Anyanyelv és közösség –
a nyelv fogalmának klasszikus és modern értelmezése
Előadó: Fehér Krisztina
Helyszín: a Debreceni Egyetem főépülete (Debrecen, Egyetem tér 1.), fszt. 4. terem
Időpont: 2011. február 7. 16:00
Az előadás egy olyan nyelvfogalom felvázolására törekszik, amely – az anyanyelv és a csoport szerves kapcsolatának tételéből kiindulva – az emberek nyelvét természetes valójában, társas közegébe ágyazva mutatja be. Napjaink meghatározó nyelvtudományi iskolái (az ún. történeti nyelvészet, valamint a strukturális és formális irányok) a nyelv és a közösség összetartozását elismerik ugyan, de ennek a relativitásra utaló köteléknek az elvi jelentőségét nem tudatosítják, így a nyelvet lényegében mégis abszolút módon közelítik meg.
A nyelv klasszikus értelmezéseinek problémáit az előadás rendhagyóan, a nyelvújítás és a nyelvművelés történetének példáján keresztül tárgyalja. Az ortológus–neológus szembenállás elemzésével a nyelvújításnak arra az eddig csak kevéssé emlegetett periódusára hívja fel a figyelmet, amelyikben a mesterségesen alkotott szavakat nem egy múlt- vagy jövőbeli eszményként elképzelt nyelvhez, hanem a beszélőközösség természetes mércéjéhez viszonyították.
Az előadás a neológia e szakaszát a későbbi nyelvműveléssel, illetve a 19–20. század nyelvészeti irányainak nyelvképével összevetve végül egy olyan, a közösség nyelvét megjelenítő metaforikus hálóhoz jut el, amiben sem az abszolút nyelvi norma, sem pedig a nyelvtudományból jól ismert homogén nyelvszokás, langue és „ideális beszélő” fogalmak nem értelmezhetők: mivel a háló a fizikailag is tetten érhető egyes nyelvek lazább-szorosabb társas kapcsolataiból szerveződik, csakis egy dinamikus és heterogén közösségi nyelvet körvonalazhat.
Az előadás rövid összefoglalója:
Az előadás rövid összefoglalója a nyest.hu-n olvasható.
Az előadás videofelvétele:
Az előadás letölthető, a kivetített diákat külön ablakban mutató videofelvétele a Videotoriumon látható.
Kapcsolódó szakirodalom:
Békés Vera (1997): A hiányzó paradigma. Debrecen.
Bodrogi Ferenc Máté (2005): Forrni kell a bornak, ha valaha tiszta akar lenni. Nyelvművelés volt-e a „nyelv mívelése” a nyelvújítás korában? Magyar Nyelvjárások 43: 69–94. (link)
Csetri Lajos (1990): Egység vagy különbözőség. (Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában). Budapest.
Fábián Pál (1984): Nyelvművelésünk évszázadai. Budapest.
Gombocz Zoltán (1925): Szily Kálmán mint nyelvész. Magyar Nyelv 21: 77–84.
Gombocz Zoltán (1931): Nyelvhelyesség és nyelvtudomány. Magyar Nyelv 27: 1–11.
Kazinczy Ferenc (1808/1916): Tübingai pályaműve a magyar nyelvről. (Régi Magyar Könyvtár 37. sz.) Budapest.
Kazinczy Ferenc (1819/1980): Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél. In: Szalai Anna (szerk.): Pennaháborúk. Nyelvi és irodalmi viták (1781–1826). Budapest. 546–62.
Kelemen János (1990): Nyelv és történetiség a klasszikus német filozófiában. Budapest.
Láncz Irén (1982): Szarvas Gábor. Újvidék.
Németh G. Béla (1960): A századvégi Nyelvőr-vitához. In: Pais Dezső (szerk.): Dolgozatok a magyar irodalmi nyelv és stílus történetéből. Budapest. 227–61.
Sándor Klára (2001): „A nyílt társadalmi diszkrimináció utolsó bástyája”: az emberek nyelvhasználata. Replika 45–46: 241–59. (link)
Sándor Klára (2001): Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola: a kisebbségi kétnyelvűség. In: Sándor Klára (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged. 83–110. (link)
Sándor Klára (2001): Nyelvművelés és ideológia. In: Sándor Klára (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged. 153–216. (link)
Sándor Klára (2003): Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Budapest. 958–95.
Teleki József (1816/1988): A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és szólásmódok által. Budapest.
A Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe sorozat további előadásai:
2. A családfamodell és következményei (2011. február 14.)
3. Az affinitástól a hálókig, avagy a nyelvek filogenezise (2011. február 21.)
4. A nyelvi folyamatok mechanizmusa: szabályos és analógiás változások? (2011. február 28.)
5. A nyelv ontogenezise és a standard grammatikák – a hangok és fonémák példája (2011. március 7.)
6. A beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa (2011. március 21.)
7. Grammatikai hangsorminták: a szótagok és a szó(jelentés) (2011. április 4.)
8. A morfoszintaxis és a prototípusok (2011. április 11.)
9. A nyelv modularizálódó hálógrammatikája (2011. április 18.)