Igévé vált tettek. Az igeragozás megjelenése a magyar gyermeknyelvben
Előadó: Wéber Katalin (PTE, Idegen Nyelvi Titkárság)
Helyszín: MTA Debreceni Területi Bizottság (DAB) székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.), I. emelet „C” terem (Kis előadó)
Időpont: 2013. március 25. (hétfő) 16:00
A kutatók számára még ma sem teljesen világos, hogy miként zajlik le az anyanyelvtanulás könnyűnek látszó folyamata, miért van az, hogy a kisgyermekek pár év leforgása alatt minden különösebb erőfeszítés nélkül, játszi könnyedséggel tanulják meg anyanyelvüket, miközben a felnőtteknek az idegen nyelvek megtanulásához vezető út már fáradságos szótanulással és gyakorlással van kikövezve.
A nemzetközi nyelvészeti diskurzusban évtizedek óta progresszív és kiemelt kutatási terület az első nyelv elsajátításának vizsgálata. Ma már nemcsak egymással szembenálló nyelvelméletek, hanem rivális pszicholingvisztikai kísérletek vitájának terepe is az embergyermek anyanyelvének ontogenetikus kiépülését leíró kutatás, aminek legfőbb oka az, hogy a nyelvelsajátítás modellezése részletező képet adhat az emberi agy működésének elveiről. Végső soron a tudósok az ember önnön meghatározottságainak titkát keresik: miféle csak az emberre jellemző szimbolikus jelkombinációkat használunk, hogy kifejezzük magunkat, vagy éppen a múlt kultúráját értsük meg általuk? És milyen a magyar nyelvre jellemző tipikus jelkombinációkkal kezd el beszélni egy magyar kisgyerek?
Wéber Katalin előadása a magyar nyelvvel kapcsolatos kérdésfeltevésekkel járul hozzá ehhez a kutatáshoz: a nyelvelsajátítás adatvezérelt vizsgálatán keresztül a magyar nyelv egy sajátos jelenségének, a kétféle igeragozás működésének újrafelfedezésére vállalkozik. Az előadás kognitív-funkcionális grammatikai alapozása és a konkrét korpuszadatok elemzése új fényben mutatja a gyermeki igés konstrukciókat. A kisgyermek, miközben anyanyelve igemintázataira támaszkodik, rávilágít a magyar grammatika még feltárásra váró, nagyon is létező összefüggéseire. Az előadás e nyomkereső és nyomértelmező rengetegbe vezet el.
Az előadás ajánlója a Nyest.hu-n:
Az előadás prezentációi:
Az előadásban bemutatott videók:
Napsugár beszélget Anyucival :) 8 hetes
Az előadás videofelvétele:
Az előadás letölthető, a kivetített diákat külön ablakban mutató videofelvétele a Videotoriumon látható.
Irodalom:
Dugántsy Mária (2001): A magyar igeragozás tárgyi vonatkozásairól. In: Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére. Debrecen−Jyväskylä. 121−126.
Geeraerts, Dirk−Cuyckens, Hubert szerk. (2007): The Handbook of Cognitive Linguistics. Oxford: Oxford Univerity Press.
Havas Ferenc (2004): Objective conjugation and medialisation. Acta Linguistica Hungarica 51/1−2: 95−141.
Hegedűs Rita (2010): Életlen kategóriák: elmélet és alkalmazás. In: Hungarológiai évkönyv 11. Pécs. PTE. 22−43.
Hopper, Paul J.–Thompson, Sandra A. (1980). Transitivity in Grammar. Language 56/2: 251–299.
Horváth László (2003): Hibák és furcsaságok a határozottságbeli egyeztetésben. Magyar Nyelv 99: 25−33.
Karmiloff-Smith, Annette (1996): Túl a modularitáson. A kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése. In: Pléh Csaba szerk. (1996): Kognitív tudomány. Budapest. Osiris Kiadó. 254−281.
Kassai Ilona (1999): Szótaghatárok és fonológiai jólformáltság nagycsoportos óvodások intuitív szótagolásában. In: Kassai szerk.: Szótagfogalom – szótagrealizációk. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. 131−142.
Klemm Antal (1928): Magyar mondattan történeti alapon. I. Budapest.
Klemm Antal (1942): Magyar mondattan történeti alapon. II. Budapest.
Kubínyi Kata (2008): A magyar morfoszintaxis és a párbeszéd grammatikája. Mikor implicit és mikor explicit az 1. és 2. személyű tárgy a magyarban? In: Tátrai Szilárd−Tolcsvai Nagy Gábor szerk.: Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Budapest. Tinta Kiadó. 231−240.
MacWhinney, Brian (1985): Hungarian Language Acquisition as an Exemplification of a General Model of Grammatical Development. In: Slobin, Dan I. szerk.: Cross-linguistic studies of language acquisition. Hillsdale New Jersey, London. Lawrence Erlbaum Associates Publishers. 1069−1155.
Pléh Csaba (1998): A mondatmegértés a magyar nyelvben. Budapest: Osiris Kiadó.
Tomasello, Michael (2003): Constructing a Language. A Usage-Based Theory of Language Acquisition. Cambridge. Mass. Harvard University Press.
Wéber Katalin (2011): A kétféle igeragozás elkülönülése. (PhD-értekezés). Pécs.
A 2013. évi tavaszi társas-kognitív nyelvészeti előadás-sorozat sorozat további előadásai:
1. Kálmán László (MTA Nyelvtudományi Intézet; MTA–ELTE Elméleti Nyelvészeti Kihelyezett Tanszék): Mi a szabályos, és mi a szabálytalan? (2013. február 25.) – További részletek az előadás honlapján.
2. Szabó Tamás Péter (MTA Nyelvtudományi Intézet): Szabály, vélemény vagy hagyomány? Nyelvi értékítéletek nyomában (2013. március 4.) – További részletek az előadás honlapján.
3. Békés Vera (MTA Filozófiai Intézet; EKF Filozófia Tanszék): Réger Zita hagyatéka (2013. március 11.) – További részletek az előadás honlapján.
4. Tompa Tamás (ME Preventív Medicina Tanszék; Department of Neuroscience, Medical University of South Carolina, Charleston): Van képünk hozzá? Avagy mire KÉPes a posztmodern idegtudomány társas környezetben (2013. március 18.) – További részletek az előadás honlapján.
6. Gyarmathy Zsófia (Applied Logic Laboratory, Budapest): A bizonytalanság két arca: hiány és variáció a fonológiában (2013. április 8.) – További részletek az előadás honlapján.
7. Nemes László (DE OEC, Egészségügyi Humán Tudományok Tanszék): A moralitás fogalma társas-intuicionista megközelítésben (2013. április 15.) – További részletek az előadás honlapján.