(V. magyar--történelem)
Témavezető: Kis Tamás
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS..............................................3
A DIÁKNYELV VIZSGÁLATA.................................5
I.Definiálási nehézségek.......................5
II.Szleng mint divatjelenség...................10
III.A szleng szókincsének vizsgálata............12
IV.Összegzés...................................22
Irodalomjegyzék.............................24
Az ANYAGGYŰJTÉSRŐL....................................26
AZ ADATTÁR............................................31
Az adattár felépítése............................32
Rövidítésjegyzék.................................34
A, ÁZs..........................................35
BEVEZETÉS
Szakdolgozatom témájának megválasztásánál többféle szempont érvényesült; ezek közül a legfontosabb személyes érdeklődésem a kifejezési formák, a nyelv gyakorlati megvalósításai, a kompetencia iránt.
Tanárjelöltként naponta alkalmam nyílik megtapasztalni. milyen varázsa van a hallgatóság körében a választékos, eredeti beszédstílusnak; ugyanakkor a megfelelő kifejezés hiányának a következményei is lemérhetők: a hallgatóság közönyén túl a legnagyobb veszélye a gondolatok közölhetetlensége, ami idővel megöli a kommunikációt.
Fokozta érdeklődésemet a téma iránt, hogy a köznyelvi jelenségek közül a szleng a legalkalmasabb azoknak az érzelmi és hangulati elemeknek a vizsgálatára, amelyek a szavak jelentésére módosítólag hatnak.
A nyelv érzelmi eleminek filozófiai megközelítésből történő vizsgálatával WUNDT foglalkozott először. Ma már közhelynek számító megállapítása szerint a "hangcsoport és a vele asszociált jelentés nem meríti ki a szónak a «lelki» tartalmát". (Idézi: Zolnai Béla, Nyelv és stílus 6). Ez az elem az ún. é r z e l m i v e l e j á r ó , amely a szleng használatában gyakran elsődlegessé válik a jelentéssel szemben. Az érzelmi, hangulati aspektus feltérképezéséhez azonban nem elegendő a nyelv írással leképezhető részének a vizsgálata; ezen túl figyelembe kell venni a beszéd lehetséges hangárnyalatait.
A pszichológiában vált ismertté az a jelenség, mely szerint egyegy gesztus több érzelmet hordozhat, mint a szavak által közvetített jelentés.
A szókincs állományán belül a szleng rendelkezik a legerőteljesebb érzelmi, hangulati kifejezőképességgel.
A DIÁKNYELV VIZSGÁLATA
I. Definiálási nehézségek
Egyetlen szlenggel foglalkozó írás sem kerülheti el annak definiálási problémáit; ezek a kísérletek ahelyett, hogy eloszlatták volna a szlenget övező bizonytalanságot, újabb és újabb kérdéseket vetettek fel jelezve, hogy a téma elmélyítése még várat magára. Ennek ellenére egyes nyelvészek túlzottnak találják a szleng iránt tanúsított figyelmet. "Ismét a szleng? Nem részesül nyelvünk e »vadhajtása« több figyelemben, mint amennyit érdemel?" (PÉTER MIHÁLY, Szleng és költői nyelvhasználat: Nyr. 104: 273).
A kérdés költői ugyan, mégsem lehet válasz nélkül hagyni. A Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv c. folyóiratnak egyre több szlenggel foglalkozó cikke jelenik meg, ugyanakkor hiányzik a szó A Magyar Nyelv Értelemző Szótárából. A hiányérzet csak kb. az 1980as évek óta időszerű. Az '50es években a nyelvészek valószínőleg még idegennek érezték ezt a kifejezést ezért hagyták ki a szótár állományából. A későbbi, 1972es kiadású Magyar Értelmező Kéziszótár szócikkei között már szerepel a szleng; meghatározása mely szerint a szleng a nagyvárosi zsargonnal ill. az argóval azonosítható meglehetősen pontatlan. A Nyelvművelő Kézikönyvben argó címszó alatt a szlengbe tartozó nyelvrétegekre ifjúsági, nagyvárosi nyelv való utalást találunk.
A mai magyar nyelv című egyetemi tankönyvben tolvajnyelv gyűjtőnév alatt meglehetősen rosszalló, elítélő értelmezés található: "közönséges, durva használata mögött a társadalom igazi értékeinek megvetése, cinizmus, gátlástalanság, szemtelen hányavetiség rejlik." A tankönyv szerint a tolvajnyelv gyakorolta a legnagyobb hatást az ifjúság nyelvére, amely "éppen olyan gyermekbetegség, mint... a táncdalszövegek gyűjtése" ezért megértésre, türelemre inti a felnőtt társadalmat az ifjúságnak ez iránt az életkori sajátossága iránt. (BenczédyFábiánRáczVelcsovné, A mai magyar nyelv 476479).
Ezek az elnagyolt meghatározások némiképp alátámasztják KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL véleményét: "Kényelmes nép vagyunk a tudományban is nagyon kényelmesek következésképpen hajlunk a sommás ítéletekre olyankor is, ha körültekintő elemzésre volna szükség" (Utazás az argó körül: Kritika 1965/5: 40). Kolozsvári a szlenget a francia argot mintájára argónak nevezi, de meghatározására nem vállalkozik: "Nagy segítség volna, ha tudnánk, mi tulajdonképpen az argó, a szleng. Pontos meghatározás nincs, nem is igen lehet" (i. h. 39).
BÁRCZI GÉZA 1932-es cikkében a s z l e n g e k l e k t i k u s v o n á s a i t hangsúlyozza: "Minthogy a városi népnyelv egész sereg csoportnyelv (bőnözők, kéjnők, kártyások, sportolók, katonák, diákok különféle gyári és egyéb ipari szakmák stb. nyelve) metszőpontjában helyezkedik el, mindezek hatnak rá különböző mértékben, de pl. a pesti munkás, ha használ is olyan szavakat, amelyek eredetileg a jassznyelvből származnak, sőt, ezek elvétve mondattá is sikeredhetnek... távolról sem beszélnek jassznyelven (Bárczi Géza, A "pesti nyelv" MNy. 27: 229). Bárczi tehát elkülöníti egymástól az argót és az általa városi népnyelvnek nevezett szlenget, de a szleng eredetét alapvetően az a r g ó k ö z n y e l v e s ü l é s é v e l indokolja.
Ezen az úton halad tovább TOLCSVAI NAGY GÁBOR, aki a szleng meghatározó jegyeként a társadalomban 1945 után lezajló n i v e l l á l ó d á s következtében végbemenő nyelvi egységesülést említi (A mai magyar nyelv normarendszerének egy jelentős változásáról az "ifjúsági nyelv" kapcsán: Nyr. 112: 398404). Ugyanakkor ő is, akárcsak BACHÁT LÁSZLÓ a szlenget a pusztuló nyelvváltozatok közé sorolja, megfeledkezve arról, hogy a szlenget életre hívó tényezők között több szubjektív elem is található. (Vö. Az ifjúsági nyelv szókészletének eredete Nyr. 104: 156).
Az előzőekkel szemben KOVALOVSZKY MIKLÓS megközelítésében a l é l e k t a n i s z e m p o n t o k dominálnak. A szleng kialakulásáért az ifjúság cinizmusba olvadó életszemléletét okolja. Az indítékok között legtöbbet hangsúlyozott tényezője cikkének a különbözni vágyás (Az ifjúság nyelvéről: Valóság 1963/5: 6675).
A felnőtt korosztály szemléletével való szembehelyezkedés mögött generációs ellentétek húzódnak: "Ahogy a felnőttek felnagyítják és megszépítik érzelmeiket és cselekedetük rugóit, úgy torzítja és bagatellizálja a 16 éves a maga erkölcsiségét (Vidor Zsuzsa: A diák jassznyelv Valóság 1964/9: 70).
A szakirodalomban jelenleg legelterjedtebb vélemény szerint a szleng köznyelvi jelenségként értékelhető csoportnyelv. Köznyelvi vonásai közül a leghangsúlyosabb tulajdonsága, hogy a bizalmas társalgás nyelve, általánosan megértett, s bizonyos formában elfogadott jelenség, amely csoportnyelvekben is diáknyelv, a katonaság nyelve realizálódhat.
A köznyelvvel való összevetés során többen is párhuzamot vontak a köznyelv és területi nyelvváltozatai, valamint a szleng és lehetséges regionális válatozatai között. Tényleges összevetés még nem történt e tárgyban, mégsem tartom valószínőnek, hogy ez a párhuzam magyar nyelvterületen mérhető volna. Hiányoznak a nyelvjárásokat kikényszerítő tényezők, továbbá a szleng kialakulásában sokkal nagyobb szerep jut az egyéni képességeknek és az urbanizáció fokának, mint a földrajzi eltéréseknek.
Az előzőek alapján nyilvánvaló, hogy a szlenghez való hozzáállásnak számtalan variációja létezik. ROT SÁNDOR rendszerező jellegő tanulmányában (Problems of Modern British and American Slang: 1011). Szlengkutató iskolákat sorol fel, amelyek a megközelítés módjában különböznek egymástól.
1.Genetatív iskola: képviselői a szleng eredetének vizsgálatából indulnak ki (pl: BÁRCZI GÉZA);
2.Konstitutív iskola: a szleng szókincsét vizsgálja (pl: SZŰTS LÁSZLÓ);
3.Idioszinkrátus iskola: úgy próbálja meghatározni a szleng lényegét, hogy vizsgálódásának középpontjába a szleng szavak kifejezőerejét, ill. múlékonyságát állítja (pl: ZOLNAI BÉLA);
4.Az egyén szerepét kidomborító iskola: azt hirdeti, hogy a szleng használata kimondottan az egyének szociális helyzetétől, ill. korától függ (pl: KOVALOVSZKY MIKLÓS);
5.A szlenget az irodalmi nyelvvel szembehelyező iskolák (pl: PÉTER MIHÁLY).
Ez a csoportosítás a teljesség igénye nélkül illusztrálja a szleng kutatás lehetséges módozatait s azt, hogy a hagyományos módon már nem lehet a jelenséget megragadni. A szlengben olyan lehetőségek húzódnak meg, amelyeket a nyelvrétegek vizsgálata során eddig nem alkalmaztak; feltárása (új) távlatot nyithat a kutatás számára.
II. A szleng mint divatjelenség
A témával foglalkozó nyelvészek a szlenget többnyire divatjelenségként tartják számon. A kérdés vizsgálatánál meg kell különböztetni a szlengjelenséget a szleng szókincsének állományától.
Az előbbit egyes nyelvészek pl. BACHÁT csupán pusztulásra ítélt nyelvváltozatként emlegetik (Az ifjúság nyelve: Norma, átlag, eltérés. Pécs, 1984. 15). Az idő azonban rácáfolt erre az elméletre. Nem igényel különösebb bizonyítást annak belátása, hogy ahogy az élet minden területén így nyelvi téren is szükség van kikapcsolódásra; ennek a "r e l a x á l t" n y e l v h a s z n á l a t n a k a megvalósulása a szleng, amelyben köznyelvi változatától eltérően érvényesülhet a könnyed gúny, naiv báj, a játékosságra való hajlam, az érzelmek és jelenségek körének elbagatellizálása.
Az élet, a gondolkodás bonyolultabbá válása is indokolja ezt a kifejezési formát, ezért nemhogy kihalna, épp ellenkezőleg, a tendencia erősödése figyelhető meg. Ezen túl SIPOS PÁL a következő tényezőket jelöli meg a szleng keletkezési okaként:
1 .Lehetőséget nyújt a megnövekedett stiláris élmény biztosítására
2. Lehetőség nyílik a személyiség kiemelésére, megkülönböztethetővé tételére
3. Kifejezi az elégedetlenséget a meglevő nyelvi kifejezőeszközökkel
4. Életre hívhatja a szituáció és a beszédhelyzet
5. Perszonális és externális okok (Ifjúsági nyelv és familiáris köznyelv: A magyar nyelv rétegződése, Bp. 1988. 868--869).
A szubjektív tényezők hangsúlyozása által SIPOS PÁL is alátámasztja azt a véleményt, mely szerint a szleng nem a társadalomban bekövetkező változások függvényében alakul elsősorban, ezért nem tekinthető divatjelenségnek.
Ugyanakkor a szleng szókincséről jogosan állapították meg többen, hogy szavainak jelentős része tiszavirágélető. ERIC PATRIDGE a brit és az amerikai szleng legnagyobb szakértője nagyon helyesen árnyalja a problémát (Patridge, Slang. Idézi: Péter Mihály: i.h.: 276). A jó és a rossz szlenget szerinte az különbözteti meg egymástól, hogy míg a jó szlengnek jelentése van, addig a rossz szleng nem mond semmit, múló jelenség. A jó szleng megjelölés az eredetiségre vonatkozik, a már megkopott nyelvi elemek helyettesítése élénk magas stílusértékő kifejezésekkel. Nyilvánvalónak látszana az a következtetés, hogy a jó szleng szókincsállománya az, ami tartósan beépül a nyelvbe, bár gyakori használata során ez is elkophat üresen kongó kifejezés válhat belőle. Valójában a közízlés nem mindig azokat a kifejezéseket részesíti előnyben, amelyek arra érdemesek, ezért nem lehet pontosan meghatározni, hogy egy adott gyűjteményből melyek azok a szavak, amelyek állandósulnak a nyelvben. A nyelv öntörvényő...
III. A szleng szókincsének vizsgálata
A szleng szóállományának vizsgálatánál el kell választani egymástól a különböző s z a k s z l e n g e k e t a k ö z s z l e n g t ő l. Közszlengnek nevezzük a szlengnek azt a részét, amely egy adott nyelvet beszélők számára általánosan ismert és használatos.
A szakszleng kialakulásának hátterében egy embercsoport közösen végzett tevékenysége áll. Ez a közös, m á s o k a t
k i r e k e s z t ő tevékenység lehet a katonaság, lehet egy foglalkozás vagy hobbi, de létrejöhet életkori sajátosságok következtében is, mint például az általam vizsgált ifjúsági nyelv esetében.
Az ifjúsági nyelv legfontosabb fogalomcsoportjai a fiatalok szemléletmódjára, életvitelére és érdeklődési köreire jellemzők: testrészek, testi folyamatok és műveletek, evésivás, ruházat, külső megjelenés, hajviselet, iskola, munka, közlekedés, szórakozás valamennyi a mindennapi élettel kapcsolatos kifejezés.
A szleng szókincsének gazdagítása lehetséges:
A.külső forrásból
B.belső szóalkotással
A.A k ü l s ő f o r r á s o k között első helyen az i d e g e n n y e l v e k szerepelnek (pl. az angol, német, de a cigány nyelv is) és az e g y é b
c s o p o r t n y e l v e k (pl. az argó). Megfigyelésem szerint elsősorban a közszleng szavai táplálkoznak külső forrásból. A szakszleng egyes változatain belül katonai szleng, ifjúsági nyelv a belső szóalkotásmód is jelentőssé válik.
B.A belső szóalkotáson belül három alkategóriát különböztetünk meg egymástól:
I.Jelentésbeli szóalkotás
II.Alaki szóalkotás
III.A szóalkotás ritkább módjai
I. A jelentésbeli szóalkotás
Egyes elemzők, pl. MATIJEVICS LAJOS (A vajdasági diáknyelv szótára Újvidék 1972) nem tekintik szóalkotásnak, mivel már meglevő értelmes szót használ fel. Valójában egy szónak az érintkezési és hasonlósági asszociációval létrehozott újabb jelentésmezője igényli a legtöbb ötletet, nyelvi leleményt, s a szókincs ezáltal is gyarapszik.
A jelentésbeli szóalkotás fajtái:
a. N é v a d á s vagy s z ó c s i n á l á s. A hangutánzó, hangulatfestő szavak keletkezésének a forrása: pukkancs 'mérges tanár'; pusszantyú 'csók'; pittypotty 'baj, probléma'.
b. N é v á t v i t e l
1. hasonlósági (metaforikus) névátvitel:
posta, távirat 'óra alatti levelezés'; zárka, kégli 'tanterem'; fa, dugó, karó 'egyes'; fényesít 'árulkodik' seggfej, bunkó 'rossz tanuló'
2. érintkezési (metonímikus) névátvitel:
mikrosegg 'elsős'; ős 'szülő'; porszívó 'orr'; blöki'hegyező'
b. J e l e n t é s á t v i t e l
1. Történhet a szavak hangalakjának hasonlósága alapján:
bukta 'megbukik'; bigyó 'biológia'; rizibizi 'bizonyítvány'; birodalom 'irodalom'
2. A szavak mondatbeli érintkezése alapján:
remek 'ötös osztályzat' [<E><R> osztályzat]; terel 'a beszédet másfelé irányítja' [<L><R>ő beszéd]; <LI>tízperc <L>'szünet' [tízperces szünet]
3. Szócsere a szavak szinonimája alapján:
harcsa 'tornacipő' [A]; NYALÓ 'FONTOSKODÓ DIÁK' [ YALIS]
D. E G Y É B J E L E N T É S V Á L T O Z Á S O K
1. Összetett jelentésváltozás:
balfék 'ügyetlen diák'; ökörkör 'szülői értekezlet'
2. Jelentésbővülés:
huliguli 'zene'; király 'vezető állást betöltő személy'
3. Jelentészőkülés:
népművelés 'irodalom'; motyó 'táska'
4. Jelentésvesztés:
Écsém! Édesem! '<E>gszólítás'.
II. Alaki szóalkotás
Ezt a típust az elemzők többsége az ún. játszi szóalkotásmódok közé sorolja MATIJEVICS LAJOS (i.h. 25) és SZŰTS LÁSZLÓ (Szóalkotásmódok a jassznyelvben NytudÉrt. 58. sz. 311) is játszi szóképzésről, játszi szórövidítésről stb. beszél. Ugyanakkor nincs játszi szócsonkítás és a mozaikszavakra sem alkalmazza a játszi jelzőt, holott ezeknél a képzésmódoknál sincsen lényeges különbség az alapszó és a származékszó között. Egyedül a szóösszetétel lehet kivétel a játszi képzés alól, mert jellegénél fogva lényeges különbség van az alapalakok és az összetétel jelentése között.
a. S z ó k é p z é s
A szlenget használó réteg körében a kicsinyítő képzős forma a leggyakoribb. Megszámlálhatatlanul sok szavunk keletkezett i kicsinyítő képzővel, de gyakoriak az ó, ci,
csi, ka/ke képzős származékok is. A képző fajtáján túl további csoportokat képeznek a származékok aszerint, hogy a képző az alapszó melyik részéhez járul.
Például az i képző esetén járulhat:
1. Csonkított tőhöz:
bizi, csoki, diri, doki, koli, süti, vacsi stb.
A fent említettek többsége már általánosan elterjedt köznyelvi szintre emelkedett, jelentésük világos, de vannak olyanok, amelyek még szokatlanul csengenek: izgi 'izgalmas'; fati 'fater'; vili 'világos'.
Bármennyire igénytelen is ez a forma, a nyelvhasználat kedvez az elterjedésüknek, mert eredeti változatuknál jóval rövidebbek.
2. Az összetett szó előtagjához:
baki 'baklövés'; göri 'görkorcsolya'; nagyi 'nagymama';
röpi 'röplabda'
3. Az összetett szó megcsonkított előtagjához járul:
csaszi 'császár'; föci 'földrajz'; tesi 'testnevelés';
oszi 'osztályfőnök'
4. A szó összevont alakjához járul:
bigi 'biológia'; napi 'napközi'; tiki 'titkár'
Az i kicsinyítő képző csoportosításával mintegy jelezni kívántam az egyik lehetséges felosztást, de mert a többi kicsinyítő képző előfordulása jóval ritkább, a további alcsoportoktól eltekintenék.
ó: suló, tesó, klotyó.
ci: föci, hoci
Előfordul, hogy ugyanazon szótőhöz több, egymástól eltérő kicsinyítő képző járulhat: finci, fincsi
ka/ke: MATIJEVICS (i.m. 31) szerint: cicuska, barika, pasika.
Ezek az alakulatok nem illenek bele a sorba, hiszen pl. a cica már kinyinyítő képző nélkül is besorolható a jelentésátvitellel alkotott szleng szavakhoz, tehát a képző ezekben az esetekben már eleve a szleng szótárába tartozó szóhoz járul, ezért nem tartom helyesnek ezeket a példákat. Az alábbi szempontot figyelembe véve jóval nehezebb azokat a szavakat felkutatni, amelyeket a ka/ke kicsinyítő képző emelt be a szleng állományába.
Ilyenek: fiúka, cerka, emberke, járóka, látóka, fiatalka.
A kicsinyítő képzőkön túl van néhány olyan képzője a nyelvnek, amelyik szinte kizárólag a szleng használatában fordul elő:
csek: rendicsek 'rendben van'; trabicsek 'Trabant'
aj: bicaj 'bicikli'; sulaj 'iskola'
esz: kolesz 'kollégium'; kajesz 'étel'; gamesz 'egyes'
nya: csinya 'csinos'; finya 'finom'
usz: figyusz 'figyelj csak'; biusz 'biológia'; manusz 'férfi'; faktusz 'fakultáció'
b. I g e i a l a k u l a t o k
Az igék esetében a szakirodalom nem segíti elő a besorolást.
Azok az igék, amelyeket a szleng alakmódosulás nélkül vett át, a jelentésbeli szóalkotás kategóriájába tartoznak. Problémát jelent az igekötős igék helyének kijelölése. Az ige igekötővel való ellátása nem tekintehtő szóképzésnek, ugyanakkor az a változás, amelyen jelen esetben az alapszó jelentése keresztülmegy, felér akár egy képző funkciójával is. Valószínőleg ilyen megfontolásból sorolta BOROSS TIBORNÉ az ige igekötővel történő ellátását a szóképzés kategóriájába (Boross Tiborné: Zsargon és magatartás Nyr, 89:149). Az igekötő, noha emlékeztet a képzőre mégsem az, ezért inkább BACHÁT LÁSZLÓ véleményével egyetértve összetételnek lehet minősíteni az ige igekötővel történő ellátása során fellépő jelentésváltozást
(Nyr. 104: 156).
Az igekötős igék felhasználásának kétféle lehetősége van:
1.Egy már meglevő igekötős igealak további jelentés tartalommal bővül (lelép; begurul)
2.Új igekötős alakulatok ez tartozik a szóalkotás alaki változatához: benyög, lebőg
Vannak igéink, amelyek feltűnően vonzzák az igekötőket és ezek csatlakoztatásával az alapjelentéstől lényegesen eltérő igei változatok keletkeznek.
A baszik ige tipikus szleng jelenség. Szinte valamennyi igekötővel használják, jelentése teljesen egyértelmű, világos.
Nem ennyire népszerű, de ugyancsak sokféle igekötővel használatos a szleng körében a hajt ige (ráhajt, felhajt, behajt, stb.); nyal (elnyal, felnyal)
c. S z ó ö s s z e t é t e l
Az ifjúsági nyelv nagyszámban alkalmaz összetett szavakat MATIJEVICS véleménye szerint ezek a szavak már összetételként kerülnek át a köznyelvből, hangalakjuk nem változott, csak új jelentést kaptak (i. m. 31). Ennek ellentmond SIPOS PÁL (i. h. 870), aki tanulmányában ideigóráig élő szóösszetételek használatát említi. BACHÁT LÁSZLÓ világít rá a leghitelesebben a szleng szóösszetételhasználatának lényegére: "Az egyes összetevők nagy része önmagában közömbös jelentéső, s nincs kapcsolatban a létrejött új szóval, amely gyakran igen erős érzelmi tartalom hordozója. Gyakran a köznyelvi összetétel kap új jelentést, de még gyakoribb az, hogy olyan szavakat kapcsol össze az ifjúság, amelyek jelentésük miatt egymás mellé nem kerülhetnek. Az is előfordul, hogy a köznyelvi szóösszetétel helyett annak az egyik tag rokonértelmű párja szerepel az összetételben" (i. h. 156).
Alakilag vizsgálva az összetett szavakat azt tapasztaljuk, hogy elsősorban alárendelő szóösszetételek gazdagítják a szleng szókészletét: agytröszt, kultúrmadzag, lélekbúvár, erénycsősz, pléhskatulya, bájmosoly, alvázdoktor, utcamérnök, apafej, sártaposó, kertbenéző;
A hagyományos formában alakuló alárendelő szóösszetételek mellett előfordulnak még az ún. bizonytalan alakulású összetett szavak, amelyek elő vagy utótagja megváltozott, többnyire kicsinyítő képzős változatban szerepel: szülinap, tejbepapi, kisdoli.
A mellérendelő szóösszetétel a ritkább szóalkotásmódok közé tartozik: pittypotty, hájmáj, locsifecsi.
III. A szóalkotás ritkább fajtái
1. S z ó r ö v i d í t é s és s z ó c s o n k í t á s:
Lényege, hogy a szó első vagy második szótagját ejtik csak ki, esetleg ferdítéssel. A szakirodalomban hol az egyiket, hol a másikat, esetleg mindkettőt használják egymás mellett, anélkül hog lényeges különbség volna a kettő között.
Például:kösz 'köszönöm'; prof 'professzor'
2. E l v o n á s:
a. képző elvonása: brék 'táncolás'; zaba 'zabálás'
b. az összetétel egyik tagjának az elvonása: kézi 'kézilabda'; rágó 'rágógumi'
3. S z ó j á t é k: A diákélettel kapcsolatos fogalom nevét valamely hangalakilag hozzá hasonló köznyelvi szóval helyettesítik. Rigó 'rágó'; turkó 'táska'; bukta 'bukás'.
4. M o z a i k s z ó a l k o t á s: háef 'házi feladat'; eszgyé 'szöveggyűjtemény'
5. A m o z a i k s z ó s a j á t o s f e l o l d á s a:
höfö 'házi feladat'
6. S z ó v e g y ü l é s: palóca 'pad' [pad x lóca]; köpöcici 'énektanárnő' [Köpöczi x cici]
7. M e t a t é z i s e s s z ó f e r d í t é s:
A köznyelvi szó mássalhangzói helyet cserélnek; a hangátvetés következtében a szó új, érdekes hangzást kap: csiki 'kicsi'; gyarmat 'magyar'; zomi 'mozi'
Állandósult szókapcsolatok
Egyre nagyobb figyelmet szentel a szakirodalom szlengben meglevő állandósult szókapcsolatoknak, hiszen kiterjedtebb voltunknál fogva több lehetőséget kínálnak a humor, a nyelvi lelemény megvalósítására. Csoportosításuk lehetséges témakör illetve a beszédben betöltött szerepük szerint. Példáimat ez utóbbi besorolás alapján rendeztem el.
1. T e r p e s z k e d ő k i f e j e z é s e k:
adja a bankot 'hazudik'; bedolgozza magát 'hízeleg'; stb.
2. T á r s a l g á s i f o r d u l a t o k: Nyakonváglak, és elfekszel, mint maci a málnásba. (<F0E> yegetés); De jól néz ki! Ha jobban kinézne, már ki is esne!<E>
3. T ö l t e l é k k i f e j e z é s e k: Jól van gyerek, haladj a korral! ; Szövegelj a zsebembe, majd otthon kiválogatom!
4. K ö r ü l í r á s o k: Lemegy hídba 'dühös lesz'; Beadja a kulcsot 'meghal'.
5. S z ó l á s h a s o n l a t o k: Kevés vagy, mint börtönben a vészkijárat! ; Lenyomlak, mint Süsü a cölöpöt! ; Több füle van, mint foga.
6. R i g m u s o k: Még egy ilyen mendemonda, fejed verem a betonba! ; A következő horognál a csilláron forognál! ; Ennyi ész meg egy vödör mész és mehetsz a falnak.
7. K i f e j e z é s b ő v í t é s e k: Nehogy már a paplan rázza Holle anyót! ; Vigyázz, mert még a fagyi visszanyalhat!
IV. Összegzés
A diáknyelv vizsgálata során felmerülő példák többnyire a saját gyűjtésemből származnak. Néhány helyen azonban egyegy nyelvi jelenség illusztálása céljából kiegészítettem azokat más diáknyelvi szótárak, elsősorban MATIJEVICS szótárának kifejezéseivel; ezek nem szerepelnek az általam közölt adattárban. Ugyancsak hiányoznak a szótár anyagából az állandósult kifejezések; részletes számbavételük nem tartozik a dolgozat témakörébe. Említésére a rendszer bemutatása céljából került sor. A szleng állományába megszámlálhatatlanul sok szó, szószerkezet, állandósult szókapcsolat tartozik, de ezek valóban nagyon rövid életőek; valószínőleg azért, mert az egyéni nyelvhasználatban erősebb az önállósulási törekvés, mint az utánzásra való hajlam, de az is lehetséges, hogy a dolgozat írója túlságosan jóhiszemű ebben a kérdésben; pedig a gyűjtés során meggyőződhetett arról, mennyire durva és közönséges gyakran a szlenget használó elsősorban fiatal korosztály szókészlete. Néhol felvillan ugyan egyegy pillanatra a sziporkázó nyelvi lelemény, de csak azért, hogy a kifejezési nehézségekkel küszködő ifjúság mindennapos használatában üres frázissá laposodjék.
Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a nyelvhasználat a gondolkodás és a környezet (társadalom) függvényében alakul; hogy milyen társadalomlélektani okok idézik elő a gondolkodás és a nyelv vulgarizálódását, arra még nem adott választ a szakirodalom; jóllehet ez már nem is tartozik a nyelvészet témakörébe.
Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a hiba nem azokban van, akik a szleng használata mögé rejtik saját igazi énjüket.
Irodalomjegyzék
BACHÁT LÁSZLÓ,Az ifjúsági nyelv szókészletének eredete Nyr. 104: 155158.
BACHÁT LÁSZLÓ,Az ifjúság nyelve: Normaátlageltérés Szerk. Fülei Szántó Endre. Pécs, 1984. 1520.
BÁRCZI GÉZA,A "pesti nyelv" MNy. 27: 228242.
BOROSS TIBORNÉ, Zsargon és magatartás: Nyr. 89: 147153.
KIS TAMÁS, A magyar katonai szleng szótára (19801990) Debrecen, 1991.
KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL,Utazás az argó körül: Kritika 1965/5: 3946.
KOVALOVSZKY MIKLÓS:Az ifjúság nyelvéről: Valóság 1963/5 6675.
MATIJEVICS LAJOS,A vajdasági magyar diáknyelv. Újvidék, 1972.
ORTUTAI PÉTER,Az angolamerikai szleng a műfordítás szempontjából: Nyr. 115: 289295.
SIPOS PÁL,Ifjúsági nyelv familiáris köznyelv: A magyar nyelv rétegződése. Szerk.: Hajdú Mihály Bp., 1988. 867874.
SZŰTS LÁSZLÓ,Szóalkotásmódok a jassznyelvben NytudÉrt. 58. sz. 311320.
TOLCSVAI NAGY GÁBOR, A mai magyar nyelv normarendszerének egy jelentős változásáról az ifjúsági nyelv kapcsán: Nyr. 112: 398406.
TÓTH KORNÉLIA,A sárbogárdi diáknyelv szótára. Bp., 1990.
VIDOR ZSUZSA,A diák jassznyelv és jasszmagatartás: Valóság 1964/9: 6975.
ZOLNAI BÉLA,Nyelv és hangulat Bp., 1957. 8.
A Magyar Nyelv Értelmező Szótára. IVIII.
Főszerkesztő: BÁRCZI GÉZA, ORSZÁGH LÁSZLÓ Bp., 19591962
Magyar Értelmező Kéziszótár:
Főszerkesztő: JUHÁSZ JÓZSEF, SZőKE ISTVÁN, O. NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS Bp., 1972.
Nyelvművelő Kézikönyv:
Főszerkesztő: GRÉTSY LÁSZLÓ, KOVALOVSZKY MIKLÓS Bp., 1980.
AZ ANYAGGYŰJTÉSRőL
Az anyagyűjtést 3 debreceni gimnáziumban végeztem. A vizsgálódási terület alapján dolgozatom A debreceni diáknyelv szótára címet viseli.
A gyűjtést a következőképpen végeztem. TÓTH KORNÉLIA és MATIJEVICS LAJOS hasonló gyűjtése alapján összeállítottam egy 150 köznyelvi szót tartalmazó kérdőívet, amit 50es felosztásban adtam közre a Fazekas Gimnáziumban, a Csokonai Gimnáziumban és a Kossuth Gimnázium felsőbb éves évfolyamaiban. A gyűjtött anyagot rendszerezve egy kb. 750 szócikkből álló szótárt készítettem.
A szavak összeállításánál kb. 50%os arányban vettem föl iskolai élettel és egyéb, a mindennapi élettel kapcsolatos kifejezéseket.
Itt közlöm a kérdőívbe felvett szavakat. A sorozat összeállításánál a leggyakrabban használt köz és diáknyelvi fogalmakra igyekeztem rákérdezni:
1.köpeny/munkaruha
2.elesik
3.ballagás
4.tanulás
5.fakultáció
6.figyelmet elterelő beszéd
7.házi feladat
8.filozófia
9.radír
10.hízeleg
11.iskola
12.gimnázium
13.golyóstoll
14.felelés
15.mellébeszélés
16.feleléskor nem szólal meg
17.mérges diák, tanár
18.kedvelt tanár
19.magyaráz
20.les
21.fülel, hallgatózik
22.iskolapad
23.ceruza
24.valaki megbetegszik
25.csengetés
26.valaki hiányzik
27.szertár
28.megszid valakit, korhol
29.lelkére beszél
30.száj
31.tornaterem
32.elárul
33.népszerű, sikeres
34.tanári szoba
35. osztályfőnök
36.ügyeletes
37.nem figyel óra alatt
38.órarend
39.minden órára szorgalmasan készül
40.tankönyv
41.uzsonna
42.vonalzó
43.siet
44.szép, jó, kitűnő
45.nő
46.férfi
47.csavargó
48.pofon
49.szerető
50.cigaretta
51.katona
52.szerencsétlen
53.nincsen
54.berúg
1.ellenőrző
2.buta
3.felelés előtti izgalom
4.dolgozat (bármilyen)
5.matematika óra
6.eminens
7.segédeszköz (dolgozatnál)
8.faliújság
9.fontoskodó diák36.törtető diák
10.nagyon rossz tanuló37.óra alatt beszélget
11.egyenruha38.pad alatti levelezés
12.tanárnő39.ennivaló
13.bizonyítvány40.buta diák
14.hegyező41.alsóbb osztályos elsős
15.kollégium42.baj, probléma
16.közepes osztályzat43.gondolkodás
17.szülői értekezlet44.iskolatáska
18.megtanulja a leckét45.énektanár (ha van)
19.iskolai rendezvény46.sokat beszél
20.biológia47.súgás
21.tornacipő48.maradj csendben!
22.pótvizsga49.edzés
23.ügyetlen diák50.menza
24.jeles osztályzat51.elront valamit
25.megbukik52.szülő
26.egyest kap53.tanárok elnevezése
27.árulkodik
28.szakfelügyelő
29.hízeleg
30.irodalom
31.igazgató
32.szünet (óraközi)
33.tanterem
34.nem figyel az óra alatt
35.történelem
1.elhisz vmit, ami nem igaz26.táncol
2.meghal27.unalmas
3.eszik28.ideges
4.testvér29.ír
5.kerékpár30.buta
6.házi mulatság31.csal
7.verés32. lényegtelen dolog
8.pénz33.szimpatikus
9.csók34.szervusz
10.szemüveg35.farmernadrág
11.fél (ige)36.táska
12.fiú37.kisgyerek
13.piszkál38.nehéz
14.nyakkendő39.hiba
15.lop40.egyes (osztályzat)
16.szegény41.kicsi
17.láb42.sír
18.kövér43.elront valamit
19.finom44.autó
20.személy45.haj
21.vezető állást betöltő 46.ötös (osztályzat)
22.hazudik47.remek
23.szeret48.kitol valakivel
24.női láb49.WC
25.randevú50.sok sikert
A kérdőívek begyűjtése után az azonos fogalomkörbe tartozó szavakat egy csoportba rendeztem, majd az összes szót külön cédulára írva abc sorba szedtem. A cédulán az adott szón kívül feltüntettem annak jelentését is. Ez alapján kerestem vissza a szócikk megírásakor a címszó szleng szinonimáit.
A D A T T Á R
Az adattár felépítése
Az adattár szócikkeinek felépítésénél is a hasonló szótárak által követett módszer szerint jártam el.
pl:piskóta fn, gú, á, + 'Buta' Vö.: hülye, dinka, sötét, suttyó, homályos, köcsög, seggfej, tahó, birka... stb
A szócikk felépítése:
1. címszó (piskóta)
2. szófaji megjelölés (fn)
3. utalás a hangnemre (gú)
4. utalás a gyakoriságra (r)
5. a diáknyelvi szó köznyelvhez való viszonyának
vizsgálata (+)
6. a szó, kifejezés jelentése 'Buta'
7. a címszó szleng szinonimái
A hangnemre való utalásnál a 3. pontban a következő kategóriákat állítottam fel:
túlzó, durva, gúnyos, közömbös, oldott, játékos, kedveskedő
A gyakoriságra való utalásnál
a közszlengben általánosan elterjedt
a diáknyelvben használatos és
ritkán egyszer, kétszer előforduló
kifejezéseket különböztettem meg egymástól.
A diáknyelvi szó köznyelvihez való viszonyának meghatározásánál is általánosan elterjedt módszert követek.
1.Valódi diáknyelvi szó vagy kifejezés; a köznyelvben teljesen ismeretlen szó vagy kifejezés (elsősorban kifejezéseknél fordul elő)
2.Jelentésbeli diáknyelvi szó
3.Alak szerinti diáknyelvi szó
4.Külső átvétel
Az alcsoportokat a szócikkben rövidítve adom meg, a rövidítést a kérdőívek után található jegyzék tartalmazza.
Rövidítésjegyzék
á = a köznyelvben is használatos, általánosan elterjedt
di=diáknyelvi formula
du=durva
fn=főnév
gú=gúnyos
i=ige
j=játékos
ke=kedveskedő
kif=kifejezés
kö=közömbös
mn=melléknév
msz=mondatszó
ol=oldott
r=ritka
tú=túlzó
Vö.=Vesd össze!
=alaki diáknyelvi szó vagy kifejezés
+=jelentésbeli diáknyelvi szó vagy kifejezés
x=valódi diáknyelvi szó vagy kifejezés
=külső átvétel
ADATTÁR
A, Á
adja a bankot kif, ol, á, + 'hazudik' Vö. füllent, hantáz,kamuzik, lódít, palira vesz, szívat, terel
adu fn, kö, á, + 'kitűnő' Vö. állati, baromi, buli, fasza, klassz, oltári, sztár
agyabugya fn, j, r, x 'verés' Vö. agyalás, arculatrendezés,boksz, bunyó, gatyázás, gyepálás, ismerkedés, ruha, ütleg
agyilag zokni kif, gú, di, x 'feleléskor nem szólal meg' Vö. berezel, bekrepál, halazik, kuka, kukázik,némalevente, pantomimezik, penget
agytekerés fn, gú, di, x 'gondolkodás' Vö. agytorna, filózás
ágyú fn, tú, di, + 'segédeszköz dolgozatnál' Vö. fegyver,fegyverkezésiprogram, gépágyú, mankó, minchester, puska, sorozatlövő
akasztás fn, tú, di, + 'felelés' Vö. izzadás, kínzás, némajáték, nyaggatás, szívatás
alak fn, kö, á, + 'személy' Vö. csávó, csóka, emberke,fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, ipserendszer, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pasi, szivar, tag, ürge
alávágtak i, du, di, + 'évismétlésre kötelezték' Vö. meghúzták
alkatrész fn, gú, di, + 'testvér' Vö. bratyó, hátizsák, tesisz, tesó, tesóka
állat fn, du, á, + 'buta' Vö. ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dinka, dinnye, elmeroggyant, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, tapló, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó
állati mn, tú, di, x 'kitűnő' Vö. adu, baromi, buli, fasza, klassz, oltári, sztár
alszik i, kö, á, + 'nem figyel óra alatt' Vö. amőbázik, bambáz, bambul, el van, élvezkedik, vegetál
alváz fn, du, di, + 'női láb' Vö. bige, combi, csirkecomb, fogpiszkáló, futómű, nyalóka, pipa, oszlop
amőbázik i, ol, di, + 'nem figyel óra alatt' Vö. alszik, bambáz, bambul, el van, élvezkedik, vegetál
angolna fn, ol, r, + 'tornacipő' Vö. csuka, harcsa, rotkó, tappancsoló, topánka, tesicipő
angyalbőr fn, gú, á, + 'katona' Vö. baka, katica, kopasz, surranós, svejk
anyag fn, du, di, + 'nő' Vö. bőr, csaj, csajszi, muff, nőci
aranykapu fn, j, r, + 'száj' Vö. beszélő, csőr, etető, tátogó
aranypofa fn, ke, di, + 'kedvelt személy vagy tanár Vö. ász, jófej
arass i, ke, á, + 'sok sikert!' Vö. ...egy káddal!, ...egy kalappal!, ...egy kárpátmedencével!, ...kéz és lábtörést!, ...mindent bele!, ...a nagy szellem kísérjen utadon!
arculatrendezés fn, j, di, + 'verés' Vö. agyabugya, agyalás, boksz, bunyó, gatyázás, gyepálás, ismerkedés, ruha, ütleg
ász fn, ke, di, + 'kedvelt személy vagy tanár' Vö. aranypofa, jó fej
aszfaltbuborék fn, gú, di, x 'autó' Vö. járgány, taliga, tragacs
átbassza az agyát kif, du, á, x 'kitol valakivel' Vö. betesz neki, kibaltázik vele, kicsesz vele, kitörpöl
átver i, kö, á, + 'csal' Vö. érvényesül, svinglizik
ausztralopitekusz fn, gú, r, + 'buta' Vö. állat, birka, bunkó, dinka, dinnye, elmeroggyant, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó
áve msz, ol, di, + 'szevasz' Vö. csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, csüsz, haj, hali, halihó, heló, pá, szasz, szia, szióka
B
baba fn, j, di, + 'remek' Vö. baró, bingó, klassz, kurva jó, oké, szupi
babazsúr fn, gú, j, + 'szülői értekezlet' Vö. banzáj, buli, gittegylet, ökörkör, zsúr
balek fn, ol, á, + 'szerencsétlen' Vö. balfácán, balfasz, balfék, bamba, béna, fasz, faszari, faszfej, kancsi, mafla, nyomi, nyomorék, pancser, pöcs, seggfej
balfasz fn, du, di, x 'szerencsétlen' Vö. balek, balfácán, balfék, bamba, béna, fasz, faszari, faszfej, kancsi, mafla, nyomi, nyomorék, pancser, pöcs, seggfej
balfácán fn, du, á, x 'szerencsétlen' Vö. lásd előző szócikk
baka fn, ol, á, + 'katona' Vö. angyalbőr, katica, kopasz, surranós
bamba fn, gú, di, x 'szerencsétlen' Vö. balek, balfácán, balfék, bamba, béna, fasz, faszari, faszfej, kancsi, mafla, nyomi, nyomorék, pancser, pöcs, seggfej
bambul, bambáz i, ol, á, + 'nem figyel óra alatt' Vö. amőbázik, alszik, el van, élvezkedik, vegetál
banzáj fn, ol, á, + 1. 'iskolai rendezvény' Vö. bulaj, buli 2. 'házi mulatság' Vö. buli, kekszparti, összeröffenés
becsápol i, gú, di, + ' leissza magát' Vö. beton részeg, felönt, paff lesz
bedolgozza magát i, ol, di, + 'hízeleg' Vö. benyalja magát, dorombol, nyalizik, simul
bedugózik i, gú, di, x 'egyest kap' Vö. erdőt telepít, fásít, felkarózás, karót kap, pecázik, szekát kap
behajtja i, ol, di, + 'megtanulja' Vö. bevágja, beseggeli, bemagolja, benyalja
beköp i, du, á, + 'elárul' Vö. bemárt, benyom, stréberkedik
bekrepál i, du, di, + 'feleléskor nem szólal meg' Vö. agyilag zokni, berezel, halazik, kuka, kukázik, némalevente, pantomimezik, penget
belezúg i, ol, á, + 'szeret, beleszeret' Vö. bír, csíp, imád, jó nála, kamel, komál
bemagol i, ol, á, + 'megtanulja a leckét' Vö. bevágja, behajtja, beseggeli, bevasalja (+ a leckét), benyalja
bemárt i, ol, á, + 'elárul' Vö. beköp, benyom, júdáskodik, fényesít, stréberkedik
benyalja a leckét i, ol, di, + 'megtanulja a leckét' Vö. bemagol, behajt, beseggeli, bevasalja, bevágja a leckét, vágja a témát
benyalja magát i, du, di, + 'hízeleg' Vö. bedolgozza magát, dorombol, nyalizik, simul
benyom i, du, di, + 'elárul' Vö. beköp, bemárt, fényesít, júdáskodik, stréberkedik
berezel i, ol, di, + 'feleléskor nem szólal meg' Vö. agyilag zokni, bekrepál, halazik, kuka, kukázik, némalevente, pantomimezik, penget
berosálás fn, ol, di, + 'felelés előtti izgalom' Vö. görcsölés, integrálás, izzadás, razzia, rágás, rezelés, rinya, rinyálás, rosálás, szarás
beseggel i, du, di, + 'megtanulja a leckét' Vö. bemagolja a..., behajtja, benyalja, bevágja (+ a leckét), vágja a témát
beszarik i, du, á, + 'fél' Vö. cidrizik, betojik, majrézik, rinyál
beszeszel i, kö, á, + 'leissza magát' Vö. becsápol, beton részeg, felönt, paff lesz
beszélő fn, ol, á, + 'száj' Vö. aranykapu, csőr, etető, tátogó
betesz v.nek i, ol, á, + 'kitol v.vel' Vö. átbassza az agyát, kibaltázik vele, kicsesz vele, kitörpöl
betojik i, du, á, + 'fél' Vö. beszarik, cidrizik, majrézik, rinyál
beton mn (itt), tú, di, + 'részeg' Vö. kómás
bevágja (pl. az anyagot) i, ol, á, + 'megtanulja a leckét' Vö. behajtja, bemagolja, benyalja, beseggeli a leckét
béna mn, gú, á, + 'szerencsétlen' Vö. balek, balfasz, balfácán, balfék, bamba, fasz, faszari, faszfej, kancsi, mafla, nyomi, nyomorék, pancser, pöcs, seggfej
bibi fn, j, p, x 'baj, probléma Vö. blama, böki, gáz van, gixer, pittypotty, szivacs szívás, zőr
bicaj fn, ol, á, 'kerékpár' Vö. bringa, bringó, cajga, canga, drótkecske, keró, vadkecske, zanga
bige fn, gú, di, + 'női láb' Vö. alváz, combi, csirkecomb, fogpiszkáló, futúmű, nyalóka, pipa, oszlop
bigyó fn, gú, di, + 'biológia' Vö. bájológia, biosz, dögtan
bilux fn, gú, di, + 'pofon' Vö. csattanó, füles, maflás, nyakas, pofic, tasli
binyó mn, kö, r, x 'remek, jó' Vö. baba, baró, klassz, király, kurva jó, oké, szupi
biosz fn, ol, di, 'biológia' Vö. bájológia, bigyó, dögtan
bír i, ol, di, + 'szeret, kedvel' Vö. belezúg, csíp, imád, jó nála, kamel, komál
birodalom fn, j, di, 'irodalom' Vö. irci, népművelés, rohadalom
birka fn, gú, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, bunkó, dinka, dinnye, elmeroggyant, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej
birgentyőzik i, gú, r, x 'piszkál' Vö. baszkurál, baszogat, bizgerél, cikiz, cseszeget, hergel, macerál, maszikál, molesztál, motosztál, szekál
bizgerál i, gú, r, x 'piszkál' Vö. baszkurál, baszogat, birgentyőz, cikiz, cseszeget, hergel, macerál, maszikál, molesztál, motosztál, szekál
bizi fn, ol, di, 'bizonyítvány' Vö. diploma, rizibizi
blabla fn, ol, di, + 'lényegtelen dolog' Vö. fika, picsa, piti
blama fn, ol, di, x 'baj, probléma' Vö. bibi, böki, gáz van, gixer, pittypotty, szivacs, szívás, zőr
blöki fn, j, r, + 'hegyező' Vö. csúcskészítő, önkielégítő eszköz
boj fn, j, di, + 'fiú' Vö. faszi, finyú, hapsi, kandúr, muki, pacák, srác
boksz fn, tú, di, + 'verés, verekedés' Vö. agyabugya, agyalás, arculatrendezés, bunyó, gatyázás, gyepálás, ismerkedés, ruha, ütleg
bors fn, gú, r, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. diri, duce, fejes, finánc, góré, király, mufti, nagyfőnök, nagykutya, séf
böki fn, j, di 'baj, probléma' Vö. bibi, blama, gáz van, gixer, pittypotty, szivacs, szívás, zőr
bömbikél i, gú, r, 'sír' Vö. bőg, bömböl, nyavíkol
böte mn, gú, di, + 'szerencsétlen' Vö. balek, balfácán, balfék, bamba, fasz, faszari, faszfej, kancsi, mafla, nyomi, nyomorék, pancser, pöcs, seggfej
bőr fn, du, á, + 'nő' Vö. anyag, csaj, cajszi, muff, nőci
brake (brék) fn, ol, di, + 'óraközi szünet' Vö. kisrobi, tízperc
bratyó fn, ol, á, x 'testvér' fiútestvér Vö. alkatrész, hátizsák, tesisz, tesó, tesóka
brékel i, ol, di, + 'táncol' Vö. denszel, dizsizik, csörög, lötyög, pofázik, ráng, reppel, rázza a rongyot, sütyőzik
bringa fn, ol, á, 'kerékpár' Vö. bicaj, bringa, cajga, canga, drótkecske, keró, vadkecske, zanga
bőzrúd fn, ol, r, 'cigaretta' Vö. bagó, tüdőropi
bulaj fn, gú, r, 'iskolai rendezvény' Vö. banzáj, buli
buli fn, kö, á, x 'rendezvény' 1. iskolai rendezvény Vö. banzáj, bulaj 2. házi mulatság Vö. banzáj, kekszparti, összeröffenés
bukfencezik i, gú, di, + 'megbukik' Vö. meghúzzák, elhúzzák, eltaccsol, eltanyál, hasal, marasztalják
bukta fn, gú, di, + 'bukás, pótvizsga' Vö. exportból vissza maradt, kettes csapó, tigrisbukfenc, második felvonás, nagy visszatérés
buli mn, tú, di, x 'kitűnő' Vö. adu, állati, baromi, fasza, klassz, oltári
bunkó mn, du, á, + 1. 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó 2. 'nagyon rossz tanuló' Vö. dinnye, fafej, gucker, keménymag, recés, répa, sötét
bunyó fn, tú, á, + 'verés, verekedés' Vö. agyabugya, agyalás, arculatrendezés, boksz, gatyázás, gyepálás, ismerkedés, ruha, ütleg
buzgó mócsing kif, du, di, x 'fontoskodó személy' Vö. kotnyeles, púposkodó, stréber
C
canga fn, ol, di, 'kerékpár' Vö. bicaj, bringa, drótkecske, keró, vaskecske, zanga
cerka fn, kö, di, 'ceruza' Vö. cera, ropi
cetli fn, gú, di, + 'dolgozat' Vö. doga, dolcsi, dolgi, röpi, röppentyő, számadás
cidrizik i, gú, á, x 'fél' Vö. betojik, beszarik, majrézik, rinyál
cikiz i, ol, di, x 'piszkál' Vö. baszkurál, baszogat, birgentyőz, bizgerél, cseszeget, hergel, macerál, maszikál, molesztál, motoszkál
combi fn, gú, di, x 'női láb' Vö. alváz, bige, csirkecomb, fogpiszkáló, futómű, nyalóka, pipa, oszlop
cucc fn, kö, di, + 'iskolaköpeny' Vö. cula, gönc, gúnya, kapca, kényszerzubbony, koszruha
cula fn, kö, di, 'iskolaköpeny' Vö. cucc, gönc, gúnya, kapca, kényszerzubbony, koszruha
cupi fn, j, di, x 'csók' Vö. cupp, nyelvlecke, pusszantyú, smaci
cupp fn, j, di, x 'csók' Vö. cupi, nyelvlecke, pusszantyú, smaci
CS
csacsaracsa msz, j, di, x 'szervusz' Vö. ave, csaó, csaszi,cső, csüsz, haj, hali, halihó, heló, pá, szasz, szia, szióka
csaj fn, du, á, x 'nő' Vö. anyag, bőr, csajszi, nőci, muff
csajszi fn, j, di, x 'nő' Vö. anyag, bőr, csaj, nőci, muff
csakliz i, ol, di, x 'lop' Vö. csentázik, csórel, elbugáz, elemel, eloroz, megfúj, megpukkant, kölcsönvesz, plagizál, terel
csaszi msz, j, di, x 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, cső, csüsz, haj, hali, halihó, heló, pá, szasz, szia, szióka
csaó msz, ol, di, 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaszi, cső, csüsz, haj, hali, halihó, heló, pá, szasz, szia, szióka
csattanó fn, j, r, + 'pofon' Vö. bilux, füles, maflás, nyakas, pofic, tasli
csávó fn, du, á, x 'személy, férfi' Vö. alak, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, ipserendusz, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge
csenta fn, j, r, x 'pénz' Vö. dohány, gázsi, guba, lé, mani, rongy, stex, suska, zsé', zsozsó, zsuga
csentázik i, ol, r, x 'lop' Vö. csakliz, csórel, elbugáz, elemel, eloroz, megfúj, megpukkant, kölcsönvesz, plagizál, terel
cseszeget i, ol, di, x 'piszkál' Vö. baszkurál, baszogat, birgentyőz, bizgerél, cikiz, hergel, macerál, maszikál, molesztál, motoszkál
csicska fn, gú, di, + 'alsóbb osztályos, elsős' Vö. fiatalka, fika, gólya, hurkaberci, kis tökös, kopasz, mikrosegg, seggdugesz, újonc
csípő fn, gú, di, + 'szerető' Vö. játékos, másodpilota
csirkecomb fn, du, r, + 'női láb' Vö. alváz, bige, combi, fogpiszkáló, futómű, nyalóka, pipa, oszlop
csócsál i, gó, di, x 'eszik' Vö. kajál, kajeszol, makonyászik, tömi a búráját, tomi a fejét, zabrincsol
csóka fn, gú, di, + 'személy, férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, ipserendusz, fasz, pari, szivar, tag, ürge
csóri mn, gú, di, 'szegény' Vö. csóringer, rongyos, sorstárs
csóringer mn, gú, di, 'szegény' Vö. csóri, rongyos, sorstárs
csórel i, gú, di, 'lop' Vö. csakliz, csentázik, elbugáz, elemel, eloroz, megfúj, megpukkant, kölcsönvesz, plagizál, terel
cső 1. fn, gú, di, + 'egyenruha' Vö. díszmagyar, egyenszerkó, szkafander, uniformis; 2. msz, gú, di, (csao cső) 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, csüszi, haj, hali, halihó, heló, pá, szasz, szia, szióka
csörgő fn, gú, r, + 'csengetés' Vö. kiccs, kicsörrenő, kolomp
csörög i, ol, di, + 'táncol' Vö. brékel, denszel, dizsizik, lötyög, popózik, ráng, rappel, rázza a rongyot, rütyőzik
csuka fn, kö, di, + 'tornacipő' Vö. angolna, harcsa, rotkó, tappancsoló, topánka, tesicipő
csúzda fn, gú, di, + 'pótvizsga' Vö. kettes csapó, nagy visszatérés, tigrisbukfenc
csülök fn, du, di, + 'láb' Vö. járóka, nyúlvány, pata, piszkafa, tappancs, virgácsok
csüsz msz, kö, r, 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, haj, hali, halihó, heló, pá, szasz, szia, szióka
D
dagi mn, du, á, 'kövér' Vö. disznó, duci, gombócartúr, hájbáj, hájmáj, hústorony, poci, pufi, teltkarcsú, vitamingolyó
dedós mn, du, á, 'kisgyerek' Vö. kisköcsög, kiskőc, mitugrász, porbafingó, pulya, takonypóc, totyi
denszel i, ol, di, x 'táncol' Vö. brékel, dizsizik, csörög, lötyög, popózik, ráng, rappel, rázza a rongyot, rütyőzik
deszka fn, kö, r, + 'iskolapad' Vö. palóca
dezsőke fn, gú, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, bunkó, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó
dinamit fn, gú, di, + 'mérges diák v. tanár' Vö. hólyag, idegroncs, idegzsába, méregzsák, pukkancs
dinka mn, ol, di, x 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinnye, elmeroggyant, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó
dinnye fn, gú, di, + 1. 'buta' Vö. előző szócikk 2. 'nagyon rossz tanuló' Vö. bunkó, fafej, gucher, keménymag, recés, répa, sötét
dipó fn, kö, di, 'táska' Vö. dög, motyó, szatyi, zsák
diri fn, ol, á, 'igazgató' Vö. igás, igi, izgató úr, marci, nagyfőnök
díszmadzag fn, gú, di, x 'nyakkendő' Vö. flap, függöny zsinór, hurok, kötőfék, kultúrnyakörv, nyaktekerészeti mellfekvenc, póráz
disznó mn, du, á, + 'kövér' Vö. dagi, duci, gombócartúr, hájbáj, hájmáj, hústorony, poci, pufi, teltkarcsú, vitamingolyó
dizsizik i, ol, di, x 'táncol' Vö. brékel, denszel, lötyög, popózik, ráng, rappel, rázza a rongyot, rütyőzik
doga fn, kö, di, 'dolgozat' Vö. cetli, dolesz, dolgi, doli, röpi, röppentyő, számadás
dohány fn, du, á, + 'pénz' Vö. csenta, gázsi, guba, lé, mani, rongy, stex, suska, zsé', zsozsó, zsuga
dolcsi fn, j, di, 'dolgozat' Vö. cetli, dolcsi, dolgi, doli, röpi, röppentyő, számadás
duce fn, gú, di, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, diri, fejes, finánc, góré, király, mufli, nagyfőnök, nagykutya, séf
duci mn, ol, á. x 'kövér' Vö. dagi, disznó, duci, gombóc artúr, hájbáj, hájmáj, hústorony, poci, pufi, teltkarcsú, vitamingolyó
dugó fn, kö, di, + 'egyes osztályzat' Vö. fa, fúró, giliszta, kampobaszo, kanca, karó, peca, suka
dumaláda fn, gú, di, x 'sokat beszélő személy' Vö. locsi fecsi, szövegláda
dumarendszer fn, gú, r, x 'figyelmet elterelő beszéd' Vö. lé, massza, mellézönge, mellédumcsi, pótduma, rizsa
dumál i, ol, á, x 'beszélget óra alatt' Vö. dumcsizik, kaszinózik, kommunikál, pofázik, trécsel
dumcsizik i, ol, di, 'beszélget' Vö. dumál, kaszinózik, kommunikál, pofázik, trécsel
duplaszem fn, gú, di, + 'szemüveg' Vö. hemü, hemüge, kukker, okularé, pápaszem, szemüge, szódásüveg, üvegszem
DZS
dzsiász fn, ol, di, + 'farmer' Vö. farmis, gatyó, gatyóka, naci, szerkó
dzsizsi fn, gú, r, 'gimnázium' Vö. gimi
E, É
edzőcsuka fn, kö, di, + 'tornacipő' Vö. angolna, csuka, harcsa, rotkó, tappancsoló, topánka, tesicipő
egyenszerkó fn, ol, di, x 'egyenruha' Vö. cső, díszmagyar, szkafander, uniformis
egy káddal! kif, j, di, x 'sok sikert!' Vö. ...arass!, ...egy kalappal!, egy Kárpátmedencével!, kéz és lábtörést!, mindent bele!, a nagy szellem kísérjen utadon!
egy kalappal! kif, j, di, x 'sok sikert!' Vö. arass!, egy káddal!, egy Kárpátmedencével!, kéz és lábtörést!, mindent bele!, a nagy szellem kísérjen utadon!
egy Kárpátmedencével! kif, j, di, x 'sok sikert!' Vö. arass!, egy kalappal!, egy káddal!, kéz és lábtörést!, mindent bele!, a nagy szellem kísérjen utadon!
elbugáz i, ol, di, + 'lop' Vö. csakliz, csentázik, csórel, eloroz, megfúj, megpukkant, kölcsönvesz, plagizál, terel
elbaltáz i, ol, di, + 'elront valamit' Vö. elbasz, elbénáz, eltol, megfirkant
elbasz i, du, á, x 'elront valamit' Vö. előző szócikk
elbénáz i, gú, di, x 'elront valamit' Vö. elbaltáz, elbasz, elcsesz, eltol, megfirkant
elcsesz i, ol, di, x 'elront valamit' Vö. elbaltáz, elbasz, elbénáz, eltol, megfirkant
elemel i, ol, á, x 'lop' Vö. csakliz, csentázik, csórel, elbugáz, eloroz, megfúj, megpukkant, kölcsönvesz, plagizál, terel
elgyepál i, ol, di, x 'verekedik' Vö. megagyal, padlót fog, zakót kap
elhúzzák i, ol, á, x 'megbuktatják' Vö. eltaccsol, eltanyál, hasal, kilövi magát, marasztalják
elmeroggyant mn, du, di, x 'buta' Vö. állat, ausztralopite kusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó
eloroz i, ol, di, + 'lop' Vö. csakliz, csentázik, csórel, elbugáz, megfúj, megpukkaszt, kölcsönvesz, plagizál, terel
elpatkol i, du, di, x 'meghal' Vö. beadja a kulcsot, főbe harap, kifing, kinyiffan, kinyúl, kipurcan, megdöglik, megmurdel, vége van, mint a botnak
elsősegély fn, ol, di, + 'súgás' Vö. kapaszkodó, kötél, mentőöv, szellő
eltaccsol i, gú, di, x 'megbukik' Vö. elhúzzák, eltanyál, hasal, kilövi magát, marasztalják, meghúzzák
eltaknyol i, du, di, x 'elesik' Vö. eltanyál, elvágódik, felnyalja a földet, hasal, kifekszik, megmihálylik, orrot lapít, taknyol
eltanyál 1. i, ol, di, x 'elesik' Vö. eltaknyol, elvágódik, felnyalja a földet, hasal, kifekszik, megmihálylik, orrot lapít, taknyol 2. i, j, di, x 'megbukik' Vö. elhúzzák, eltaccsol, hasal, kilövi magát, marasztalják, meghúzzák,
eltol i, ol, di, x 'elront valamit' Vö. elbaltázza, elbasz, elcsesz, megfirkant
el van i, ol, á, x 'nem figyel óra alatt' Vö. amőbázik, alszik, bambul, bambáz, élvezkedik, vegetál
elvágódik i, kö, á, x 'elesik' Vö. eltaknyol, eltanyál, felnyalja a földet, hasal, kifekszik, megmihálylik, orrot lapít, taknyol
élvezkedik i, gú, di, x 'nem figyel óra alatt' Vö. amőbázik, alszik, bambul, bambáz, mélázik, vegetál
emberke fn, gú, di, 'személy' Vö. alak, csávó, csóka, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge
erdőt telepít kif, tú, di, x 'egyest kap' Vö. bedugózik, fásít, felkarózzák, karót kap, pecázik, szekát kap
érvényesül i, gú, di, + 'csal' Vö. svinglizik
észlény fn, gú, di, x 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttó, tahó, tapló, tökfej, tuskó
etető fn, gú, r, + 'száj' Vö. aranykapu, beszélő, csőr, tátogó
F
fa fn, ol, di, + 'egyes' Vö. dugó, fúró, giliszta, kampo baszo, kanca, karó, peca, szeka
fafej fn, gú, di, x 'rossz tanuló' Vö. bunkó, dinnye, gucher, keménymag, recés, répa, sötét
fakt fn, kö, di, 'fakultáció' Vö. faktic, faktusz
faktic fn, j, di, 'fakultáció' Vö. fakt, faktusz
faktusz fn, j, d, 'fakultáció' Vö. fakt, faktic
falvédő fn, ol, di, + 'faliújság' Vö. nyilvános papír
farmis fn, ol, di, 'farmernadrág' Vö. dzsiász, gatyó, gatyóka, naci, szerkó
fásít i, ol, di, x 'egyest kap' Vö. bedugózik, erdőt telepít, felkarózzák, karót kap, pecázott, szekát kap
fasz fn, du, di, x 'ügyetlen diák' Vö. balek, balfasz, balfácán, balfék, bamba, béna, buga, faszari, faszfej, kancsi, mafla, nyomi, nyomorék, pancser, pöcs, seggfej
fasza mn, du, di, x 'kitűnő' Vö. adu, állati, buli, klassz, oltári
faszari fn, du, di, x 'ügyetlen diák' Vö. előző szócikk
faszfej fn, du, di, x 'ügyetlen diák' Vö. előző szócikk
faszi fn, gú, á, x 'fiú' Vö. boj, finyú, hapi, kandúr, muki, pecák, srác
fazon fn, ol, á, + 'személy, férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, ipserendszer, kan, koponya, manus, muksó, pali, tag, ürge
fárasztó mn, ol, di, + 'unalmas' Vö. gyenge, ócska, uncsi
fegyver fn, tú, di, + 'segédeszköz dolgozatnál' Vö. ágyú, fegyverkezésiprogram, gépágyú, mankó, minchester, puska, sorozatlövő
fegyverkezési program kif, tú, r, + 'segédeszköz dolgozatnál' Vö. ágyú, fegyver, gépágyú, mankó, minchester, puska, sorozatlövő
fej fn, ol, á, + 'személy' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, ipserendszer, kan, koponya, manus, muksó, pali, tag, ürge
fejes fn, gú, á, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, diri, duci, finánc, főnök, góré, király, mufti, nagyfőnök, nagykutya, séf
feles fn, j, r, 'közepes osztályzat' Vö. hárem, trojka
feldobja a talpát kif, du, di, x 'meghal' Vö. beadja a kulcsot, elpatkol, főbe harap, kifing, kinyiffan, kinyúl, kipurcan, megdöglik, megmurdel, vége van, mint a botnak
felkarózzák i, gú, di, x 'egyest kap' Vö. bedugózik, erdőt telepít, fásít, karót kap, pecázott, szekát kap
felmegy a pumpa kif, ol, á, x 'ideges' Vö. görcsöl, idegbajos, idegbeteg, majrézik, pipa, rágja a kefét, rájött a tízperc, zabos
felnyalja a földet kif, du, di, x 'elesik' Vö. eltaknyol, eltanyál, elvágódik, hasal, kifekszik, megmihálylik, orrot lapít, taknyol
fényesít i, já, di, + 'árulkodik' Vö. beköp, bemárt, judás, stréberkedik
fiatalka fn, j, di, 'alsóbb osztályos tanuló' Vö. csicska, fika, gólya, hurkaberci, kis tökös, kopasz, mikrosegg, seggdugesz, újonc
fickó fn, ol, á, 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, ficsúr, gádzsó, hím, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge
ficsúr fn, gú, á, x 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, gádzsó, hím, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge
filcsi fn, j, di, 'filozófia' Vö. filó, hegyibeszéd
filó fn, j, di, 'filozófia' Vö. filcsi, hegyibeszéd
filózás fn, ol, di, 'gondolkodás' Vö. agytekerés, agytorna
finánc fn, gú, di, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, diri, duce, fejes, góré, király, mufti, nagyfőnök, nagykutya, séf
fincsi mn, ol, di, 'finom' Vö. frenetikus, nyakcsöp pentő, isteni, kóser, okés, szupi, tök jó
finyó fn, gú, di, 'fiú' Vö. boj, faszi, hapi, kandúr, muki, pacák, srác
five fn, j, di, ... 'jeles' Vö. pityórka, remek, rükverc
flap fn, kö, di, + 'nyakkendő' Vö. díszmadzag, függöny zsinór, hurok, kötőfék, kultúrnyakörv, nyaktekerészeti mellfekvenc, póráz
fogpiszkáló fn, du, r, + 'női láb' Vö. alváz, bige, combi, csirkecomb, futómű, nyalóka, pipa, oszlop
frenetikus mn, tú, r, + 'finom' Vö. fincsi, nyakcsöppentő, isteni, kóser, okés, szupi, tök jó
fúró fn, gú, r, + 'egyes (elégtelen osztályzat)' Vö. dugó, fa, giliszta, kampobaszo, kanca, karó, peca
futómű fn, gú, di, + 'női láb' Vö. alváz, bige, combi, csirkecomb, fogpiszkáló, nyalóka, pipa, oszlop
főbe harap kif, du, di, x 'meghal' Vö. beadja a kulcsot, feldobja a talpát, kifing, kinyiffan, kinyúl, kipurcan, megdöglik, megmurdel, vége van, mint a botnak
függönyzsinór fn, gú, di, + 'nyakkendő' Vö. díszmadzag, flap, hurok, kötőfék, kultúrnyakörv, nyaktekerészeti mellfekvenc, póráz
füles fn, j, á, + 'pofon' Vö. bilux, csattanó, maflás, nyakas, pofic, tasli
G
gatyázás fn, ol, á, + 'verés' Vö. agyabugya, agyalás, arculatrendezés, boksz, bunyó, gyepálás, ismerkedés, ruha, ütlegelés
gatyó fn, j, di, 'nadrág' Vö. dzsiász, farmis, gatyóka, naci, szerkó
gatyóka fn, j, di, 'nadrág' Vö. dzsiász, farmis, gatyó, naci, szerkó
gádzsó fn, du, á, + 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, hím, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge
gáz van kif, tú, di, + 'baj, probléma' Vö. bibi, blama, böki, gixer, pittypotty, szivacs, szívás, zőr
gázsi fn, du, di, + 'pénz' Vö. csenta, dohány, guba, lé, mani, rongy, stex, suska, zsé', zsozsó, zsuga
gépágyú fn, tú, di, + 'segédeszköz dolgozatírásnál' Vö. ágyú, fegyver, fegyverkezési program, mankó, minchester, puska, sorozatlövő
gethes mn, gú, di, + 'beteg, megbetegszik' Vö. dögrováson van, lerobban, kidől, kidöglik, padlón van
giliszta fn, gú, di, + 'egyes' Vö. dugó, fa, fúró, kampo baszo, kanca, karó, peca
gimi fn, ol, á, 'ginázium' Vö. dzsimi
gittegylet fn, j, di, + 'szülői értekezlet' Vö. babazsúr, banzáj, buli, ökörkör, zsúr
gixer fn, kö, di, + 'baj, probléma' Vö. bibi, blama, böki, gáz van, pittypotty, szivacs, szívás, zőr
gólya fn, ol, di, + 'alsóbb osztályos, elsős' Vö. csicska, fiatalka, fika, hurkaberci, kis tökös, kopasz, mikrosegg, seggdugesz
gombócartúr fn, gú, di, + 'kövér' Vö. dagi, disznó, duci, hájbáj, hájmáj, hústorony, poci, pufi, teltkarcsú, vitamingolyó
góré fn, gú, á, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, diri, duce, fejes, finánc, király, mufti, nagyfőnök, nagykutya, séf
gönc fn, gú, di, + 'iskolaköpeny' Vö. cucc, cula, gúnya, kapca, kényszerzubbony, koszruha
görcsöl i, tú, á, + 'ideges' Vö. felmegy a pumpa, idegbeteg, majrézik, pipa, rágja a kefét, rájött a tízprec, zabos
görcsölés fn, tú, di, + 1. 'tanulás' Vö. gürc, gürizés, güzülés, hajtás, magolás, robot, tancsi, tancsizás 2. 'felelés előtti izgalom' Vö. berosálás, integrálás, izzadás, rágás, rezelés, rinya, rinyálás, rosálás, szarás
guba fn, gú, di, + 'pénz' Vö. csenta, dohány, gázsi, lé, mani, rongy, stex, suska, zsé', zsozsó, zsuga
gucher (guser)
fn, gú, di, 'nagon rossz tanuló' Vö. bunkó, dinnye, fafej, keménymag, recés, répa
gúnya fn, gú, di, + 'iskolaköpeny' Vö. cucc, cula, gönc, kapca, kényszerzubbony, koszruha
güzül i, gú, di, + 'minden órára felkészül' Vö. kombájn, pedálozik, stréberkedik
gürc fn, du, di, x 'tanulás' Vö. görcsölés, gürizés, güzülés, hajtás, magolás, robot, tancsi, tancsizás
gürizés fn, du, di, x 'tanulás' Vö. előző szócikk
güzülés fn, du, di, + 'tanulás' Vö. előző szócikk
GY
gyenge mn, ol, á, + 'unalmas' Vö. fárasztó, ócska, uncsi
H
háef fn, ol, di, 'házi feladat' Vö. höfö, lecsó
haj msz, j, di, 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, csüszi, hali, halihó, helo, pá, szasz, szia, szióka
hájbáj fn, du, di, x 'kövér' Vö. dagi, disznó, duci, gombóc artúr, hájmáj, hústorony, poci, pufi, teltkarcsú, vitamingolyó
májháj fn, du, di, x 'kövér' Vö. előző szócikk
hajtás fn, ol, á, + 'tanulás' Vö. görcsölés, gürc, gürizés, güzülés, magolás, robot, tancsi, tancsizás
hajszerkezet fn, gú, di, x 'haj' Vö. kóc, moha, séró, sörény
halazik i, gú, di, x 'nem szólal meg pl. feleléskor' Vö. agyilag zokni, berezel, bekrepál, kuka, kukázik, némalevente, pantimimezik, penget
hali msz, j, di, x 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, csüsz, haj, halihó, helo, pá, szasz, szia, szióka
haliho msz, j, di, x 'szervusz' Vö. előző szócikk
hantáz i, gú, di, x 'hazudik' Vö. adja a bankot, kamuzik, lódít, mesél, palira vesz, terel, szívat
hapi, hapsi fn, du, di, 'fiú, férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pasi, szivar, tag, ürge
harcsa fn, ol, di, + 'tornacipő' Vö. angolna, csuka, rotkó, tappancsoló, topánka, tesicipő
hasal i, gú, di, + 'megbukik' Vö. eltaccsol, elhúzzák, eltanyál, kilövi magát, marasztalják, meghúzzák
hátizsák fn, gú, di, + 'testvér' Vö. alkatrész, bratyó, tesisz, tesó, tesóka
hegybeszéd fn, gú, di, + 'filozófia' Vö. filcsi, filó
heló msz, ol, á, 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, csüszi, hali, halihó, pá, szasz, szia, szióka
hemü fn, ol, r, x 'szemüveg' Vö. duplaszem, hemüge, kukker, okuláré, pápaszem, szemüge, szódásüveg, üvegszem
hiánycikk fn, gú, di, + 'nincsen' Vö. nix, nuku, slussz
hím fn, ol, di, + 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hapi, hím, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge
homály fn, ol, di, 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó
hurkaberci fn, gú, r, + 'elsős, alsóbb osztályos' Vö. csicska, fiatalka, fika, gólya, kis tökös, kopasz, mikrosegg, seggdugesz, újonc
höfö fn, j, di, 'házi feladat' Vö. háef, lecsó
hústorony fn, tú, r, x 'kövér személy' Vö. dagi, disznó, duci, gombócartúr, hájbáj, hájmáj, poci, pufi, teltkarcsú, vitamingolyó
hülye fn, du, á, x 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó
hütyü fn, gú, di, x 'buta' Vö. előző szócikk
I, Í
idegorvos fn, tú, di, + 'mérges diák vagy tanár' Vö. dinamit, hólyag, idegzsába, méregzsák, pukkancs
idegzsába fn, tú, di, + 'mérges diák vagy tanár' Vö. előző szócikk
idióta fn, tú, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hülye, hütyü, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó
igás fn, gú, di, 'igazgató' Vö. diri, igi, izgató, marci, nagyfőnök
igi fn, ol, di, 'igazgató' Vö. diri, izgató úr, igás, nagyfőnök
imád i, tú, di, + 'szeret, kedvel' Vö. belerúg, bír, csíp, imád, jó nála, kamel, komál
ipserendszer fn, gú, di, x 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hapi, hím, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge
irci fn, j, di, 'irodalom' Vö. birodalom, népművelés, sokadalom
ismerkedés fn, gú, á, + 'verés, verekedés' Vö. agyabugya, agyalás, arculatrendezés, boksz, bunyó, gatyázás, ruha, ütlegelés
isteni mn, tú, á, + 'jó, finom' Vö. fincsi, frenetikus, nyálcsöppentő, kóser, okés, szupi, tök jó
izomdiszkó fn, j, di, x 'tornaterem' Vö. izzasztó, szogoda
izzadás fn, tú, di, + 'felelés' Vö. akasztás, hímzés, némajáték, nyaggatás, szívatás
izzasztó fn, gú, r, + 'tornaterem' Vö. izomdiszkó, szogoda
J
járóka fn, gú, di, + 'láb' Vö. csülök, nyúlvány, pata, piszkafa, tappancs, virgácsos
játékos fn, ol, di, + 'szerető' Vö. csípő, másodpilóta
jegybank fn, j, di, + 'ellenőrző' Vö. jegygyűjtő
jegygyűjtő fn, kö, di, + 'ellenőrző' Vö. jegybank
jelenés fn, ol, á, + 'randevú' Vö. randi
jó fej kif, ol, á, x 'kedvelt személy' Vö. aranypofa, ász
jól penget kif, gú, di, x 'nem szólal meg pl. feleléskor' Vö. agyilag zokni, bekrepál, berezel, halazik, kuka, kukázik, némalevente, pantomimezik, penget
judás fn, gú, di, + 'árulkodó személy' Vö. beköp, bemárt, benyom, fényesít, stréberkedik
K
kaja fn, ol, á, x 'étel, ennivaló' Vö. kajesz, táp, zaba; (ha leves) lé, létyó, lötty, tinta
kajesz fn, j, di, x 'étel, ennivaló' Vö. előző szócikk
kajál i, ol, á, x 'eszik' Vö. csócsál, kajeszol, makonyázik, tömi a búráját, tömi a fejét, zabál, zabrincsol
kajálda fn, ol, di, x 'menza' Vö. tápelosztó, zabálda
kajenol i, j, di, x 'eszik' Vö. csócsál, kajál, makonyázik, tömi a búráját, tömi a fejét, zabál, zabrincsol
kamel i, ol, di, x 'kedvel, szeret' Vö. belezúg, bír, csíp, imád, jó nála
kampobaszo fn, du, di, 'egyes' Vö. dugó, fa, fúró, giliszta, kanca, karó, peca, szeka
kamuzik i, ol, di, x 'hazudik' Vö. adja a bankot, hantáz, lódít, mesél, palira vesz, terel, szívat
kanca fn, gú, di, + 'egyes' Vö. dugó, fa, fúró, giliszta, kampobaszo, karó, peca, szeka
kandúr fn, du, di, + 'fiú' Vö. boj, faszi, finyú, hapsi, muki, pacák
kapaszkodó fn, kö, di, + 'súgás' Vö. elsősegély, kötél, mentőöv, szellő
kapca fn, gú, di, + 'köpeny' Vö. cucc, gönc, cula, gúnya, kényszerzubbony, koszruha
karó fn, ol, di, + 'egyes' Vö. dugó, fa, fúró, giliszta, kampobaszo, kanca, peca, szeka
karót kap kif, ol, di, x 'egyest kap' Vö. bedugózik, erdőt telepít, felkarózzák, pecázott, szekát kap
kaszinózik i, ol, á, + 'beszélget pl. óra alatt' Vö. dumál, dumcsizik, kommupofázik, tracsparti
katica fn, gú, di, 'katona' Vö. angyalbőr, baka, kopasz, surranós, svejk
kavar i, ol, di, + 'siet' Vö. kotor, megy, mint az állat, turbózik, szedi a belét
kekszparti fn, ol, di, x 'házi mulatság' Vö. banzáj, buli, összeröffenés
kemény mn, tú, di, + 'nehéz' Vö. batár, lókocsi, merci
keménymag fn, gú, r, + 'nagon rossz tanuló' Vö. bunkó, dinnye, recés, répa, sötét
keró fn, ol, di, 'kerékpár' Vö. bicaj, bringa, bringó, cajga, canga, drótkecske, vaskecske, zanga
kettes csapó kif, gú, di, + 'pótvizsga' Vö. csúzda, nagy visszatérés, tigrisbukfenc
kégli fn, gú, di, + 'tanterem' Vö. room
kényszerzubbony fn, tú, di, + 'köpeny' Vö. cucc, cula, gönc, gúnya, kapca, koszruha
kéz és lábtörést kif, j, di, x 'sok sikert' Vö. arass!, egy káddal!, egy kalappal!, egy Kárpátmedencével!, mindent bele!, a nagy szellem kísérjen utadon!
kibaltázik v.vel kif, ol, di, x 'kitol v.vel' Vö. átbassza az agyát, betesz neki, kicsesz vele, kitörpöl
kidöglik i, du, di, + 'megbetegszik' Vö. dögrováson van, kidől, lerobban, padlón van
kidől i, ol, di, + 'megbetegszik' Vö. előző szócikk
kiccs fn, j, di, x 'csengetés' Vö. csörgő, kics, kolomp
kicsesz v.vel i, j, di, x 'kitol v.vel' Vö. átbassza az agyát, betesz neki, kibaltázik v.vel, kitörpöl
kicsörrenő fn, ol, di, + 'csengetés' Vö. vö, csörgő, kics, kolomp
kifing i, du, di, x 'meghal' Vö. elpatkol, feldobja a talpát, főbe harap, kinyiffan, kinyúl, kipurcan, megdöglik, megmurdel, vége van, mint a botnak
kifekszik i, du, di, + 'elesik' Vö. eltaknyol, eltanyál, elvágódik, felnyalja a földet, hasal, megmihálylik, orrot lapít, taknyol
kilövi magát i, gú, di, + 'megbukik' Vö. eltaccsol, elhúzzák, eltanyál, marasztalják, meghúzzák
kínzás i, du, di, x 'meghal' Vö. beadja a kulcsot, elpatkol, feldobja a talpát, főbe harap, kifing, kinyúl, kipurcan, megdöglik, megmurdel, vége van, mint a botnak
kinyúl i, du, di, x 'meghal' Vö. beadja a kukcsot, elpatkol, feldobja a talpát, főbe harap, kifing, kinyiffan, kipurcan, megmihálylik, megmurdel, vége van, mint a botnak
kipurcan i, du, di, x 'meghal' Vö. előző szócikk
király 1. fn, tú, r, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, diri, duce, fejes, finánc, góré, mufti, nagyfőnök, nagykutya, séf; 2. mn, tú, r, + 'remek, kitűnő' Vö. baba, baró, binyu, klassz, kurva jó, oké, szupi
kiskőc fn, j, di, 'kisgyerek' Vö. dedós, kisköcsög, mit ugrász, pobafingó, pulya, takonypóc, totyi
kisköcsög fn, gú, di, + 'kisgyerek' Vö. előző szócikk
kisrobi fn, j, di, 'szünet' Vö. brake, tízperc
kis tökös fn, gú, di, + 'kisgyerek' Vö. dedós, kiskőc, kisköcsög, mitugrász, porbafingó, pulya, takonypóc, totyi
kitörpöl v.vel kif, j, di, x 'kitol v.vel' Vö. átbassza az agyát, betesz neki, kibaltázik v.vel, kicsesz v.vel
klotyó fn, du, di, x 'WC' Vö. budi, döntetlen, klozett, meg könnyebbülési körgugolda, setyó, slori
kóc fn, gú, di, 'haj' Vö. hajszerkezet, moha, séró, sörény
koksz fn, j, di, + 'uzsonna' Vö. táp, ozsonnya, uzsi
kolesz fn, j, di, 'kollégium' Vö. koli, kóter, menedék, zárda
koli fn, ol, di, 'kollégium' Vö. kolesz, kóter, menedék, zárda
kolomp fn, gú, di, + 'csengetés' Vö. csörgő, kics, kicsörrenő
komál i, ol, di, x 'kedvel, szeret' Vö. belezúg, bír, csíp, imád, jó nála, kamel
kombájn fn, du, di, + 'minden órára szorgalmasan készül' Vö. güzül, pedálozik, stréberkedik
kopasz 1. fn, gú, di, + 'katona' Vö. angyalbőr, baka, katica, surranós, svejk; 2. fn, gú, di, + 'alsóbb évfolyamos, elsős' Vö. csicska, fiatalka, fika, gólya, hurkaberci, kis tökös, mikrosegg, seggdugesz, újonc
koponya fn, ol, á, + 'személy' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, hapsi, ipserendszer, kan, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge
kóser mn, ol, di, 'jó, finom' Vö. fincsi, frenetikus, nyálcsöppentő, okés, szupi, tök jó
koszruha fn, gú, r, + 'köpeny' Vö. cucc, cula, gönc, gúnya, kapca, kényszerzubbony
kóter fn, gú, r, 'kollégium' Vö. koli, kolesz, menedék, zárda
kotnyeles mn, gú, á, x 'fontoskodó személy' Vö. buzgó mócsing, púposkodó, stréber
kotor i, gú, di, + 'siet' Vö. kavar, megy, mint az állat, turbózik, szedi a belét
kottakata fn, gú, r, x 'énektanárnő' Vö. köpöcici, zenenyanya
köcsög fn, du, di, + 'nagyon rossz tanuló' Vö. bunkó, dinnye, fafej, keménymag, recés, répa, sötét
köp i, du, di, + 'elárul' Vö. beköp, bemárt, fényesít, judás, benyom, stréberkedik
köpöcici fn, gú, di, x 'énektanárnő' Vö. kottakata, zenenyanya
kötőfék fn, gú, di, + 'nyakkendő' Vö. díszmadzag, flap, függöny zsinór, hurok, kultúrnyakörv, nyaktekerészeti mellfekvenc, póráz
krapek fn, gú, di, x 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, hapi, ipserendszer, kan, koponya, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge
kuka fn, gú, di, + 'nem szólal meg' Vö. agyilag zokni, bekrepál, berezel, halazik, kukázik, némalevente, pantomimezik, penget
kukkancsol i, já, di, 'les' Vö. purkázik
kupi fn, gú, di, x 'szertár' Vö. kupleráj, lomkamra
kupleráj fn, gú, di, + 'szertár' Vö. kupi, lomkamra
kurva jó kif, du, di, x 'jó, finom' Vö. baba, baró, bingó, király, oké, szupi
L
lapít i, gú, di, + 'nem szólal meg pl. feleléskor' Vö. agyilag zokni, bekrepált, berezelt, halazik, kuka, kukázik, némalevente, pantomimezik, penget
lé 1. fn, gú, di, + 'pénz' Vö. csenta, dohány, gázsi, guba, mani, rongy, stex, suska, zsé', zsozsó, zsuga 2. fn, ol, di, + 'mellébeszélés' Vö. mese, rizsa, odaduma, terelés 3. fn, gú, di, 'leves' Vö. létyó, lötty
lebasz i, du, di, x 'megszid valakit' Vö. lehord, leszól, letol
léc fn, ol, di, + 'vonalzó' Vö. Sandokan kard
lecsó fn, gú, di, + 'házi feladat' Vö. háef, höfö
lehord i, tú, á, + 'megszid valakit' Vö. lebasz, leszól, letol
lemegy rézsútba kif, j, di, x 'les, leskelődik' Vö. kukkancsol, puskázik
lerobban i, gú, di, + 'megbetegszik' Vö. dögrováson van, gethes, kidöglik, kidől, padlón van
leszól i, ol, á, + 'megszid valakit' Vö. lebasz, lehord, letol
letol i, gú, á, + 'megszid' Vö. lebasz, lehord, leszól
létyó fn, gú, di, 'leves' Vö. lé, lötty
locsifecsi mn, ol, á, x 'sokat beszél' Vö. dumaláda, szövegláda
lódít i, ol, á, x 'hazudik' Vö. adja a bankot, hantás, kamuzik, mesél, palira vesz, terel, szívat
lóg i, gú, á, x 'hiányzás' Vö. nyaral, szimulál, táppénzen van
lókocsi mn, j, r, + 'nehéz' Vö. dögnehéz, kemény, merci, ólmos, pokoli
lomkamra fn, tú, di, + 'szertár' Vö. kupi, kupleráj
lovagol kif, ol, di, + 'egyest kap' Vö. bedugózik, erdőt telepít, fásít, karót kap, pecázik, szekát kap
lötyög i, j, di, + 'táncol' Vö. brékel, denszel, dizsizik, csörög, popózik, rappel, ráng, rázza a rongyot, rütyőzik
luxusjármű fn, gú, r, + 'tanárnő' Vö. miss, ribonómia, tancsi, tantó néni
M
macerál i, ol, á, x 'piszkál' Vö. baszkurál, baszogat, birgentyőz, bizgerél, cikiz, cseszeget, hergel, maszikál, molesztál, motoszkál, szekál
maflás fn, j, di, x 'pofon' Vö. bilux, csattanó, füles, nyakas, pofic, tasli
magol i, ol, á, + 'megtanulja a leckét' Vö. behajtja, bemagolja, beseggeli, bevágja, bevasalja
majrézik i, j, di, 'fél' Vö. beszarik, cidrizik, betojik, rinyál
makonyázik i, j, di, x 'eszik' Vö. csócsál, kajál, kajeszol, tömi a búráját, tömi a fejét, zabál, zabincsol
mamus fn, j, di, 'anya' Vö. mutter
mani fn, ol, di, ... 'pénz' Vö. csenta, dohány, gázsi, guba, lé, rongy, stex, suska, zsé', zsoszo
mankó fn, j, di, + 'segédeszköz a dolgozatnál' Vö. ágyú, fegyver, fegyverkezésiprogram, gépágyú, minchester, puska, sorozatlövő
manus fn, gú, á, x 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, hapi, ipserendszer, kan, koponya, krapek, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge
marasztalják i, ke, di, + 'megbukik' Vö. eltaccsol, eltanyál, elhúzzák, hasal, kilövi magát, meghúzzák
marci fn, j, r, + 'igazgató' Vö. diri, igás, igi, izgató úr, nagyfőnök
második felvonás kif, ol, di, + 'bukás' Vö. bukta, exportból visszamaradt, tigrisbukfenc
másodpilóta fn, j, di, + 'szerető' Vö. csípő, játékos
massza fn, j, di, + 'figyelmet elterelő beszéd' Vö. dumarendszer, lé, mellézönge, rizsa
matek fn, kö, di, 'matematika' Vö. matyematyika
matyematyika fn, j, di, 'matematika' Vö. matek
megagyal i, ol, di, + 'verekedik' Vö. elgyepál, padlót fog, zakót kap
megdöglik i, du, di, x 'meghal' Vö. beadja a kulcsot, elpatkol, feldobja a talpát, főbe harap, kifing, kinyiffan, kinyúl, kipurcan, megmurdel, vége van, mint a botnak
meghúzzák i, kö, á, + 'megbukik' Vö. eltaccsol, elhúzzák, eltanyál, hasal, marasztalják, kilövi magát
megmihálylik i, j, di, x 'elesik' Vö. eltaknyol, eltanyál, elvágódik, felnyalja a földet, elhasal, kifekszik, orrot lapít, taknyol
megmurdel i, j, di, x 'meghal' Vö. beadja a kulcsot, elpatkol, feldobja a talpát, főbe harap, kifing, kinyiffan, kinyúl, kipurcan, megdöglik, vége van, mint a botnak
megy, mint az állat kif, tú, di, x 'siet' Vö. kavar, kotor, turbózik, szedi a belét
melák fn, gú, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hülye, hütyü, idióta, köcsög, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó
mélázik i, ol, di, x ' nem figyel pl. óra alatt' Vö. amőbázik, alszik, bambul, bambáz, el van, élvezkedik, vegetál
mellédumcsi fn, gú, di, x 'figyelmet elterelő beszéd' Vö. dumarendszer, lé, massza, mellézönge, pótduma, rizsa
mellézönge fn, gú, r, x 'figyelmet elterelő beszéd' Vö. előző szócikk
menedék fn, tú, di, + 'kollégium' Vö. kolesz, koli, kóter, zárda
mentőöv fn, tú, di, + 'súgás' Vö. elsősegély, kapaszkodó, kötél, szellő
merci fn, tú, di, + 'nehéz' Vö. batár, dögnehéz, kemény, lókocsi, ólmos, pokoli
mese fn, ol, di, + 'mellébeszélés' Vö. lé, rizsa, odaduma, terelés
mesél i, ol, á, + 'hazudik' Vö. adja a bankot, hantáz, kamuzik, lódít, palira vesz, terel, szívat
mikrosegg fn, j, di, x 'alsóbb osztályos, elsős' Vö. csicska, fiatalka, fika, gólya, hurkaberci, kis tökös, kopasz, seggdugesz, újonc
minchester fn, j, di, 'segédeszköz dolgozatnál' Vö. ágyú, fegyver, fegyverkezésiprogram, gépágyú, mankó, puska, sorozatlövő
mindent bele! kif, kö, di, x 'sok sikert' Vö. arass!, egy káddal!, egy kalappal!, egy Kárpátmedencével!, a nagy szellem kísérjen utadon!
miss fn, ke, di, 'tanárnő' Vö. luxusjármű, riboszómia, tancsi, tantó néni
mitugrász fn, j, di, x 'kisgyerek' Vö. dedós, kiskőc, kisköcsög, porbafingó, pulya, takonypóc, totyi
mócsing fn, du, di, + 'fontoskodó személy' Vö. buzgó mócsing, kotnyeles, púposkodó, stréber
moha fn, j, di, + 'haj' Vö. hajszerkezet, kóc, séró, sörény
molesztál i, ol, á, x 'piszkál' Vö. baszkurál, baszogat, birgentyőz, bizgerél, cikiz, cseszeget, hergel, macerál, maszikál, motoszkál, szekál
motoszkál i, j, di, + 'piszkál' Vö. előző szócikk
motyó fn, ol, di, + 'táska' Vö. dipó, dög, szatyi
muff fn, gú, di, + 'nő' Vö. anyag, bőr, csaj, csajszi, nőci
mufti fn, j, di, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, diri, duce, fejes, finánc, góré, király, nagyfőnök, nagykutya, séf
muki fn, j, di, x 'fiú' Vö. boj, faszi, finyú, hapsi, kandúr, pacák, srác
muksó fn, gú, di, x 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, hapi, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, pali, pari, szivar, tag, ürge
N
naci fn, j, di, 'nadrág' Vö. dzsiász, farmis, gatyó, gatyóka, szerkó
nagyfőnök 1. fn, gú, di, + 'igazgató' Vö. diri, igás, igi, izgató úr, marci 2. fn, ol, á, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, duce, fejes, finánc, góré, király, mufti, nagykutya
nagykutya fn, du, di, 'vezető állást betöltő személy' Vö. előző szócikk
(a) nagy szellem kísérjen utadon kif, j, di, x 'sok sikert' Vö. arass!, egy káddal!, egy kalappal!, egy Kárpátmedencével!, mindent bele!
(a) nagy visszatérés kif, j, di, + 'pótvizsga' Vö. csúzda, kettes csapó, tigrisbukfenc
neandertal fn, du, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó
némalevente kif, j, di, + 'nem szólal meg pl. feleléskor' Vö. agyilag zokni, bekrepált, berezelt, halazik, kuka, pantomimezik, penget
némajáték fn, j, di, + 'felelés' Vö. akasztás, izzadás, kínzás, nyaggatás, szívatás
nemző fn, j, di, + 'szülő' Vö. ős öregek
népművelés fn, gú, di, + 'irodalom' Vö. birodalom, irci, rohadalom
nix fn, j, di, 'nincsen' Vö. hiánycikk, nuku, slussz
nőci fn, j, di, 'nő' Vö. anyag, bőr, csaj, csajszi, muff
nuku fn, ol, di, 'nincsen' Vö. hiánycikk, nix, slussz
NY
nyaggatás fn, gú, di, + 'felelés' Vö. akasztás, izzadás, kínzás, némajáték, szívatás
nyaktekerészeti mellfekvenc fn, j, r, x 'nyakkendő' Vö. díszmadzag, flap, függöny zsinór, hurok, kötőfék, kultúrnyakörv, póráz
nyálas a füle kif, gú, di, x 'örül' Vö. odáig van, röhög a mája, virul
nyalis mn, gú, di, x 'fontoskodó diák' Vö. buzgó mócsing, kotnyeles, mócsing, púposkodó, stréber
nyalizik i, gú, á, x 'hízeleg' Vö. bedolgozza magát, benyalja magát, dorombol, pedálozik, simul
nyalóka fn, gú, r, + 'női láb' Vö. alváz, bige, combi, csirkecomb, fogpiszkáló, futómű, pipa, oszlop
nyálcsöppentő mn, j, di, x 'finom, jó' Vö. fincsi, frenetikus, isteni, kóser, okés, szupi, tök jó
nyelvlecke fn, j, di, + 'csók' Vö. cupi, cupp, pusszantyú, smaci
nyomi 1. fn, gú, di, 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó 2. fn, gú, di, 'nyomorék' Vö. balek, balfácán, balfék, béna, böte, fasz, fazon, faszfej, nyomorék, pancser, pöcs, seggfej
nyomorék mn, du, di, + 'szerencsétlen' Vö. előző (2.) szócikk
nyúlvány fn, du, r, + 'láb' Vö. csülök, járóka, pata, piszkafa, tappancs, virgácsok
O, Ó
odaduma fn, gú, di, x 'mellébeszélés' Vö. mese, lé, rizsa
odáig van kif, kö, á, x 'örül' Vö. nyálas a füle, röhög a mája, virul
ócska mn, gú, di, + 'unalmas' Vö. fárasztó, gyenge, uncsi
ofic fn, j, di, 'osztályfőnöl' Vö. ofő, ufó
oké fn, j, di, + 'remek' Vö. baba, baró, binyó, király, kurva jó, szupi
okés fn, j, di, + 'finom, jó' Vö. fincs, frenetikus, nyálcsöppentő, isteni, kóser, szupi, tök jó
okuláré fn, j, di, + 'szemüveg' Vö. duplaszem, hemü, hemüge, kukker, pápaszem, szemüge, szódás, üveg, üvegszem
oltári mn, tú, di, x 'kitűnő' Vö. adu, állati, buli, fasza, klassz
ólmos mn, du, di, + 'nehéz' Vö. batár, dögnehéz, kemény, lókocsi, merci, pokoli
orrot lapít kif, j, r, x 'elesik' Vö. eltaknyol, eltanyál, elvágódik, felnyalja a földet, hasal, kifekszik, megmihálylik, taknyol
oszlop fn, gú, r, + 'női láb' Vö. alváz, bige, combi, csirkecomb, fogpiszkáló, futómű, nyalóka, pipa
ozsonnya fn, gú, di, Vö. koksz, táp, uzsi
Ö, ő
ökörkör fn, du, di, x 'szülői értekezlet' Vö. babazsúr, gittegylet, zsúr
ős fn, du, di, + 'szülő' Vö. nemző, öreg
összeröffenés fn, du, di, x 'házi mulatság' Vö. banzáj, buli, kekszparti
P
pacák fn, du, di, x 'fiú, férfi' Vö. boj, faszi, finyú, hapsi, kandúr, muki, srác
padlót fog kif, ol, r, x 'verekedik' Vö. elgyepál, megagyal, zakót kap
pali fn, gú, di, + 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, hapi, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pari, szivar, tag, ürge
palira vesz kif, ol, á, x 'hazudik' Vö. adja a bankot, hantáz, kamuzik, lódít, mesél, terel, szívat
pancser fn, du, di, x 'szerencsétlen' Vö. balek, balfácán, balfék, bamba, béna, böte, fasz, faszari, faszfej, nyomi, nyomorék, pöcs, seggfej
pantomimezik i, gú, di, + 'nem szólal meg pl. feleléskor' Vö. agyilag zokni, bekrepál, berezel, halazik, kuka, némalevente, penget
papucs fn, ke, di, 'apa' Vö. tata
pata fn, du, di, + 'lőb' Vö. csülök, járóka, nyúlvány, piszkafa, tappancs, virgácsok
pá msz, ke, di, x 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, csüsz, haj, hali, halihó, helo, szia, szióka
pápaszem fn, ol, di, + 'szemüveg' Vö. duplaszem, hemü, hemüge, kukker, okuláré, szemüge, szódásüveg, üvegszem
peca fn, gú, di, + 'egyes osztályzat' Vö. dugó, fa, fúró, giliszta, kampobaszo, kanca, karó
pedálozik 1. i, gú, di, + 'hízeleg' Vö. bedolgozza magát, benyalja magát, dorombol, nyalizik, simul 2. i, gú, di, + 'minden órára szorgalmasan készül' Vö. güzül, kombájn, stréberkedik
penget i, gó, di, + 'nem szólal meg pl. feleléskor' Vö. agyilag zokni, bekrepál, berezel, halazik, kuka, némalevente, pantomimezik
picsa fn, du, di, + 'lényegtelen dolog' Vö. blabla, fika, piti
pipa 1. fn, gú, di, + 'mői láb' Vö. alváz, bige, combi, csirkecomb, fogpiszkáló, futómű, nyalóka, oszlop 2. mn, gú, di, + 'ideges' Vö. felmegy a pumpa, görcsöl, idegbajos, majrézik, rágja a kefét, rájött a tízperc, zabos
piskóta mn, j, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó
piszkafa fn, du, di, + 'láb' Vö. csülök, járóka, nyúlvány, pata, tappancs, virgácsok
piti mn, j, di, x 'lényegtelen dolog' Vö. blabla, fika, picsa
pittypotty fn, j, r, x 'baj, probléma' Vö. bibi, blama, böki, gáz van, gixer, szivacs, szívás
pityóka fn, j, r, 'ötös osztályzat' Vö. five, remek, rükverc
poci mn, ol, di, 'kövér' Vö. dagi, disznó, duci, gombócartúr, hájbáj, májbáj, hústorony, pufi, teltkarcsú, vitamingolyó
pofic fn, j, di, 'pofon' Vö. bilux, csattanó, füles, nyakas, tasli
popózik i, j, di, x 'táncol' Vö. brékel, denszel, dizsizik, csörög, lötyög, ráng, rappel, rázza a rongyot, rütyőzik
pokoli mn, tú, di, + 'nehéz' Vö. batár, dögnehéz, kemény, lókocsi, merci, ólmos
poloska fn, j, di, + 'hiba' Vö. baki
porbafingó fn, gú, r, x 'kisgyerek' Vö. dedós, kiskőc, kisköcsög, mitugrász, pulya, takonypóc, totyi
pufi mn, gú, di, x 'kövér' Vö. dagi, disznó, duci, gombócartúr, hájbáj, hájmáj, hústorony, teltkarcsú, vitamingolyó
pukkancs fn, j, r, x 'mérges diák vagy tanár' Vö. dinamit, idegroncs, idegzsába, méregzsák, hólyag
pulya fn, ke, di, x 'kisgyerek' Vö. dedós, kiskőc, kisköcsög, mitugrász, porbafingó, takonypóc, totyi
púposkodó mn, gú, di, x 'fontoskodó' Vö. buzgó mócsing, kotnyeles, mócsing, stréber
puska fn, kö, di, + 'segédeszköz dolgozatnál' Vö. ágyú, fegyver, fegyverkezésiprogram, gépágyú, mankó, minchester, sorozatlövő
puskázik i, ol, á, x 'les' Vö. kukkancsol
pusszantyú fn, ke, di, x 'csók' Vö. cupi, cupp, nyelvlecke, smaci
R
racsesz fn, j, di, 'radír' Vö. dörzsi, racska, radicsek
racska fn, j, di, 'radír' Vö. dörzsi, racsesz, radicsek
radicsek fn, j, di, 'radír' Vö. dörzsi, racsesz, racsko
rágás fn, du, di, + 'felelés előtti izgalom' Vö. integrálás, izzadás, rezelés, rinyálás, rinya, rosálás, szarás
rágja a kefét kif, du, di, x 'ideges' Vö. felmegy a pumpa, görcsöl, idegbeteg, majrézik, pipa, rájött a tízperc, zabos
rájött a tízperc kif, ol, di, x 'ideges' Vö. előző szócikk
ráng i, gú, di, + 'táncol' Vö. brékel, denszel, dizsizik, csörög, lötyög, popózik, rappel, rázza a rongyot
rappel i, ol, di, 'táncol' Vö. előző szócikk
recés fn, gú, r, + 'nagyon rossz tanuló' Vö. bunkó, dinnye, fafej, keménymag, répa, sötét
répa fn, gú, di, + 'nagyon rossz tanuló' Vö. előző szócikk
remek fn, tú, di, + 'jeles osztályzat' Vö. five, pityóka
retyó fn, du, di, x 'WC' Vö. budi, döntetlen, klotyó, klozett, megkönnyebbülési körgugolda, slozi
ribonómia fn, du, di, + 'tanárnő' Vö. luxusjármű, miss, tancsi, tantó néni
rinya fn, gú, di, x 'felelés előtti izgalom' Vö. görcsölés, integrálás, izzadás, rágás, rezelés, rinyálás, rosálás, szarás
rinyál i, gú, di, x 'fél' Vö. betojik, cidrizik, majrézik
rinyálás fn, gú, di, x 'felelés előtti izgalom' Vö. előző szócikk
rizibizi fn, j, di, 'bizonyítvány' Vö. bizi
rizsa fn, ol, di, + 'mellébeszélés' Vö. lé, mese, odaduma
robot fn, tú, di, + 'tanulás' Vö. görcsölés, gürc, gürizés, güzülés, hajtás, magolás, robot, tancsi, tancsizás
rohadalom fn, du, r, 'irodalom' Vö. irci, népművelés
rongy fn, gú, di, + '100 Ft(os)' Vö. csenta, dohány, gázsi, guba, lé, mani, stex, suska, zsé', zsozsó
ropi fn, j, r, + 'ceruza' Vö. cera, cerka
rosálás fn, gú, di, x 'felelés előtti izgalom' Vö. integrálás, izzadás, rágás, rezelés, rinya, rinyálás, szarás
rothó fn, j, di, 'tornacipő' Vö. angolna, csuka, harcsa, tappancsoló, topanka, tesicipő
röhög a mája; kif, kö, di, 'örül' Vö. nyálas a füle, odáig van, virul
röpi fn, ol, di, 'röpdolgozat' Vö. cetli, doga, dolcsi, röppentyő, számadás
röppentyő fn, j, di, 'röpdolgozat' Vö. cetli, doga, dolcsi, számadás
ruha fn, ol, di, + 'verés, verekedés' Vö. agyabugya, agyalás, arculatrendezés, boksz, bunyó, gatyázás, ismerkedés, ütlegelés
rükverc fn, j, di, + 'jeles osztályzat' Vö. five, remek, pityóka
rütyőzik i, j, di, x 'táncol' Vö. brékel, denszel, dizsizik, csörög, lötyög, ráng, rappel, rázza a rongyot
S
Sandokan kard kif, j, r, + 'vonalzó' Vö. léc
séf fn, gú, r, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, diri, duce, fejes, finánc, góré, király, mufti, nagyfőnök, nagykutya
segg fn, du, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó
seggdugesz fn, du, di, x 'alsóbb osztályos tanuló' Vö. csicska, fiatalka, fika, gólya, hurkaberci, kis tökös, kopasz, mikrosegg, újonc
seggfej fn, du, di, x 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, sötét, tahó, tapló, tökfej, tuskó
séró fn, j, di, 'haj' Vö. hajszerkezet, kóc, moha, sörény
simul i, ol, di, + 'hízeleg' Vö. bedolgozza magát, benyalja magát, dorombol, nyalizik, pedálozik
smaci fn, ol, di, x 'csók' Vö. cupi, cupp, nyelvlecke, pusszantyú
sörény fn, gú, di, + 'haj' Vö. hajszerkezet, kóc, moha, séró
sötét 1. fn, gú, di, + 'nagyon rossz tanuló' Vö. bunkó, dinnye, keménymag, recés, répa 2. mn, gú, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idiőta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó
srác fn, ol, di, x 'fiú' Vö. boj, faszi, finyú, hapsi, kandúr, muki, pacák
stex fn, gú, di, x 'pénz' Vö. csenta, dohány, gázsi, guba, lé, mani, rongy, suska, zsé', zsozsó
stréber fn, gú, di, x 'törtető, fontoskodó diák' Vö. buzgó mócsing, kotnyeles, nyalis, nyalizó, mócsing, púposkodó
svejk fn, gú, di, + 'katona' Vö. angyalbőr, baka, katica, kopasz, surranós
svinglizik i, gú, di, x 'csal' Vö. érvényesül
sulaj fn, j, di, 'iskola' Vö. suli, sulic
suli fn, j, di, 'iskola' Vö. sulaj, sulic
sulic fn, j, di, 'iskola' Vö. sulaj, suli
surranós fn, ol, di, + 'katona' Vö. angyalbőr, baka, katica, kopasz, svejk
suska fn, gú, di, x 'pénz' Vö. csenta, dohány, gázsi, guba, lé, mani, rongy, stex, zsé', zsozsó, zsuga
suttyó mn, gú, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, tahó, tapló, tökfej, tuskó
süket duma kif, du, di, x 'mellébeszélés' Vö. lé, mese, rizsa, odaduma
SZ
szakfütyi fn, j, di, 'szakfelügyelő' Vö. szaki, szakőr
szaki fn, j, di, 'szakfelügyelő' Vö. szakfütyi, szakőr
szakőr fn, j, di, 'szakfelügyelő' Vö. szakfütyi, szaki
szarás fn, du, di, + 'felelés előtti izgalom' Vö. berosálás, integrálás, izzadás, rágás, rezelés, rinyálás, rosálás
szasz msz, j, di, 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, csüsz, haj, hali, halihó, helo, pá, szia, szióka
szatyi fn, j, ,di, 'táska' Vö. dipó, dög, motyó, tanszütyő, zsák
szedi a belét kif, du, di, x 'siet' Vö. kavar, kotor, megy, mint az állat, turbózik
szeka fn, gú, di, x 'egyes' Vö. dugó, fa, fúró, giliszta, kampobaszo, kanca, karó, peca
szellő fn, gú, di, + 'súgás' Vö. elsősegély, kapaszkodó, kötél, mentőöv
szemüge fn, gú, di, 'szemüveg' Vö. duplaszem, hemü, hemüge, kukker, okuláré, pápaszem, szemüge, szódásüveg
szia msz, ol, di, x 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, csüsz, haj, hali, halihó, heló, pá, szasz
szióka msz, ke, di, x 'szervusz' Vö. előző szócikk
szimulál i, tú, di, + 'hiányzik' Vö. lóg, nyaral, táppénzen van
szimpi mn, j, di, 'szimpatikus' Vö. tök jó
szivacs fn, j, di, 'baj, probléma' Vö. bibi, blama, böki, gáz van, gixer, pittypotty, szívás, zőr
szívás fn, du, di, + 'baj, probléma' Vö. előző szócikk
szivar fn, gú, di, + 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, hapi, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, tag, ürge
szívat i, gú, di, + 'hazudik' Vö. adja a bankot, hantáz, kamuzik, lódít, mesél, palira vesz, terel
szívatás fn, tú, di, + 'felelés' Vö. akasztás, izzadás, kínzás, némajáték, nyaggatás
szkafander fn, j, di, + 'egyenruha' Vö. cső, díszmagyar, egyenszerkó
szódásüveg fn, du, di, + 'szemüveg' Vö. duplaszem, hemü, hemüge, kukker, okuláré, pápaszem, szemüge, üvegszem
szómenése van kif, j, di, x 'sokat beszél' Vö. dumaláda, locsifecsi, szövegláda
szupi mn, j, di, 'jó, finom' Vö. fincsi, frenetikus, isteni, nyálcsöppentő, kóser, okés, tök jó
T
tag fn, kö, di, + 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hapi, hím, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, ürge
tahó fn, du, di, + 'buta személy' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, tapló, tökfej, tuskó
taknyol i, du, di, + 'elesik' Vö. eltaknyol, eltanyál, elvágódik, felnyalja a földet, hasal, megmihálylik, orrot lapít
takonypóc fn, gú, di, x 'kisgyerek' Vö. dedós, kisköcsög, mitugrász, porbafingó, pulya, totyi
taliga fn, gú, di, + 'autó' Vö. aszfaltbuborék, járgány
tancsi fn, j, di, 'tanárnő' Vö. luxusjármű, miss, ribonómia, tantó néni
tanszütyő fn, j, di, x 'táska' Vö. dipó, dög, motyó, szatyi, zsák
táp fn, du, di, + 'étel, ennivaló' Vö. kaja, kajesz, zaba
tápelosztó fn, du, di, x 'menza' Vö. kajálda, zabálda
tapír fn, gú, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, tahó, tapló, tökfej, tuskó
tapló fn, du, di, + 'buta' Vö. előző szócikk
tappancs fn, gú, di, + 'láb' Vö. csülök, járóka, nyúlvány, pata, piszkafa, virgácsok
tappancsoló fn, gú, di, x 'tornacipő' Vö. angolna, csuka, harcsa, rotkó, topánka, tesicipő
táppénzen van kif, gú, di, + 'hiányzik' Vö. lóg, nyaral, szimulál
tasli fn, ol, á, x 'pofon' Vö. bitux, csattanó, füles, maflás, pofic
tata fn, gú, di, 'apa' 'öregember' Vö. öreg, papucs
terel i, ol, di, + 'hazudik' Vö. adja a bankot, hantáz, kamuzik, lódít, mesél, palira vesz
terelés fn, ol, di, + 'mellébeszélés' Vö. mese, lé, rizsa, odaduma
tesicipő fn, j, di, 'tornacipő' Vö. angolna, csuka, harcsa, rotkó, tappancsoló, topánka
tesó fn, j, di, 'testvér' Vö. alkatrész, bratyó, hátizsák, tesóka
tesóka fn, ke, di, 'testvér' Vö. előző szócikk
tigrisbukfenc fn, gú, di, + 'pótvizsga' Vö. csúzda, a nagy kettes csapó, visszatérés
tintahal fn, j, di, + 'golyóstoll'
tízperc fn, ol, di, + 'szünet' Vö. brake, kicsobi
topánka fn, j, di, + 'tornacipő' Vö. angolna, csuka, harcsa, rotkó, tappancsoló
totyi fn, gú, di, 'kisgyerek' Vö. dedós, kiskőc, kisköcsög, mitugrász, porbafingó, pulya, takonypóc
töresz fn, j, di, 'történelem' Vö. töresz
töri fn, ol, di, 'történelem' Vö. töresz
tökfej fn, gú, á, x 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, tahó, tapír, tapló, tuskó
tök jó kif, j, á, x 'szimpatikus' Vö. szimpi
tömi a búráját kif, j, di, x 'eszik' Vö. csócsál, kajál, kajeszol, makonyázik, tömi a fejét, zabál, zabincsol
tömi a fejét kif, gú, di, x 'eszik' Vö. előző szócikk
tracsparti fn, gú, á, x 'beszélgetés pl. óra alatt' Vö. dumál, dumcsizik, kaszinózik, kommunikál, trécsel
tragacs fn, gú, di, + 'autó' Vö. aszfaltbuborék, járgány, taliga
trécsel i, ol, di, + 'beszélget az óra alatt' Vö. dumál, dumcsizik, kaszinózik, kommunikál, tracsparti
trojka fn, j, di + 'közepes osztályzat' Vö. feles, hárem
turbózik i, j, di, x 'siet' Vö. kavar, kotor, megy, mint az állat; szedi a belét
tuskó fn, du, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, tahó, tapír, tapló
tüdőropi fn, j, di, x 'cigaretta' Vö. bagó, bőzrúd
U, Ú
ufo fn, j, di, 'osztályfőnök' Vö. oszi, ofic
újonc fn, gú, r, + 'alsóbb osztályos, elsős' Vö. csicska, fiatalka, fika, gólya, hurkaberci, kis tökös, kopasz, mikrosegg, seggdugesz
uncsi mn, j, di, 'unalmas' Vö. fárasztó, gyenge, ócska
uniformis fn, ol, di, 'egyenruha' Vö. cső, díszmagyar, egyenszerkó, szkafander
uzsi fn, j, di, 'uzsonna' Vö. koksz, táp, ozsonnya
Ü, ő
ürge fn, du, di, + 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hapi, hím, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar
üvegszem fn, gú, r, + 'szemüveg' Vö. duplaszem, hemü, hemüge, kukker, okuláré, pápaszem, szemüge, szódásüveg
V
vaskecske fn, gú, di, x 'kerékpár' Vö. bicaj, bringa, bringó, cajga, canga, drótkecske, keró
vége van, mint a botnak kif, gú, di, x 'meghal' Vö. beadja a kulcsot, elpatkol, feldobja a talpát, főbe harap, kifing, kinyiffan, kinyúl, kipurcan, megdöglik, megmurdel
virgács(ok) fn, gú, r, + 'láb' Vö. csülök, járóka, nyúlvány, pata, piszkafa, tappancs
vitamingolyó fn, du, di, + 'kövér' Vö. dagi, disznó, duci, gombócartúr, poci, pufi
vágja a témát kif, ol, di, x 'pl megtanulja a leckét' Vö. bemagolja, behajtja, beseggeli, bevasalja, bevágja a leckét
Z
zabál i, du, di, x 'eszik' Vö. csócsál, kajál, kajeszol, makonyázik, tömi a búráját, tömi a fejét, zabrincsol
zabrincsol i, gú, di, x 'eszik' Vö. előző szócikk
zabos mn, du, di, + 'ideges' Vö. felmegy a pumpa, görcsöl, idegbajos, majrézik, pipa, rágja a kefét, rájött a tízperc
zárda fn, tú, r, + 'kollégium' Vö. kolesz, koli, kóter, menedék
zakót kap kif, gú, di, x 'verekedik, verik' Vö. elgyepálják, megagyalják, padlót fog
ZS
zsák fn, gú, di, + 'táska' Vö. dipó, dög, motyó, tanszütyő
,zsé' fn, j, di, x 'pénz' Vö. csenta, dohány, gázsi, guba, lé, mani, rongy, stex, suska, zsozsó, zsuga
zsozsó fn, gú, di, x 'pénz' Vö. előző szócikk
zsuga fn, gú, di, + 'pénz' Vö. előző szócikk
zsúr fn, gú, di, + 'szülői értekezlet' Vö. babazsúr, bambi, gittegylet, ökörkör