Leíró magyar hangtan
2008/2009. tanév, őszi félév

Táblázatok

Tankönyvek Kötelezők Ajánlottak Egyéb olv. Tananyag Számonkérés Tételek

Az olvasmányok jelzései:

Kötelező
*

Ajánlott

1. téma
A hangtan irányai, fajai
Olvasnivaló:
* Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. In: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13–23.
Az órán kivetített diák (PDF)

2. téma
F
onetika/fonológia

A beszéd és a nyelv (langue/parole)
Olvasnivaló:
* Saussure, Ferdinand de: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., 1997. 39–52.
* Telegdi Zsigmond: A nyelv és a beszéd. In: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp. 70–76.
Deme László: A beszéd és a nyelv. Bp. 9–15, 28–35.

A nyelv és beszéd kettősségének tükröződése a hangok szintjén: fonéma és beszédhang
Olvasnivaló:
Telegdi Zsigmond: Fonetika. Fonológia. In: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp. 129–139.
* Deme László, A hang négy tulajdonságának fonológiai felhasználásához. In: Magyar hangtani dolgozatok. Szerk. Benkő Loránd. (NytudÉrt. 17. sz.) Bp., 1958. 134–54.

Az órán kivetített diák (PDF)

3. téma
Kortikális fonetika
Olvasnivaló:
* David Crystal: A nyelv és az agy. In: Crystal: A nyelv enciklopédiája. Bp., 1998. 326–334.
Laziczius Gyula: Fonetika. Bp., 1963, 1979. 107–126.
Az órán kivetített diák (PDF)

4. téma
Artikulációs (fiziológiai) fonetika
Az órán kivetített diák (PDF)

5. téma
Akusztikai
fonetika
Olvasnivaló:
Gósy Mária: Az artikuláció és az akusztikum / A beszédhangok akusztikai szerkezete. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Bp., 2004. 91–147.
Bolla Kálmán: A beszédfolyamat akusztikus elemei és a beszédhangok hangzási jellemzői. In: Magyar fonetikai atlasz. Bp., 1995. 221–291.
* Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek. (Multimédiás szoftver). Nikol Kkt., 2002.
Subosits István: Beszédakusztika. Bp., 1984.
6. téma
Appercepciós (auditorikus)
fonetika
Pap János: Az emberi hallószerv és a hallás mechanizmusa. In: Hang – ember – hang. (Rendhagyó hangantropológia). Bp., 2002. 58–67.

7. téma
Percepciós
fonetika
Olvasnivaló:
Gósy Mária: A hallás szervei és a hallás folyamata. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Bp., 2004. 4351.
Bolla Kálmán: Beszédészlelés. In: Magyar fonetikai atlasz. Bp., 1995. 77–85.
Bolla Kálmán: A magyar beszédhangok percepciója. In: Magyar fonetikai atlasz. Bp., 1995. 292–296.
Pauka Károly: Halláslélektan. (A beszédmegértés alaptényezői). Bp., 1980.
Az órán kivetített diák (PDF) (5–7. téma együtt)

8. téma
Fonetikus írások
Olvasnivaló:
Laziczius Gyula: Fonetika. Bp., 1963, 1979. 18–36.
* Markó Alexandra: Útmutató az IPA, a finnugrisztikai és a magyar egyezményes jelölések használatához. In: Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához. (Elméleti, kísérleti és alkalmazott beszédkutatás). Szerk. Gósy Mária és Menyhárt Krisztina. Bp., 2003. 96–105.
A különböző fonetikus átírások jelei a magyar hangokra (PDF) | (JPEG képformátumban)
Szöveg a fonetikus átírások gyakorlásához és a görög betűs transzliteráláshoz | Megoldása (PDF formátumban)

A Setälä-féle (finnugor) átírás
Olvasnivaló:
Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. 31–34.
Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Bp., 1969. 28–29.
E. N. Setälä: Über Transskription der finnisch-ugrischen Sprachen: Finnisch-ugrische Forschungen, 1 (1901): 15–52.
Suomalais-ugrilainen tarkekirjoitus. Helsinki, 1953.

Magyar egyezményes hangjelölés
Olvasnivaló:
Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. 35–38.
* Deme László: A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése. Magyar Nyelvjárások, 2 (1953): 18–37.
Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Bp., 1969. 30.

IPA (APhI) írásrendszere
Olvasnivaló:
Bolla Kálmán: Magyar fonetikai atlasz. Bp., 1995. 31–56.
* Bolla Kálmán: A fonetikus írás problémái. In: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 25–51.
Az I
PA honlapja: http://www2.arts.gla.ac.uk/IPA/ipa.html vagy http://www.arts.gla.ac.uk/IPA/ipa.html
A teljes
IPA-tábla: http://www.arts.gla.ac.uk/IPA/fullchart.html
Az egyes betűk által jelölt hangokat kimondó IPA Help: http://www.sil.org/computing/speechtools/softdev2/IPAhelp2/IPAprvw2.htm | Az IPA Help letöltése
Számítógépes IPA fontok: http://www.arts.gla.ac.uk/IPA/ipafonts.html

Nádasdy–Siptár-féle átírás
Olvasnivaló:
Nádasdy, Ádám–Siptár, Péter: Issues in Hungarian Phonology. Acta Linguistica Hungarica, 39 (1989): 3–27.

Az órán kivetített diák (PDF)

9. téma
A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése
Az órán kivetített diák (PDF)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is)

10. téma
A magánhangzók fonetikai rendszere
Az órán kivetített diák (PDF)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is)

11. téma
A magánhangzók fonológiai rendszere
Az órán kivetített diák (PDF)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is)

12. téma
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
* Deme László: A magyar fonémák rendszeréhez és rendszerezéséhez. Néprajz és Nyelvtudomány, 15–16 (1971–1972): 89–99 = (több íráshibával:) Deme László: Nyelvünkről, használatáról, használóiról. Szeged, 1994. 5–18.
Az órán kivetített diák (PDF)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is)

13. téma
A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai
Horger Antal: Mi az affrikáta? Magyar Nyelv 31, 210–218
Kázmér Miklós: A magyar affrikátaszemlélet. NytudÉrt. 27. sz. Bp., 1961.
Előadására nem maradt idő, ezért nem kérem számon a vizsgán. Anyagát ld.
Az órán kivetített diák (PDF)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is)

14. téma
A magánhangzótörvények a magyarban
15. téma
A mássalhangzótörvények a magyarban
Előadására nem maradt idő. A vizsga anyagát ld.
Papp István: Hangtörvények a magyarban. In: uő: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. 121–145. (A fejezet hiteles szövege PDF formátumban. A HTML formátumban néhány mellékjeles betű bizonnyal hibásan jelenik meg, ezért a biztonság kedvéért itt van a szöveg Word formátum is.)
Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Bp., 2004. 148–62, 251–4
Az órán kivetített diák (PDF) file (14–15. téma együtt)

16. téma
A szótag problematikája
Előadására nem maradt idő. A vizsga anyagát ld.
Kassai Ilona: A szótag. In: Fonetika. Bp., 1998. 191–201.

17. téma
A szupraszegmentális hangszerkezet
Előadására nem maradt idő. A vizsga anyagát ld.
Gósy Mária: A szupraszegmentális hangszerkezet / A szupraszegmentumok észlelése. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Bp., 2004. 182227.

 

Táblázatok nyomtatható (PDF) formátumban:
(olvasható/nyomtatható Acrobat Readerrel)

A görög ábécé (PDF) | (JPEG képformátumban)
A különböző fonetikus átírások jelei a magyar hangokra (PDF) | (JPEG képformátumban)
Magánhangzók fonetikai rendszere (az IPA átírás képviselte felfogás alapján) (PDF) | (JPEG képformátumban)
Magánhangzók fonetikai rendszere (A magyar nyelvjárások atlasza által képviselt felfogás alapján) (PDF) | (JPEG képformátumban)
Magánhangzók fonetikai rendszere (3) (PDF) | (JPEG képformátumban)
Magánhangzók fonológai rendszere (e-ző sztenderd) (PDF) | (JPEG képformátumban)
Magánhangzók fonológai rendszere (ë-ző sztenderd) (PDF) | (JPEG képformátumban)
Mássalhangzók fonetikai rendszere (a finnugor átírás képviselte felfogás alapján) (PDF)
Mássalhangzók fonetikai rendszere (az IPA átírás képviselte felfogás alapján) (PDF) | (JPEG képformátumban)
Mássalhangzók fonológai rendszere (PDF) | (JPEG képformátumban)
Mássalhangzók és magánhangzók együttes ábrázolása (1) (PDF) | (JPEG képformátumban)
Mássalhangzók és magánhangzók együttes ábrázolása (hanghenger) (PDF) | (JPEG képformátumban)
Tételminták, régi (PDF) | (JPEG képformátumban)

(Akinek különböző fonetikus (és egyéb) írások
 számítógépen használható fontjaira van szüksége,
induljon el innen.)

Tankönyvek:

Kötelező olvasmányok:

Ajánlott olvasmányok:

Egyéb olvasmányok:

Tananyag hangtanból:

nnTankönyvek, olvasmányok, előadás (ld. az egyes témák felsorolásánál)

Alapfogalmak:
A tananyagban előforduló hangtani, nyelvészeti fogalmak meghatározását lásd az alábbi művekben, illetve betűrendes terminusmagyarázataikban:
— David Crystal: A nyelvenciklopédiája. Bp., 1998. 516–43.
A világ nyelvei. Főszerk. Fodor István. Bp., 1999. 1651–76.
— H. Bottyánfy Éva–Horváth Mária–Korompay Klára–D. Mátai Mária: Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Bp. (több kiadásban). 126–204.
Nyelvi fogalmak kisszótára. Szerk. Tolcsvai Nagy Gábor. Bp., 2000.
Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához. Szerk. Gósy Mária–Menyhárt Krisztina. Bp., 2003. 282–97.

Számonkérés:

nA számonkérés módja: kollokvium (tételek alapján)
A vizsga részei:

— írásbeli „beugró” (30 perc)
(1) egy, a Bolla-féle hangatlasz példáiból (i. m. 30., 43–51. lap) kiválasztott mondat átírása

(a)
 magyar egyezményes,
(b)
IPA vagy Setälä-féle fonetikus írással (vagy = a feladatlapon a kettő közül az egyik: vagy az IPA, vagy a Setälä-féle fog szerepelni a tanár választása szerint, de természetesen mind a kettő ismerni kell)
és
(c)
transzliterálása g
örög betűkkel, valamint
(2)
 egy szó hangjainak fonetikai elemzése,
— szóbeli „beugró” (9 másodperc)
három hang felismerése képzési jegyeik alapján, 3 másodperc/hang (a hangok meghatározásában használt szempontokat lásd a „Magánhangzók fonetikai rendszere (A magyar nyelvjárások atlasza által képviselt felfogás alapján)” (PDF | JPEG) és a „Mássalhangzók fonetikai rendszere (az IPA átírás képviselte felfogás alapján)” (PDF | JPEG táblázatban.
— a tételsorból kihúzott két elméleti kérdés.

A vizsga menete:
1. A vizsgára való jelentkezés: A vizsgára jelentkezni a tanulmányi és vizsgaszabályzatnak megfelelő módon az Neptunon keresztül lehet: „A hallgató a vizsgára a tanulmányi rendszeren keresztül jelentkezhet. A vizsgára való jelentkezés a vizsgát megelőző munkanap déli 12 óráig módosítható vagy törölhető. Ha a hallgató vizsgára való jelentkezését törölte, már csak olyan vizsgaidőpontokra jelentkezhet át, ahol van szabad férőhely. Vizsgahalasztások miatt az oktató nem köteles újabb vizsgaidőpontot megjelölni.” „
A hallgató vizsgáról való távolmaradását három munkanapon belül igazolhatja a tanulmányi osztályon. Ez esetben a tanulmányi osztály törli a hallgató jelentkezését a vizsgára.” „Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető. A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a tanulmányi rendszerben »nem jelent meg« bejegyzést kell feltüntetni. Ebben az esetben a hallgató elveszít egy lehetőséget a tárgy adott félévben lehetséges vizsgaalkalmai közül.” „Amennyiben a hallgató a félév során egyáltalán nem kísérli meg a vizsga letételét, a »nem jelent meg« bejegyzést a tanulmányi osztály a leckekönyvébe is bejegyzi.” A vizsgára az indexét mindenki hozza magával, ugyanis „A hallgató leckekönyv nélkül nem vizsgázhat.”

2. A vizsga menete
a) Írásbeli „beugró”:
Az írásbeli „beugró” feladatait az adott napra jelentkezőknek a szóbeli vizsga megkezdése előtt, egyszerre a vizsga helyszínén kell megoldaniuk. Időtartama max. 30 perc. A vizsga szóbeli része az írásbeli „beugró” kijavítása után kezdődik. A sikeres „beugróhoz” min. 60%-os teljesítmény szükséges.
b) Szóbeli „beugró”: A szóbeli „beugró” három hang képzési jegyek alapján történő felismerését jelenti. (Például: Melyik magyar magánhangzó palatális, középső nyelvállású, labiális és rövid?) Egy hang felismerésére három másodperc áll a felelő rendelkezésére. A sikeres „beugróhoz” minimum két hang helyes felismerése szükséges. A szóbeli beugró kérdéseire példákat itt találnak.
c) Kollokvium: A kollokvium két, tételhúzással megkapott kérdés szóbeli kifejtéséből áll. A kérdésekre 20 perc felkészülési idő áll az első vizsgázó rendelkezésére. A vizsga sikeres teljesítéséhez mindkét kérdés legalább elégséges szintű tudása szükséges.
d) Pótvizsga és javító vizsga:
A bölcsészkar érvényes tanulmányi és vizsgaszabályzatának megfelelően a „hallgató egy vizsgaidőszakban minden tárgyból legföljebb háromszor vizsgázhat.”. A pótvizsgát a sikertelen kísérlet után leghamarabb három nappal lehet tenni. A pótvizsga időpontja csak egy már meglévő vizsganap lehet, amennyiben az adott napon az addigi jelentkezők számát tekintve még van hely a pótvizsgázónak. A pótvizsgára szintén a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül kell jelentkezni. „A hallgató mindaddig nem jelentkezhet újabb vizsgára, míg be nem fizette a Térítési és juttatási szabályzatban ilyen esetre meghatározott különeljárási díjat.
A megismételt, javító vizsgát (tehát az első vizsgán kapott nem elégtelen jegyet javító vizsgát) tenni szándékozókra a pótvizsgázókra meghatározott szabályok érvényesek. (Figyelem! A javító vizsgán rontani is lehet, hiszen ez esetben is a második vizsga jegye az érvényes.)

3. Érdemjegy
A vizsgán megszerzett érdemjegyet általában a vizsga napján be szoktam írni a Neptunba is. Legkésőbb a vizsgaidőszak végéig mindenki ellenőrizze, hogy az indexében, illetve a Neptunban szereplő jegye megegyezik-e a kollokviumon szerzettel. Amennyiben valahol tévesen rögzítettem az eredményt, kérem, jelezzék, hogy kijavíthassam.

Tételek:

  1. A modern fonetikus írások előzményei és a fonetikus írások irányzatai

  2. Az IPA (APhI) hangjelölése

  3. A finnugor hangjelölés

  4. A magyar egyezményes hangjelölés

  5. A hangtan irányai, fajai

  6. A nyelv és beszéd kettősségének tükröződése a hangok szintjén: fonéma és beszédhang — fonológia és fonetika

  7. Az agyhoz kapcsolódó fonetikai kérdések; a kortikális és a percepciós fonetika

  8. A magyar beszédhangok képzésének módjai

  9. A tüdő szerepe a hangképzésben

  10. A gégefő szerepe a hangképzésben

  11. A garat- és az orrüreg szerepe a hangképzésben

  12. A szájüreg szerepe a hangképzésben

  13. Akusztikai fonetika

  14. Appercepciós (auditorikus) fonetika

  15. A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése
  16. A magyar magánhangzók fonetikai rendszere

  17. A magyar magánhangzók fonológiai rendszere

  18. A magyar mássalhangzók fonetikai rendszere

  19. A magyar mássalhangzók fonológiai rendszere

  20. A magánhangzótörvények a magyarban

  21. Az igazodás és rövidülés

  22. A zöngésség szerinti részleges hasonulás

  23. képzés helye szerinti részleges hasonulás és a teljes hasonulás

  24. Az összeolvadás és a kiesés

  25. A szótag problematikája

  26. A szupraszegmentális hangszerkezet

 

A tételeknek a hozzájuk tartozó kötelező anyag forrásával bővített listája

 

Utolsó módosítás: 2008.december 22.