Halász Péter:
Bús Vaker [elégia]
 

(videón a szerző előadásában a Herminamező c. filmben: .wmv | .flv)

Atyám, ki lébolsz fent a mennyben
kameld a bús vakert kicsit,
kinyírták tegnap künn a réten
a legbaróbb vagányt Zsibit,
a legbaróbb vagányt Zsibit.

Jakóját spannolták a delták,
s a csörgést szúrta marhamód,
a bőrök is barón kamelták
habár pacekja alma volt,
habár pacekja alma volt.

S mikor dőlt hozzá a szajré,
havernak bőven juttatott,
s ha jött a hé, szólt: nyista majré,
s az esti csendben halkan elkopott,
az esti csendben halkan elkopott.

És mikor messze járt a della,
mert itt azt könnyen elverik,
meglejmolt minden dinka pókot,
s krimókban trinkölt reggelig,
krimókban trinkölt reggelig.

Atyám, ki lébolsz fent a mennyben,
komáld a bús vakert kicsit,
kinyírták tegnap künn a réten,
a legbaróbb vagányt Zsibit,
a legbaróbb vagányt Zsibit.

Ott landolt fent az égi úton,
dzsanázva szférák kórusát,
télázz elé atyám az úton,
s öleld kebledre kókuszát,
öleld kebledre kókuszát.