Leíró magyar hangtan szeminárium
2016/2017. tanév, őszi félév

Az olvasmányok jelzései:

Kötelező
*

Ajánlott

Figyelem! Az itt közzétett anyag a félév folyamán változik, és nem tartalmaz mindent, amit a jegyszerzéshez tudni kell! Ebben a tekintetben az órai anyag a mérvadó, ezt az oldalt csak jegyzeteik kiegészítésére, rendszerezésére használják!

0. téma
A félév megalapozása

Olvasnivaló (a második órára megtanulandó):
Szilágyi N. Sándor: (A nyelv hangrendszere). In: Szilágyi N. Sándor: Világunk, a nyelv. Budapest, Osiris Kiadó. 2000. 23–73.
Megtanulandó (a harmadik héten dolgozatot írnak belőle): a görög ábécé, magyar szöveg átbetűzése görög betűkkel. (A görög betűk írása kézírással | Gyakorlószöveg.)
Megtanulandó (a negyedik héten dolgozatot írnak belőle): a különböző fonetikus átírások jelei a magyar hangokra

1. téma
A hangtan irányai, fajai
Olvasnivaló:
Az órán kivetített diák

2. téma
Kortikális és percepciós fonetika
Olvasnivaló:
* David Crystal: A nyelv és az agy. In: Crystal: A nyelv enciklopédiája. Bp., 1998. 326–334.
Az órán kivetített diák (PDF)

3. téma
A hangképzés módjai
Az órán kivetített diák (PDF)
Film a Youtube-on a képzés módjairól

4. téma
Artikulációs (fiziológiai) fonetika
Az órán kivetített diák (PDF)
Film a Youtube-on a zöngésségről
A főbb képzési helyek GIF-animáción (az eredeti film a Youtube-on a képzési helyekről)

5. téma
Akusztikai
fonetika
Olvasnivaló:
Gósy Mária: Az artikuláció és az akusztikum. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Bp., 2004. 91–104.
Érdeklődőknek:
* Gósy Mária: A beszédhangok akusztikai szerkezete. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Bp., 2004. 105–147.
* Bolla Kálmán: A beszédfolyamat akusztikus elemei és a beszédhangok hangzási jellemzői. In: Magyar fonetikai atlasz. Bp., 1995. 221–291.
* Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek. (Multimédiás szoftver). Nikol Kkt., 2002. (Letölthető innen vagy innen.)
* Subosits István: Beszédakusztika. Bp., 1984.
Az órán kivetített diák (PDF)

6. téma
Auditorik
us fonetika
Pap János: Az emberi hallószerv és a hallás mechanizmusa. In: Hang – ember – hang. (Rendhagyó hangantropológia). Bp., 2002. 58–67.
* Rövid áttekintés a Fülspecialista weboldalon
Az órán kivetített diák (PDF)

7. téma
F
onetika/fonológia
A nyelv és a beszéd (langue/parole)
Olvasnivaló:
* Saussure, Ferdinand de: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., 1997. 39–52.
* Telegdi Zsigmond: A nyelv és a beszéd. In: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp. 70–76.
Deme László: A beszéd és a nyelv. Bp. 9–15, 28–35.
A nyelv és beszéd kettősségének tükröződése a hangok szintjén: fonéma és beszédhang
Olvasnivaló:
* Telegdi Zsigmond: Fonetika. Fonológia. In: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp. 129–139.
* Deme László, A hang négy tulajdonságának fonológiai felhasználásához. In: Magyar hangtani dolgozatok. Szerk. Benkő Loránd. (NytudÉrt. 17. sz.) Bp., 1958. 134–154.
A kínai (sztenderd mandarin) tónusok: (A képre kattintva meghallgatható; Forrás: Wikipedia)
Az órán kivetített diák (PDF)

8. téma
A magánhangzók fonetikai rendszerezése
Az órán kivetített diák (PDF)
Az
órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is)
(még jól használható, de az órai anyagban néhány ponton már eltértünk tőle)

Magánhangzók fonetikai rendszerezése (Az IPA gyakorlata és A magyar nyelvjárások atlasza által képviselt felfogás alapján)
Szilágyi N. Sándor: Fonetikus 1.0 (interaktív gyakorló program). Kolozsvár, 2008. (A program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja!)

9. téma
A magánhangzók fonológiai rendszere
Az órán kivetített diák (PDF)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is) (még jól használható, de az órai anyagban néhány ponton már eltértünk tőle)
Magánhangzók fonológai rendszere (e-ző sztenderd)
Szilágyi N. Sándor: Fonetikus 1.0 (interaktív gyakorló program). Kolozsvár, 2008. (A program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja!)

10. téma
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Az órán kivetített diák (PDF)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is) (még jól használható, de az órai anyagban néhány ponton már eltértünk tőle)
Mássalhangzók fonetikai rendszerezése
Mássalhangzók fonológai rendszere
Szilágyi N. Sándor: Fonetikus 1.0 (interaktív gyakorló program). Kolozsvár, 2008. (A program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja!)
Részletes táblázat a pulmonikus mássalhangzókról az IPA rendszerezése alapján

11. téma Amennyiben előadása elmarad, megtanulandó a kötelező olvasmány!
A magánhangzó- és mássalhangzótörvények a magyarban
Papp István: Hangtörvények a magyarban. In: uő: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. 121–145.
* Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Bp., 2004. 148–162, 251–254
Az órán kivetített diák

12. téma Amennyiben előadása elmarad, megtanulandó a magyar nyelvre használt négy fonetikus írás!
Fonetikus írások
Olvasnivaló:
* Laziczius Gyula: Fonetika. Bp., 1963, 1979. 18–36.
* Markó Alexandra: Útmutató az IPA, a finnugrisztikai és a magyar egyezményes jelölések használatához. In: Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához. (Elméleti, kísérleti és alkalmazott beszédkutatás). Szerk. Gósy Mária és Menyhárt Krisztina. Bp., 2003. 96–105.
A különböző fonetikus átírások jelei a magyar hangokra
Szövegek a fonetikus átírások gyakorlásához (További fonetikusan — sajnos helyenként hibásan — átírt mondatokat találnak itt: Bolla Kálmán: Magyar fonetikai atlasz. Bp., 1995. 30., 43–51.)
Az órán kivetített diák

A Setälä-féle (finnugor) átírás
Olvasnivaló:
Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. 31–34.
Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Bp., 1969. 28–29.
E. N. Setälä: Über Transskription der finnisch-ugrischen Sprachen: Finnisch-ugrische Forschungen, 1 (1901): 15–52.
Sovijärvi, Antti–Peltola, Reino: Suomalais-ugrilainen tarkekirjoitus. 5. kiadás. Helsingin yliopiston fonetiikan laitoksen julkaisuja 9. Helsinki, Helsingin yliopisto, 1970. (1953–1977 között hat kiadásban).

Magyar egyezményes hangjelölés
Olvasnivaló:
Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. 35–38.
* Deme László: A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése. Magyar Nyelvjárások, 2 (1953): 18–37.
Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Bp., 1969. 30.

IPA (APhI) írásrendszere
Olvasnivaló:
Bolla Kálmán: Magyar fonetikai atlasz. Bp., 1995. 31–56.
* Bolla Kálmán: A fonetikus írás problémái. In: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 25–51.
Az I
PA honlapja: http://www.langsci.ucl.ac.uk/ipa/
A teljes
IPA-tábla: http://www.langsci.ucl.ac.uk/ipa/ipachart.html
Nagyon jó leírás az IPA-jelekről: http://en.wikipedia.org/wiki/International_Phonetic_Alphabet (további kiváló linkekkel)
Az egyes betűk által jelölt hangokat kimondó IPA Help: http://www.sil.org/computing/speechtools/softdev2/IPAhelp2/IPAprvw2.htm | Az IPA Help letöltése
Az IPA jelekkel jelölt hangok bemutatása (videófájlokon, azaz hallható és látható formában): http://ipa.group.shef.ac.uk/index.php
Számítógépes IPA fontok: http://www.langsci.ucl.ac.uk/ipa/ipafonts.html

Nádasdy–Siptár-féle átírás
Olvasnivaló:
Nádasdy, Ádám–Siptár, Péter: Issues in Hungarian Phonology. Acta Linguistica Hungarica, 39 (1989): 3–27.

13. téma kimarad!
A szótag problematikája
Kassai Ilona: A szótag. In: Fonetika. Bp., 1998. 191–201.

14. téma kimarad!
A szupraszegmentális hangszerkezet
Gósy Mária: A szupraszegmentális hangszerkezet / A szupraszegmentumok észlelése. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Bp., 2004. 182227.

 

Tankönyvek:

Ajánlott olvasmányok:

Alapfogalmak:

(A tananyagban előforduló hangtani, nyelvészeti fogalmak meghatározását megtalálhatják az alábbi művekben, illetve betűrendes terminusmagyarázataikban)

 

Számonkérés:

A félév folyamán (a 2–4. órán írandó alapozó dolgozatokon kívül) két dolgozat megírására kerül sor: az első a félév közepe táján az első hat témából, a második az utolsó órán lesz a maradék anyagból. Az első dolgozattal szerzett jegyeket a félév végi dolgozatban lehet kijavítani. Kijavítatlan elégtelen, vagy ismételten elégtelenre írott részjegy esetén az egész félévi osztályzat is elégtelen. A második dolgozat javítására a vizsgaidőszak (vagy még inkább január) első hetében lesz lehetőség egy később kijelölendő időpontban.
A két dolgozat osztályzatának átlagából fog összeállni a félév végi jegy (.,5-től kerekítek felfelé, .,49-ig lefelé; tehát a 4,50-ös átlag = 5; 3,49-es átlag = 3).

Pontozás:
00 –020% = 0 (ha valaki hiányzás miatt nem írja meg a dolgozatot, az is 0-nak számít, nem írhat helyette első, csak pótlódolgozatot)
21 –035% = 1
36 –060% = 2
61 –075% = 3
76 –089% = 4
90 –100% = 5

Az írásbeli dolgozatok mellett van két szóbeli feladat: (1) három hang felismerése főbb (fonológiailag is releváns) képzési jegyeik alapján, illetve (2)  három hang főbb (fonológiailag is releváns) képzési jegyeinek felsorolása.
(1) Egy-egy hang felismerésére 3 másodperc áll a hallgatók rendelkezésére, magyarán kapásból fel kell ismerni a magyar köznyelv hangjait képzési jegyeik alapján. (A hangok meghatározásában használt szempontokat lásd a „Magánhangzók fonetikai rendszere (A magyar nyelvjárások atlasza által képviselt felfogás alapján)” (PDF, alsó táblázat) és a „Mássalhangzók fonetikai rendszere (az IPA átírás képviselte felfogás alapján)” (PDF táblázatban; a hangfelismerés kérdéseire itt találnak példákat .)
(2) A hangok képzési jegyeinek gondolkodás nélküli felsorolása. A képzési jegyek elnevezését az (1) szóbeli feladatban megadottak alapján kérem, a gyakorlás is az ottani példák segítségével történhet.
A hangok képzési jegyeinek tanulásához használhatják a Szilágyi N. Sándor által készített interaktív gyakorló programot is, melynek és az hozzá tartozó használati útmutatónak a célja, hogy segítse a diákokat a magyar hangtan elsajátításában és tudásuk ellenőrzésében. (Letölthető itt.) Kérem, vegyék figyelembe, hogy a program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja! Erre a tanulásnál mindenképpen ügyeljenek!

Az érdemjegyeket megszerzésük után beírom a Neptunba. Kérem, hogy mindenki ellenőrizze, hogy a Neptunban a megszerzett jegye szerepel-e. Amennyiben tévesen rögzítettem az eredményt, jelezzék, hogy kijavíthassam.

Utolsó módosítás: 2016. november 30.