Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból
Az alábbi mutatvány a készülõ korai ómagyar kori helynévtörténeti adattárból (HA.) való. (Lásd az évkönyv 43-52. oldalait!) A következõkben ennek legfontosabb szerkesztési elveit foglaljuk össze.
1. A HA. tartalma
A HA. jelenlegi formájában tartalmazza GYÖRFFY GYÖRGY, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza c. mûvének (Gy. 1--3.) minden nem településnévi helynévi adatát. Településnévnek azt tekintjük, amit GYÖRFFY a megyék fejezetein belül önálló vagy utaló szócikkel felvesz betûrendes listájába (ennek megfelelõen településnévnek tekintjük pl. a várneveket is). A településnevekkel alakilag megegyezõ, de eltérõ denotátummal rendelkezõ helyneveket azonban tartalmazza a HA. A megyeneveket -- egyetlen kivételként -- nem vesszük fel adataink közé.
A helyneveket -- követve GYÖRFFY módszerét -- megyénként elkülönítve tárgyaljuk. Azoknak a denotátumoknak a nevét, amelyek több megyére is kiterjednek (pl. folyók, hegységek, tájegységek megnevezései), GYÖRFFY adatelrendezésének megfelelõen minden megyénél külön vesszük fel. Ha egy megye anyagában valamilyen oknál fogva olyan adatokat említ, amelyek egyértelmûen más megyébe tartoznak (pl. a borsodi Sajó Abaúj vm. anyagában), azokat a megfelelõ megyénél vesszük figyelembe (az említett esetben tehát Borsod megyében).
A HA.-ban a helynév fogalmát tágan értelmezzük. Az adatok közé -- mivel célunk az, hogy adattárunk a korai ómagyar kor okleveleinek helyet jelölõ kifejezéseirõl a maguk teljességében tájékoztatást nyújtson -- az egyértelmûen köznévi kifejezéseket is felvesszük. Sok szó, szintagma köznévi vagy tulajdonnévi státusát az adott korban nem is lehet egyértelmûen megítélni. Ilyenek például az oklevelekben szereplõ puszta földrajzi köznevek. A helymegjelölõ kifejezések közé nemcsak ezeket iktatjuk be, hanem az egyértelmûen nem tulajdonnévi értékben használt faneveket is. Ily módon az oklevelek szórványai közül a személyneveken kívül csak néhány ritkán elõforduló szócsoport marad ki: például a személyekre vonatkozó köznevek, állatokra vonatkozó szavak, mértékegységnevek stb.
2. A szócikkek szerkezete
A HA. szócikkei a névadatokat nem a helynévtárak gyakorlatának megfelelõen, a denotátumok szerinti elrendezésben tárgyalják, azaz egy-egy hely különbözõ neveit nem együtt mutatják be, hanem a nyelvtörténeti szótárak szerkesztési elvének megfelelõen: az alaki azonosság szerint. Azonos szócikkbe így csak a teljes morfológiai egyezést mutató névadatok kerültek (hasonlóan jár el pl. a SzT. és lényegében a RMGl. is). A legalább egy morfémányi eltérést tartalmazó nevek külön szócikkbe kerültek, még akkor is, ha azonos a jelentésük, azaz azonos denotátumra vonatkoznak (pl. Aba nagyút -- Aba nagyuta, Garadna-patak -- Garadna pataka). Külön szócikket kapnak a rövid-hosszú változatok: Dubróka -- Dubróka pataka, Szerencs -- Szerencs-patak s természetszerûen ugyanígy a lexikálisan eltérõ helynévi szinonimák: Egres pataka -- Bolcsárd pataka, Holt-Ida -- Ó-Ida. Az azonos denotátumra vonatkozó neveket utalásokkal kapcsoljuk egymáshoz (errõl részletesebben l. a 6. pontot).
A névcikkek az alábbi módon épülnek fel. A címszót a jelentés definiálása követi. Ha az adott névalaknak több jelentése van (több teljesen független denotátumot jelöl), akkor az egyes jelentések szerint csoportosítva állnak a névadatok. Az adatokat betûhíven, az oklevél pontos keltezésével és GYÖRFFY munkájának megfelelõ lapjára való hivatkozással közöljük.
A köznévi és a tulajdonnévi jelleg elkülönítésére -- amiatt, hogy a nyelvi státus e tekintetben gyakran igen bizonytalan -- a szótárban nem gondolhattunk. A jelentések definiálása azonban szükségessé tette, hogy bizonyos szavakat eleve köznévként tárgyaljunk, azaz denotátumuk megjelölése elmarad. Ilyen minden fanév, növénynév (bükkfa, fenyõ, kökény). Ezek latin minõsítése (pl. arbor) is jelzi közszói jellegüket.
Az önállóan használt földrajzi közneveket lokalizálva, azaz denotátumukhoz kapcsolva adjuk meg (ugyanúgy tehát, ahogy az egyértelmûen helynévi szórványokat): ezek az adatok nyelvföldrajzi szempontból csakis így értékelhetõk (pl. Bánya, Berek, Domb). Kivételt egyedül a Bérc-cel tettünk: csupán Abaúj megyében 40-szer fordul elõ, így pontosabb lokalizálására valójában nincs szükség. A fentiekbõl következõen vegyes szócikkek is elõfordulhatnak, amelyek elsõ részében a tulajdonnévi jelentések szerint szerepelnek az adatok, a végén pedig a közszói elõfordulásokat soroljuk fel. Ilyenkor az utolsó bekezdésben Kn. jelölés után következnek az adatok. A fanevek és a többi köznév mellett -- a szóföldrajzi értékelhetõség végett -- megadjuk annak a településnek a nevét, amelynek határleírásában az adott szó szerepel.
3. A címszavak
A címszavak megválasztása -- mint a nyelvtörténeti szótárakban általában -- nem könnyû feladat. Két alapvetõ szempont érdemes kiemelésre: a történetiség és a területiség. Az alapkérdés leegyszerûsítve úgy tehetõ fel, hogy a címszavak mennyiben tükröztessék a korabeli nyelvállapotot, illetve milyen mértékben legyenek tekintettel a területi eltérésekre. Újabb nyelvtörténeti szótárainkban (RMGl., SzT.) a mai magyar nyelvi állapot -- mint olyan vonatkozási rendszer, amely a nyelvi változási folyamatok fõ irányainak erdményeként jött létre -- is szerepet játszik a címszó-meghatározásban. Ebbõl adódik, hogy az idõbeli és a területi különbségeket mutató hangalakok is azonos címszó alá rendezõdnek. Ezt a megoldást nemcsak gyakorlati szempontok indokolják (pl. hogy ne csak a szakemberek szûk köre használhassa e munkákat), hanem a sokoldalú felhasználhatóságuk is ezt követeli meg: így például együvé kerülnek a hangtani, helyesírási változatok, a nyelvjárási formák stb.
Ezen az alapelven a HA. tulajdonneveket tárgyaló jellege miatt némileg változtatni kellett. A nevek közszói elemeinek címszavasításában a fentiek szerint jártunk el, de az elhomályosult eredetû neveket igyekeztünk a korabeli ejtésnek megfelelõen címszavazni. A felölelt több évszázad miatt az adatok gyakran már az adott korszak idõhatárain belül is jelentõs hangtani fejlõdést mutatnak, ilyenkor a késõbb uralomra jutó vagy a legkésõbben adatolt formákat vettük a címszavak alapjául. A címszavazás fõ típusai a következõk:
-- régies (nyelvjárási) formák az adatokban -- mai köznyelvi állapotot mutató címszó: Tüisses-palag : Tövises-parlag, Setét-velgy : Sötét-völgy, Mortva : Morotva, Henc molna : Henc malma;
-- a nyelvjárási különbség a nyelvi fejlõdésben megmarad ugyan, a címszó mégis a köznyelvben általánossá vált forma lesz: Rakatyás : Rekettyés, Ortvány : Irtvány;
-- ha a régiségben elõforduló formák olyan irányban változtak meg, amit a korból való, de késõbbi adatok már jeleznek, a késõbbi adat a címszó: Apoka pataka ~ Apaka pataka : Apaka pataka;
-- ha a régiségben adatolható forma nemcsak hangtani, hanem alaktani különbséget is mutat a maitól, a régi morfofonológiai változat a címszó alapja: Aranyas : Aranyos;
-- ha nem közszói névelem mutat fonológiai eltérést a mai alakoktól, a régi változat a címszó alapja: Belse-patak (régen csak így, bár ma: Bölzse-patak), Bolcsárd pataka, ma: Bocsárd.
Mivel a magánhangzók rövidsége-hosszúsága, valamint zártsági foka e korban igen nehezen állapítható meg, ezek tekintetében a késõbbi fejlõdési irányt tekintettük meghatározónak a címszavak megállapításában. A jelentõsebb hangtani eltérésekre (mássalhangzó-eltérések, palatális-veláris, labiális-illabiális eltérések) utaló címszavakkal hívjuk fel a figyelmet.
A címszavakat -- mivel túlnyomó részben a mai köznyelvi elemekkel egyeznek meg -- a ma érvényben levõ helyesírási szabályok szerint írtuk. A címszavak néhol alaktanilag régies formát mutatnak: például uta, kuta utótagokat emeltünk címszóvá, mivel e formák általánosnak látszanak e korban.
A fentieknek megfelelõ szabályok szerint használjuk a korabeli településneveket is: ezek említése fõleg a jelentésmeghatározásokban történik. Azt, hogy eltérünk GYÖRFFY nyelvileg nem mindig következetes címszavazásától, a HA. nyelvtörténeti rendeltetése magyarázza. A HA. késõbbi kiegészítése a településnevek adataival szükségessé teszi az egységes szempontrendszer alkalmazását (ellenkezõ esetben pl. a Bolcsárd pataka Bocsárd település folyója lenne).
A címszavak között olyanokat is találunk, amelyek nyelvi alakja vagy egyáltalán a magyar nyelvben való egykori használata is kérdéses. Kétségtelen, hogy egyes etimológiailag áttetszõ neveket a latin nyelvû oklevelekben lefordíthattak latinra. Azokat, amelyeknek van magyar megfelelõje, az adott címszó alatt tüntetjük fel: Nigra silva : Fekete-erdõ. A latin formára azonban itt is utaló címszó mutat. A magyar névként akár csak kis valószínûséggel is értelmezhetõ latin kifejezéseket a HA.-ban címszóként felvesszük, megkülönböztetésül azonban a szögletes zárójelbe tesszük: [Gard-erdõ], [Nagy-erdõ] stb. Utaló címszóként a latin kifejezéseket is magadjuk.
A helynevek írásmódjából -- különösen ha a névnek késõbbi elõfordulása nincs -- gyakran nem állapítható meg egyértelmûen a korabeli kiejtésük. Ilyenkor vagy variánsokban adjuk meg a címszót vagy kérdõjellel utalunk a bizonytalanságára, illetve e jelzések kombinációját is használhatjuk. Az alábbi eseteket tudjuk elkülöníteni:
-- Ejtésvariánsok feltételezése: a fõvariáns áll elöl, ezt ~ jel után követi a másik változat: Bela ~ Béla, Danóc ~ Dánóc, Tereble ~ Tereblye. E jelölést használjuk akkor is, ha a variáció csak az egyik névelemre vonatkozik: Vanik ~ Vanyik szege, Baba ~ Bába szöge. Ugyanígy a kötõjeles írásmódú alakokban is: Trete- ~ Tretye-fõ.
-- Kérdõjelet alkalmazunk, ha a név bizonytalan olvasatú, azaz bizonytalan módon rekonstruálható: Rusaszó ?, Voson-aszó ?. A kérdõjel az egyes névelemek után is állhat, jelezve az adott szegmentum értelmezési, olvasati nehézségeit: Aszunta ? pataka, Becs ? kapuja, Ebleszk ? pataka. Ugyanígy jelezzük a kötõjeles írásmódú nevek elemeinek bizonytalanságát is: Hrotló ?-patak, Tiburca ?-fõ.
-- Ha a címszóvá emelt változatok közül az egyik bizonytalan olvasatú, azt a variáns után tett kérdõjel mutatja: Meszes-patak ~ Mézes-patak ?. A jelzés itt is állhat névelem után: Zsarnó ~ Szarnó ? hegye.
-- Igen bizonytalan olvasatra utal a variánsok mindkét tagja után kitett kérdõjel: Niznanó ? ~ Nyisnanó ? pataka, sõt: Szomucs ? ~ Szömücs ? oszofa ?.
-- Latinból fordított, szögletes zárójelben álló címszó után is állhat kérdõjel, a nagyon bizonytalan rekonstruálhatóság jelölésére: [Leánynegyed] ?.
4. A jelentés
A jelentések definiálása helynevek esetében a denotátum lexikonszerû leírásával történhet meg. E lexikonszerû leírás adattárunkban azonban a lehetõ legkevesebb információt tartalmazza, csupán azt, ami a név azonosításához szükséges. A denotátum pontos, részletezõ leírását nem tekintjük feladatunknak, hiszen ez a történeti földrajz illetékességi körébe tartozik, nem pedig a nyelvtörténeti adattárakéba. A jelölt objektumfajtájának megjelölése, valamint térbeli elhelyezése azonban fontos feladat, hiszen ezek a nevek nyelvi értékelésében fontos tényezõk.
Egy-egy denotátum leírása nem feltétlenül azonos a különbözõ szócikkekben. Ha ugyanarra a denotátumra több -- fõleg egymást közvetlenül követõ -- szócikk utal, a legfontosabb névalaknál megadott részletezõbb értelmezést a többi helyen általában egyszerûbb, összefogottabb definíció követi (mint pl. a Garadna szócikkeiben). Az azonosítást azonban ilyen esetekben az utalórendszer is kétségtelenné teszi.
Ha egy címszóhoz több jelentés, azaz több denotátum kapcsolódik, az egyes jelentések idõrendben követik egymást.
5. Adatközlõ rész
A szócikkek adatközlõ része az alábbi információkat tartalmazza: az adat keletkezési éve, betûhív formája, elõfordulási helye GYÖRFFY munkájában. Több adat esetén közöljük az adatok számát, valamint a mellette esetlegesen elõforduló latin nyelvû értelmezést. Szükség esetén a név ómagyar kori olvasatát, azaz a föltehetõ korabeli kiejtését is megadjuk.
5.1. Évszám
A forrást tartalmazó oklevél keletkezési idejének meghatározásában átvettük GYÖRFFY datálását s az általa használt jelöléseket. E szerint /-lal jelezzük a másolatban fennmaradt, átírt okleveleket, feltüntetve a többszörös átírást is. Ha a másolat az eredetivel azonos évben készült, arra -- GYÖRFFYtõl eltérõen -- nem utalunk. A tartalmi átírást > jelzi, a hamis oklevelet + jel, a hamisságát tekintve gyanús okleveleket pedig +?. Másolatoknál a / után az évszámból elhagyjuk az ezrest.
5.2. A nyelvi adatok
A nyelvi adatok betûhív formában állnak. Mivel az egy szócikkbe (azon belül adott esetben egy-egy jelentés alá) sorolt adatok morfológiailag megegyeznek, bemutatásukat az írásváltozatok egyezése-különbözése alapján végezzük el. Az azonos írásmódú adatokhoz rendeljük hozzá az elõfordulás évét és a forráshelyet. Az egyes formák az elsõ elõfordulásuknak megfelelõ idõrendben követik egymást. GYÖRFFY eljárásának megfelelõen a romlott alakokra [?: ] módon utalunk.
Ha egy nyelvi adat a megadott formában többször is elõfordul, akkor az adat után álló rövidítéssel erre is utalunk, például a [3a] azt jelenti, hogy az adott forma a kérdéses oklevélben háromszor fordul elõ. Ha egy adathoz több évszám is tartozik, azaz különbözõ helyeken azonos formában fordul elõ, a többszöri elõfordulást az oklevél keletkezési éve után tüntetjük fel.
5.3. Az olvasat
Egyes történeti adatok után szögletes zárójelben megadjuk a korabeli ejtést tükröztetõ formát. Olvasatot nem adunk abban az esetben, ha a helynév betûhív formája és a címszóvá emelt hangalak nem mutat nagyobb eltérést. Ha azonban a kettõ között jelentõsebb hangtani különbség mutatkozik (pl. palatális-veláris, labiális-illabiális, mássalhangzó-eltérés) erre az olvasat figyelmeztet. Az olvasat fonologikus jellegû, nem veszi tehát figyelembe pl. a mássalhangzó-hasonulásokat. Az olvasatok -- a korai ómagyar kori hangjelölések bizonytalanságai miatt -- gyakran több változatban is megadhatók lennének. Az olyan különbségekre, amelyek a jelölés és a hangfejlõdési tendenciák együttes figyelembevételével könnyen megvilágíthatók (pl. zártabb-nyíltabb változatok: patak ~ potok), az ejtés jelölésében nem térünk ki. Ilyenkor -- ha egyébként szükséges -- általában a késõbbi hangfejlõdési fázisnak megfelelõ ejtésvariációt tüntetjük fel. Olvasati változatokat csak ritkán adunk meg, ilyenkor az alakok közti ~ jelzi a vagylagosságot: Bursua [bursua ~ bursva]. Az olvasat nemcsak az egész névre vonatkozhat, hanem pusztán annak egyetlen elemére is: Haaspatokfew [hás-].
5.4. Az értelmezés
Ha az oklevél szövegében olyan szó szerepel, amely a helynév denotátumának fajtáját jelöli, az adat mellett azt is feltüntetjük. Ezt a többnyire latin nyelvû fajfogalmat az adatot, illetve annak olvasatát követõen vesszõvel elválasztva rövidített formában közöljük. Ha valamilyen nyelvi oknál fogva fontos lehet a pontos szövegkörnyezet közlése is, az oklevélrészt az eredeti szórend szerint adjuk meg, pl. 1317: antiquo meatu fl-i Ida, Holt Ida vocato; 1232: venit ad Szertora. Ha az értelmezõ szó magyar nyelvû, az mindig az eredeti szórendi helyén szerepel: 1332: potok Dubrokapathaka. A latin szavak rövidítéseit az alábbiakban oldjuk fel (a lista csak a mutatvány adataira vonatkozó elemeket tartalmazza). a. arbor fa
aqu. aqua víz
coll. collis halom, domb
dum. dumus bozót, bokor, cserje, cserjés
fl. fluvius folyó, patak, ér
fon. fons forrás, kút; patak, folyóvíz
fov. fovea gödör, verem, üreg
fruc. fructus gyümölcs(fa), gyümölcsöskert
frut. frutex bokor, cserje
lac. lacus tó
lig. lignum fa
loc. locus hely
m. meta határ
mo. mons hegy; szikla
mol. molendina malom
mon. monticulus domb
myn. mynere bánya
palu. palus mocsár; tó
perm. permissorio eresztvény erdõ
pisc. piscina halastó; zsilip
pon. pons híd
prat. pratum rét
put. puteus kút, forrás; gödör
rip. rippa (folyó)part
riv. rivulus patakocska
rivu. rivus patak; csatorna
rub. rubetum (szeder)bokor
s. silva erdõ
stag. stagnum tó
str. strata út
t. terra föld
torr. torrens hegyi patak
vall. vallis völgy
5.5. Forrásadatok
A HA.-ban szereplõ nyelvi adatokra egyetlen forrás, GYÖRFFY mûve alapján utalunk. Az adatközlõ részt követõen zárójelben, Gy. rövidítéssel, ill. a kötetszám és a lapszám feltüntetésével közöljük azokat a helyeket, ahol a megfelelõ adatok megtalálhatók. Ha egy forma több, különbözõ korból való oklevélben is elõfordul, ezt az adatok elõtt álló évszámok mutatják. A lapszámok -- mivel egy-egy adat több helyen is elõfordulhat GYÖRFFY munkájában -- nem mindig állhatnak megfelelésben az évszámokkal, ezért a lapszámokat mechanikusan, emelkedõ sorrendben adjuk meg. Ha a nyelvi adat több, különbözõ évbõl való oklevélben fordul elõ, s ezeket GYÖRFFY többször, munkájának különbözõ lapjain is tárgyalja, a könnyebb visszakereshetõség végett az egy-egy lapon található több (gyakran különbözõ forrásokból való) adatra is utalunk a megfelelõ lapszám után: pl. [3a]. A HA. használója ily módon szükség esetén minden egyes elõfordulást könnyen vissza tud keresni a mûben.
6. Belsõ utalások
A HA. adatainak összefüggéseire utalásokkal hívjuk fel a figyelmet. Ha a szinonim név alakváltozatokban szerepel, csak a fõvariánsra utalunk: pl. Aranyas -- Meszes-patak. A többjelentésû nevek esetén a megfelelõ jelentés száma is szerepel az utalásban: Meszes-patak -- Aranyas (2.).
Utalásra a Vö. formát is használjuk. Elsõsorban azokban az esetekben alkalmazzuk ezt, ha az összetett név névrésze vagy néveleme egy másik, többnyire az adott név denotátumával is kapcsolatban álló névben is megjelenik: pl. Szartos Vö. Aszú-Szartos, s ugyanígy: Aszú-Szartos Vö. Szartos. A mai névformára -- gyakran a FNESz.-re való hivatkozással -- akkor utalunk a Vö. jelzéssel, ha az megkönnyíti a névadatok olvasását, értelmezését: pl. Dabogyél Vö. FNESz. Dobódél.
6.1. Utaló címszavak
Az utaló címszavak felvétele ugyanazt a célt szolgálja, mint az utalószavaké: a HA.-ban való könnyebb tájékozódást. Utaló címszóvá emeltük az alábbi eseteket:
-- Ha a szócikk címszava variánsokat közöl, a második helyen álló forma utalószóként is bekerül a betûrendbe: Mézes-patak ? l. Meszes-patak. A kérdõjeles alakok után utalószóként is feltüntetjük a kérdõjelet, de a hivatkozott név után elhagyjuk.
-- Ha a címszóvariánsok a betûrendben szorosan követik egymást, nem veszünk fel utaló címszót: Baba ~ Bába szöge, Tereble ~ Tereblye.
-- Ha a jelentõsebb eltérést mutató hangtani variánsok valamilyen -- a megfelelõ részben kifejtett -- ok miatt nem kerültek be a címszóba, de az eltérés mértéke indokolja címszóvá emelésüket, utaló címszóként feltüntetjük õket: Bikk- l. Bükk-, Jurtyán l. Gyertyán.
-- A latin nyelvû formákat, amelyek kikövetkeztetett magyar címszó alatt állnak, szintén megadjuk utaló címszóként is: Nigra silva l. Fekete-erdõ.
A HA. utalási rendszere az egész anyag közreadását követõen válik teljessé, amikor elkészül a betûhív formáknak az egyes címszavak alá történt besorolására való utalások jegyzéke, azaz a történeti adatok teljes mutatója.
Abaúj megye
Aba nagyút 'Abaúj vármegye fõ útvonala a Hernád völgyében' (Vö. Gy. 1: 53.) 1315: Aba nog wt, 1316: Abba nog ut ~ Abbanogut, via magna (Gy. 1: 87). Alakváltozata: Aba nagyuta. Nagy út és Király uta néven is említik.
Aba nagyuta 'Abaúj vármegye fõ útvonala a Hernád völgyében' 1327/ 373/762: Abanogutha, via (Gy. 1: 74). Alakváltozata: Abanagyút. Nagy út és Király uta néven is említik.
Agyagásó 'Szina határában levõ hely' 1317: Agyagasow, fov. (Gy. 1: 148).
Alpes Golcha l. [Golcsa-havasok].
Alpes Jazov l. [Jászói-havasok].
Áj-fej 'Jászó határában említett hely' 1255: Ayfey, mo. (Gy. 1: 98).
Apaka pataka 'Tõkés határában említett patak, a Bela-patak mellékfolyása' 1324/377: Apokapotoka, 1330: Apakapataka, fl. (Gy. 1: 152). Vö. FNESZ.: Apátka.
Aranyas 1. 'Abaúj vármegye északi részén, Méhlyuk és Jászó határában említett patak, a Szkrebin mellékága' 1255: Aranas, fl. (Gy. 1: 40, 98), +1263/+264: Aragnias ~ Aranias, riv. (Gy. 1: 40, 118). 2. 'Abaúj vármegye déli részén, Szántó határában említett patak, a Szerencs-patak mellékvize' 1275: Oronas, fl. (Gy. 1: 40, 142), 1317: Aranys, fl. (Gy. 1: 40), +1326/ 400 k.: Aranias ~ Aranyas [2a] fl., riv. (Gy. 1: 142). Aranyas pataka és Meszes-patak néven is említik.
Aranyas pataka 'Abaúj vármegye déli részén, Szántó határában említett patak, a Szerencs-patak mellékvize' +1326/400 k.: Aranyaspataka ~ Aranyaspotoka, fl. (Gy. 1: 40, 142). Aranyas (2.) és Meszes-patak néven is említik.
Aszunta ? pataka 'Borsva határában említett patak' +1264/324: Azunthapathaka, riv. (Gy. 1: 71).
Aszú-patak 'a füzéri uradalom határában említett patak' 1270/272: Azevpotok [aszu-] ~ Ozevpotok, rivu. (Gy. 1: 83).
Aszú-Szartos 'Szina határában említett folyóvíz, a Szartos mellékága lehetett' 1317: Azyuzartus [aszjúszartus], fl. (Gy. 1: 39, 148). Vö. Szartos.
Aszú-völgy 1. 'Szemse határában levõ hely' 1318: Ozyuuelgy [oszjúvelgy], vall., 1319: Ozyvvelg ~ Ozyweulg [-völgy] (Gy. 1: 139). 2. 'Szurdokbénye határában levõ hely' 1326/ 375: Ozwueulg [3a], vall. (Gy. 1: 150).
Baba ~ Bába szöge 'Koksó határában említett hely' +1262/XIV.: Baba zuge (Gy. 1: 102, 114).
Balata ~ Baláta 'Koksó határában említett hely' +1262/XIV.: Balata [2a], loc. pratosum, 1310: Balata, prat. (Gy. 1: 113, 114).
Bálvány-kõ 'Enyicke határában említett kõ' 1267/272: ad statuam lapideam... balwankew (Gy. 1: 78).
Bánya 'Tõkés és Hilyó környékén levõ bánya' 1324/377, 1332: Bana, myn. (Gy. 1: 91, 152), 1330: Banya (Gy. 1: 152).
Baski-patak 'Gard határában említett patak, határvonal a szomszédos Bask településsel' 1330: Boskypotok (Gy. 1: 67, 85).
Becs ? kapuja 'Gálya határában levõ hely' 1332: Bechkapua, vall. (Gy. 1: 84).
Bela ~ Béla 'Abaúj megye északi részén a Hernádba ömlõ patak' 1297: Bela, fl. (Gy. 1: 106).
Belse-patak 'a Belse település közelében fekvõ Szina határában említett patak' 1317: Belsepatak, rivu. (Gy. 1: 39, 72, 148). A felsõ szakaszát Küsmöd-nek említik.
Bérc 1243, 1256, 1261, 1270/369, 1271 [4a], 1272/419 [4a], 1310 [2a], 1323/390 [11a], 1324/377, 1326/375 [6a], +1326/400 k., 1329/330/407: Berch (Gy. 1: 64, 68, 76, 79, 95, 96, 105, 114, 124, 127, 142, 150, 152), +1264/324 [2a], 1330: Beerch, mon. (Gy. 1: 71, 85, 152), 1300, 1332 [2a]: berch (Gy. 1: 84, 150).
Bérc út 1. 'Gard határában levõ út' 1330: Beerchuth, via (Gy. 1: 85). 2. 'Jászó határában említett út' 1331: Berchuth, via (Gy. 1: 100).
Berek 'Lánc határában említett hely' 1298: beruk [berük] (Gy. 1: 116).
Bikk- l. Bükk-.
Bisó ? pataka l. Viszkó ? pataka.
Blatan 'Kassa határában említett mocsár' 1261: Blathan, 1261/275: Blatan, palu. (Gy. 1: 105).
Bolcsárd pataka 'Bolcsárd határában említett patak' 1327: patak Bolchardpataka (Gy. 1: 39, 69). Györffy az Egres pataká-val azonosítja.
Boldva 'Torna megyében eredõ, Abaúj megyét Jászó környékén átszelõ, a Sajóba ömlõ patak' 1203: iuxta Buldvam, 1255: Buldua, fl. (Gy. 1: 40, 98), 1317, 1323/390: Boldua, fl. (Gy. 1: 95 [2a], 130), 1331: Boldoua [3a], fl. (Gy. 1: 100). Vö. Somogy(i)-Boldvafõ.
Bornanó pataka 'a jászói monostor földjeinek határleírásában említett patak' 1255: Bornanoupotoka, fl. (Gy. 1: 98).
Borsva 'nagyobb patak a megye délkeleti részén, a Ronyva jobb oldali mellékvize' +1264/324: Borsoa [borsoa] ~ Bursua [bursua ~ bursva] [2a], fl. (Gy. 1: 40, 71).
Borsva-fõ 'a füzéri uradalom határában említett hely, bizonyára a Borsva forrása' 1270/272: Bursuafev, fon. (Gy. 1: 40, 83).
Bruszó ~ Bruzó 'a füzéri uradalom határában említett folyó' 1270/ 272: Bruzov, rivu. (Gy. 1: 83).
Bukova 'Poszpehfölde határában említett hely' 1278: iuxta Bucowam (Gy. 1: 133).
Bûdi-eresztvény 'Gibárt és Bûd között található erdõ' 1315, 1316: Bwdyherestwyn (Gy. 1: 74, 87), 1316: Budiherestwyn, rub. (Gy. 1: 74, 87).
Bükk-erdõ 'a füzéri uradalom határában említett, a Hernád völgyétõl K-re húzódó nagy kiterjedésû erdõ' 1270/272: bykerdev [bikerdõ], s. (Gy. 1: 40, 83). Nagy-erdõ néven is említik.
Bükkfa 1247/331 (Egyházasida): bikfa, a. (Gy. 1: 93), 1318 (Szemse): bykfa [bikfa], a. (Gy. 1: 139).
Bükk-fõ 'a füzéri uradalom határában említett hely, bizonyára a Bükk-patak forrása körül' 1270/272: Bykfev [bikfõ], loc. lutosum (Gy. 1: 40, 82, 83).
Bükk-patak 'a füzéri uradalom határában említett patak, a Kolbása mellékvize' 1270/272: Bykpotok [bikpotok], rivu. (Gy. 1: 40, 83).
Castrum l. [Vár].
Csákány pataka 'Bask határában említett, a Miszlába ömlõ patak' 1328: Chakanpataka, riv. (Gy. 1: 68).
Csermelye 'Kassánál jobbról a Hernádba ömlõ patak' 1261: Chermele, riv. (Gy. 1: 40, 105), 1297: Chermula [csermulya ?], fl. (Gy. 1: 40, 106).
Csipkebokor 1246/348/408 (Fügöd): chipkebokor, dum. (Gy. 1: 82), 1256 (Noé): chypkebukur, dum. (Gy. 1: 124).
Dabogyél 'a Ronyva menti Újfalu határában levõ hegy' 1321: Dabogel, mo. (Gy. 1: 153). Vö. FNESz. Dobódél.
Danóc ~ Dánóc 'Noé határában említett folyó' 1256: Danouch, fl. (Gy. 1: 124).
Dávid hida 'a Ronyva menti Újfalu határában levõ híd' 1321: Dauidhyda, pon. (Gy. 1: 53, 153).
Dékán gyümölcse 'Bakta határában említett gyümölcsös' 1272/419: Dekan Gemulshe [gyemülcse], fruc. (Gy. 1: 64).
Dió-köz 'Kelecsény határában levõ hely' 1294: per medium vie Gyokuz [gyióküz] (Gy. 1: 109). Györffy Gyóköz-nek olvassa, és azonosítja a Két-jó közé-vel (i. m. 1: 39). A jó és a dió ~ R. m. gyió ómagyar kori elõfordulásai ezt a feltevést azonban nemigen támogatják. A latin szövegezés szerint talán inkább diófákkal szegélyezett utak közötti területet jelölt.
Domb 'Vadász határában említett domb' 1329/406: domb, mon. (Gy. 1: 154).
Dubróka 'Gálya határában említett patak' 1332: Dubroka [2a], riv., fl. (Gy. 1: 84). Dubróka pataka-ként is említik.
Dubróka pataka 'Gálya határában említett folyó' 1332: potok Dubrokapathaka (Gy. 1: 84). Dubróka néven is említik.
Ebleszk ? pataka 'Gálya határában említett folyó' 1332: Eblezkpathaka, riv. (Gy. 1: 84).
Éger 1255 (Csany), +1262/XIV. (Koksó): egur [egür], a. (Gy. 1: 75, 114).
Égerfa 1256 (Noé), 1329/416 (Buzita): egerfa, a., lig. (Gy. 1: 74 [2a], 124), 1323/390 (Jánok): egurfa [egür], a. (Gy. 1: 95).
Éger-kút 'Szántó határában említett forrás' +1326/400 k.: Eg[er]kut ~ Egerkuth, fon. (Gy. 1: 142).
Egres 'Belse határában említett tó' +?1232/384/393: Egrys [egris], lac. (Gy. 1: 39, 72).
Egres pataka 'Bolcsárd és Enyicke határában említett patak, határfolyás Eszebolcsárd és Péterbolcsárd között' 1249, 1251 [4a], 1267/272: Egruspotoka [egrüs], fl., riv. (Gy. 1: 39, 69, 78). Györffy a Bolcsárd pataká-val azonosítja.
Eresztvény 1. 'Zsupcs határában említett hely' 1284: Ereztwen, perm. (Gy. 1: 159). 2. 'Bolcsárd határában említett erdõ' 1327: erezthwen, s. (Gy. 1: 69). 3. ' Gibárt határában említett hely' 1316: erestwyn ~ herestwyn, rub. (Gy. 1: 87).
Fekete-erdõ 'Abaúj megye ÉNy-i részén elterülõ nagy kiterjedésû erdõség' 1247/331: Nigra silva (Gy. 1: 40), Silvam nigram (Gy. 1: 93), 1255: Feketeyerdeu, s. ~ nigram silvam (Gy. 1: 40, 98), 1311: silvas nigras (Gy. 1: 40, 106), 1330, 1331: Feketheherdeu (Gy. 1: 40, 100). Györffy szerint erre vonatkozik a Havas-hegyek megnevezés is.
Fekete-hegy 'Borsva határában levõ hegy' +1264/324: Fekethehygh [2a], mo. (Gy. 1: 71).
Fenyõ 1330 (Egyházasida): fenio, a. (Gy. 1: 94).
Fûzér-patak 'Széplak határában említett patak' 1327/378: patak Fywzerpatak [fiüzér-], (Gy. 1: 146).
Fûzi ? pataka 'Szina és Felnémeti határában említett patak' 1317: Fyzypataka [fizi ~ fize ?], riv. 1317/409: Fizyeapatak [bizonyára romlott alak], riv. (Gy. 1: 148).
Ganna 'Ganna határában említett patak, a Szikszó patakába ömlik' 1320: Ganna, riv. (Gy. 1: 83). Ganna vize-ként is említik.
Ganna vize 'Ganna határában említett patak, a Szikszó patakába ömlik' 1320: Ganna wize, riv. ~ riv. seu pothok Ganna wyze (Gy. 1: 83). Ganna néven is említik.
Garabos-halom 'Nyeste határában levõ domb' 1256: Garaboshalm, mon. (Gy. 1: 125).
Garadna 'a Hernád jobb oldali mellékfolyása, Gálya, Garadna, Oroszi és Szurdokbénye határában említik' 1234/243: Grathna, fl. (Gy. 1: 41, 84, 150), 1278: Granna, fl. (Gy. 1: 85), 1332, 1360: Garadna, riv., fl. (Gy. 1: 84, 126 [2a]). Garadna-patak és Garadna pataka néven is említik.
Garadna-patak 'a Hernád jobb oldali mellékfolyása' 1326/375: patak Garadnapatak (Gy. 1: 150). Alakváltozata: Garadna pataka. Garadna-ként is említik.
Garadna pataka 'a Hernád jobb oldali mellékfolyása' 1326/375: Garadnapataka, fl. (Gy. 1: 41, 150), 1332: Garadnapathaka, riv. (Gy. 1: 84, 85). Alakváltozata: Garadna-patak. Garadna-ként is említik.
[Gard-erdõ] 'az Ida patak és Jászó közötti nagy erdõ, Gard falu közelében' 1255: silva Gord (Gy. 1: 40, 98). Györffy a latin kifejezést tulajdonnévnek tekinti.
Gard-fõ 'Gard határában említett hely' 1330: Gordfew ~ a capite cd. Goord (Gy. 1: 85).
[Golcsa-havasok] 'a Fekete-erdõ Jászó és Gölnicbánya közötti része' 1255: alpes Golcha (Gy. 1: 98, 140). Györffy a latin kifejezést tulajdonnévnek tekini.
Gölnic 'Jászó határában említett folyó, a Hernád jobb oldali mellékvize' 1255: Gylnych [2a] [gilnic], fl. (Gy. 1: 98).
Gönyû pataka 'Csany és Gönyû határában említett patak' 1255: Gunupotoka (Gy. 1: 75, 89).
Görböce pataka 'Tõkés és Görböc határában említett patak, a Miszla mellékfolyása' 1324/377: Gurbuchepotaka, 1330: Gurbuche pataka (Gy. 1: 87, 152).
Gyertyán 1247/331 (Egyházasida): jurthan [jurtyán], a. (Gy. 1: 93).
Gyertyános kuta 'a Ronyva menti Újfalu határában levõ forrás' 1321: Gurthanuskutha [gyurtyánus], fon. (Gy. 1: 153).
Gyió-köz l. Dió-köz.
Gyurtyános kuta l. Gyertyános kuta.
Gyümölcsény 1255 (Csany), 1258 (Golop): gymulchen [gyimülcsény], a. (Gy. 1: 75, 88).
Halom 1. 'Borsva határában említett domb' +1264/324: Holum, coll. (Gy. 1: 71). 2. 'Beret határában említett hely' 1271: holm (Gy. 1: 68). 3. 'Koksó határában említett hely' 1310: Holum (Gy. 1: 114). 4. 'Szemse határában említett domb' 1318: Holum, mon. (Gy. 1: 139).
Harnád l. Hernád.
Hárspatak-fõ 'Gard határában említett hely, bizonyára egy másutt nem említett Hárs-patak forrása' 1330: Haaspatokfew [hás-] (Gy. 1: 85).
Hasadt-kõ 'Jászó határában említett magaslat, szikla' 1330, 1331: Hasathkeu, lapis cementinus (Gy. 1: 40, 100).
[Havas-hegyek] 'Abaúj megye ÉNy-i részén elterülõ nagy kiterjedésû erdõség' 1317: montes alpinales (Gy. 1: 40, 151-2). Györffy a latin kifejezést tulajdonnévnek tekinti, a Fekete-erdõ másik megnevezésének tartja.
Hegyes-hegy 'Jászó környékének legmagasabb hegye' 1255: Hygyshyg, mo. (Gy. 1: 40, 98 [2a]).
Helednek 'Jánok határában említett patak' 1323/390: Helednek, fl. (Gy. 1: 95).
Henc ? malma 'a Jászói-havasok lábánál fekvõ malom' 1286: Hench molna, mol. (Gy. 1: 97).
Hernád 'Abaúj vármegye fõfolyója, a Sajó bal oldali mellékvize' 1200 k.: Honrad ~ Honrat, fl. (Gy. 1: 39), 1230, 1294: Harrad, fl. (Gy. 1: 39, 116 [4a], 140), +?1232/384/393, 1255, 1256, 1284, 1290, 1290>377, 1323>341, 1326: Hornad, fl., aqu. (Gy. 1: 39 [2a], 72, 75, 86, 90, 114, 118, 124 [2a], 140, 158), 1234/243, 1246/348/408, 1249, 1251, +1262/ XIV., +1263/+264, 1270/369, 1272, 1275, 1281>353, 1283/311, 1292/406, 1294, 1295/346/401, 1296>364, 1299, 1300, 1309, 1310/436, 1310>437, 1312, 1323, 1316/327, 1320, 1324, 1326/375, 1332, 1360: Harnad, fl., aqu. (Gy. 1: 39 [2a: az egyik téves évszámmal, helyesen: 1234/243], 60, 63, 69, 75, 77, 82, 84 [2a], 85, 91, 94 [3a], 102 [2a], 109 [2a], 110, 111, 113, 122 [2a], 123 [2a], 126, 136, 147, 150 [5a], 158 [2a]), 1255, 1259, 1278, 1278>367, 1282, 1283, 1290/291, 1296>364, 1317: Hernad, fl., rip. (Gy. 1: 39, 75, 84 [2a], 85, 111 [2a], 112, 118, 123, 140), 1255: Horrad (Gy. 1: 39), 1261: Henrad, fl. (Gy. 1: 105 [2a]), 1265/283, 1271: Herrad, aqu. (Gy. 1: 81, 140), 1316: Harnaad, fl. (Gy. 1: 150).
Hetény 'Golop határában említett domb' 1296/474/475: Hethen, coll. (Gy. 1: 88).
Hideg-kút 'Felida határában említett forrás' 1330: Hidegkut, put. (Gy. 1: 94).
Hideg-patak 'Szántó határában említett patak' +1326/400 k.: Hidekpatak ~ Hydegh patag, rivu. (Gy. 1: 142).
Hilyó pataka 'Szemse határában említett, bizonyára a szomszédos Hilyó településen eredõ patak' 1318: Hyleupothoka, fl. (Gy. 1: 91, 139), 1319: Hyluupotaca ~ Hylewpotaca, fl. (Gy. 1: 91, 139). Az elõtag második magánhangzójának palatális jelölése (eu, ew) talán íráshiba, de esetleg utalhat a hûl igével való kapcsolatra is.
Holt-Ida 'az Ida K-i mellékága' 1251: mortua aque Ida (Gy. 1: 41, 69, 92), 1317: antiquo meatu fl-i Ida, Holt Ida vocato (Gy. 1: 41, 148), 1323/ XIV.: Holtyda, fl. (Gy. 1: 41 [az évszám tévesen: 1324/XIV.], 117). Ó-Idá-nak is említik. Vö. Ida.
Hornád l. Hernád.
Hosszú-hegy 'a füzéri uradalom határában említett hegy' 1270/272: Huzevheg [huszuhegy], mo. (Gy. 1: 82).
Hotkó 'Szemse határában említett patak, a Szkrebin bal oldali mellékvize' 1318: Hothkou, fl., 1319: Hudkov, fl. (Gy. 1: 40, 139, de 40. alatt 1319: Hudkow). A XV. sz.-tól a környéken Hatkóc települést említenek (vö. FNESz.).
Hrotló ? -patak 'Széplak határában említett patak' 1327/378: patak Chrotloupatak (Gy. 1: 146).
Ida 'Abaúj vármegye ÉNy-i részének nagyobb folyója, a Bódva bal oldali mellékvize' 1247/331, 1278, 1319: Yda, fl., aqu. (Gy. 1: 92, 93, 133, 138, 139[2a]), 1251, 1255, 1317, 1318, 1322>398, 1323/390, 1323/ XIV., 1324, 1329/416: Ida, aqu., fl. (Gy. 1: 69, 74, 92 [2a], 94, 95 [4a], 98, 117 [3a], 139 [3a], 148), 1330: Gida [bizonyára tévesztés], fl. (Gy. 1: 94). Ida vizé-nek is említik. Vö. Holt-Ida, Ó-Ida.
Idai nagyút 'Kassáról Gardon át Nagyidára vezetõ út' 1330: Ydaynoguth, via magna (Gy. 1: 53, 85, 93).
Ida vize 'Abaúj vármegye ÉNy-i részének nagyobb folyója' 1332: Idawyse, fl. (Gy. 1: 91). Az Ida névváltozata.
Ilsva 'a Hernád bal oldali mellékfolyója Füzér környékén' 1270/272: Ilsua, rivu. (Gy. 1: 39, 83 [2a]).
Irtvány 'Lánc határában említett hely' 1298: vrtuan [ortvány] ~ yrtuan [irtvány] (Gy. 1: 116). Györffy egyik adata talán nyomdahiba lehet. Az OklSz. yrtuan formában közli az adatot, a TESz. átveszi Gy. és az OklSz. mindkét adatát. A ma élõ Ortvány alak (Gy. i. h.) a veláris olvasatot támogatja.
Izra 'a füzéri uradalom határában említett tó, belõle eredt a Kolbása patak' 1270/272: Isra, stag. (Gy. 1: 40, 82).
[Jászói-havasok] 'a Fekete-erdõ Szomolnok és Jászó közötti része' 1286: in radice alpis Jazov (Gy. 1: 40). Györffy a latin kifejezést tulajdonnévnek tekinti.
Jegenye +1262/XIV. (Koksó): jegenye, a. (Gy. 1: 113).
Jurtyán l. Gyertyán.
Kánya-hegy 'Borsva határában említett hegy' +1264/324: Kanyahegy ~ Kanahegy, mo. (Gy. 1: 71).
Kanyapta 'az Ida déli mellékága, Lánc és Jánok határában említik' 1298: Kanapota (Gy. 1: 41, 116), 1323/390: Kanapta, fl. (Gy. 1: 41, 95).
[Kassai-Nagy-hegy] 'a Fekete-erdõ Gölnicbánya és Kassa közötti része' 1317: magnus mons Cassouiensis (Gy. 1: 40, 103, vö. 108). Györffy a latin kifejezést tulajdonnévnek tekinti.
Kednek 'Széplak határában említett forrás' 1293/496: Kednek, fon. (Gy. 1: 145).
Kemence pataka 'a Borsva jobb oldali mellékvize' +1264/324: Kemenchepathaka, riv. (Gy. 1: 40, 71).
[Keresztelõ Szent János völgye] 'a premontrei monostor helye Jászón' 1234 k./XV.: Agr. dyoc. Vallis S. Joannis Baptiste, que al. nom. dicitur Turna (Gy. 1: 96).
Két-jó köze 'a Hernád és a Tarca köze, Fügöd határában említik' 1246/348/408: Kethyoukyzi [-kizi], prat. (Gy. 1: 39, 82). Vö. a Dió-köz szócikkel.
Kietlen-aszó 'a Ronkva mellékvölgye, Szebenye és Szend határában említik' 1259/327400/402: Kyethlenazow, vall. (Gy. 1: 41, 144), 1312: Kyethlenzov (Gy. 1: 41, 143). A második adat deetimologizálódott forma lehet.
Király uta 'Abaúj vármegye fõ útvonala a Hernád völgyében' 1256: Kyraluta, str. (Gy. 1: 124). Aba nagyút és Nagy út néven is említik.
Kis-Gölnic 'a Hernád mellékfolyása Gölnicbánya környékén' 1297: Kysgelnuch [kisgelnüc], fl. (Gy. 1: 106).
Kis ? -rét 'Noé határában említett hely' 1256: Kyusret [kiüsrét], prat. (Gy. 1: 40, 124). Az elõtag esetleg a kies-sel azonosítható.
Kolbása 'a Ronyva jobb oldali mellékfolyása, az Izra tóból ered' 1270/272: Kulbasa, rivu. (Gy. 1: 40, 83, 114).
Komlós 'a Borsva bal oldali mellékvize a füzéri uradalom határában' 1270/272: Kumlovs, rivu. (Gy. 1: 83, 114). Komlós pataka-ként is említik.
Komlós pataka 'a Borsva bal oldali mellékvize a füzéri uradalom határában' +1264/324: Kumlospathaka, riv. (Gy. 1: 40, 71). Komlós néven is említik.
Kukili ? ~ Kükilyi ? 'Jánok határában említett hely' 1323/390: super qd. Berch Kukyly vocato (Gy. 1: 95).
Kökény 1255 (Csany): kuken, dum. (Gy. 1: 75).
Körtvélyes-hegy 'Hilyó és Szemse határán említett hegy' 1332: Korthweleshygh ~ Kurthwelusheygh [kürtvélyüs-], mo. (Gy. 1: 40, 91, vö. 1: 94).
Köz-bérc 'Szemse és Egyházasida közötti határjel' 1280: Kuzberch, mon. (Gy. 1: 139). Közép-bérc-nek is említik.
Közép-bérc 1. 'Golop határában említett hely' 1258: kuzepberch, loc. (Gy. 1: 88). 2. 'Szemse és Egyházasida közötti határjel' 1280: Kuzepberch, mon. (Gy. 1: 93). Köz-bérc-nek is említik.
Közép-ér 'Pere határában említett hely' 1326: Kuzeper, loc. (Gy. 1: 131).
Kükilyi ? l. Kukili.
Küsmöd 'a Kassa alatti síkságon eredõ patak, a Szartos jobb oldali mellékvize' 1267/272: Cusmeud, fl. (Gy. 1: 39, 78). Az alsó szakaszát Belse-patak-nak említik.
Lapos-bükk 'Szemse határában említett hely' 1318: Lapisbyk [lapisbik], 1319: Lapusbyk (Gy. 1: 139).
Láz 'Gönyû határában említett hely' 1290: Laz, t. (Gy. 1: 90).
[Leánynegyed] ? 'Széplak határától elkülönített terület' 1293: Quarta puellaris, t. (Gy. 1: 145). Györffy a latin kifejezést tulajdonnévnek tekinti.
Liget 'Tõkés határában említett hely' 1324/377: Ligeth, 1330: Lygeth, loc. (Gy. 1:152). Ugyanott Radimó néven is említik.
Lucsica ? 'Oroszi határában említett hely' 1360: Luchicha, prat. (Gy. 1: 126).
Magna silva l. [Nagy-erdõ].
Magnus mons Cassouiensis l. [Kassai-Nagy-hegy].
Magyalfa 1320 (Ganna): magyalpha, a. (Gy. 1: 83 [2a]).
Maturus ? -rekettye 'Tõkés határában említett hely' 1324/377: Mathurus rokathya [rokatya], 1330: Mathurus rakathya, frut. (Gy. 1: 152).
Megye pataka 1. 'Szemse határában említett patak' 1318: Megee pothoka ~ Megepothoka, fl., 1319: Megepotaca ~ Megepotoca (Gy. 1: 139). 2. 'Kalsa és Füzér közötti határpatak, Újfalu környékén ömlik a Ronyvába' 1321: Megepotaka, fl. (Gy. 1: 153), 1327: Megepathaka, fl., vall. [3a], (Gy. 1: 101).
Mély-patak 'Kalsa határában említett patak' 1327: Melpathak, fl. (Gy. 1: 101).
Mérahorka 'Méra és Noé határában említett hely' 1256: Merahorka, loc. (Gy. 1: 118, 124).
Meszes-patak ~ Mézes-patak ? 'a Szerencs-patak mellékvize' 1317: Mezespatak, fl. (Gy. 1: 40). Györffy Mézes-nek olvassa. Aranyas (2.) néven is említik.
Mészpest 'a Ronyva menti Újfalu határában említett hely' 1321: Mezpesth (Gy. 1: 153).
Mézes-patak ? l. Meszes-patak.
Mezsgye 'Ganna határában említett hely' 1320: meesde (Gy. 1: 83).
Milic-kõ 'a füzéri uradalom határában említett hegy' 1270/272: Mylychkw (Gy. 1: 40, 82).
Miskó 'a Ronyva menti Újfalu határában említett hegy' 1321: Mysko, mo. (Gy. 1: 153).
Miszla 'a kassai hegyekben eredõ, Kassa alatt jobb felõl a Hernádba ömlõ patak' 1230: Mysloa [miszloa], aqu. (Gy. 1: 39, 64, 116, 120), 1230: Misloa, aqu. (Gy. 1: 66, 116, 120), +1262/XIV., 1284, 1297, 1299, 1310, 1318, 1326, 1328, 1330: Myzla, fl., aqu. (Gy. 1: 39, 67, 68, 85, 86 [2a], 106, 113, 114 [3a], 120 [2a], 152 [3a], 159), 1310, 1317, 1328: Mizla, fl. (Gy. 1: 75, 114, 120, 151, 152), 1318, 1320: Mysla (Gy. 1: 67, 120), 1324/ 377: Myzfa [romlott alak] (Gy. 1: 152 [3 adat]).
Mogyorós-berek 'Ganna határában említett hely' 1320: Monyorosberek ~ Monyrousberek [monyrous-] (Gy. 1: 83).
Mogyorós-patak 'Szurdokbénye és Alnémet határfolyása, a Hernád mellékvize' 1234/243: Munurous potok [munyurous-], riv. (Gy. 1: 41, 150).
Mogyorósd l. Monyrósd.
Mohos-patak 'a füzéri uradalom határában említett hely' 1270/272: Muhuspotok, fon. (Gy. 1: 83).
Monaj 'Pocsaj és Nyeste határában említett patak, a Szikszó patakába ömlik' 1256: Monay, rivu. (Gy. 1: 120, 125 [2a], 132).
Montes alpinales l. [Havas-hegyek].
Monyorós- l. Mogyorós-.
Monyrósd 'Ganna határában említett kút' 1320: Monyrousd, put. (Gy. 1: 83).
Morotva 'Csany határában említett hely' 1255: Mortua [mortva], stag. (Gy. 1: 75).
Musztuk ? 'Szemse határában említett patak' 1318: Muzthuk, fl., 1319: Musthuc, fl. (Gy. 1: 139).
Nadályos-tó 'Szina határában említett tó' 1317: Nadaliusto, stag. (Gy. 1: 148).
[Nagy-erdõ] 1. 'a füzéri uradalom határában említett, a Hernád völgyétõl K-re húzódó nagy kiterjedésû erdõ' +1256, 1327: magna silva (Gy. 1: 40). Bükk-erdõ néven is említik. 2. 'Kassa határában említett erdõ' 1261: magnam silvam (Gy. 1: 105). Györffy a latin kifejezéseket tulajdonnévnek tekinti.
Nagy-gyûr 'Szántó határában említett hegy, a Szerencs-patak és az Aranyas fogja közre' +1326/400: Nogh Gyur, mo. (Gy. 1: 40, 142).
Nagy-gyûr völgye 'Szántó határában említik, a Nagy-gyûr melletti hely' +1326/400: Nogh Gyuruelde, vall. (Gy. 1: 142).
Nagyút alja 'Ganna határában említett hely' 1320: Nogutalia (Gy. 1: 84).
Nigra silva l. Fekete-erdõ.
Niznanó ? pataka 'Jászó határában említett patak' 1255: Nyznanoupotoka (Gy. 1: 98).
Nyeste 'Nyeste határában említett patak' 1256: Neste, riv. (Gy. 1: 125).
Nyírfa 1298 (Lánc): nirfa (Gy. 1: 116).
Ó-Ida 'az Ida K-i mellékága' 1327: O-Ida, aqu. (Gy. 1: 41, 69). Holt-Idá-nak is említik. Vö. Ida.
Ortvány l. Irtvány.
Ölyves-patak 'a füzéri uradalom határában említett patak' 1270/272: Vluespotok, rivu. (Gy. 1: 83).
Parlag 'Ganna határában említett hely' 1320: parlag (Gy. 1: 83).
Páli nagyút 'Gard határában említett, Páli (~ Pauli) felé vezetõ út' 1330: Paulinoguth [pauli-], via (Gy. 1: 85, 133).
Pisztrángos-patak 'Kassa fölött a Hernádba ömlõ patak' 1261: Pistrungus potoc, riv. (Gy. 1: 40, 105), 1261/275: Pistrunguspotak (Gy. 1: 105).
Pocsej 'Pocsej határában említett patak, a Szikszó patakába ömlik' 1256: Pochey, riv. (Gy. 1: 132 [2a]).
Pocsim 'Pocsej és Pocsim határában említett patak' 1256: Pochym, riv. (Gy. 1: 132 [2a]).
Põt erdei ~ erdeje 'Bakta határában említett erdõ' 1272/419: Pewth herdey, s. (Gy. 1: 64).
Quarta puellaris l. [Leánynegyed].
Radimó 'Tõkés határában említett hely' 1330: Radymo, loc. (Gy. 1: 152). Ugyanott Liget néven is említik.
Rakaca 'Jánok határában említett patak, a Bódva mellékvize' 1323/390: Rakacha (Gy. 1: 96). Alakváltozata: Rakaca pataka.
Rakaca pataka 'Jánok határában említett patak, a Bódva mellékvize' 1323/390: Rakachapataka (Gy. 1: 41, 96). Alakváltozata: Rakaca.
Rakattya- l. Rekettye-.
Rakolc pataka 'a Ronyva menti Újfalu határában említett patak' 1321: Rakolchpothoka, fl. (Gy. 1: 153).
Rásony völgye 'Karácsond határában fekvõ hely, Léh és Berencs között' 1326/335: Rasonwelge, vall. (Gy. 1: 68, 102, 134).
Ravaszlyuk 1. 'a füzéri uradalom határában említett hely' 1270/272: Rowozlyk [-lik], loc. (Gy. 1: 83). 2. 'Ganna határában említett hely' 1320: Roazliuk (Gy. 1: 83).
Rekettye 1318 (Szemse): Rakatya [rakatya], a. (Gy. 1: 139), 1327>410 (Papi): Rakathya, rub. (Gy. 1: 129).
Rekettyebokor 1258 (Golop): requetiarbukur [az adat elsõ része hibás alak lehet] (Gy. 1: 88), +1262/ XIV. (Koksó): rakatya bokor, dum. (Gy. 1: 113).
Rekettyés 'Koksó határában említett hely' +1262/XIV.: Rakatyas, prat. (Gy. 1: 113).
Rodnuk 'Méhlyuk és Rodnuk határában említett patak, a Szkrebin mellékvize' +1263/+264: Rodnuk, riv. (Gy. 1: 40, 118, 136).
Ronkva 'a Hernádba ömlõ folyó Abaúj megye D-i részén' +1245: Ronkus [?: Ronkua], torr. (Gy. 1: 41, 143), 1259/327/400/402: Ronkwa, rivu. (Gy. 1: 144), 1259/402: Ronkua, riv. (Gy. 1: 41), 1305: Roncua, fl., 1312: Ronkova [ronkova], fl. (Gy. 1: 41, 143).
Ronyva 'a Borsvával egyesülõ folyó Abaúj megye K-i részén' 1321, 1327: Ronua, fl. (Gy. 1: 40, 153 [3a]), 1327: Ronua ~ Ronwa [2a] ~ Ronva, fl. (Gy. 1: 40, 101, 153 [2 adat]).
Rusaszó ? 'Fáj határában említett hely' 1243: ad caput Rusozo (Gy. 1: 79).
Sáros-patak 'a füzéri uradalom határában említett patak, a Kolbása mellékvize' 1270/272: Saruspotok, rivu. (Gy. 1: 40, 82).
Sebes-patak 'a füzéri uradalom határában említett patak' 1270/272: Sebuspotok [sebüs-], rivu. (Gy. 1: 82).
Sermál ~ Szermál ? 'Pocsej határában említett hely' 1256: Sermal, loc. (Gy. 1: 132).
Sihoka ? réte 'Kalsa határában említett hely' 1327: Syhocarete, prat. (Gy. 1: 101).
Silva Gord l. [Gard-erdõ].
Somogy(i)-Boldvafõ 'a Somogy(i)-Boldva folyó forrásvidéke Jászó határában' 1255: Sumugy Bulduafeu, fon. (Gy. 1: 98, l. 1: 40 is, de ott fontem helyett montem áll). Vö. Boldva.
Sötét-völgy 'Borsva határában említett völgy' +1264/324: Sethetwelg [setétvelgy], vall. (Gy. 1: 71).
Száraz-patak 1. 'Borsva határában említett patak' +1264/324: Zarazpothok, riv. (Gy. 1: 71). 2. 'Tõkés határában említett patak' 1317: Zaraz pothok (Gy. 1: 151), 1324/377: Zarazpothok, riv. (Gy. 1: 152), 1330: Zaroz patok (Gy. 1: 152). 3. 'a Ronyva menti Újfalu és Kalsa határában említett patak' 1321: Zaraspothoc (Gy. 1: 153), 1327: Zarazpathak, vall. (Gy. 1: 101).
Száraz-völgy 'Méhlyuk határában említett völgy' +1263/+264: Zarazwlg, vall. (Gy. 1: 118).
Szár-hegy 'a Ronyva menti Újfalu határában említett hegy' 1321: Zarhyg, mo. (Gy. 1: 153).
Szarnó ? hegye l. Zsarnó hegye.
Szartos 'a Miszla patak folytatása, a Hernád mellékvize' 1255: Scortas, fl. (Gy. 1: 39, 75 [2a]), 1290: Scarcas [?: Scartas], fl. (Gy. 1: 39, 90), 1317: Zortus, fl. (Gy. 1: 148). Vö. Aszú-Szartos.
Szartos-tó 'Csany határában említett hely, talán a Szartos kiszélesedõ része, esetleg holtága' 1270/369: Sartostou, loc. (Gy. 1: 75).
Szék 1. 'Gibárt határában említett hely' 1316: Seek ~ Sech, palu. (Gy. 1: 87). 2. 'a Ronyva menti Újfalu határában említett hely' 1321: Scek (Gy. 1: 153).
Szekeres-völgy 'Méhlyuk határában említett völgy' +1263/+264: Zekereswlg, vall. (Gy. 1: 118).
Szekeresvölgye-fõ 'Jászó határában említett hely' 1331: Zekereswlgefeu (Gy. 1: 100).
Szék-patak 'a füzéri uradalom határában említett patak' 1270/272: Scekpotok, rivu. (Gy. 1: 83).
Szeleden 'Jánok határában említett patak, a Bódva mellékvize' 1323/ 390: Sceleden, fl. (Gy. 1: 41, 95).
Szentes 'Golop határában említett hely' 1296/474/475: Zenthus [szentüs], coll. ~ Zenthws, t. (Gy. 1: 88).
Szerencs 'Hécénél eredõ, Abaúj megye D-i részén folyó patak' 1258: Zeremch fl. (Gy. 1: 40, 88 [2 adat]), 1296/474/475, +1326/400 k.: Zerench, fl., rivu. (Gy. 1: 40, 88 [2a], 142). Szerencs-patak néven is említik.
Szerencs-patak 'Hécénél eredõ, Abaúj megye D-i részén folyó patak' +1326/400 k.: Zerenchpatak, riv. (Gy. 1: 4, 142). Szerencs néven is említik.
Szermál ? l. Sermál.
Szer-tó ? 'Belse határában említett hely' +?1232/384/393: venit ad Scertora (Gy. 1: 72).
Szikszó pataka 'a Hernád jobb oldali mellékvize, Didic és Vadász határában említik' 1302>344: Zekzoupathaka [székszou-], fl. (Gy. 1: 41, 77) 1329/406: Zykzovpathaka, fl. (Gy. 1: 41, 154), 1329/406/413: Zykzopathaka, fl. (Gy. 1: 147).
Szil 1319 (Szemse): Syl, a. (Gy. 1: 139).
Szilfa 1318 (Szemse): Zylpha, a. (Gy. 1: 139), 1329/416 (Buzita): zilfa, a. (Gy. 1: 74).
Szirna 'Koksó határában említett patak' +1262/XIV.: Zyrna, fl. (Gy. 1: 113).
Szkrebin 'a Fekete-erdõben eredõ patak Abaúj megye É-i részén' 1278: Screbyn [2a] ~ Screbyna, aqu. (Gy. 1: 40, 133 ), 1318: Zkurbyn [szkürbin], aqu., 1319: Scribyn, fl. (Gy. 1: 40, 139), 1329/416: Scruben [szkrüben], aqu. (Gy. 1: 74).
Szomolnok-fõ 'Jászó határában patakként említik, de inkább a Szepes megyei Szomolnok patak forrásvidéke lehetett' 1255: Zumulnukfeu, fl. (Gy. 1: 98).
Szomucs ? ~ Szömucs ? aszófa ? 'Golop határában említett hely' 1258: Scomuch osofa, m. (Gy. 1: 88).
Szoros út 'a füzéri uradalom határában említett út' 1270/272: Zurusut, via (Gy. 1: 82).
Szömücs aszófa ? l. Szomucs aszófa.
Tarca 'a Hernád bal oldali mellékvize, amely Zsadánynál ömlött a Hernádba, s Gönctõl D-re Szikszóig a Hernád bal oldali kísérõvize' (vö. Gy. 1: 39) 1280, 1316, 1326, 1327/328/ 378: Tharcha, fl. (Gy. 1: 39 [2a], 87, 146), 1293/496, 1304: Tharcza, fl. (Gy. 1: 39, 92 [2a], 130, 145), 1312, 1327/373/762: Tarcza, fl. (Gy. 1: 74, 136), 1323: Tartha, fl. (Gy. 1: 104), 1312/357/398/475, 1317, 1323, 1323/ 351, 1325, 1326, 1327, 1327/336, 1327/328/378, 1360: Tarcha (Gy. 1: 39, 92, 102 [2a], 104 [3a], 126 [2a], 131, 136 [5a], 146).
Tekeres uta 'Szántó határában említett út' +1326/400: Tekeres uta, via (Gy. 1: 142). Alakváltozata: Tekerõ ? uta.
Tekerõ ? uta 'Szántó határában említett út' +1326/400: Tekeryouta [tekerjö- ?], via (Gy. 1: 142). Alakváltozata: Tekeres uta.
Telek pataka 'Szemse határában említett patak' 1318: Thelek pothoka, fl., 1319: Telekpotoca, fl. (Gy. 1: 139).
Teplece 'Hutka és Széplak határán említett patak' 1293/496: Theplecze, fl. (Gy. 1: 92 [2a]).
Tereblye ~ Tereble 'Kalsa és Újfalu határában említett patak, a Ronyva jobb oldali mellékvize' 1321: Thereble, aqu., fl. (Gy. 1: 40, 153), 1321, 1327: Tereble, fl. (Gy. 1: 101, 153).
Terpec 'Noé határában említett folyó' 1256: Terpech, fl. (Gy. 1: 124 [2a]).
Tiburca ? -fõ 'Kalsa határában említett hely' 1327: Tyburchafeu, vall. (Gy. 1: 101).
Topolya 1317 (Szina): Topolya, a. (Gy. 1: 148).
Tölgyfa 1251 (Bolcsárd): tulgfa, a (Gy. 1: 69), 1318 (Szemse): theulgyfa, a. (Gy. 1: 139).
Tövises-parlag 'Szina határában említett hely' 1317: Tuissespalag [tüissespalag], rus. (Gy. 1: 148).
Tövisfa 1284 (Koksó): teuisfa [tevisfa ~ töisfa], lig. (Gy. 1: 114).
Trete ~ Tretye-fõ 'Ganna határában említett hely' 1320: ad caput vallis Tretefeu (Gy. 1: 83).
Vallis S. Joannis Baptiste l. [Keresztelõ Szent János völgye].
Vanik ~ Vanyik szege 'Szina határában említett hely' 1317: Vanikzege, loc. (Gy. 1: 148).
[Vár] 'Szend határában említett domb' 1259/327/400/402: prope monticulum, quod castrum nuncupatur (Gy. 1: 144).
Váralja-rév 'Felida határában említett hely, a Gida (bizonyára: Ida, l. ott) folyó mellett' 1330: Varabareu [1: Varaliareu], loc. (Gy. 1: 94). A közelben vár helyét említi az oklevél.
Vaszó ? pataka 'Karácsond határában említett patak' 1326/335: Wazow pataca, fl. (Gy. 1: 102). Talán azonos a Vosoncó-val.
Vosoncó 'a Hernád jobb oldali mellékvize' 1272/419: Vosonczow, fl. (Gy. 1: 41, 63, 64 [2a]), 1284/ 379>430: Vosontho, fl. (Gy. 1: 41, 68), 1284/379>430: Vosontha (Gy. 1: 41, 68), 1310: [Wo]sonzo, riv. (Gy. 1: 102). Azonosításuk hang- és helyesírás-történetileg nem problémamentes.
Vö. még Vaszó pataka és Voson-aszó.
Voson-aszó ? 'Beret határában említett patak' 1271: Voson oso ~ Vosonoso, aqu. (Gy. 1: 41, 68). Györffy azonosítja a Vosoncó (ma Vasonca) patakkal (1: 41). Az e körbe vonható adatok együttes elemzése azonban komoly hang- és helyesírás-történeti problémákat vet föl.
Verbelice pataka 'Tõkés határában említett patak, a Miszla mellékvize' 1317: Werbeliche potoka ~ Werbelice pothuka (Gy. 1: 151, 152).
Visla ~ Viszla pataka 'Kassa környékén, a Fekete-erdõ mellett említett patak' 1311: Vislapotoka (Gy. 1: 106). Györffy Visla patak-nak olvassa.
Viszkó ? pataka 'Borsva határában említett patak' +1264/324: Wyzkopathaka, riv. (Gy. 1: 71). Györffy romlott névalaknak tartja, és -- bizonyára a késõbb adatolható Bissó-patak-kal való egyeztethetõsége miatt -- kérdõjellel Byzcopathaka formában helyesbíti. Ennek ejtése [bisó pataka] is lehetett.
Viszla pataka l. Visla pataka.
Zúgó 'Kércs határában említett halastó' 1272: Zugo, pisc. (Gy. 1: 40, 111).
Zsarnó ~ Szarnó ? hegye 'a Ronyva menti Újfalu határában említett hegy' 1321: Zarnohygy, mo. (Gy. 1: 153).
HOFFMANN ISTVÁN--RÁCZ ANITA--TÓTH VALÉRIA