H

HAJDÚ MIHÁLY, A csoportnyelvekről. (MCsopnyDolg. 1. sz.) Bp., 1980.

• Ism.: Matijevics Lajos: Hungarológiai Közlemények 45. sz. (XII. évf., 1980. december) 139--40

HAJDÚ MIHÁLY, A százéves békéscsabai zsargonszótár: Békési Élet (1968)/1: 101--4

H.[ajdú] M.[ihály], Csányiné Wittlinger Mária: Egy miskolci szakközépiskola diákszavai: Hungarológiai Értesítő 9 (1989)/3--4: 500--1

H.[ajdú] M.[ihály], Katonai ragadványnevek: NÉ. 9 (1984): 143

Hajdú Mihály, Kövesdi Péter--Szilágyi Márton: Egy nagykanizsai laktanya nyelve és folklórja: Hungarológiai Értesítő 12 (1990--1993)/3--4: 173--4.

Hajdú Mihály, Magyar tulajdonnevek. Bp., 1994.

• A Ragadványnevek c. fejezetben a rablók és tolvajok (44), a zártabb közösségek (munkahelyek, katonaság, sportcsapatok: 45--6) ragadványneveiről, valamint a diák- és tanárnevekről (46--8) ír a szerző.

-- Hajdú Mihály Ld. Szadi lady, csatamami, klóranyó és a többiek...: Ifjúsági Magazin 25/10 (1989. október): 26--27

Hajzer, Lajos, K probleme perevoda sztugyencseszkih zsargonyizmov sz vengerszkogo na russzkij jazik: Sborník prednásek ze IV. konference o slangu a argotu v Plzni 9.--12. února 1988. Plzen, 1989. II, 337--50

Haladó ürge, Tanuljunk ifjúságiul?: Magyar Nemzet 21/12 (1965. január 15.): 5

Halász Péterné, Mezőtárkány tanulóinak ragadványnevei. (Kézirat). Jászberény, 1990. (39 lap + 15 lapnyi melléklet). *

• Említi: Farkas Ferenc, Névtani témájú szakdolgozatok a jászberényi Tanítóképző Főiskolán (1974--1991). (Főiskolai Kiadványok 8. sz.) Jászberény, 1991. 29.

HALMI SÁNDOR, [Cím nélkül]. (Szakdolgozat). Nyíregyháza, 1986. (121 lap). [[7: Halmi Sándor 1987-ben a pécsi országos tudományos diákköri konferencián előadást tartott "A marcali sorkatonák csoportnyelve" címen. A dolgozatok összefoglalójában nem szerepel, csak a programfüzetben.]]

• A dolgozat címlapja hiányzik, Bachát László témavezető szerint "A sorkatonák nyelve" volt a címe. Megtalálható nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvi Tanszékének könyvtárában.

Hámos György, Kevesebb megértést!: uő, Pótkötettel a halhatatlanságba. Bp., 1967. 240--5 = ÉA. 7/3 (1985. július--szeptember): 4

HANGAY Zoltán, A társadalmi nyelvváltozatok tagolásáról: MNyRét. 408--14

HARAGOS SÁNDOR, A munkások és a magyar nyelv: Népszava 70/213 (1942. szeptember 20.): 9

• Ism.: Lapszemle. Népszava: Msn. 11 (1942): 152--3.

• A több témát is érintő írás három jassznyelvi elemeket használó párbeszédet is közöl.

HARAGOS SÁNDOR, Csak azért is: meló!: Népszava 70/225 (1942. október 4.): 15

• Ism.: Lapszemle. Népszava: Msn. 11 (1942): 152--3.

Harmat Géza, Hogyan beszél a magyar színész?: MNy. 7 (1911): 225--7

• A Színházi Ujságból idézik.

HARSÁNYI Zsolt, Csicskás: MNy. 39 (1943): 231

HARSÁNYI Zsolt, Csicskás: MNy. 40 (1944): 60

HEGEDŰS ÉVA, Magatartás- és beszédkultúra-vizsgálatok az ifjúsági nyelv kapcsán. (Diákköri dolgozat). Nyíregyháza, 1985. (41 lap).

• Rezümé: XVII. OTDK Humán Tudományok Szekciója. A dolgozatok tartalmi kivonatai. Debrecen, 1985. 91. A dolgozat megtalálható a KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének könyvtárában, jelzete: TDK. 981.

• A dolgozatot a szerző 1985-ben ugyanezen a címen szakdolgozatnak is benyújtotta, ez megtalálható a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvi Tanszékének könyvtárában (40 + 2 lap). *

Hegedűs Mariann, Az ifjúsági nyelv szókincsének vizsgálata. (Szakdolgozat). Nyíregyháza, 1982. (75 lap). *

• Megtalálható a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvi Tanszékének könyvtárában.

HEINLEIN ISTVÁN, Egri tolvajnyelv a XIX-dik század elejéről: MNy. 4 (1908): 268--9

• Ld. Dictionarium Novum in Sede Dominali Episcopali Agriae...

HÉJJAS JUDIT, Az ifjúsági nyelv iskolai életre vonatkozó szavai, kifejezései. (Diákköri dolgozat). Szeged, 1987. *

• Rezümé: XVIII. OTDK Humán Tudományok Szekciója. A dolgozatok tartalmi kivonatai. Pécs, 1987. 112.

HELLE ELEONÓRA, A debreceni diáknyelv szótára. (Szakdolgozat). Debrecen, 1992. (108 lap).

• Megtalálható a KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének könyvtárában, jelzete: K. 1102.

Heltai Jenő, Budapesti argó: Pesti Futár 5 (1912)/246: 9 = Nyr. 42 (1913): 173--4

Heltainé Nagy Erzsébet, Matijevics Lajos: Az utca nyelve: ÉA. 3/3 (1981. július--szeptember): 16

HG. [HERCZEG] F.[ERENC], Pesti nyelv. (Védőbeszéd): Az Ujság 4/251 (1906. szeptember 16.): 1--4 = Nyr. 35 (1906): 364--8

Herendy Nándor, A nemzetközi utazó zsebtolvaj: Magyar Rendőr 4 (1937): 129

• Néhány argó szó.

-- Hernádi Beáta Ld. Deák Andrea--Hernádi Beáta--Hicska Márta...

HERNÁDI MIKLÓS, A közhely természetrajza. Bp., 1973. (414 lap).

HERNÁDI MIKLÓS, Közhelyszótár. Bp., 1976, 19852, 19953.

• A kifejezések egy része a szlengbe tartozik.

Hernádi Sándor, Nyelvtan és nyelvművelés a tanító- és az óvónőképző intézetek számára. Bp., 19763.

• A társadalmi csoportok és rétegek szókincse: 147--50.

Herold Ágnes, Az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola diáknyelve. (Szakdolgozat). Győr, 1993. (66 lap). *

• Megtalálható a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola könyvtárában 93/65 raktári jelzet alatt.

Herzog Sándor, Nyomdászati mesterszók: Nyr. 60 (1931): 13--20, 65--71

• A szójegyzékben (argot) jelzéssel több szlengszó is található.

Heves Kornél, Megnyirbált szavak: Nyr. 30 (1901): 271--2

Heves Kornél, Megnyirbált szavak: Nyr. 34 (1905): 213--4

Heves Kornél, Pótlás a megnyirbált szavakhoz: Nyr. 31 (1902): 43

Hevess Kornél, Sipista: Nyr. 26 (1897): 174

H. Fekete Péter, A diáknyelvhez: Nyr. 77 (1953): 148

-- HG. F. Ld. HERCZEG FERENC.

-- Hicska Márta Ld. Deák Andrea--Hernádi Beáta--Hicska Márta...

HILBERT GYULA, Diákszavak: Nyr. 43 (1914): 334

-- H. M. Ld. Hajdú Mihály.

H. Németh Gyula, Az észbeli gyarlóság kifejezése a magyarban. (MNyTK. 60. sz.) Bp., 1941. (77 lap).

• A szavak jelentős része népnyelvi szlengszónak tekinthető.

Hódi Gyula, Szia: ÉT. 40 (1985): 1026

Hoffmann Gizella, Korosztályom beszédmódja. (Pályamű). Pécs, 1974. (40 lap). *

• Hivatkozik rá: Hoffmann Ottó: Pedagógiai Szemle 39 (1989): 429.

Hoffmann Ottó, Huszárok, tündérek s mások -- a 10--14 évesek ifjúsági nyelvében: ÉA. 16/1 (1994. február): 8

Hoffmann Ottó, Motívumok a 10--14 évesek ifjúsági nyelvében: Pedagógiai Szemle 39 (1989): 419--29

Hoffmann Ottó, Szóalkotási módok a 10-14 évesek ifjúsági nyelvében. (Szóképzés): Nyr. 120 (1996): 294--301

• Ez a közlemény a tanulmány első része, folytatása a következő szám(ok)ban.

Hoffmann Ottó, Zu den Motivationen im Slang der Schüler im Alter von 10--14 Jahren: Working Papers 2. Osijek--Pécs, 1988. 49--65

Hoffmann, Ottó, Zu einigen Merkmalen im Slang der Schüler im Alter von 10--14 Jahren: Sborník pøednáÆek ze IV. konference o slangu a argotu v Plzni 9.--12. února 1988. Plzeò, 1989. I, 121--38

-- Hoffmann Ottó Ld. Mini-tini-szótár.

HOFFMANN TAMÁS, Legrégibb tolvajnyelvi szójegyzékünk: MNy. 53 (1957): 272

HOFFMANN TAMÁS, Zsivány-argot 1782-ből: MNy. 52 (1956): 89--91

• Ld. Annô 1782. Die 17ma Aprilis, sub Sedria Districtűs..., Consignatio Terminorum, & Vocum...

Hogyan beszél a mai ifjúság? (Pályázati felhívás): Nyr. 88 (1964): 85--6

• Pályázati felhívás az ifjúsági nyelv gyűjtésére. A pályázat eredményhirdetése: GRÉTSY LÁSZLÓ--KOVALOVSZKY MIKLÓS, Hogyan beszél a mai ifjúság?: Nyr. 89 (1965): 138--42.

Hogyan beszél ma az ifjúság? (Az Édes Anyanyelvünk és a Dunaholding Alapítvány százezer forintos pályázata): ÉA. 14/2 (1992. április--június): 2--3

• Eredményhirdetése: Grétsy László: Haj, száj, szem, avagy...

Holló Ildikó, A jászberényi gyakorló általános iskola felső tagozatos tanulóinak és tanárainak ragadványnevei. (Kézirat). Jászberény, 1986. (68 lap + 26 lap melléklet + 6 táblázat). *

• Említi: Farkas Ferenc, Névtani témájú szakdolgozatok a jászberényi Tanítóképző Főiskolán (1974--1991). (Főiskolai Kiadványok 8. sz.) Jászberény, 1991. 30.

Hollós Attila György, Vicinális Dugóhúzó: ÉT. 40 (1985): 1132

• A szia egy 1944-es előfordulása.

Horger Antal, A nyelvtudomány alapelvei. Bp., 1914, 19262.

• Katona-, sport-, kártyás-, tolvajnyelv: 19141: 172--3, 19262 (példákkal): 101--2.

Horpácsi Illés, A szerbusz és a tegezés: MNy. 63 (1967): 199--203

-- Horváth Dezső diáknyelvi közlése a budapesti ev. ref. főgimnáziumból. Ld. A magyar diáknyelv szótárához: Tanulók Lapja 7 (1899/1900): 493 = Diáknyelv: Nyr. 46 (1917): 244--5.

HORVÁTH ENDRE, A bakonyalji nyelvjárás. (NyF. 34. sz.) Bp., 1906.

• Gúnynevek és tréfás elnevezések: 50--2, Idegen szavak (köztük néhány -- elsősorban katonai -- szlengszó): 106--9.

HORVÁTH Endre, Bakafolt: MNy. 3 (1907): 144

HORVÁTH GYULA, Kártyaműszók: Nyr. 28 (1899): 369

HORVÁTH JÁNOS, Nemzeti Színház, helyes magyarság, pesti nyelv, argot, jassz: MNy. 10 (1914): 302--5

Horváth Mária, Becenevek és szólítónevek vizsgálata a Fertőszéplaki Általános Iskola 1--8. osztályában. (Szakdolgozat). Győr, 1989. (52 lap). *

• Megtalálható a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola könyvtárában.

Horváthné Szabó Hajnalka, Szülőfalum (Szentlőrinckáta) tanulóinak ragadványnevei. (Kézirat). Jászberény, 1989. (28 lap). *

• Említi: Farkas Ferenc, Névtani témájú szakdolgozatok a jászberényi Tanítóképző Főiskolán (1974--1991). (Főiskolai Kiadványok 8. sz.) Jászberény, 1991. 31.

-- HORVÁT(h) PÉTER rendőr tolvajnyelvi szótára.

• A szótárról először BÁLINT KELEMEN szólt, aki azt állította, hogy forgatta a könyvet (Nyr. 26: 175). Később Jenő Sándor és Vető Imre tett róla említést "A magyar tolvajnyelv és szótárá"-ban (28). Ők erről a munkáról Tóth Bélától hallottak, aki úgy emlékezett, hogy a Budapesti Hirlapban a könyv megjelenése körüli időben, az 1880-as években ismertette is ezt a szótárt. Jenő--Vető művének megjelenése után még Loványi is megemlíti Bálint közlésére hivatkozva Horváth Péter szótárát (MNy. 48: 200), pedig Jenő és Vető említett szótáruk végén a Pótlásokban megoldották a nem létező szótár rejtélyét (erre a helyre egyébként már Csefkó Gyula is felhívta a figyelmet: MNy. 21: 70): "Fölkeresvén Horváth Péter, dedektiv (!) urat, a rendőrség legrégibb tisztviselőjét; de legnagyobb csodálkozásomra azt felelte, hogy sem ő, sem más hasonlónevü ember e tárgyról soha könyvet ki nem adott. De igen is Nagy Pál, volt fővárosi rendőrbiztos, kiadott egyet a nyolczvanas években. [ld. Tolvaj-nyelv (mely Európa legnagyobb...) cím alatt -- K. T.] (...) Arra a kérdésemre, miért cserélhette fel Tóth Béla a Horváth Pétar (!) nevét Nagy Pállal, azt felelte mosolyogva az öreg úr, hogy társai őt mindig Nagy Pájónak, Nagy Pált meg Horváth Petinek mondták" (Jenő--Vető, i. m. 108).

-- HORVÁTH Tibor Ld. BARTHA János--HORVÁTH Tibor--JÓZSA Nagy Mária--SZABÓ Zoltán.

H. S., Pesti társalgás. (Tréfás és komoly intelmek): Typographia 74/33 (1942. augusztus 14.): 2

• Jassznyelvi szövegek munkásoktól; ismerteti: Lapszemle. Typographia: Msn. 11 (1942): 154.

Huhn Gyula, Diáknyelv: Nyr. 45 (1916): 141

Huhn Gyula, Katonáéknál: Nyr. 47 (1918): 93

Hutterer, Claus Jürgen, Ungarische Wörter im Rotwelschen: Muttersprache 71 (1961): 52--4

HUTTERER Miklós, Bevezetés a germanisztikába. Bp., 19869.

• A "Rotwelsch" fejezetben (317--8) a német tolvajnyelv magyar kapcsolatait említi. A jiddisről (250--9) és az angol szlengről (316) is ír.

HUTTERER Miklós, Nyelvföldrajz és dialektológia: ÁNyT. 1 (1963): 143--59

• Kül.: 158--9.

Hutterer Miklós, Tréfi ~ tréfli ~ tréfni: MNy. 57 (1961): 84--6

H. Varga Gyula, Hasonlóság és különbözőség a székelyföldi és az itthoni magyar fiatalok nyelvhasználatában: Nyelvi tudat, identitástudat, nyelvhasználat. Szerk. Gadányi Károly, Bokor József, Guttmann Miklós. (Bibliotheca Slavica Savariensis 3. sz.) Szombathely, 1996. 224--8

[VISSZA a Tartalomhoz]