|
BTMNY130OMA/BTNY602BA Magyar fonetikai gyakorlat
A Magyar fonetikai gyakorlat tantárgy a Leíró magyar hangtan szemináriumot kísérő gyakorlat, melynek célja, hogy segítse a hangtani ismeretek elsajátítását. Az óra keretében sor kerül a magyar nyelvre használt fonetikus átírások, a hangképzés, a magyar magán- és mássalhangzók rendszerének és a hangok egymásra hatásának (az ún. „hangtörvényeknek”) stb. alaposabb megismerésére. A cél a Leíró magyar hangtan szemináriumon kevésbé kifejtett témák tárgyalása mellett a tudnivalók készségszintű begyakorlása.
1. A fonetikus írás(ok)
története Laziczius Gyula 1963. Írás és hangjelölés. In: Laziczius Gyula, Fonetika. Budapest, Tankönyvkiadó. 14–36.
2. A magyar nyelvre használt fonetikus írások A magyar hangok jelei a különböző fonetikus átírásokban (táblázat, PDF) A magyar nyelv tanulmányozása kapcsán előforduló hangok jelölése különböző fonetikus átírási rendszerekben (táblázatok, magyarázatok, PDF) Markó Alexandra: Útmutató az IPA, a finnugrisztikai és a magyar egyezményes jelölések használatához. In: Gósy Mária–Menyhárt Krisztina szerk., Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához. (Elméleti, kísérleti és alkalmazott beszédkutatás). Budapest. 2003. 96–105.
2.1. Finnugor átírás (UPA) 1901: Setälä, Eemil Nestor 1901. Über Transskription der finnisch-ugrischen Sprachen. Finnisch-ugrische Forschungen 1: 15–52. 1932–1933: Äimä, Frans 1932. Ehdotuksia muutoksiksi suomalais-ugrilaisten kielten transskriptsioniin. Virittäjä 36: 377–385. Äimä, Frans 1933. Muutamia lisäehdotuksia suomalais-ugrilaisten kielten transskriptsioniasiassa. Virittäjä 37: 258–267. Äimä, Frans 1933. Vorschläge zu Abänderungen der Transkription der finnisch-ugrischen Sprachen. Suomalais-Ugrilaisen Seuran Aikakauskirja 46/3: 66–75. Äimä, Frans 1933. Einige weitere Vorschläge betreffend die Transkription der finnischugrischen Sprachen. Suomalais-Ugrilaisen Seuran Aikakauskirja 46/3: 76–87. 1936–1938: Sotavalta, Arvo 1936. Ehdotuksia suomalais-ugrilaisen kielitieteellisen transskriptiojärjestelmän kehittämiseksi. Virittäjä 40: 340–359. Äimä, Frans 1938. Yleisenfonetiikan oppikirja. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Helsinki. 1953–1977: [Sovijärvi, Antti – Peltola, Reino szerk.] 1953. Suomalais-ugrilainen tarkekirjoitus. Helsingin yliopiston fonetiikan laitoksen julkaisuja 9. Helsinki, Helsingin yliopisto. Sovijärvi, Antti – Peltola, Reino szerk. 1977. Suomalais-ugrilainen tarkekirjoitus. Helsingin yliopiston fonetiikan laitoksen julkaisuja 9. Hatodik kiadás. Helsinki, Helsingin yliopisto. (A kötet 1970-es 5. kiadása.) 1990: Iivonen, Antti – Sovijärvi, Antti – Aulanko, Reijo 1990. Foneettisen kirjoituksen kehitys ja nykytila. Kansainvälinen foneettinen aakkosto (IPA). Suomalais-ugrilainen tarkekirjoitus (SUT). Helsingin yliopiston Fonetiikan laitoksen monisteita 16. Helsinki, Helsingin yliopisto. (53–60. oldal a kötetből)
Posti, Lauri–Itkonen, Terho szerk. 1973. FU-transkription yksinkertaistaminen. Castrenianumin toimitteita 7. Helsinki.
Balassa József 1902. Fonétikus írás a finn-ugor nyelvek számára. Nyelvtudományi Közlemények 32: 82–94. [ADT] Szinnyei József 1902. Fonétikus írás a finn-ugor nyelvek számára. Nyelvtudományi Közlemények 32: 95–98. [ADT] Laziczius Gyula 1936. A finnugor hangjelölés kérdéséhez. Nyelvtudományi Közlemények 50: 219–226. [ADT] Hegedűs Lajos 1957. Az új finnugor hangjelölés. Nyelvtudományi Közlemények 59: 161–169. [ADT] Lakó György 1991. A finnugor hangjelölés kérdéséhez. Magyar Fonetikai Füzetek 23: 119–123. [ADT] Papp István 1966. [A finnugor átírás]. In: Leíró magyar hangtan. Budapest. 31–34. Molnár József 1969. A magyar beszédhangok atlasza. Budapest. 28–29.
Uralic Phonetic Alphabet characters for the UCS (a finnugor átírás ISO szabványa a UNICODE-ra)
2.2. Magyar egyezményes hangjelölés Deme László 1953. A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése. Az egyezményes hangjelölési rendszer ismertetése. Magyar Nyelvjárások 2: 18–37. [Az MNyA. hangjelölése]. In: Deme László – Imre Samu szerk. 1968–1977. A magyar nyelvjárások atlasza 1–6. Budapest, Akadémiai Kiadó. I, 5–6. Hajdú Mihály – Kázmér Miklós 1974. Magyar nyelvjárási olvasókönyv. Budapest, Tankönyvkiadó. 9–13. Papp István 1966. [A magyar egyezményes hangjelölés]. In: Papp István. Leíró magyar hangtan. Budapest. 35–38. Molnár József 1969. A magyar beszédhangok atlasza. Budapest. 30. Hajdú Mihály–Kázmér Miklós 1974. Magyar nyelvjárási olvasókönyv. Budapest, Tankönyvkiadó. 9–13. Benkő Loránd 1975. A magyar nyelvjárások atlaszának hangjelölési rendszere és gyakorlata. In: Deme László, Imre Samu szerk., A magyar nyelvjárások atlaszának elméleti-módszertani kérdései. Budapest, Akadémiai Kiadó. 123–165.
2.3. Nemzetközi fonetikai átírás (IPA / APhI) 1900: Passy, Paul 1900. Exposé des principes de l’Association phonétique internationale. Le Maître Phonétique 15 (11). Függelék. 7. 1921: Passy, Paul–Jones, Daniel 1921. L’Écriture phonétique internationale. (Exposé populaire avec application au français et à plusieurs autres langues). 2. kiadás. 6. 1932: The International Phonetic Alphabet. (Revised to 1932). Le Maître Phonétique 10 (47)/37. Függelék. 1979: The International Phonetic Alphabet. (Revised to 1979). Journal of the International Phonetic Association 8/1–2. Függelék. 2005: The International Phonetic Alphabet (revised to 2005). URL: https://www.langsci.ucl.ac.uk/ipa/IPA_chart_(C)2005.pdf International Phonetic Alphabet International Phonetic Alphabet (Wikipedia)
Handbook of the International Phonetic Association. A guide to the use of the International Phonetic Alphabet. Cambridge, Cambridge University Press, 1999. Introduction to the IPA (a kötet első fejezete) | Az északi szél és a nap meséje (magyar szövegmutatvány a kötetben): szövege és átirata | hangfelvétel
Molnár József 1972. Az APhI (IPA) fonetikus írásának használata a magyarban. Magyar Nyelv 68: 257–262. [ADT]
IPA pulmonic consonant chart with audio
IPA character app: https://r12a.github.io/pickers/ipa/ Phonpad: http://phonetictools.altervista.org/phonpad/ Graphemica: https://graphemica.com/ Diacritics: http://diacritics.typo.cz/index.php Combining Diacritical Marks: http://www.alanwood.net/unicode/combining_diacritical_marks.html Medieval Unicode Font Initiative: https://mufi.info/m.php?p=mufi
2.4. A Nádasdy–Siptár-féle átírás Nádasdy, Ádám–Siptár, Péter 1989. Issues in Hungarian Phonology. Acta Linguistica Hungarica 39: 3–27.
2.5. Egyéb, nyelvészeti tanulmányaikban előforduló „fonetikus” jelek
2.6. Fonetikus átírások gyakorlása írott szöveg alapján
3. A hangok egymásra hatása (a beszédben) 3.1. A magánhangzók egymásra hatása Deme László 1961. Magánhangzóink egymásra hatása. In: Tompa József szerk.: A mai magyar nyelv rendszere. (Leíró nyelvtan). Budapest. 94–98. • Papp István 1966. Magánhangzó-törvények. In: Papp István: Leíró magyar hangtan. Budapest. 121–130. Szépe György 1958. Vegyes magánhangzójú szavaink illeszkedésének kérdéséhez. In: Benkő Loránd szerk.: Magyar hangtani dolgozatok. Nyelvtudományi Értekezések 17. Budapest. 105–129. Kis Tamás 2005. A veláris i a magyarban. Magyar Nyelvjárások 43: 5–26. (14–22. oldal) Kis Tamás 2018. Megjegyzések a Halotti beszéd u és v betűinek hangértékéről. Magyar Nyelvjárások 56: 57–74 (60–62. oldal) Forró Orsolya 2018. A magyar magánhangzók viselkedése. In: Forró Orsolya: A magyar hangtan alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest. (egyetemi IP-címről) Markó Alexandra 2017. Hangtan. In: Imrényi András–Kugler Nóra–Ladányi Mária–Markó Alexandra–Tátrai Szilárd–Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. 73–203. (185–187. oldal) Kassai Ilona 1998. Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 140–142, 177–178.
3.2. A mássalhangzók egymásra hatása
Az órán kivetített diák Kassai Ilona 1998. Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 142–188 (kül. 171–180). Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest. (Fonetikai koartikulációs folyamatok: 151–163; Fonológiai koartikuláció: 252–254) Vértes O. András 1958. A hangkapcsolódások osztályozásáról. In: Benkő Loránd szerk.: Magyar hangtani dolgozatok. Nyelvtudományi Értekezések 17. Budapest. 130–133. Deme László 1961. Mássalhangzóink egymásra hatása. In: Tompa József szerk.: A mai magyar nyelv rendszere. (Leíró nyelvtan). Budapest. 98–104. • Papp István 1966. Mássalhangzó-törvények. In: Papp István: Leíró magyar hangtan. Budapest. 130–145. Lanstyák István 2009. A beszélt nyelv hangtana. In: Lanstyák István: A magyar beszélt nyelv sajátosságai. Stimul, Pozsony. 38–104. Elekfi László 1992. A magyar hangkapcsolódások fonetikai és fonológiai szabályai. Linguistica. Series A. Studia et dissertationes 10. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest. Forró Orsolya 2018. Mássalhangzó-időtartamot érintő jelenségek; Asszimilációs jelenségek; Összeolvadásos jelenségek; Teljes hasonulások; Vokalizálódás; Mássalhangzó-kiesések és betoldások. In: Forró Orsolya: A magyar hangtan alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest. (egyetemi IP-címről) Markó Alexandra 2017. Hangtan. In: Imrényi András–Kugler Nóra–Ladányi Mária–Markó Alexandra–Tátrai Szilárd–Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. 73–203. (191–193. oldal)
4. magyar beszédhangok 4.1. A hangképzés rövid áttekintése — A témát részleteiben a Leíró magyar hangtan órán beszéljük meg, ennek anyagát lásd ott!
4.2. A magyar magánhangzók — A témát részleteiben a Leíró magyar hangtan órán beszéljük meg, ennek anyagát lásd ott! — Magánhangzók fonetikai rendszerezése (táblázat, PDF)
4.3. A magyar mássalhangzók — A témát részleteiben a Leíró magyar hangtan órán beszéljük meg, ennek anyagát lásd ott! — Mássalhangzók fonetikai rendszerezése (táblázat, PDF)
Szakirodalom: Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest. (A kötet a Szaktárs.hu-n – ha éppen van előfizetése az egyetemnek, akkor egyetemi IP-címről) Elekfi László 1992. A magyar hangkapcsolódások fonetikai és fonológiai szabályai. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Budapest. (A kötet a MEK-ben | a kötet az Arcanum Digitális Tudománytárban) Lanstyák István 2009. A magyar beszélt nyelv sajátosságai. Stimul, Pozsony. Markó Alexandra 2003. Útmutató az IPA, a finnugrisztikai és a magyar egyezményes jelölések használatához. In: Gósy Mária–Menyhárt Krisztina szerk.: Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához. (Elméleti, kísérleti és alkalmazott beszédkutatás). Budapest. 96–105.
|