Morvay Kinga: A jiddis nyelv Magyarországon

http://www.rabbi.hu/resp/hallgatoi/morvaykinga-jiddisnyelv.htm

Morvay Kinga:

A jiddis nyelv Magyarországon

(Művelődés történet I. évf.)

1. A jiddis nyelv eredete, európai útja

A cím jobb megvilágítása érdekében, fontos felvázolni, hogy valójában is honnan származik a jiddis. Eredetileg az askenázi zsidóság anyanyelve volt, amely a német származéknyelveként alakult ki a középkori Németországban. Ez a felnémet jellegű nyelv tartalmaz héber-arámi és ófrancia elemeket is. Egyes régiókban szláv elemek is belekerültek a jiddisbe, természetesen, ahol szláv nyelvi környezetben élt a jiddis, ott a nyelvtani szerkezetekre is hatással volt. (a környezet nyelve ma is igen meghatározó, pl. az Egyesült Államokban sok angol szó épült be a jiddisbe: pl. beysbol, evenyu 'sugárút') Egyfajta "elrontott" német nyelvváltozatnak, zsargonnak nyilvánították Terjedését a kereskedelem, ipar nagyban elősegítette, s később sajnos az üldöztetések elől menekülők által jutott el Magyarországra is. Ez a keleti migráció a XVII: század elejéig tartott.

Az askenázi, vagyis a kelet- és közép-európai zsidók nyelve, a jiddis paradox helyet foglal el Európában, mivel területe évszázadokon át egy hatalmas nyelvi birodalmat ölelt fel, noha mindenütt kisebbségben maradt és soha nem volt hivatalos nyelv.

A jiddis nyelv és kultúra térhódítása

A 30-as évek végén 11 millió ember beszélte a jiddist. A jiddist messze a legtöbben, nyolc millióan Európában beszélték, ezeknek is fele Közép-Európában: 3,3 millióan a Szovjetunióban, 800 ezren Romániában, 250 ezren Magyarországon, 180 ezren Litvániában, a másik fele pedig Angliában, Franciaországban, Németországban, Belgiumban és Svájcban.

A "határokat átlépő" jiddis kultúra különösképpen virágzott Közép-Európában a két világháború között. A jiddis kultúra nem hivatalos fővárosának számított Vilnius, a litván főváros, ahol 1700 jiddis nyelvű kiadvány jelent meg, s ahol Kelet-Európa legnagyobb jiddis könyvtára működött. Ugyanezen idő alatt az egykori Szovjetunióban több mint 7 és fél ezer könyvet és brosúrát jelentettek meg jiddis nyelven. A náci népirtás és a kommunista elnyomás azonban egy elszórt kisebbség kihalásra ítélt nyelvének szerepére kárhoztatta a jiddist. A világháború és a szovjet korszak pusztítására jellemző, hogy a híres vilniusi könyvtárból a nácik és a szovjetek 20 ezer ritka könyvet loptak el a 600 éves jiddis kultúráról, s további 80 ezer könyvet adtak el papírhulladékként papírgyáraknak.

A jiddist napjainkban már csak két millióan beszélik, amelyet valaha milliók beszéltek Strasbourgtól Szmolenszkig, s ami különösen aggasztó, hogy ma már főként idős emberek és ők is csak második nyelvként.

A jiddis nyelv beszélői ősi örökségként őrizték meg a héber-arámi nyelvi szubsztrátumot. A jiddis nyelvet is jiddis-héber arámi szóval mamloshn-nak, anyanyelvnek hívják.

2. A jiddis magyarországi jellegzetességei

A 1880-as években a mindennapos zsidó élet, szokásos beszédmód majdnem áttét nélkül a német és jiddis nyelvű színházakban, a bohózatokon át a vígjátékig és a kabarétréfáig, amely egyaránt támaszkodik a francia, az osztrák mintára és erre a budapesti zsidó talajra. Ezt reprezentálja az operett második vonala, a szatíra és a humor Gábor Andor, később Molnár Ferenc tárcáiban. A Nyugat első nagy nemzedékének tagjai "szent szörnyetegek" voltak, az volt Füst Milán és Osvát Ernő. Nagy egyéni teljesítményeikkel mind nagyobbakként és mind egyénibbként illeszkedtek a sorba és evvel képviselték zsidó értékeiket is. Az előbb jellemzett pesti irodalom tömeges jelenség, érintkezik, de voltaképpen éles választóvonallal különbözteti meg magát a Nyugat élvonalától, s külső megjelenésével is ez nyomja rá bélyegét a századelő Budapestjére és bélyegzi azt "Judapestté".

Ezt a vonulatot nem annyira a nagy teljesítmények, mint egyfajta stílus, hangulat, magatartás és technika különbözteti meg. Eredete a német, sőt jiddis nyelvű zenés színjátékokban, a pesti zsidó viccben, a német és zsidó elemeket is hordozó diskurzusban is gyökerezik.

A magyarországi zsidóság - A magyar-jiddis szógyűjtemény (1941) bevezetője szerint, a '40-es években már a magyart vallotta anyanyelvének. Fent említett zsargon jellegét természetesen Magyarországon is megőrizte, ugyanis a Monarchia korában a jiddis szavak a tolvajnyelvet, az úgynevezett "hebre" nyelvet gazdagították. A jiddis majd 200 éves hatása ma is érezhető, bár a köznyelvben szinte már fel sem tűnik annak idegen eredete, így ennek szemléltetésére érdemes azokat a szavakat összegyűjteni, és eredeti jelentésüket megvizsgálni, amely szókincsünk szerves részét képezi, mind a mai napig, anélkül, hogy tudatában lennénk.

3. Jiddis eredetű szavak a köznyelvben

Abrakadabra: 'csoda', 'értelmetlen beszéd', arámi eredetű szó. (Jewish Budapest, továbbiakban JP) A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint (továbbiakban ÉTSZ) keleti varázsszó, vagy értelmetlen szavakból álló írás.

Balek: 'hiszékeny ember' a török-jiddis balik- ból, amelynek jelentése 'hal'.(JB) Az ÉTSZ-ban már csak a török eredetet tüntetik fel. A mai debreceni diákszlengben 'balfácán', 'szerencsétlen' jelentésben. (forrás:http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexicon/phplex/lexikon/d).

Balhé: 'botrány', a héber ballahah-ból, amelynek jelentése 'rettenetes dolog'. (JB) Az ÉTSZ-ben ugyanebben a jelentésben szerepel, amely a héberből került a németbe.

Behemót: 'hatalmas', a héber behemah-ból, tsz.-ban behemot (JB) A Pallas Nagy Lexikonban ó-egyiptomi eredetűnek tűntetik fel, a p-ehe-man-ból, amelynek jelentése valószínűleg 'víziló'. Az ÉTSZ-ban is hasonló jelentés szerepel, miszerint idomtalanul nagy ember, állat a ~t, itt a hébert jelöli meg forrásként, innen került aztán a latinba. (Jób könyve 40:10)

Bóvli: 'értéktelen, olcsó áru, a héber Babel városnévből, amely jiddisül Bovel alakban használatos. (JB) A Magyar-jiddis Szógűjtemény (továbbiakban JMSZ) egy érdekes jelentéstöbblettel szolgál: tudatlan, dologkerülő, testi hibás leány, akit nehéz férjhez adni. Az ÉTSZ már csak német eredetét említi.

Böhöm: 'hatalmas' a héber behemah-ból.(JB) Létezik böhéme alakban is, melynek a jiddisben inkább van tuskó, bunkó, fajankó jelentése. A bibliai nyelvben csupán nagytestű állatot jelent. (1000+1 jiddis szó továbbiakban, 1000)

Brahi: 'vicc', 'tréfa' a jiddis szó, 'brahiból 'viccből', brahira vesz kifejezésekben is.(JB)

Cefet: 'beteg' a héber cefet-ből, cefetül érzi magát kifejezésben jelentése 'rosszul érzi magát'.(JP) Gyalázatos, komisz jelentésben szerepel az ÉTSZ-ban, eredetét nem jelöli.

Elpaterol: 'megszabadul vkitől, vmitől', a héber patar-ból, melynek jelentése 'elbocsát' a jiddisben poter formában 'vmitől mentes' jelentésben. (JB) Az argóban 'eltűntet', 'eltesz szem elől' jelentésben az ÉTSZ itt sem utal az eredetre.

Fuser: 'rossz munkás', 'kontár' a német-jiddisből. (JB). Az ÉTSZ-ban kontár jelzőként, itt csak német eredetére van utalás.

Gajd, gajdol: 'zaj', 'hangosan, össze-vissza énekelni' a héber gad-ból. (JB) Gajd formában 'jókedvű lárma', 'tréfás dal', gajdol 'csúnyán, elnyújtva énekel' bizonyos nyelvjárásokban 'hangosan, de érthetetlenül beszél' (ÉTSZ) Ez utóbbi jelentésében fordul elő a sárbogárdi diáknyelvben, Nyírbátorban pedig 'énekel', 'kornyikál'. (http://mek.oszk.hu...)

Gettó: 'zsidók részére kijelölt városrész' (JMSZ), A középkortól a XIX. századig elkülönített zsidónegyed. Az arabból az olasz nyelv közvetítésével vált nemzetközi szóvá, elkülönített nemzetiségi negyed értelemben. (ÉTSZ). ~ szavunk csak a középkor végén jött létre, a velencei zsidónegyedet nevezték így először, mivel az valószínűleg a hordókészítők (ol. ghetto) utcája volt. A magyarországi zsidónegyedeket a középkorban még Judengasse-nak nevezték. (1000)

Hadova: 'üres beszéd', a héber ha-davar-ból, melynek jelentése 'a szó' (JB). Az argóban 'beszéd', a roma nyelvben pedig 'tolvajnyelv' jelentésben él tovább. (ÉTSZ) A börtönszlengben pedig olyan beszédre értik, amely csak részben fedi a valóságot. (http://mek.oszk.hu...)

Hakni: 'vándorolva politikai nézeteket terjeszteni, színházi előadásokat csinálni', a héber ha-kol-ból, 'minden' (JB). 'Kampó', horog'. A színházi életben: színésznek a szerződési helyén kívüli, külön díjazásért vállalt fellépés. 'Bolondéria' jelentésében a németből származtatott. (ÉTSZ) a régi Budapest fattyúnyelvében: titkos, záróra utáni mulatóhely. A rockzenészek szlengjében az eredeti jelentéshez közeli tartalom őrződött meg, miszerint 'pénzért fellépni'.

Handlé: 'kereskedő', a német Händler-ből, a jiddisben hendler formában (JB). 'ószeres' jelentésben a jiddisből. (ÉTSZ)

Happol: 'megragad', a jiddis a hapn-ból .(JB) A börtönszlengben 'lop', csór' jelentésben. (http://mek.oszk.hu...)

Hapsi: 'férfi', 'szabad' (Frejer értelemben) a héber hofshi-ból. (JB) Az argóban és a börtönszlengben is 'férfi' értelemben.(http://mek.oszk.hu...)

Haver/havér/háver: 'barát' a héber haver-ból, 'a Halkhában jártas férfi', havrusze: 'tolvajbanda' a héber-arámiból. (JB) A sárbogárdi diáknyelvben 'kedvelt tanár' jelentésben használatos. (http://mek.oszk.hu...)

Herót: 'félelem', 'gond', a héber haratah-ból, a jiddisben jelentésváltozással 'sajnálni', harote.(JB) Ha valamiből elegünk lesz, akkor azt mondjuk: harótet kapunk tőle, ez a jiddis kifejezés a héber mitharét 'meggondolni magát' igéből származik, s a jiddisből vette át a pesti argó a herót-ot. (1000)

Jampec: 'furcsa öltözetű ember', a jiddisbe a szlávból került yampots, 'bolond' jelentésben. (JB). Az ÉTSZ szerint divatmajomként öltözködő, feltűnősködő, léha fiatalember.

Jatt: 'kezet ráz', 'megveszteget', a héber yad, 'kéz' szóból, jattol formában 'kezet ráz', pénzt ad'. (JB) A börtönszlengben is ez a két jelentés él tovább.

Jubileum: 'évforduló' a héber yobel, yovel-ból (minden 7-ik évet követő év a ~ év)(JB). A Pallas Nagy Lexikon szerint: a latinban 'örömünnep' jelentéssel bír, de hivatkozik a zsidó 'Jóbel-év'-re.

Kibic: 'megfigyelő', 'kívülálló', aki beleavatkozik a dolgokba, anélkül hogy résztvevő lenne (pl. kártyajáték). A jiddisben kibetser, míg a németben Kiebitz. (JB) Pallas Nagy Lexikonban csak a német eredetet említik 'bíbic madár'-ként, a már említett jelentés mellett.

Lébecol: 'könnyedén él' a német Leben igéből a jiddis is a német jelentést őrizte meg lebn alakban. (JB)

Majré: 'fél' a héber mora-ból, a jiddisben ugyanez moyre. Majrés: 'aggódó', majrézik: 'fél' (JB) A JMSZ a majróh alakot is említi ugyanebben a jelentésben, mi több, a börtönnyelv is így használja.

Mázli: 'jó szerencse' a héber mazzal-ból, a jiddisben ugyanez mazl,(JB) a JMSZ mázl/mázol alakjait említi. A jiddisben létezik még slemázl formában, a héber eredeti pedig jelent 'szerencsecsillagot' is. (1000)

Melák: 'hatalmas ember' a héber melekh 'király' szóból.(JB)

Meló: 'munka', a héberben melakhah, a jiddisben melokhe, a németben Maloche. (JB)

Mesüge: 'bolond' a héber meshugga, a jiddis meshuge-ből.

Mismás: 'bizonytalan egyveleg' a németből. (ÉTSZ) A JMSZ-ban miszmácholni alakban szerepel jelentése pedig 'megnyugtatni, elvenni a kedvét vmitől', míg a mai nyelvben az elmismásol jelentése 'elken, eltussol, valamit tessék-lássék végez' (MSZ).

Mószerol: 'beárul' a héber moser 'áruló'-ból, olyan személy, aki egy zsidót a nem zsidó hatóságoknak beárul. (JB). A JMSZ mészerer alakban, de ugyanezzel a jelentéssel említi.

Pacák: 'férfi' a jiddis pacef-ből (JB). A héberből, pacek, került a jiddisbe, de itt jelentése még 'arc'. (ÉTSZ)

Rahedli: 'sok' a németből. (JB)

Séró: a héber se'ar 'haj' szóból.

Sisera, sisere-had: 'népes sereg', 'lusta népség', a Sisra névből (Bírák Könyve 4,2) (JB). A Lutheran Ökumenikus szótárban: a Bibliában szereplő Sisera kánaáni vezér nevéből zajos, különösen gyerekekből álló embercsapat. (http://okumenikus.lutheran.hu)

Smucig: 'fukar' a németben schmutzig, a jiddisben shmutsik (JB). A börtönnyelvben 'irigy' jelentésben.

Sóher: a fenti szó szinonímája (JB) a JMSZ-ban sochajr alakban 'fekete', 'pénztelen' jelentésben.

Srác: 'kisfiú' a héber sheretz-ből.(JB) Az ÉTSZ szerint a jiddis közvetítésével került a németben a héberből.

Stika, stikában: 'titok', 'titokban' a héber shetikah 'csendben' szóból. (JB) a jiddis közvetítésével került az argóba, 'az illetékesek előtt titkolva' jelentésben. (ÉTSz).

Stikli: 'trükk' a jiddis shtikl, 'darab' szóból. (JB) Az ÉTSz szerint az azonos alakú német 'csíny' szóból került a magyarba.

Szajré: 'lopott dolog' a héber sahar-ból amelynek jelentése 'vásárolni', a jiddisben ez már skhoyre alakban szerepel 'áru' jelentésben. (JB) Az argóban a tisztes áruból 'lopott dolog' lesz, míg a börtönnyelvben további jelentésváltozással: 'csomag'.

Tarhál: 'koldul' a héberben tirhah, a jiddisben tirhe (JB). Az argóban már 'kéreget' jelentésben , az ÉTSz szerint az arámiból került a jiddisbe.

Topis: 'rongyos' (JB). A börtönnyelvben megőrizte eredeti jelentését.

Tré: 'elnyűtt' a héber terefah-ból 'nem kóaser', tréfe, tréfli alakban jelentése 'értéktelen', használhatatlan' (JB) a tréfli, kóser fogalmak a zsidó viccekben is elválaszthatatlan fogalmak. (1000)

Tróger: 'alkalmi munkás', 'teherhordó', 'becstelen ember' a németben Träger, a jiddisben troger. (JB) Az ÉTSz hozza még 'faragatlan', 'nyers, aljas

Felhasznált irodalom

BARTOS Tibor, Magyar szótár 1-2. kötet, Corvina, 2002.

HUTTERER Miklós, A germán nyelvek, Gondolat Kiadó, Budapest, 1986, pp. 299-309.

Magyar-jiddis szógyűjtemény, Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, 1995. (reprint, 1941)

Jewish Budapest Monuments, Rites, History, KOMÓRÓCZY Géza, FROJIMOVICS Kinga, PUSZTAI Viktória, STRIBK András, CEU Press Budapest, 1999.

RAJ Tamás, 100+1 jiddis szó, Makkabi, 1990.

SZABOLCSI Miklós, Dávid királytól a számítógépig www.nytud.hu/mtanyio/Kozgyul.htm -

A Pallas nagy lexikona