A vizsga menete:
1. A vizsgára való jelentkezés: A vizsgára jelentkezni a tanulmányi és vizsgaszabályzatnak megfelelő módon az Neptunon keresztül lehet: „A hallgató a vizsgára a tanulmányi rendszeren keresztül jelentkezhet. A vizsgára való jelentkezés a vizsgát megelőző munkanap déli 12 óráig módosítható vagy törölhető. Ha a hallgató vizsgára való jelentkezését törölte, már csak olyan vizsgaidőpontokra jelentkezhet át, ahol van szabad férőhely. Vizsgahalasztások miatt az oktató nem köteles újabb vizsgaidőpontot megjelölni.” „A hallgató vizsgáról való távolmaradását három munkanapon belül igazolhatja a tanulmányi osztályon. Ez esetben a tanulmányi osztály törli a hallgató jelentkezését a vizsgára.” „Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető. A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a tanulmányi rendszerben »nem jelent meg« bejegyzést kell feltüntetni. Ebben az esetben a hallgató elveszít egy lehetőséget a tárgy adott félévben lehetséges vizsgaalkalmai közül.” „Amennyiben a hallgató a félév során egyáltalán nem kísérli meg a vizsga letételét, a »nem jelent meg« bejegyzést a tanulmányi osztály a leckekönyvébe is bejegyzi.” A vizsgára az indexét mindenki hozza magával, ugyanis „A hallgató leckekönyv nélkül nem vizsgázhat.”

2. A vizsga menete
a) Írásbeli „beugró”: Az írásbeli „beugró” feladatait az adott napra jelentkezőknek a szóbeli vizsga megkezdése előtt, egyszerre a vizsga helyszínén kell megoldaniuk. Időtartama max. 30 perc. A vizsga szóbeli része az írásbeli „beugró” kijavítása után kezdődik. A sikeres „beugróhoz” min. 60%-os teljesítmény szükséges.
b) Szóbeli „beugró”: A szóbeli „beugró” három hang képzési jegyek alapján történő felismerését jelenti. (Például: Melyik magyar magánhangzó palatális, középső nyelvállású, labiális és rövid?) Egy hang felismerésére három másodperc áll a felelő rendelkezésére. A sikeres „beugróhoz” minimum két hang helyes felismerése szükséges. A szóbeli beugró kérdéseire példákat itt találnak.
c) Kollokvium: A kollokvium két, tételhúzással megkapott kérdés szóbeli kifejtéséből áll. A kérdésekre 20 perc felkészülési idő áll az első vizsgázó rendelkezésére. A vizsga sikeres teljesítéséhez mindkét kérdés legalább elégséges szintű tudása szükséges.
d) Pótvizsga és javító vizsga: A bölcsészkar érvényes tanulmányi és vizsgaszabályzatának megfelelően a „hallgató egy vizsgaidőszakban minden tárgyból legföljebb háromszor vizsgázhat.”. A pótvizsgát a sikertelen kísérlet után leghamarabb három nappal lehet tenni. A pótvizsga időpontja csak egy már meglévő vizsganap lehet, amennyiben az adott napon az addigi jelentkezők számát tekintve még van hely a pótvizsgázónak. A pótvizsgára szintén a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül kell jelentkezni. „A hallgató mindaddig nem jelentkezhet újabb vizsgára, míg be nem fizette a Térítési és juttatási szabályzatban ilyen esetre meghatározott különeljárási díjat.”
A megismételt, javító vizsgát (tehát az első vizsgán kapott nem elégtelen jegyet javító vizsgát) tenni szándékozókra a pótvizsgázókra meghatározott szabályok érvényesek. (Figyelem! A javító vizsgán rontani is lehet, hiszen ez esetben is a második vizsga jegye az érvényes.)

3. Érdemjegy
A vizsgán megszerzett érdemjegyet általában a vizsga napján be szoktam írni a Neptunba is. Legkésőbb a vizsgaidőszak végéig mindenki ellenőrizze, hogy az indexében, illetve a Neptunban szereplő jegye megegyezik-e a kollokviumon szerzettel. Amennyiben valahol tévesen rögzítettem az eredményt, kérem, jelezzék, hogy kijavíthassam.

Tételek:

1. A modern fonetikus írások előzményei és a fonetikus írások irányzatai

2. Az IPA (APhI) hangjelölése

3. A finnugor hangjelölés

4. A magyar egyezményes hangjelölés

5. A hangtan irányai, fajai

6. A nyelv és beszéd kettősségének tükröződése a hangok szintjén: fonéma és beszédhang — fonológia és fonetika

7. Az agyhoz kapcsolódó fonetikai kérdések; a kortikális és a percepciós fonetika

8. A magyar beszédhangok képzésének módjai

9. A tüdő szerepe a hangképzésben

10. A gégefő szerepe a hangképzésben

11. A garat- és az orrüreg szerepe a hangképzésben

12. A szájüreg szerepe a hangképzésben

13. Akusztikai fonetika

14. Appercepciós (auditorikus) fonetika

15. A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése

16. A magyar magánhangzók fonetikai rendszere

17. A magyar magánhangzók fonológiai rendszere

18. A magyar mássalhangzók fonetikai rendszere

19. A magyar mássalhangzók fonológiai rendszere

20. A magánhangzótörvények a magyarban

21. Az igazodás és rövidülés

22. A zöngésség szerinti részleges hasonulás

23. A  képzés helye szerinti részleges hasonulás és a teljes hasonulás

24. Az összeolvadás és a kiesés

25. A szótag problematikája

26. A szupraszegmentális hangszerkezet