A családfamodell és következményei
Előadó: Fehér Krisztina
Helyszín: a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos III. sz. Kollégiuma (Debrecen, Egyetem tér 1., a főépület mögött), 5. emeleti előadóterem
Időpont: 2011. február 14. 16:00
Schleicher családfamodelljére alapozva az összehasonlító nyelvtudományban a 19. század második felétől axiómának számít, hogy a közösségi értelemben vett nyelvek mindig egyetlen előzményre vezethetők vissza, ezért rokonsági viszonyaik is kizárólag erre az alapnyelvre hivatkozva jelölhetők ki.
Az előadás arra kíván rámutatni, hogy ez a közkeletű vélekedés nem más, mint a családfa-metafora szükségszerű, a priori következménye, amely azonban a valós nyelvi folyamatoknak nemigen felel meg. Az evolúcióelmélet ötletére is támaszkodó schleicheri koncepció – többek között Darwin biológiai törzsfájának mechanikus és félreértésekkel terhelt adaptációja miatt – a nyelvek genezisének modellezésére eleve, pusztán szerkezetéből adódóan alkalmatlannak látszik. A nyelvek alakulástörténetének egyes sajátosságait ugyanis aránytalanul hangsúlyozza, miközben a többit az észrevehetetlenségig elrejti, ezáltal – a rokonság fogalmi értelmezését szűkre szabva – a folyamatokról egyoldalúan torz képet közvetít, az eredendő nyelvkeletkezésről pedig nem is tud számot adni.
Bár az előadás a kérdéshez ezúttal még elsősorban a problémák bemutatása felől közelít, a kritikai elemzés nem önmagáért való: annak a rokonsági hálómodellnek az elméleti-módszertani hátterét alapozza meg, amit a sorozat következő darabja állít majd a családfaábra helyébe.
Az előadás rövid összefoglalója:
Az előadás rövid összefoglalója a nyest.hu-n olvasható.
Az előadás videofelvétele:
Az előadás letölthető, a kivetített diákat külön ablakban mutató videofelvétele a Videotoriumon látható.
Kapcsolódó szakirodalom:
Békés Vera (1997): A hiányzó paradigma. Debrecen.
Cseresnyési László (2004): Nyelvi ökológia: kontaktusok és konfliktusok. In: Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák avagy a nyelv antropológiája. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 37. sz.) Budapest. 198–228.
Gombocz Zoltán (1906/1938): A nyelvek egysége. In: Zsirai Miklós (szerk.): Gombocz Zoltán összegyüjtött művei. Első kötet. Budapest. 5–8.
Hajdú Péter (1966): Bevezetés az uráli nyelvtudományba. (A magyar nyelv finnugor alapjai). Budapest.
Kampis György (2005): Bevezető tanulmány. Darwin és A fajok eredete. In: Darwin, Charles (1859/2005): A fajok eredete. Természetes kiválasztás útján. Budapest. VII–XL. (link)
Pusztay János (1977): Az „ugor–török háború” után. (Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből). Budapest.
Róna-Tas András (1978): A nyelvrokonság. (Kalandozások a történeti nyelvtudományban). Budapest.
Sándor Klára (2010): A metafora rabságában. Galamus-csoport. (Napi közéleti reflexiók). 2010. augusztus 7. (link)
Szilágyi N. Sándor (1999): A szent mókus, avagy a módszer buktatói. In: Pozsgai Péter (szerk.): Tűzcsiholó. (Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére). Budapest. 345–65. (link)
H. Varga Márta (2001): A kreol nyelvek kialakulása és az anyanyelv-elsajátítás, nyelvkeletkezés kérdése. Magyar Nyelvőr 125: 242–9. (link)
A Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe sorozat további előadásai:
1. Anyanyelv és közösség – a nyelv fogalmának klasszikus és modern értelmezése (2011. február 7.)
3. Az affinitástól a hálókig, avagy a nyelvek filogenezise (2011. február 21.)
4. A nyelvi folyamatok mechanizmusa: szabályos és analógiás változások? (2011. február 28.)
5. A nyelv ontogenezise és a standard grammatikák – a hangok és fonémák példája (2011. március 7.)
6. A beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa (2011. március 21.)
7. Grammatikai hangsorminták: a szótagok és a szó(jelentés) (2011. április 4.)
8. A morfoszintaxis és a prototípusok (2011. április 11.)
9. A nyelv modularizálódó hálógrammatikája (2011. április 18.)