Z, Zs
Zágoni Erika, A debreceni
tanítóképző
főiskolások nyelvhasználata. (Szakdolgozat).
Debrecen, 1984. (65 lap). *
- Megtalálható a debreceni Kölcsey Ferenc
Református
Tanítóképző Főiskola Magyar
Nyelvi és Irodalmi Tanszékének
Könyvtárában
5897/Szd. jelzet alatt (a tanszék a levéltári
törvényre hivatkozva csak a szerző
hozzájárulásával
engedélyezi a dolgozat megtekintését).
Zelliger Erzsébet, Matijevics Lajos: A vajdasági
magyar diáknyelv: Nyr. 97 (1973): 496--7
Zilahi Lajos, Csujogatás, nóta, banda:
Nyr. 105 (1981): 162--4
Zimányi Árpád, Szókincstani
vonatkozású nyelvművelő cikkek a napi-
és hetilapokban 1945 és 1985 között: Acta
Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series. Tom. XX. Az Eszterházy
Károly Tanárképző Főiskola
Tudományos Közleményei. Sectio Lingvisticae
Hungaricae et Literaturisticae. Tanulmányok a magyar nyelv,
az irodalom köréből. Szerk. V. Raisz Rózsa.
Eger, 1991. 71--82
- Az argóról: 77--8, az ifjúsági
nyelvről:
78--9.
Zimányi László, Diákszavak
1918. évi gyűjtés. Kézirat Szakmány
László tanár birtokában. *
- Hivatkozik rá: Zolnay--Gedényi, A magyar fattyúnyelv
szótára I, 0141.
Zipser Aladár, Diákszólások.
(Ujabb adalékok): Tanulók Lapja 7 (1899/1900): 735
- Az ungvári kir. kath. főgimnázium
diáknyelvéből.
Zolnai Béla, A guberál, guba és
rokonságuk: MNy. 49 (1953): 100--4
Zolnai Béla, A klassz-nyelv. (Kézirat).
(35 + 9 lap).
- Az 1--35-ig számozott gépelt oldalakon egy
jassznyelvről
szóló, de a magyar nyelv általánosabb
kérdéseit (pl. nyelvi a változások)
is érintő cikk található. Ehhez tartozik
még a cikkben használt "klassz-nyelvi"
szavak szójegyzéke 9 gépelt oldalon. A kézirat
megtalálható a "Zolnai Béla argo-val
kapcsolatos cikkei"-t tartalmazó borítékban
az MTA kézirattárában, jelzete: Ms 4131/2--3.
A "klassz-nyelvi szavak" kézzel írott
cédulái szintén megvannak a Zolnai-hagyatékban,
ld. uo. Ms 4147/14. jelzet alatt.
Zolnai Béla, "Alma" és a tagadás
kifejezései: Nyr. 76 (1952): 298--300
Zolnai Béla, A nyelvalkotás eszközei.
(Értékelő szavak): NytudÉrt. 38. sz.
200--13
Zolnai Béla, Argó és irodalom:
Emlékkönyv
Pais Dezső hetvenedik születésnapjára.
Szerk. Bárczi Géza és Benkő Loránd.
Bp., 1956. 511--7 = uő, Nyelv és stílus.
(Tanulmányok). Bp., 1957. 295--304
Zolnai Béla, Argó és modor. (Viszonválasz):
A könyvtáros 10 (1960): 445--6
- Válasz Buzás Lászlónak Zolnai "Az
argó -- és akiknek nem kell" c. cikkéről
írt megjegyzéseire.
Zolnai Béla, Argó és tájnyelv.
I--II. (Kézirat). Bp., é. n. [?1957]. (680 lap).
- Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály A magyar
fattyúnyelv szótárában (I, 0144) "Kéziratban
a szerzőnél" megjegyzéssel hivatkozik
rá. Egy példánya megtalálható
a Zolnai-hagyatékban az MTA kézirattárában,
jelzete: Ms 4131/6. Ennek az általam ismert példánynak
az első kötete a fejezetek lapszámait nem közlő,
oldalszám nélküli tartalomjegyzéket
és a dolgozat 1--335. oldalát, a második
a 336--679. lapokat tartalmazza. A kéziratban nincs irodalomjegyzék,
és nem található meg benne a tartalomjegyzék
szerinti utolsó három fejezet, a "Névadás",
a "Betűszavak" és az "Eredmények"
sem.
Zolnai Béla, Az argó -- és akiknek
nem kell I.: A könyvtáros 9 (1959): 851--2, Az argó
-- és akiknek nem kell! II.: uo. 937--8
Zolnai Béla, Az idegen szavak kérdése
nyelvesztétikai szempontból: MNy. 17 (1921): 202--5,
18 (1922): 18--24, 148--55, 19 (1923): 32--7
- Argószavakról: 18: 23, 152, 19: 34.
Zolnai Béla, Bifláz: Nyr. 87 (1963): 366--7
Zolnai Béla candidátus beadványa
nyelvészeti kutatásai ügyében.
- Megtalálható az MTA kézirattárában
a disszertációk között, jelzete: 6/I.
oszt. Zolnai 1954. június 15-én kelt 29 lapos beadványa
első három lapján jassznyelvi kutatásainak
tervezetét, irányát vázolja fel, majd
a 4--29. lapon mintaszócikkeket (biboldó, bokros,
botos, bratyi, bugáz, buger stb.) közöl
készülő
jassznyelvi etimológiai szótárából.
[[11: A beadvány utóéletére ld.: "1957.
május 2-án Bóka László, az
MTA I. osztályának akkori titkára megküldi
Zolnai Bélának a »TMB által kiállított
oklevelet, mellyel Önt az irodalomtudomány doktorává
nyilvánította.« Nem minden irónia nélkül
emlegette Zolnai, hogy korábban irodalomtörténeti
munkásságát méltatták, és
a nyelvtudomány kandidátusa lett. Doktori
értekezésének
témájaként viszont a budapesti jassz nyelv
etimológiai szótárát, ill. a jassz
nyelv és a tájnyelvek közös elemei címmel
készülő monográfiáját
jelölte meg. Ezért lett az irodalomtudomány
doktora." (BENKŐ LÁSZLÓ: NytudÉrt.
129. sz. 11).]]
Zolnai Béla, Csikk: Nyr. 78 (1954): 90--2
Zolnai Béla, Durmol: Nyr. 80 (1956): 378--80
Zolnai Béla, Hóhányó: Nyr.
76 (1952): 141--2
Zolnai Béla, Jassznyelvi etimológiai
szótár.
(Cédulaanyag).
- Az MTA kézirattárának katalógusa szerint:
"Zolnai Béla jassz szótár anyaggyűjtése
1950--196?". Jelzete: Ms 4145/14--30, Ms 4146/1--21, Ms 4147/1--20.
- A jassznyelvi szavak rendszeres gyűjtését
Zolnai 1947-ben kezdte el, célja egy "Jassznyelvi
Etimológiai Szótár" elkészítése
volt (ld. Zolnai Béla candidátus beadványa
nyelvészeti kutatásai ügyében. MTA
kézirattára:
6/I. oszt. 1. lap).
- Az Ms 4145/14--Ms 4147/12 jelzetű kötetegek betűrendbe
szedett kéziratos cédulák, az ezt követő
jelzetek alá részben a betűrendes gyűjteményt
kiegészítő (saját gyűjtésű
szavakat tartalmazó) cédulák és jegyzetek,
részben más jellegű, nem is mindig jassznyelvi
témájú feljegyzések tartoznak.
- Ms 4147/13: "Beosztatlan jassz" (saját gyűjtés).
- Ms 4147/14: "Klassz szavak".
- Ms 4147/15: "Jassz szók az irodalomban".
- Ms 4147/16: "B--K".
- Ms 4147/17: "Zolnai Béla anyaggyűjtése":
egy füzetben Toronyai, az 1782-es és az egri szójegyzék
betűrendbe szedett szavai; a füzetbe tett jegyzeteken
kézírással kijegyzetelve Kemény Gábornak
a Magyar Rendőrben 1937. január 1-én megjelent
cikke (az újság 5--8. oldala is ide van betéve),
írógéppel kijegyzetelve a Gyakorlati nyomozástan
(Bp., 1947.) 291--7. lapja, és itt található
egy különlenyomat a román és török
argóról.
- Ms 4147/18: Cigány--magyar szótár. Bp., 1951.
(A Pallas Nagy Lexikonának IV. kötetében (Bp.,
1893) található "Külön melléklet
a Nagy Lexikon IV. kötetének 360--364. lapján
levő Cigánynyelv és Cigányok cikkhez."
c. melléklet V. részének József főherceg
neve alatt közölt magyar--cigány
szógyűjteményét
(043--048) rendezte át cigány--magyarrá.
Ez a húsz lapos gépelt füzet megtalálható
a KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének
könyvtárában is, jelzete: 3374.)
- Ms 4147/19: "Idegen szavak": más témájú
jegyzetek között jassznyelvi cédulák,
feljegyzések találhatók, valamint egy lengyel
és orosz tolvajnyelvi bibliográfia.
- Ms 4147/20: egy füzetben ZOLNAY VILMOS és Gedényi
Mihály "A magyar fattyúnyelv nagyszótára"
c. mutatványfüzetének kézzel írott
bírálata
Zolnai Béla, Jassz-szavak a kedély
láthatárán:
Magyar Nemzet 6/132 (1943. június 12.): 9
- Ism.: Msn. 12 (1943): 87.
- Válasz Zolnai Gyula "Képtelen képek
és valami a nyelvművelésről" (Msn.
12: 97--103, 129--39) c. cikkére.
Zolnai Béla, Képtelen szóképek
a képes beszédben: Magyar Nemzet 6/40 (1943. február
19.): 4
- Zolnai Gyula reagál rá: Képtelen képek
és valami a nyelvművelésről: Msn. 12:
97--103, 129--39.
Zolnai Béla, Közös elemek a német
és a magyar jassz-nyelvben. (Kézirat).
- Négy nagy alakú noteszlapra írott vázlat.
Megtalálható a "Zolnai Béla argo-val
kapcsolatos cikkei"-t tartalmazó borítékban
az MTA kézirattárában, jelzete: Ms 4131/1.
- Zolnai Béla, Magyar elemek a bécsi nyelvben
és az osztrák tolvajnyelvben. (Kézirat).
- A 6 gépelt oldalnyi cikk megtalálható a "Zolnai
Béla argo-val kapcsolatos cikkei"-t tartalmazó
borítékban az MTA kézirattárában,
jelzete: Ms 4131/5.
Zolnai Béla, Muri: MNy. 47 (1951): 295--8
Zolnai Béla, Muri: MNy. 48 (1952): 222--3
Zolnai Béla, Nyelv és hangulat. (A nyelv
akusztikája). Bp., 1964.
- Fiktív szavak, nyelvutánzás, halandzsa: 141--58,
kül.: a halandzsa tolvajnyelvi vonatkozásai: 147;
ál-halandzsa szavak: 151; népnyelvi halandzsa: 151--6.
Zolnai Béla, Siker: Nyr. 77 (1953): 144
Zolnai Béla, Smárol, smaci, smalál
stb. és az argó-szótárak: MNy. 55
(1959): 261--3
- A cikk eredeti kézirata megtalálható a "Zolnai
Béla argo-val kapcsolatos cikkei"-t tartalmazó
borítékban az MTA kézirattárában,
jelzete: Ms 4131/4.
Zolnai Béla, Srác: Nyr. 80 (1956): 124--6
Zolnai Béla, Szerusz, szerbuc, cerbusz: Nyr. 77
(1953): 142--3
Zolnai Béla, Szevasz: Nyr. 75 (1951): 363--4
Zolnai Béla, Szevasz: Nyr. 87 (1963): 367
Zolnai Béla, Szevasz, szia, szi: Nyr. 76 (1952):
305
Zolnai Béla, Zabos: Nyr. 77 (1953): 143--4
Zolnai Gyula, Képtelen képek és
valami a nyelvművelésről: Msn. 12 (1943):
97--103, 129--39
- Zolnai BélA "Képtelen szóképek
a képes beszédben" c. írásának
(Magyar Nemzet 1943. február 19.) megjegyzéseire
válaszol az eredeti szöveget idézve. Bírálja
a szerző "jassznyelvvédő" álláspontját
(137). Zolnai Béla válaszát ld. "Jassz-szavak
a kedély láthatárán" c. cikkében.
Zolnay Vilmos, A hamiskártyások nyelve:
Nyr. 62 (1933): 17--22, 50--3, 82--5
[Zolnay Vilmos,] A kártya története
és a kártyajátékok. Írta Zolnai
Zolnay Vilmos. (Kártyaszótárral és
34 képpel). Bp., 1928. (383 lap).
- "A kártyások nyelve" c. fejezetben (14--22)
inkább csak folyamatos szövegbe ágyazott szaknyelvi
szavak találhatók, de a "IV. Rész.
Kártyaszótár"
(311--364) fejezetben már nagyon sok szleng kifejezés
olvasható. A tréf.[ás(an)] és zsar.[gon]
minősítéssel jelölt szavakat bizonyára
maga Zolnay is szlengszónak tartotta.
Zolnay Vilmos, "Alma" és a tagadás
kifejezései: Nyr. 77 (1953): 473--4
Zolnay Vilmos fattyúnyelvi szótárát
kiegészítő dolgozatok. (Kézirat).
Bp., 1970.
- Megtalálható az ELTE Egyetemi Könyvtár
kézirattárában, jelzete: H. 281. A kéziratban
több önálló dolgozat, gyűjtemény
található, melyek egy részét
valószínűleg
Gedényi Mihállyal közösen készítette
Zolnay, de akad köztük csak Gedényihez köthető
munka is. Az egyes dolgozatok a következők:
- Bece és gúnynevekről. (52 + 5 lap).
- A "lófaszt" tagadó szavunk eredete. (10
lap).
- [Gedényi Mihály,] Fattyúnyelvi
szógyűjtés
Kistarcsáról, Tökölről és
a gyűjtőfogházból. (4 lap). A gyűjtést
egészen biztosan Gedényi végezte, hiszen
őt "feljelentésre háromszor is internálták:
1957-ben és '58-ban összesen 367 napot töltött
Kistarcsán, a Gyűjtőfogházban és
Tökölön" -- írja Libisch Győző
Gedényi "Föld felett -- ég alatt"
c. könyvének utószavában (Bp., 1994.
233). Az ELTE Egyetemi Könyvtárban található
gyűjtemény bizonyára azonos (bár a
címe nem egyezik meg) a Zolnay Vilmos és Gedényi
Mihály összeállította "A magyar
fattyúnyelv szótárá"-ban (I,
0144) említett "Gedényi Mihály, A
gyűjtőfogházban.
Kistarcsa, Tököl, 1958" c. munkával.
- Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály, Budapestről
fattyúnyelven. (66 lap). Vö. Budapest a fattyúnyelvben
c. dolgozatukkal.
- Pótlás a Budapestre vonatkozó fattyúnyelvi
szavakhoz. (12 + 5 lap).
- Héber és jiddis származású
szavak Nagy Pál Tolvajnyelv Győr 1882 című
szótárából. Bp., 1956. (15 lap). Ez
a gyűjtemény, mint az utolsó lap aljára
írott szövegből kiderül, voltaképpen
levél, amit egy "igazgató úr"-nak
szólított személynek küldött Zolnay,
hogy a kigyűjtött szavakhoz etimológiát,
azaz héber és jiddis megfelelőket kapjon.
Zolnay Vilmos, Szómagyarázatok, illetve
műhelyforgácsok. (A magyar fattyúnyelv
szótárába
fel nem vett anyag). (Kézirat). Bp., 1953. (214 lap).
- Fogalmi csoportok szerint rendezett etimológiák,
ötletek. Megtalálható az ELTE Egyetemi Könyvtár
kézirattárában, jelzete: H. 279.
Zolnay Vilmos--Gedényi Mihály, A magyar
fattyúnyelv szinonimái. I--IV. (Kézirat).
Bp., 1970. (0134 + 653 lap).
- Gregor hivatkozik rá (MNy. 68: 160--9), aki az 1. lábjegyzet
szerint az MTA Nyelvtudományi Intézetében
levő kéziratot használta. Egy példánya
Gedényi Mihályné birtokában, egy az
ELTE Egyetemi Könyvtár kézirattárában
(jelzete: H. 172), egy pedig az Országos Széchényi
Könyvtárban található (jelzete: 404.504).
Zolnay Vilmos--Gedényi
Mihály, A magyar
fattyúnyelv szótára. I--XXIV. füzet.
(Kézirat). Bp., 1945--1962, 1967. [[12: Az I. füzet
1945--1962., a II--XV. 1960., a XVI--XXI. 1961., a XXII--XXIV.
pedig 1967. évi keltezésű.]] (0252 + 4577
+ 346 + 750 lap). A tartalomjegyzék egy XXV. kötetet
is említ, mely a rigmusokat, verseket tartalmazza, de ennek
nem sikerült a nyomára bukkannom. Föltehetőleg
nem is létezik, hisz maguk a szerzők írják
az előszóban, hogy "A 75 ládikát
kitevő szókincset azután géppel 5
példányban tisztáztuk és jutottunk
el az itt következő 6 ezer oldalas kézirathoz,
amit 24 füzetbe kötve kezelünk" (I, 02).
- Az I. füzet a szótár születését,
a fattyúnyelv szakszó eredetét, a
"fattyúnyelv" történetét,
szóképzésének rendszerét és
a szócikkek felépítését, a
szótár szerkezetét tárgyalja. A szótár
a II. füzettől a XIX. füzet 4327. lapjáig
tart. Ezt követi a 4328. laptól a XX. füzet végéig
az első pótlás a szótárhoz.
A XXI. füzetben szólásmódok és
ezek pótlása, a XXII--XXIV. füzetben pedig
egy öt évvel későbbi pótlás
következik.
- A szótár cédulaanyaga -- melyet Zolnay Vilmos
a kötetek lezárása után is tovább
bővített -- az MTA Nyelvtudományi Intézetének
szótári osztályán található,
felhasználta például a TESz. is (ld. a TESz.
irodalomjegyzékében Zolnay--Gedényi
rövidítés
alatt: I, 82). Az elkészült kézirat egy példánya
Gedényi Mihályné birtokában van, egy
pedig az Országos Széchényi Könyvtárban
található (jelzete: 404.503). Az ELTE Egyetemi Könyvtár
kézirattárában az I--XX. kötetek vannak
meg (jelzete: H. 235).
- Elkészültéről több lap is beszámolt:
[Csató István] (csi), Tudja-e Ön, mi az a "fattyúnyelv"?
(Nem? Pedig lépten-nyomon találkozik vele!): Népakarat
(1957. március 9.): 4; -- Kun Erzsébet, Elkészült
a "titkos nyelv" szótára. (Gyűjtemény
50 000 szóról, amit lehetőleg ne használjunk):
Hétfői Hírek (1958. május 5.); --
Levest rajzoltak... (Milyen szavakat használtak ötszáz
éve -- a huligánok): Esti Hírlap 11/304 (1966.
december 27.); -- R.[adó] I.[stván], Balhé,
meló, haver és társaik. (A Tudományos
Akadémia kiadja az első magyar fattyúnyelvi
szótárt): Népszabadság (1957. július
10.): 4.
- A szótár kiadásának lehetőségeit
keresve a szóanyag egy részéből két
kisebb feldolgozás is készült:
- A magyar fattyúnyelv nagyszótára. A teljes
szóanyagból mutatványképpen a "CS".
Gyűjtötte és szerkesztette Zolnay Vilmos és
Gedényi Mihály. Bp., 1954. (019 + 106 lap).
- Budapest a fattyúnyelvben. Pályamű a Budapest
főváros által hirdetett néprajzi
pályázatra.
Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály munkája.
Bp., 1956. (146 lap).
Zolnay Vilmos--Gedényi Mihály,
A régi
Budapest a fattyúnyelvben. Bp., 1996. (136 lap).
- A szerzők "Budapest a fattyúnyelvben"
címen 1956-ban készült pályaművét
adta ki a Fekete Sas Kiadó Fazakas István és
Kis Tamás szerkesztésében.
- Ism.: S. G., Argó, zsargon, fattyúnyelv:
Zsaru (rendőrségi magazin) 5/27 (1996. július
2.): 16; Szüle Zsolt, Kerületünk a fattyúnyelvben:
Erzsébetváros 1996/9 (július 5.): 11.
[Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály,]
Budapest a
fattyúnyelvben. Zolnay Vilmos és Gedényi
Mihály munkája. (Kézirat). Bp., 1956. (146
lap).
- Pályaműként készült egy Budapest
néprajzával kapcsolatos pályázatra.
Egy-egy példánya megtalálható a Fővárosi
Szabó Ervin Könyvtárban (jelzete: Bq 0910/273)
és az Országgyűlési Könyvtárban
(jelzete: 352.747), egy-egy pedig Gedényi Mihályné
és Kis Tamás birtokában van. A Mozgó
Világ 1994/5. számában részlet jelent
meg belőle "Zolnay Vilmos--Gedényi Mihály,
Budapest a fattyúnyelvben (1956)" címmel (i.
h. 32--48). Bizonyos szerkesztői változtatásokkal
1996-ban önállóan is megjelent "A régi
Budapest a fattyúnyelvben" címen. Vö.
még "Budapestről fattyúnyelven"
c. dolgozatukkal és annak pótlásával
a "Zolnay Vilmos fattyúnyelvi szótárát
kiegészítő dolgozatok" között.
Zolnay Vilmos--Gedényi Mihály, Budapest
a fattyúnyelvben (1956): Mozgó Világ 1994/5:
32--48
- A folyóirat "Városantropológia"
c. összeállításban Kovács Ákos
részleteket közöl a két szerző
kéziratos munkájából. Ld. Budapest
a fattyúnyelvben.
-- Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály
Ld. A magyar fattyúnyelv nagyszótára; Budapesti
fattyúnyelvi szójegyzék és
Szólásmondások
a budapesti fattyúnyelvben.
-- Zolnay Vilmos--Gedényi Mihály, Tolvajnyelvszótár.
(Kézirat, letétben az MTA Nyelvtudományi
Intézetében).
- Bihari József hivatkozik így rá (Nyr. 93
(1969): 137), de bizonyára "A magyar fattyúnyelv
szótárá"-t (vagy ennek céduláit)
takarja ez a cím.
Zombori Attila, Mesél az alvilág.
Betörők.
Bp., 1988.
- Van benne egy kis szójegyzék "Argókifejezések
magyarázata" címmel (223--7).
Zombori Attila, Szexpiaci körséta. Bp., 1986.
- Van benne egy "Argó szótár" (236--9).
-- Zrí. Ld. V. E. írja.
Z. Vándor Anna, Góré: MNy. 61 (1965):
222
Zsemley Oszkár, A budapesti utcai gyerekek műszavai:
Nyr. 30 (1901): 302--303
- Itt válaszol (302) Jenő S. egy (Nyr. 29: 474)
megjegyzésére
is.
Zsemley Oszkár, Diákszók?: Nyr.
29 (1900): 232
- Jenő válasza rá: Nyr. 29: 474.
Zsemlyei János, Blattol, blattolás: Nyr.
117 (1993): 369--70
Zs. F., Zsugázni: MNy. 12 (1916): 240
Zsidel Andrea, Az ifjúság nyelvhasználata.
(Szakdolgozat). Debrecen, 1988. (49 lap). *
- Megtalálható a debreceni Kölcsey Ferenc
Református
Tanítóképző Főiskola Magyar
Nyelvi és Irodalmi Tanszékének
Könyvtárában
7344/Szd. jelzet alatt (a tanszék a levéltári
törvényre hivatkozva csak a szerző
hozzájárulásával
engedélyezi a dolgozat megtekintését).
Zsinka Ferenc, Adatok a magyar tolvajnyelvből:
MNy. 21 (1925): 72
Zsivány Szók.
- Ezt az 1776-ban készült szójegyzéket
legismertebb, 1782-ből származó tolvajnyelvi
emlékünk (ld. Annô 1782. Die 17ma Aprilis, sub
Sedria Districtűs..., Consignatio Terminorum, & Vocum...)
közvetlen előzményeként tarthatjuk számon.
A Zsivány Szók 78 kifejezést tartalmaz, néggyel
többet, mint az ismertebb 1782-es szójegyzék,
de egyébként (néhány kisebb
eltéréstől
eltekintve) ugyanaz a nyelvi anyag található meg
benne, mint a hat évvel későbbiben, még
a szavak sorrendje is megegyezik. Jelenleg a Hajdú-Bihar
Megyei Levéltár Hajdúböszörményi
Fióklevéltárában található
a IV. A. 505/e. 7. csomó. 1776. Fasc. J. No. 14/17. jelzetű
ügyirat 17a--18b oldalain.
- A szójegyzéket készítője két
címmel is ellátta: a szavak fölött a "Zsivány
Szók" (17a) cím szerepel, a 18b lapon pedig
(félbe hajtva ez az oldal volt az irat külseje) "Zsivány
Nelv". A szójegyzékben három egykorú
kéz írása található. Az első
készítette az utolsó két szópár
kivételével a szójegyzéket, a második
kéz néhány szót írt be, illetve
húzott le a szövegben, valamint tőle származik
az utolsó előtti szópár. A második
kéz javításai beszúrások és
ráírások voltak. A harmadik kéz az
utolsó szópárt jegyezte be a szójegyzékbe.
- Ennek a szójegyzéknek a létezését
egy utalás alapján már az 1775-ös "Vocabula
vero, quibus iidem uti Solebant, uti Nobis revelatum extitit,
Seqvuntur hoc Ordine'" bevezető sorokkal kezdődő,
miskolci szójegyzékként ismert tolvajnyelvi
emlékünk mellett megtalált iratok alapján
is feltételezni lehetett: Török Gábor
egy 1776. június 5-i keltezésű ügyirat
másolatában talált vallomás [[13:
A Török által hivatkozott iratban, melynek eredetijét
Jablonczay Petes János készítette, Czagány
alias Konyás András azt vallotta, hogy "a'
Magyar Zsiványokat a nyelveken lehet meg esmérni,
a' pedig a' nyelvek a mely itt elöttem el olvastatott"
(i. h. 273). Az irat egy példánya egyébként
megtalálható a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban
is, jelzete: Acta fiscalia (Ügyészi iratok) IV. A.
1018/d. 2. csomó.]] alapján úgy vélte,
hogy a Hajdú kerület főjegyzője, Jablonczay
Petes János, az 1782-es szójegyzék
összeállítója,
már 1776-ban rendelkezett egy tolvajnyelvi szólistával,
bár magát a szójegyzéket Török
nem találta meg (MNy. 53: 273--4). Szerinte ez a Jablonczaynál
meglévő szólista a valaki más által
összeállított miskolci szójegyzék,
pontosabban annak egy másolata lehetett, amely aztán
forrásul szolgált a hajdúsági
szójegyzékhez.
Ezt a föltételezést az időközben
előkerült hajdúböszörményi
Zsivány Szók nem támasztja alá, bár
az vitathatatlan, hogy a két szójegyzék között
lehet kapcsolat, amit -- túl a szókincs egy részének
egyezésén -- az is bizonyíthat, hogy mindkét
tolvajnyelvi emlékünk egyazon vásáritolvaj-banda
tagjainak a pere során készült (bár
ezek a perek különböző időben és
helyen voltak).
- A Zsivány Szók c. szójegyzék -- melyre
Nagy Sándor jogtörténész a Debreceni
Állami Levéltárban bukkant rá -- az
1776. május 29-én Czagány András,
Balás Mihály, Görög Sámuel és
Csengeri István gyanús tolvajok ellen indított
eljárás irataihoz van csatolva. Keletkezéséről
tudjuk, mint Nagy is írja, hogy az említett ügy
nyomozása során "beszerezték a Borsodban
akasztófára ítélt Oláh András
-- az ő és társai peranyagából
került elő a miskolci szójegyzék (K.
T.) -- kihallgatásáról Debrecenben 1775.
május 10-én készült jegyzőkönyvet
is. Oláh András vallomásában több
olyan kifejezés szerepelt, amelynek jelentését
a kihallgatást végző nótárius
nem ismerte, ezért megmagyaráztatta magának
és a használt kifejezés közkeletű
jelentését is belefoglalta a jegyzőkönyvbe.
A hajdúkerület valamelyik nótáriusa
aztán ennek és nyilván több hasonló
jegyzőkönyv alapján összeállított
egy jegyzéket a "Zsivány nyelv"-ről,
illetve "Zsivány szók"-ról
és azok jelentéséről és ezt
a valóságos kis szótárt a Czagány
András és társai ellen folytatott bűnügy
irataihoz csatolta" (Múzeumi Kurír 2. sz. (1970.
február): 34).
- Az 1782-es "Annô 1782. Die 17ma Aprilis, sub Sedria
Districtűs..., Consignatio Terminorum, & Vocum..."
című szójegyzék, melyet szintén
egy vásáritolvaj-banda büntető perének
irataihoz csatoltak, a Zsivány Szók másolataként
készült, bár a két szójegyzék
apróbb eltérései alapján az nem
elképzelhetetlen,
hogy a másolat alapja nem a hajdúböszörményi
levéltárban jelenleg fellelhető példány,
hanem annak egy másik ügyirathoz iktatott vagy valamelyik
jegyzőnél őrzött változata volt.
- Érdekesség említett tolvajnyelvi emlékeink
történetében, hogy nemcsak a két szójegyzék
függ szorosan össze, hanem az 1776-os és az 1782-es
perekben szereplő vádlottak személye is,
ugyanis az 1782-ben perbe fogott zsiványok az 1776-ban
elítélt Czagány András bandájában
kezdték pályafutásukat, majd a főkolomposok
kivégzése után ők lettek ugyanannak
a tolvajbandának a vezetői.
- Közzéteszi:
- Nagy Sándor, Zsivány nyelv a XVIII. században:
Múzeumi Kurír 2. sz. (1970. február): 34--6.
Zsobrák Anikó, A Kutasi Általános
Iskola felső tagozatának bece- és gúnynevei.
(Kézirat). Kaposvár, 1983. *
- Fülöp László említi "Névtani
dolgozatok a Kaposvári Tanítóképző
Főiskolán" című cikkében:
NÉ. 9 (1984): 129.
[VISSZA a Tartalomhoz]