, hogy az egyes cikkek páros oldalon fejeződjenek be, kérjük, hogy az utólagos pótlások beszúrásakor ezt vegyék figyelembe.
Ld. MNyTK. 129. sz. 47–62; TESz., NyKk. [A modern hivatkozás során csak a legfontosabb kézikönyveket rövidítjük.]
Az alábbiakban (folyamatosan bővítve) közzétesszük a Magyar Nyelvjárásokban használt rövidítések nem teljes listáját (a rövidítésekre nézve a TESz. és a NyKk. rövidítéseit, illetve rövidítési gyakorlatát tekintjük irányadónak):