[Az itt olvasható szöveg "A régi Budapest fattyúnyelvben" című kiadvány kiadásra való előkészítése során készült, nem más, mint az eredeti kézirat javítatlan begépelése. Éppen ezért a szövegben bizonyára számos gépelési hiba található, tudományos munkákban célszerű a mű könyvtárban hozzáférhető gépelt példányainak valamelyikében (ezek felsorolása megtalálható A magyar szlengkutatás bibliográfiájában és A régi Budapest a fattyúnyelvben c. munka egyik fejezetében) ellenőrizni a felhasznált szöveget. -- Kis Tamás]
E könyv címében egy ritkán hallott szó található. Ez a magunk alkotta kifejezés a fattyúnyelv. Szavunkat még 1952-ben a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományi osztálya az argó magyarításaként elfogadta, és a készülő "A magyar nyelv értelmező szótárá -ba fel is vette. Mi azonban az értelmező szótárnál tágabb jelentésben használjuk a fattyúnyelv szót, ugyanis a fattyúnyelv nemcsak argó. A tolvajnyelv (argó) rétegnyelv, még hozzá a társadalom egyik legalsóbb rétegének nyelve, a fattyúnyelv ezzel szemben nem különül el rétegnyelvvé, hanem általánosan használják, és szavaival épp úgy találkozunk az Akadémia tudósainál, az egyetemi katedrákon, mint az egyszerűbb polgárok, munkások nyelvében, vagy akár a kültelki lebujok látogatóinak beszédében. Ebből következik, hogy az a nyelv, melyet mi fattyúnyelvnek nevezünk, magában foglalja nemcsak a tolvajnyelvet, az alvilág nyelvét, hanem a társadalom valamennyi rétegének, így a diákságnak, a kórházak ápolóinak és ápoltjainak, a kaszárnyák népének, a családnak, a gyermekeknek, dajkáknak a nyelvét. Ebbe a nyelvbe beletartoznak a játékos szóalkotások, felöleli a kártyások és más játékosok nyelvét, foglalkozik a sportolók kiszólásaival, szavaival, magáénak vallja az artisták, művészek egymás közti beszédét és általában minden olyan szót, szólást, kifejezést, mely nem tartozik szorosan a mesterségek illetve foglalkozások szaknyelvébe, valamint köz- és irodalmi nyelvünkbe.
Ezek a szavak néha kérészéletűek, néha több évtizedesek, néha csak egy egészen kis körben ismeretesek, néha általánosak, az egész országban és annak minden társadalmi rétegében elterjedtek.
Mi ezúttal ennek a "nyelvnek" csak a Budapestre vonatkozó szavaival és szólásaival foglalkozunk. A szavakat több csoportba felosztva szótárszerűen elrendezve soroljuk fel. Megadjuk a szavak jelentését, magyarázzuk származásukat, megjelöljük azokat a szótárakat, melyekben már szótározva vannak és azokban a szócikkekben, ahol ilyesmi adódik, állandósult szókapcsolatokat is adunk.
Gyűjtésünket tizenkét főcsoportba és ezeken belül harminc alcsoportba osztottuk. A csoportok a következők:
I. Budapest területe
1. Budapest elnevezései. 2. Budapest területe (út, körút, tér, rakpart, sétahely, kerület, külváros, városrész, környék, liget, tó stb.).
II. Épületek
Épületek, emlékművek, szobrok, hidak stb.
III. Szórakozó- és étkezőhelyek
1. Büfé, étkezde, kocsma, vendéglő, kávéház, kávémérés, szálló stb. (és ezeken belül: alkalmazott, vendég, étel-ital stb.). 2. Cukrászda, eszpresszó, tejcsarnok stb. 3. Mulató. orfeum, mozi, cirkusz, színház stb. 4. Nyilvánosház.
IV. Egészségügyi intézmények
1. Fürdők. 2. Kórház, gyógyintézet, menhely. 3. Nyilvános illemhely.
V. Közlekedés
1. Lófogatú járművek. 2. Hajó, fogaskerekű vasút, sikló. 3. Villamos, autóbusz, trolibusz, helyiérdekű vonat, repülő stb.
VI. Rendőrség, bíróság, börtön.
1. Rendőr, rendőrnő, detektív, besúgó. 2. Rendőrség, bíróság, börtön, bűnözés, igazságügyi intézkedés (jármű, eszköz stb.).
VII. A budapesti ember
1. Budapesti típus, tipikus pesti. 2. Budapesti lakos, polgár. 3. Budapesti csavargó, csibész, jassz. 4. Budapesti foglalkozások és ezek pesti elnevezései.
VIII. Személynevek
1. Irodalom, művészet. 2. Közélet. 3. Oktatás. 4. Vegyes.
IX. Vegyes szavak
1. Hírlapok. 2. Szervezet, intézmény. 3. Vegyes.
X. "Visszanevek"
Budapesti hely- és személynevekből alkotott más értelmű szavak.
XI. A budapesti fattyúnyelv eddigi elnevezései
(Argó, csibésznyelv, jassznyelv, tolvajnyelv, az utca nyelve, kerepesi úti beszéd stb.).
XII. Budapesti szólások, mondások stb.
Kiegészíti még munkánkat egy terjedelmesebb és a XI. főcsoporthoz kapcsolódó értekezés, melyben a Budapestre vonatkozó illetve a Budapesten beszélt nyelvre vonatkozó elnevezéseket - mint pl. angyalföldi szleng, fóburgszan-leopoldi tájszólás, kerepesi-úti beszéd stb - tárgyaljuk.
Végezetül a szövegekben csak rövidítve adott forrásmunkák, illetve irodalmi idézetek forrásainak teljes címét és a rövidítések magyarázatát adjuk.
Reméljük, hogy úttörő munkánk mind az olvasók nagy táborában, mind a tudományos körökben megértésre talál és azt olyan szeretettel fogadják, amilyennel mi a gyűjtés és a feldolgozás munkáját végeztük. Reméljük, hogy Budapest művelődéstörténetéhez, néprajzához ezzel az inkább a nyelvészet körébe vágó munkánkkal mi is hozzájárulhattunk. Tettük ezt abban a hitben, hogy a nyelv az, ami mind a nagy közösségeket (nemzeteket), mind a kisebbeket (egyes városokat, le a legkisebbig a családig) összetartja, egy közös nevezőre hozza és ezzel fejlődésüket biztosítja. Reméljük, hogy munkánkkal szép és szeretett fővárosunk fejlődéséhez - ha csak elméleti síkon is - de mi is hozzájárulhattunk.
Mókembé képzeletbeli térképét terítjük az olvasó elé. Nagy város ez valahol Európában. Közepén egy folyó szeli ketté a folyó neve Duncsi vagy Dungaj. Úgy közepe táján egy szigetet kerít körül, mely a Szizsé nevet kapta. A folyó jobbpartján északon Jajbuda terül el, valamivel délebbre az Irlandi rész-szel találkozunk, majd lejjebb az erdős, hegyes részen a Lipi-vel, és a Duncsi-hoz közelebb a Kriszi-vel. Lent délen terül el a Lágyi vagy Lágimániosz. A balparton fent északon egyik kerületét Frisspest-nek hívják. Alatta terül el Disznófalva (ezzel a névvel keletnek eső részén is találkozunk), majd ezt követi Angyalföld (micsoda angyalok tanyázhatnak itt?) A Duncsi partján haladva - ennek egy sétahely részét Drungaj-nak nevezik - délfelé Lipicsek-kel, Lipóciá-val vagy Lipiváros-sal találkozunk. Itt van a közelben Tripolisz is, és a Duncsi partján van a Lidó is.
Beljebb, távolabb a folyótól egy pompás kertet jelez térképünk, melynek az idők folyamán több neve is volt. Nevezték a régiek, kik még németül gondolkoztak Statvájli-nak vagy Statvaldi-nak, melyből az ifjabb nemzedék Stadi-t csinált. Újabban Lizsé a neve, ezt az elnevezést találjuk "térképünkön" is.
De kerüljünk vissza folyónk partjához, és dél felé tartva megleljük a Sziti-t, ez nem belvárosa városunknak, mint egyes külföldi városokban, hanem csak egy a börze körül elterülő városrész. Kijjebb ettől a városrésztől északra a kevésbé előkelő Bringyeleváros-sal találkozunk. Ez a városrész előkelőségben vetekedhet a Stadi melletti Lepratelep-pel.
Délkeleten Burgundia nevét olvashatjuk térképünkön, mely mellett zárójelben régebbi neve, a Kibanya is ott szerepel. Déli határát városunknak a Francstatt nevű kerület zárja le, mely után már csak a kültelkek városrészeit, Böskefalvá-t és a jobbparton a Kami-t említjük. Ez utóbbi egy erdős sáv neve.
Vessünk egy pillantást városunk utcáira, útjaira, tereire. Érdekes nevekkel találkozunk.
Itt van mindjárt a Dobsztrít vagy gúnyos nevén a Drei Drommel gasse, a Gróf-Fürdő-Attila utca és másik méltóságban nem alatta maradó Méltóságos gróf Teleki tér.
Hogy a tereknél maradjunk itt találjuk a Sin tér elnevezésűt, melyet a város népe egy szóba mondva hangoztat. Ennek a térnek másik neve a Tűzfal tér, itt van a Szajrés tér, a Sóhajok tere, a Mókemplácc, a Magtár tér és még sok más.
Egy nagy út vezet kelet felé, ez az Ülcsi. A belvárosban a Maflasarok, majd kijebb a Gutmansarok tűnik elénk. A Duncsi jobboldalán a Kisdomb, hogy a többieket ne említsük.
Itt találjuk ezen a képzeletbeli térképen az Abbáziai part-ot, a Banánsziget-et, a Cérnakorzó-t, a Fáskör-t és a Gimplisziget-et. Utcák, terek, körutak ezek.
A már említett Szizsé-n kívül egy másik sziget is van a Drótsziget, tó is akad nem is egy a szép kertben a Statvájli-ban a Piszkos tó és a Lágimániosz-on a Feneketlen tó.
Itt az Ülcsi-út végében egy füves, bokros, fás hellyel találkozunk, ennek a neve Dzsungel, de ez a neve a Statvaldi-nak is, emitt meg- de ki győzné felsorolni mindet?
Butapest tréf Budapest (Gál: Kál.). [Szójáték; Lovászy Károly: Butapest (fedőlapon hirdetés).]
Falu tréf 1. Budapest. 2. A pesti oldal (balpart) [Tréf. kicsinyítés]. Bemegyek a faluba: tréf. Átmegyek Pestre.
Fürdőváros tréf Budapest. [Az ismert Itt állok megfürödve mondás után, ami azt jelenti, hogy becsaptak. A fővárosban ugyanis sok a csaló.] Ez a város fürdőváros: tréf <Mondás, ha valakit becsaptak>.
Kávéházak városa gúny Budapest. [A sok kávéház miatt. Kétes értékű jelző, mert a kávéházakban sok ingyenélő és kétes elem tanyázott.] Budapest a "kávéházak városa - mert közel van a kelethez a kávé s kioszk ősi fészkéhez. (Szi: P. c.)
Mohambé Budapest (Szir: Tol.). [A tolvaj-nyelvi mokembé torzulása.]
Mókembé Budapest (Ber: Tol. , Je-Ve: Tol. , Tá-Szé: Tit. , Tol. Rend. , Ka: Jassz. , Tar: tv.). [Tolvajnyelvi szó: héb. mokum 'város' (Na: Jüdj.) + bé (Budapest kezdőbetűje kiejtve.] Mihelyt megérkezik Mókembére (Budapestre), egyenest a passzerhez (orgazda) megy (Tá-Szé: Vas.); A blázi kergeti őket (a bűnözőket) mindenfelől Nipis, vagy régebbi nevén Mókembé szük és zsufolt, büzös levegőjü diro-iba (Táb: Spec.).
Nipis Budapest (Ber: Tol. , Je-Ve: Tol. , Tol-Rend. , Táb: Spec. , Ka: Jassz). [Tolvajnyelvi szó.] A blázi kergeti őket (a bűnözőket) mindenfelől Nipis- szük és zsufolt, büzös levegőjü diroi-ba (Táb: Spec: 99).
Nipismókem = Budapest. [Tolvajnyelvi szó: nipis + héb. mokum 'város' (Na: Jüdj.).]
Abbázia part A budapesti Nagykörút belső köre a Rákóczi út és Andrássy út között. [A November 7. tér és Nagykörút sarkán lévő Abbazia kávéház neve után.] A VI-VII. kerület körútjainak "abbáziai partján" tucatjával nyílnak a kávéházak (Bal: Kávé: 172).
Alag Alagi lóversenypálya.
alag Alagon rendezett lóverseny.
Alagi út Alagi lóversenypálya. A nyugati pályaudvar felé tartó emberre szóltak: - Na, mi az, egy kis alagi út? - Igen, van egy tuti tippem.
Angyalföld A VI. kerületnek a Nyugati pályaudvar mögött, a Váci út mentén elterülő része. [A Rákospatak mellett van az Ördögmalom, melyet a régiek Teufels-Mühle-nek neveztek, és nagyon valószínű, hogy a pesti humor azért nevezte el a Teufel-Mühle-től keletre eső kaszálókat Engelsfeld-nek, hogy az ördögöt megkülönböztesse az angyaltól. Az Engelsfeld-ből azután Angyalföld-et fabrikált a magyarítás (Tör: Cynt: 2-4).] A vasúti rablók működési területe főképp az Angyalföld (Tá-Szé: Bün: 105); Angyalföldet kiáltották ki az ugynevezett "pesti alvilág" tanyájának (Nemz. Uj: XVII-19-9); Koldustanyák, zsebmetszők, betörők birodalma volt az Angyalföld (Uj. Főv: 2-4).
Anna Anna kápolna a budai hegyekben. Hát te ma nem jössz ki a Svábhegyre? - Barátom, nem vagyok pali, hogy az annához menjek! Ott ma a sok pimftől mozogni sem lehet. (Plu: Sp: 175).
Auguszta A külső Üllői út mentén Kispest határában 1914-1918 között épült baraktelep. [Az Auguszta-telep-ből.] Lassan feltünedeztek előttünk a Kispestet határoló rétek. Kuvasz előremutatott a nyomoruságos, szétszórt viskók felé: - Az ott az Auguszta - s azzal elfordult. (Vid: Szök.).
Burgundia X. ker. Kőbánya régi neve. A szóbanforgó két birtok körül az egyik Burgundia. Mialatt Kőbányát kell érteni. (Pá: Száz.); Pest városának 1703. évi- emlékirata- azt mondván: - "als sey in ipso Territorio Zwey Predien, dass eine Szent László, dass andere Burgundia genennt. (Schm: Bp.); Főkapitány uramat ugy meghajigálták vala- nem mehetett ki a Burgundiába (Kőbánya), ahonnan rácoknak gyilkos verekedését jelentették (M. Nemzet: VIII-23-17).
Banánsziget A volt budapesti Berlini-tér közepén elterült járdasziget. [A járdasziget közepén állott emeletes, hatszögletű csemegéspavilon, amelyben banánt is árusítottak.] itt a Banánsziget körül ujból felépítik a régi Kálvinteret (Sz. Száj: V-20-1); önfeledt mosollyal tette meg az utat hazulról a Berlini téri Banánszigetig (Dér: Fel: II-360.)
Banántorony A Banánszigeten állott tornyos pavilon. A banántoronynál. - Mondja főideológus ur, miért nem a lakásán dolgozik? - Mert én a Marx téren otthon vagyok. (P. Izé: II-46-4); Csendélet a Banán-toronynál (Sz. Száj: IV-52-2.)
Bori Boráros tér. [Rövidítés + fnyi -i képző.] Micsoda óriási mérkőzés lesz most kint a Bori-n! (Tör: Bbé: 34).
Böskefalva tréf Pesterzsébet. [Erzsébet beceneve után.]
Brikson Sashalom területén épült városi házak és környékük. [A ponyvaregényekből ismert angolos hangzású gyakori városnév után; gúnyos előkelősködés.]
Bringyeleváros VI. ker. Dagály utca és a Vizafogó gát közötti részen 1925-ig megvolt vályogházakból álló telep, amit a vidékről a fővárosba vándorolt tót napszámosok részére építettek. [? bringyele (tótokat csúfoló szó).]
Cérnakorzó A VIII. kerület József körútnak a Baross utca és az Üllői út közötti belső köre. [Fiatal varrólányok sétálgattak itt, innen a gúny. cérna.]
Csalóköz 1. VII. kerület Teleki tér. [A volt ócskás piac után, ahol az adás-vételnél csaltak.] 2. I. kerületi Donáti-köz, Donáti lépcső. [Ismert bordélyház volt évtizedekig 1930 előtt, ahol a férjek megcsalták feleségüket.]
Cséri A főváros határában szemétlerakó telep. [Cséry nevű volt bérlő, illetve tulajdonos után.] Az volt az érzésem, hogy nem irodában, hanem a csérin vagyok.
Csikágó A VI. kerület külső része. [Az Amerikai Egyesült Államok Chicago nevű városa után, ahol egymást keresztező egyenes utcák vannak, mint itt is.] A Csömöri-út és a Damjanich-utca, másfelől a Rottenbiller utca és Aréna-út között van egy városrész, melyet a néphumor találóan Csikágónak nevezett el (Tá-Szé: Nyom: !-6); Mint riasztó, sötét árnyék, megjelentek a mi kedves fővárosunk Tripoliszai- és a Csikágó rengeteg szomorú nyomortanyája (Geg: Gyer: 14); A Csikágóban egy büffét nyitunk (Mó: Jobb: 22); Közgyülésünket egy csikágói kávémérésben tartottuk (Sal: Hej: 178).
Csikágó-negyed A VI. kerület külső része. A Csikágó-negyed a Rottenbiller, Damjanich, Csömöri és Aréna út közé eső nagy városnegyed (Ba-Tá: Ven: 50).
Csirkekorzó A József körútnak a Baross utca sarkától az Üllői úti keresztezésig tartó belső köre (Szir. Tol. , Bár: Pny.) [Tyúk, csirke 'leány'; mert sok fiatal leány sétálgatott erre az esti órákban.] gamásniban ténfereg a József körutnak azon a részén, amelyik csirke-korzónak neveztetik (Detektiv: III-32-1).
Disznófalva 1. Kőbánya. [A kőbányai sertéshízlalda után.] 2. Újpest régi neve. [A város határában disznóólak voltak.] Ujpest határában- állitották föl disznóóljaikat- melyeket tréfásan Disznófalvának neveztek el (Bal: Kávé: 182).
Dobsztrít tréf VII. kerület Dob utca [angol street (ejtése: sztrít) 'utca'; gúny. előkelősködés)
Drótsziget A Városligetben az a sziget, amelyen a Vajdahunyad vára áll. [1840 előtt a szigetre a déli bejárat egy huzalokból készült függőhídon történt.] a drótköteles hídjától Drótszigetnek nevezett kis szigeten volt a városi vendéglő, mely már 1830-ben szerepet vitt (Ba-Tá: Ven: 40).
Duncsi 1. A Duna folyam. [Röv. + fnyi -csi képző]. 2. A Dunapart mindkét parton.
Dungaj A Duna folyam (Ve: Link). [Röv. + fnyi -gaj képző.]
Dzsungel 1. Népliget [A rendezetlen bokros, füves, nem parkírozott rész és a zavaros biztonsági állapotok miatt.] 2. Városliget.
Erzsi 1. VII. kerület Erzsébetváros. [Erzsébet beceneve.] A mostani VI-VII. kerület, melyből csak 1882-ben hasították ki az Erzsit. (Erzsébetvárost) (Bal: Kávé: 143). 2. VII. kerület Erzsébet körút.
Fáskert A régi Lipótvárosban és a mai Józsefvárosi pályaudvar mellett elterülő bokros, szabad terület. a fáskertek - amelyekben azonban élő fa alig volt, - jobbára a Losonci (ma Józsefvárosi) pályaudvar mellett terültek el, továbbá a külső Lipótvárosban (Bal: Vad: 112).
Fáskör A Városligetben az István út és Aréna út szögében a színház mögötti, fákkal szegélyezett tágas játszótér. [Fákkal szegélyezett köralakú terület volt.] A fáskör-be jártunk focizni (Sal: Hej: 178).
Gimplisziget A Keleti pályaudvar mögötti elhanyagolt, gazos terület, a régi lóversenytér, a mai Sportcsarnok gyakorló pályáinak helyén. [Tolvajnyelven gimpli 'becsapható áldozat': a Fiumei úton az OTI székházban fizették a betegállományú munkásoknak a táppénzt, akik jó időben ezen a területen tanyáztak. Ott kártyáztak, aludtak és a szélhámosok serege vette körül őket.] Jó időben a közeli Gimpli-sziget bokrai között hancuroztak (Ge: Pesti: 83).
Gróf-Fürdő-Attila utca tréf V. kerület József Attila utca. [Gúny. célzás az előző gyakori névváltozásokra és előző neveiből szójáték: gróf Tisza István utca; Fürdő utca; József Attila utca.]
grund Üres telek, gyermekek játszóhelye (Bp. Vol, Vel: Link. , Szir: Tol. , Bár: Pny. 17). [Ném. Grund 'telek'.] A következő etap: hanyatt-terülés a Sómalom melletti füves grundon (Tör: Bbé: 5); El is vezetett bennünket a grundra (A. M. Detek: III-23-26); Délután találkozunk a grundon (Mol: Pál: 12); Deszkakeritések huzodtak az üres grundok előtt (Gál: Kál. 45); Valamikor együtt kezdték a grundon a zsebelés nehéz, de hasznos mesterségét (Sz. Száj: II-38-2.).
grundó Üres telek, gyermekek játszótere.
Gyep Lóversenypálya. [A pálya és a nézőtér gyepes felülete után.] Az öt forintos gyepen a Booki ismer már (Her: Feh.).
Gyöp Lóversenypálya. két ősbudavári levente találkozik a gyöpön (To: Var: 114).
Gutmansarok A VII. kerület Rákóczi út és Síp utca sarka. [A régi Guttmann és Tsa. ismert ruhaüzlet cégére után.]
Halcsi Régi pesti halpiac. [Hal + fnyi -csi képző.]
hallerista Piaci orgazda a Haller téri vásártéren. (Az itt vásárolt lopott állatokat vidékre szállította.) Nem hiszem, hogy egyhamar sikerül a többi szajrét- visszakapni- ami még hiányzik, az ugy látszik a halleristáknál van. (Detektiv: III-8-7).
Hepaj 1. Városliget. 2. Népliget. Egy kicsit kiszórakozom magam a hepajban (Bal. Vir: 223).
Hosszú luk VI. kerület Bajza utca folytatásában aluljáró a vasúti sínek alatt.
Infravörösmarti tér V. kerület Vörösmarty tér. [A Gundel-Vörösmarty cukrászda teraszán infravörös sugárzó lámpákat szereltek föl, amelyek hideg időben melegítenek.]
Irlandi rész III. kerület Újlak egy része 1900 körül. A főváros irlandi részében: a Neutstiftben (Ujlakon) (De: Gyep: 149).
Jajbuda tréf III. kerület Óbuda. Azokra a vörösképü "Weinbesserekre" gondolok, akik nem átallják szombat este kivillanyosozni Óbudára (vagy ahogy ők mondják: jajbudára!) (Tör: Vad: 73).
Jobbágysztrít VII. kerület Jobbágy utca. [Ang. street (ejtése: sztrít) 'utca'; gúny. előkelősködés.] Többé a tájékára sem megyek a Jobbágy-streetnek (Szán: Öt: 441).
Kami XI. kerület Kamaraerdő. [Röv. + fnyi -i képző (Lac: Szó: 23)].
Kazbár VI. Grassalkovich utca és környéke. [Az idegenlégiós ponyvaregényekben szereplő Kazbar afrikai város neve után.]
Kazincki utca VII. kerület Kazinczy utca. [Tudatlan ejtés.]
Kerekoktogon tréf VI. kerület Körönd. [Hasonlít az Oktogon térre, csak nem szögletes, hanem kerek.]
Kibanya tréf X. kerület Kőbánya. (Az anekdota szerint az először Budapestre utazó vénasszony ijedten száll le Kőbánya vasútállomáson a kalauz kiáltására, mert úgy értette, hogy ki banya!)
Kínai negyed VIII. kerület Conti utca és környéke. [San Francisco és New York kínai negyedének analógiájára, mert itt is zugkocsmák és bordélyházak voltak.]
Kisdomb Az I. kerület Krisztina körút és Széna tér sarkán, a jelenlegi postaépület helyén volt dombos játszóhely.
Kiserdő Kispest határában lévő erdő. Csohányi nyiltan megmondta, miért sajnálja a meccs félbeszakitását- A többi kiserdein is látszott, hogy sok bennük maradt (Tör: Bbé: 220).
Köpködő VIII. kerület Bérkocsis utca és József körút sarka. [Állami munkaközvetítő volt ott, és a várakozó munkások nagy csoportokba verődve dohányoztak, köpködtek.] A koldusok elszaporodtak, a köpködő megtelt munkanélküliekkel (Dér: Fel: II-7); A szomszédos Köpködőből (Állami munkaközvetitő) kijött munkanélküliek kisebb csoportokba verődve- szellőzködtek (Dér: Bál: 58).
Kriszi I. kerület Krisztinaváros. [Krisztina röv. + fnyi -i képző.]
Ládaváros tréf A Valéria telepi fabódékból épült házcsoport. [A fabódék nagy ládákhoz hasonlítottak.]
Lágimániosz tréf. Lágymányos. [Görögös ejtés.]
Lágyi XI. kerület Lágymányos. Lágyi, az Lágymányost jelentette (Tör: Bbé: 53).
Lavór Az újpesti téli kikötő. [A Duna nyílt nagy vizéhez képest kis állóvíz, tréf. túlzás.] Valaki bedugta kezét a Duna vizébe és azt mondta, hogy büdösül "cidri" (hideg). Tehát a másik lejtőre, a "lavór -ba. (Így nevezték a Téli kikötő langyosabb állóvizét.) (Tör: Bbé: 61).
Lepranegyed A régi Lóversenytér, a mai Népstadion környéke. [A társadalomtól elrugaszkodott, nyomorgó emberek úgy éltek itt nagyrészt a szabadban, mint a társadalomból elűzött leprások.] Még a Jobbágy-utcát is bearanyozota ez a varászos tavaszutói nap- ő egyformán süt- erre a sorsok holtvágányára, a melyet még az alvilág is Lepranegyednek nevez a régi lóversenytér, a Nagy Sezlon partján (Szán: Öt: 6).
Lepratelep A régi Lóversenytér, a mai Népstadion környéke. A Lepratelepen a Nagy Sezlon tájékán Nyuzott Emilnek hivták (Szán: Öt: 58).
Lepsi A VI. kerület Angyalföldön a Dagály utca és a Vizafogó gát közötti részen tót napszámos telepesek részére vályogházakból épült telep 1925 előtt. [Szl. lepsi 'jobb'.] Mint riasztó, sötét árnyék, megjelentek a mi kedves fővárosunk Tripoliszai, Lepsiei és a Chikágó rengeteg szomoru nyomortanyája (Geg: Gyer: 14).
Lidó Az újpesti Dunapart a Római parttal szemben. [Gúny. előkelősködés az ol. Lido után.]
Ligécia Városliget. [A liget szóból lat. végződéssel. ] Én a szőkét vettem munkába, mert ágit adott rá. Kiki ment a párjával a Ligéca felé. (Gal: Kál: 51).
Ligi Városliget. [Röv. + fnyi -i képző (Lac: Szó). ]
Ligó Városliget. [Röv. + fnyi -ó képző.]
Lipi V. kerület Lipótváros. [Röv. + fnyi -i képző. ]
Lipicsek V. kerület Lipótváros. [Röv. + fnyi -csek képző.]
Lipiváros V. kerület Lipótváros. [Lipi összetétele.]
Lipócia V. kerület Lipótváros. [Tréf. latinos helynévképzés.]
Lizsé Városliget (Ka: Jassz. , szir: Tol, Vaj: di. , Tar: tv. , Den: Mny.). [Tréf. franciás ejtés.] Május a lizsében. - Pardon anya, a kifli az enyém. (Sz. Száj: V-18-5); Megy a villany, megy a villany a lizsébe! (Kőv: Zen: 5); Ez a rikkancsféle, selypitve orditozó alakja a régi "lizsének , komoly számoló tehetség volt (Bró: mind: 7); Olyan vagy, mint egy habcukor a lizsében (Bal: Vir: 102).
Lövedéki kihágás tréf a Vámpalota körüli esti sétahely, ahol háztartási alkalmazottak és vámőrök szerelmeskedtek. [Szójáték a vámőrök által üldözött jövedéki kihágás szóból + lő 'közösül'.] A lövedéki kihágás szinhelye többnyire a Vámháztér. Ez minden este tele van pénzügyőrrel, meg nőkkel. (Táb: Pest: 58).
Lovi Lóversenytér. [Röv. + fnyi -i képző.]
Maflasarok IV. kerület Ferenciek terén a templom bejárata előtti térrész. [Vasárnap délben kiöltözött fiatalemberek csoportokba verődve álldogáltak és nézegették a templomból jövő nőket.] A mafla sarkon- De menjünk át a másik oldalra, mert jönnek ki a templomból s tudod én nem szeretek itt lőddöröggni a sok máflá között. (Üstökös: 49-9-8).
Magtár tér A Petőfi-híd budai hídfőjének környéke. [A magtárszerű új műszaki egyetemi épületek után.]
Major A budai Városmajor. [Röv.]
Majzó A budai Városmajor.
Marci II. kerület Marcibányi tér (Nyr 47-40). [Röv.]
Méltóságos gróf Teleki tér tréf VII. Teleki tér és a volt ócskás piac. [Gúny. túlzás az ócskaságok ellentéteként. ] A méltóságos gróf Teleki-téren vásárolt ócska falióra nagy recsegéssel-ütötte el a 7 órát (St: Ötv: 31).
Mókemplácc Tolvajnyelven a volt Teleki téri zsibvásár(Tol: Rend). [Héb. mokum 'város' (Na: Jüdj.) + ném. Platz 'tér'.]
Muzi A Magyar Nemzeti Múzeum körüli kert (Vel: Link. , Bár: Jassz.). [Múzeum röv. + fnyi -i képző.] Nem a Muzeumkert a neve, hanem röviden- Muzi! (Pá: Muzi: 5).
Muzium A Magyar Nemzeti Múzeum körüli kert. [Hibás ejtés. ] Menjünk be a muziumba és golyózzunk a falnál (Mol: Pál: 12).
Nagysezlon A régi lóversenytér a mai Népstadion helyén. [A gyepen hevertek az emberek, mint a sezlonon.] A nők az Aréna-uton, vagy Verseny-utcán cserkésznek, a gyerekek kirobogtak a Nagy Sezlonra hemperegni. (Szán: Öt: 7); A régi lóversenytér, vagy ahogyan az alvilágban nevezik: a "Nagy Sezlon" közelében van Budapest egyik nevezetessége, a Sportcsarnok kávéház (P. Izé: 31-3).
Nepcsi Népliget. [Röv. + fnyi -csi képző.]
Pávasziget A Városligeti tó szigetének neve 1870 előtt. [Az ott tenyésztett pávák után.] A Városliget minden rendü és rangu néptől hemzseg, a rondeau ha ugy tetszik a korzó és a pávasziget (Bát: Főv: 61).
Pesti mónmártr A VI. Nagymező utcának az Andrássy út közelében lévő része. [A párizsi Mont Martre negyed neve után, amely a színházak és mulatók negyede; a Nagymező utcában is több színház és mulató volt egy csomóban.] Az esti élet az ugynevezett pesti Mont-martre-re, a Nagymező-utca és Oktogon közötti területre központosult (Tar: tv.: 194).
Pesti Sziti A régi Lipótváros. [Ang. city (ejtése: sziti) 'városrész, belváros'.] "Pesti City" néven az 1900-as évek óta nevezik az 1790 körül felépített pesti Ujváros, másként Lipótváros- illetve annak Lánchid és Margithid közé eső részét (Pa: Patr: 27).
Rökszilágyi utca tréf VII. kerület Rökk Szilárd utca. [Tudatlan ejtésből szój.] (Pes: Táj.).
Rombahsztrit tréf VII. kerület Rumbach Sebestyén utca. [Gúny. előkelősítés az ang. street (ejtése: sztrit) 'utca' után.] Különös gyilkosság a Rombach streeten (Izé: I-1-13).
Rondó Útkanyar a Városligetben, ahol a sétakocsik fordultak. Az Országutról döcögött kifelé - a népes Király-utcán át- az omnibusz, amelyen délutánonként Deák Ferenc rándult ki a városligeti "rondóhoz (Bal: Vad: 129).
Sifmanplacc Régi ócskás piac a mai Operaház helyén 1880 előtt. [Ném. Schiffmann Platz 'hajós tér' régi neve után.] Az Operaház helyén a Teleki-tér elődje: a sifmanplac terült el (Bal: Kávé: 146).
Sin tér Az V. kerület Calvin tér régi neve. [Igen sok villamos sín szelte át + szójáték a sintér hasonló hangalakjára. )
Skacski Lóversenytér. [Héb. schketschke 'ugrál', mert a lovak a galopp versenyen ugranak.] (Szo: Arg. , Tar: tv.).
Smeckert tréf A volt Műegyetemi Evezős Club kertje. [MEC mozaikszó + tolvajnyelvi smaci 'csókolódzás'; utalással az ott folyt szerelmeskedésekre.] (Pa: T. arg.)
Sóhajok tere A régi Barátok tere (Ferenciek tere). [Több lap szerkesztősége volt itt és az írók kézirataikkal zsebükben nagyokat sóhajtozva jártak erre.] Álmodozva ment keresztül a téren, amelyet a köznép Barátok-terének, mig a visszautasitott irók a külső Józsefvárosban: Sóhajok-terének neveztek (Kru: Hétb: 50).
Splényi-féle négyszög A IV. Kossuth Lajos utca és Rákóczi út kereszteződése. [Splényi rendőrkapitány neve után, aki itt kerítette be és fogdostatta össze a Tisza Kálmán kormánya ellen tüntetőket. ]
Stadi Tolvajnyelven Városliget. [Ném. Stadtpark 'városliget' röv. + fnyi -i képző.] (Tol: Rend. , Szir: Tol.)
Statvájli A Városliget régi neve. [Stadtwald német nevének torzítása.] A lakosság többnyire Batthyány-kertnek nevezte és Nebbien adta rá a városerdő, vagyis inkább Stadwaldl nevet. Ebből lett a Stattvájli, ahogy az ötvenes években- nevezték a fővárosi polgárok. (D'Ar: R. magy: II-332).
Statvaldi A Városliget régi neve. Délelőtt elment a templomba, délután a stadtvaldiba (Bal: Vad: 28).
Statvaldli A Városliget régi neve. [Ném. Stadtwald 'városerdő' elnevezés torzítása.] igen népszerü sikátoron át lehetett a stadtwaldlit megközeliteni (Bal: Kávé: 142).
Stefánia Kocsikorzó a régi Stefánia úton a Városligetben. [A Stefánia út röv.]
Szajnapart A VII. kerület Múzeum körút 2. sz. telke, ahol a régi Nemzeti Színház bérházépületének udvarán használt könyveket árusítottak. [A párizsi Szajnapart könyvkereskedőiről nevezetes.]
Szajrés tér IX. kerület Haller tér. [Tolvajnyelvi szajré 'lopás', mert a Haller téri piacon gyakori volt a lopás.] (A budapesti közbintonság érdeke-megköveteli, hogy- razziát rendezzenek- a Szajréstéren (Detektiv: III-8-7.)
Szigi Margitsziget. [Sziget röv. + fnyi -i képző. ]
Szizsé Margitsziget. [A sziget franciás ejtése.]
Tandelmárk Teleki téri ócskáspiac régi neve. [Ném. Tändelmark 'ócskáspiac'.]
Tangó 1. Az Ecseri úti ócskáspiac. 2. A régi ócskáspiac a Teleki téren. [? A zsibárusok állandóan játszották a régi hanglemezeket, hogy így csalogassák oda a vevőket; ? Mint a tangó táncolása közben az ócskások le-föl lejtettek a portékát kínálók között.] Igazán olyan a szined, mint a csoki- Téged hol kaptak le? - A tangón. Vid: Szök: 258. ; Igy tehát nem megy a nyomozás. Nem baj, majd a "tangón ! Irány az Ecseri ut. (Esti-Bp: V-222-4).
Tabcsi Tabán [Röv. + fnyi -csi képző.] Gyere velem a tapcsiba focizni.
Teleki A volt ócskáspiacáról nevezetes Teleki tér. [Röv. ] De Schwitzer ur, egész délelőtt nem jutok egy falathoz aztán rohanok ki a Telekire, tuladni az aznapi holmin (Vid: Szök: 42).
Tercsi tréf. VI. kerület Terézváros. [Teréz beceneve. ]
Tercsiváros tréf VII. kerület Terézváros. [Teréz beceneve.] (Zol: Ham.)
Tetűbörze Ószeres csarnok környéke a Teleki téren. [Tetves használt ruhákat adtak-vettek.]
Tripolisz A VI. kerület külső része. [Tripoliszban játszódó idegenlégiós ponyvaregények színhelyére emlékeztetett az elhagyott, homokos vidék.] Mint riasztó, sötét árnyék, megjelentek a mi kedves fővárosunk Tripoliszai és Lepsiei (Geg: Gyer: 14); Akkor már mind az egész rendőrök hiába keresték a Tripoliszban! (Vid: Szök: 305); Egy munkástól, aki még névtelen telepen dolgozott a város egyik főmérnöke megkérdezte, hogy hová megy? - Ki, abba a Tripoliszba - felelte a munkás. - Miféle Tripoliszba? - Hát oda a Váci ut mentén arra az uj lakótelepre. (Det. Szem: VII-I-28-4).
Tűzfaltér Calvin tér 1945 után. [A lebombázott házak helyén meredező tűzfalak miatt.]
Ugató Ügetőpálya. (Ugat - üget hasonló hangalakú szavakból szój.)
Ügsi Ügetőpálya. [Ügető röv. + fnyi -si képző.] Veszthetek már turfon, ügsin, futbalon (P. Izé: II-42-4).
Újvilág Az V. kerület Lipót körút környéke. [Az újonnan épület lakónegyedek után.] (Va: B. tol.)
Újzséland tréf V. kerület Lipótváros. [Új-Zéland hangalakjára szójáték a zsé 'zsidó' szóval.]
Ülcsi IX. kerület Üllői út. [Röv. + fnyi -csi képző. ] (Lő: Nykér.)
Ülepke utca tréf III. kerület Lepke utca. [Obszcén szójáték].
Üzsi Ügetőpálya. [Franciás ejtés + ügető röv. + fnyi -i képző.] (Tar: Éj.) És amikor közvetlenül az üzsi bejárata előtt egy boldogtalan kóbor kutya került az autónk alá (P. Izé: III-36-2); Az ügetőpályát pestiesen én neveztem el üzsinek (Tar: Éj: 29).
Valcsi Valéria telep. [Röv. + fnyi -csi képző.]
Vesztőhely tréf Lóversenypálya [Hely, ahol pénzt lehet veszteni.] Odakinn a vesztőhelyen- némán- néztek a vigasztalan setétségbe a katonák (Kru: Kóp: 264); Alag- már az inkvizició idejében közkedvelt vesztőhely volt (At. Blae: 34); Hazai lótenyésztésünk hivei igen szép számban röffentek össze odakint a zöld gyepet koronázó vesztőhelyen (Tör: Férj: 232).
Vurstlipráter Városligeti mutatványos tér. [A bécsi ném. Wurstl Prater név után.]
Zöldtó A városligeti tó. [A János vitézből ismert kéktó ellentéteként, mert a városligeti tó békanyálas, zöld, szennyes vizű tó.] Zöld tó, piszkos tó, Melyben a Rákos vize árad- (paródiadal Feld Mátyás: János vigéc című darabjából 1904 körül.)
Zuglizsé tréf Zugliget. [Lizsé 'liget' után összetétel. ]
Zsarai tréf VII. kerület Garay tér. [Franciás ejtés.] Csendes vita a Zsarayn. Nem lehet olyan olcsón adni a tojást, mert kánikula van. Sz. Száj: I-4-1.)
Zsibaj VII. kerület Teleki tér. [Célzás a zsibvásárra és az ócskás piacra jellegzetes zsivajra.] (Bp. Vol, Szir: Tol.)
Amíg Budapest utcáinak, tereinek fattyúnyelvi elnevezése többnyire a ma élő nemzedék műve, addig egyes épületeinek ilyenfajta elnevezése vagy 200 évre is visszanyúlik.
Mindjárt első szavunk is ilyen régebbi elkeresztelés. Az óbudai amfiteatrum latin neve évszázadokon át megmaradt a hely lakóinak emlékezetében, de jelentését, használatát már nem nagyon ismerték. Így azután vagy 150 évvel ezelőtt az állatheccek idején - mikor is ezt a rommaradványt ilyen célra is használták - Vieh tetrum-nak nevezték. Ebből az elnevezésből származott később a gúnyos am Vieh teatrum elnevezés, melyet szótárunkban tárgyalunk.
A néphumor keresztelte el az 1945-ös ostrom után felállított szükséghidakat - melyek a felrobbantott hidak pótlásaként verettek a Dunán - Bözsi-nek, Erzsiké-nek Bözsiké-nek, Manci-nak. Becenevüket szinte kínálta az alkalom, hiszen épp a női nevű Erzsébet és Margit-hidaink pótlására készültek.
A Cserebogár, mely név az Andrássy út városligeti végén álló milleniumi emlékmű magas oszlopán álló Gábor arkangyalt tiszteli meg, nem egyedülálló az elkeresztelések történetében. Már elődje az ugyanezen a helyen állott zászlórúd, - mely legtöbbször zászló nélkül meredt az égre - is megkapta a maga nevét és Fogpiszkáló névvel élt a pestiek szavajárásában. Ez a Fogpiszkáló volt a városligeti, helyesebben Stefánia-úti kocsikorzó egyik fordulóhelye - a másik az út végén állott, ma már lebontott víztorony volt. A múlt század nyolcvanas éveiben volt legélénkebb itt a kocsikorzó, hogy tetőpontját a millenium évében érje el. Az itt állott zászlórudat kerülték meg a kocsik, hogy visszaforuljanak a Stefánia útra. A Cserebogar-at már nem kerülték meg. A Fogpiszkáló a múlt század kilencvenes éveinek végén a Széchenyi hegyre került, hol még ma is - bár romokban - áll. A milleniumi emlékmű arkangyal még a Rézangyal névre is hallgatott, mely név a magyar népi káromkodásokban oly gyakran szereplő "a rézangyalát -ból ragadhatott rá.
A Sneiderfirek elnevezése a szótárban felemlített művelődéstörténeti adaton kívül megtanít egyebekre is. Megtudjuk belőle, hogy már a múlt század végén az uzsorás, pénzharácsoló neve vágó volt. A mai fattyúnyelv a vágót már nem a bankárra érti, ki akkoriban kupónokat vágott, hanem a nagy haszonnal dolgozó kereskedőre, nagy pénzért védő ügyvédre, vagy betegét nem kímélő orvosra és fokozott alakban, mint nagyvágó a kártyahazardőrre, hamiskártyásra.
A csari vásárcsarnok', mücsi 'műcsarnok', szveti 'tetemnéző', sőt a legújabb forcsi ' forradalom' a tipikus fattyúnyelvi -i képző hatása alatt keletkeztek.
Érdekesebb már a városligeti hidak elnevezése. Ezek határozottan értelmiségi elnevezések és nem a nép nyelvén keletkeztek. Világot járt, Párizst látott emberek alkotása kell hogy legyen, különben honnan vették volna Párizsi-híd és szajna-híd elnevezéseiket?
Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a tetemnéző morgó elnevezését is, hiszen ez csak nyelvtudás alapján keletkezhetett a francia morgue nyomán. Hogy ebbe egy kis humor is - ha akasztófahumor is - vegyült, az kétségtelen.
Am-fi-teátrum tréf A III. óbudai rómaikori amfiteátrum romjai. [Amfiteátrum hangalakjára ném. szójáték: ném. am (helyhatározó) + ném. Theatrum 'színház' + ném. Vieh (ejtése: fí) 'barom állat', célzással a műveletlen óbudai svábokra, akiket nem érdekeltek a római kori romok.] Az ó-budai "am vieh Theatrum -ot valójában csak akkor tudná megbecsülni, ha bort mérhetnének legottan. (De: Gyep: 160).
Boszorkányrondella A pesti Dunaparton a görögkeleti templom közelében régi bástyatornyos épületben működött bordélyház. [A kéjnők és a környékbeli piaci kofák miatt boszorkány + ol. rondella 'kerek vártoronyszerű épület'.] A Dunasornak aljában már megkezdődtek a prostitáltak üzelmei- Ezen a vidéken kellett lenni annak a rondellának is, amelyet joggal nevez egy 1703-ból való statutum Boszorkány-rondellának. (Si: Ré - Bp. II-129).
Bözsi 1. A felrobbantott Erzsébet híd. [Erzsébet beceneve.] 2. A felrobbantott Erzsébet híd pótlására épített pontonhíd 1945 után. Örömmel jelentjük, hogy a gólyanéni szerencsésen megérkezett "Bözsikével ; bár Erzsébet mama jelenleg még gyengélkedik, de reméljük, hogy hamarosan felépül (Ludas M: I-26-2).
Bözsike Az Erzsébet híd pótlására épült pontonhíd 1945 után.
Csari A központi vásárcsarnok. [Csarnok röv. + fnyi -i képző]. (Tur: Bün: 30. , Den: Mny.)
cserebogár A Milleniumi emlékmű oszlopán Gábor arkangyal alakja. [Alulnézetből látható ágas-bogas alakja után.] (Pes: Táj. )
Erzsi A felrobbantott Erzsébet híd pótlására épült hajóhíd az eredeti hídtól északra. [Erzsébet beceneve.]
Fogpiszkáló A Széchenyi hegyi kilátó. [Vékony, hosszú zászlórúdja után.] A fogpiszkálónál - igy hivják a szenvedélyes gyaloglóink a Széchenyi-hegy kilátóját, a nyurga zászlórudjáról - egy lélek se ült (Tör: Ön: 126-127).
Franci A Ferenc József híd régi neve. [Ferenc németes beceneve.]
Gólyavár A Bölcsészkari egyetem udvarán VIII. Múzeum körút 6-8 szám alatt emeletes épület. [Gólya 'elsőéves egyetemi hallgató után'.] (Pa: T. arg.) Az orosz hadifoglyok a Gólyavárban tartottak egy gyülést (Dér: Fel: II-181).
Karcsúmária A Lánchíd budai hídfőjénél lévő térképészeti 0-pont. [Évekig egy Mária szobor állt a ponton.] Hetvenhárom kilóméternyire Budapest székesfővárostól, jobban mondva a Lánchid budai végében álldogáló karcsu Máriától, ahonnan tudvalévően minden magyar távolságok méretnek (Tör: Pusz: 6).
Közgáz Közgazdaságtudományi egyetem a Szerb utcában. [Közgazdaság röv.]
Lipóti Lipótvárosi Kaszinó. [Lipótvárosi röv.] Olykor beülünk egy-egy kisebb partiba is a kaszinóban. Akár a Lipótiban is. (Kál: Ör: 53).
Magtár A budapest Műszaki Egyetem három új épülete a Petőfi híd budai hídfőjénél. [Általános vélemény szerint csúnya, magtárszerű épületek.]
Magyarka A VII. kerület Izabella téren volt Magyar Színház beceneve. [A magyar jelző kicsinyítő képzővel.] (Pes: Táj. )
Manci A felrobbantott Margit hídtól északra épült ideiglenes fahíd 1945-ben. [Margit beceneve.] Válaszukat nem várva, maradok ideiglenesen zárva Manci s. k. Állandó vicctéma és ideiglenes hid. (Ludas M: 14-2).
Morgó Tetemnéző a Szvetenay utcában. [Fr. morgue (ejtése: morg) 'tetemnéző' hibás ejtéssel.] (Nyr: 26: 226. A morgó hulláinál- látogatásain rájött, hogy a halál beálltát ezek- a hajszálak jelzik (Kru: Hétb: 77).
Muzi Magyar Nemzeti Múzeum. [Múzeum röv. + fnyi -i képző.]
Nájgebáj A volt lipótvárosi Neugebaude nevű laktanya és börtönépület 1790 után. [Ném. Neugebaude 'új épület' torzított ejtése.]
Opéria tréf Operaház. [Játékos latinosítás.]
Párizsi híd A milleniumi emlékműtől a városligeti tavon át vezető híd. [Rövid és laposívű, továbbá szép díszes lámpái voltak, akár a párizsi hidaknak.]
Rézangyal A Milleniumi emlékmű oszlopán álló arkangyal. [Az emlékmű felavatásának idején nem tetszett a szoboralak, ezért a "rézangyalát! -féle káromkodás mintájára + angyal] (Pes: Táj.)
Snejderfirek A Vörösmarty téri volt Gerbeaud-épület és a hozzá csatlakozó épületek tömbje 1880 körül. [Ném. Schneider 'vágó' + ném. Viereck 'négyes sarok' alakja után és mert a szakmájukból kifolyóan vágással foglalkozó közismert szabó, hentes, orvos és bankár (a részvénykuponokat vágta) lakott a háztömbben. ] táncmulatságra készült menni- a Schneider-viereck sarkán véletlenül egy ott heverő "pecsovics -ba lép (Bors: I-24-283); Schneider-Viereck körülbelül annyit jelent, mint a "vágók" négy sarka. Négy hatalmas, ma is meglévő sarokbérpalotából állt ez a négyzet. (Bal: Kávé: 51).
Suszterbazár A mai Párisi udvar helyén volt átjáróház-bazár. [Nagyon sok cipészüzlet volt benne.]
Szveti Tetemnéző a IX. Szvetenay utcában. [Az utcanév röv. + fnyi -i képző.)
Szajna-híd A Városligeti tavon át a Milleniumi emlékműtől a Városligetbe vezető híd. [Rövid és laposívű, valamint díszes lámpákkal ékes híd, hasonlóan a Szajnán átvezető párizsi hidakhoz.]
Százház A VII. kerület Keleti pályaudvar belső környéke. [A sok csúnya egyforma bérkaszárnya után, amelyeket a Thököly út építése alkalmával bontottak le.] vegye sorra a- százház roncsait a Bem utcában (Tá-Szé: Nő: 16); A vallás tekintetében két szekta dominál: az egyház és a százház (Dé-Sá: Mos: 153); A Százházból nem ritkán ujságpapirba takart csecsemőket vittek a Fehér Kereszt kórházba (Det. Szem: VII-1-28-4).
Tizenháromház V. kerület Váci úti jellegzetes háztömb. [Tizenhárom egy tömbbe épített ház.] A Váci-uton, a Tizenháromház előtt egy jó negyedóráig ide-oda járkált (Dér: Fel: II-7).
Tótház 1. VII. kerület Rákóczi úti evangélikus templom és lakóház. [Tót nyelvű evangélikus gyülekezet után.] 2.
virágcsárda tréf Utcai virágárus bódé.
Zöldház VI. Andrássy út 60. [Itt volt a nyilaskeresztes párt központja; a párt zöldszínű inge után + gúny. célzás a zöldházikó 'utcai nyilvános illemhely'-re.] Szeretne valami fontos hirrel beállitani az Andrássy uti zöldházba (Vad: Csil: 26).
Ennek a csoportnak majd minden szavában a fattyúnyelv alkotóinak humora csillan meg. Többen, kik előttünk az argóval foglalkoztak azt állítják, hogy humor dolgában a magyar fattyúnyelv meg sem közelítheti a francia argót. Hogy ebben mennyire tévednek, elég egy-két pillantást vetni e csoportunk gyűjtésébe. Vagy nem a néphumor megnevettető alkotása a közismert Anyák boltja című csecsemőkelengyét árusító üzlet után elnevezett apák boltja 'italbolt', vagy az automata büfék böfögő elnevezése ? mely népböfögő alakban is ismert.
Másfajta humor nyilatkozik meg a bableves 'hajnalban nyitó kocsma' elnevezésénél, melynek elnevezésénél közrejátszott a régebben divatban volt hajnali mulatozások ellen felszolgált káposztaleves. Az ilyen kocsmát elnevezték még bableves csárdá-nak és az utcán támolygó hanyag ruhájú, még ki nem józanodottra pedig azt mondták, hogy a bablevesből jött. Ilyen kiskocsma elnevezése volt még a bumszti is, mely onnan kapta feltehetőleg nevét, hogy az onnan kitámolygók orra buktak. Kisvendéglő elnevezés a hullamosó is, mely az odajáró vendégek foglalkozása után kapta nevét. A gúnyban önmagát sem kímélő megnyilatkozás adta a népbüfék lócsárda elnevezését, mely nevét úgy kapta, hogy lekopott első szava elől az áll szócska és lett állócsárda helyett lócsárda ti. a ló is állva eszik és ezekben a népbüfékben bizony nem lehet leülni. A csárda szót különben igen gyakran alkalmazza a fattyúnyelv étkezőhelyiségeinek elnevezésében, így például a tejcsarnokot tejcsárdá-nak nevezi, a főváros által egyidőben fenntartott Sipőc Jenő polgármester alapította városházi étkezdét Sipőc-csárdá-nak és egy utcai nőktől is látogatott kocsmát Neszepicsacsárdá-nak.
Már erőszakosabb alkotás az ahsztória és ajsztoria elnevezése az Asztória szálló és étteremnek, hol az első az oda való vágyakozást, a második az onnan való kiüldöztetést akarja szimbolizálni.
Eleink humorát csillogtatja meg a Török csacsi elnevezés, melyet a múlt század közepén viruló Török császár kávéházra alkalmaztak.
Éjjeli zenés, táncos, műsoros mulatóhelyeknek a macskával kapcsolatos elnevezése francia eredetű. Páris szülte a különböző jelzőjű chat-okat, itt nevezték el így a mulatókat. Ezek nyomán születtek meg a mi Kék-, Vörös-, Tarka-macska stb. éjjeli mulatóink, hol már nem a valódi macskákra gondoltunk, hanem annak fattyúnyelvi 'nő, leány' elnevezésére.
Tulajdonosuk neve után elnevezett kocsmákkal is találkozunk, ilyenek pl. a régi híres Szikszay-féle vendéglő Sziki neve, vagy a Csocsóbácsi kocsmanév, a Hercli, a Salcer, mely két utóbbi kissé illetlen dolgok művelése nyomán kapta hírességét. Mint a Sziki, úgy született meg a Vampetits vendéglő Vampi neve.
A pincérek, főpincérek, vendégek, a fogyasztott ételek, italok nevei is mind-mind a régi pesti humort tükrözik. Legjellegzetesebbek a rövidítések, mint fek 'feketekávé', kapó 'kávé pohárban', pikfek 'pikkoló fekete', vagy az egyes vendégek jellemzésére alkotott szavak, mint dáfrádmaher 'nem kívánatos vendég', felugrálós, ki egyre indul, de mégsem megy, néger, ki csak feketét rendel, sétáló vendég, ki csak bemegy átsétál és távozik, a szandolin, ki egymagában üldögél, vagy a stikavendég, ki inkognitóban szeret maradni.
A vendégekre jellegzetes étkezőhely elnevezések is a humor jegyében születtek meg, mint a Riviera kávéház Ribiéra neve, a könnyűvérű nők után, a Valéria kávéház Kurvaléria neve az utcai nők után, az Orczy kávéház Orcitemplom elnevezése a zsidótemplomból oda betérő izraeliták nyomán.
Hogy mennyire a humor uralkodik gyűjtésünknek ezen a részén, arról legjobban úgy győződhetünk meg, ha fordítunk egyet és végigmegyünk szótári részünkön.
Ahsztória tréf Astoria szálló és étterem. [Ah! vágyakozó sóhajtással ejtett szójáték, mert elegáns, drága szálló volt.] Ki kellett költöznie most már- nem az Ah storiából. (Tar: Éj: 72).
apák boltja tréf Italbolt. [A csecsemőkelengyét árusító anyák boltja név után, mert a férfiak, az apák ide jártak.]
bableves Hajnalban nyitó kocsma. [A reggel záró kocsmákból, mulatókból kiszorult korhelyek részére bablevest szolgáltak fel.] (Pes-Táj.) Tizenegy óráig a "20 -ban, azután egy óráig a Makktizesben, onnan a Bablevesbe mentem (La: Rend: 129).
bablevescsárda Hajnalban nyitó kocsma. A technoservice vált be Pesten. Sőt a büfé sem, mind átalakult bablevescsárdává. (Mó: Jobb: 59); Batki Gyula sok szóröppentyüt népszerüsitett- a Bableves-csárdában, a toloncházban, a kültelki zughelyeken is.
bablevesből jött Hanyagul öltözött, gyűrött vendég. (A hajnali korhelyek kocsmájából jött.)
böfögő Automata büfé. [Szójáték a büfé + böfög szóból)
büfke tréf Büfé [Büfé röv. + kicsinyítő képző, talán rüfke analógiájára.] Hallod-e te büdös nyüfke, Ma nyilik meg az uj büfke. Gyere velem, fizetek egy pofa sert. (Mó: Jobb: 27).
büfi tréf Büfé [Röv. és fnyi -i képző.] Ifi büfi. 1 éven felüli öregeknek fütött pelenka. (Sz. Száj: V-16-1).
bumszti Kiskocsma. [Bécsi ném. Bumsti 'ua. '.] Iddogálok egymagamban a "Tercz atout felsőhöz" cimzett bumsztiban (Gut: Nev: 82).
bumszti keller Kiskocsma. [Bécsi ném. Bumsti 'kiskocsma' + ném. Keller 'pince'.] Ő terjeszti- a külföld előtt a magyar kulturviszonyok ismeretét, amikor minden budapesti gyanus bumsztikellert a három dob- utcában bemutat (Don. Ped: 29).
Csocsóbácsi Kocsma a IV. Molnár utca és Borz utca sarkán 1920 körül. [A tulajdonos beceneve után.]
csodabár tréf Szegényes kültelki vendéglő 1928 körül. [Herczeg Géza Budapesten játszott Csodabár című színdarabjának címe után gúny. túlzás.]
csudabár Szegényes kültelki vendéglő.
csúzlicédula tréf A főpincér adósainak jegyzéke. [Nyúlik, mint a csúzli 'gumipuska' gumija, mert egyre többen kerülnek rá, egyre hosszabb lesz.] Ezeket a kórokozó papirlapokat a főpincérek nemes céhében "csuzli-cédulák"-nak nevezik - metafória rátapintással a csuzligumi nyulására - mert, hogy az itt található névsor is egyre nyulik (Tör: Fér: 6).
drótszőrű Kültelki kocsma.
éhezde 1. Olcsó külvárosi kifőzde. 2. tréf Üzemi étkezde.
fájerpurs Kocsmai szolgalegény, aki a tüzet rakta. [Ném. Feuerbursch 'ua. ' torzított ejtése.] Sajnos, sohasem voltam "fájerpurs (Bal: Kávé: 15).
fiakker Egy pár virsli. [A virsli két kolbászkából áll, mint a fiakkert is két ló húzza + az a hiedelem, hogy a virslibe lóhúst is tesznek.] (Tar: tv.)
gépkocsma Automata büfé. [A gépkocsi analógiájára.]
Gödör A volt kispesti Papp-féle halászcsárda. Egy ratkóval piáltunk a Gödörbe, meglehetősen siker voltam már (Sim: Idny).
Gödörvendéglő Régi IX. kerület ferencvárosi kocsma. Ejnye, hogyan is mondja Stzwohl János cégtáblája gödörvendéglő ajtaja fölött? A Kedély Rend Olimpusa. Nem tudom mit jelent ez, de ugy érzem, hogy fedi a Ferencváros fogalmát. (Tör: Bbé: 70).
Hercli 1. A VII. kerület Király utca elején volt rosszhírű kávéház, kocsma. (Herzl nevű tulajdonosa után.) 2. harmadrangú étkezde.
Menjen a herclibe! Neveletlenség esetén rendreutasítás. Valami uriember ott [a Hercliben] egyszer nagyon neveletlenül viselkedett, mire a kávés szemrehányóan kérdezi, hogy "mit szólnának a Kugler-cukrászdában, ha ott ilyeneket megengedne magának? . Hisz onnét jövök - így az arcátlan vendég - azt mondták: Menjen a Herclibe, maga oda való. (Bal: Vad: 78).
Hét tetü Volt tolvajkocsma a VII. kerület Dob utca 40. számú házban. [Tréf. célzás a piszkos, tetves vendégekre.] Betörés után a Hét tetüben találkozunk (P. Futár: X-505-17).
herlaufer Pincér. [Ném. hierher 'ide' + ném. Laufer 'futó', mert a pincér sokat fut ide-oda.] (To. Rend).
Hullamosó Vendéglő a VII. kerület Gyulai Pál utca és Stáhly utca sarkán. [A Rókus kórházból odajártak a műtőszolgák.]
jakobrőderer Külföldi palackban csalással felszolgált magyar pezsgő. [Louis Roederer ismert pezsgőmárka volt, ennek a palackjában szolgálták fel az ittas vendégeknek a magyar pezsgőt + Jakab a mulatóhely tulajdonosok legtöbbnyire ném. neve után. ] Hát tetszik tudni, Jakob Roederer azt jelenti, hogy a bárpultnál magyar pezsgőt öntsenek át a francia flaconba, nehogy ez a prosztó azt higyje, hogy őt becsapják, azért orditottam ugy, hogy Jakob Roederer, mert ő nem tudja, hogy Roederer nem Jakob, hanem Louis. (Tar: Éj: 31-32).
Kéthatos VII. kerület Tisza Kálmán téri garniszálló. [Harmadrangú, kéthatossal megfizethető kéjnők után.] Érti a módját Kaptákné, hiszen a hires Tisza Kálmán téri Két hatosnak csufolt találkahelyen tanulta ki a férfiakkal való bánás fortélyait (Ge: Pesti: 164. )
Kis Ric VII. kerület Rákóczi úti Edison szálló. (Szo: Arg.) [Gúny. a legelőkelőbb budapesti szálló a Ritz után, mert igen szerény szálló volt, leginkább kispénzű artistanők laktak itt.]
lócsárda tréf Italbolt, népbüfé. [Mert állva esznek benne, mint a lovak.]
Lukszustutaj A pesti Lánchídfőnél tutajra épült Kék Duna étterem. [A Lukszustutaj című szovjet film után + túl drága árai miatt. ]
maharandzsa Hamisított ital pincérek által használt neve csaláskor. [Pincér konvenció.] A tudatlan vendégnek a leglehetetlenebb italokat szállitja őrült árakért. Knottot- maharadzsát, vagy goronót parancsol? (Detektiv: II-52-4).
makheci Zugkocsma. [Makkhetes ismert kocsmacégér után. ] A Kisrókuson tul a 'Makkheci'-féle kocsmák és zugkávéházak sokasága következik (Bal: Kávé: 169).
makkhetes Kiskocsma. [Makkhetes gyakori kocsmacégér után.] Tóth Kálmán a vita hevében azt találta irni: Egyébként nem állok szóba mindenféle irodalmi makkhetessel.
népböfögő tréf. népbüfé [Szójáték a büfé + böfög szavakból. ]
Neszepicsacsárda A VII. kerület Rákóczi út és Szövetség utca sarkán volt reggelig nyitva tartó kocsma 1928 előtt. [Obsz. célzás arra, hogy sok olcsó áru kéjnő sürgölődött és ajánlkozott a kétes hírű vendégek között.]
óberlaufer Tolvajnyelven főpincér [Ném. Oberkellner 'főpincér' + ném. Laufer 'futó', mert a pincér sokat szaladgál + a herlaufer változata.] (Tol: Rend.).
Ördöghídja Régi tolvajkocsma a Ferencvárosban. [Kocsmacégér volt.] A vagán fiuk és hölgyek legkedveltebb csapszéke a ferencvárosi ördöghidja volt. *
Petropol tréf. A VII. kerület Rákóczi úti Metropol szálló és étterem. [Metropol + Petrográd szójáték, mivel itt 1945-1947. között sok átutazó szovjet katona szórakozott és gyakori veszekedések voltak.]
pofa ser Egy pohár sörital.
Sipőc csárda Városházi étkezde. [Sipőcz Jenő főpolgármester neve után.]
sördorádóSöröző. [Eldorádó nevű körúti söröző + sör + a sört kedvelők eldorádója.]
Spigli A volt Erdélyi borozó vendéglő az Operaház mellett. [Spiegel nevű régi tulajdonosa után.]
spiszi Tolvajnyelven tolvajkocsma. [Német tolvajnyelvi Spies 'kocsma' után.] (Na: Tol. , Ber: Tol.).
spiszin tolvajnyelven tolvajkocsma tulajdonosnője. [Tolvajnyelvi Spiesin 'ua. ' után.] (Ber: Tol.)
spizi Tolvajnyelven tolvajkocsma (Bél: Szój.).
spizin Tolvajnyelven tolvajkocsma tulajdonosnője (Je-Ve: Tol. , Szo: Arg.).
splizi Tolvajnyelven tolvajkocsma [A spizi torzulása. ] (Je-Ve: Tol.).
SzauvirtA Király utcai Kék macskához címzett bormérés tulajdonosának Emmerling Lajosnak gúnyneve. [Közismert gorombaságai miatt: ném. Sau 'disznó' + ném. Wirt kocsmáros.] Bormérés nyilt meg, amelyet olyan csapos bérelt, akinek nem volt éppen qualifikációja ahhoz, hogy illemtanár lehessen. Hiressé vált gorombasága révén- a közönség- elkeresztelte Sauwirt-nak. (Bal: Vad: 57).
Sziki A régi Kerepesi út (ma Rákóczi út) és Múzeum körút sarkán volt Szikszay-féle vendéglő neve. [Röv. + fnyi -i képző. ] (Nyr. 52: 92).
Tarkamacska Régi kocsma a VII. kerület Király utcában [Cégére után.] Volt még a Király utcában - egy 'tarkamacska' ötödrangu cseherli (Bal: Vad: 57).
Török csacsi Régi török császár kávéház a régi Rózsa téren, a mai Belvárosi templom környékén 1839-1898. [Szójáték a császár-csacsi szópárral.]
Trieszti nő A Városliget peremén az Erzsébet királynő úton nagy vendéglő volt kerthelyiséggel. [A Trieszti nőhöz volt a cégére.] A Trieszti nő nagyon rendes, finom hely (Vaj: Pest: 176).
Vampi A volt városligeti Vampetics vendéglő az Állatkert területén. [Vampetics név röv. + fnyi -i képző.]
Vaskocsma gúny. A Népjóléti Minisztérium által fenntartott étkezőhely. [Vass József népjóléti miniszter neve után az 1920-as években.]
Vörösmacska Harmadrangú kocsma a VII. kerületi Király utcában. [Cégére után) Volt még a Király utcában- egy vörösmacska cégérü kocsma; mosogatás után a vörös macskában találkozunk; cselédlányok és katonák kedvelt gyülhelye. (Bal: Vad: 57).
Zalcer Régi rossz kávéház a Deák téri evangélikus templom mögött. [A tulajdonos, Salzer neve után.]
INTERMEZZO
Valahol jeligeként olvastam, szerzőjét sem ismerem e pár sornak:
"Ha törött is a tükör lapja,
Korunk képét hiven mutatja."
és most eszembe jutott. És vele egy gondolat.
A törött "tükörlap , mely valahonnan a szemétdombról került elő, a fattyúnyelv. Szennyből, piszokból jön és mégis sokra tanít. Elénk tárja a kort, melyben élünk, melyet átéltek elődeink. És híven tükrözi ennek a kornak minden mozzanatát. Az életet adja, amiben élünk, mely szemünk előtt lepereg. Nem lehetne valamire ezt hasznosan felhasználni? Dehogynem. És itt jön a gondolatom. Meg kellene írni Budapest történetét fattyúnyelve alapján. Mennyi olyan motívumra vetne ez világot, mely sehol sincs feldolgozva, sehol sincs még csak meg sem említve. A budapesti alvilágot tárná az olvasó elé elsősorban, ennek minden megnyilvánulását. Azután leperegnének előttünk a kisemberek tettei, mondásai, gondolatai, úgy ahogy éli, ahogy érzi. Az egész éjjeli élet minden vidámságával, minden szomorúságával, minden humorával. A játékosok és egész gondolkozásuk. A város könnyen élő alakjai, a nagyváros szerelme, mulatozása, veszedelmei. Képek, melyek a nayváros életét tükrözik és melyek hívebben mutatják meg egy-egy tettnek, gondolatnak, elképzelésnek arculatát, mint az összes oknyomozó történetek.
Tehát rajta olvasó, írd meg ezt a történetet, az anyagot itt öszegyűjtve adom. Meg kell benne keresni a kincset, ami még a szemétdombon is fellelhető. Érdekes alap ez egy megirandó várostörténethez.
Üdvözlöm az olvasót!
Zolnay Vilmos
almavári-babári Kávéházi vendég, aki nem fogyaszt, csak a helyet foglalja. [Alma 'semmi' + a senkiházi-féle kifejezések analógiájára -vári + bab 'kis értékű pénz'; valójában almavári-babvári lenne, de eltorzult.]
Bátorka A Calvin téren a régi Geist-házban 1915-ig, majd kb. 1925-ig a tér közepén volt Báthory kávéház. [Hüttner, majd Báthoryra magyarosított tulajdonos neve után.]
bialóg tréf. kávéházi feketekávé. [Pincér konvenció. ] A pincér odalép és kabátja fasonját egy könnyed gesztussal előrehuzza: - Egy bialog?!- Aztán megmagyarázzák, hogy a bialóg egy feketét jelent. (Detektiv: II-52-4).
brencsálinger Tolvajnyelven fizető pincér, főpincér [Tolvajnyelven brennel 'fizet' + ném. Zahlnkellner 'fizető pincér' + célzás arra, hogy számolás közben csal, ezért a ném. Zahl és m. csal szóval szójáték.] (Szir: Tol.)
brencsáringer Tolvajnyelven fizető pincér, főpincér (Tar: tv. , Tar: Éj.).
Bucsinszki A VII. Wesselényi utca és Nagykörút sarkán volt Bucsinszky kávéház, fezőrök találkozóhelye. [A kávés Bucsinszky Lajos neve után.] 1930-1936. Oké, ahogy a Bucsinszkyban mondják (Szán: Öt.).
bunyókávéház Rosszhírű, kültelki kávéház, ahol napirenden vannak a verekedések. [Tolvajnyelven bunyó 'verés, verekedés'.] A 'Bunyó-kávéházban' két telefonfülke van (Szen: Szi: 75.)
Centri A volt Központi, másnéven Centrál kávéház az Egyetem utcában. [Centrál röv. + fnyi -i képző.] Nézzünk be a Centribe (Sza: Se!: I- 256).
csálinger Tolvajnyelven fizetőpincér, főpincér. [Ném. Zahlkellner 'ua. ' + célzás a számolás közbeni csalásra, ezért szójáték a m. csal és a ném. zahl 'fizet' szóval.] (Szo: Arg. , Szir: Tol. , Ká-Be: tol. , Bár: Pny.). A csálinger nem is szól, csak értelmesen bólint (Táb: Spec: 103).
csániger Tolvajnyelven főpincér (Tol. Rend.).
csáringer Tolvajnyelven főpincér (Tol. Rend. He: Arg. , Ka: jassz. , Bár: Pny. , Tar: tv.). Józsi: "Csáringer ur . Kőv: Zen: 26.)
dáfrádmáher Nem kívánatos kávéházi vendég, aki nem fogyaszt, csak elfoglalja a helyet, néha kötekedő. [Ném. Freudemacher 'örömcsináló', itt gúny. ellentétes értelemben, mert éppen nem öröm a jelenléte.] Dafradmacher vendég = aki mindig boldoggá teszi a tulajdnonost. (Tar: tv.: 187).
fek Feketekávé [Röv.]
fekcsi Feketekávé. [Röv. + fnyi -csi képző.]
feketusz Feketekávé [Latinos végződéssel.]
félbarna Kávéházi, kávémérési világos tejeskávé. [Színe után.] (Pes: Táj.).
felugrálós Kávéházi vendég, aki gyakran elindul kifelé, de mindig marad. [Mert hirtelen felugrik, mint akinek eszébe jutott valami és kifelé indul.] Hajnal felé- sirva ölelkeztek, csókolóztak. Mikor reggel öt órakor hazaküldtem őket, kórusban kiáltoztak: - De felugrálós a Vili. (Tar: tv: 192).
Fila Philadelphia kávéház I. kerület Krisztina téren, Szabó Dezső tanyája volt. [Röv.] A "fila" bársonyos karszékekkel, márványasztalon gőzölgő feketével- várja évek óta. (Vár: Napl: II-8-23).
Fillinger A belvárosi volt Sebestyén téri híres kávéház 1855-1870 között (a Belvárosi templom környékén). [Fillibger egykori tulajdonos neve után.] Délutátonkint a Fillengerbe járt dominózni (Ki: Ker: 9).
Hangli A pesti Vigadó előtt, a Vigadó téren a park közepén volt földszintes, teraszos kávéház 1945 előtt. [Hangel Mór kávés neve után, aki előzetesen az Angol királynő szállóban Deák Ferenc szobapincére volt.] És hová tünt a Hangli, az egyetlen, az utólérhetetlen? (Bal: Kávé: 114); Ha eleget liláztad már a mamuskákat itt a korzón, jere be egy fagyra a Hangliba (Ka-Szi: Tá: 10); És a Hangliba mint csupa liba, Járnak a nők szük szoknyáikba (M. Kab: 125); Előttünk terül el a kies Hangli (At. Blae: 135).
Hanglicsek tréf Hangli kávéház. [Hangli + fnyi -csek képző.] Ad a pikolónak egy vacsnit s kér jegeskávé mellé pacsnit. Oszt leül a pletykaszegletbe, a Hani-Hani-Hanglicsekbe. (Kőv: Zen: 28).
Helicai A VI. Andrássy út és Nagymező utca sarkán volt Helvetia nevű kávéház. [Helvetia + Beliczay tulajdonos neve. ] (Pes. Táj.) (1866-1920)
jampresszó Divatos léhűtők által látogatott eszpresszó. [Jampec + eszpresszó szójáték.] Szamba Szepi panaszkodik a jampresszóban: - Jaj- de fáj a fejem! (Sz. Száj: V-52-3).
Józsusz A volt Baross kávéház főpincérének beceneve. [József név latinos képzővel, eredeti neve Jordán József volt.]
kacérnő tréf kávéházi felírónő. [Kaszirnő + kacér szójáték, mert közismerten kacérkodtak.] (Pes. Táj.)
kacsintnő Kávéházi felírőnő. [Kacéran kacsintgatott, ezért szójáték a kaszirnő + kacsint szóval.]
kafa Kávéház.
kaffa Kávéház (Szir: Tol. , Ká-Be: Tol. , Zol: Ham. , Éh: Kim. ). A Csermákné mesélte- az egyik rokona konzumhölgy, tőle tuggya- elviszik őket a Franszé kaffába, meg Helvéciába (Tör: Bbé: 160); Pesti kaffa (rovatcím: Sz. Száj: III-21-3); Ezek után ki jön velem lenyelni egy fagylaltot valamelyik kaffában? (Kö: Bp. k.:)
kaffana Kávéház (Pes: Táj. , Zol: Ham.). Kimaradt a vén "kafanábó l s huzamosabb időre a világból is, ahol oly rossz volt a kiszolgálás (Karinthy Frigyes). Vár: Napl.: 9-10); Remek egy stand volt az ott a Moszkva-kafana előtt (Ta: Szab: 98).
kafcsi 1. Kávé (Ka: Jassz.). 2. Kávéház (Ka: Jassz. ). [Kafa röv. + fnyi -csi képző.]
kagál Fővárosi írók, művészek társasága a volt Hangli kávéházban. [Héb. kahal 'összejövetel, társaság'.] Cheremeet akart mondani, ami anathémát jelent, mig a Khagál az irástudók gyülekezete. Ebből az alkalomból vette föl a Borsszemjankó hétfőesti irodalmi összejövetele a "Kagál" (Khagál) nevet. (Kn: Agy: 322); Ágai Adolf doktort és a "Kagál" (Borsszem Jankó szerkesztősége) tagjait sürün látták az Abbáziában (Bal: Kávé: 164).
Kapi Diákkávéház a IV. kerület Kaplony utcában. [Kaplony utcanév röv. + fnyi -i képző.] (Lac: Szó.).
kapó 1. Feketekávé pohárban tejjel. [Bécsi ném. Kapuziner 'kapucinus barát', mert azok kámzsájához hasonlított ez a sötét kávészín]. 2. Keveset fogyasztó, vékonypénzű kávéházi vendég. [Csak az olcsó kapucinert fogyasztja]. (Ha a baka hadnagy ur- kávéházban a megrendelt pikoló kapucinert hangosan visszarendeli (Vál: Hatv: 57); Amott a kapucziner a főital (Vih: Főv: 22); Sarokasztal, barna kapuciner habbal (Pá: Cifr: 72).
dá kommen di kapuciner Pincér mondás, ha kispénzű vendégek érkeznek. [Ném. da kommen 'itt jönnek'] (Szo: Arg.). Da kommen die Kapucziner (itt jönnek a kapuczinerek), a Casino de Paris-ban, a Jardin de Paris-ban és egyéb lokálban mondják azokra, akik pezsgőt soha, legfeljebb egy kapuczinert rendelnek. (Szo: Arg.).
karzat A New York kávéház félemeleti helyisége, ahol a Nyugat című irodalmi lap írói tartózkodtak.
kövesi vár Művészek asztaltársasága a New York kávéházban, akik évenkint egyszer megajándékozták az elaggott színészeket. [Az asztaltársaságot alapító Kövesy Albert neve után 1924 után. ]
krahedli Üdítő szénsavas ital a pesti kávéházakban. [A palack pukkant, amikor kinyitották, ezért a ném. krach indulatszó után.]
kraherli Üdítő szénsavas ital a pesti kávéházakban. Eltünt a kövér Piroska néninek is nagy pirosernyős sátra, amely alatt golyós üvegekben jó édes kracherlit árult (Csur: Str: 101).
Kurvaléria Valéria kávéház a József körút és Üllői út sarkán. [Szójáték a Valéria + kurva szóval, mert sok ledér nő járt a kávéházb.]
lóakadémia gúny, tréf Kávéházi lóversenyszakértők gyülekezete. a New Yorkban van a lóakadémia. (P. Futár: XXX-13-23).
mélyvíz A New York kávéház alagsori helyisége, legtöbbnyire művészek tanyája. [A kávéház hátulsó felén olyan volt, mint egy mély vízmedence.] A félmult halhatatlanjainak szelleme ül a "mélyvizben" és a karzaton (Vár. Napl: II-8-24); A mélyvizben jó közönség foglalt helyet, csupa prominens ember (Tar: tv.); a mélyviz közönsége- mozisokból, mozilátogatókból, szinészekből, szinésznőkből állott (Tar: Éj: 37).
Metor A volt Meteor kávéház [A Meteor torzított ejtése.] Bár a Meteor (mint a régi Pesten mondták: Metor) cigánymentes (Kru: Ady: 96).
monpárnász A New York kávéház karzata, a művészek tanyája. [Célzással a Parnassus hegyére + a párizsi Boulevard Montparnasse-ra, a művészkávéházak körútjára.]
néger Kispénzű kávéházi vendég. [A néger fekete, a pénztelen ember is csak feketét fogyaszt.] Jönnek a négerek Pincérmondás, amikor pénztelen vendégek érkeznek.
Nyolcas Zugkávéház az 1897-ben lebontott régi pesti városháza, a mai Erzsébet híd pesti hídfőjének környékén. [Nyolc krajcárért lehetett kávét kapni.] A régi "nyolcas" volt a leghirhedtebb kávéháza Budapestnek (M. Magazin: IV-11-7).
Orcitemplom A régi Orczy kávéház a mai Madách palota helyén az V. kerület Tanács körúton. [Közeli zsidó templom után + a zsidó vendégek kalapban ültek, mint a templomban.] Két Petőfi-utcai (mai Kazár utcai) kereskedő találkozik az orczy-templomban (Nagy: Kom: 110).
pikfek Kis adag feketekávé. [Pikoló + feketekávé röv.]
pikoló 1. Pincér tanuló, pincérfiú. 2. Kis adag feketekávé. [Ol. picolo 'kicsi'.]
pinkli csáringer Tolvajnyelven pincér. [Pinkli 'pincér' szóból szójáték + tolvajnyelven csáringer 'fizető pincér', pleonazmus.] (Tar: Éj.).
pintyő Tolvajnyelven a zugkávéház pincére. [Szójáték a pincér szó első tagjának megtartásával.] "pintyő , a zugkávéház pincére (Detektiv: II-52-4).
Ribéria Riviera kávéház az Andrássy út elején. [Tudatlan ejtés mintájára torzítás.]
sétáló vendég Kávéházi vendég, aki csupán körülsétál a kávéházban, de nem ül le, hanem kimegy (Tar: Éj: 187).
sodródás Kávéházban mások társaságához csatlakozik, hogy ingyen fogyasztáshoz jusson. Dénes Oszkár a sodródás világbajnoka megvédte bajnokságát (Tar: tv.: 173).
Spolár Spolarich kávéház a VI-I. kerület József körúton. [Spolarich név röv. + -ár fattyúnyelvi képző.]
stikavendég Kávéházi vendég, aki inkognitóban van jelen, tehát nem szabad telefonhoz hívni, illetve le kell tagadni, ha keresik. [Stikában tolvajnyelven 'titokban'.] stika-vendég, aki nem szereti, ha jelenlétéről tudomást vesznek (Tar: tv.: 167).
szandolin A kávéházban egyedül üldögélő vendég. [Szandolin nevű együléses csónak neve után.]
szibéria A New York kávéház erkélye 1914 előtt. [Az Oroszországból kitiltott vengerkák (magyar táncosnők) találkoztak ott.]
tejcsa 1. Tejcsarnok, tejivó 2. Egyetemi falatozó (Pa: T. Arg.). [Tejcsarnok röv.]
tejcsárda Tejcsarnok.
tejcsi Tejcsarnok [Tejcsarnok röv. + fnyi -i képző.] (ÉH: Kim: 15).
Tejelde A központi tejcsarnok által fenntartott részben kávémérés jellegű étkezőhely. [Tréf. régies képzővel.]
varter Kávéházi vendég, aki azzal küldi el a pincért, hogy majd később rendel. [Ném. Warten 'vár', ti. még vár a rendeléssel.] Varter az a vendég, aki mikor leül, azt mondja, hogy később rendel (Tar: Éj: 100).
Zrinyi Régi hírhedt Zrinyi kávéház a VII. kerület Rákóczi út és Kossuth Lajos utca sarkán lévő ma Astoria szálló helyén 1870 előtt. befogadták őket a mindig vendégszerető Zrinyi otthonos csarnokai (Jók: Epp: 255).
Zrinyi kirohanása A hirhedt Zrinyi kávéházból a kártyán vesztes kiszaladt a házban működő zálogházba pénzért. [a Zrinyi kávéház mellett] a kapu alatt éjjeli zálogház működött- Ha- valakinek elfogyott a pénze- csak küldtük a zálogházba-Nohát ez volt Zrinyi kirohanása. (M. Magazin: IV-11-8).
Alpesi A volt városligeti Angol Parkban Alpesi Falu nevű műsoros vacsorázóhely. [Röv.] Kimentünk az Anglicsekbe és bementünk az Alpesibe (Szen: Szi: 105).
Anglicsek Városligeti Angol Park nevű mutatványos park. [Angol röv. + fnyi -icsek képző.] A Lili, a Blanka, meg én a franciával kimentünk az Anglicsekbe (Szen: Szin: 105).
Barokaldi A városligeti volt kis cirkusz. [Barocaldi volt cirukusztulajdonos neve után, aki 1868-ban jött Budapestre és 1914-ben halt meg.] (Táb: Spec: 81. , Szo: Arg. , Tar: tv.). Kis cirkusz volt ez a vurstli mélyén. Barokaldinak hivták, Giuseppe Barocaldi (Pá: Muzi: 119); gyakran kijártam a Barokaldihoz (Tar: tv.: 12).
Báró káldi A városligeti kiscirkusz. [Barocaldi cirkusztulajdonos nevének tréf. előkelősítő torzítása.]
Báró Káldi Opera A budapesti állami operaház. [Káldy Gyula operaházi igazgató (1836-1901) és báró Nopcsa Elek (1848-1918, 1896-ban intendáns) nevéből szójáték az ott előadott sajátszerzeményű gyenge színvonalú operajátéka miatt + gúny. célzással arra, hogy darabjával cirkuszi színvonalra süllyedt az ország első dalszínháza, ezért a szójáték Barokaldi nevével is.] Jó, hogy az Opera uj igazgatóját nem nevezik bárónak, különben báró Káldy komédia lenne abból a müintézetből (Ka. Márt: II-51-120); Ellenben igaztalan volt az a másik kritikus, ki a báró és Káldy szinházat Barokaldi-operának mondta. (Bél: Int: 27).
Blaui kac Kék macska mulató, a volt Király utcában. [Ném. Blaue Katz 'kék macska' torzított ejtése.] a közönség a Kék macska mulató bérlőjét elnevezte Sauwirt-nak, később népénekeseket léptettek föl, majd a hires "blaui kacz-dalcsarnok" lett belőle (a Kék macskából) (Ball: Vad: 57).
Bródi teáter A volt III. kerület óbudai színház. [Bródy Miksa színigazgató (1875-1923) neve után + ném. Theater 'színház'. ] nem is értették, hogy miért nem Bródy-teáter, hanem Kisfaludy-teáter? (Bal: Kávé: 178).
Büdösmarti tréf A volt Vörösmarty mozi. [Régi mozi, ahol a rossz szellőztetés miatt mindig rossz volt a levegő, tehát büdös + Vörösmarty. ]
büffédáma Mulatókban és azok környékén lebzselő nem hivatásos táncosnő, vagy kéjnő, vagy a mulató alkalmazottja. [Szórakozóhelyek büféiben és a környék büféiben férfiakra vadásztak.] Ebben a légkörben élnek a buffetdámák, akik harmincz korona fizetést kapnak s négy-ötszobás lakást tartanak, azok a virágárusnők, akik reggelig két-három szál szekfüt adnak el és gumikerekün járnak (Tá-Szé: Nyom: 23).
büfféhölgy Mulatókban és azok környékén lebzselő nem hivatásos táncosnő, vagy kéjnő, vagy a mulató alkalmazottja (Tar: tv: 32). Hédy, Dédy, Bauer, Mágnás Elza voltak a sztárok. Valójában csak büfféhölgyek voltak. (Tar: tv: 32).
Buzalka Harmadrangú tánciskola a VI. kerület Nagymező utcában. [Buzalka János nevű kávés, első tulajdonosának neve után.] Sehol annyi tánczterem, mint az Erzsébetvárosban. Koronájuk a Buzalka. (Vih: Főv: 176); A cseléd- legszivesebben a hirhedt Kis Vigadó-ba, amely a Nagyfuvaros-utca 4. szám alatt van (megy). A régi Buzalkának ez a modern, nagyobb, de veszedelmesebb utódja. (Tá-Szé: Nő: 19); A néhai Buzalkában, meg a Kisvigadóban- régóta müködnek a szerződtetett előtáncosok (Táb: Spec: 35).
Buzelka Harmadrangú tánciskola a VI. kerület Nagymező utcában. Buzelkánál a Szerecsen-utcában- köcsögkalappal a fején jelent meg (Gál: Kál: 47); ott volt minden- cselédbálon a Buzelkában (La: Kir: 251).
cupringerlokál Harmadrangú szórakozóhely, ahol cselédlányok szórakoznak. [Cupringer 'cselédszerző' + ném. Lokal 'szórakozóhely'.] Razziázni szoktak a "cupringer-lokálok -ban is (Det. Szem: VI-10-8).
csöngetős mozi Harmadrangú mozi 1935 előtt. [Régen a filmdarabok 10-12 felvonásra tagozódtak és minden felvonás után szünetet tartottak; a zugmoziban a gyakori szüneteket előzetesen csengővel jeleték, hogy a hirtelen kivilágítás ne okozzon zavart az összebújt szerelmespárok között.]
Fővicsek A volt Fővárosi Orfeum a mai Fővárosi Operett Színház épületében a VI. kerület Nagymező utcában. [Fővárosi szó röv. + fnyi -icsek képző. 1884-1923)
Garibaldi A városligeti kis cirkusz. [Barocaldi bérlő neve után + a hasonló hangzású népszerű ugyancsak olasz szabadsághős neve alapján tudatlan ejtés.]
Garobaldi A városligeti kis cirkusz. a Muziból) vándoroltunk ki a ligetbe a Garibaldihoz (Pá: Muzi: 6).
hakni 1. Titkos, zárórautáni mulatóhely (Szir: Tol. , Tur: Bün.). 2. Katonák részére tiltott kocsma. [Tolvajnyelven hakli 'görbe dolog, szabálytalanság' (< héb. Hak'l 'minden'). ] (Na: Jüdj.).
Heli A volt Helios mozgó a VIII. Baross utca és József körút sarkán. [Röv.] (Nyr. 47: 40).
Hököm színház Volt városligeti kültelki színház. [1890. évben adták a Hököm Matyi című színművet, innen kapta nevét a színház.] (Táb: Spec. , Tar: tv.). Később a Horváth-féle "Hököm-szinház" került oda (Táb: Spec: 63); Az ugynevezett jassz nyelv érdekelt és ezért kijártam a Hököm-szinház tájékára, ahol a csibészek - tanyáztak (Tar: tv: 27).
Jardindöpali A Jardin de Paris nevű volt mulatóhely a városliget peremén, a Hermina úton, 1910-ben épült. [Szójáték, mely szerint Paris helyett tolvajnyelvi pali 'becsapható áldozat, aki fizet', mert ez a mulató drága hely volt és a vidékieket, részegeket alaposan megfizettették.]
Jordánkert tréf A Jardin de Paris nevű volt mulatóhely a városliget peremén, a Hermina úton, 1910-ben épült. [A magyarul olvasott jardin és a Jordán név hasonló hangalakjára szójáték.]
kabicsek Kabaré. [Röv. + fnyi -icsek képző)
kecskeméti páholy tréf. A Nemzeti Színház karzatának legrosszabb ülőhelyei. [A karzat középső üléseiről nem lehetett jól látni a lelógő nagy csillár miatt, ezért az odakerült pesti diákok a karzat jobb helyére került vidékieket odaültették mondván, hogy az a kecskemétiek helye.] (A Nemzeti Szinház karzatát már vagy ötven éve "kecskeméti páholynak" hivják (Sza: Hir: 44).
Kisvigadó Harmadrangú táncos mulatóhely a VIII. kerület Nagyfuvaros utcában 1900 körül. A cseléd- legszivesebben a hirhedt Kisvigadóba megy, amely a Nagyfuvaros utca 4. szám alatt van (Tá-Szé: Nő 19).
köteles tánc A városligeti Trieszti nő nevű kerthelyiséges vendéglőben jellegzetes táncolás. [A tánc befejeztével kötéllel körülfogták a táncosokat, akik egy nyíláson át távozhattak, ahol fejenként pár fillér zenepénzt kellett fizetni.]
kukucsnéző A városligeti Barokaldi cirkusz külső álló nézője. [Kívülről kukucskál.] Raab bácsi- ment végig a kukucsnézők között (Tar: tv: 12).
Müszi A városligeti Müszinkör nevű színház. [Röv. + fnyi -i képző.]
Nagyendre Nagy Endre kabaréja. [Nagy Endre (1877-1938) a magyar kabaré megalapítójának neve után.] Direktor ur, olyan nagy dolog a nagyendrében játszani? Bor: Fol: 39.)
Orfantyú tréf Fővárosi Orfeum. [Tréf. régies képző a karmantyú-féle szavak mintájára.]
Orficsek Fővárosi Orfeum a Nagymező utcában. [Röv. + fnyi -icsek képző.] (Táb: Tny. , Vel: Link. , Kő: Pest.). Szépen sietek! - mondja a pincér, mint az orficsek népdal is zengi. - Na hát sietek? BUE? Akn? 259); Tizre édes öregem a fővárosi Orficsekbe lehetünk (Üstökös: 50-46-6).
Ős Ősbudavára nevű szórakozó park a Városliget területén 1896-tól. [Röv.]
óvoda A városligeti jégpályán a kezdők részére elkülönített rész. [Olyan kezdők a korcsolyában, mint a gyermekek az óvodában. ] A jégpályának azt az elkülönitett részét, ahol a kezdők sorra és orra buknak, - ovodának csufolja a tudók serege (vih: Főv: 57).
palizab Mulatóhelyen felszolgált sós pörkölt mandula. [Tolvajnyelven pali 'becsapható áldozat, aki könnyen fizeti a kocsmaszámlát' + zab 'lóeledel'; a mulatóhelyeken ugyanis méregdrága sós mandulát tettek a vendég elé egy tányéron és ha csak egy szemet is vett belőle, az egész tányért megfizettették vele.] (Tar: tv. , Tar: Éj.).
Rézkígyó Hírhedt rulettbarlang a VII. kerület Csengery utcában, Bod Elek tulajdonos gúnyneve után. Ez a rézkigyó nagyon előkelő családból való- Bodh Eleknek hivták (A. M. Detek: I-6-l6); Csupa (gáncsnélküli gavallér) maradt azután is, hogy a "rézkigyó , Bod Elek Csengery-utcai rulettbarlangját becsukták (Táb: Kár: 91).
súgópincér Mulatóhelyen az a pincér, aki a szórakoztató nőket összehozza a szórakozni vágyó férfivendégekkel. [A kiszemelt vendégnek megsugta, hogy van itt egy csinos nő, aki éppen ráér.] A konzumnőnek- legtöbbje azelőtt maneken volt- valamelyik sugópincér bemutatja őket (Tar: Éj: 129).
szárazpáholy A mulatóhelyen alkalmazott szórakoztató nők várakozó helye. [Azért száraz, mert ittmég nincs vendég, aki fizessen, tehát ital nélkül várakoznak.] Lya kisasszony, Madmozel Lya! - szól be a fekete főpincér a száraz páholyba a nők közé. (Kö: Bp. k.: 325).
szepicsek Mulatóban az elkülöníthető mulató szoba, a szeparé. [Szeparé szó röv. + fnyi -icsek képző) Ha jól megy, a szepicsekbe is mennek (BUE: Alm: 259).
vatta A színházi nézőtérre terelt ingyen közönség, feladata a lelkes tapsolás. [Mint a férfi vállat, vagy kárpitozott bútort, itt is "vattával" tömik be a réseket, gödröket.] A rendező fojtott hangon közölte velem- hogy a tegnap előtti "tábla" hirtelen "vattává" változott (Tá-Szé: Nyom: 52); A még müsoron lévő darab utolsó jubileumai is már állandó "vattával , az ingyenjegyesek légiójával érődnek el (Ság: Tit: 180).
elbúvik a vattában Színházi nézőtéren észrevétlenül meghúzza magát.
Vursli A Városligetnek a kis cirkusz és a Feszty körkép körüli mutatványos bódékkal teli része. (A bécsi Prater nevű mutatványos parkban volt Wursteltheater nevű bábjáték neve után, ahol Hanswurst nevű bábfigura volt a főszereplő.]
vurstli A Városligetnek a kis cirkusz és a Feszty körkép körüli mutatványos bódékkal teli része (Pes: Táj. , Szo: Arg.). Próbálunk a bennszülöttek telepéig férkőzni, melyet a vadak "vurstli -nak neveznek (Izé: I-6-13); Esős idő is volt, az egész vurstliban alig páran sétáltunk (Nád: Őr: 131); A kis tolvajszövetkezetet a vurstliban- találjuk meg (A. M. Detek. III-23-25); A vurstliban egy kikiáltó harsány hangon csőditi bódéjába a publikumot (Sz. Száj: III-8-3); Megnyilt a vurstli (Sz. Száj: IV-13-1); Vidáman a nyár örömével lépteikben, indultak el a vurstli felé (Vid: Szök: 127).
zgó Mozi. [A mozgó röv. az utolsó tag megtartásával. ] Jak = az a kabát- zgó = az mozi (Per: Él: 90).
Zsardendöpali A volt városligeti Jardin de Paris nevű mulató. [Paris helyett a hasonló hangzású pali, mert tolvajnyelven pali 'becsapható áldozat', aki könnyen fizeti a kocsmaszámlát. Ebben a mulatóban borsos árakat számítottak és különösen a járatlan vidéki vendégeket kopasztották meg.]
Zsardinkert A pesti kocsisok nyelvén a városligeti Jardin de Paris nevű mulató. [Tudatlan ejtés, mert fr. jardin = kert, tehát pleonazmus.]
apotéke Bordélyház. [Ném. tolvajnyelvben Apotheke 'bordélyház' (Ber: Gau.).]
a sajtó öreganyja A VI. kerület Ó utcai ismert bordélyház tulajdonosnője, Jolán. [Ezt a házat írók és újságírók látogatták és így ő minden újságírót személyesen jól ismert.] A "sajtó öreganyja" személyes megtámadtatást érzett a megjegyzésben. Kru: Ady: 78).
Bástyautca Bordélyház a VI. kerület Bástya utcában. [Röv. az utcanév után.] A Bástya utcában hagyományszerüen megismerkedett a "kollégium Jolánjával , egy rettentő kövér és szeliden parancsoló leánnyal (La: kir: 252).
Kakasos ház VI. kerület Ó utcai ismert bordélyház. [Kakaskodik 'fiatal ember udvarol'.] Sokan jártak erre [az Ó utcában] akiknek utjuk a kakasos házba visz! (Kru: Ady: 65).
Kollégium Jolánja A Bástya utcai ismert bodélyház egyik közismert, kövér kéjnője. [Egyetemi hallgatók jártak oda és az intézményt tréfásan kollégiumnak nevezték.] A Bástya utcában- megismerkedett a "kollégium Jolánjával , egy rettentő kövér-leánnyal (La: kir: 252).
Konti A közismert Conti utcai bordélyházak egyike. [A bordélyházairól hírhedt Conti utca röv.]
Kupolda utca A II. kerületi Ápolda (ma Fiáth János) utcai híres bordélyház. [Szójáték az Ápolda utcanévvel és a tolvajnyelvi kupolda 'bordélyház' szóval.]
Luftrézi Régi ismert bordélyház az Ó utcában 1880 körül. [Luft Rézi ismert fővárosi orfeumcsillag, majd később Thaisz rendőrfőkapitány felesége és ugyanakkor bordélyházbérlőnő.] Thaisz [Pest város egykori főkapitánya] az ugynevezett Debardeur-bálokon szórakozik, amelyekhez a Luft Rézi-féle internátus előkelő hölgyei is fölvonulnak (Bal: Kávé: 115).
mezonfrida Előkelő, drága bordélyház.
Mezonfrida A Magyar utcai híres és előkelőnek tartott bordélyház. [A tulajdonosnő Frida neve után franciásan Maison 'ház, cég' + Frida. ] Az itt folyó harcokban különösen kitüntette magát Szája M. Frida (B. Posta: 6-1).
műintézet Bordélyház. Igaztalan volnék, ha azt mondanám, hogy - rettenetes zsebvágásokra berendezett "müintézetben" különbül csinálják (Detektiv: II-15-3).
Ebben a csoportunkban Budapest egészségügyi intézményeire vethetünk egy pillantást, hogyan is fest ez a fattyúnyelvben. Ami feltűnik az igen érdekes következtetésekre nyújthat támpontot.
Először: bizonyíték arra, hogy a fattyúnyelv a társadalom egyik alsó és mondhatnánk legalsó rétegének volt a nyelve a múltban.
Másodszor: Budapest vezetői a múltban nemigen törték magukat, hogy a népegészségügyre nagyobb súlyt fektessenek.
Első állításunkat bizonyítani tudjuk azzal, hogy pl. ha fürdőkről hallunk, akkor csak a nép fürdőivel találkozunk szavaink közt, így sokszor említődik a Dagály fürdő, mely Aranylavór, Dagály, Dagály sztrit, Nyomrabbazia" stb. neveken szerepel. Már kevesebbszer hallunk jobb fürdőkről és ezekről is csak akkor, ha például sporttal kapcsolatosak, így találkozunk a Császár fürdő Csaszi elnevezésével, de ezzel azután meg is szűnik a róluk való megemlékezés. Megemlíthetjük még a Gellért fürdő Újházi leves elnevezését, de ez már újabb keletű, azoknak az időknek emléke, mikor a nép birtokába vette ezt a fürdőt.
Ha gyógyintézetről, kórházról, menhelyről van szó, akkor is csak olyanok említésével találkozunk, melyek a nép alsó rétegéhez állottak közel, vagy olyanokkal, melyek alsóbbrendű gondolkodás humorát tükrözik. Feltűnő sok szavunk akad az elmegyógyintézetekre, hol frim, lipi, diliház stb. váltogatják egymást.
A bolondokkal való foglalkozás fekszik a fattyúnyelv szavainak alkotóinál, de méginkább serkentik olyan témák, melyekben alsóbbrendű érzelmeiket az obszcénhez, a trágárhoz való szeretetteljes közeledésüket fedezhetük fel. Ilyen a nyilevános illemhelyekkel való foglalkozás és az ezekre alkotandó szavak kigondolása. Egy egész fejezetet kellett adnunk. Jellemző ezekre a szavakra, hogy minden trágárságuk mellett is humorosak, néha igen jellemzőek úgy, hogy az a kétely merül fel, hogy a legalsóbb társadalmi réteg alkotásai lennének-e vagy képzettebb elmék szülöttei. A kakatomba, szarándok, kakmadám az utóbbira enged következtetni.
Rátérve második állításunkra, ezt azzal látjuk bizonyítottnak, hogy csak igen kevés közegészségügyi intézmény van kigúnyolva, kevésről van említés téve. Miért? mert ezek az intézmények nem a nép számára alkotódtak a nép egészségével, tisztaságával, betegségével vajmi keveset törődtek a múltban. Mert, ha a külváros az, mely a szavakat a fattyúnyelvben alkotja, akkor csak olyan szavakat alkothat, melyek eredetiéről fogalma van. Nem alkothat szót az előkelő szállókról, melyet csak messziről és kívülről ismer, sem a pompás fürdőkről, hová nem mehet be, sem a szanatóriumokról, hanem csak a menhelyekről, a népfürdőkről és az elmegyógyintézetekről, hová esetleg egy kis elvonókúrára bekerül.
Íme egy társadalomtudósnak még egy ilyen fattyúszavakból összeállított szótár is segítségére lehet tudománya és állításai egyes tételeinek bizonyítására. Azt gondoljuk, ilyen megvilágításban is hasznos volna foglalkozni szavainkkal.
Aranylavór A XIII. kerület Dagály utcai Szabadság strandfürdő. [Aranyértékű gyógyvize van + tréf. kicsinyítés: lavór 'mosdótál'.]
Császár A budai Császár fürdő sportuszodája. [Röv.]
Csaszi A budai Császár fürdő sportuszodája. [Császár röv. + fnyi -i képző.]
Dagály A XIII. kerületi Dagály utcai Szabadság strandfürdő. [Dagály utca röv.]
Dagály sztrít A XIII. kerületi Dagály utcai Szabadság strandfürdő. [Ang. street 'utca' (ejtése: sztrít) gúny. előkelősítés célzással népfürdő jellegére.] Gyerünk holnap a Dagály sztritre!
Feszteticsbád A VI. Andrássy út 6. szám alatt volt Neptun kádfürdő 1870 körül. [A gróf Festetich család telek és háztulajdonai után.] A Neptun fürdőt (amely egyik Festetich grófé volt), mindenütt "Festetichbád -nak nevezték (Bal: Kávé: 145).
Nyomorabbázia tréf A XIII. Dagály utcai strandfürdő. [A szegény nép fürdőhelye célzással, hogy régen a gazdagok az Adria-parti Abbáziába jártak üdülni.]
Pala Palatinus strandfürdő a Margit szigeten. [Palatinus röv.]
Újházi leves tréf Gellért hullámfürdő. [Szójátékból: mint a híres Ujházy tyúklevesben, ebben a lében is sok a tyúk 'ledér nő'.]
Alföldi hotel A VII. kerület Alföldi utcai menhely. [Az utcanévől képzett szállodanév.] (Táb: Spec.). Hát éjjel az Alföldihotelbe [megyünk] (Táb: Spec: 107).
Angyalföld A VI. kerület angyalföldi ismert elmegyógyintézet. [A kerület neve után.] Angyalföld. Egy ujságiró megfigyelései az elmegyógyintézetben (P. Futár: II-531-15).
angyalföldi A VI. kerületi elmegyógyintézet ápoltja, bolond.
Angyalföldi szeretetház A VI. kerület elmegyógyintézet. [Tréf., mert ott minden bolondot szeretettel fogadnak.] Az ismert angyalföldi szeretetház bennlakó vendégeivel hasonlitja össze (Vaj: Pest: 128).
dilibájesz Tolvajnyelven bolondház. [Cig. eredetű tolvajnyelvi dili 'bolondság', dilinós 'bolond' + tolvajnyelvi bájesz 'ház'.]
diliház Tolvajnyelven bolondház. Napi öt koronáért bevonultunk a "diliház -ba (Sz. Száj: V-48-3).
dilihauz Tolvajnyelven bolondház. [Ném. Haus 'ház'.]
Frim Magán elmegyógyintézet Budán. [Dr. Frimm nevű tulajdonosa után.]
Lipi Lipótmezei állami elmegyógyintézet. [Lipót beceneve után.]
lipire juttat Megbolondít.
Lipót Lipótmezei elmegyógyintézet. [Lipótmező röv.] Iskolásdi a Lipóton (Sz. Száj: V-48-3); Faterkám, becsületszavamra mondom, magának már régen a Lipóton a helye!
Mezeilipót tréf. Lipótmezei elmegyógyintézet. [Szójáték a Lipótmező-vel, a szóösszetétel két tagjának megcserélésével tulajdonnév képzése.]
bőrgugyolda tréf Vizelde [bőr ? 'a genitáliák bőre' + tréf. torzított hugyolda 'vizelde' eufém alakja.]
kakatomba Földalatti nyilvános illemhely. [A föld alatt van, mint a katakomba volt, tehát szójáték a kata - kaka hasonló szópárral célzással a bélsárra.]
kakmámi Nyilvános illemhely felügyelőnője. [kakál 'székel' röv. + mámi 'néni'.]
kakmadám Nyilvános illemhely felügyelőnője. [Fr. madame (ejtése: mádám) 'asszony, hölgy' tréf. felhasználása.]
kakoár Nyilvános illemhely. [A fr. pissoir (ejtése: piszoár) 'vizelde' analógiájára, de a kakál, kaka szóból képezve.]
kani Vízlefolyó, utcai kanális. [Kanális röv. + fnyi -i képző.]
kulcsárnő tréf Nyilvános illemhely felügyelőnője. [Mint a régi kulcsárnő, ő is kulccsal jár és nyitogatja fülkéket.]
lászló-féle szabadalom Nyilvános utcai vizelde. [Az olajjal szagtalanított vizeldékben közismert volt a László-féle szabadalom feliratú zománctábla.] Ezek az ugynevezett László-féle szabadalmak (Sal: Hej: 190).
szarándok tréf Utcai nyilvános illemhely látogatója. [A tréf. mondás "mennek a szarándokok a kakatombába 'a földalatti illemhelyre mennek szükségletre' nyomán szójáték a hasonló hangzású zarándok - szar szavakkal, és célzás a székelésre.]
szürke villamos Nyilvános utcai illemhely. [1910 előtt még szürke színűre mázolták.] Betörés a szürke villamosba- A Deák Ferenc szobra mögött álló kis szürke bádog épületbe, amelyhez azért nem épitettek kocsifeljárót, mert oda még a királyok is gyalog járnának, ha járnának (Fidibusz: II-40-5).
zöldházikó Utcai nyilvános illemhely. [Zöld színe és alakja után.] a kisebbik nő- követelte, hogy őt azonnal eresszék a tiz lépésnyire lévő zöld házikóba (Ge: Bp-bün: 46); Az Egyetemi könyvtár előtti zöldházikó sorsa beteljesedett (Sz. Száj: I-24-1).
zöldvillamos tréf Utcai nyilvános illemhely. [Zöld színe és villamos alakja után.]
Egész várostörténelem tárul elénk. Szemléltetőbben kapjuk Budapest közlekedésének fejlődését, mintha szakmunkát olvasnánk. Száz évre tekinthetünk vissza úgyszólván közlekedésünk bölcsőjéig. Elvonulnak előttünk a lófogatú bérkocsik és fuvaroskocsik, az ugyancsak lófogatú tremvé-n át az első villamosig. Találkozunk, mint nagy újítással, a gumikerekű bérkocsikkal és annak gavallérjaival, amint a Stefániá-n végighajtatnak, de itt vannak a szegényebb néposztály kedvelt utas szállító járművei, az omnibuszok is. Pest régi kedves emlékei. Azután eltűnnek ezek a régi lóvontatta cájg-ok és a villanyos jön helyükbe. Bár ennek az uralma még tart, de már hanyatlóban, mert a benzin vontatta járművek kezdik kiszorítani. És most már olvashatunk szavaink közt bérautókról, autóbuszokról szóló szavakat és az ezeken való közlekedésről - legtöbbször szabálytalanul való közlekedésről - alkotott szavakat.
De nemcsak a közúti közlekedés vonul el szemeink előtt, hanem a sikló, a fogaskerekű, a hév, a MÁV vonatjai és az újabbkori trolibuszok, hogy a sor végére érve megismerkedjünk a légi közlekedés fattyúszavaival is.
Nézzük a régieket egy kicsit. Mennyi kedves emlék, mennyi romantika egy-egy stefánia-úti porcelánfuvar-ban, milyen előkelő dolog volt gumirádlerez-ni vagy stefániáz-ni. És milyen megvetett, szükségszerűség volt a konflis és mennyi megvetés van ennek a járműnek börgő nevében.
A sokszor megénekelt omnibusz omli, omlibusz, omnicsek alakban jelenik meg előttünk, hogy a szellemes lófejű elnevezést ne is említsem.
Emlékeinkben kotorászva, milyen kedvesen hangzik ma már az akkoriban gúnyszámba menő Propeller "kapitány" fontoskodóan elhangzott "elere -je. Szegény kapitány, bizony csak vízi fiakkeres volt ő, vagy legjobb esetben hajósezredes, ki a maga szemétdombján, pardon propi-ján, propicsek-én mégis csak nagy úr volt.
Közúti közlekedésünk villamosítása egyszeriben eltörölte ezt a régi kedves pesti kedélyességet és egy tülekedő, egymást taposó nagyvárosi közönséget termelt ki, kinek nem annyira humora, mint inkább mindent megszóló kritikája csendül ki szavainkból. Még a legelején becézi a villamost, mikor vili-nek, vilcsi-nek, vilusz-nak vilgá-nak vlanyi-nak stb. nevezi, de később már csak a villamosokon való közlekedésre és ennek vezető személyzetére fordul figyelme. No meg a diákság szabálytalan közlekedésére. Így kalauzból kalahiúz lesz, mert hiúz szemekkel ügyel ki váltott, ki nem jegyet, a kalauznő pedig ugyanezen meggondolás alapján kalóz néni lesz. A sínigazgató gyerek váltóigazgató-vá lép elő és a vezető vezér-ré. Ha akad is humor ezekben az elnevezésekben, de kedély az nem.
A humor talán mégegyszer felbukkan, ha a légi közlekedés repülőgép szavát nézzük és a légi biká-val találkozunk. De ez sem új, hiszen a századeleji Siófokra igyekvő szombat délutáni utasok, a férjek vonatának neve bikavonat volt. Ezt húzták rá nagy szellemesen azután a Siófokra szálló repülőgépre és elkeresztelték légi biká-nak.
De ne emlékezzünk és ne sopánkodjunk, hanem vegyük sorra szavainkat úgy, amint vannak, amint elénktárulnak, így is megismerhetjük közlekedésünk történetét.
börgő Egyfogatú bérkocsi. (A bőr ülés, bőr ernyő + zörgő szóból szójáték, mert a vasalt kerekek zörögtek a kockaköveken.)
cajgli Kétfogatú bérkocsi. [Bécsi ném. Zeug 'ua.' (Go-Me: Et. szt.).] Láttad már, milyen fess cajglija van? (To: Var: 14).
fikus tréf Kétfogatú bérkocsis. [Szójáték és torzítás a fiakkeres 'kétfogatú bérkocsis' szóból.]
gumirádli Kétfogatú bérkocsi. [Ném. Gummiradler 'gumikerekű bérkocsi']. Igy is történt, elegáns gumirádlin karikáztam haza a tanárral (Vid: Kez: 50); És gumirádliról álmodik, amin sohasem ült (Szán: Öt: 51).
gumirádlis Kétfogatú bérkocsi. Itt a konflis, gumirádlis, Szökjünk ez most aktuális (Dal a Smólen Tóni című operettből); Akkor még gumirádlison vágtattam az Andrássy uton (Bor: Fol: 146).
gumirádlizik Kétfogatú bérkocsin kocsikázik, utazik. Az életnek azt a formáját pedig, amely szerint a honatya gumirádlizik a Stefánián- nem adják ingyen (Har: Jók: III-155).
gumitalpú Kétfogatú bérkocsi. [A kerék gumival van talpalva.] Az atléta ezzel belöki a számozatlan gumitalpuba a félig elalélt kávéházi hőst (Bal: Kávé: 83).
hullafiáker Az egyetemi bonctani intézet hullaszállító kocsija. [Fiáker 'kétfogatú bérkocsi' után tréf.] Jönne a hullafiáker, trógerolnák ki a véres testet, (ha leugrana Zsazsa). (Tör: Bbé: 52).
iroda Lófogatú teherkocsi kocsiülése alatti és mögötti rész (Szir: Tol., Bár: Pny: 33). [Hurcolkodáskor a fuvarosok a szemétre került zománc és más feliratú táblákat, mint "Iroda , "Tilos a bemenet , "Igazgató" stb. összeszedik és oldalt a bakra szögezik. Innen az elnevezés. Általában ide dugták el a szállított holmiból lopott részt.]
kalodont Omnibuszkocsi. [A kocsik oldalára festett feltűnő nagyméretű Kalodont fogkrém reklámja után.]
kettősjassz Tolvajnyelven kétfogatú teherkocsi (Szir: Tol.). [Tolvajnyelven jász 'kocsi'.]
konfertáblis 1. Egyfogatú bérkocsi. 2. Egyfogatú bérkocsis. [Ném.-fr. confortable 'ua.' után.] A konfertáblis bámészkodó szemeket vetett rá (Kru: Urfi: 28).
konfortábli Egyfogató bérkocsi. A vőfélyek sokat esznek s a kétlovas konfortáblik- megfizettetik azt az időt is, amikor az ember nem ül a kocsiban (Amb: Tör: 333); A halottaskocsi mögött- hátul pedig három üres konfortábli (Pá: Muzi: 70); (a csibész) fölkapaszkodik a konfortábli hátuljára, a villamoskocsi elejére (Gut: Nev: 3).
konfortáblis 1. ua. 2. Egyfogatú bérkocsis.
konflis Egyfogatú bérkocsi (Pes. Táj., Tar: tv.). [Konfortáblis röv..] A lipótváros utcáit konflisok mérik (Vih: Főv: 26); Néhány perc mulva szomoruan baktatott Pest felé a három konflis (Pikkoló: 27); Aki fiákkeren jár az tutista, aki konflison, az nimolista (Bor: Fol: 17); Jövök, megyek a városban és közben eltünnek a fiákkerek és konflisok (Tör: Kop: 107).
konflis stand Lovas bérkocsi állomás utcasarkokon. [Ném. Stand 'állás'.] (a huszonegyes kártyajáték) régen kiszorult már a konflis-standokra, vagy a füstös kültelki bájzlikba (Táb: Kár: 46).
lófejű 1. Omnibusz. [Ló húzza, a ló van elől, szinte ló feje van az egész járműnek.] A budai lófejüek odaát indultak a Lánchid mellől (Ball: Vad: 129). 2. Lóvasút (Dob: Di.). a Károly-kaszárnyától- a Váci uton és az emlitettt "gáton" haladt át a lófejü (Bal: Kávé: 114).
lófejű gőzös Lóvasút. [Olyan vasút, gőzös, amelyet ló húz, tehát a vonatnak ló feje van.] Gyalog bandukolnak, mert sietős az utjuk és nincsen érkezésük lófejü gőzösre várakozni (Vih: Főv: 27).
omli Omnibusz (Pes-Táj). [Téves ejtésű omnibusz röv.].
omlibusz Omnibusz. [Téves ejtés.]
omnicsek tréf Omnibusz. Röv. + fnyi -icsek képző.]
ónibuc Omnibusz. [Tudatlan ejtés.]
porcelánfuvar Bérkocsi céltalan bolyongása szerelmespár szolgálatára. [Bécsi ném. Porzellanfahr 'ua.', mert olyan lassan, lépésben hajtott, mintha törékeny árut, porcelánt szállított volna.] Olvasó, ha a Stefánia-ut külső részén- egy konflist (látsz)- emelj kalapot, mert ebben a lefüggönyözött konflisban Afroditének áldoznak, - porcellán-fuvar képében (Tá-Szé: Er: 47).
stand Lófogatú bérkocsik kijelölt helye az utcasarkokon.
stefániázik Kocsikázik lófogatú kocsival a városligeti Stefánia úti kocsikorzón. [A Stefánia út nevéből.] Igricné- korzózott és stefániázott (Szen: Szi: 29).
tauszki Bútorszállító kocsi. [Tauszki Miksa szállító cég (bejelentve: 1886. V. 16.) helyezte üzembe először ezeket a kocsifajtákat.] akinek ötvenezer pengőnél is nagyobb vagyona volt, - egy "tauszkival" költözködött (Ball: Gab: 130).
elere A pesti és budai part között a Dunán közlekedő csavargőzős kapitánya. [A régi német nyelvű személyzet svábosan ejtette az előírt "Előre! indító vezényszót.] A kapitány kihajlik a ragyogó sárgaréz csőre s beleleheli- - Elere (Sz. Élet: VIII. 44-24); Ellere! - vezényelt a régi propeller-kapitányok óbudai kiejtésével (Tör: Fel: 219).
fogas Fogaskerekű vasút a Városmajortól a Széchenyi hegyre. [Röv.]
hajósezredes tréf Dunai csavargőzös kapitánya. [Ttréf. túlzás.]
propi Dunai csavargőzös (budapesti helyijárat: Vel: Link.). [Ném. Propeller 'ua.' röv.]
propicsek tréf. Dunai csavargőzös (budapesti helyijárat). [Propi + fnyi -icsek képző.]
vízi fiakkeres tréf Dunai helyijáratú csavargőzös kapitánya. [Fiakker 'kétfogatú bérkocsi' után: ő is pénzért fuvarozza a közönséget Buda és Pest között.]
bajzli Tolvajnyelven villamos (Szi: Tol.). [Ném. fattyúnyelvi eredetű.]
bárzli Tolvajnyelven villamos.
batár Villamos. [A vidéki batár hasonló alakja után.]
bázsli Tolvajnyelven villamos. [Ném. eredetű szó magyarosabb torzítása.] egyszer este a bázslin (villamoson) zónáztam (ingyen utaztam) (Detektiv: III-25-8).
bikavonat A balatoni üdülőhelyekre a fővárosból indított hétvégi vonat. [A Balaton mellett üdülő feleségükhöz utaztak ezzel a férjek; obszcén célzás a férj hím szerepére.] Ördög vigye el, aki a bikavonat intézményét feltalálta (Gut: Nev: 15); szombat este van- most fog befutni a bikavonat (P. Futár: XI-15-9).
bur A Rákospalotára közlekedő villamos. [Budapest-Újpest-Rákospalota eredetileg önálló villamostársaság nevének kezdőtetűi: B. U. R.]
burvasút A Rákospalotára közlekedő villamos. (Pes. Táj.).
cingaj Villamos. [A csingaj változata)
csili Villamos. [A villamoscsengő hangját utánzó szó.]
csingaj Villamos [A villamos csengőjének hangját utánzó szó.]
csinga Villamos. [A csingaj változata.]
csingajbárzli Tolvajnyelven villamoskocsi. [Mindkét szó 'villamos'-t jelent, pleonazmu.]
csütülő Villamosütköző. [Csatoló + csücsülő: szójáték, mert az utcagyerekek ott ülve utaznak.]
delej Villamos [Régi delejesség 'villamosság' után)
duli Autóbusz. (Az autóbusz indexét obsz. értelemben használják + tréf. "dumdulidum" - ugyanezzel kapcsolatos obs. kifejezésből elvonás.)
dzsunki Villamos. [Kínai dzsunka 'folyami dereglye, amelyen sokgyermekes családok laknak'. A ponyvaregények nyomán ismeretes a fogalom; a villamoson is fürtökben lógnak az emberek. Az eredeti szó röv. + fnyi -i képző.]
fekete fuvar Gépkocsivezető által saját zsebére végzett szabálytalan kocsiztatás, szállítás. [Feketén 'szabálytalanul, titokban'.] tekintet nélkül arra, hogy csinált-e fekete fuvart, vagy sem (P. Futár XXIV-14-13); Az én drága benzinemen és pneumatikomon (a sofőr) egész éjjel ugynevezezett "fekete fuvarokat" vállalt (Bék: Köz: 132).
füttyös Indító villamoskalauz. [Mindkét megállónál füttyszóval indít.] A lelkiismeretes füttyös (Rajz címe; a rajz szerint csak akkor indít, ha az utas már mind két lábával a lépcsőn áll: Sz. Száj: IV-12-3); Füttyös vagyok a hatoson (Sz. Száj: V-52-1).
hajó Villamos. [Az új villamoskocsi öblös, hosszúkás, áramvonalas alakja után.]
héblizik Villamos, vagy autóbusz vezetője lassan hajt, hogy sok utasa legyen és a kalauz minden utassal megváltathassa a jegyét. [Ném. heben 'emel', mert fölemeli, fölveszi az utasokat.] a vezetője az ő szép szeméért "héblizik" (lassan, óvatosan indul, minden utast felszed, hogy a kalauz jegyet adhasson el (Este-Bp: IV-109-2.
igazgató Villamos váltófiú (Bár: Pny: 34). [A tréf. "váltó igazgató úr" kifejezés után, amely ugyancsak váltófiút jelent.]
kalahiuz tréf Kalauz. [Szójáték a kalauz + hiúz szavakból, mert a kalauz hiúz szemekkel figyeli az újonnan felszállókat.]
kalóz Jegykezelő, kalauz a vonaton vagy villamoson. [A kalauz hangalakjához hasonlító kalóz szóval szójáték, mert a kalauz szinte kalóz módjára csap rá az újonnan felszállt utasra a jegyét kérve.] Nem láttya - hörkent rá a kalóz - ki van irva, hogy: tilos a dohányzás (Sz. Száj: II-15-4); Felszáll két munkásember a személyvonatra, jön a kalóz és kéri- a jegyet (St: Ötv: 12).
kalóz néni Kalauznő.
kis rolman Villamos (Szo: Arg.). [A tolvajnyelvi rolman 'vasút' szóból, mert kisebb annál.]
klajzi Kalauz (Bár: Pny: 13). [Kal- > kla- hangátvetés + fnyi -jzi képző.] Tetszik tudni, az ugy volt, hogy a klajzi nem akarta elhinni, hogy én megvettem a jegyet (Vid: Szök: 387).
klauzi Kalauz (Vel: Link.).
lanyi Villamos (Szi: Tol.). [Villanyos röv. + fnyi -i képző.] Lógok az élet nagy lanyiján, nincsen kajám és nincsen piám (M. Nemzet: VI-68-9).
lanyó Villamos. [Villanyos röv. + fnyi -ó képző.]
légibika tréf Hétvégi légijárat a fővárosból a balatonvidéki üdülőhelyekre. [A bikavonat repülős változata.] jön a légi bika. Az idei szezonban repülőjárat lesz Siófokra. (Sz. Száj: IV-23-4).
lépcsőház tréf A villamos lépcsője.
löki Villamos ütköző. [Lökhárító röv. + fnyi -i képző.]
lyukasztó tréf Villamoskalauz (Ká-Be: Tol.). [Munkaeszközének önállósítása.]
madzagvasút 1. Helyiérdekű vasút. 2. Villamosvasút. [Keskenyebb a vágánya, mint a vasúté.]
makszizás Kültelki hosszú autóbuszjáratokon a kalauz csalása, amikor a pénzt elveszi, de az utasnak nem ad jegyet.
monog Villamos.
panni tréf Villamoskalauznő.
prolibusz tréf Trolibusz. [A külső városrészek utasait, a proli-kat 'proletár'-okat, szegény dolgozókat hordja.]
sárga vasút Villamos. [Régen a Pesti oldalon közlekedő villamosok sárga színűek voltak, mert külön társaság kezelésében voltak.] Nincs kifogásom a budapesti sárga vasút ellen (B. Posta: 3-2).
stég Tolvajnyelven a villamos járdaszigete. [Ném. Steg 'rámpa, kikötő tutaj', mert a járdasziget ilyen hosszúkás alakú és mint hajótól a kikötőbe, úgy szállnak oda az utasok.]
stuka Az új, négytengelyes gyorsjáratú egy kocsiból álló, csukott villamoskocsi 1940 után. [A fékezéskor olyanféle hangot ad, mint a ném. zuhanóbombázó repülőgépek a második világháborúban + nagy gyorsaságuk.]
szlanyi Villamos [A lanyi megtoldása egy megelőző mássalhangzóval, a fattyúnyelvben gyakori jelenség.)
szlanyizik 1. Villamoson utazik. (Vel: Link.). 2. Lépcsőn, ütközőn utazik, hogy ne kelljen jegyet venni. (Vel: Link.).
troli Trolibusz ma már általános alakja. [Röv.] A trolibuszok nyelvszokásairól - sajnos - nem tudok helyzetjelentést adni, trolin ritkán utazom (Nymüv: 217); A troli megáll, kissé rézsut nyilik az ajtaja (Gá: Neh: 45).
tuja 1. Villamos. 2. A villamos ütközője. [Szójáték a villamos hátulján lévő ütköző miatt: hátulja > tulja > tuja.]
tujázik A villamos ütközőjén, a kocsi hátulján utazik.
tujózik A villamos ütközőjén, a kocsi hátulján utazik. [Torzítás.]
tülköl Villamos csenget. [A régi postakocsi tülkölésének emléke.]
váltóigazgató úr tréf A villamos váltóját igazgató váltófiú. [Tréf. előkelősítés és szójáték az igazít, igazgat szóval.] Veszeli Pali, meg Zoller Marci, a két váltóigazgató- hamarosan jó komaságba keveredett (Tör: Bbé: 101).
vezér tréf Villamos vezető. [Vezet, vezérkedik.]
vilcsi Villamos (Tol: Rend.). [Villamos röv. + fnyi -csi képző.]
vilusz Villamos. [Latinos végződéssel.]
villámos Villamos. [A régies villam 'villany' szóból.]
villinger Villamos. [A gyakori fnyi -inger képzővel.]
vilga Villamos. [Röv. + fnyi -ga képző.]
vili Villamos. [Röv.]
vilicsek Villamos. [Fnyi -icsek képző.]
vlanyi Villamos. [A lanyi-ból egy megelőző mássalhangzó betoldásával, ez a fattyúnyelvben gyakori jelenség.]
zlanyi Villamos. Zsazsa szinte az életét kockáztatta, amikor felugrott a robogó "zlanyira (Tör: Bbé: 128).
zlónya Villamos.
zóna Villamos. [A kocsi által megtett utat a tarifa megállapítása szerint zónákra osztották.]
zónázik Villamoson jegy nélkül utazik (Vel: Link.).
zónya Gépkocsi.
zotyó Gépkocsi. [A zötyög után.]
zotyóbusz tréf Autóbusz. [Nagyokat zökken, zötyög.]
zsiga Kispesti autóbusz. [Konvenció.]
zsuga Villamos-, autóbusz- vagy trolibuszjegy. [A tolvajnyelvi zsuga 'kártya, igazolvány' után.]
Szótárunknak egy tekintélyes csoportjához érkeztünk el. A rendőrséghez és mindenhez, ami ezzel kapcsolatos. Hogy ez a csoport szavakban igen tekintélyes az nem csoda, hiszen szavaink alkotóinak egyik legfőbb gondjáról van szó. Az alvilág élete négy főmotívum körül forog. Ezek a táplálkozás, a szerelem, a pénz és a bűn a büntetéssel. Ezúttal a bűnnel és ennek büntető eszközével a rendőrséggel, bírósággal, börtönökkel foglalkozunk.
A rendőr mindig szálka volt a bűnözők szemében, gyűlölték és féltek tőle. Abban az időben, mikor városi rendőreink még lőfegyverrel, vagy mondjuk inkább mordállyal voltak felszerelve durrancs volt a nevük, a német világgal megjelent a kontábler, majd abban az időben, mikor nem állott hivatásának magaslatán a Taisz korszakban mihaszna-andrás lett a neve, mely elnevezés váltakozott az andrás, andris, andrás úr, mihaszna alakokkal és megjelenik a millénium évében, igaz hogy csak mint ajövő elképzelése a mihaszna-andrea és ezt követi a nagyobb gúny kedvéért a hasznos-andor. A kilencvens évek Pestjének rendőre számot visel a nyakában, plészám ez, mely később lekerül az övre és így lesz a neve pléhhasú ennek a kornak rendőre a rudnaihuszár és a pléhhuszár is, hol tudnunk kell, hogy Rudnay rendőrfőkapitány volt. A mai kor rendőre a zsaru, zsé, zsekás nevekre hallgat, azaz dehogy is hallgat bosszankodik. Tolvajok körében a hé és sajt elnevezés járja, mely utóbbi nevét onnan kapta, hogy ahol megjelenik, ott valami bűzlik. A női rendőrök is kaptak nevet, biztoskák-nak nevezik őket, mely elnevezésben egy kis lenézés is van a női nemmel szemben.
A detektíveknél is végig követhetjük fejlődési fokaikat egészen attól a kortól, mikor mint titkos rendőrök működve mindenki felismerte őket jellegzetes bajszukról, nagy bunkós botjaikról és hatalmas, vállas alakjukról. El is nevezték e tulajdonságaik után bajuszos-nak, botos-nak, hekusbotos-nak. A mai detektív neve kiberer vagy kibi a tolvajok körében hogy foglalkozásuk főjellemvonása is szembetűnjék nyomozásaik, szaglásuk után vizsla, kopó, kutya neveket kapta.
A közlekedési rendőr már a mai kor szülötte. ezt a munkát legtöbbször női rendőrök látják el, kiknek szintén megszületett gúnynevük, így született meg a lonci, loncika a hekus-lonci-ból rövidülve, így lett a közlekedési rendőrtorony neve ha nő ül benne majomketrec, míg ha férfi - egy kis erotikus színezettel -két tojás pohárban. Jellemző Pest utcahumorára, hogy a magasabb helyeken elhelyezkedő és megafonba mondogató közlekedési rendőrt elkeresztelte müezzin-nek.
Az egészen modern rendőr már kerékpárra, sőt motorkerékpárra ül és neve gumizsaru, illetve fejvadász, mielőtt azonban így vadászta volna a száguldó autókat, bizony csak lovon ült, mert nem is volt szükség gyorsabb közlekedésre. Ezt a lovon ülő rendőrt elnevezték emeletes paraszt-nak, ami igen jellemző név is volt udvarias fellépését illetően.
De nemcsak rendőrökről szól gyűjtésünk, hanem mindenről, ami a rendőrrel és a rendőrséggel összefüggésben van. Hogy csak egynéhány jellemzőt említsünk, itt van a rabszállító kocsi káposztás kocsi neve és mikor gépjármű lett belőle rabomobil neve.
Különtanulmányt lehetne írni a rendőrség történetéről soron követve személyzetének, intézményeinek fattyúnyelvi elnevezéseit, egyelőre azonban elégedjünk meg egy kis mutatvánnyal, melyet alább adunk.
andrás Rendőr (Bp. Vol., Pes. táj., Szir: Tol., Ká-Be: Tol., Tur: Bün., Bár: Pny: 35., Kem: Tol.). [Mihaszna-andrás röv.] András bácsi, ez az ur elgázolt a biciklijével (Mos. mult: 132).
andrás úr Rendőr. [Gúny. előkelősítés) A rendőrt András urnak hivták és nem ugy volt öltözve, mint ma (Hor: Bp: 12).
andris Rendőr (Ka: jassz., Szir: Tol., Tur: Bün., Bár: Pny: 7). [Az András becézéséből.] mitől féljen?- a fehérszakállas Andris bácsitól, ki ott áll a rakodóparton? (Str: Fár: 100).
bajuszos Detektív. [A régi detektívek nagy, bozontos bajuszt viseltek; a jellemző tartozék neve átment a személyre.]
bérenc Rendőr (Ká-Be: Tol.). [A tolvaj szemében a rend őre a hatalom bérence.]
biztoskák tréf (csak többesszámban) Rendőrnők. [A régi biztos úr megszólítás analógiájára biztos + ká 'prostituált'; szójáték.]
biztos úr Rendőr régi megszólítása. [A régi rendőrbiztos kifejezés maradványa.] már a biztos ur beszólt előbb, két óra elmult (Bró: Pest: 99).
bőregér Motoros rendőr 1930 óta. [Az újonnan bevezetett bőrruhájuk után.]
botos Detektív (Ka: jassz., Szir: Tol., Tur: Bün., Bár: Pny: 37., Zol: Ham., Kem: Tol., ÉH: Kim.). [Rendszerint jellegzetes vastag bottal jártak nyomozni a régi detektívek.]
botoshekus Detektív (Ká-Be: Tol.). [Botos + hekus 'rendőr, detektív'.]
buktató Detektív. [Tolvajnyelven lebuktat 'elfog, rendőrkézre juttat'.]
búvár Vízirendőr. [A dunai rendfenntartók állandóan a vízen működnek, mint a búvárok.] Van- több olyan detektiv és rendőrfajta, amelynek a hirét sem hallották, pedig- itt is müködik. Ilyen a "buvár (Det: Szem-VI-XII-25-6).
cvifl Tolvajnyelven detektív (Bp. vol.).
dorong Rendőr. [A doronggal kapcsolatos, durvaság és verésre emlékezéssel.]
drazsé Rendőr. [Szójáték a zsé 'rendőr' szóval.]
duhaj Rendőr (Nyr. 46: 244., Bár: Pny: 27). [A hajdu 'rendfenntartó' szóval képzett szótagcsere.]
durrancs Rendőr (Szir: Tol., Tur: Bün., Bár: Pny: 32, 36. , Zol: Ham. Bár: nép: 19). [Vagy a lövésre célzó durrant után, vagy pedig a tolvajnyelvi durrant 'lop' alapján, miután a rendőr a tolvajt üldözi, régies képzővel.]
dzsé Rendőr. [< zsé, drazsé.]
dzsekás Rendőr. [< dzsé, talán a hékás szó analógiájára.]
emeletes paraszt Lovasrendőr. [Paraszt, mert goromba + emeletes, mert magasan, a lovon ül.] (Bár: Pny: 35., Zol: Ham.).
emeletes-zsaru Lovasrendőr. Szir: Tol., Ká-Be: Tol., Szir: Tink. , Tur: Bün., Zol: Ham., Bár: Nép: 16.
fakabátos Rendőr. [A középületek, követségek közelében felállított faköpenyegben őrködő rendőr után.]
fejes Detektív (Ber: Tol., Bél: Szó., Va: B. tol., Je-Ve: Tol. , Tá-Szé: Tit., Tol: Rend., Táb: Spec., Bár: Pny: 9). A fejes szliácsra akart vinni (Ber: Tol: 161); Az Ipar-kávéházban- egyenkint jelentek meg a fejesek (Táb: Spec: 101).
fejes muki Detektívfőnök, vezető rendőrtisztviselő. Egy nagyon fejes bünügyi mukinak legalább annyi esze van, mint egy pesti mozilátogatónak (B. Posta: 6-5].
főfejes Magasrangú rendőrtisztviselő (Sze-Tol., Ká-Be: Tol., Kem: Tol.).
fejvadász Motorkerékpáros forgalmi rendőr, aki az utcán cirkálva lesi a szabálytalanul hajtó gépkocsikat [Az indián mesék fejvadász alakja után.]
feketelábú Próbaidős rendőrlegény. [A fekete szalonnadrág után.]
főhekus Detektívfőnök. A fiu ismerte látásból Sepecánt. Srenker Feri mutatta egyszer neki a Marocco kávémérésben, mint főhekust. (Szán: Öt: 360).
gumizsaru Kerékpáros rendőr. (Szir: Tink.). [A kerékpár gumi kereke + zsaru.ú
hadács Rendőrségi besúgó (Na: Tol., Bél: Szó., Je-Ve: Tol., Tar: tv., Kem-Tol., Mny 12: 144-179). [Ném. Hadatsch 'rendőr' (Ost: Rin).] Offenthürl- a rendőrségnek egyik leghasznosabb hadácsa, besugója (Táb: Uri: 17); Gazember-számba mennek a többi között a tolvajok mószerolói, a besugók (hadácsok) (Tá-Szé: Tit: 89); mint Prottmann tette, ő (Thaisz) is az ő "hadács -ait különféle engedményekkel és kedvezményekkel jutalmazta (BUE: Alm: 153); A hadács pedig annyit jelent, mint "besugó (P. Futár: X-505-14); A sittolt rajcsos rendkivül haragszik a hadácsra (Detektiv: I-3-6); résen állt, a hadácsoktól értesült (A. M. Dtek.: VI-12-11).
hajmán Rendőr (Je-Ve: Tol., Tol: Rend.). [? ném. Hai! Mann! 'hé, ember!' kiáltás után, amit a ném. rendőrök gyakran hallattak.]
harapóshekus Szigorú detektív (Tar: Éj.).
hasznos-andor gúny. Rendőr [< mihaszna-andrás.]
hé 1. Rendőr (Ka: Jassz., Szir: Tol., Tur: Bün., Zol: Ham.). 2. Detektív (Tol: Rend., Sze: Tol., Szir: Tol., Ká-Bé: Tol., Tur: Bün., Zol: Ham.). [Jid. hä 'rendőrség' (Na: Jüdj).] Felocsudva meglepetésemből csak annyit tudtam kiáltani- - Hé! - általános szaladgálás kezdődött a téren. (Sz. Száj: I-4-3); Kérem, nem vagyon én hé - legyintett fölényesen- Szóval nem vagyok rendőr - tette hozzá magyarázólag. (Fa: Csod: 82); ez a vidéki tyuj ránkhozza héhet (A. M. Detek: III-14-22); No, igy még nem bánt el velem hé, - mondta fogcsikorgatva (A. M. Detek: II-2-22).
hécenker Rendőrtiszt (Szo: Arg., Tar: Éj.).
hek Rendőr.
hekus 1. Detektív (Sze: Tol., Ka: Jassz., Szir: Tol., Zsi: Ad. , Bár: Pny: 32., Kem: Tol., Ká-Bé: Tol., Szir: Tink., Tur: Bün. , Zol: Ham., Den: Mny., Tar: Éj.). 2. Rendőr (Zol: Ham.). 3. Női rendőr. Az egész banda megszökött, a hekusok egyetlen embert sem tudtak elcsipni (Pac: Jim: 180); találkozzunk a főpályaudvaron- nem, ott mindig nagyon sok hekus szaladgál (Fal: Aki: 40); Pofáról már ismerem a hekusokat (Má: Husz 22); álmodtam, hogy a hekusok lekaptak a mókán (Ber: Már: 53); mert hátha beültettek egy hekust, hogy lefogja a látogatóimat (Dér: Fel: II-73); Két srác az ütközőn: - Pucolás, apafej, hekust látok! (Sz. Száj: IV-6-3); Egy hang rikoltja: "Vigyázat, hekus! (Fal: Aki: 341).
hekusbotos Detektív (Ká-Bé: Tol.).
Hekus Dönci Gyilkos bűnöző, aki a Markó utcai börtönből megszökött. Eszerint az a gazember- akit Hekus Döncinek hiv az alvilág, tegnap feltünt a Kősó utca békés járókelői között (Ludas M.: III-31-7).
hekusdönci Elvetemült bűnöző.
hekuslonci Női rendőr. [A Pesti Posta c. vicclap állandó figurája volt az utcán posztoló csinos rendőrnő Hekus Lonci néven.] Élclapjaink állandó témája a rendőrnő, vagy "közismert" néven: Hekus Lonci (M. Rendőr: I-2-9).
hesz Rendőr (Tol: Rend.).
hösz Rendőr (Na: Tol., Tol: Rend.).
káhé Forgalmi rendőr (Tur: Bün.). [ K jelzés után.]
kanász Rendőr (Szir: Tol., Tur: Bün., Zol: Ham.). [Gúny. a paraszt, andrás analógiájára; célzás származására, modorára, beszédére és durva föllépésére.]
kék Rendőr 1880 körül. [A rendőregyenruha kék színe után; a ném. blaumasl ford.]
kékmadár Rendőr 1948 körül. [A rendőrség új kékszínű egyenruhája + jómadár.]
kész Rendőr (Ber: Tol., Tá-Szé: Tit., Tol: Rend., Táb: Spec., Ka: Jassz.).
két tojás pohárban tréf Közlekedési rendőr. [A forgalmasabb útkereszteződéseknél az üvegborítású tornyocskában ülő rendőr ganitáliáira való célzással.]
kéz Rendőr (Je-Ve: Tol., Zse: Be-ut., Bp. Vol., Tol: Rend. , Szir: Tol.).
kiberer Detektív (Ber: Tol., Va: B. tol., Je-Ve: Tol., Tol: Rend., Táb: Spec: 10., Ka: Jassz., Szir: Tol., Ká-Be: tol., Tur: Bün., Zol: Ham., Tar: tv., Bár: Nép: 10). a legügyesebb kibererek (detektívek) meg vannak győződve, hogy a báró a legveszedelmesebb zsugás (Táb: Kár: 41); a kiberernek ezt a nyelvet (link hadovát) ismernie kell (Detektiv: I-3-6); azok a kutya kibererek mindig megcsipnek (Geg: Bör: 16); Majd itt lesz az idő, mikor lapot kapok- onnantul nem bánthat a kiberer (Tá-Szé: er: 61).
kibi Detektív (Táb: Spec: 113). hátraszól a kibik-nek, a detektiveknek (Tá-Szé: Bün: 48).
kimájer Detektív (Ber: Tol., Je-Ve: Tol., Tol: Rend., Ka: Jassz.). No és póter jöttetek? - Szónika- Strille! Stokkolhat a kimájer.( Je-Ve: Tol: 39).
konstábler Rendőr. [Lat. comes stabuli.] Thaisz Elek konstáblerjei élén lóháton vonulna fel a tüntetők ellen (Kru: Urfi: 145); Kardosan álltak a konstábelrek, avagy Mihaszna Andrások a rend egykedvü őrzésében (La: Kis: 16).
kopó Detektív (Kem: Tol.). [Mint a kopó vadászeb a vad nyomában van.] Mikor a sarkadban a kopók, akkor futás közben a legnagyobb lelki nyugalommal leszeded a tábláról a gyürüket és zsebrevágod (Fal: Aki: 354); Tehetetlen dühöt fejez ki például ez a szó: kutya, kopó, amikor ezalatt a detektiv értendő (Kem: Tol: IV-1-5).
kutya Detektív (Kem: Tol.).
kuvasz Rendőr (Bár: Pny: 8).
lonci Női rendőr. [Hekus Lonci röv.]
loncika Női rendőr. Három forint! ó szólt Loncika XVII. szigoruan (Sz. Száj: IV-26-2).
majomketrec Közlekedési rendőrtorony, női rendőrrel.
marci Detektív.
mesterhekus tréf Mesterdetektív Én vagyok a mesterhekus (Sz. Száj: 25).
mihaszna Pesti rendőr (Pes: Táj.). Velem ne kezdjen ki afféle mihaszna! (Tá-Szé: Tit: 54).
mihaszna-andrás Rendőr [A Borsszem Jankó vicclap állandó alakja után.] András, teljes nevén "Mihaszna András" a régi rendőrök gúnyneve (Uttörő: VI- 8-14); Na mit akar a Mihaszna András? (Tör: Bbé: 149).
mihaszna-andrea tréf Női rendőr 1900 körül. [A mihaszna-andrás "nőiesítése .] A nőemancipáció fantasztikus kilátásai: a női rendőr és női képviselő. Mihaszna Andrea: (egy kislányhoz) Miért sirsz? (Mosmult: 219).
müezzin Polgári ruhás közlekedési rendőr, ki a forgalmasabb útkereszteződéseknél rendszerint emeleti erkélyeken hangszóróval figyelmezteti, oktatja a közönséget a helyes közlekedésre. [Müezzin 'régi török mohamedán egyházfi, aki a minaret tornyából kiáltozott esti imára'.]
paraszt Rendőr. [A csibészek pej gúny. jelzője, mert a rendőrök vidékről kerültek a fővárosba.]
pléhhasú Rendőr. [A derékszíjon bádogba vágott negatív számmal voltak a rendőrök megszámozva.]
pléhhuszár Rendőr. [A bádog száma után.]
pondró Rendőr. [Lenéző.]
prosztó Rendőr (Ber: Tol., Bél: Száj., Je-Ve: Tol., Tol: Rend., Ka: Jassz., Szir: Tol.). [A tolvajnyelv a parasztot prosztó-nak mondja.]
razsu Rendőr. [Hangátvetés a zsaru-ból.]
rezsi Rendőr.
rudnaihuszár Rendőr 1900 után [Rudnay Béla (1896-1906-ig volt rendőrfőkapitány) neve után.]
sajt Rendőr (Szo: Arg., Ká-Be: Tol., Kem: Tol.). [? ahol sajt van, ott büdösség van, a tolvajoknak pedig bűzlik az a hely, hol rendőr megjelenik.]
sajtos Tolvajnyelven rendőr (Je-Ve: Tol., Tol: Rend., Táb: Spec.).
saru tol. Rendőr. [< zsaru.]
számos Rendőr. [A budapesti rendőrök régente nyakukban, később övükön viseltek plészámot.]
szivárvány Tolvajnyelven rendőr (Bp. Vol.). [Tarka, sok színt mutató öltözéke után: a régi rendőrnek piros nadrágja, kék zubbonya, fekete kalpagja, rajta fehér lószőrfarkkal volt.]
tré Rendőr. [Argó tré 'rossz', mert a bűnözőnek a rendőr rossz.]
varga argó 1. Rendőr. 2. Detektív. (Csef: Háb.).
vízcsattantó Rendőrellenőr. [Az utcai jelentkezés előtte lábcsapkodással, mely esőben, vagy locsoláskor sárfrecskendezéssel járt.]
vizsla Detektív. [A vizsla ébersége és szaglása után.]
zrí argó Rendőr (Tá-Szé: Tit.). [Argó zrí 'lárma, botrány, esemény, kavarodás'; a bűnöző részére a rendőr botrányt jelent.]
zsaró Rendőr (Ber: Tol., Tá-Szé: Tit.). [< zsaru.] Nem fázok én a zsarótól, Ha mátós vagyok (Detektiv: I-21-4); Száz aranyat adtam én a zsarónak (Népdal 1886); Igy hát csak a kalapbillentésből kifolyó tisztesség adódik meg a zsarónak (Töm: Főv: 9).
zsaru argó Rendőr (Szir: Tol., Ká-Be: Tol., Kem: Tol.). De jóban lévén a helybeli zsarukkal- reméltem, hogy nem lesz különösebb nehézség (Mgh: Bo: 365); Hogyne, hogy a zsaruk elfogjanak (Nád: Nő: 178); A nők sikoltoztak a zsaru láttára, erőszakoskodást emlegettek (Fal: Aki: 79); az ilyesmi- a zsaruk ügykörébe tartozik (Sz. Száj: IV- 31-3).
zsé Rendőr [A zsaru kezdőbetűjéből.] De már jött is a zsé, lebuktatott és behozott az Oberhére (Sim: Itny: 1).
zsekán Rendőr.
zsekász Rendőr.
zsér Rendőr.
zsernyák Rendőr (Kem: Tol.).
zsrnyák Rendőr (Kem: Tol.).
andrásiút Politikai rendőrség. [Budapest Andrássy út 60. sz. alatti politikai rendőrség után.]
andrásiúthatvan Politikai rendőrség. Mondd, nem fáznak Szálasiék az Andrássy ut 60-ba (Kép. Figy: 30).
ávómáriatér V. kerület Jászai Mari tér. [A Jászai Mari téren volt az ávó (államvédelmi osztály) palotája + szójáték az Ave Maria-val.]
balhé Rendőrség (Tolny., Je-Ve: Tol.).
botoskégli Rendőrőrszoba. [Argó botos + kégli 'szoba'.]
egeres A budapesti toloncház földszinti helyiségei, ahol az újonnan érkezőket gyűjtik. [Sok egér volt benne.]
feketemária argó 1955: rabszállítókocsi.
felfirkál 1954: Rendőr utcán felír valakit kihágás miatt.
felsőhé Ügyészség (Tur: Bün.).
főhé Budapesti rendőrfőkapitányság (Szir: Tol., Tur: Bün.). [Az argó hé 'rendőrség' szóból.] ha a rajcsos váratlanul sittolva lesz a főhén már hiába kisérlezetik (Detektiv: I-5-6).
főkapi Budapesti rendőrfőkapitányság. [Röv.] Te Juci, add kölcsön a lapodat. - Nem lehet, az országos főkapi letiltotta. (Izé: II-36-1).
főkapu Budapesti rendőrfőkapitányság.
fölrajzol Rendőr az utcán fölír valakit kihágásért. [Gúny, mert lassan nehézkesen ír.]
hajtás argó Razzia. A szigethy-csoport állandóan "hajtást" rendez a "finom" mulatóhelyeken (Det. Szem: VI-10-8).
hatvan Politikai rendőrség. [Budapest Andrássy út 60. után, ahol a politikai rendőrség székelt.]
haulem Rendőrség (Tá-Szé: Er. Sze: Tol., Bár: Pny.).
hé Rendőrség (Ber: Tol., Bél: Szó., Je-Ve: Tol., Tá-Szé: tit, , Szo: Arg., Szir: Tol., Tar: tv., Tar: Éj.). [Jid. hä 'rendőrség' (Na: Jüdj).] Nagy Vili elkiáltotta magát: "Itt a Hé (Detektiv: II-62-6, Detektiv: II-52-6-7).
henger 1. A bűnügyi nyilvántartás fényképe (Szir: Tol.). 2. Ujjlenyomat a bűnügyi nyilvántartó részére. [Az ujjlenyomat vétele előtt festékes hengerrel mázolták be a bűnöző ujjait.]
holdas 1956: A fogház kivégző udvara. [Hajnalban, még holdvilágnál történtek a kivégzések.]
hotelboda Rendőrfőkapitányság 1910 előtt (Tur: Bün.). [Boda Dezső volt budapesti rendőrfőkapitány (élt 1863-1918, 1906-tól főkapitány) neve + a lecsukott bűnöző szállást kapott, mint a szállóban.]
hotelmarkó A budapesti törvényszéki börtön a Markó utcában (Nyu: Cig.). [Markó utca + a fogoly szállást kap mint a szállóban.]
jergli 1. Toloncház (Tol: Rend., Táb: Spec: 99, Ka: Jassz., Szir: Tol., Ká-Be: Tol., Kem: Tol., Tur: Bün. 2. 4 tol. börtön, fogda. Je-Ve: Tol., Szir: Tol.). Nagy jerglinek hivják tolvajnyelven a budapesti gyüjtőfogházat (Tá: Hum: 48); Lehozták a priuszomat és benne volt, hogy már háromszor voltam a jergliben (Detektiv: III-4-7); Ezek mind vagányok, akik mindig bekerülnek a jerglibe (Fal: Aki: 31).
jerglibájisz argó Toloncház (Tol: Rend.).
jönakirály Razzia (Szo: Arg.). [Ha I. Ferenc József király Budapestre látogatott, megelőzőleg széleskörű razziát rendeztek.]
káposztáskocsi Lovaskocsi rabszállításra (Tol: Rend., Szir: Tol., Ká-Be: Tol., Tur: Bün.). [A káposzta tolvajnyelven 'futás, menekülés'.] A rendőrség épületéből nehéz zörgéssel robog ki a tolonckocsi, amelyet az utca népe tréfásan "káposztás-kocsinak" nevezett el (Geg: Bör: 15).
kétszázas Hírhedt börtöncella budapesti főkapitányságon. [A 200 ajtószám után.] A főkapitányság Zrinyi-utcai traktusán van egy ajtó, amelyiknek a számát a közönség jól ismeri a rendőri riportokból: a 200-as. Hirhedt ajtószám ez. (Ság: Tit: 124); Nemrégiben átszámozták, de még ma is igy emlegetik: a kétszázas. Itt őrzik a letartóztatott foglyokat. (Ság: Tit: 124); A 200-as cellában elszedték nyakkendőjét, nadrágövét (Dér: Fel: II-212).
kimeszelték argó Kitiltották a fővárosból.
közösA budapesti gyűjtőfogházban, rendőrfőkapitányságon a közös női-férfi fogda. [Közösen vannak benne férfiak, nők.] Együtt voltam vele a "közösbe , ott is folyton pityergett (Geg: Bör: 16).
markó 1. V. kerület Markó utcai törvényszék és fogház. 2. Börtön. ha rosszul viseled magad, elhelyez- a "markóba (Gal: Puk: 40); Sose lássam a Markót, ha én voltam - védekezett alvilági humorral a vagány (Fürész: I-3-6).
markósiti Markó utcai fogház. (argó siti börtön'.]
markószanatórium tréf A Markó utcai fogház. Ha elhizott menjen Markószanatóriumba (Detektiv: III-4-7).
markósztrít A Markó utcai fogház. [Ang. street 'út' (ejt: sztrít).] Érti a hadovát, látszik, hogy nem messze van a suli a sititől, ott a Markó Streeten. Szán: Öt: 25.)
meseautó Rabszállító rendőrségi gépkocsi.
mész argó Kitiltás Budapestről. [Argó mesz 'halott', héb. Messzim 'hulla' (Na: Jüdj): ha a bűnözőt kitiltották eltűnt, mintha meghalt volna.]
meszet kapott Kitiltották a fővárosból (Szir: Tol.).
meszelve van Ki van tiltva a fővárosból.
meszes A fővárosból kitiltott bűnöző (Szir: Tol., Ká-Be: Tol., Kem: Tol.).
mosonyiutca A budapesti toloncház a VII. kerületi Mosonyi utcában.
A mosonyi utcában házasodott Pénzért házasságot kötött a toloncházban fogva tartott nővel, miáltal az kiszabadult. A Mosonyi utcában házasodott. Ezt a müférjekre szokták mondani a nyomor és a bün világában. (Táb: Spec: 38).
nagybalhé argó Budapesti rendőrfőkapitányság. (Bél: Szó. , Je-Ve: Tol., Tol: Rend., Szir: Tol., Tur: Bün., Kem: Tol.). [balhé 'botrány, veszekedés'.]
nagylárma Budapesti rendőrfőkapitányság (Szir: Tol., Tur: Bün.). [Aki ide bekerül, a vallatás során nagy lárma, szóváltás közepébe jut.]
negyvennyolcaskör tréf A volt budapesti erkölcsrendészeti osztály az Ó utcában a 48 sz. alatt. [Ugyancsak az Ó utcában volt a 48. szám alatt a Negyvennyolcas Kossuth-párti Kör helyisége is.] Az Ó-utca 48. szám alatt felállitott erkölcsrendészeti osztályban, melyet az éjjeli humor sietett "negyvennyolcas kör -nek elnevezni (Geg: Gyer: 150).
óberhé argó Rendőrfőkapitányság (Tol: Rend., Szir: Tol., Ká-Be: Tol., Kem: Tol.) [Ném. ober 'fő, felső' + argó hé 'rendőr, rendőrség'.] Mindjárt szaladna az óberhére a levéllel (Vid: Szök: 21); Öcsém, ha az óberhére (főkapitányság) kerülsz, fogd be a szádat (Szé: Rend: 150); Azok a kutya kibererek mindig megcsipnek. Most is igy kerültem az óberhére. (Ger: Bör: 16); Ugy értem, hogy nem az óberhéről jöttem (Fa: Csod: 82).
rabomobil Budapesti rendőrség rabszállító gépkocsija. [rab + automobil.]
zöldkocsi argó Rabszállító lovaskocsi. [Zöld színe után.]
zríkígyó A budapesti főkapitányság előtti sorbanállás egészségi lap megújításra. Zri-kigyó? Mi az? - kérdezi a fiatal leány. - Még azt se tudod? A zri - az a Zrinyi utcai kapitányság. (Pest. Él: 3-19).
Csoportunk szavainak fő jellemvonása az, hogy a nagyváros nyomorát tükrözi. A nyomort és a velejáró könnyű megélhetési módokat, melyek közé nagy számban vegyülnek az éjszakai életre vonatkozó szavak. Éjszakai élet, hiszen ez sem egyéb, mint a nehéz megélhetési viszonyoknak egy könnyebb oldaláról való enyhítése, hiszen az éjszakai link sem egyéb, mint nyomorgó kis csirkefogó, ki csak ebben az életben tud úgy ahogy érvényesülni.
Ha az utca nyomorát nézzük elénk tűnik a csikszedő, csikkgyűjtő, csikkutató, ki pillanatfelvétel-lel veszi fel az elhullajtott cigarettavégeket. Itt szaladgál a hónaljkereskedő, ki hónaljüzlet-eket ajánl egy kapu alatt igyekezve elsózni azt az áruját, mely rendes üzletben féláron kapható. Itt ténfereg a mandoletti, a digós, a régebben szerepelt nedgrassza, az éjjel szaladgáló kucséber édességeket, haszontalanságokat eladni akaró kisember. Az utca lánya, mint sarkangyal jelenik meg. A komoly foglalkozásúakat sem kíméli a szavak, elnevezések kitalálója és így az utca munkásai közül az utcaseprőt déligyümölcs-kereskedő-nek és citrompofozó-nak nevezi el, a sétatéri székek díjának pénzbeszedőjét buhvaldnéni-nek és az utcai illemhelyek tisztántartóit helyesnéni-nek.
Az éjszakai élet alakjai ugyancsak sokan vannak. Hogy csak egynéhányat említsünk közülük, mint jellegzeteseket, itt találjuk az éjszakai okos-t, az éjszakai tanár-t a lokálpatriótá-t és a nők közül a puella klassziká-t.
A lóverseny is rányomja képét a főváros link-jeire. Kávéházakban ül és adja tippjeit a lómondó és a lapokba ír a lóember, kik valamennyien az emberek könnyelműségéből, játékszenvedélyéből élnek.
Külön fejezetben szólunk a budapesti csibészvilágról. Itt is inkább a nyomor az, ami szembetűnik, csak másodrendű velejáró a bűnözés. Legrégibb képviselője ennek az osztálynak a donaujéger, ki a dunaparton halászott a vízhordta fatönkökre és kihalászta a nem is ritkán úszó hullákat is jutalmat
remélve ezért a hatóságoktól. A nyomort jellemzi a lakásnélküli barlanglakó, ki a Gellért-hegy barlangjaiban húzta meg magát annak idején. A mai lakásnélküli a csővári vagy csöves, ki megelégszik a gáz és vízvezetékek nyújtotta szállással. A végtelen nyomor szülötte, aki még az életét is kockára teszi egy kis jövedelemért a turullovas. És e nyomoroknak vámszedője, ugyancsak a pesti utca jellegzetes típusa a csaló, tolvaj róbertbácsi és konyhája.
A polgári elemet nem veszi szájára a fattyúnyelv. Ilyenekkel csak elvétve, nagy ritkán találozunk, akkor is a múltban kell kereskednünk. Óbudának polgáraira emlékezik gyűjtésünk, mikor braunhakszlerek-ről, gajszbürger-ekről, hergalaufener-ekről beszél. Pesti polgárra csak egy szóval találkoztunk a stadtjágel-lel ki 1780 körül csörtetett végig Pest utcáin.
a nemzet bárója Kávéházi ingyenélő. [Ilyen tipikus alak volt a múlt század közepén Bizay, aki aláírása után - úgy volt olvasható, hogy B. Zay - kapta a báró titulust. Bizay volt a nemzet bárója - mert a nemzet tartotta el - és figurája után nyerte a többi ingyenélő ezt a nevet.] A Szerviták terén volt a régi Kispipa- még állt a régi ház Bizay a nemzet bárója és Bernáth Gazsi csárdája (Ba-Tá: Ven: 53).
csacsener Érdekből csodálkozó, aki meggyőződés nélkül dicsér, általában kávéházi figura, aki a pénzes ismerősök asztala körül legyeskedik. [Hangut.] Csacsenernek hivja a pesti tájszólás- azokat a hüséges csatlósokat, akiknek főhivatásuk, hogy bálványképüknek minden tette, minden mondása fölött csodálkozzanak (Bal: Kávé: 163); Politikai csacsenerek cimére (Sz. Száj: II-14-5).
csikkszedő Utcán eldobott szivarkavéget gyűjtő alak, aki ezek felhasználásával cigarettát tölt és azt eladja, vagy saját használatára gyűjti.
csikkgyűjtő Utcán eldobott szivarkavéget gyűjtő alak, aki ezek felhasználásával cigarettát tölt és azt eladja, vagy saját használatára gyűjti. Csikkgyüjtő: Ugy látszik, már javul a helyzet. Nagyobbak a csikkek. (P. Izé: I-9-3).
csikkgyűjtés Utcán eldobott szivarkavéget gyűjtő alak, aki ezek felhasználásával cigarettát tölt és azt eladja, vagy saját használatára gyűjti.
csikkutató Utcán eldobott szivarkavéget gyűjtő alak, aki ezek felhasználásával cigarettát tölt és azt eladja, vagy saját használatára gyűjti. De nézzük, mit mond a hires angol csikkutató? (Fürész: II-29-2); Ha az ember visszatért volna a régi nyomoruságos csikkgyüjtéshez, azzal nem ért volna sokat (Sán: Tol: 313); Füstölög most Zsüttmann mester / Ujabb sláger kell ide / A csikkszedők állást kaptak, Van dohányuk - cigire! (Sz. Száj: V-34-2).
lövöm a csikket Igényt tartok a cigarettavégre.
dunapartizán Budapesti dunaparti korzón megszokott figura. [Dunaparti + orvlövész, mert zaklatja a sétáló nőket, orvul sugdos.]
éjszakai okos A fővárosi éjjeli élet beavatottja. Persze, hogy éjszakai okos és üzletvezető lett belőle (Tar: Éj: 95).
éjszakai tanár Járatos az éjszakai életben. Lopósch Bandi- elvégezvén sikerrel a palitanfolyamot, éjszakai tanár lett belőle (Tar: Éj: 93.)
eszpresszólovag Eszpresszókban lebzselő, léha férfi. Mit gondolsz, milyen lábbelit viseljek az uj kék-sárga-zöld-piros-lila csikos zoknimhoz? - kérdi az egyik eszpresszólovag ismerősét (Sz. Száj: V-32-4).
fiakkeres Kétfogatú lóerejű bérkocsi kocsisa, ki egyben tulajdonosa is.
leibfiakkeres Állandó, megszokott bérkocsis. "Ne bántsa az urat!" - rohan oda riadtan Braun, a leib-fiakkeres (Bal: Kávé: 83).
flaszterhős Utcán nőkkel szemben tolakodó ficsur. A flaszterhőst mindenki ismeri Pesten (P. Futár: VII-330-11).
flaszterkomikus Ripacs (Né: Szin.).
flaszterkoptató Fővárosi csavargó, léha alak, munkanélküli ficsúr. [Ném. Flastertreter 'ua.' után (Klu: Stud.).]
fogdmeg 1. Kocsmákban alkalmazott kidobó ember. 2. Boltokba becsalogató. (a Kisrókuson tul) s "Makheci -féle kocsmák és zugkávéházak sokasága következik, végül (ruhásboltok) tömege, az ajtókban erőszakosan nyájaskodó fogdmegekkel (Bal: Kávé: 169.)
hóhem Fölényes, okos, ravasz alak (Na: Tol., Ber: Tol., Je: Kug. , Je-Ve: Tol., Tá-Szé: Tit., Tol: Rend., Ná: Hóh., Sze: Tol., Ka: Jassz., Kő: Pest., szir: Tol., Bár: Pny: 19). [Héb. Chochem 'bölcs' (Na: Jüdj).] Maga adja itt a hóchemet és tutira vesz engem (Kőv: Zen: 14).
hóhemkodás Nagyzolás, feltűnéskeltés. Idefigyelj, kisapám, nem akarom most neked érthetően megmagyarázni, - hogy itt nincs hóhemkodás! (Vid: Szök: 494).
hóhemkodik Nagyzol, fontoskodik. Itt nem lehet hóhemkodni, tudjátok! (Vid: Szök: 312).
hónaljkereskedő Kapu alatt, utcán titkon, áruját hóna alatt cipelő, többnyire zugkereskedő, csaló. [Az áruját a hóna alatt hordja.] Oli- egymásután dobta felém a kávéház berendezési tárgyait- Laci főurat és egy szakállas hónaljkereskedőt (Tör: Fér: 255).
hónaljüzlet Kapu alatti zugüzlet.
igazgató úr Kávéházban lebzselő munkanélküli. [Akinek nem volt cime, foglalkozása, rangja, azt a pincér egyéb híján így szólította.] Vendég a pincérhez: - Józsi, ezentúl ne hívjon igazgató úrnak, mert már van állásom, kineveztek adótisztnek. (Sgy.)
kávéházikonrád A háború mozzanatait fontoskodva, tudálékosan, benfentesen, jólértesülve magyarázgató kávéházi mindentudó. [Conrad von Hötzendorf osztrák-magyar vezérkari főnök neve után.] Kávéházi Konrád - olyan ember, ki már a háboru első hetében megmondta, hogy csak két hónapig fog tartani, mert az entente nem birja tovább (Sze: Gyu: 175); Kávéházi Conrád vezérkari főnök emlékiratai (Ojság: IV-26-2).
kávéházimakszi Háborús árdrágító. [< maximálás.] A hihedt kávéházi Conrádok után most a kávéházi Maxik- garázdálkodnak (Ball. Bab: 37).
Kerstingerné Gyümölcsös kofa 1860 körül. [A mai Tanács körút és Dob utca sarkán volt a Vadember-hez címzett gyarmatáru bolt, melynek tulajdonosa Kerstinger volt. Ez előtt a bolt előtt árult évtizedeken át egy kofa, kit a néphumor elnevezett Kerstingernének.] A gyarmatáru-kereskedés előtt ül a Kerstingerné, a külváros gyermekei igy nevezték el a gyümölcsárus asszonyt (Bal: Vad: 15).
kaszinóta Óbudai kaszinó tagja. [Svábos értelmet nem értő ejtés.] A Lajos-utcza de a Tavasz-utcza is szörnyen respektálják a kaszinótákat (Vih: Főv: 142).
kisztihandpali Hajbókoló, hízelgő alak. [Az 1885. évi budapesti országos kiállítás megnyitására érkező Rudolf trónörököst Széchenyi Pál gróf kézcsókkal üdvözölte.]
Kockásbáró Podmaniczky Frigyes báró volt országgyűlési képviselőnintendáns neve 1910 előtt. [Állandóan kockás szövetből készült ruhákban járt.] Arra megy egyszer Podmaniczky Frigyes, a "kockás báró (Ság: Bék: 85).
lejmista1. Potyázó személy. 2. Az, aki biztosra megy. (Tar: tv.). [Ném. leimen 'hazudik' (Ost: Rin.).
lóember 1. Újság sportrovatának munkatársa. 2. Kávéházban, borbélynál stb. lóversenytippeket adó személy. És higyjék el, a lóemberek a laptól egyszerüen mesésen tippelnek (Kál: Isk: 77).
lokálpatrióta tréf. Mulatók törzsvendége (lokál - mulató + patrióta - hazafi)
lómester Lóverseny-szakértő (Pest: Táj.).
lómondó Lóversenyen tippet adó, aki a nyertesektől borravaló részesedést kunyerál. A lómondó Kronehmer Albert volt (Tar: Éj. 54).
Lopós Bandi A fővárosi éjszakai életben sokat szerepelt Silber Andor nevű csaló, szélhámos gúnyneve 1920 körül (Tar: tv: 54). Szóltam- Silber/ Lopós Bandinak, hogy másnapra rendelje be (Margitot) (Tar: tv: 164); Lopósch Bandi- éjszakai tanár lett (Tar: Éj: 93).
lótanár Lóverseny-szakértő (Pest: Táj.) a trénerekkel. az ujságirókkal és lótanárokkal is megbeszéléseket folytatott (Tar: tv: 27).
loviszakértő Kávéházi lóversenyszakértő. [lovi 'lóverseny'.] Matyi és Brida urak förtelmesen megverték a nagy loviszakértőt (Tör: Bbé: 244).
mandoletti Utcai nyalánkságot árusító olasz árus. [Ol. mandoletti 'mandulácska'.] még a kapuban posztoló "mandoletti -nek, nyalánkságot árusitó olasznak is jutott egy fél skatulyával (Bal: Vad. 225).
mautner Hajléktalan, szabadban alvó ember. [Mautner ismert fővárosi magkereskedő neve után.]
mester A mindent jobbantudók gúnyneve.
Mohácsi bácsi Egy kávéházi potyázó neve. [Egykor élt ismert pesti figura.] A Korona kávéházba járt Bizay a "nemzet bárója" aztán a közismert "Mohácsi bácsi (Bal: Kávé: 83).
művészlink Finom modort erőltető kétes alak (Szo: Arg.). Kedves, finom, fölényes, másként művész link, aki kiabálja bele a világba, hogy ő link, csendes megfigyelő, holott befelé a legnagyobb link.
nehézpapnövendék tréf Nehezen kezelhető alak (Kő: Pest.). [Jid sverebóher magyarítása.]
nimandovics Pénztelen alak (Tá-Szé: Tit, Zol: Ham.). [nimand 'senkiházi, jelentéktelen alak'.]
nimandrovics Pénztelen alak.
nimolier Nincstelen alak. [Szójáték: nimolé 'semmi, pénztelenség, senki' + MoliŐre.] A csábnők- álmaquise de MoliŐre-ek, vagy inkább NimoliŐrek mohón várják- a palit (Táb: Spec: 24).
nimolista Pénztelen alak (Tá-Szé: Tit, Táb: Tny., Ke: Art., Kő: Pest., Szir: Tol., Ka: Jassz.). Ki hitte volna - mondta egyikük - hogy ez a nagy alak még nimolista lesz (Pá-Szo-Tá-T: 62); A nimolista srenkereket bezzeg lebuktatják (Be: Elát: 54); Elvégre szegény nimolista vagy, havi kétszázharminc és a villanyosbérlet (Tör: Ön: 67).
nyimolista Pénztelen alak (Zol: Kár, Zol: Ham.).
orbán Bolond, eszelős. [Egy paraszti eszelős neve után.] Szegényt éppugy elfelejtették, mint a Rákóczi-uti Orbánt, az örök bolondot, ki állandóan a villamos sinek között szaladgált és hosszu ideig a város egyik legismertebb alakja volt (Ho-Ho: Bp: 12-13).
pesti Fővárosi, minden hájjal megkent alak. Szépen vagyok én egy pesti (Kőv: Zen: 15).
pillanatfölvétel(ező) Cigarettavégszedő és szedés a pesti utcán. [A fényképész műszó után, mert itt is egy-egy pillanatra, gyakran szégyenkezve hajolt le a gyűjtő egy-egy cigarettavégért.] pillanatfelvétellel" sikerült egy elhajitott cigarettavéget megmentenie (Lan: Mag: II-13-116).
puellaklasszika Éjjeli mulatóhelyek műveltebb alkalmazottja 1900 után. [Lat. puella classika 'klasszikus leány', mert az élő nyelveken kívül latinul és görögül is tudott.] A Népszinház mögötti "Hazám" kávéház egyik nevezetessége, a puella classica, akivel latinul lehetett társalogni (La: Kir: 176).
Róbert bácsi Az 1920-as években a forgalmasabb tereken magángyűjtésből ételt osztogató ismert figura, ki egyéb emberbaráti ténykedést is folytatott, természetesen a saját hasznára. Neve Feinsilber Róbert volt. ilyen esetben telefonálnak a főkapitányságra Róbert bácsiért, hogy jöjjön el azonnal az öngyilkosságról lebeszélő apparatusával (Bal: Kávé: 171); No fiuk, jó lesz indulni, ha még el akarjuk érni Róbert bácsinál az ebédet (Szé: Rend: 122).
róbert bácsi konyhája 1. Rossz étel. 2. Rossz vendéglő. Látogassunk el a Calvin térre is, ahol Róbert bácsi konyhája hirdeti Budapest szivében a nyomort (Magy: Det: I-18-17).
sarkangyal Utcasarkon álldogáló utcai nő. A közönség rémes- férfiak és arkangyalok helyett inkább sarkangyalok (Vaj: pest: 17).
stimfliszedő Utcán cigarettavégeket gyűjtő [Argó stimfli 'cigarettavég'.] hajnalban inditották el az expediciót, hogy megelőzzék Pálinkás Tuszinát is, aki pedig a legéhesebb stimfliszedő a Ferencvárosban (Tör: Bbé: 3).
stimflizik Cigarettavéget szed. a Gróf Haller-ucca nikotinkedvelő ifjusága korán indul stimflizni (Tör: Bbé: 3).
tigris 1. Hotelszolga. [Csíkos, tarka ruhája után.] Amely sorokat a szállóbeli "tigris" nyomban el is vitt Pista urnak (Kru: Urfi: 96). 2. A IV. kerületi Kossuth Lajos utcai Nemzeti Casino inasa. A Hatvani utca sarkán feltünik hajadonfővel a kaszino piros mellényes "tigrise )Kru: Hétb: 7).
törzsfőnök Fővárosi kerületi politikus, városatya.
turfpoloska Lóversenyre járó személy. [Élősdi, ott akar keresni.] A sárgakabátos ismert turfpoloska (Amb: Tör: 321).
turullovas Öngyilkosjelölt, aki a Ferencz József híd turul madarára mászik fel, hogy onnan öngyilkossági szándékkal leugorjék a Dunába. Dini tudta, hogy - a Turul lovas Szabó Pista véres emlékétől- menekül (La: Kir: 292-293); A Lánchidat is nagyon szeretik (az öngyilkosok) főleg azok, akik azt akarják, hogy hamarosan kihuzzák őket a motoros rendőrök. - És a Ferenc József hid?- szól közbe egy hang. - Az megint más- A turul-lovasok - hangsulyozza, az egészen más. (Fa: Csod: 78).
barnalábú Óbudai svábok gúnyneve. [braunhákszler 'barnalábú' magy. ford.]
braunhákszler 1. Óbudai zsidók gúnyneve. 2. Óbudai svábok gúnyneve. [Ném. braun 'barna' + ném. Hax'n 'lábak' (Ma: Wie), mert barna lábszártekercset viseltek (Be-Mo: Káv).] a nagyhangu ó-budai kapásfiu, akit "braunhaxler -nek nevez a kerületi dialektus, neki adja magát a szerénységnek (Vih: Főv: 134); nyalka hadfi veszett itt (a csapszékben) össze jámbor ujlaki Braunhaxlerekkel (ez volt az óbudaiak csúfneve), D'Ar: Rmagy: I-207); Ide (a Korona kávéházba) járogattak továbbá a nyárspolgárok és a bortermelők (braunhaxlerek) (Bal: Kávé: 179); Az óbudaiakat "Braunhaxlerek -nek titulálhatják (Nemz. Uj: XVII-19-9).
gajszbürger Budai polgár gúnyneve. [Ném. Geiss 'kecske', az óbudai Kecskehegy régi neve + ném. Bürger 'polgár'.]
gelbhakszler Az óbudai svábok gúnyneve a XVIII. században. [Ném. gelb 'sárga' + ném. Hax'n 'láb': sárgalábú, mert a mezei, kerti munkán az óbudai hegyek márgájától sárga lett a lábuk.]
hergelaufene Jövevény n. az óbudai svábok nyelvhasználatában. [Ném. her gelaufen 'ideszalad'.] A derék óbudaiak "Hergelaufene" cimmel illetik az uj jövevényeket (Nemz. Uj: XVII-19-9).
spiszbürger Budai polgár gúnyneve. [Ném. Spes 'kocsma' + ném. Bürger 'polgár'.]
stadtjágel Pesti városi polgár 1780 körül (De: Gyep.). [Stadtjäger 'városi vadász', mert a városban járt-kelt, csörtetett.]
alvilágijassz Gyilkosságra is kapható csibész. [A mutter bőgött, hogy alvilági jassz lesz belőlem. Bal: Vir: 262.)
angyalföldi Fővárosi csibész, kéteshírű alak. Tá-Szé: Tit, Ka: Jassz, Szir: Tol., Bár: Pny: 37.
angyalföldi vagány Fővárosi csibész, kéteshírű alak. Az angyalföldi vagány megállit a késő esti órákban egy nőt és elszedi értékeit (Sz. Száj: II-35-3).
barlanglakó Lakásnélküli csavargó. [A városkörnyéki dombok barlangjaiban húzták meg magukat részben lakáshiány, részben a rendőrségi razziák előli menekülés miatt.]
csibézer Fővárosi csibész (Pes: Táj., Vel: Link.). [A csibész németes torzítása.]
csibészer 1898: Fővárosi csibész (Va: B. tol: 9: 1171).
csikágói Kültelki csibész. Csikágói minden kétes egzisztencia (Tá-Szé: Nyom: 5).
csirkás Csavargó, naplopó suhanc (Dob: Di, Pes: Táj. [< csirkefogó.]
csirkász Csavargó, naplopó suhanc (Dob: Di., Nyr 26: 557). Gyere csak te kis csirkás, - még ma is lopsz? (Pikkoló: I-3-1); Almatolvaj! Piszok csirkász! Rendőr! (Ta: Szab: 45); Közismert dolog, hogy a német Handel-fenger szó a mindenkibe belekötő embert- jelentette. A "Handel -ből "Hendl , csirke lett, a kötekedőből csirkefogó, jassznyelven "csirkás . (Vid: Kal: 92).
csirkész Naplopó, csibész 1897 körül.
csőlakó Állástalan naplopó 1880 körül. [A közmű-építkezésekhez lerakott nagyméretű csövekben húzódott meg.]
csővári Állástalan naplopó.
donaujéger Csavargó. [Ném. Donau, mert a dunaparti kikötőkben és piacokon kószált + Jäger 'vadász', mert vadászott áldozatára.] Igy irja le Kiss József (1890 táján): -100-150 év előtt- A Gellértalja férfilakói voltak az u. n. Donaujägerek, akik a dunamenti kunyhójukból lesték az akkor szabályozatlan duna árját s abból fát, szénát, gazdátlan csónakot, emberi hullát huzogattak ki (Si: Ré-Pb: II-84).
drégejsi IX. kerület Drégely utcai csibész. [Drégely utca + ném. -ische melléknév képző torz., Drégelyische helyett.] És nem szabad elfelejteni a véresen komoly harcokat, mikor a Drégelysi, meg a Hallersi (vagyis a Drégely-utcai, meg Haller-utcai csibészsereg) kiásta a harci bárdot (Tör: Bbé: 185).
ferencvárosi 1. Kéteshírű. 2. Csibész.
ferencvárosi jassz Csibész. A Ferencvárossal kapcsolatban a "ferencvárosi jassz" kifejezést emlegetik (Nemz. Uj: XVII-19-9).
franc/stetler 1. Kéteshírű. 2. Ferencvárosi csibész. [Ném. Franzstädtler 'ua.'.]
franc/stetler jássz Ferencvárosi csibész (Táb: Spec: 102). Egy groteszk dalt kántált a legszájasabb francstetler jássz (Táb: Spec: 102).
hallersi IX. kerület Haller utcai csibész. [A ném. -ische melléknévképző torz.: Hallerische helyett.] És nem szabad elfelejteni a véresen komoly harcokat, mikor a - Hallersi- kiásta a harci bárdot (Tör: Bbé: 185).
hóhemgyerek Minden rosszban járatos, minden hájjal megkent. [hóhem 'okos, ravasz alak'.] A multkor két hóhem gyerek vitatkozott (Népszava: LXII-IX-20).
hóhemfiú Minden rosszban járatos, minden hájjal megkent (Be: nyelv.). Laci is mosolygott azon, hogy őt mint hóhem fiut a Jóska 100 koronával becsapta (Szat: Det: 73).
hóhemipsze A pesti tolvajvilág ismerője (Szir: Tol.). [Aki nem tolvaj, de azért nagyon ismeri a tolvajvilágot.]
hóhemvagány Pesti csibész Stramm a mi dolgunk, hamburgi lányok, Nem lógnak utánunk hóhem vagányok (Bro: Nő: 90).
járásbíró Csavargó, munkanélküli. [Jól bírja a járást, nincs más dolga, csavarog.] Van még ember a Harlemben, akinek az izmait a lógósok, a "járásbirók" annyira tiszteletben tartanák (V. Ve: Nég: 10).
járdakoptató Pesti utcai csavargó. Dilettáns járdakoptató az utcának árnyékos felét kerresi (Vih: Főv: 10).
járdataposó 1. Pesti csavargó. 2. Utcai nő. Hát azt hiszed, naiv járdataposó, hogy egy Elzát szeretni elég? (Sze: Mim: 32).
jassz Budapesti csirkefogó, csavargó (Ber: tol., Pes: Táj. Tol: rend. , Táb: Spec: 115., Ka: Jassz., Szir: tol.). [? Lengyel jasz 'előkelő, hatalmas, úr' (a tolvajok önmagukra, a legnevezetesebbekre alkalmazták): általában bűnöző, enyhített alakban csibész.] abban az időben a jasszok rémuralmat csináltak a Józsefvárosban (Kar: Tan: 99); Mig a csibész általános jelenség, s ha neve is mindenfelé otthonos, addig a jassz már budapesti tipus (Táb: Kár: 10); Danika csuda nagy jássz (Tör: Bbé: 8); A jássz, vagy jassz ferencvárosi őslény (Det: Szem: VII-XI-22-6); A kocsisok mellett- egy-egy ferencvárosi jassz ült bikacsekkel (Bró: Pest: 12); Nincs élet eltüntek a ligeti jasszok (P. Fut: XXIX-12-31); jasszok testőrsége mellett vágtam át a ligeten Bró: Mind: 8).
jasszalak Budapesti csibész. Sport Feri - hires jasszalak - betörőkkel cimborál (Tá-Szé: Er: 95).
jasszgyerek Budapesti csibész. Egy ferencvárosi jasszgyerek mégis megtréfált a minap egy rendőrt (Nagy: Kom: 57).
jasszfiú Városligeti csibész (Ka: Jassz.).
jasszhumor Csibészhumor. Még a pesti jasszhumor is- részecskéje lett a vidámság ötvözetének (BUE: Alm: 171).
jászkáli Csibészleány (Szir: link.).
jasszlegény Csibészfiú. Magam is ismerek a pesti városligetben egy jasszlegény, aki grófi fattyu (Detektiv: II-26. 3).
jassznő Idősebb csibészlány. A Sándor kávéház- Alacsony piszkos kis lebuj a VI. kerületi jásszok és jássznők Alfonzok- találkozóhelye (Detektiv: II-51-10).
jasszos Csibészes, pesti csavargó modorú. Valósággal viszolygott attól a jasszos álkönnyedségtől, mely az utolsó évtizedekben "sikké" vált (Sz. Száj. N.); négy-öt jasszos-külsejű ember egy baromfiüzletet fosztogat (Dér: Bál: 80).
jasszoskodik Csibészesen viselkedik (Szir: Tol.). Jasszoskodni - hencegni, kikezdeni.
jasszvilág Pesti csibészvilág (Szir: Link.).
kistéri Csibészgyerekek a VIII. kerület Mikszáth Kálmán tér környékéről. [Régi neve Kis-tér volt.] A Kistér forrongott és izzott. Igy még senki sem stukkolt. (Pá: Muzi: 34).
menő Csavargó. [R. betyár, menős betyár.] Elhagyatott lélek volt, rongyos, züllött menő (Tör: Cynt: 53).
micisapka Pesti jasszok apacsmintára viselt sapkája. [Ném. Mütze 'sapka' (Nyr. 64: 113).] Rendkivül sikere volt (az írónak) az estélyen, melyen borostás arccal- micisapkával- jelent meg (Sz. Száj: III-47-3); Lekapja fejéről angol micisapkáját (AT. Blae: 144); mélyen meghajol előttünk micisapkáját földig lengetve (Dér: Bál: 79).
micisapkás Fővárosi kétes alak (MNy: 34-251). [A micisapkát eredetileg a pesti jasszok viselték.] Nagy csomag ujsággal a hóna alatt micisapkás, borostásarcu férfi rohan velünk szemben (Fa: Csod: 67; A palánkon akkor sülyedt el egy micisapkás ismeretlen feje (Tör: Bbé: 64.)
molnárista Budapesti IV. kerület Molnár utcai csibész.
múzeumista A Nemzeti Múzeum környékén lakó csibészgyerek. Akkoriban (1890 táján) a környéken három csapat létezett, akik egymás ellen háborut folytattak: 1. a Molnáristák (a Molnár-utcából és környékéről rekrutálódott fiuk). 2. Vámházisták (a Vámház környékéről való csibészek). 3. A muzeumisták a (muzeum környékéről). (Ho-Ho: bpest: 65).
pesti csibész 1. Fővárosi lakos. A vidékiek (a budapesti embereket egyszerüen "pesti csibészeknek" tartják (Nemz. Uj: XXX-XVI-19-9). 2. Fővárosi csavargó. Van-e fővárosi ember, ki a csibészt nem ismeri? A pesti csibészt?! Mert ez csak pesti és nem budapesti. (La: Rend: 77).
pesti vagány Pesti csibész. jókora adag van benne (Bothában), amit pesti vagánynak is lehet mondani (Tör: Kop: II-142).
tripoliszi Angyalföld külső részéből való csibész.
vámházista Vámház téri csibész.
zrinyista Naplopó, dologkerülő (Na: Tol., Bél: Szo., Je-Ve: Tol., Pes: táj., Szir: Tol.). [A pesti tájszótár szerint a Zrinyi utcai főkapitányságtól nyerte nevét, szerintünk a volt Zrinyi kéteshírű kávéház látogatóitól. A mai Astoria helyén volt ez a Múzeum körút és Kossuth Lajos u. sarkán.].
zrinyiszt Naplopó, dologkerülő (Ber: Tol.). [Németes képzés.]
bosnyák Utcai bazárárus 1918 előtt. [Piros fezes, bő bugyogós bosnyák volt.]
bőrfejű Budapesti tűzoltó (Szir: Tol, Bár: Nép: 16). [kemény bőrből készült csákójuk után].
bugacsek Csősz, őr (Vel: Link). [buger 'paraszt' + fnyi -csek képző].
bugó Csősz, őr (Vel: Link). [buger + fny -ó képző]
buhvaldnéni A budapesti Duna-korzón és sétatereken elhelyezett nyilvános padok, székek használati díját beszedő asszony. [A székeken, padokon kis vastáblácska hirdette a gyártó és fentartó céget: "Buchwald Sándor vasbútorgyáros (bejegyezve 1894 X 15) . Eredetileg ez a cég állíttatta fel a székeket és a város csak később vette kezelésbe.]
citrompofozó Utcaseprő [tréf a lócitrom után]
cupi Cselédközvetítő. [ném Zubringer 'ua. '; röv. EtSzo] És átvedlek én cupi-segédnek (Kőv: Zen: 115).
cupringer Cselédközvetítő. A Borcsa- bizalmasa az a kétes exisztencia, akit cupringer néven ismerünk (Tá. Szé: Nő: 36); a hajdani Tüköry-gáton- egy-egy cupringer (letelepedik) (Bal: Kávé: 117); Az ismert pártvezért megkérte a felesége, hogy menjen el a cupringerhez és vegyen fel még egy inast (SzSzáj: II-47-1).
cupringeráj Cselédszerző üzlethelyiség. Képzelje, milyen mázlim volt. Tegnap kaptam melót. Pedig mennyi melós van a cupringerájba. (Népszava: IX-20).
cupringerlokál Cselédszerző üzlethelyiség. [lokál 'szórakozóhely, helyiség'].
cupringerné Cselédszerző tulajdonosnő. A cupringerné feljegyezte a nevemet és két cimet nyomott a kezembe. (Ber: Már: 34).
déligyümölcskereskedő Utcaseprő. [lócitrom 'lóhulladék' - citrom 'déligyümölcs'].
digós Déligyümölcsöt, keleti nyalánkságokat árusító. [olasz árus volt, digó 'olasz'].
doppelbeamter Két hivatalt viselő óbudai hajógyári tisztviselő. [ném doppel 'kettős' + ném Beamter 'hivatalnok'. (Az óbudai hajógyár és a volt koronauradalom tisztviselői voltak 1850. körül a kettős hivatalnokok.)] A Koronauradalom és a hajógyár nagyobb rangú tisztviselőit dupla-tisztviselőknek - Doppelbeamtereknek - nevezték (Bal: Kávé: 179).
feketehuszár Fegyveres gyári őr (1953).
fügefaleveles Kávémérő nénike 1914 előtt (célzás a fügekávé pótkávéra, amellyel hígították az olcsó kávémérők a kávét). Cikóriából főzték a kávét, vagy legjobb esetben fügekávéból. Azért ezeket a kávéfőző néniket abban az időben "fügefaleveles" asz-szonyoknak is nevezték. (Bró: Pest: 45).
gázember tréf A Gázművek pénzbeszedője. [Kellemetlen, ha a számlával jön, mert azonnal, vagy legalább is másnap fizetni kell + tréf. benne rejlik a gazember fogalom is.] A légszesztársulat pártfogói nem gazemberek, hanem csak gázemberek. (M. Székfőv: 43).
gáztámadás tréf Pénzbeszedés gázfogyasztásért.
guberáló A szemétből válogató (az értékesíthető anyagokat foglalkozás-szerűen gyűjti).
handlé 1. Budapesti ószeres [ném. Handler 'kereskedő'-ből torzult]. Az a félszemü handlé, tudja, aki olyan keservesen ordit be a kapu alá (Ge: Pesti: 28); Szegény kabát! - Ama rettentő éjt követő napon eladtuk a handlénak. (Ba: Jog: 126). 2. Budapesti ószeres kiáltása. Egy négyemeletes pesti ház előtt hangosan kiáltott egy öreg zsidó: "Handlé! (Bors: 103).
házmejszi tréf Házfelügyelő. [ném. Hausmeister 'ua. '].
helyesnéni tréf Nyilvános klozet felügyelőnő. [Szójáték az illemhelyes-ből].
josztmici Gépírónő [1900 körül az első Budapestre került írógépek Yost gyártmányúak voltak + akkor gyakori női név Mici] Én vagyok a Yost Micike, Nekem sok sziv hódol, Minden ember ösmer engem, Már a gépiróból. (80zene: 98)
kucséber Vendéglőkben házaló árus, aki számokra sorshúzást csinált és a nyertes kapott valami déligyümölcsöt, cukorkát, esetleg olcsó babát, legyezőt stb. apróságot (Tor: Rab, Je-Ve: Tol, Tol: Rend). [ném Gottscheer 'házaló' (To: Var: 517)]. Nálunk 1860. körül még pesti utcai gyümölcsárus, később házaló, aki nyakában hordott kosarából árult játékot, babát, labdát stb. és szeren-cseszámokkal tombolát is rendezett. Később a kései vendéglőket éjjeli mulatókat járta árujával) (= A kucséber vagy narancs és citrom áruló) (Tor: Rab).
mandoletti Nyalánkságokat árusító olasz utcai árus. [ol mandoletti 'mandulácska']. még a kapuban posztoló "mandoletti-nek" a nyalánkságot árusitó olasznak is jutott egy fél skatulyával (Bal: Vad: 225).
milimári Pesti tejárus asszony. [ném Milch 'tej' + ném Mári (környékbeli sváb falvakból hordták a tejet)] De szerelmünk ártatlan és tiszta, mint a pékinas öltözete, vagy mint a tej melyet a "Milimári" árul (Bát: Főv: 88).
nedgrassza Régi bosnyák törökmézes [A bosnyák hibás ejtésében a négy krajcár torzítása, így ejtette és ráragadt.] Csak nedgrassza!- hallatszott amott egy nagy stráfkocsiról. (Pá: Muzi: 117).
ószeress tréf Ózeres [a budapesti házalók Ószeres! kiáltással jelentkeznek, ez hangzik úgy, hogy Ó, szeress!]
ripkahuszár Fővárosi javadalmi őr. [Ripka Ferenc főpolgármester idején (1925-1932) szervezték meg a javadalmi őrséget és ekkor kaptak egyenruhát.]
tauszki Szállító munkás, tróger. [Tauszki Miksa (eng: 1886 V. 16) bútorszállító cég egykori alkalmazottai után).
vörössipkás tréf Budapesti hordár [vörös sipkája után + az 1848-as vörös sipkás honvédek neve után].
A fattyúnyelv előszeretettel foglalkozik közéleti emberekkel és igyekszik nevüket átalakítani a maga ízlése szerint. Sorraveszi az írókat, művészeket, politikusokat, tanárokat és nem mellőzi az éjszaka ismertebb alakjait sem. Igen tekintélyes a száma az alvilág szereplőinek is, kiknek majd midnyájuknak álnevük, csúfnevük, ragadványnevük van. Mégis ez a gyűjtésünk igen keveset sorol fel, mert úgy gondoltuk, hogy csak olyanok neveit vesszük fel gyűjtésünkbe, kikre idézetekkel hivatkozhatunk, amivel a nevek tényleges létezését bizonyíthatjuk. De még ezeket is korlátoznunk kellett, mert csak budapesti művészekről, tanárokról stb. lehetett szó, hiszen Budapestet akartuk bemutatni. Így igen nagy tömegben estek ki politikusok, kiknek tevékenysége nemcsak Budapestre vonatkozott, hanem az egész országra. Hogy példát is adjunk, kihagytuk Tisza Pistá-t, Tisza Kálmán "generális" nevét, Bánffy Dezsőt, a Nemzet locsogányát, stb. ellenben felvettük azokat, kiknek tevékenysége szorosan Budapesthez kapcsolódott, mint - bár inkább politikusnak számít - Podmaniczky Frigyes bárót, a Kockás báró-t, vagy a pesti versenyekről ismert Batthyány Tivadar grófot a Szakállgróf-ot. Így jártunk el az írókkal is és mellőztük például Jókai Mór Zsoké nevét, mert Jókai nem Budapestnek írt, hanem az egész magyarságnak, de felvettük, mint tipikus pesti alakot, Kiss Józsefet mint Jelkele bácsi-t. Krúdy Gyula is pesti típus, illik tehát, hogy gúnyneve Hosszú itt szerepeljen gyűjtésünkben.
A tanárokkal is így bántunk el, csak a Pesten tanítók nevei szerepelnek gyűjtésünkben, bár nem egy vidéki professzornak neve is ide kívánkozott volna. Itt is az lebegett szemeink előtt, hogy csak olyanokat vegyünk fel, kiknek neveit, fattyúnyelvi neveit már olvashattuk. Így azután nagy számmal kerültek be a Műegyetem professzorai, kikről egy szótárban egész gyűjteménnyel találkoztunk.
Színészek, művészek közül is a Pesten élők nevei kerültek feljegyzésre.
Mellőztük teljes egészében az alvilági személyek neveit, bár ezek között nem egy benszülött pesti is akadt. Így nem vettük fel például Harmónikás Gizi-t. Nem soroltuk ide az utca, a mutatványos telep, a cirkusz alakjait sem, mint teszem a törpe bohóc Zoli-t vagy az utca komédiását Móric-ot. Gyűjtésünk számára ezek nem vesztek el, mert más csoportban szerepelnek.
Végül teljesen mellőztük a több százra tehető betyárneveket, bár akadtak köztük olyanok is, kik kapcsolatban voltak Budapesttel, ha másban nem is, minthogy itt kerültek bitófára.
Adirokkant Földessy Gyula, Ady Endre életrajzírójának gúnyneve. [A hadirokkant hasonló hangalakjára + Adyról írt tanulmányt, melybe szinte belerokkant.]
Agyibagyi Ady Endre gúnyneve. [Szój. Ady - agybaj + Bandi - bagyi.] Gyere már, Agyibagyi, mert még becsukják a Borozót (Kru: Ady: 36).
alabárdos Műv. rosszul sikerült színházi vállalkozás. [Bárdos Artúr (1882-) budapesti színigazgató neve után + fr. a la 'módján'.]
Ájvenfáj Ivánfi Jenő (1863-1922) színművész beceneve. [Angolos ejtés.] Danton szinrekerülése előtt Ájvenfáj (igy nevezték a londoni szinészek nyomán Ivánfit (nem győzött rendezői és dramaturgiai tanácsokat adni (Bél: Ind: 37).
Bacs Márkus József (1854-1911) hírlapíró, a Magyar Figaro szerkesztőjének beceneve. A társaság szabadosa Berczik Árpád volt, aki büntetlenül röppinthette el a legjámborabb élceket s akinek mind a mellett még a nagy "bacs" sem imponált (BUE: Alm: 52).
Bátta Báttaszéki Lajos budapesti hírlapíró beceneve. [Röv.] Azzal kezdtem Krudy Gyula és Báttaszéki Lajos előtt: Kint voltam délben a ligetben. Bátta kacagva felkiáltott: - A Ligetben? Talán a lizsében? (Tar: Éj: 10).
Böcs Márkus József hírlapíró négy öccsének becen. [Őmagát Bacs néven becézték.] A "bacs" mellett ott ült közöttünk a négy "böcs" is, tudniillik - a négy testvéröccse (BUE: Alm: 54).
Cerkováci 1. Zerkovitz Béla (1882-) zeneszerző beceneve. 2. cerkováci Szerzeményeinek neve. A banda játszik, egy cerkovácit, amig mi bliccelünk (Udal).
Dézi Bálint Dezső (1875-1919) budapesti orfeumigazgató beceneve.
Gyafi Gyárfás Dezső (1882-1921) komikus színész beceneve 1916 előtt (Tar: ty.). Gyárfás, vagy ahogy az artisták becézték: "Gyafi , három évadon át énekelte, megszakitás nélkül bomba kupléját (a Zsigát) (Tar: Éj: 10.)
Hosszú Krúdy Gyula (1878-1933) beceneve. [Magas termetéről.] láttatok magatok előtt pálcát, hogy görbült meg a nyaka ilyenkor (a lányok után) forgolódástól a "Hosszunak" (mely név alatt Krudy Gyula urat volt szokásban emlegetni a Kakasos-házban (Kru: Ady: 79).
Jekele bácsi Kiss József (1843-1921) költő becen. [A József zsidós torzítása.] Talán az egy Szalay Fruzsina kapott kegyelmet, de hát ő női ruhában járt, éppen azért, hogy Jekele bácsi féltékenységét csillapitsa, otthon kipödört bajsza volt (Kru: Ady: 79).
Kahály ur Szabolcska Mihály (1861-1930) költő diákkori neve. [A vezeték- és keresztnév utolsó szótagjából rövidült.] Olyan diákok kerültek ki a táborból, mint- a költő Szabolcska Mihály Kahály ur diáknéven (Szab: Ifj: 101).
Kávéházi-borzas Ady Endre (1877-1919) gúnyneve 1910 körül.
Latyimatyi Latabár Kálmán komikus színész becen.
Lopkovic Zerkovitz Béla zeneszerző gúnyneve. [Az osztrák Lobkovitz herceg hangalakjára + lopja a melódiákat.]
Mészi Mészáros László (1857-1926) színész beceneve (Lac: Szó.)
Molinári Molnár Ferenc (1878-1956) író beceneve. [Szójáték Molináry ismert tábornok nevéből.] Itt volt mindjárt Molnár Ferenc (Molinári vagy Muli volt a becézőneve.) (Kru: Ady: 15).
Muli Molnár Ferenc író beceneve.
Szoma Szomaházy István (1866-1927) író beceneve.
Szoma bá Szomaházy István (1866-1927) író beceneve.
Utolsó bohém Nyáray Antal (1868-1920) színész beceneve.
Vasmacska Biller Irén (1898-?) operettszínésznő gúnyneve. [A mendemonda szerint Vass József népjóléti miniszterrel volt barátságban.]
Zsazsa Fedák Sári (1880-1955) beceneve. Füreden az isteni Zsazsa hallgatja esténként Banda Marci nótáit (Bél: Ind: 113).
Zsül ecsém Zilahy Gyula (1859-1938) színművész beceneve. [A Gyula fr. ejtése Zsül.] A nagy színművész Zilahy Gyulát, akinek csak "Zsül ecsém" volt a neve, különösen szerették (Mór: Régi: 136).
Bégé Bartoniek Géza tanár, a budapesti Eötvös kollégium igazgatója. [Nevének monogrammjúból.] Másnap korán reggel hivatta Bégé (La: Kir: 176).
Dini König Dénes (1854-1923) budapesti műegyetemi tanár (Pa: Targ:)
Cep Pecz Samu (1854-1922) építész, műegyetemi tanár (Pa: Targ.) [Backslang.]
Cipi Zippernovsky Károly (1853-?) budapesti műegyetemi tanár (Pa: Targ.).
Citromzauer Dr. Romsauer Lajos (1879-?) budapesti műegyetemi tanár gúnyneve (Pa: Targ.). [Szój. a ném sauer 'savanyú' + citrom és Rom- hasonló hangzásából.]
Gombi Gombocz Zoltán (1877-1935) nyelvész professzor, a budapesti Eötvös kollégium igazgatójának beceneve. [Röv. + fny -i képző.]
Pati Pasteiner Gyula (1846-1924) budapesti bölcsészkari egyetemi tanár beceneve.
Pati bácsi Pasteiner Gyula (1846-1924) budapesti bölcsészkari egyetemi tanár beceneve. (Lac: Szó.).
Zimi Zimmermann Ágoston dr. (rector magnificus 1933-1934) állatorvosi főiskolai tanár beceneve. (Lac: Szó.).
Zsoltár Beöthy Zsolt (1848-1922) akadémikus, egyetemi tanár (Lac: Szó.).
Alvinci Szemere Miklós (1856-1919) közéleti férfiú gúnyneve. (Krúdy Gyula regényeiben ezen a néven szerepelteti.)
Bárósplényi Egy tolvaj gúnyneve. [Báró Splényi Ödön (1842-?) rendőrkapitány nevéből.] Báró Splényi pedig - aki a rendőrség egykori kiváló detektivfőnöke után kapta nevét - jó néhány mázsát- köszönhetett már nekem (Geg: Bör: 80).
Csetanár Eft tolvaj gúnyneve. (Ilyen rengeteg van, ezeket a jövőben nem soroljuk fel, a bemutatottakat is csak kuriózumképp említettük.)
Fejedelem Barcsay Domokos közéleti férfiú neve. [Ősei között erdélyi fejedelmek is voltak.]
Fridmanicki-poci Podmaniczky Frigyes báró (1824-1907) politikus és közéleti férfiú beceneve 1900 előtt.
Kockás báró Podmaniczky Frigyes báró (1824-1907) politikus és közéleti férfiú beceneve.
Okos Jaca Klopfer Jenő ismert lóverseny bukmékersegéd gúnyneve. Az ő (Karay bukméker) klerkje Klopfer Jenő, az "okos Jacza , aki Borbély György "vitéz Klopfer -nek nevezett el (Tar: Éj.).
Slózi Schlosser Imre neves magyar válogatott labdarúgó beceneve. Slózi edző lett Orosházán (Sz. Száj: IV-9-1); Az összes cipők közül a legszimpatikusabbaknak a Slózi cipőjét találtam (Szen: Sz: 52).
Szakállgróf Batthyány Tivadar gróf (1859-1931) politikus gn.
Toresz Torma II. Gyula volt magyar, majd csehszlovák színekben olimpiai bajnokká lett ökölvívó beceneve.
Traktákovics Szemere Miklós (1856-1919) közéleti férfiú gúnyneve. [Nagy traktákat, vacsorákat adott.] Alvinczi minden este ebédeket ád a Kaszinóban. El is nevezték Traktárovicsnak. (Krú: Ut: 111).
Vitéz Klopfer Klopfer Jenő ismert lóverseny bukmékersegéd gúnyneve.
Ebbe a csoportba soroltuk mindazon szavakat, melyeknek az eddigiekben nem tudtunk helyet adni, ingadozván, hogy hova is tartozzanak. Sok mondanivalónk így erről a csoportról nincs is, így inkább egyes szavairól mondunk el egyet-mást, azt és annyit, ami egy szótár keretébe nem fért bele.
Két szavunk jelent 'pofon'-t. Az egyik az átszálló, a másik a nyolcasegyenes. Miért jelenti ez a két ellentétes jelentésű szó ugyanazt a fogalmat? Az átszálló 'pofon' jelentését még csak megértjük, olyan hatalmas a pofon által adott lendület, hogy elrepül vele, átszáll valahová. A nyolcasegyenes szintén távolságot jelöl, a pofon erősségéhez mért távolságot. A régi budapesti villamos közlekedés több magán vállalat kezén volt, így a legrégibb a nagykörúton végigfutó hivatalos neve Városi Villamos Vasutak volt, röviden ez volt a városi a BKVT és Bur vasúttal szemben. Ez a vállalat két szakasznyi utat 16 fillérért engedett beutazni, sőt egyes vonalakon például a nagykörút és Király utcai vonalon ennyiért az átszállást is megengedte. Ez volt a régebbi pénznem értékére átszámítva a nyolcasegyenes, mely nagyobb távolság volt egy szakasznál és így nagyobb lendületű pofon kellett beszáguldásához.
A keménykártya is tipikusan pesti dolog. A régi lóversenytér a Keleti pályaudvar mögött a Verseny utca végében terült el. A harmadik hely bejáróját a Thököly útról lehetett megközelíteni, de az első hely bejárója a Verseny utca végén volt. A harmadik hely belépőjegye egy kis puhapapirosú cédula volt, a második helyé már kartonból készült, de névjegyalakú és nagyságú volt, melyet többnyire a kalap mellé tűztek a versenylátogatók már csak azért is, mert láthatóan kellett viselni. Ezt a láthatóan viselést az első hely publikumának sem engedte el a Magyar Lovaregylet, de hogy a közönséges kalap mellé tűzést elkerülje, kis többszögletű, máskor kerek színes kis kartonokat nyomtattatott és ezeket színes, legtöbbször az egylet színeit, a vörös és fehéret mutató szalagra fűzette. Ezt már gomblyukba lehetett fűzni, az elmaradhatatlan látcsőre lehetett erősíteni, néha úgy, hogy csak a színes selyemszalagocska látszott. ez volt a keménykártya, a környék proletárgyerkőceinek minden vágya. Ezt kunyerálták a verseny végeztével kitódulóktól, hogy "kérem a keménykártyát .
A hídpénz, melynek fattyúnyelvi jelentése 'kis pénz', bizony nem volt olyan nagyon is kis pénz. Széchenyi hídjának elkészültekor még a nemesség körében is felháborodást keltett, hogy fizetnie kell, nem annyira az összeg nagysága, mint inkább a nemesi nemfizetési jogok megtépázása miatt. A hidakon a pesti oldalról a budaira menet kellett fizetni. Hogy kifizettetett, annak bizonyosságára egy kis pléhdarabot nyomtak az ember kezébe, melyet végig a hídon őrizni kellett és a budai oldalon egy urnába dobni, mely mellett zordonan állott a hídőr és leste a pengését. Le kellett adni, mégis mennyi maradt meg a publikum kezén, virtus volt nem odaadni. Két krajcárt kellett az átkelésért fizetni, csekély összeg így elmondva, de bizony sok pénz annak, akinek nincs, annak akinek emiatt az Újpesti vagy az Összekötő vasúti hídra kellett kerülnie, hol ingyen lehetett átmenni.
A laszlovszki és flekkerlaszlovszki 'forint'-ot jelent. Nevéhez úgy kapcsolódik a pénzérték, hogy a múlt század közepén egy Laszlovszky nevű németajkú budai polgár meggazdagodván, a budai hegy és erdővidék nagy részét megvette. A gazdagság fogalma ment át a forint, pénznem fogalmává. Ennek a Laszlovszkynak nevét őrzi még ma is egy hegy a zugligeti villamos végállomás mellett, a Laszlovszky-hegy.
A többi szavunk önmagáért beszél, nincs sok mondanivalónk róla, így hát nem is emlékezünk tovább.
Béhá A Rákosi Jenő alapította Budapesti Hírlap politikai napilap neve. (A címből képzett monogram.)
Fidi Fidibusz c. élclap neve.
Nyolcóresz tréf A 8 Órai Ujság estilap gúnyneve. [nyolc + jid. coresz 'szegénység, szorultság'.]
péhá A Légrády Károly alapította Pesti Hírlap politikai napilap n. Indult 1878. XII. 25-én. (A címből képzett monogram.)
Pfujság tréf Az Ujság c. budapesti napilap (1903-1925, alapította: Gajári Ödön) gúnyneve. [Az Ojság c. élclap elnevezéséből.]
Budapestia Itt élő küldöldiek budapesti társasága. A nemzetközi Schlaraffiának budapesti gyarmata, a Budapestia, melynek szintén jelentősebb szerepe lett operai müvészek felkarolásában (Bél: Int: 116-117).
Darvas Magánzálogház 1900 körül. a- hordár- jóakarattal inditványozta, hogy ezeket a dolgokat "Darvasnál" helyezzem el, akinek a Király-utczában volt megfelelő intézete (Kru: Urfi: 66).
Erzsike A budapesti Erzsébetvárosi Kaszinó a VII. kerület Dohány utcában (Táb: Tny, Táb: Spec.). Dumálj inkább arról, mi volt tegnap az erzsikében? (BUE: Alm: 259); Egy kis bank kéne- Hiszen az Erzsikébe mennek tőlünk. (Táb: Bacc: 11).
Fradi 1. Ferencvárosi Torna Club, FTC sportegyesület. 2. Az FTC labdarúgó csapata. [< Ném. Franzstadt 'Ferencváros'.]
gőztehén A Központi Tejipari Vállalatok telephelyeinek neve.
Harihárom A budapesti 33-asok Football Clubja 1919 előtt.
Józsika A volt Józsefvárosi Kaszinó neve. Lipótka, Józsika, Erzsike (ez a nom de guerrejük) változatlanul kedvencei Pest publikumának (Táb: Kár: 60).
Kibicfészek A volt budapesti Fészek klub kártyaszobája. A Fészek-klubban különösen elszaporodott ez a fajzat (a kibic), valóságos "kibicfészekké" tették (Sal: Hej: 187).
Kongó A budapesti Regnum Marianum kongregációs épület otthona. [Röv. + szójáték a Kongó név hasonló hangalakja alapján, mert kongott az ürességtől.]
lele Lelencház.
Lipi 1. V. kerület Lipótvárosi Kaszinó. 2. Lipótmezei elmegyógyintézet.
Lipóti V. kerület Lipótvárosi Kaszinó.
Lipótka V. kerület Lipótvárosi Kaszinó. (Táb: Tny.).
Nemzeti Hotelintézet A Nemzeti Hitelintézet gúnyneve. [Egy volt szálló épületébe költözött 1920 körül.]
zaci Zálogház. [Ném. Verstzamt 'ua.' röv. + fnyi -i képző.] Nekem linkelsz?- Fiam, többet voltam én zaciban, mint te iskolában. (Ák: Nyom: 102); És nincs valami zaciba csapni valód? (Fal: Aki: 234); a felöltőmmel a zaciban voltam (P. Izé: II-24-4); A tangóra vitted?- A Telekire? Á, a zaciba. (Vid: Szök: 223).
zsiga Zálogház.
átszálló Pofon. Vigyázz, mert kapsz egy átszállót.
bugázás 1. Piaci lopás (Szir: Tol.). 2. Csomaglopás (Ká-Be: Tol.). Furcsa lenne az olyan detektiv, aki a szajré, bugázás- kifejezések előtt teljesen értetenül állna (Népszava IX-27).
bugázik Járműről lop (Ká-Be: Tol.). [Bugázni 'lopni', alkalmi nem hivatásszerű lopás.]
bugázó 1. Tolvaj, aki utcán járműről csomagot lop (Kem: Tol.). 2. Tolvaj, aki vásárlás közben lop (Ká-Be: Tol.). Az üzleti tolvajok, tolvajnyelven bugázók- különféle módokat eszelnek ki (Szat: Det: 155).
búvár Strandtolvaj. [A lopott holmit veszély esetén a vízbe ereszti és később viszi el onnan.] Ha a meglopott lármát csap- hamar intézkedig a buvár (ez a tolvajnevük). A viz fenekére ereszti az övet, amelyet kis ólomnehezék huz le. (Tá-Szé: Vas: 43).
csöves Bűnöző, közönséges bűncselekményekért elítélt rab 1930 óta. [< csőlakó.]
enyveshát Rossz kezdetleges fénykép 1920 előtt. [Budapesti körúti fényképész reklámmal ismertté tett fényképfajtája.]
falaz Tiltott utcai áru, utcai mutatványos segítőtársa, aki a rendőrt figyeli. [Mintegy védő falat alkot köréje.] Vele van a gumiszandálos, fókahaju szeretője is aki "falaz . Tüzkőárus körökben ez azt jelenti, hogy társnője figyeli a rendőrt. (Ge: Pesti: 153).
falazó Utcai zugárus és zugmutatványos társa, aki a rendőr közeledtét jelzi (Sz: Arg., Sch: Ját., Tar: tv., Kem: Tol.).
falmelléki Budapesti vezetékes víz. [Érmelléki, balatonmelléki stb. borelnevezések mintájára tréf., mert a víz a falból folyik.]
flekkerlaszlovszki Régi egyforintos bankjegy (Ber: Tol., Je-Ve: Tol. , Tol: Rend.). [Argó flekk 'cédula' + argó laszlovszki 'forint'.]
fratelli A volt Ferenciek terén Fratelli Deisinger csemegekereskedés. [Olaszul nem tudás + röv.]
házi Volt budapesti Székesfővárosi Házinyomda a Központi Városháza épületében.
hídpénz Jelentéktelen, apró összeg. [A budapesti két krajcáros hídpénz után.]
keménykártya Elsőhelyi lóverseny-belépőjegy. [Keménypapírból készült, szalaggal a gomblyukban kellett viselni.] Cságos ur, adja ide a kemény kártyát! (Táb: Spec: 114).
körútidolog Közönséges, nem finom, nem előkelő. [Az előkelő belvárosi üzletekkel ellentétben, a körúton közönségesebb boltok voltak.]
küszködünk Utcai tűzkőárus. [Tiltott árusítás volt, árusítás közben súgva, sokszor egymásután "tüszkö - tüzkő szóval jelezték áruikat, de ha rendőr közelgett és megkérdezte mit is mond? azt felelte "küszködünk uram, küszködünk.]
laszlovszki Egyforintos (Ber: Tol., Bél: Szój., Je-Ve: Tol. , Tol: Rend., Zol: Ham.). [Egykori dúsgazdag budai telektulajdonos neve után.] Ich werde. gi laszlovszky hintucken (Ber: Tol: 131).
nyolcasegyenes Pofon. [Vö. átszálló 'villamosjegy'.]
stejgre megy argó Zsebtolvaj villamosra száll, hogy könnyebben lopjon. [Ném. aufsteigen 'fölszáll'.]
Kissé különösen hangzik tán "visszanevek" megjelölésünk. Pedig nem egyéb, mint rövidítés, a visszamutató, visszafordított jelentésű neveket akarjuk ezzel megjelölni. Olyan neveket (vagy mondjuk így szavakat), melyek budapesti személy- vagy helynevek, de nem azt jelentik, amit nevük jelöl, hanem a fattyúnyelv jóvoltából egészen mást. Közönséges jelenség ez a tolvajnyelvben, sőt a régi, ősi tolvajnyelv csak ilyetén alkotott szavakkal élt.
Várostörténeti emlék a 'retek'-nek révai neve. Retek utca ma is van Budán, de volt Pesten is még a német világban, de nem Retek-nek hívták, hanem Rettich-nek németül. Ebből a Rettich-gasse-ből lett a város magyarosodás nyomán Révai utca a szerémvármegyei eredetű Révay család emlékére.
A mautner, mautner szálló, mautneráj Mautner Ödön magkereskedő nevét őrzi. Régi szavunk lehet, mert német alakja a Hotel Mautner is ismeretes. Jelentését a szótár megadja és megmagyarázza.
Az újpesti vagy újpesti hatos egy régi pénzhamisítás emlékét őrzi. Nevezetes hamisítás volt ez, mert gyártójának minden hatos - azaz a régi hat krajcár értékű kis ezüst pénz, mely az 1890 évi valutarendezéskor 20 fillér értékű váltópénz lett - harminc fillérjébe került. De hát akkoriban még a pénzhamisítók is naiv emberek voltak.
A műszínkör 'felfordulás, kavarodás' jelentését méltán viseli, ha elismerjük, hogy a cirkuszkifejezés is azt jelenti. A Magyar Műszínkör egy varieté-féle nyári színház, melyben egész délutánokat is betöltő darabokat is adtak a pesti Városligetben a mai Szabadság park bejáratával szemben, amit akkoriban Amerikai park-nak neveztek, állott egy kis dombocskán. Ez nem volt mindig műszínkör, bizony kiscirkusz volt ez a múlt század nyolcvanas éveiben, melynek porondja köré épült azután a színkör. Utolsó percéig, mely a harmincas években érte utol, kör alakú volt a nézőtere.
A kronfusz koronát jelent, ma már és senki sem tudja honnan eredt ez az elnevezés. Az első pesti vegytisztítók egyike Lóhr Mária volt, ki cégét úgy jegyezte, hogy ezelőtt Kronfusz. Ez nem felelt meg a valóságnak, mert Kronfusz csak később lépett be a cégbe - melyből rövidesen ki is lépett - és így nem volt elődje Lóhrnak. Hogy mi oka volt Lohr Máriának így nevezni cégét nem tudjuk, de valószínűleg családi háborúskodás volt az indítóok, mert Krónfusz házasság révén jutott a cégbe.
Hogyan lett bilicsi a dollár? Nehéz megállapítani, mert hogy van e néven egy népszerű, kedvelt színészünk, az még nem ok arra, hogy átvegye nevét a dollár. Hogy a dolcsi elnevezés közrejátszott, az kétségtelen, de még ez sem elég az üdvösségre. John Bill Angliát jelképezi és nem Amerikát, melynek pénze a dollár, így nemigen lehetett keresztapa, itt tehát szintén nem tapogatódzhatunk, mégis azt kell hinnünk, hogy tévedés folytán, a névadók műveletlensége nyomán kapta nevét John Bill-től és lett bilicsi.
De nem untatjuk olvasóinkat etimológiai műhelytitkokkal, hanem adjuk a szótárt, szórakozzék vele és döntse el önmaga, honnan eredtek a szavak.
a vakok intézete javára (Kártyamondás, ferbliben vakon híváskor.)
bilicsi Dollár 1945 után. [A dolcsi 'dollár' jelentésű fattyúnyelvi szó utolsó tagja és a népszerű Bilicsi Tivadar neve alapján létrejött szó a valuta zugkereskedelemben.]
dobutca Zugkereskedelem. [Így a Dob utcában csinálják.]
a legsötétebb dob utca Zugkereskedelem.
drejdrommelgássze 1. Dob utca [Az utca régi neve Drei Drommel Gasse volt.] 2. Zugkereskedelem.
hotelmautner Szabadban való szerelmeskedés. [Mauthner Ödön volt magkereskedő cégének (alapítva 1876. VII. 13.) neve után, mert fűben, szabad természetben történt a szerelmeskedés.
Kőbánya! (Felkiáltás billiárdban szerencsés lökéskor.) [disznaja van + Kőbányán volt a sertéshízlaló.]
kőbányai 1. tréf Kövér (Nyr 46-244). [Célzás a sertéshízlaldára.] 2. Szerencsés lökés a billiárdban (N'Sakk). [Célzással a kőbányai sertéshízlaldára és disznaja van szólásra.]
krónfusz Korona (pénznem) (Zol: Kár.). [korn, kroncsi 'korona': szójáték az ismert fővárosi Krónfusz Vilmos előbb Lohr Mária (alapítva 1897. XI. 28.) kelmefestő és vegytisztító nevének hasonló hangalakjára.] pár nap mulva a matematika óra alatt már egy krónfusz huszat nyertem huszonegyen (Sz-Un: Di: 71).
mautner Páros kirándulás a zöldbe. (L. hotelmautner.]
mautnerszálló 1. Szabadban való alvás, lakás híján (Szir: Tol.). Munkásszállót épitenek a Népligetben s ezzel egyidejüleg itt is megszünik a régi hires Mauthner-szálló (Sz. Száj: IV-30-5); mautner szállóban van - a szabad ég alatt a füben alszik: kifejezés a hajléktalanra, aki a szabadban a füben alszik (Zol: Ham.) 2. Szabadban, füvön való szerelmeskedés (Sz: Arg., Szir: Tol.). A daliás Wagner- éppen eljövendő estéjének szerelmi terveit részletezte. Mégegyszer elviszem a Mautnerba - mondta. (Kir: Asch: 189); Tegnap bemutattam a nőnek- a Mauthner-szálló igazi gyönyöreit (Kir: Asch: 187).
mautnerej 1. Nővel kirándulás kettesben a szabadba. 2. Szerelmeskedés a füvön.
műszínkör tréf Felfordulás, kavarodás. [A Városligeti Műszínkör, nyári faszínház, harmadrangú előadásai után.] Mi van itt? Cirkusz? Vagy Műszínkör? (Szán: Öt: 61).
pestifogás Hamiskártyás csalás (Zol: Kár.). A másik koporsós csalást a "pesti fogás" néven könyvelte el a bünügyi krónika (A. M. Det: II-19-18).
rottenbiller Hosszas keverés kártyában (Zol: Kár.). [Rottenbiller Lipót (1806-1870) budapesti polgármesterről, aki kártyakeverés közben halt meg.]
révai Retek. [A régi Rettich/Retek utca újabb Révai nevéből. A ném. Rettich - retek, tréf. fordítás.] előkelően fekete révait rendelt a pincérnél (retek helyett) (Bal: Kávé: 119).
sörházutcai Antiszemita. [A IV. kerület Sörház utcában volt az Ébredő Magyarok Egyesülete, antiszemita szervezet 1919 után.]
tatterzáli Rossz, büdös dohány, cigaretta. [Tattersall (1816-1898) angol lókereskedő volt, róla nevezték el a külső Kerepesi úton lévő lóvásárcsarnokot, később lovardát. Az itt lévő lovak hullatták el azt az anyagot, miből a cigaretta készült.]
tököli a tanulóknak A magyar kártyában a tök szín (Sz: Kár. , Zol: Kár.). [A Veres Pálné utcai Thököliánum nevű szerb iskola "Thököly a tanulóknak" kapufeliratából.] Az alsós körül rövid pályafutása alatt máris egész tolvajnyelv fejlődött ki- Thököly a tanulóknak - dörmög a harmadik. Ami annyit jelent, hogy ő tökre fölveszi. (Sz: Kár: 76).
újpesti Hamis váltópénz (Zol: Kár.) [Újpesten gyártották a hamis húszfilléreseket.]
újpesti hatos Hamis húszfilléres. A bronzkorszak kimagasló vidéki emlékei az ujpesti hatos (At: Blea: 127); Meglátja hogy igazi-e, vagy csak olyan ujpesti hatos (MOr: Tav: 160); Emlékeznek még az ujpesti hatosra? (Szé: Rend: 127).
zugliget Törvénytelen valutakereskedelem (Szir: Tol.). [Zugliget hasonló hanglakjáról.] Az volt a terve hogy- "Zugligetben" valutaüzleteket fog lebonyolítani (A. M. Detektiv: III-4-33); Zugliget = a valutások kedvenc kirándulóhelye (Bék: Köz: 61).
Ebbe a csoportunkba a budapesti fattyúnyelv eddigi elnevezéseit gyűjtöttük egybe. Egy pillantás gyűjtésünkbe és máris láthatjuk, hogy hányan, hányféleképpen igyekeztek azt megnevezni, amit mi Budapest fattyúnyelve név alatt igyekszünk rögzíteni. Hogy mindazok, kik előttünk ezzel a nyelvvel foglalkoztak ennyiféle nevet adtak e nyelvnek, azon ne csodálkozzunk, hiszen így van ez nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon, és így van ez, ha nem szorosan egy városnak nyelvéről beszélünk, hanem egyes országokban elterjedt nyelvről, hát még, ha egy szűkebb közösség nyelvéről van szó.
A német Gauner-, Geheim-, Studenten-, Beruf-, Soldaten-, Kaufmann-, Feld-, Dieb-, Kochemer-, Galoschen-, Schurer-, Mengisch-, Spitzbuben-, Krämer-, Rinnstein- és Jenische-sprache-kat ismer, továbbá Rotwelsch, Kohemerkohl, Plattenkohl, Chessekohl, Wahlerey stb. neveken nevezi azt a nyelvet, amit mi fattyúnyelvnek nevezünk.
Az angol cant, slang, cokney, tramp, underwordslang néven, a francia argot, jargon, jobelin, loubechem, patois, az olasz gergo, furbesco, zerga, a szláv hantyrka, a spanyol germania, jergonza, a svéd, ha idevesszük úgy mint a németnél tettük a diákság nyelvét is fantesprog, förbrytarsprak, skolpojkssprak, skolpojslang, a norvég tatersprogret, sköiersprogt, a holland bargöns, zutphen, a jiddis Kochemer-loschen, Baldober, Hessenkohl neveken ismeri, hogy ne csak európában maradjunk a kínai jan-csang, az indiai balajbalan gyűjtőnevek alatt szótározza.
Hogy egyes városok nyelvéről is adjunk példát a párizsi parisismen-nek, a stokholni Stockholmska-slang-nek stb. nevezi. Ha mi ezek után egyszerűen pesti nyelv-nek neveznők, akkor úgy tűnhetne fel, mintha egy budapesti tájnyelvről beszélnénk, mint az egyes vidékeknek megvan a maguk tájnyelve. De nem erről van szó, hanem egy egészen különleges Budapesten keletkezett és csak itt élő nyelvről, mely magába foglalja mindazokat a társadalmi rétegnyelveket, melyekről bevezetőnkben megemlékeztünk a fattyúnyelv jelentésének taglalásakor.
A régebbi kifejezések például a tolvajok nyelvét alvilági zsargon-nak, apacsnyelv-nek, csibésznyelv-nek, hebrenyelv-nek, hohemnyelv-nek, jasszargó-nak, jassznyelv-nek, pesti tolvajnyelv-nek, vagánydumá-nak stb. nevezte, az egyes foglalkozási ágaknál keletkezett nyelvet bohémnyelv-nek, éjszakai dumá-nak, halandzsanyelv-nek kerepesi uti beszéd-nek stb.-nek keresztelte el. Ha általánosságban akart beszélni, akkor a budapesties beszéd, budapesti volapük, Budapest nyelve, Budapestizmus, nagyvárosi nyelv, pestiesség, pesti nyelv, pesti tájszólás, pesti utcanyelv, utcai nyelv stb. kitételeket használta. Így nevezte el egyes kerületek nyelvét például Lipótváros argójá-nak, Fóburgszan Leopold argójá-nak vagy a kültelkek nyelvét Angyalföldi szleng-nek külvárosi szleng-nek, ligeti jasszok nyelvé-nek, ligeti szó-nak sikátori szavak-nak stb.
Ebben a dzsungelben igyekeztünk rendet teremteni, mikor mindezeket a különböző, de egy célt szolgáló elnevezéseket közös nevezőre hozva elneveztük budapesti fattyúnyelv-nek.
alvilági zsargon Bűnözők beszéde. figyelmesen hallgatta- a budapesti köznyelvből az alvilági zsargonból meg a sport- és kártya müszavakból szőtt részeges beszédét (Kar: Ken: 75).
angyalföldi szleng Külvárosi beszédmodor. [Ang. slang 'fattyúnyelv' (ejtése: szleng).] Barátunk kihuzta magát és hamisitatlan angyalföldi "slangban" válaszolt (Sz. Száj: II-34-2).
apacsnyelv v. magyar, budapesti apacsnyelv. Az álneves urnak fogalma sincs a magyar apacsnyelvről (P. Futár: V-212-14).
bohémnyelv A budapesti fattyúnyelv egyik fajtája (Táb: Ami.)
budapesti csoportnyelv A budapesti fattyúnyelv egyik fajtája.
budapesti argó A fővárosi fattyúnyelv egyik neve (Pü: Szin.).
budapesties beszéd Fővárosi tájnyelv. ez nem magyar beszéd- ez jól magyarul budapestiesen mondva "smonca ! (MNy 26: 220).
budapesti magyarság Budapesti fattyúnyelv. Berczik Árpád ur- iránt hálás tisztelettel vagyunk, hogy munkánk elejébe- bevezetést irt és "Budapesti magyarság" c. cikkét átengedte közlésre (Bo-Bo: Ny: 204).
budapesti szalonnyelv A fővárosi fattyúnyelv egyik változata. Gyönyörüséggel hallgattam ezt a nyelvet ezt az uj nyelvet, a budapesti szalonnyelvet (Bo-Bo: Ny: 7).
budapesti volapük Fővárosi fattyúnyelv (Bp: Vol.)
budapestizmus Fővárosi fattyúnyelvi beszédmodor (Den: MNy.)
Budapest nyelve Fővárosi fattyúnyelv (Schöpflin Aladár: A nép, a nyelv és a főváros. Nyugat 1933: 19-272).
budapest saját tájszólása Fővárosi fattyúnyelv. Nem igazságos, ha Budapestnek az irodalom nem ad megbocsátó koncessziót "saját tájszólására , saját hibás magyarságára (Or-Vil: Al: 100).
csibésznyelv Fővárosi fattyúnyelv (Szo: Arg., Tar: tv., Den: Mny.) Igen csibész-nyelven ezt hivják "beáztatásnak (Wal: POl: 210); össze kell fognunk, hogy legyőzzük egy ifjuságunk körében még mindig terjedő, hanyag és rossz szokást: a csibésznyelv használatát (NőkLapja: VIII-5-14).
éjszakai duma A főváros éjjeli életét élők nyelve. [Duma 'beszéd'.] Silber (lopós) Andornak egyéni, humoros éjszakai dumája van (Tar: tv: 185).
fiatalság nyelve Fővárosi fattyúnyelv. Mi az oka annak, hogy a fiatalság (jeunesse dorée) épen nem ész nélkül alakuló nyelvét nem gyüjtik? (Nyr33: 297).
fóburgszanleopold argója tréf Ném. és zsidó szavakkal kevert zsargonbeszéd [Fóbur szanleopold 'Budapest Lipótváros', ahol többnyire zsidók laknak.] Somorjay- sulyt vetett- arra is, hogy valahogy ne beszéljen a Faubourg Sain Leopold argot-jában (Bal: Vad: 13).
fóburgszanleopoldi tájszólás tréf Ném. és héb. szavakkal kevert francia, angol tudást fitogtató, zsidós hanghordozású beszéd.
halandzsanyelv Értelmetlen, de folyékony zagyva beszéd. [Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső kezdte, híres mondatuk: Kiszera méla bávatag. Állítólag egy Lachs nevű gégebajos, beszédhibás ügynök érthetetlen beszéde adta az ötletet.] De kérem, szólt közbe Hatvay, ön még nem hallotta soha Karinthy halandzsa nyelvét? (BUE: Alm: 121); az alsó szellemi rétegekbe még ma sem halt ki a halandzsanyelv (ÉH: Kim: 112); Lax volt a neve annak a bolygójárásu bohémnak, aki a halandzsa-nyelvet feltalálta (Tar: Éj: 53).
halandzsázik Értelmetlenül, érthetetlenül beszél (Szir: Tol.). Visszajárt huszonhárom forint. Addig halandzsáztam, amig megfeledkezett róla (Fürész: I-4-4); Vili: Megőrült? Jenő: Nem, csak én is halandzsázom. (Sz. Száj: II-14-5).
hebrenyelv A tolvajnyelv egy régi fajtája (Tor: Rab., Je-Ve: Tol., Til: Rend.). [< Héber, mert sok zsidó eredetű szó volt benne + hebrencs 'zavaros'.] Hebre vagy nyalavi - zavaros - nyelvnek hiják és nevezik (a rablók, tolvajok) ezen beszédet (Tol: Rab: 3).
hebrinyelv A tolvajnyelv egy régi fajtája (tol: Rab.). hebri vagy nyalavi nyelven kezdenek beszélgetni (Tol: Rab: 5).
hóhemduma Pesti tolvajnyelv. A leány hangosan felnevet. Persze maguk nem rajcsosak, nem értik a hóhemdumát. (Ber: Már: 53).
hóhemnyelv Pesti tolvajnyelv (Ná: Hoch., Szir: Tol.). [hóhem 'tolvaj'.] Össze-vissza dumál és murgál a hóhem nyelv ellen (P. Futár: VI-205-9).
hohemül komál Érti a pesti tolvajnyelvet (Szir: Tol.).
jampec szavak Pesti fattyúnyelvi szavak.
jasszargó Pesti csibésznyelv, budapesti fattyúnyelv egyik fajtája. a "leknyte - itt nem jassz-argó (Tör: Vad: 122).
jasszduma Pesti csibészes jasszmodor. Két alvilági nyelv kezdett mérkőzni egymással- Az egyik a nemzetközi tolvajvilágé- és a ligeti jasszdumáé. (Tar: Éj: 30).
jasszidióma Pesti csibésznyelv. Nem értettem meg a bemondásokat, mert ragaszkodtak a tősgyökeres jassz-idiómához (P. Futár: X-509-18).
jasszjampecargó Pesti csibész beszédmodor. (A mai diák) Szótárából nem hiányzik a jassz-jampec argója sem: pipec, frankó, állati stb. (Köznev: XII-11-261).
jassznyelv Pesti csibésznyelv (Ná: Jassz., Tar: tv., Den: Mny.). A külvárosok jassznyelvét, az alvilág argóját, vagy mint ő nevezte a link hadovát - beszélte (Szán: Öt: 361); Az ugynevezett jassznyelv érdekelt és ezért kijártam a Hököm szinház tájékára, ahol a csibészek- tanyáztak (Tar: Éj: 27); a jassznyelvet még mindig nem tudtuk kiszoritani az ifjuság világából (Nők Lapja: VIII-5-14); még az argó és a jassznyelv szavai is helyet kaphatnak a versben (Nymüv: 369).
jasszstílus Pesti csibész beszédmodor. budapesti jássz-stilusban csak ennyit mondott: nekem mondod, tyukom? (Pal: Bac.).
jassz szó A pesti csibésznyelv egy szava. Régente ilyen jassz-szavak voltak: spacirozik- mutterja, gigerli, stb. (P. Futár: VII-318-10).
jasszos pesti zsargon Pesti fattyúnyelvi beszéd. Ennek a jasszos pesti zsargonnak hovatovább tanszéket kell állitani (M. Nemzet: VI-46-9).
jasszul beszél Pesti csibésznyelven beszél.
kerepesi úti beszéd Csibésznyelv 1850 körül. [A mai Rákóczi út 1850 körül külváros volt, kétes elemekkel.] A csirkefogókat lenézőleg csibészeknek, nyelvüket Kerepesi uti beszédnek hivják (Je-Ve: Tol: 31).
külvárosi szleng Budapest környéki fattyúnyelv. [Ang. slang 'fattyúnyelv'.] A szöveg, amit a szerző szájába adott, tele volt külvárosi slang kifejezésekkel (ShW: Con: 42); iskolás csemetéink valami szemétszagu külvárosi szlenget beszélnek, a hozzávaló undok kézmozdulatokkal garnirozva (Tör: Ön: 113-114).
külvárosi szó Budapesti fattyúnyelvi szó. Bemagolnak kétszáz ronda külvárosi szót és élvezik (Tör: Ön: 114).
ligeti jasszok nyelve Pesti fattyúnyelv.
ligeti szó Pesti csibésznyelv szava. Mikor először itt meglátogattam őket (a ligetben a csibészeket), harsányan kiáltották: - Éljen Gyafi. Leültem közébük és az első ligeti szó, amit megtanultam tőlük ez volt: tyuk (szabad leány). (Tar: Rip: 152).
lipótváros argója A magyar fattyúnyelv egyik ágazata, zsidó és német szavakkal kevert pesti beszéd (Ká: Kész: 36).
linknyelv Budapesti fattyúnyelv (Vel: Link.).
magyar tolvajnyelv A magyar fattyúnyelv egyik ágazata.
nagyvárosi nyelv Budapesti fattyúnyelv.
pesti argó Budapesti fattyúnyelv (Sz: Arg.). a pesti argotnak, mely ugyszólván napról-napra bővül, s ma (1913) már körülbelül háromszáz szót, kifejezést számlál (Szo: Arg: VIII-10-9); (Miklós Andor) rendkivül módon tudta élvezni (a) pesti argo-t (Tar: Rip: 31).
pesties A fővárosi fattyúnyelvi beszédmodor. Ezek az irók egytől-egyig felhasználtak müveikben olyan "nyelvtényeket , amelyeket csak az használhatott fel, akinek füle megszokta az egyetlen magyar nyelvjárásnál sem hátrábbvaló pestiességet (Só: Nagyv: 5).
pesti magyar nyelv Fővárosi fattyúnyelv. Gárdonyi Géza azért rótta volt meg tankönyveinket, hogy a "pesti magyar nyelvnek , annak a német-zsidó-magyar habarcsnak a szavaiból állanak (MNy22-139).
pesti nyelv Fővárosi fattyúnyelv. vezessen bele a pesti nyelv rejtelmeibe, amint igérte. Hát először is a főnevek utolsó szótagja elmarad és helyette "icsek" végzetet kapnak. (Kőv: Zen: 12); Mi történt veled? - kérdezi a barátja. - Összebalhéztam a társbérlőmmel. A másik ugy néz rá, mintha most esett volna a Marsról a pesti nyelvbe. (Sz. Száj: V-48-1).
pesti nyelvjárás Fővárosi fattyúnyelv. Balassa József: Van-e pesti nyelvjárás? (Nyugat 1933: 20-379).
pesti okosok nyelve A budapesti tolvajnyelv. [A bünözők önmagukat okos-nak nevezték a jid. hóhem magyarosításaként.] Minden támadás csak használhat a pesti okosok nyelvének (P. Futár: VII-316-12).
pesti sifrtársalgás Budapesti fattyúnyelvi beszéd. [Fr. chiffre 'titkosírás', mert annyi benne az idegen szó, hogy csak a beavatottak értik, akár a kémek, vagy diplomaták titkos üzenetei.] Pardon, nem méltoztassék megbotránkozni azon, hogy- Győrfi urfi is emlegeti az édes unokahugát, mint ugynevezett rázottabb nőt- (ez) azt jelenti a pesti chiffre-társalgásban, hogy Lili kisasszony nem esett a fejére. (Tör: Ön: 113).
pesti szavak Budapesti fattyúnyelvi szavak. Ezek a pesti bemondások, ezek a pesti szavak (Már: Négy: 264).
pesti tájszólás Budapesti fattyúnyelvi beszéd (Pes: Táj.).
pesti tolvajnyelv Budapesti tolvajnyelv. Pesti tolvajnyelv, amelyen a fiatal ujságirók is beszéltek ezidőtájt (Kru: Ady: 28).
pesti újnyelv Budapesti csibésznyelv. Ilyen száz uj szava van a pesti uj nyelvnek (P. Futár: VII-318-11).
pesti vadnyelv Budapesti fattyúnyelv. A pesti vadnyelv regénye (Magyarosan: VII-87).
pestiül Budapesti fattyúnyelven. nem érti a dumákat? Pali: pedig magyarul beszéltek. A nő: Nem, mi pestiül beszéltünk. (Kőv: Zene: 12).
pesti utcanyelv Budapesti fattyúnyelv. Harmincéves deli ifju volt és- nyomban szembeötlöttek azok az ismertetőjelek, amelyeket a pesti utcanyelv- "jampec" gyüjtőnévvel tart nyilván (Sz. Száj: V-10-3).
pesti zsargon Budapesti fattyúnyelv. Ha az atyja nyomdokain halad pesti zsargon szerint ilyen Simon lesz (Gal: Kál: 76).
sikátori szavak Fattyúnyelv szavai. Ilyen sikátori szavakat sem átall leirni (Magyarosan: VI-153).
utcai nyelv Budapesti fattyúnyelv (Gö: Bety: 29).
vagányduma Budapesti csibésznyelv.
vagonynyelv Budapesti csibésznyelv. Igen ovatosak e némberek, mind tagadja, hogy a vagonynyelvhez értene (Je-Ve: Tol: 31).
Ha áll az, hogy egy nemzet, egy nép gondolkozására, jellemére mi sem jellemzőbb, mint a közszájon forgó szólások, mondások, szállóigék, közmondások, akkor áll ez egy kisebb közösségre is, mint például egy város.
Budapestre, mint városra vonatkozóan nincsenek külön közmondások, se szólások, szállóigék melyek jellemezhetnék, de igenis vannak kiszólások, tréfás és jellemző mondások, melyekben benne él a város polgárságának humora, gondolkozásmódja, igen gyakran nyeglesége, akasztófahumora, öngúnyja, de mindenkor szellemessége.
Ezekben a jellemző mondásaiban szerepelteti lakosait, a közviszonyokat, polgárai kigúnyolandó szokásait, ferdeségeit, nem kímél tekintélyeket, ostoroz, oktat, kritizál mindent elkövet és ha néha túl is lépi a határt, mégis mindig szellemes marad és fején találja a szöget, csakúgy, mint a nép közmondásaiban.
Hogy ezek a szólások soha sem emelkedhetnek egy-egy közmondásunk magaslatára az természetes, de ez már azért sem lehetséges, mert hiszen fattyúnyelv szólásairól van szó, ezek pedig sohasem lehetnek a nép és nyelve közkincsei.
Hogy mik is ezek a szólások, hogyan is hangzanak? Tessék belőlük egy csokorravaló. Igen hiányos ez a gyűjtés, de mentsége legyen az, hogy nem a teljességre törekedtünk, mint inkább a jellegzetességre. Ezt pedig, azáltal, hogy minden fajából adunk, azt hisszük elértük.
Abszurdum? Sőt pláne (Álműveletlenséget célzó szólás). [A pesti cselédek nyelvéből.]
amíg a készlet tart Ameddig van szívesen adok, amit tehetek megteszem. [A pesti kereskedők nyelvéből.]
Amíg ön alszik, a Darmol dolgozik (Lusták csúfolása). [Hashajtó hirdetmény volt.]
Angol hidegvér és tiszta gallér (Főleg diákszólás gúny. értelemben még a századeleji párbajidőkből).
Annyi baj legyen, csak a villamos menjen (Vigasztalás kis bajra). [Az első világháború idejéből, célzással az akkori gyakori villamos szünetelések-re.] Szóval: csak a villamos menjen (Detektiv: II-22-6).
A pisolda tisztán tartandó gúny (klozetköltészet). [Célzással az akkoriban játszott Wagner operára Tristán és Isoldára.]
aprókat ütögetett a fejére Jól elverte. [Erdélyi Béla pörében, ki feleségét, Forgács Annát meggyilkolta, hangzott el védekezésként 1927-ben.]
A vérfagyasztó viszontlátásra (Nyegle búcsúzás) (Éri-Hal: Kin: 23).
Az nekem nyóc (Fattyúnyelvi szólás). voltak, akik "oda se bagóztak , sőt egyesek azt is mondták, hogy "nekik igazán nyolc" mit ir a lap (M. Nemzet: VI-46-9).
a zágson tipikus esete (Nyegle mondás:) Nem érdekel, nem bánom.
bemondja a vizet 1. Abbahagy valamit (Szir: Tol). 2. Elküld vkit (Szir: Tol) [Pénztelen emberek ültek a kávéházakban egy pohár ingyen víz mellett, a fizetéskor "bemondták a vizet" vagyis nem fizettek.]
budapest három (Családi figyelmeztető, ha valamit nem akarnak gyerekek előtt elmondani). [Budapest III. rádió nem volt, de így nevezték a külföldi magyar nyelvű leadásokat.]
Csak a hangja miatt nem vették fel az operába (Tréf. célzás valakinek gyenge hangjára).
csak a lába kifele (Tréf. mondás 1896 előtt, ha a túlzsúfolt közlekedési esközökön kevés hely volt). [A régi budapesti lóvasúton hirdetés volt olvasható: "Chocolade Küfferle , amit az egyszeri vidéki asszony így olvasott és ennek megfelelően kilógatta a lábát.]
Egy a liga javára vagy a ligának (Gúny. mondás, ha valaki apró tartozását letagadja, vagy valakit apróbb, jelentéktelenebb kár ér).
Ej ha! Margit krémtől oly szép (Hízelgő mondás szép nőknek). [Arckrémreklám volt.]
emlékénél van Kártyanyereségre tett szert. [Akik az éjszakai kártyacsatákban nyertek, hajnalban a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán lévő EMKE kávéházba mentek költekezni.] Már azt hittem, hogy otthon van a nagy kaszirnő és kivagyok- már azt hittem, hogy az Émkénél vagyok (Táb: Bacc. 18).
Ez a város fürdőváros (Pénzét elvesztette, kártyán kifosztották). [Kapcsolatos a Kint vagyok a vízből mondással.]
Ez nekem nem kávéház 1. (Mondás kényelmetlen, piszkos kávéházra, vendéglőre). 2. Nem tetszik az ügy, nem érdekel. Pista is kijelentette, hogy ha nem lehet kártyázni, ez neki nem egy kávéház (É: Kin. 8).
Ezt a lemezt már ismerjük vagy régi lemez Ismerjük a dolgot, unott dolog, már hallottuk. Jó, jó, ezt a lemezt már ismerjük - legyintett fölényesen (Ta: Szab: 99).
Ezt a tésztát! (Fattyúnyelvi csodálkozás).
Ezzel a tudománnyal Pesten marad? (Kérdés, ha valaki valami téveset állít, vagy csekély tudásról tesz tanúbizonyságot).
Fáma vejta! Beszéljünk másról, hagyjuk ezt! [Régi ném. kocsismondás: fahr mann weiter! 'menjünk tovább!' (svábos ejtéssel).] Hajtsunk tovább, Sánerl - "Fár ma vejta" ismételgette bamba hangon azt a pesti szólás-mondást, a melyet a kackiás fiakeresek hoztak divatba. (Kru: Urfi: 90).
Fő az egészség (Vigasztalás károsodáskor, mulasztáskor).
Fuss vagy fizess! (Felszólítás adósság megfizetésére (Vaj: Di). [A lóversenyfogadások nyelvéből.]
Gut gebrült Lővi Eleget beszéltél! [Shakespeare: Szentivánéji álom c. darabból "Helyes a bőgés oroszlán" mondás zsidós torzítása]. Nagyon kérem az urakat, hogy ne mondják nekem hogy "gut gebrüllt, Lőwi (Kru: Urfi: 145).
Gyenge az albán (Mondás rossz cigarettára). [1919-ben a körúti zugárusok ezzel a kiáltással árusították eldobott cigarettavégekből készített cigarettáikat, mert a sárga albán dohány igen kedvelt volt.]
hirig a lila (Tolvaj- és diáknyelvi jelszó verekedésre) (Je: Diák, Zsem: Gyer, ZSe: B. ut, Zol: Ham.).
hirigsimon (Jelszó egyetemi verekedésekkor) Ma nincs zsidóverés (Pa: T.). [Argó, tévesen 'üsd a zsidót!' jelentéssel.] A kultusz műkedvelői a "Hirig Simon" című szomorújáték előzményeit mutatták be (LudasM: I-9-2).
Hogy van a Pali bácsi? (Gúny. hogylétről való érdeklődés). És hogy van a Pali bácsi, aki bizonyára szereti a sajtot (V. Ve: Nég: 141).
Hordozzák körül a kezedet Szent Istvánkor! (Tréf. mondás, kártyában a rossz lapot osztónak mondják) (Zol: Kár).
Hová oly sietve? Agulár Edéhez? (Tréf. mondás sietőhöz intézve). [Ismert hirdetése volt Agulár Ede cégnek.]
Ide a pecsenyekést (Tréf. helytelenítés, ha valaki valamit rosszul tesz vagy mond). [A pecsenyekéssel vágni lehet, így legyilkolni a tettest.]
Így halt meg Rottenbiller (Tréf. mondás a sokáig keverőre). [Rottenbiller Lipót volt polgármester állítólag kártyakeverés közben halt meg.] Spónicer Adolf- nem tudta elfojtani az ilyenkor szokásos évtizedes mondást, hogy így esett el Rottenbiller (Szán: Öt: 394).
Isten veled, Frankel Ignác (Mondás, ha valaki üzlettel becsapott valakit és megszökött). Tüköry eladta házát- Frankel Ignácnak- becsomagol és jókedvűen bucsuzik- Isten veled Frankel Ignác, engem többé nem látsz. (Bal: Kávé: 130).
Itt állok megfürödve Hiába tettem valamit, nincs semmi hasznom semmiből. Mondd Matyikám, ezek kint vannak a vízből? Á- Csak itt állnak megfürödve. (Sz. Száj: III-28-1); Most itt állok megfürödve. Hát most mit csináljak? (Kab. MÓk: 108).
Jó hülyének lenni? (Gúny. kérdés ostobához intézve).
Jó reggelt, itt a tej! (Köszöntés). jó reggelt! itt a tej! - erre riadtam föl. Pommer rázogatott. (Ta: Szab: 8).
A kabátom a harmadik fogason függ 1. (Pesti hamiskártyások egymás figyelmeztetése, ha idegen került közéjük). 2. (Figyelem felhívása hamiskártyások közt a kifosztható áldozatra). 3. (Terc a kártyában). 4. (Gyanús vendéglői kávéházi vendég. Eleinte a hamis-kártyások használták egymás között a mondást, ha idegen került a körmeik közé. - jelentette tercet a kártyajátékban. Jelentett hiszékeny vidéki embert, akit hölgyismerősei a Ferenczi kávéházba kormányoztak, de a mondás is a pesti mondások sorsára jutott, mint a (legtöbb pesti kitalálás. A találmányt a pincérek, kávésok, kávéfőzők és komrosok kocsmárosok nyelvén későbben jelentette azt a gyanús vendéget, akitől idejében meg kell szabadulni. (Krú: Urfi: 187-188).
Kairóban van Kártyán elvesztette minden pénzét (Zol: Ham.). [Magyarázata az, hogy egy Király utcai klubból a kifosztott játékos lement a közeli Cairo kávéházba (a Lövölde tér és Király utca sarkán volt 1895-1936-ig) búsulni.]
Kairónál van Kártyán nyer, jól megy a sora. [Fordított értelemben.] már azt hittem, hogy az emkénél vagyok (ezt így is mondják- a Caironál vagyok) (Táb: Bacc: 18).
Kellett nekem rohamsisak No ezt jól megjártam. [A második világháború emléke él a mondásban.]
kimegy a mosásban gúny Még majd rendbe jön a dolog, káros következmények nélkül, elfelejtik.
Kint vagyok a vasszerlájtungból Benne vagyok a bajban, ez sem használ már. [A Kint vagyok a vízből szólás torzított pesti alakja.]
Lehet urak? Lehet 1. (Ligeti kikiáltó betessékelő kiáltása). 2. (Találkahelyen a vendégek biztatása).
leesett a húszfilléres gúny Végre megértett (lassú felfogású, csak kis idő múlva kapcsoló emberre mondják) [Célzás a lassan működő telefonautomatára, hol várni kell, míg a bedobott érme leesik és kapcsol.]
Lepsénynél még megvolt (Valamire mondva, ami a közelmúltban elveszett). [Nóti Károly: Régi motoros c. bohózatából, Salamon Béla tette népszerűvé.] A kanyarban. Nahát!- Lepsénynél még megvolt. (Sz. Száj: III-7-l).
lippertnél van 1. (Kártyán minden pénzét elvesztette: Zol: Ham). 2. Jóra fordul sorsa. [Lippert nevű budapesti korcsmáros nevéből, akihez a kártyán kifosztott pénztelen emberek jártak; jól lehetett korcsmájában étkezni.] Már azt hittem, hogy az Emkénél vagyok (ezt úgy is mondják: a Lippertnél- vagyok (Táb: Bacc: 18).
lőttek Budán (Tréf. mondás, ha vki társaságban hangosat eresztett). [A II. kerületi Toldy Ferenc reáliskolában minden délben lövéssel jelzik a delet.]
maga nevetni fog (Nyegle pesti szólás valaminek elbeszélésekor mondják, még olyankor is, ha az elbeszélendőn inkább sírni kellene).
majd kiderül a boncolásnál Kiderül az igazság. [A majd kiderül a vallatásnál általánosan használt mondás torzítása.] Különben igazad lehet. Ezt majd úgyis csak a boncolás fogja kideríteni. (Hel: Ir: 13).
megjátsza Ódrit Nagy hangon, patetikusan ad elő valamit.
Marokkóba utazott Börtönben ül [A Markó utcai törvényház börtönére való célzással.]
maszi habbal (Tipikus pesti szólás:) Nem igaz, maszlag.
Meghaltam és vidéken vagyok eltemetve Nem akarok találkozni vele, nem fogadom, nem beszélek vele.
melegen (Gúny. mondás elutasításra). [Töredéke egy obszcén mondásnak.]
mese habbal Nagy füllentés, valótlanság.
Meséld a Kóbinak Nem hiszem, nekem ugyan mondhatod. [Századfordulói mondás, mikor a kis Kohn viccek voltak közszájon, Kohn Kóbiról szóltak ezek az élcek.]
Mi az hogy!? 1. De még mennyire (állítás). 2. Éppen ellenkezőleg (tagadás). Nálatok már fűtenek, Lujzi? - Mi az hogy! Tegnap is csudira befűtött az anyám a Faternak, mert reggel jött haza. (LudasM: I-27-2).
Mi ebben a pláne? (Nyegle kérdés:) Mi a titka, mi a bökkenője a dolognak?
mindenre képes Áller (Tréf. kijelentés arra, ha valaki mindenre kapható, valakitől minden elvárható). [A 20-as évek Áller Képes Családi Lapja volt az a lap, amelyben minden volt, kép, regény, humor, rejtvény stb.]
Moskovic megelőzött (Mondás megelőzéskor valamiben). [Moskovitz pesti cipőkereskedő reklámja volt: Coock csaló sarkutazó az északi sarkon meglát egy Moskovitz cipőt és így kiált fel.]
mosogatás után (Tréf. közhely célzással vasárnap délutánra). [A cselédek, kimenő ideje volt.] Vasárnap délután, Mosogatás után, Beáll a zord idő És mindig havazik, zik, zik (Udal).
most jött a halpiacról (Régi pesti mondás:) Becsapható, tudatlan. [A régi Pesten a belvárosi plébánia templom előtt volt a Haltér, a halpiaccal, ide jártak bevásárolni a vidékről Pestre szegődött tudatlan, naiv cselédlányok.]
most jött a nyolchuszassal Tudatlan, becsapható. (Korszerű alakja a fenti mondásnak, célzással a vidékről jött ember tudatlanságára).
Ne hagyd magad, Slézinger! (Tréf. biztatás bátorságra, bátorítás). [A millenium évének mondása mikor a Schlézingerről énekelt utcadal volt divatban.] Ma uraim?- a jelszó- Ne hagyd magad, Schlésinger! (För: Anek: II-47).
Nekem mondja, a tanárnak? tréf Jobban tudom (Éh: kin: 13) ennek a fodor lacinak nagyon jó dolga van. - nekem mondja a tanárnak? (Gal: Puk: 44).
nem cikk Érdektelen, nem érdekel. [A pesti kereskedők nyelvéből.]
nincs mese Nincs kibúvó, nincs kifogás. [mesél 'füllent, kertel'.] a serdülő embernek tetszik, hogy a jassz nyelv kifejezéseit elsajátítva a felnőttek titokzatos világába lép, ahol már "nincs mese . (NőkLapja: VIII-5-14).
Nincs mese? Meghalt Oszkár bácsi Nincs kibúvó, nincs kifogás. [Oszkár bácsi gyerekeknek mesélt a harmincas években az Állatkertben.] Nincs mese? Meghalt Oszkár bácsi! - kiáltotta Zentay (Kar: Ken: 95).
Nincs többé kopasz fej (Tréf. mondás sikeres dologra).
Nincs többé kopasz fej? Csak seggig érő homlok (A fenti ellenkezője:) Megvan a baj.
Nagy vagy és ejhner (Tréf., gúny. dicséret [Nagy és Eichner ismert pesti ortodox kóser csemegeüzlet cége után.]
Nuná? Fedáksári (Tréf. tagadás) Hát még mit nem!
olcsó és nem ráz (Hitvány dologra mondott tréf. mondás). [A régi villamoskapcsoló hirdetése volt.] Varsóban újfajta telefonállomást kapcsolnak be: olyat, ami csak délután működik. Olcsó és nem ráz. (Szszáj: IV-44-4).
pénztáros az ingyen uszodában Nincs állása, foglalkozása (ÉH: Kin: 13).
perec a liga javára 1. Kisebb értékű adomány. 2. (Elfelejtett adósságra mondja a károsult). [Célzás a gyermekvédő liga gyakori gyűjtési akcióira 1918 körül.]
perec a vöröskeresztnek = 1. Kisebb értékű adomány. 2. (Elfelejtett adósságra mondja a károsult).
Részemről a fáklyásmenet gúny Miattam mehet a dolog úgy, ahogy akar, engem nem érdekel.
Stanci néni a Guggerhegyi lakos (Tréf. mondás, ha valakinek a nevét nem akarják elárulni).
szintén zenész Ugyanaz a foglalkozása, ugyanaz a baja, hasonlók a gondjai (többnyire rosszaló értelemben). És jelenlévő barátai? - kérdezte még jóságosabban az esperes? - Szintén zenészek? -- Szintén zenészek? - kérdés alatt meglehetős gorombaságot is gondoltak magukban azok a pestiek, akik Ferenc József alattvalói voltak. (Krú: Urfi: 147).
Találkozunk a családi sírboltban 1. (Nyegle tréf. fenyegetés). 2. Viszontlátás.
tudja a dörgést Ismeri az eljárást, ismerős a dolgok kivitelében.
Öné a zongora Ön van soron.
Pardon vagyok az esttől (Gúny. bemutatkozás, inkább tolakodásféle). [Riporterek bemutatkozása volt.] Pardon vagyon az Esttől! (Köv: Zen: 11).
Tudja ön már? Hogy mi a lizoform? = (Gúny. kérdés, főleg szerelmi dolgokra vonatkoztatva). [A Lysoform nevű fertőtlenítőszer plakátja volt.]
Üzentek neki az operától? Hogy maradjon otthon (Tréf. célzás hangtalan énekesnőkre: Éh. Kin: 13).
Ák: Nyom.: Ákos Miklós: Nyomoz a VII/a, Budapest, é. n. (1944)
Amb: Tör.: Ambrus Zoltán: Törpék és óriások, Pest, 1907
A. M. Detek.: A magyar Detektiv 1926-tól
Arany: Ö.: Arany János: Összes művei I-VII. Akad. kiad. Budapest, 1951.
At. Blae.: Atelier Blaedeker: Körbe tükör Budapest, 1936.
Ba: Jog.: Baczur Gazsi: Jogász humor! Budapest, 1878.
Bal: Gab.: Balla Vilmos: A gabonatőzsde romjain Budapest, 1918.
Bal: Kávé.: Balla Vilmos: Kávéforrás Budapest, 1927.
Bal: Vad.: Balla Vilmos: A vadember Budapest, 1923.
Bal: Vir.: Balázs Anna: Virágnyitó szerelem Budapest, 1956.
Ba-Tá: Ven.: Ballai Károly és Tábori Kornél: Negyven év a magyar szállodás és vendéglős ipar életéből Budapest, 1933.
Bát: Főv.: Báttaszéki Lajos: Fővárosi genreképek. Nagyvárad 1867.
Bár: Jassz.: Bárczi Géza: Jassznyelv és purizmus. Magyar Szemle Budapest, 1944.
Bár: Nép.: Bárczi Géza: Jegyzetek a budapesti népnyelvről. Debrecen 1943.
Bár: Pny.: Bárczi Géza: A "pesti nyelv . Budapest, 1932.
Bék: Köz.: Békeffi László: Közéleti tankönyv Budapest, 1940.
Bél: Ind.: Béldi Izor: Indiszkréciók Budapest, 1923.
Bél: Int.: Intimitások Budapest, 1922.
Bél: Inz.: Béldi Izor: Intermezzók Budapest, 1924.
Bél: Szój.: Béldy Mihály: Szójegyzék Nyr 26: 212 1897
Bel: Szár.: Belbenoit, René: Száraz guillotine. Bálint György ford. Budapest, 1942.
Bél: Szó.: Béldy Mihály: Szójegyzék Nyr 26: 212 1897.
Bélyeg: A bélyeg birodalma. Benedek László kiad. Budapest, 1946.
Be-Ma.: Káv.: Bevillaqua-Borsody Béla és Mazsáry Béla: Pest,-Budai kávéházak Budapest, 1935.
Ber: Elát.: Berend Miklósné: Elátkozott tündérkert Budapest, é. n.
B: Napló.: BudaPest,i Napló 1896-tól.
Be: Nyelv.: Benedek Géza: Anyanyelvünk védelmében. Magyar Rendőr 1936.
Ber: Gau.: Koloman Berkes: Das Leben und Treuben der Gauner, Deutsch bearbeitet Viktor Erdélyi Budapest, 1889.
Ber: Tol.: Berkes Kálmán: A tolvajélet ismertetése Budapest, 1888.
Bo-Bo: Ny.: Borbély György és Borbély Sándor: Nyelvünk védelme, Vác 1910.
Bor: Fol.: Boros Géza: Folik vagy nem folik? Budapest, 1942.
Borssz. Borsszemjankó 1868-tól
Bors: Bors és paprika. Összeszitálta és kitálalta Gyömbéri Darázs Jónás (Nagy Ignácz) Pest,en 1845 Hartleben
B. Posta: Budai Posta. Képes élclap 1944.
Bp: Vol.: BudaPest,i Volapük. Esti Ujság 1901. VI. 14 és 16 sz.
Bró: Mind: Bródy István: Mindenki benne van- Budapest, 1937.
Bró: Nő.: Bródy István: A női szépség albuma Budapest, 1937.
Bró: Pest,.: Bródy István: Régi Pest,i dáridók. Budapest, 1940.
BUE: Alm.: BudaPest,i Ujságirók Egyesület Almanachja Budapest, 1906, 1911, 1913, 1917.
Csef: Háb.: Csefkó Gyula: A háborus katonanyelvből MNy: 17: 167.
Csur: Str.: Csurka Péter: A két strázsa Budapest, (1940)
D*Ar: Rmagy.: D*Artagnan: Régi magyar társasélet. Budapest, 1900.
De: Gyep.: Deli (Thallóczy Lajos): Gyepün innen, gyepün tul. Budapest, 1898.
Den: Mny.: Dengl János: Magyar nyelvtudomány és magyar szókincs. Budapest, 1937.
Dér: Bál.: Déry Tibor: Bálint elindul, Budapest, 1953.
Dér: Fel.: Déry Tibor: Felelet Budapest, 1952.
Dé-Sá: Mos.: Dékány András és Sárváry Dezső: Mosolygó történelem. Budapest, 1941.
Detektiv: Detektiv. Hetilap 1919-től
Dob: Di.: Dobos Károly: A magyar diáknyelv szótára Budapest, 1898.
DonPed: Don Pedrő naptára 1875-re Budapest, 1875.
ÉH: Kin.: Éri-Halász Imre: Ki nem mondja! Budapest, (1945)
Esti: Bp.: Esti BudaPest, 1952-től
Et. Szt.: Gombocz-Melich: Magyar Etimológiai Szótár Budapest, 1914.
Fa: Csod: Fazekas György: Csodálatos utazás Budapest, 1954.
Fal: Aki: Fallada, Hans: Aki egyszer rabkoszton élt. Tamás István fordítása Budapest, 1954.
Fel: Had: Felszeghy Ediltrud: A cs. és kir. hadsereg nyelve Magyarországon Budapest, 1938.
Fidibusz: Fidibusz Képes élclap 1905-től
För: Anek: Förster Aurél: Anekdoták I. II. Budapest, 1925-26.
Fürész: Fürész Élclap 1948-tól
Gá: Neh: Gádor Béla: Nehéz szatirát irni. Budapest, 1955.
Gal: Kál: Galantai Gyula: Kálváriám Budapest, 1932.
Gal: Puk.: Galantai Gyula: Pukkadjanak meg ellenségeim Budapest, 1926.
Ge: Bp-bün.: Gellért Ede dr.: BudaPest, bünözői. Budapest, 1925.
Geg: Bőr.: Gegus Dániel: A börtön felé Budapest, 1913.
Geg: gyer: Gegus Dániel: Gyermekvédelem és rendőrség Budapest, 1925.
Ge: Pest,i.: Gedényi Mihály: Pest,i ének Budapest, (1943) 6
Gö: Bety.: Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár 1944.
Gut: Nev.: Gutius / Guthi Soma dr.: Nevető vádlottak Budapest, 1908.
Har: Jók.: Harsányi Zsolt: Jókedvü könyv I., II., III. Budapest, 1937, 1939, 1943.
He: Arg.: Heltai Jenő: BudaPest,i argot Budapest, 1913 Nyr 42: 173 és Pest,i Futár V-245-9.
Hel: Ir.: Heltai Jenő: Irók, müvészek, szinésznők és más apróságok. Budapest, 1913.
Her: Feh.: Hertog, A den: Fehér nőket kér a gyarmat. Székely fordítása Budapest, 1943.
Ho-Ho: Bp.: Horváth Elemér és Horváth Mária: Irások BudaPest,ről, Budapest, 1940.
Hor: Bp.: Horváth Elemér: Történetek az öreg Budáról és Pest,ről, Budapest, (1927)
Izé: Izé Élclap Paulini Béla szerk. Budapest, 1909.
Je: Diák: Jenő sándor Diáknyelv 1899, Nyr: 28: 477
Je: Kug.: Jenő Sándor: Kuglizás müszavai. Budapest, 1898. Nyr: 28: 134.
Je-Ve: Tol.: Jenő Sándor és Vető Imre: A magyar tolvajnyelv és szótár. Budapest, 1900.
Jók: Epp.: Jókai Mór: Eppur si muove. És mégis mozog a föld. Budapest, 1896.
Ká-Be: Tol.: Kálnai Gyula és Bendes János: A tolvajnyelv szótára. Nagykanizsa 1926.
Kab. mók: Kabaré mókák. Gábor Jenő szerkesztése. Budapest, (1924)
Ka: Jassz.: Kabdebó Oszkár: Pest,i jassz szótár. Mezőtúr 1917.
Ká: Kész.: Kázméri Kázmér: Kész vagyok. Budapest, 1921.
Kál: Isk.: Kálnoki Izidor (Vulpes): Ujságíró iskola Budapest, 1916.
Kál: Ör.: Kálnoki Izidor: Az ördög bibliája Budapest, (1905)
Ka. Márt.: Kakas Mártol. Politikai élclap 1894-től
Kar: Ken: Karinthy Ferenc Kentaur Budapest, 1947.
Kar: Tan: Karinthy Frigyes: Tanár ur kérem. Budapest, é. m. Ath.
Ka-Szi-Tá: Ii.: Karinthy Figyes, Szini Gyula, Tábori Kornél: Irói intimitások. Budapest, vidám könyvtár 41-42 (1918)
Ke: Arg.: Kenedi Géza: Pest,i Argot Budapest, 1914 Nyr: 43-439.
Kem: Tol.: Kemény Gábor: A tolvajnyelvről. Magyar Rendőr 1937
Kép-Figy.: Képes Figyelő. Hetilap 1945-től
Kgt: Sam.: Knight, Eric: Sam Small csodálatos élete. Szerb Antal ford. Budapest, 2956.
Ki-kerlet : Kiss József és kerek asztala Budapest, 1943.
Kir: Asch.: Kirst H. H.: 08-15 avagy Asch őrvezető kalandos lázadása. Szabó Jenő fordítása Budapest, 1956.
Klu: Stud.: Kluge, Friederich: Deutsche Studentensprache. Strassburg 1895.
Kn: Agy.: Kner Izidor: Agyafurt alakjai. Gyoma 1926. 3. kiad.
Kö: Bp. k.: Körmendi Ferenc: BudaPest,i kaland Budapest, 1936.
Kő: Pest,.: Kőváry Gyula: Pest,i nyelv. Pikkoló élclap 1918.
Kőv: Zen.: Kőváry Gyula: Zenebona Budapest, 1914.
Köznev.: Köznevelés 1945-től
Kru: Ady.: Krudy Gyula: Ady Endre éjszakái Budapest, 1947.
Kru: Hétb.: Krudy Gyula: Hét bagoly Budapest, 1948.
Kru: Urfi.: Krudy Gyula: Boldogult urfi koromban. Budapest, 1929
Kru: Kóp.: Krudy Gyula: A nagy kópé. Budapest,
Kru: Ut.: Krudy Gyula: Az utolsó gavallér Budapest, 1923.
Kru: Vig: Krudy Gyula: A vig ember bus meséi Budapest, (1900)
Kryp.: Kryptadia. Helibronn 1883-1889 és Páris 1897-1903.
Lac: Mau.: Leacock, Stephen: A Mauzóleum klub. Szerb Antal ford. Budapest, 1955.
Lac: Szó.: Laczkó géza: Jászi szóképzés. Budapest, 1907 Nyelvészeti füzetek 49 sz.
Lac: Kir.: Laczkó Géza: Királyhágó Budapest, 1938.
Lan: Mag.: Lantos Magazin folyóirat 1929-től
La: Rend.: Laky Imre: Egy rendőr naplójából Budapest, (1906)
Lő: Nykér.: Lőrincze Lajos: Nyelvművelésünk főbb kérdései Budapest, 1953.
LaudsM.: Ludas Matyi. Szatirikus hetilap. 1945-től
Magy. Det.: Magyar Detektiv 1925-től
Má: Husz.: Mándy Iván: A huszonegyedik utca. Budapest, 1949.
Már: Négy.: Márai sándor: A négy évszak Budapest, 1938.
Ma: Wie.: Mayr, Max: Wiener Redensarten Zürich-Leipzig-Wien 1929.
Mgh: Bo.: Maugham, Sommerset: Borotvaélen Kéry László ford. Budapest, 1947.
M. Kab.: A magyar kabaré tizéves antaológiája. Összállították: Balassa Emil és Tamás. Budapest, (1919-1920)
M. Magazin.: Magyar Magazin. 1928-tól
M. Nemzet.: Magyar Nemzet. Politikai napilap 1938-tól.
M. Rendőr.: Magyar Rendőr 1947-től
M. Székfőv.: Magyar Székesfőváros 1898-től.
Mó: Jobb.: Móricz Zsigmond: Jobb, mint otthon Budapest, 1956.
Mol: Pál.: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiuk. Budapest, 1953.
Mór: Régi.: Móricz Pál: Régi magyar élet. Budapest, 1913.
Mór: Tav.: Móricz Zsigmond: Tavaszi szél. Budapest, 1912.
Mos. mult.: Mosolygó mult. A szabadságharctól a világháboruig. Összegyűjtötte: Iródeák. Budapest, 1938.
Nád: Nő.: Nádas Sándor: 4000 nője volt Budapest, (1930)
Nád: Ör.: Nádas Sándor: Öreg szalámi tolvaj és egyéb történetek Budapest, 1918.
Nád: Hóh.: Nádas Sándor: Hóhem nyelv Pest,i Futár 1913.
Nád: Jassz.: Nádas Sándor: A jassznyelvről. Budapest, 1914.
Na: Jüdj.: Nascher: Das Buch der Jüdischen Jargons Wien-Leipzig 1910.
Nagy: Kom: Nagy Imre: Komédiák Budapest, 1911.
Na: Tol.: Nagy Pál: Tolvajnyelv, mely Európa legnagyobb részeiben nemcsak a tolvajok, hanem az orgazdák és hozzátartozóik által is használtatik. Győr. 1882.
Nemz. Uj.: Nemzeti Ujság Politikai napilap 1918-től.
Népszava: Népszava. Politikai napilap 1880-tól
Né: Szin.: Némedy Béla: Színművészeti lexicon. Szeged 1911.
Ojság: Az Ojság. Élclap 1920-tól
Nők Lapja: Nők Lapja 1949-től
N. Sakk.: Néhány szó a sakkbábok elnevezéséről. Magyar Sakk Szemle Budapest, 1902. I-1-4.
Nyu: Cig.: Nyusztay Antal: Cigányszók a magyarban MNy16: 160.
Nyugat: Nyugat Irodalmi folyóirat
Nymüv.: Nyelvmüvelő Budapest, 1956.
Or-Vil.: Al.: Ország-Világ almanach. Szerk: dr. Váradi Antal és dr. Falk Zsigmond. Budapest, 1914.
Ost: Rin.: Ostwald, Hans: Rinnsteinsprache. Berlin 1906.
Pá: Cirf.: Pásztor Mihály: Cifra nyomoruság. Budapest, 1906.
Pac: Jim.: Packard Frank: Jimmie Dala kalandjai. Kosáryné Réz Lola ford. Budapest, é. n.
Pal: Bac.: Palásthy Marcell: Baccarat ő felsége. Budapest, 1910.
Pá: Muzi: Pásztor Árpád: A Muzi. Budapest, 1930.
Pa: Patr.: Papp András: Patricius BudaPest,. Budapest, 1942.
Pá: Száz.: Pásztor Mihály: A százötvenéves Lipótváros. Statisztikai Közlemények. 93. köt. 4. sz. Budapest, 1940.
Pá-Sz-Tá: T.: Pásztor Árpád, Szomaházy István, Tábori Kornél: Turfhumor Budapest, é. n.
Pa: Targ.: Papp László: Technikus argot. Budapest, 1944.
Per: Él.: Perlaky Lajos: Élettémák Budapest, é. n.
Pes: Táj.: A Pest,i tájszólás kis szótára. Pest, Napló 1904 karácsonyi szám.
Pest,él: Pest,i élet 1919.
P. Futár.: Pest,i Futár 1908-tól
Pikkoló: Pikkoló, vidám ujság 1909-től
P. Izé.: Pest,i Izé. Élclap 1946-tól
Plu: Sp.: Pluhár István: Sportok könyve Budapest, 1935.
Pü: Szin.: Pünkösti Andor: Szinházmérleg. Ujság 1936. VII-11 és XII-1-57-4.
Ro: Jaln.: Roche Mazo de la: Jalna lakói. Szinnai Tivadar ford. Budapest, 1938.
Ság: Bék.: Sági Pál: Békebeli képeskönyv Budapest, 1944.
Ság: Tit.: Sági Pál: Titkok könyve Budapest, 1943.
Sal: Hej.: Salamon Béla: Hej, szinmüvész! Budapest, 1939.
Sán: Tol.: Sándor Kálmán: Tolvajok kertje. Budapest, 1950.
Sch: Ját.: Schreiber Dániel: A játékkaszinók szélhámosai Budapest, 1934.
Schm: Bp.: Schmall Lajos: Buda-Pest, utczái és terei Budapest, 1906.
Sch: Szer.: Schreiber Dániel dr.: A szerelem a tolvajok szótárában. Detektiv 1922-I-18 és IV-378
Shw: Con.: Shaw G. B.: Mr. Conelly házassága. Szinnai Tivadar fordítása Budapest, 1943.
Sim: Itny.: Simon Zoltán: Itt az ősz, tanuljunk nyelveket. Budapest, 1932. Magy. Magazin
Si: Ré-Bp.: Siklóssy László: A régi BudaPest, erkölcse. I. , II., III. Budapest, 1922.
Só: Nagyv.: Sós Endre: A nagyváros irói. Budapest, é. n.
St: Ötv.: Steinhardt Géza: Ötven vig esztendő. Budapest, 1890-1940.
Str: Fár.: Stratz, Rudolf: A fáraó átka. Ford. Görög Imre Budapest, én. n.
Szab: Ifj.: Szabad Ifjúság 1950-től
Szab: Vil.: Szabó Lőrinc műfordításai. Szegény Villon tiz balladája, 1931.
Sza: Hir.: Szabó Kálmán: A "Hirös város" anekdotakincse. Kecskemét. 1935.
Szamár: A Szamár. élclap. 1917-től
Szán: Öt.: Szántó György: Ötszáz pengő. Budapest, 1944.
Sza: Se!: Szabó Dezső: Segitség! Budapest, (1922)
Szat: Det.: Szathmáry Róbert: A detektiv munkája Budapest, 1926.
Sze: Gyu.: Szenes Béla: Gyurika Budapest, 1921.
Sze: Mim.: Szemere György: Mimi kontesz és egyéb történetek. Budapest, 1908.
Szen: Szi.: Szenes ember könyve. Szinházi Élet Budapest, 1916.
Szép: Czüp.: Szép Ernő: Czüpös Kis János Budapest, 1947.
Szé: Rend.: Székely Vladimir: Házi rendőr. Budapest, 1929.
Sze-Tol.: Szegedi tolvajnyelv Nyr 43: 439 1914.
Szi. Élet.: Szinházi Élet 1912-től
Szi: Pe.: Szini Gyula: Pest,i confetti (1900) Budapest,
Szir: link.: Szirmay István: Pest,i link hadova és vagány zengeráj. Magyar Detektiv riportlap 1927.
Szir: Tol.: Szirmay István: A magyar tolvajnyelv szótára. Budapest, 1924.
Sz-Un: Di.: Szilárd János-Undi Imre: Szép vagy diákélet! Budapest, 1924.
Szo: Arg.: Szomory Emil: A Pest,i argot. Az Ujság VIII-10-8 1913.
Sz: Kár.: Szomaházy István: Kártyakódex Budapest, 1898.
Sz. SzájN.: Szabad Száj vidám naptára Budapest, 1947.
Sz. Száj.: Szabad Száj. élclap. 1946-tól
Sz. Száj N2.: Szabad Száj vidám naptára Budapest, 1948.
Táb: Ami.: Tábori Kornél: A mi tolvajnyelvünk. Budapest, 1911 BudaPest,i Ujságirók Almanachja.
Táb: Bacc.: Tábori Kornél: Baccarat Budapest, (1912)
Táb: Kár: Tábori Kornél: A kártyázó BudaPest, Budapest, 1912.
Táb: Pest,.: Tábori Kornél: Pest,i Élet Budapest, 1910.
Táb: Spec.: Tábori Kornél: Uri gonosztevők Budapest, 1909.
Táb: Hum.: Tábori Kornél: Humor a bünben. Budapest, é. n. vidám kt.
Tar: Éj.: Tarján Vilmos: Pest,i éjszaka Budapest, 1940.
Tar: tv.: Tarján Vilmos: (t. v. -től) a Tarjánig. Budapest, (1936)
Tar: Rip.: Tarján Vilmos: Riporteri titkaimat nem viszem a sirba, Budapest, (1943)
Ta: Szab.: Tamás István: Szabadkai diákok Budapest, 1941.
Tá-Szé: Bün.: Tábori Kornél és Székely Vladimir: A bünös BudaPest, Budapest, 1908.
Tá-Szé: Er.: Tábori Kornél és Székely Vladimir: Az erkölcstelen BudaPest, Budapest, 1908.
Tá-Szé: Nő.: Tábori Kornél és Székely Vladimir: Bünös nők, Budapest, (1906)
Tá-Szé: Nyom.: Tábori Kornél és Székely Vladimir: Nyomorultak, gazemberek. Budapest, 1908.
Tá-Szé: tit.: Tábori Kornél és Székely Vladimir: A tolvajnép titkai, Budapest, 1908.
Tá-Szé: Vas.: Tábori Kornél és Székely Vladimir: Vasuti tolvajok. Budapest, é. n.
Tolny.: Tolvajnyelv Nyr 26: 465 1897.
Tor: Rab.: Toronyai Károly: A rablóknak, tolvajoknak és kozákoknak együtt való hamis és zavaros beszédeik, hasonlóan hamis és titkos cselekedeteik stb. Pest, 1862.
Tol-Rend.: A tolvajnyelv szótára. Kiadja a BudaPest,i államrendőrség főkapitányságának bünügyi osztálya. Budapest, 1911.
To: Var.: Egy Ázsiai (Toldy Géza): Varázsrontó. Budapest, 1909
Töm: För.: Tömörkény István: Förgeteg János mint közerő és más elbeszélések. Budapest, 1905.
Tör: Bbé: Török Rezső: Békebeli béke. Budapest, 1947.
Tör: Cynt.: Török Rezső Cyntus felesége Budapest, 1946.
Tör: Fel.: Török Rezső: A feleség is ember Budapest, 1941.
Tör: Fér.: Török Rezső: A férfi mind őrült. Budapest, 1941.
Tör: Férj.: Török Rezső: Nehéz ma férjhez menni. Budapest, 1940.
Tör: Kop.: Török Sándor: Valaki kopog Budapest, (1928)
Tör: Ön.: Török Rezső: Az önző lány Budapest, 1939.
Tör: Pusz.: Török Rezső: Puszipajtás Budapest, 1940.
Tör: Vad.: Török Rezső: Vadevezős Budapest, 1937.
Tur: Bün.: Turcsányi Gyula: A modern bünözés Budapest, 1930.
UjFőv.: Uj Főváros 1935-től.
Üstökös: Az Üstökös 1905-től
Uttörő: Uttörő 1956.
Va: Brol.: Vaday László dr.: BudaPest,i tolvajnyelv. Államrendőrségünk c. cikk a Magyar Szalon 1898 IX. sz.
Vad: Csil.: Vadász Ferenc: Szeged, Csillagbörtön Budapest, 1949.
Vaj: Di.: Vajthó László: A magyar diáknyelv Nyr 59: 219 1930.
Vaj: Pest,.: Vajda Albert: Meglestem Pest,et, Budapest, (1947)
Vál: Hatv.: Válogatott hatvágások. Kivágta: Lármás őrmester Budapest, 1880.
Vá: Pest,.: Váradi Antal: Pest, emlékeiből Budapest, 1921.
Vár: Napl.: Várospolitikai Napló (azelőtt BudaPest,i Napló) 1937.
Vel: Link.: Velledits Lajos: Linknyelv vagy a mai diákság nyelve. MNy 13: 59, 14: 162, 1917-1918.
Vid: Kal.: Vidor Emil: Kalandozás a szavak világában Budapest, 1942.
Vid: Kez.: Vidor Ferike: Kezitcsókolom! Budapest, 1940.
Vid: Szök.: Vidor Miklós: Szökőár Budapest, 1954.
Vih: Főv.: Viharo (Gerő Ödön): Az én fővárosom Budapest, 1891.
V. Ve: Nég.: Van Vechten: Néger mennyország. Pálóczi Horváth György ford. Budapest, (1935)
Wal: Pol.: Wallace, Edgar: A Polyantha titka ifj dr. Bókay János ford. Budapest, é. n.
Zol: Ham.: Zolnay Vilmos A hamiskártyások nyelve Nyr 63: 17-50-8-82 Budapest, 1932.
Zol: Kár.: Zolnay Vilmos: A kártya története Budapest, 1928.
Zse: B. ut.: Zsemley Oszkár: A budaPest,i utcai gyerekek müszavai Nyr 30: 302 Budapest, 1901.
Zsem: Gyer.: Zsemley Oszkár: A budaPest,i gyerekek. 1910.
Zsi: Ad.: Zsinka Ferenc: Adatok a magyar tolvajnyelvből. MNy 21: 72, 1925.
80 zenemü: 80 zenemü (Uj sorozat) A legkedveltebb zeneszerzőktől. Budapest, 1910.
ált.: általában, általános
am.: amerikai
ang.: angol
fnyi.: fattyúnyelvi
fr.: francia
gúny.: gúnyos, gúnyosan
héb.: héber
jid.: jiddis
: elavult, régi
+: összetétel
lat.: latin
ném.: német
obsz.: obszcén
ol.: olasz
r.: régi
sgy.: saját gyűjtés
szl.: szláv
szój.: szójáték
tréf.: tréfás
ua.: ugyanaz
ún.: úgynevezett
vö.: vesd össze!