Szlengkutatás
2012/2013 tavaszi félév
A Szlengkutatás szeminárium tematikája alapvetően az
Alapismeretek a szlengről c. összefoglalásom
felépítését követi, kiegészítve a
Szlengkutatás sorozat egyes köteteiben megjelent írások,
A magyar katonai
szleng szótára és a Szempontok és
adalékok a magyar szleng kutatásához c. tanulmány bizonyos
részeivel.
Általános ismereteik megszerzése céljából először
ezt az itt fentebb sötétvörössel kiemelt három szöveget tekintsék át.
(További bőséges szakirodalom található az
interneten:
http://mnytud.arts.unideb.hu/szleng/index.php.)
Az óra
ideiglenes témakörei
(Az itt megadott szakirodalom
tájékoztató jellegű, bármilyen más forrás — például az óra anyaga —
használható)
A szlengkutatás és a nyelvtudomány viszonya (SzlÚt. 237–9, SzlKult. 7–12, MiASzl. 35–7)
A szlengkutatás miértjéről (Kis T., Szubjektív vázlatpontok a szlengkutatás miértjéről: MNyj. 37 (1999): 293–8; SzlKult. 143–6)
A szleng meghatározására tett kísérletek 1. A magyar nyelvtudományban használatos meghatározások (MiASzl. 13–22; KatSzl.2 19–30; SzlÚt. 7–13, 239–46)
A szleng meghatározására tett kísérletek 2. Az angolszász nyelvtudományokban használatos meghatározások (MiASzl. 213–8, 247–60, 227–33, 135–9)
A szleng meghatározására tett kísérletek 3. A szleng szociológiai és pszichológiai megközelítése (MiASzl. 261–79)
A szleng mint kulturális jelenség. A szleng a kultúrában (SzlKult. 13–20)
A szleng mint zárt rendszer. A hermetikus komplexum (SzlKult. 20–45)
A szleng mint félig nyitott rendszer. A cinikus komplexum (SzlKult. 45–68)
A szleng mint teljesen nyitott rendszer. A rabelais-i komplexum (SzlKult. 69–86)
A szleng típusai (KatSzl.2 20–1; SzlÚt. 246–53)
A magyar szleng története (SzlÚt. 266–85; néhány órán is említett nyelvemlék szövege itt található)
A magyar szlengkutatás története (SzlÚt. 256–66; Kis T., A magyar fattyúnyelv kutatói: MNyj. 38 (2000): 251–62)
A szleng használatának okai, a szleng és használói (KatSzl.2 55–6; Hoffmann O., Mini-tini-szótár 246–52; MiASzl. 259–60, 214–5; SzlÚt. 253–6)
A szlengszótárak típusai (Kis T., A magyar szlengszótárak: MNyj. 32 (1995): 79–94)
Személynevek a szlengben (Kis T., Személynevek a szlengben: MNyj. 33 (1996): 93–104)
Egy szlengfajta
bemutatása
pl. katonai szleng (KatSzl.2 30–54), börtönszleng (BörtSzl.),
diákszleng (Hoffmann Ottó:
Mini-tini-szótár; Rónaky:
Hogyan beszél
ma az ifjúság?), stb.
Rövidítések
BörtSzl. = Szabó Edina: A magyar börtönszleng szótára. (Szlengkutatás 5.). Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2008.
KatSzl.2 = Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára. (Szlengkutatás 6. sz.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2008.
SzlÚt. = Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (Szlengkutatás 1. sz.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997.
SzlKult. = Jelisztratov, Vlagyimir: Szleng és kultúra. (Szlengkutatás 2. sz.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998.
MiASzl. = Fenyvesi Anna, Kis Tamás, Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3. sz.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999.
A jegy megszerzésének előfeltétele
egy minimum 50 szóból és/vagy kifejezésből álló, önálló gyűjtésű „szlengadatbázis” összeállítása. Az 50 szónak/kifejezésnek nem kell ugyanabból a szlengből származnia, de feltétel, hogy valós, beszélt nyelvi elemek legyenek, ne internetes fórumokról, forrásokból vagy bármilyen egyéb írásbeli, filmbeli stb. „helyszínről” gyűjtsenek! Természetesen mindenki gyűjthet egyetemistaszlenget, diáknyelvet is, de örömteli lenne, ha a szlenget beszélők felől nézve minél „egzotikusabb” (ritka foglalkozás, hobbi szlengje, régebbi időkből származó szleng, eddig még nem igazán vizsgált szleng stb.) lenne a gyűjtés tárgya.
Az összegyűlt adatokat adatbázis formába rendezve, Word-táblázat formájában (nem Excel, nem Access: Word) kell elkészíteni, és email-címemre elküldeni. Kérem, az alábbi szempontok szerint töltsék ki a táblázatot!
Az adatbázis tehát egy Word-táblázat legyen, melynek egy-egy sora egy-egy lexémát vagy kifejezést tartalmazzon (Ne írjanak be egy sorba több szlengszót vagy -kifejezést akkor se, ha azok mind ugyanazt jelentik, ugyanonnan származnak stb.!) Az egyes oszlopok a következő funkciójúak:
adat(*) |
kifejezés(*) |
szófaj(*) |
minősítés |
jelentés* |
példa- |
adat- |
haszn. éve(*) |
használat helye(*) |
a szleng típusa* |
etimológia, egyéb |
3,5 cm széles |
3,5 cm |
1,5 cm |
2 cm |
4 cm |
5 cm |
3 cm |
1,5 cm |
3,5 cm |
2,5 cm |
5 cm |
Dőlt betűvel | Dőlt | Normál | Normál | Normál | Dőlt | Normál | Normál | Normál | Normál | Normál |
Hogy az egyes hallgatók adatbázisai azonos formátumúak, egységesen kezelhetők
legyenek, kérem, hogy az
innen letölthető, a helyes beállításokat tartalmazó
üres fájlt használják.
A letöltött sablonfájlt ne formázzák át, ne töröljék belőle az önök számára
fölösleges oszlopokat stb.! Egyedül a fájl nevét változtassák meg, az elkészült fájl neve célszerűen legyen a készítő neve
(kispista.doc, nagye.doc stb.), hogy könnyebb
legyen azonosítani!
A tapasztalatlanabbak ügyeljenek rá, hogy az fájl megnyitása után (ha szükséges)
állítsák át a Wordben a nézetet „Normál nézetre”, mert „Nyomtatási
elrendezés”-ben nem fog látszani a táblázat „lapról lelógó” része (ti. a
táblázat szélesebb, mint a kinyomtatható méret).
Ügyeljenek arra is, hogy a táblázat minden sorában ki kell tölteni az ismétlődő
adatokat is (tehát minden sorban legyen ott a gyűjtő neve, jóllehet ez minden
adatra nézve csak ugyanaz lehet). Az ilyen ismétlődő adatokat ne egyenként
írják be, használják a copy/paste nagyszerű találmányát, amit akár egy, az
ismétlődő adatokkal előre kitöltött sor másolására is használhatnak jelentős
mennyiségű fölösleges munkát megtakarítva!
Az egyes oszlopok jelentése (a *-gal jelöletek okvetlenül kitöltendők, a többi oszlop csak akkor, ha van rá adat):
(*)adat: az adott szlengszó (amennyiben egy szónyi
terjedelmű)
(*)kifejezés: az adott szlengkifejezés (amennyiben több szónyi
terjedelmű)
(*)szófaj: a szlengszó szófaja (csak akkor, ha az
adat rovatban szerepel a szó)
minősítés: a szó vagy kifejezés stilisztikai, használati minősítése
(tréfás, gúnyos, gyakori, ritka stb.), amennyiben ez az adatközlőktől tudható
(nem a gyűjtő egyéni megítélése az érdekes, ha nem ő maga is használója a
szlengnek
*jelentés: a szó vagy kifejezés jelentése, az értelmező szótárakban
szokásos módon megadva
példamondat: Csak példamondat kerüljön ide, az állandósult kifejezések
önálló adatként szerepeljenek!
*adatközlő: Az adatbázist készítő egyetemi hallgató neve (azaz ki-ki a
saját nevét írja ide!)
(*)a használat éve: Nem a gyűjtés éve kell, hanem amikorról az adat
származik. (Pl. valaki édesapjától, nagyapjától gyűjt katonai szlenget, akkor az
adatközlője katonai szolgálatának ideje kerül ide.) Amennyiben
ismert az év (akár csak körülbelüli pontossággal is), ez az oszlop is
kitöltendő.
(*)a használat helye: Az a hely, intézmény, település, megye, ahol az
adott szót, kifejezést használták. Amennyiben ismert, ez az oszlop is
kitöltendő.
*a szleng típusa: A közölt szleng szó vagy -kifejezés használati köre,
pl. közszleng, diákszleng, egyetemistaszleng, labdarúgószleng, vasutasszleng
stb.
etimológia, egyéb: Bármilyen további információ akár a szó eredetéről,
akár más kapcsolódó témakörben.
* * *
Az adatbázist a szorgalmi időszak utolsó hetéig kell elküldeni a tkis62@gmail.com címre.
Utolsó frissítés: 2013. március 5.