Szlengkutatás
2008/2009 tavaszi félév

A 2008/2009. tanévben olyan nagy létszámban vette fel a hallgatóság az órát, hogy ez szeminárium helyett minden szempontból előadásként fog futni, és ennek megfelelően a vizsgaidőszakban vizsgázni kell belőle. (Mivel az órák május 18-án fejeződnek be, azoknak a végzős hallgatóknak, akik ennél hamarabb kívánnak vizsgázni, egyénileg, önállóan kell felkészülniük. Épp ezért két tételsor lesz kiadva: egy a május 25. előtt vizsgázóknak, egy a rendes vizsgaidőszakban vizsgázóknak.)
A vizsgára jelentkezésnek (és a jegy megszerzésének) az előfeltétele egy minimum 50 szóból, kifejezésből álló kis szlengszójegyzék összeállítása (ennek az
előfeltételnek a követelményeit lásd itt!)

 

A Szlengkutatás szeminárium tematikája alapvetően a Wikipédiába írott Szleng szócikkem felépítését követi, kiegészítve a Szlengkutatás sorozat egyes köteteiben megjelent írások, A magyar katonai szleng szótára és a Szempontok és adalékok a magyar szleng kutatásához c. tanulmány bizonyos részeivel.
Általános ismereteik megszerzése céljából először ezt az itt fentebb sötétvörössel kiemelt három szöveget tekintsék át.
(További bőséges szakirodalom található az interneten: http://mnytud.arts.unideb.hu/szleng/hu_slang.htm.)

 

A vizsga ideiglenes tételei, témakörei
csak azoknak a végzős hallgatóknak a számára, akik május 25. előtt kívánnak vizsgázni
(Az itt megadott szakirodalom tájékoztató jellegű, bármilyen más forrás — például az előadás anyaga — használható)

  1. A szlengkutatás és a nyelvtudomány viszonya (SzlÚt. 237–9, SzlKult. 7–12, MiASzl. 35–7)

  2. A szlengkutatás miértjéről (Kis T., Szubjektív vázlatpontok a szlengkutatás miértjéről: MNyj. 37 (1999): 293–8; SzlKult. 143–6)

  3. A szleng meghatározására tett kísérletek 1. A magyar nyelvtudományban használatos meghatározások (MiASzl. 13–22; KatSzl.2 19–30; SzlÚt. 7–13, 239–46)

  4. A szleng meghatározására tett kísérletek 2. Az angolszász nyelvtudományokban használatos meghatározások (MiASzl. 213–8, 247–60, 227–33, 135–9)

  5. A szleng meghatározására tett kísérletek 3. A szleng szociológiai és pszichológiai megközelítése (MiASzl. 261–79)

  6. A szleng mint kulturális jelenség. A szleng a kultúrában (SzlKult. 13–20)

  7. A szleng mint zárt rendszer. A hermetikus komplexum (SzlKult. 20–45)

  8. A szleng mint félig nyitott rendszer. A cinikus komplexum (SzlKult. 45–68)

  9. A szleng mint teljesen nyitott rendszer. A rabelais-i komplexum (SzlKult. 69–86)

  10. A szleng típusai (KatSzl.2 20–1; SzlÚt. 246–53)

  11. A magyar szleng története (SzlÚt. 266–85; néhány órán is említett nyelvemlék szövege itt található)

  12. A magyar szlengkutatás története (SzlÚt. 256–66; Kis T., A magyar fattyúnyelv kutatói: MNyj. 38 (2000): 251–62)

  13. A szleng használatának okai, a szleng és használói (KatSzl.2 55–6; Hoffmann O., Mini-tini-szótár 246–52; MiASzl. 259–60, 214–5; SzlÚt. 253–6)

  14. A szlengszótárak típusai (Kis T., A magyar szlengszótárak: MNyj. 32 (1995): 79–94)

  15. Személynevek a szlengben (Kis T., Személynevek a szlengben: MNyj. 33 (1996): 93–104)

  16. Egy szlengfajta bemutatása
    pl. katonai szleng (KatSzl.2 30–54), börtönszleng (BörtSzl.), diákszleng (Hoffmann Ottó: Mini-tini-szótár; Rónaky: Hogyan beszél ma az ifjúság?), stb.

Rövidítések

BörtSzl. = Szabó Edina: A magyar börtönszleng szótára. (Szlengkutatás 5.). Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2008.

KatSzl.2 = Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára. (Szlengkutatás 6. sz.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2008.

SzlÚt. = Kis Tamás szerk.: A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (Szlengkutatás 1. sz.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997.

SzlKult. = Jelisztratov, Vlagyimir: Szleng és kultúra. (Szlengkutatás 2. sz.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998.

MiASzl. = Fenyvesi Anna, Kis Tamás, Várnai Judit Szilvia szerk.: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). (Szlengkutatás 3. sz.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999.

 

A vizsga tételei, témakörei
a rendes vizsgaidőszakban, május 25. után vizsgázó hallgatóknak a számára
(A tételsor az órán átvett témákat tartalmazza. Tekintettel arra, hogy egyes témákat mélyebben, másokat felszínesebben tekintettünk át (vagy éppen semennyire), bizonyos tételeknek érdemes még utánaolvasni. Ezek után a tétlek után megadom az elolvasandó szakirodalmat is. A fentebb sorolt (május 25. előtti) tételsorban további szakirodalom is található, ha valamelyik kérdéshez még kiegészítés lenne szükséges az órai jegyzetekhez.)
 

  1. A szleng hagyományos nyelvészeti értelmezése (a szlengmeghatározás nehézségének okai, a szleng mint tolvajnyelv, a szleng mint csoportnyelv)

  2. A szleng meghatározásának Kövecses-féle (sokszempontú) megközelítése és ennek problémái

  3. A szleng társasnyelvészeti-evolúciós meghatározása — a szleng mint nyelvi univerzálé

  4. A szlenghasználatának okai

  5. A szleng használatának és kialakulásának nem társasnyelvészeti magyarázatai (a szleng „szociológiai”, „szociálpszichológiai” megközelítése)

  6. A szleng megítélése (A szleng megítélése a nyelvészetben, a nem-nyelvészek körében, a szleng elítélésének „eredeti” (evolúciós) okai)

  7. A szleng típusai (A szleng mint szókészlet vs. a szleng mint beszédmód és mint stilisztikai jelenség)

  8. A szóalkotás a szlengben

  9. A magyar szleng története, nyelvemlékei (néhány órán is említett nyelvemlék szövege itt található)

  10. A magyar szleng kutatásának története

  11. Magyar szlengszótárak (Kis T., A magyar szlengszótárak: MNyj. 32 (1995): 79–94)

  12. A szleng mint kulturális jelenség. A szleng a kultúrában (SzlKult. 13–20)

  13. A szleng mint zárt rendszer. A hermetikus komplexum (SzlKult. 20–45)

  14. A szleng mint félig nyitott rendszer. A cinikus komplexum (SzlKult. 45–68)

  15. A szleng mint teljesen nyitott rendszer. A rabelais-i komplexum (SzlKult. 69–86)

  16. Egy szlengfajta bemutatása (pl. katonai szleng: KatSzl.2 30–54, börtönszleng: BörtSzl., diákszleng: Hoffmann Ottó: Mini-tini-szótár vagy Rónaky: Hogyan beszél ma az ifjúság?), stb.

 

A vizsgára jelentkezésnek (és a jegy megszerzésének) előfeltétele

egy minimum 50 szóból és/vagy kifejezésből álló, önálló gyűjtésű „szlengadatbázis” összeállítása. Az 50 szónak/kifejezésnek nem kell ugyanabból a szlengből származnia, de feltétel, hogy valós, beszélt nyelvi elemek legyenek, ne internetes fórumokról, forrásokból vagy bármilyen egyéb írásbeli, filmbeli stb. „helyszínről” gyűjtsenek! Természetesen mindenki gyűjthet egyetemistaszlenget, diáknyelvet is, de örömteli lenne, ha a szlenget beszélők felől nézve minél „egzotikusabb” (ritka foglakozás, hobbi szlengje, régebbi időkből származó szleng, eddig még nem igazán vizsgált szleng stb.) lenne a gyűjtés tárgya.

Az összegyűlt adatokat adatbázis formába rendezve, Word-táblázat formájában (nem Excel, nem Access: Word) kell elkészíteni, és email-címemre elküldeni. (Kinyomtatva nem kérem az anyagot!) Kérem, az alábbi szempontok szerint töltsék ki a táblázatot! (Mivel a hallgatók túl sokan vannak ahhoz, hogy mindenkinek kiigazítsam a hibáit vagy elmagyarázzam a táblázatba rendezés rejtelmeit, itt jelzem, hogy csak hibátlan, hiánytalan adatbázist fogadok el.)

Az adatbázis tehát egy Word-táblázat legyen, melynek egy-egy sora egy-egy lexémát vagy kifejezést tartalmazzon (Ne írjanak be egy sorba több szlengszót vagy -kifejezést akkor se, ha azok mind ugyanazt jelentik, ugyanonnan származnak stb.!) Az egyes oszlopok a következő formátumúak legyenek:

adat(*)

kifejezés(*)

szófaj(*)

minősítés

jelentés*

példa-
mondat

adat-
közlő*

haszn. éve(*)

használat helye(*)

a szleng típusa*

etimológia, egyéb

3,5 cm széles

3,5 cm

1,5 cm

2 cm

4 cm

5 cm

3 cm

1,5 cm

3,5 cm

2,5 cm

5 cm

Dőlt betűvel Dőlt Normál Normál Normál Dőlt Normál Normál Normál Normál Normál

Hogy az egyes hallgatók adatbázisai azonos formátumúak, egységesen kezelhetők legyenek, kérem, hogy az innen letölthető, a helyes beállításokat tartalmazó üres fájlt használják.
A letöltött sablonfájlt ne formázzák át, ne töröljék belőle au önök számára fölösleges oszlopokat stb.! Egyedül a fájl nevét változtassák meg, az elkészült fájl neve célszerűen legyen a készítő neve (kispista.doc, kovacse.doc stb.), hogy könnyebb legyen azonosítani!
A tapasztalatlanabbak ügyeljenek rá, hogy az fájl megnyitása után előszöris állítsák át a Wordben a nézetet „Normál nézetre”, mert „Nyomtatási elrendezés”-ben nem fog látszani a táblázat „lapról lelógó” része (ti. a táblázat szélesebb, mint a kinyomtatható méret).
Ügyeljenek arra is, hogy a táblázat minden sorában ki kell tölteni az ismétlődő adatokat is (tehát minden sorban legyen ott a gyűjtő neve, jóllehet ez minden adatra nézve csak ugyanaz lehet). Az ilyen ismétlődő adatokat ne egyenként írják be, használják a copy/paste nagyszerű találmányát, amit akár egy, az ismétlődő adatokkal előre kitöltött sor másolására is használhatnak jelentős mennyiségű fölösleges munkát megtakarítva!

 

Az egyes oszlopok jelentése (a *-gal jelöletek okvetlenül kitöltendők, a többi oszlop csak akkor, ha van rá adat):

(*)adat: az adott szlengszó (amennyiben egy szónyi terjedelmű)
(*)kifejezés:
az adott szlengkifejezés (amennyiben több szónyi terjedelmű)
(*)szófaj:
a szlengszó szófaja (csak akkor, ha az adat rovatban szerepel a szó)
minősítés:
a szó vagy kifejezés stilisztikai, használati minősítése (tréfás, gúnyos, gyakori, ritka stb.), amennyiben ez az adatközlőktől tudható (nem a gyűjtő egyéni megítélése az érdekes, ha nem ő maga is használója a szlengnek
*jelentés:
a szó vagy kifejezés jelentése, az értelmező szótárakban szokásos módon megadva
példamondat:
Csak példamondat kerüljön ide, az állandósult kifejezések önálló adatként szerepeljenek!
*adatközlő:
Az adatbázist készítő egyetemi hallgató neve (azaz ki-ki a saját nevét írja ide!)
(*)a használat éve:
Nem a gyűjtés éve kell, hanem amikorról az adat származik. (Pl. valaki édesapjától, nagyapjától gyűjt katonai szlenget, akkor az adatközlője katonai szolgálatának ideje kerül ide.) Amennyiben ismert az év (akár csak körülbelüli pontossággal is), ez az oszlop is kitöltendő.
(*)a használat helye:
Az a hely, intézmény, település, megye, ahol az adott szót, kifejezést használták. Amennyiben ismert, ez az oszlop is kitöltendő.
*a szleng típusa:
A közölt szleng szó vagy -kifejezés használati köre, pl. közszleng, diákszleng, egyetemistaszleng, labdarúgószleng, vasutasszleng stb.
etimológia, egyéb:
Bármilyen további információ akár a szó eredetéről, akár más kapcsolódó témakörben.

* * *

Az adatbázist a vizsgaidőszak kezdetéig kell elküldeni Kis Tamásnak a tkis62@gmail.com címre. (Kérem, senki se a vizsga előtt 1-2 nappal próbálkozzon az adatbázis elküldésével, mert nincs rá garancia, hogy lesz időm megnézni. Csinálják meg inkább még a szorgalmi időszakban!)

 

Utolsó frissítés: 2009. május 11.