K

-- KABDEBÓ OSZKÁR Ld. Pesti jassz-szótár.

Kaczor Adél, A mai magyar ifjúsági nyelv jellemzése. (Szakdolgozat). Győr, 1992. (43 lap). *

• Megtalálható a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola könyvtárában 92/83 raktári jelzet alatt.

Kácsor Alajosné, A gyermekek szókincsének vizsgálata 3--6 éves korban. (Szakdolgozat). Szekszárd, 1986. (46 lap). *

• Megtalálható a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola könyvtárában.

KAKUK MÁTYÁS, A magyar nyelv cigány jövevényszavaiból: MNy. 89 (1993): 196--204

-- KÁLNAY GYULA--BENKES JÁNOS Ld. A tolvajnyelv szótára.

Kálnoki Izidor, A pesti argot: Az Ujság 12/107 (1914. május 7.): 1--3

-- Kálnoki Izidor Ld. még Vulpes.

Kamjén István [válaszol Kondor Péter kérdéseire]: Nyr. 76 (1952): 76--7

• A darista, dikó-lapát és kutyaütő szavakról.

Kanyó Beatrix, A pásztói Kun Béla Körzeti Általános Iskola tanulói ragadványneveinek elemzése. (Kézirat). Jászberény, 1987. (77 lap). *

• Említi: Farkas Ferenc, Névtani témájú szakdolgozatok a jászberényi Tanítóképző Főiskolán (1974--1991). (Főiskolai Kiadványok 8. sz.) Jászberény, 1991. 33.

Karacs Zsigmond, Két nemzedék osztálynévsorai ragadványnevekkel: NÉ. 7 (1982): 93--5

-- Karakai Imre Ld. Bárdosi Vilmos--Karakai Imre.

Karcsay Sándor, Fusizás -- kontárkodás: ÉT. 33 (1978): 1589

Kardos Tamás, Egy készülő diáknyelvi szótárról. (Előadás A magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusán Egerben 1994. augusztus 24-én).

• Az azóta már megjelent szótár (ld. Kardos Tamás--Szűts László, Diáksóder) készítésének elveiről tartott elődást Kardos Tamás.

Kardos Tamás--Szűts László, Diáksóder. (Hogyan beszél a mai ifjúság?). Bp., é. n. [1995]. (197 lap).

• Az Édes Anyanyelvünk folyóirat és a Dunaholding Alapítvány 1992-ben kiírt pályázatára (Hogyan beszél ma az ifjúság?: ÉA. 14/2: 2--3; vö. Grétsy László, Haj, száj, szem, avagy toll, etető, nézőke. Százezer forintos pályázatunk eredményhirdetése: uo. 15/1: 1, 3) beérkezett legjobb dolgozatok anyagát rendezték szótárrá. A könyv két fő részre tagolódik. Az elsőben (Napjaink diáknyelvének szótára: 23--148) egy kb. 3000 szavas köznyelvi jelentéssel és példamondatokkal magyarázott betűrendes értelmező szótár, a második részben pedig (Köznyelvi szavak diáknyelvi szinonimái: 149--97) egy köznyelvi címszavak alá rendezett szinonimamutató található. A szótárhoz "A fiatalok nyelve" címmel Szűts László írt bevezető tanulmányt (13--22).

• Ism.: Kardos Tamás--Szűts László: Diáksóder: Új könyvek (Könyvtárak állománygyarapítási tanácsadója): 1995. 25. sz. 55.

Karinthy Ferenc, A pesti nyelv újabb hajtásai: Magyar Nemzet 18/264 (1962. november 11.): 8 = uő, Nyelvelés. Bp., 1964. 7--11

Karinthy Ferenc, A véres ing, avagy még egyszer a pesti nyelvről: uő, Nyelvelés. Bp., 1964. 154--9

Karinthy Ferenc, Csau: uő, Nyelvelés. Bp., 1964. 82--4

Karinthy Ferenc, Digó, diga: MNy. 42 (1946): 61--2

Karinthy Ferenc, Ficak: uő, Nyelvelés. Bp., 1964. 56--7

Karinthy Ferenc, Foci: ÉA. 2/4 (1980. október--december): 8

Karinthy Ferenc, Halandzsa: Nyr. 70 (1946): 120

Karinthy Ferenc, Háromezer részeg: uő, Nyelvelés. Bp., 1964. 64--6

Karinthy Ferenc, Külföldi magyarok: Magyar Nemzet 19/28 (1963. február 3.): 10 = uő, Nyelvelés. Bp., 1964. 43--6

• A külföldre szakadt magyarok nyelvéről szólva fölsorol néhány "szakállas jópofaságot" is, mint például lizsé, rendicsek stb.

Karinthy Ferenc, Madáretető: uő, Nyelvelés. Bp., 1964. 71--2

Karinthy Ferenc, Maszek, vagy egy szó diadalútja: uő, Nyelvelés. Bp., 1964. 20--1

Karinthy Ferenc, Mauthner: uő, Nyelvelés. Bp., 1964. 108--9

Karinthy Ferenc, További aszfaltvirágok: uő, Nyelvelés. Bp., 1964. 60--3

Karinthy Frigyes, Pesti nyelven: Pesti Napló 68/165 (1917. július 1.): 11 = Karinthy Frigyes--Szini Gyula--Tábori Kornél, Irói intimitások. Bp., é. n. [1918]. 10--3

• Az ember tragédiájának rövid átköltése szlengre.

Károly Sándor, Nyelv és társadalmi valóság egy regény tanúvallomása alapján: Nyr. 85 (1961): 56--62

• Bóka László "Alázatosan jelentem" című regényének nyelvét vizsgálja, így elsősorban a katonai nyelvre (részben a katonai szlengre) vonatkozó megállapításai vannak, de említésre kerül a szleng több más típusa is (61).

Kártyajátékok könyve. (A legelterjedtebb hazai és külföldi kártyajátékok leirása, a hamis játék, a roulette, hazárdjátékok s játékbarlangok leirásával, a kártyabűvészkedéssel, a kártyajátékok történetével és a kártyaműszavak szótárával bővitve). Szerkesztette: Parlaghy Kálmán. Előszóval ellátta Nömös Bugaczi és Dombszögi Mokány Berczi [= Ágai Adolf]. Számos képpel. Bp., é. n. [1898]; Második, javitott és bővitett kiadás: é. n. [1907].

• Hamis játékosok műszavai (a ferbliben használt szavakat közli egy kis szójegyzékben): 167--70 (a 2. kiadásban: 226--9); VI. rész. Kártyaműszavak szótára (az 1. kiadás belső címe szerint az 01. lapon: Kártya műszaki szótára): [a 196. oldal után] 01--07 (a 2. kiadásban: 265--75). A Kártyaműszavak szótára tartalmazza a "Hamis játékosok műszavai" c. fejezetben felsorolt kifejezéseket is.

KASSAI György, Argó és "fanyelv" Kolozsvári Grandpierre Emil prózájában: MNyRét. 523--30

Kássáné Vörös Erika, A sportolók ragadványnevei. (Szakdolgozat). Nyíregyháza, 1991. (42 lap). *

• Megtalálható a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvi Tanszékének könyvtárában.

Kasza Ilona, A jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola ragadványnevei. (Kézirat). Jászberény, 1983. (36 lap). *

• Említi: Farkas Ferenc, Névtani témájú szakdolgozatok a jászberényi Tanítóképző Főiskolán (1974--1991). (Főiskolai Kiadványok 8. sz.) Jászberény, 1991. 33.

Katona M. István, Hadiduma: Magyar Honvéd 2/30 (1991. július 26.): 38--9

• Interjú Kis Tamással a Bakaduma c. könyv megjelenésének tervéről. A cikkben egy kis szószedet is szerepel.

Katona Péterné, Borzavár mai család- és keresztnevei: A 9--14 éves korosztály szólítónevei. (Szakdolgozat). Győr, 1992. (82 lap). *

• Megtalálható a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola könyvtárában 92/89 raktári jelzet alatt.

[Kázméri Kázmér,] Kész vagyok. (Kázméri Kázmér könyve a baccaratról és legendaköréről, chemin de ferről, az alsósról, tarokkról, pikéről, kaszinóról, ferbliről, tartliról és mindarról, amit a kártya, mint szerencsejáték felölel). Bp., 1921.

• Baccarat-lexikon: 33--46 (számos szlengszóval; egy részüket maga a szerző is "argot"-nak minősíti). A könyv szövegében is sok helyen fordulnak elő szleng kifjezések, ld. pl. a chemin de ferr "idiómájáról" írottakat (54--7).

Kecskeméti Katalin, A nyíregyházi diáknyelv. (Szakdolgozat). Nyíregyháza, 1970. (27 lap). *

• Megtalálható a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvi Tanszékének könyvtárában.

Kecskés István, Az anyanyelvi nevelés a diákszólások és diákközmondások tükrében: Magyartanítás 36 (1995)/3: 30--5

Kecskés István, Pestiesen szólva?: ÉA. 3/1 (1981. január--március): 3

Kelecsényi Gábor, Vécé: Nyr. 99 (1975): 380--1

• Két adat a cserkészek szlengjéből a latrinára a 380. lapon.

Kelemen József, A mondatszók a magyar nyelvben. Bp., 1970.

• Az argó mondatszavai: 93--4.

Kemény Gábor, A bűnözők társadalma a rendőri nyomozás tükrében: Magyar Rendőr 8 (1941): 88--9, 102--3, 122--3, 142 = (Klny.) Bp., 1941. (13 lap).

Kemény Gábor, A titkos jelek. (A shikayimakótól a hóhemcink-ig): Magyar Rendőr 5 (1938): 339--42

Kemény Gábor, A tolvajnevek: Magyar Rendőr 4 (1937): 54--56

• Sok bűnözői ragadványnevet mutat be eredetük szerint csoportosítva.

Kemény Gábor, A tolvajnyelv: Magyar Rendőr 4 (1937): 5--7

• Terjedelmes szójegyzék témakörök szerint rendezve.

Kemény Gábor, Tolvaj rejtekhelyek: Magyar Rendőr 4 (1937): 173--5

Kemény Gábor, A mai magyar argó kisszótára: Nyr. 111 (1987): 246--7

• Boross--Szűts szótárát ismerteti.

KEMÉNY GÁBOR, Normaváltás közben: ÉA. 14/4 (1992. október--december): 5

KEMÉNY GÁBOR, Nyelvi mozaik: ÉA. 16/1 (1994. február): 5

• A tök- előtagról.

KEMÉNY GÁBOR, Nyelvi mozaik: ÉA. 16/5 (1994. december): 5

• Sec perc alatt, semmi perc alatt.

KEMÉNY GÁBOR, Nyelvi mozaik: ÉA. 17/3 (1995. június): 5

• Egy feléledt divatszó: tuti.

Kemény Gábor, Új argószótár "abcug"-tól "zsuzská"-ig: Mai Magazin 18/2 (1987. február): 37

• A Boross--Szűts "A mai magyar argó kisszótárá "-nak ismertetése.

Kemény Gábor--Szende Aladár, Stílusrétegek: NyKk. II, 709--16

Kenedi Géza, A pesti argot: Az Ujság 12/128 (1914. június 3.): 1--3 = Nyr. 43 (1914): 439--40

• Egy kis szójegyzéket is közöl.

Kenedy Géza, Nyelvkétségek. (A proletárdiktatúra nyelvéhez): MNy. 16 (1920): 39--41

• Jassznyelvi szavak.

Kenedy Géza, Nyelvkétségek: MNy. 16 (1920): 94--6

• Néhány további pesti jassz-kifejezés: 96.

Kenyeres Balázs, A gonosztevők titkos értekezéséről: Dolgozatok Lechner Károly dr. negyedszázados tanári működésének emlékére. Írták és kiadták tanítványai és tanártársai. Kolozsvár, 1915. 356--67 = (Klny.) Kolozsvár, 1915. (14 lap).

Kepes Ferenc, A tolvajnyelv: Amit a detektívnek tudnia kell. A detektívtanfolyam előadásainak jegyzetei alapján R. Kiss Károly dr. detektívfőnök-helyettes irányítása mellett szerkesztette Kepes Ferenc rendőrnyomozó őrnagy, tanfolyamparancsnok. Bp., 1945. 192--5

• Egy több mint 250 szót tartalmazó szójegyzék is található a fejezetben.

-- Kerekes Éva Ld. Deák Andrea--Hernádi Beáta--Hicska Márta...

-- Kerekes László Ld. Rónai Béla--Kerekes László.

Keresztes László, Lexica Fennica: MNy. 77 (1981): 101--6

• Kaarina Karttunen "Nykyslangin sanakirja" c. szótárát ismerteti: 103--4.

Kertes Mónika, Utónevek vizsgálata Gyulán. (Kézirat). Békéscsaba, 1992. *

• Megtalálható a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola könyvtárában.

Kicsi Sándor András, Az abszolút szuperlatívusz izoglosszáiról: MNy. 92 (1996): 63--70

• A 64. lapon a magyar nyelvből az állatira, marhára, haláli stb. túlzó formákat említi francia, angol és észak-kecsua megfelelőikkel együtt.

Kilián Zoltán, A diáknyelv i képzője: Nyr. 47 (1918): 40

Király György, Balek: MNy. 12 (1916): 351

-- Kis katonai szlengtár. Ld. A páncélozott vacsora és a motoros fóka.

Kiss Ágnes, Szleng és választékosság a Magyar Narancsban: ÉA. 13/1 (1991. január--március): 7

Kiss Dénes, Nyelvi férgesedés?: Népszava 102/63 (1974. március 16.): 5

• A fiatalok nyelvhasználatáról.

KISS GABRIELLA, Előtanulmányok a magyarországi argó vizsgálatához: NytudDolg. 14. sz. 85--92

Kiss Jenő, A magyar nyelv: A magyarságtudomány kézikönyve. Szerk. Kósa László. Bp., 1991. 75--161

• Kül.: szleng, argó, ifjúsági nyelv: 151--2.

Kiss Jenő, Magyar anyanyelvűek -- magyar nyelvhasználat. Bp., 1994.

• A szleng: 85--6, az ifjúsági nyelv: 86--7.

Kiss Jenő, Társadalom és nyelvhasználat. (Szociolingvisztikai alapfogalmak). Bp., 1995 [1996].

• A szleng: 79--81.

KISS KÁROLY, A mai magyar tolvajnyelv. (BM Tanulmányi és Módszertani Osztály) Bp., 1963. (93 lap).

-- KISS KÁROLY Ld. még T. Kiss Károly.

Kiss Lajos, Béna: Nyr. 120 (1996): 119--20

• 'Ügyetlen, gyenge'.

Kiss Lajos, Cselák: MNy. 61 (1965): 92

Kiss Lajos, Fór: MNy. 51 (1955): 343--5

KISS LAJOS, Hatvanhét szómagyarázat. (NytudÉrt. 71. sz.) Bp., 1970.

• Buci: 15--6, cufusz: 22--3, kapcabetyár: 36--7, pacák: 61, zsebmetsző: 93--4.

Kiss Lajos, Huligán: Nyr. 81 (1957): 324--5

Kiss Lajos, Nyomozás a buli ügyében: ÉT. 18 (1963): 1453 = AnyKal. 24

Kiss Lajos, Pinka: MNy. 54 (1958): 116--7

KISS LAJOS, Sumák, sumákol: Nyr. 104 (1980): 106--9

• Mint szlengszóról nem esik szó a cikkben.

KISS RÓBERT RICHARD, A soproni diákság köszönésformáinak vizsgálata. (Diákköri dolgozat). Bp., 1991. (49 lap).

• Rezümé: XX. OTDK Humán Tudományok Szekciója. A dolgozatok szerzői összefoglalói. Szeged, 1991. 146. Apró módosításokkal megjelent "A soproni diákság köszönésformái" cím alatt.

KISS RÓBERT RICHÁRD, A soproni diákság köszönésformái. (MCsopnyDolg. 55. sz.) Bp., 1992. (55 lap).

KIS TAMÁS, A "bundás"-tól a "vén szárcsá"-ig: Igaz Szó 33/1 (1988. január): 32

KIS TAMÁS, A kanizsai katonanyelv: Néphadsereg 42/l (1989. január 7.): 13

• KÖVESDI PÉTER--SZILÁGYI MÁRTON Egy nagykanizsai laktanya nyelve és folklórja c. könyvének ismertetése.

KIS TAMÁS, A katonai nyelv történetéből: Igaz Szó 33/9 (1988. szeptember): 31

KIS TAMÁS, A katonai szleng testvérei: Igaz Szó 33/11 (1988. november): 32

KIS TAMÁS, A leszerelés költészete: Igaz Szó 33/2 (1988. február): 30

KIS TAMÁS, A magyar katonai szleng szótára (1980--1990). (A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 60. sz.) Debrecen, 1991. (178 lap).

• Ism.: BODA ISTVÁN, Katonai szleng: HBN. 58/268 (1991. november 14.): 8; -- TAKÁCS GÁBOR, Emlékezés a "régi szép időkre!" (Megjelent a katonai szlengszótár!): Egyetemi Élet 30/4 (1991. november 18.): 2; -- KUCSERA ZSUZSANNA, Kis Tamás, A magyar katonai szleng szótára. (1980--1990): Nyelvelő 1 (1991)/3: 79; -- FENYVESI ISTVÁN, Soknapújóska a cidribiliben: Reggeli Délvilág (Szeged) (1992. február 20.): 4; -- ÚJHÁZY LÁSZLÓ, Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára, 1980--1990: Hadtörténelmi Közlemények 105 (1992)/2: 169--71; -- SZILÁGYI MÁRTON, Bakaduma [Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára (1980--1990), Kis Tamás: Bakaduma (A magyar katonai szleng szótára)]: BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) 4 (1992): 428--31 -- Szűts László, Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára: Nyr. 116 (1992): 337--8.
• A szótár megjelenése előtt Katona M. István interjút készített a szerzővel, a cikkben egy kis szószedet is szerepel (Hadiduma: Magyar Honvéd 2/30 (1991. július 26.): 38--9).

KIS TAMÁS, A magyar katonai zsargon. (Diákköri dolgozat). Debrecen, 1985. (03 + 50 + 068 lap).

• Megtalálható a KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének könyvtárában K. 985. jelzet alatt.

KIS TAMÁS, A magyar szlengszótárak: MNyj. 32 (1995): 79--94

KIS TAMÁS, A népetimológia: Igaz Szó 33/8 (1988. augusztus): 33

KIS TAMÁS, A szleng szótárazhatóságának néhány kérdése. (Előadás A magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusán Egerben 1994. augusztus 24-én).

KIS TAMÁS, Bakaduma (A mai magyar katonai szleng [és] [[8: A szótár alcíméből nyomdahiba miatt kimaradt az és szó. A könyvben, amely a kiadó hibájából szerzői korrigálás és imprimálás nélkül jelent meg, egyébként is sok szedési hiba található.]] szótára). Bp., 1992. (391 lap).

• A könyv megjelenésének tervéről interjú is készült egy kis szószedettel: Katona M. István, Hadiduma: Magyar Honvéd 2/30 (1991. július 26.): 38--9.

• Ism.: Cs.[ordás] L.[ajos], Bakadumában. Motoros fóka, iszapszemű rája: Esti Hírlap 37/200 (1992. augusztus 26.): 5; -- ISZLAI ZOLTÁN, Ex libris. Kis Tamás: Bakaduma: Élet és Irodalom (1992. december 4): 11; -- SZILÁGYI MÁRTON, Bakaduma [Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára (1980--1990), Kis Tamás: Bakaduma (A magyar katonai szleng szótára)]: BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) 4 (1992): 428--31.

KIS TAMÁS, Csúzli, gitár, varrógép: Igaz Szó 33/12 (1988. december): 35

KIS TAMÁS, Gulyáságyú és soppakanuuna: Folia Uralica Debreceniensia 2 (1991): 87--95

KIS TAMÁS, Hány katonai nyelv van?: Igaz Szó 33/7 (1988. július): 32

KIS TAMÁS, Huszármiatyánk: Igaz Szó 33/5 (1988. május): 32

KIS TAMÁS, Így szól az iszapszemű mélytengeri rája: Népszabadság 49/243 (1991. október 16.): 7

KIS TAMÁS, "Maguk ott ketten, jó trió lesznek!": Igaz Szó 33/4 (1988. április): 30

KIS TAMÁS, Néhány szó a szóalkotásról: Igaz Szó 33/10 (1988. október): 32

KIS TAMÁS, Nyulak, lovak és más állatfajták: Igaz Szó 33/3 (1988. március): 32

KIS TAMÁS, Obsitos szavak: Igaz Szó 33/6 (1988. június): 32

KIS TAMÁS, Személynevek a szlengben: MNyj. 33 (1996): 93--104

• A tanulmány a miskolci V. Magyar Névtudományi Konferencián 1995. augusztus 29-én elhangzott előadás (A csoportnevek) kibővített, több ponton módosított változata.

Kisvárdai Károly, Adalékok az iskolai ragadványnevek kutatásához: Nyr. 98 (1974): 277--82

Kíváncsi: Pesti Hirlap 21/131 (1899. május 12.): 10

• A Pesti Hirlap egyik rovatában TÓTH BÉLA ír egy olvasói kérdés kapcsán a balek szó "eredetéről és értelméről".

-- K. J. diáknyelvi közlése Kalocsáról. Ld. Diákszólások. (Gyűjtések a magyar diáknyelv szótárához): Tanulók Lapja 6 (1899): 606

K. M., Megjátssza magát: Nyr. 91 (1967): 502--3

K. M., Muri: Nyr. 87 (1963): 265--6

Kner Imre, A magyar katonanyelvhez: Nyr. 52 (1923): 31--2

Knyihár Jánosné, A kamasznyelv mai állapota. (Kézirat). Békéscsaba, 1990. *

• Megtalálható a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola könyvtárában.

-- Kocsis Bernát Ld. [Menyhárt László,] Köznyelv és katonai nyelv.

Koi Balázs, Illyés Gyula nyelvművelő munkássága. (Szakdolgozat). Debrecen, 1983.

• A dolgozat 28--32. oldalán Illyés ifjúsági nyelvről írott gondolatait mutatja be a szerző. A dolgozat megtalálható a KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének könyvtárában, jelzete: K. 913.

Koldusruhában a koldusok közt. (A pesti alvilág humora és borzalmai. Felfedező úton a daristák rejtekhelyein). Buday Zoltán dr. toloncházba beosztott rendőrdíjnok naplójából. *

• Folytatásokban közli az Ország-Világ c. hetilap 26. (1982) évfolyama a 27--38. (július 7.--szeptember 22.) számok 20--1. oldalán. A szövegben sok tolvajnyelvi szó található.

Kolnhofer Helga--Torda Katalin--Kövér Éva, Diák-ifjúsági nyelv Kőszegen. Diáknyelvi kisszótár. (Kézirat). Kőszeg, 1982. (28 lap). *

• Megtalálható a Kőszegi Levéltárban 44/1982. jelzet alatt. Említi: Vas megye nyelvészeti irodalma. Összeállította: dr. Köbölkuti Katalin. Szombathely, 1988. 54; 533. szám alatt.

Kolozsvári Grandpierre Emil, Az argó ajándékai: uő, Négy-öt magyar összehajol. Bp., 1976. 41--7

KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL, Betakarítás: Nyr. 102 (1978): 148--52 = UŐ, Herder árnyékában. Bp., 1979. 129--40

KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL, Utazás az argó körül: Kritika 3 (1965)/5: 39--46 = UŐ, Utazás a valóság körül. (Tanulmányok). Bp., 1969. 353--71 = UŐ, Herder árnyékában. Bp., 1979. 105--128

KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL, Utazás nyelvünk körül: Kortárs 7 (1963): 1054--5

• Egy szleng szöveg közlése.

KOLTÓI ÁDÁM, Az elégtelen osztályzat mai elnevezéseiből: ÉA. 7/1 (1985. január--március): 8 (Eredetijét ld. itt.)

Koltói Ádám, Az ifjúsági nyelvről: ÉA. 6/2 (1984. április--június): 7--8

KOLTÓI ÁDÁM, Az ifjúsági nyelv szókészletéből: ÉA. 6/3 (1984. július--szeptember): 10--11

Koltói Ádám, Kilóg a gebevirgács: ÉA. 14/3 (1992. július--szeptember): 10

KOLTÓI ÁDÁM, "Lentebb stil": Szépen magyarul 75--6

KOLTÓI ÁDÁM, Magatartás és nyelvezet. (A 14--18 éves tanulóifjúság szókincsének vizsgálata). (Bölcsészdoktori disszertáció). Bp., 1983. (126 lap). *

• Megtalálható az ELTE Egyetemi Könyvtárban, jelzete: Kd. 5568. (Egyik mellékletét ld. itt.)

Koltói Ádám, Mai szerelem -- a szavak vallomásában: ÉA. 10/3 (1988. július--szeptember): 3--4

Koltói Ádám, Nem "egészséges"!: ÉA. 7/2 (1985. április--június): 11

Koltói Ádám, Nem semmi!: ÉT. 43 (1988): 844

Koltói Ádám, Nyelv és magatartás: Tanárképzés és Tudomány 2 (1987): 168--80

Koltói Ádám, Pillanatképek diákokról: ÉA. 11/2 (1989. április--június): a borító 3. oldalán

Koltói Ádám, Róluk szólnak a szavak. (Az ifjúság nyelvi magatartása): Tanárképzés és Tudomány 1 (1986): 446--59

Koltói Ádám, Szép szó. (Csak egy kiló duma?): Magyar Ifjúság 30/16 (1986. április 18.): 16--7

Komálom a link hadovát: Detektiv 1/3 (1919. március 15.): 6--7

• Tolvajnyelven írt szöveg.

Kondor Péter [kérdez A Nyelvőr postájá-ban]: Nyr. 76 (1952): 75--6

• A darista, digó lapát és kutyaütő szavakról.

-- Korcsmáros Nándor Ld. Adatok a magyar katonanyelvhez.

Kórik Borbála, A dunaharaszti középiskola diákszlengjének szótára. (Szakdolgozat). Debrecen, 1995. (47 lap).

• Megtalálható a KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének könyvtárában, jelzete: K. 1153.

Koroly Ágnes, Divatszleng az ifjúsági nyelvben. (Kézirat). Békéscsaba, 1994. (63 lap).

• A diákköri dolgozatnak készült munka megtalálható a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola könyvtárában.

• Rezümé: XXII. OTDK Humán Tudományok Szekciója. A dolgozatok összefoglalói. Debrecen, 1995. 195.

Kósa Andrea, Magyar könnyűzenei együttesnevek a hatvanas évektől napjainkig. (Szakdolgozat). Nyíregyháza, 1993. (79 lap). *

• Megtalálható a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvi Tanszékének könyvtárában.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ, Csibésznyelv: A Hét 25/19 (1914. május 10.): 297--8 = uő, Erős várunk, a nyelv. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta: Illyés Gyula. Bp., é. n. [1940]. 22--5 = uő, Nyelv és lélek. Bp., 1971. 30--2

-- Kotschy Ferenc diáknyelvi közlése Nagyszombatból. Ld. A magyar diáknyelv szótárához: Tanulók Lapja 7 (1899/1900): 670

KOVÁCS ÁKOS--SZTRÉS ERZSÉBET, Tetovált Sztálin. (Szovjet elítéltek tetoválásai és karikatúrái). Szeged, 1989.

• Dancig Szergejevics BAldajev gyűjtése, Szilágyi Ákos utószavával. A kötetben számos utalás található az orosz tolvajnyelvre, különösen Szilágyi Ákos »Orosz alvilág a Szovjetunióban. A "blatnoj" természetrajzához« c. utószava (209--35) tartalmaz érdekes tolvajnyelvi információkat. A könyvet a műben használt orosz argószavak megmagyarázására egy orosz--magyar "Argószótár" zárja: 237--44.

-- Kovács Gyárfás diáknyelvi közlése Csíksomlyóról. Ld. A magyar diáknyelv szótárához. (Újabb adalékok): Tanulók Lapja 7 (1899/1900): 205--6

-- Kovács Helga Ld. Tini szótár: Ifjúsági Magazin 23/8: (1987. augusztus): 12--13.

Kovács Judit, Az ifjúság nyelve. (Szakdolgozat). Debrecen, 1993. (119 lap). *

• Megtalálható a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének Könyvtárában (a tanszék a levéltári törvényre hivatkozva csak a szerző hozzájárulásával engedélyezi a dolgozat megtekintését).

Kovács László, Debrecen-nyulasi gúnynevek: MNyj. 3 (1956): 174--84

KOVÁCSNÉ JÓZSEF Magda, Ragadványnév-használat egy városi iskolában: NyIrK. 26 (1982): 126--30

Kovalovszky Miklós, A budapesti nyelv: Magyar Nemzet 6/48 (1943. február 28.) 8

KOVALOVSZKY MIKLÓS, A nagyvárosi nyelv: MNy. 34 (1938): 288--97

KOVALOVSZKY MIKLÓS, A nyelvművelő Bárczi Géza: Nyr. 99 (1975): 302--313

• Az argóról: 307--8.

KOVALOVSZKY MIKLÓS, A technika százada és a szólások: Szabad Föld 42/48 (1986. november 28.): 12

-- KOVALOVSZKY MIKLÓS, Az ifjúsági nyelv. Ld. uő, Nyelvfejlődés -- nyelvhelyesség. Bp., 1977. 118--24 és uő, Nyelvünk rétegeinek és a napjainkban végbemenő nyelvi átrétegződésnek áttekintése és értékelése: Mai magyar nyelvünk. Szerk. Grétsy László. Bp., 1976. 87--95.

KOVALOVSZKY MIKLÓS, Az ifjúság nyelvéről: Valóság 6 (1963)/5: 66--75 = A mai magyar nyelv. (Cikk- és tanulmánygyűjtemény). Összeállította: Keszler Borbála. Bp., 1977. 31--43

KOVALOVSZKY MIKLÓS, Az ifjúság nyelvéről: Somogyi Néplap 20/203 (1963. szeptember 1.): 5

KOVALOVSZKY MIKLÓS, Az ifjúság nyelvéről: AnyŐrj. 201--4

KOVALOVSZKY MIKLÓS, Budapest megtanul magyarul: Budapest 20/3 (1982. március): 31--3

KOVALOVSZKY MIKLÓS, Családi kör: ÉA. 2/1 (1980. január--március): 5

Kovalovszky Miklós, Diáknyelv: Világirodalmi lexikon. II. Főszerk. Király István. Bp., 1972. 693--5

Kovalovszky, Miklós, Die Sprache der Großstadt: Slavica 8 (1968): 135--8

KOVALOVSZKY MIKLÓS, Egy emberöltő nyelvünk életében: NyünkVil. 43--56

• Kül.: 49, 51, 54, 55.

KOVALOVSZKY MIKLÓS, Egy pályázat tanulságai: Magyartanítás 8 (1965): 132--4

KOVALOVSZKY MIKLÓS, Nagyvárosi nyelv: NyKk. II, 237--40

KOVALOVSZKY MIKLÓS, Nyelvfejlődés -- nyelvhelyesség. Bp., 1977.

• Túlzó szóhasználat: 116--7; Szólások, közhelyek: 117--8; Az ifjúsági nyelv: 118--24; Rövidülés és képzés: 134--5.

Kovalovszky Miklós, Nyelvi elemek stiláris értéke a szótárakban: Szótártani tanulmányok. Szerk. Országh László. Bp., 1966. 123--147

• Kül.: A megnyilatkozás módja: 132--5, Társadalmi helyzet szerinti rétegződés: 138--41.

KOVALOVSZKY MIKLÓS, Nyelvünk rétegeinek és a napjainkban végbemenő nyelvi átrétegződésnek áttekintése és értékelése: Mai magyar nyelvünk. Szerk. Grétsy László. Bp., 1976. 87--95

• Az ifjúsági nyelv: 92--3 (= Az ifjúsági nyelv: Magyar nyelvészeti szöveggyűjtemény. Szerk. Hangay Zoltán. Bp., 19885. 118--9); Egyéb nyelvrétegek: 94--5.

KOVALOVSZKY MIKLÓS, Nyelvünk újabb belső fejleményeinek nyelvhelyességi kérdései: Nyelvművelésünk főbb kérdései. (Tanulmánygyűjtemény). Szerk. LŐRINCZE LAJOS. Bp., 1953. 115--97

• Kül.: 160--1.

Kovalovszky Miklós, "Ragadványnevek" az iskolában: Köznevelés 25/24 (1969. december 19.): 19

KOVALOVSZKY MIKLÓS, "Sportos" szólásaink: Szabad Föld 44/3 (1988. január 15.): 11

KOVALOVSZKY MIKLÓS, Szegény fiatalok: Magyar Hírlap 8/170 (1975. június 21.): 03 [a "Hét Vége" mellékletben] = "Szegény" fiatalok: NyünkVil. 329--31

Kovalovszky Miklós, Újabb népetimológiáinkról: NytudÉrt. 58. sz. 244--9

-- KOVALOVSZKY MIKLÓS Ld. még Elekfi László--Kovalovszky Miklós és GRÉTSY LÁSZLÓ--KOVALOVSZKY MIKLÓS.

Kozma Andor, Az apacs: Az Ujság 10/205 (1912. augusztus 30.): 8 = Apacs: MNy. 8 (1912): 373--4

• A szerző állítása szerint az apacs 'jassz' szót ő használta először. Vecsei József és Lampérth Géza válaszolt a cikkre: Az »apacs« mint régi gyerekjáték: Az Ujság 10/216 (1912. szeptember 12.): 9. A MNy.-ben a szerk. egy lábjegyzetben némi kiegészítést is fűz a vitához.

Kozma Andor, Zárszó az »Apacs«-ügyben: Az Ujság 10/219 (1912. szeptember 15.): 10

• Vö. Kozma Andor, Az apacs: Az Ujság 10/205 (1912. augusztus 30.): 8 és Az »apacs« mint régi gyerekjáték: Az Ujság 10/216 (1912. szeptember 12.): 9

Kozma Tóth István, Több, mint nyelvi tünet: Honvédségi Szemle 35/4 (1981. április): 97--8

• A cikk első részbenTARPAI Zoltán "Katonák egymás közt" c. írását ismerteti a katonai szlengről.

[Kő András] (kő), Alvilági kisszótár. (Sajátos fattyúnyelven): Mai Nap 1991. február 19.: 10

• Megjelenése előtt ajánlja a Jasszok, zsarók, cafkavágók c. szótárt.

(kőbányai), Babuska, cidibum, cérnakorzó. (Készül Budapest fattyúszótára -- Imádsággal a napfogyatkozás ellen. A főváros érdekességei, múltja, irodalma a Szabó Ervin könyvtár készülő sorozatában): Esti Hírlap 6/24 (1961. január 28.): 6

• Zolnay--Gedényi "Budapesti fattyúnyelvi szójegyzék" c. munkájáról számol be.

KŐ BENEDEK, Egy kártyaműszóról: MNy. 90 (1994): 75--6

• A kutyakefe, kutyakefélés szóról.

Kőháti Zsolt, A fiatalok és az anyanyelv: Magyar Ifjúság 17/52 (1973. december 28.): 27

Könyvek az argóról: Szakmunkásnevelés 34/8 (1983. október): 31

• Kolozsvári Grandpierre Emil (Négy-öt magyar összehajol, Herder árnyékéban) és Csörsz István (Sírig tarsd a pofád!) könyveiből foglalja össze a szlengre vonatkozó megjegyzéseket.

Kőváry Gyula, A pesti nyelv. (Tréfa): uő, Zenebona. (Kis daljátékok, blüettek, komédiák, tréfák, dalok, revük stb, a Modern Szinpad műsorából). Bp., 1914. 10--7

• A tréfás párbeszéd a pesti nyelv és szleng számos kifejezését tartalmazza.

-- KÖVECSES ZOLTÁN Ld. ANDRÁS T. LÁSZLÓ--KÖVECSES ZOLTÁN.

-- Kövér Éva Ld. Kolnhofer Helga--Torda Katalin--Kövér Éva.

Kövér Pálné, Udvariassági formák és szitkozódások Pródon. (Szakdolgozat). Nyíregyháza, 1991. (59 lap). *

• Megtalálható a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvi Tanszékének könyvtárában.

KÖVESDI PÉTER--SZILÁGYI MÁRTON, Egy nagykanizsai laktanya nyelve és folklórja. (MCsopnyDolg. 38. sz.) Bp., 1988. (138 lap).

• Ism.: KIS TAMÁS, A kanizsai katonanyelv: Néphadsereg 42/l (1989. január 7.): 13;

• Hajdú Mihály, Kövesdi Péter--Szilágyi Márton: Egy nagykanizsai laktanya nyelve és folklórja: Hungarológiai Értesítő 12 (1990--1993)/3--4: 173--4.

-- Köznyelv és katonai nyelv. Ld. Menyhárt László.

K. P., Gagyizó: MNy. 16 (1920): 91--2

K. P., Jassz, jasz v. jássz: MNy. 16 (1920): 104

K. P., Meglóg: MNy. 12 (1916): 144

K. P., Pali: MNy. 8 (1912): 432

K. P., Tupa: MNy. 14 (1918): 203

K. P., Zrí: MNy. 12 (1916): 351

-- Král László diáknyelvi közlése Lugosról. Ld. A magyar diáknyelv szótárához. (Újabb adalékok): Tanulók Lapja 7 (1899/1900): 205--6

Kronstein Gábor, Merre tart az ifjúság nyelvhasználata. (Beszélgetés Bachát László főiskolai tanárral és Sipos Pál nyelvészkutatóval): Szakmunkásnevelés 34/8 (1983. október): 25--7

K. Szoboszlay Ágnes, A Makra stílusáról: MNyj. 19 (1973): 115--23

• Argó a Makra nyelvében: 116.

KUCSERA ZSUZSANNA, Kis Tamás, A magyar katonai szleng szótára. (1980--1990): Nyelvelő 1 (1991)/3: 79

Kugler Nóra, Népetimológia és/vagy az értelmiség elmeéle a ragadványnévadásban: NÉ. 15 (1993): 205--6

Kun Erzsébet, Elkészült a "titkos nyelv" szótára. (Gyűjtemény 50 000 szóról, amit lehetőleg ne használjunk): Hétfői Hírek 2/18 (1958. május 5.): 2

• Zolnay--Gedényi "A magyar fattyúnyelv szótára" c. munkájáról számol be.

Kúnos Ignác, Dili, dilinós: Nyr. 54 (1925): 125--6

KunszerY GYULA, Smárol: MNy. 62 (1966): 471

-- KUN ZOLTÁN diáknyelvi közlése Sárospatakról. Ld. Adalékok a diákszótárhoz II: Tanulók Lapja 5 (1898): 780

KURDI Péter, Újfajta "kaszárnyastílus" felé?: ÉA. 7/1 (1985. január--március): 4

• A debreceni Kossuth laktanyában 1984. december 6-án tartott "A katonák nyelve" c. tanácskozásról számol be. Az előadások anyaga "Nyelvvédelem -- honvédelem" címen (Szerk. GRÉTSY LÁSZLÓ. Bp., 1990) nyomtatásban is megjelent.

[VISSZA a Tartalomhoz]