Előadó: Polonyi Tünde Éva
Helyszín: MTA Debreceni Területi Bizottság (DAB) székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.), I. emelet „B” terem (Tanácsterem)
Időpont: 2012. március 19. (hétfő) 16:00

A kétnyelvűek által ismert nyelvek bonyolult interakciós mintázatokat mutathatnak. Egyre inkább elfogadottá válik az a szemléletmód, miszerint a kétnyelvűség nem írható le az egynyelvűség dimenziói segítségével, hanem sajátos feldolgozási és reprezentációs módozatai vannak. Minél nagyobb a nyelvi rendszerek száma, annál több a lehetséges kombináció és interakció feldolgozás szinten — gondoljunk csak a megfelelő nyelv megválasztásához, a nyelvek közötti váltás és kölcsönzések bonyolult mechanizmusaira —, és annál nagyobb a lehetséges variációk száma a nyelvi dominancia és más pszichológiai tényezők miatt.

A kétnyelvűek információtárolása és feldolgozása vitatott téma a terület kutatói körében, tekintetbe véve, hogy bár gyakorlatilag a nyelvi rendszerek elkülöníthetők, az egyik nyelven elsajátított ismeretek hozzáférhetők a másik nyelv számára is. Az alapvető kérdés az, hogy vajon az a képességünk, hogy két vagy több nyelven értünk és beszélünk, azt jelenti-e, hogy két vagy több mód áll a rendelkezésünkre az emlékezés, megismerés és gondolkodás céljából, vagy inkább azt mondhatjuk, hogy ezek a nyelvi rendszerek funkcionálisan kötődnek egy közös kognitív vagy fogalmi rendszerhez.

Jelen kutatás a kétértelmű szavak jelentéseihez való hozzáférés vizsgálata segítségével térképezi fel a nyelvek közötti kapcsolatot kétnyelvűek esetében. Kísérletem specifikus kérdése az volt, hogy az egyik ismert nyelven kétértelmű szó megkönnyíti-e a hozzáférést a szó mindkét jelentéséhez a mentális lexikon másik nyelvén különböző feltételek mellett. Vizsgálatomban modalitásközi előfeszítési elrendezést használtam: a kísérleti személyek magyar vagy angol mondatokat hallgattak, melyeknek utolsó szava magyar vagy angol nyelven kétértelmű volt, majd megjelent a számítógép képernyőjén egy másik nyelvű célszó, amelyet hangosan, a lehető leggyorsabban ki kellett olvasni. Három csoport vett részt a vizsgálatban, összesen 110 személy: angol szakos hallgatók, kétnyelvűek és magyar–angol tolmácsok.

Eredményeim inkább a két nyelv egymástól való függésének hipotézisét támasztották alá kétnyelvűek esetében, azaz a két nyelv fogalmi szinten összekapcsolódik. A mondatmegértés vonatkozásában kísérletem az interakcionalista elképzelést erősíti meg, a szavakhoz való hozzáférés során a szemantikai és szintaktikai információk már a feldolgozás kezdetétől fontosak.

Az előadás diái:

Diák (PDF)

A 2012. évi tavaszi társas-kognitív nyelvészeti előadás-sorozat sorozat további előadásai:
1. Varjú Zoltán: Nyelvi modellek, avagy „Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot” (2012. március 12.) – További részletek az előadás honlapján.
3. Bodrogi Ferenc Máté: A magyar nyelvújításról közönségesen (egy friss modell nyomában) (2012. április 2.) – További részletek az előadás honlapján.
4. Sándor Klára: Nyelvrokonság és hunhagyomány (2012. április 16.) – További részletek az előadás honlapján.
5. Kis Anna–Miklósi Ádám–Topál József: Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében (2012. május 7.) – További részletek az előadás honlapján.
6. Münnich Ákos: Az attitűd és mérése (2012. május 14.) – További részletek az előadás honlapján.