A B-I MOTOROS RENDŐRÖK SZLENGJE

(1995 - 1996)

TARTALOM

1., Bevezető ........................................................................... 2

2., A szlengről általában ....................................................... 5

3., A motoros rendőrök szlengjének jellemzői ...................... 11

4., Szóalkotás a motoros rendőrök szlengjében ..................... 14

5., A rendőrszleng szólás és kifejezéskészlete ....................... 23

6., A rendőrszleng szókincsének témakörei .......................... 25

7., Rövidítések ....................................................................... 30

8., A b-i motoros rendőrök szlengszótára ................... 31

9., Felhasznált szakirodalom .................................................. 68

10., Tartalom ............................................................................ 71

BEVEZETŐ

Szakdolgozatom témájául a rendőrök sajátos nyelvezetének a vizsgálatát választottam. Azért erre a témára esett a választásom, mert egy-két személyes ismerősön keresztül kapcsolatba kerültem a rendőrséggel, ezen belül leginkább a motoros rendőrökkel. Az összejövetelek, beszélgetések során feltűnt az egyedi szóhasználatuk, amit eleinte mint külső, be nem avatott személy egyáltalán nem, vagy csak kevésbé értettem.

Eleinte csak a megérthetőség szempontjából érdeklődtem az általuk használt szavak jelentése után, de később már irogattam, gyűjteni is kezdtem ezeket.

Ekkor jött az ötlet, hogy komolyabb gyűjtéssel feldolgozzam ennek a zárt világnak az egyedi szókincsét, nyelvét.

A tudatos gyűjtést 1995 nyarán kezdtem el saját szerkesztésű kérdőíveim segítségével, majd később ez kiegészült a beszélgetések alatt szerzett anyaggal. A kérdőívek feldolgozása után többször vissza kellett járnom, hogy pontosítsam a szavakat, jelentésüket, felhasználási területüket.

Az anyaggyűjtést az egész országra kiterjesztve szerettem volna megvalósíteni, hogy átfogó képet nyújtsak a rendőrők által használt sajátos nyelvről. Ezen irányú elképzelésemet az idő hiánya és a negatív hozzáállás miatt nem tudtam véghezvinni. A gyűjtéseimet így csak a B-i Rendőr Főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályán - ezen belül is leginkább a Forgalombiztosítási és Forgalomfelügyeleti osztályain végeztem. A beérkezett anyagba való betekintés után úgy döntöttem, hogy csak a motoros rendőrök nyelvét fogom vizsgálódásaim tárgyává tenni.

A rendőrség fegyveres testület, eleve zárt világ a külső szemlélődő, a civil ember számára. Ezért az általam elképzelt adatgyűjtés és a kutatás engedélyeztetése bizonyos utánajárást igényelt.

A gyűjtést a vezetőség ugyan támogatta, de az állományról ugyanez már nem modható el maradéktalanul. Egy részük lelkesedést, érdeklődést és segíteni akarást mutatott, más részük viszont közönnyel viseltetett kérdőíveim és kérdéseim iránt. Nyűgnek érezték az adatszolgáltatást és ezáltal hiányosan, vagy egyáltalán nem töltötték ki a kérdőíveket. Azonban a gyűjtés körülményessége és nehézsége ellenére jelentős mennyiségű anyag - körülbelül 800 szó, kifejezés, példamondat - gyűlt össze. Ebből ténylegesen 500 - 600 adatot használtam fel a dolgozat elkészítéséhez, amelyek egyértelműen megmutatják a B-i Rendőr Főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály Forgalombiztosítási Osztály Motoros Alosztályainak sajátos nyelvezetét, szóhasználatát.

Mivel dolgozatomban a motoros rendőrök szókincsét, egyedi szóhasználatát vizsgálom; fontosnak és elengedhetetlennek tartom, hogy szóljak néhány szót a munkájukról is. Ezáltal próbálom egy kicsit közelebb is hozni ezt a zárt közösséget a kívülállók számára.

A motoros alosztályok a Forgalom Biztosítási Osztályon belül működnek. Az elnevezés is mutatja, hogy fő tevékenységük a különböző biztosítási feladatok végrehajtása. Ilyenek például a védett vezetők utazásbiztosítása, a hazánkba látogató külföldi delegációk útvonalának biztosítása, valamint különböző rendezvények - sportrendezvények, kultúrális rendezvények, szabadidős rendezvények, tömegdemonstrációk - biztosítása.

Rendkivül népszerűek, főleg a fiatalság körében. Gyakran tartanak technikai bemutatókat. Ezek közül a legismertebb a televízióban többször látott karusszel, amit a felvonulási téren mutatnak be. Ezen kívül technikai bemutatókat tartanak iskolákban, gyermektáborokban.

A biztosítási feladatokon kívül a főváros egész területén motoros járőrszolgálatot látnak el. Mobilitásuknál fogva könnyebben mozognak a forgalmi dugókban is, és jelentős részt vállalnak B. város közlekedésének a segítésében, illetve ellenőrzésében. Tavasztól késő őszig motorral, a hideg téli időszakban pedig gépkocsival teljesítenek szolgálatot.

A motoros rendőrség viszonylag fiatal szolgálati forma a rendőrség keretein belül. A B-i rendőr Főkapitányságon régóta van motoros szolgálatellátás, de önálló alosztálykénz csak 1982-től működik.

A dolgozat elkészítésében csak saját gyűjtésemre támaszkodhattam, mert nem találtam a szakterületre vonatkozó előzetes gyűjtést vagy írásos nyelvészeti témájú anyagot.

Az adatszolgálatató állomány - motoros rendőrök - rendkívül összetettnek tekinthető több szempontból is:

• életkorát tekintve 20 - 40 év közötti
• származási helyét tekintve az ország minden részéről, tájegységéről jöttek
• a különböző társadalmi rétegek gyermekei megtalálhatók, paraszti és értelmiségi származásuak egyaránt
• szakképzettségüket tekintve a szakmunkásoktól a gimnáziumot végzettekig, főiskolásokig mindenki képviselteti magát
• nemzetiségüket tekintve is változatos képet mutatnak: megtalálhatók köztük cigányok, svábok stb.

Egy közös van bennük, hogy nagyon szeretnek motorozni. Elhivatottságot éreznek munkájuk iránt, mert a motorozás csábító dolog - különösen a fiatalok számára. Nem egyszerűen csak rendőr, aki ide kerül, mert speciális készségeket is igényel ez a munka - amire nagyon is büszkék. Ebből adódik különbözőségük, ami a nyelvükben is megmutatkozik.

Ennek az önálló területnek - külön(c) világnak - próbálom bemutatni a sajátosságait nyelvezete, szókincse alapján.

A SZLENGRŐL ÁLTALÁBAN

1., Jelentése

A szleng mint idegen szó már jó száz éve megtalálható a magyar nyelvben. Ritka idegen szó volt megjelenésekor és még utána is jó ideig. Az 1960-as években kezdett terjedni értelmisélgi körökben (ORSZÁGH: NytudÉrt. 93. sz.63), az ÉKsz. is tartalmazza (ÉKsz. 1298).

A szleng fogalma és maga a szleng műszó is meglehetősen későn tűnt fel a magyar nyelvtudományban (KIS TAMÁS, KatSzl. 8.). Az 1980-as évekig magyar szlengkutatásról nem is beszélhetünk.

Magyarázható ez egyrészt azzal, hogy az 1945 utáni időkben politikai-ideológiai okok miatt háttérbe szorult ezen csoportnyelv feltárása, s egyes szlengfajták (például a katonai szleng) gyűjtése is gyakran nyelvészeten kívüli akadályokba ütközött.

Másrészt a magyar nyelvtudomány figyelme elsősorban és főleg olyan nyelvi rétegekre irányult, amelyeknek a nemzeti nyelv szempontjából kiemelkedő szerepet tulajdonítottak. A szleng ellen, mint veszélyesnek tekintett "nyelvi torzszülött" ellen harcoltak a nyelvvédők a magyar nyelv épségének a magóvása érdekében (KIS TAMÁS, MNyj. 32:79).

A fogalom megnevezése nehéz: "A szleng nyelvi univerzálé. Létrejöttének egyik alapvető, talán legfontosabb feltétele egy olyan beszélőközösség, amelynek tagjai napi intenzív beszédkapcsolatban állnak egymással. Ha ez az intenzív beszédkapcsolat megvan, akkor a nyelvben feltűnnek a szlengjelenségek. Minél intenzívebb a beszélőközösség tagjainak beszédkapcsolata, annál gyakoribbak a szlengjelenségek a beszédben. Ennek megfelelően a szleng minden beszélt nyelvnek minden korszakában jelen van" (KIS TAMÁS, A szleng szótárazhatóságának néhány kérdése: [A magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusának előadásai]3). (vö. SEBESTYÉN Á., Szleng a sajtóban és a közéletben: Értsünk szót! Útvesztők és útjelzők mindennapi nyelvhasználatunkban. Debrecen. 1994. 101-2).

SIPOS PÁL ERIC PARTRIDGE megállapítását tolmácsolja a szlengről: "legfőbb jellemzője az, hogy általánosan megértett, tehát nem egy társadalmi csoprort kiváltsága, és hogy feladata a már megkopott nyelvi elemek helyettesítése élénk stilisztikai szempontból gyakran merésznek tetsző szavakkal" (SIPOS PÁL: MNyRét. 2:867).

2., Megjelenése

A szleng műszó ugyan későn tűnt fel a magyar nyelvtudományban, de a jelenség, amit angolul slang-nek , franciául argot-nak neveznek, a magyar nyelvészeti szakirodalomban is bőven találkozhatunk. Az angol slang és a francia argot szó szerint tolvajnyelvet jelent, de a jelentés az idők folyamán annyira elmosódott, hogy például az angolban a tolvajnyelvre külön szó is született -- cant (KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL, Utazás az argó körül: Kritika III/5. 39).

A szlengnek a magyar nyelben több elnevezésével is találkozhatunk: argó, zsargon, jassznyelv, ifjúsági nyelv, nagyvárosi nyelv, vagány - ill. huligánnyelv. Mindegyiknek megvan a maga szakirodalma, de konkrétan a szlengről szóló teljes, minden részterületet magába foglaló mű nem készült. Ezt a hiányt igyekezett pótolni KIS TAMÁS a Bakaduma és A magyar katonai szleng szótára című írásaival. Ma ez a legteljesebb, összefoglaló mű a szlengről.

BÁRCZI GÉZA a szleng megjelenését már az 1932-es A "pesti nyelv"-ről írt tanulmányában megjósolta, bár ő itt még "argotval átitatott köznyelv"-ről beszél (BÁRCZI GÉZA, A magyar nyelv múltja és jelene. Bp., 1980. 240). Tanulmányában utal az elnevezés helytelenségére, mert minden olyan csoportnyelv szóanyagát amely az irodalmi és köznyelven kívül keletkezett argónak vagy zsargonnak szoktak nevezni (Uo. 239). Felhívja a figyelmet arra, hogy az angol és francia példára az argó elemek a magyar köznyelvbe is be fognak olvadni (Uo. 240).

PÉTER MIHÁLY 1980-ban megjelent cikke a bizonyítéka annak, hogy ez a folyamat végbe is ment. A tágabb értelemben használt argó, zsargon, jassznyelv, ifjújági nyelv helyett egyfajta egységes elnevezésre van szükség. Ennek a jelölésére az angol szleng látszik a legmegfelelőbbnek, mivel a magyarban még nincs megfelelő műszó (PÉTER MIHÁLY: Nyr. 104:275).

Ezzel a tanulmánnyal megkezdődött a magyar szleng kutatása az 1980-as években, és a szleng terminus technicus bekerült a magyar nyelvtudományba.

3., Története

A magyar nyelv történetének és magának a nyelvi jelenségnek az első összefoglaló leírása ZOLNAY VILMOS és GEDÉNYI MIHÁLY nevéhez fűződik. A magyar fattyúnyelv szótárát alkották meg, de munkájuk nem volt hatással a magyar csoportnyelvek kutatására (KIS TAMÁS, KatSzl. 8-9). Az általuk használt fattyúnyelv ('szleng') szót az ÉrtSz. is felvette szűkebb, 'A szókincsnek az a része amelyek az alsó nyelvi rétegbe (tolvajnyelvbe, diáknyelvbe) tartozó szavak alkotnak' jelentésben (ÉrtSz. II:554).

A magyar csoportnyelvek kutatásában fontos állomásnak tekinthetjük KOLOZSVÁRI GRADPIERRE EMIL "Utazás az argó körül" című esszéjét, amely angol nyelvű szakirodalomra támaszkodva igyekszik a szlenget a maga teljességében bemutatni. Kiemeli az általa fontosnak vélt jellemzőket: városi népnyelv, nem választható el a köznyelvtől, szóalkotásai tiszavirág életűek (KOLOZSVÁRI GRADPIERRE EMIL: Kritika III [1965]/5:40-41). A cikk végén megállapítja a szleng hasznosságát, azt, hogy gazdagítja a nyelvet szemléletességével (Uo. 46).

KOVALOVSZKY MIKLÓS az ifjúsági nyelvről írva gyarapítja az argó fogalmát: "A mai ifjúság nyelvének a régebbi alsóbb réteg - vagy csoportnyelvekkel való rokonságát, illetve kapcsolatát mutatja az argó erős hatása... Ezt a lázadó - vagányos magatartást és szemléletet tükrözi a fiatalság beszédmodora is, sokszor kevéssé rokonszenves módon: cinizmusba hajló életszemléletet kifejező fölényeskedő hangaban, az érzékeket, illetőleg az érzelmi őziteségnek és elmélyedésnek még a látszatát is leplező s gyekran megszokkássá rögződő dúrvaságban, az értéket és tekintélyeket lebecsülő tiszteletlenségben" (KOVALOVSZKY MIKLÓS, Nyelfejlődés -- nyelvhejesség. Bp., 1977. 119).

PÉTER MIHÁLY Magyar Nyelvőrben megjelent javaslatára a szleng elnevezést SIPOS PÁL is alkalmazta az ifjúsági nyelvre (MNyRét. 2:867).

4., Eredete

A szlenget eredetét tekintve a városi és nem városi népnyelvhez kapcsolhatjuk (BÁRCZI GÉZA: MNy. 4:73). BÁRCZI GÉZA a népnyelv fogalmába beleérti az argót is: "Magával a népnyelv szóval általában azokat a nyelvváltozatokat foglaljuk össze, melyeket az irodalmi és a köznyelv hatása viszonylag legkevésbé éríntett, akár városban, akár falun beszéljék" (BÁRCZI GÉZA, A magyar nyelv múlta és jelene. Bp., 1980. 372).

A szleng és a népnyelv közötti hasonlóságokra SIPOS PÁL is felhívja a figyelmet (SIPOS PÁL, Hasonlóságok a népnyelv és a szleng között: Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. Szerk. HAJDÚ M. és KISS J. Bp., 1981. 229-32). Tanulmányában utal RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN "Régi magyar tréfaszók" című cikkére, amelyben 1600-1800-as évek között vizsgálta szótárainkat és egyes szépirodalmi emlékeinket. A gyűjtött szóanyag a régi magyar szlengre hoz példákat: nyakborbély 'hóhér', csíkszemű 'apró szemű', bőrbot 'korbács', futika 'csavargó', parasztikus 'durva', orrbosszantó 'tubák'. Tisztázza a forrásokat, a szavak eredetét, majd szóalkotási szempontból is csoportosítja öket (MNy. 3:289-301, 337-44, 385-95).

KOLOZSVÁRI GRADPIERRE EMIL is megemlíti PARTRIDGE véleményét, hogy a szleng a népnyelv egy faja, a városi népnyelv, mely akkor alakult ki, mikor első ízben tömörült nagyobb számú lakosság a városokba (KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL: Kritika III [1965]/5:40).

Általános felfogás szerint a szleg köznyelvi jelenségként értékelhető csoportnyelv (vö. PÉTER MIHÁLY: Nyr. 104:275, NYIRKOS: MNyj. 24:29, SEBESTYÉN: MNyRét. 118). Tehát a köznyelvi nyelvváltozat alá sorolható, mely csak szókincsében és frazeológiájában tér el. A szleng azonban nem tekinthető egységes szociolektusnak. KIS TAMÁS KARTTUNNEN vélekedését elfogadva a különböző szlengtípusokat három nagyobb csoportba sorolja. Ezek alapján megkülönböztetünk közszlenget, amely a nyelvet beszélők számára általánosan ismert dolgokat, fogalmakat megnevező országszerte elterjedt szlengjelenségek összefoglaló neve; területi szlenget, melynek érvényessége területileg korlátozott; és szakszlenget, amley foglalkozás, hobbi, érdeklődés alapján tömörülő csoportokban alakul ki, és szorosan kapcsolódik az adott szakma szaknyelveihez is (KIS TAMÁS, KatSzl. 10).

A legtöbb ismert szlengfajta a szakszlengek közé tartozik (diáknyelv, katonai szleng, sportszleng). A közszleng szavait leginkább az ifjúsági nyelvi adatok között találhatjuk, a területi szlengekről pedig jóformán semmit sem tudunk (KIS TAMÁS, A szleng szótárazhatóságának néhány kérdése. 4).

A szlengben beszélés együtt jár humorral, tréfával és az ezt alátámasztó könnyed, nyegle viselkedésmóddal és világszemlélettel (KIS TAMÁS: KatSzl. 11). (vö. TOLCSVAI NAGY GÁBOR, Nyelvhasználat és erkölcs: Hitel II [1989]/2:54-5, BOROS TIBORNÉ, Zsargon és magatartás: Nyr. 89(1960):147-57, VIDOR ZSUZSA, A diák jassznyelv és magatartás (A Zabhegyező ürügyén): Valóság VII [1964]/9:69-75).

Szókincsére jellemző, hogy az irodalmi nyelvhez képest lenéző, lekicsinylő, sokszor durva stílusárnyalatot hordoz, ami abból adódik, hogy a beszélő erős kritikával szemléli a világot, és ezáltal juttatja kifejezésre. Meghatározója az erős érzelmi töltés, amit a túlzó kifejezések jól bizonyítanak. Ezáltal nyelvreírás szempontjából stilisztikai minősítésekkel jellemezhető (durva, pejoratív, lenéző, irónikus, gúnyos, tréfás, bizalmas) kifejezések jönnek létre. Legfontosabb szóalkotási módjának az érzelmi szóalkotásr tekínthetjük (KIS TAMÁS KatSzl. 12). A szlengben beszélő a dolgokat, fogalmakat a maga szempontjából fontos vagy a neki leg szembetűnőbb vonásairól nevezi el. Ez általában metaforikus vagy metonimikus szóalkotással történik. A hoasonlításban az érzéki felfogás uralkodik (vö.: RÉTHEI RIKKEL MARIÁN: MNy. 3:389).

A szleng szavak létrehozásának okait PARTRIDGE 15 pontban sorolja fel művében, ezzel magyarul ERDŐS GÁBOR cikkében találkozhatunk. Az okok között említik a szellemességet, eredetiséget, humort, jókedvet; a különbözőség, újszerűség, látványosság bizonyítását. Azt, hogy kifejezze az összetartozást, megkönnyítse a társas érintkezést, utaljon a barátságra, a beszélők közti viszonyra. Okok között említi még a nyelv gazdagítását, a közhelyek kikerülését és a titkosságot (ERDŐS GÁBOR, Újabb jelentésbáltozások az ifjúsági nyelvben: Nyr. 112:144-5).

Tehát a szleng sajátossága nem csak abban nyílvánul meg, hogy a köznyelvitől eltérő szókinccsel és frazeológiával rendelkezik, hanem abban is, hogy nyelvi magatartást is jelent (VARSÁNYI GYÖRGY, Argó nyelvi elemek szépirodalmi és publicisztikai szövegekben: Nyr. 112:140).

5., Értékelése

A szleng értékelésénél kérdésként merülhet fel, hogy használ-e a magyar nyel fejlődésében, vagy csak a szókincsnek torz alakulatairól van szó. Erről különféle vélemények születtek. BOROS TIBORNÉ a szleng pozitiv és negatív hatásaira egyaránt felhívja a figyelmet. A gyarapodás fontos ugyan a nyelv szempontjából, de egy-két divatos szó hátránya abból adódik, hogy kitaszít a nyelvtudatból egy sor hasonló jelentésű szót (Nyr. 89 (1965):151). KOVALOVSZKY MIKLÓS szerint megvannak a maga figyelemreméltó sajátságai és értékei. Elevenebb alkotóereje folytonosan új szavakkal, fordulatokkal, szemléleti és kifejezésformákkal gazdagítja a nyelvet (MNy. 34:297). SOLTÉSZ KATALIN is a pozitív vonásait emeli ki: sok benne a színesség, az ürlet, a humor (SOLTÉSZ KATALIN, Argó és irodalom: Élet és irodalom IX/3 (1965. jan.16.),2).

VIDOR ZSUZSA cikkében az eredetiség a perdöntő a szleng értékelésével kapcsolatban. Elítéli a jassznyelv tömegcikkarculatát, amelynek a nyelvi kultúra szempontjából nincs komoly elvi értéke (VIDOR ZSUZSA: Valóság VII [1967] 9:75).

Tehát különbséget tehetünk "jó" és "rossz" szleng között is. PÉTER MIHÁLY PARTRIDGE véleményét tolmácsolja, mely szerint a "jó" szleng ismérve, hogy "...valóságos jelentése van, míg a "rossz" szleng többnyire semmit sem jelent" (Nyr. 104:275-6).

KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL mindezt így fogalmazza meg: "Általában minden olyan szó joggal gazdagítja szókincsünket, amely az emberek közötti éríntkezést, a közlést, a beszélgetést elősegíti, megkönnyíti, színesebbé, kellemesebbé teszi. Lehet a szó bármilyen csúnya, ha bármilyen funkciója van... Tehát minden olyan szó nyereség, amelynek funkciója van, nyereség az olyan szó is, amely ugyanazt a funkciót eredményesebben végzi el mint egy másik." (KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL, Betakarítás: Nyr. 102:148).

A MOTOROS RENDŐRÖK SZLENGJÉNEK

JELLEMZŐI

A rendőrszlenget a szakszleng közé sorolom, ezért néhány szót szólnék a szaknyelvekről is. Fontos megvizsgálni a szleng és a szaknyelvek különbségeit. "A szaknyelv jó összefoglaló neve azoknak a csoportnyelveknek, amelyek foglakozásokhoz kötődnek, illetőleg egyik meghatározójuk a szakmai azonosság. A diák, katonai, vadász, horgász, futball kártya, tánc vagy más iránt érdeklődő, rajongó csoport nyelve nehezebben foglalható össze ugyanezzel a műszóval. Végeredményben azonban minden terminus technicus konvenciók kérdése, s nyugodtan nevezhetjük foglalkozást foglalatossági, valami iránti vonzódási stb. alapon elkülönülö, helyesebben tömörülő csoportok nyelvét szaknyelveknek" (HAJDÚ MIHÁLY, A csoportnyelvekről (Magyar csoportnyelvi dolgozatok 1.). Bp., 1980. 18-9).

A szaknyelv az adott szakmára jellemző fogalmakat nevezi meg amelyek a szakma gyakorlásában szükségesek, de a bázisnyelvben (vö.: KatSzl. 11) nincsenek meg (KIS TAMÁS, KatSzl. 14).

A szakszó a közszóval ellentétben rendszerint pontos fogalmi tartalmú, lehetőleg egyértelmű, a szkmán belül érzelmi és egyéb velejáróktól mentes elem. Szinonimáik nemigen vannak (DEME LÁSZLÓ, A nyelvhasználati formák megoszlása és fejlődése: A beszéd és a nyelv. Bp., 1978. 155).

A szaknyelvekkel szemben a szleng nem megnevez, hanem újranevez, a már elnevezett dolgokat újabb és újabb nevekkel látja el. Egy-egy fogalom megnevezésére több szinonimát használ.

A szóalkotásban is különbségek vannak a szaknyelvek és a szleng között. A szaknyelvek szavai szóteremtéssel, a szleng szavai pedig szókeletkezéssel jönnek létre. A szóteremtés tudatos alkotó folyamat, a létrejövő szó születésétől fogva betölti tervezett funkcióját. A szókeletkezés viszont öntudatlan, spontán nyelvi folyamat: az egyén által kitalált szó csak akkor válik a nyelv részévé, ha azt a közösség is elfogadja, és elkezdi alkalmazni (HAJDÚ MIHÁLY, A csoportnyelvekről. 34-5).

A nyelv használatában három szintet szokás elkülöníteni. Hagyományosnak tekinthető az "irodalmi nyelv - köznyelv - népnyelv" tagolódás (NYIRKOS ISTVÁN, Irodalmi nyelv - köznyelv - népnyelv: MNyj. 24:19-30).

A nyelvhasználat hármas rétegződése a szaknyelvekben is megvan. A rendőri szaknyelvben is megfigyelhetükn egyfajta tagolódást. A rendőri szaknyelv felső rétege a rendőri szakirodalmi nyelv. Hivatalos iratokban (jelentések, feljelentések) szabályzatokban, tudományos igényű munkákban találkozhatunk vele. Alatta találjuk a rendőri köznyelvet, amely a hivatalos érintkezés nyelve. Az alsó szinten található a rendőri zsargon, a kötetlen, laza szakmai társalgás nyelve, a rendőrök egymás közötti beszéde.

A rendőrök sajátos nyelvét a csoportnyelvek közé sorolhatjuk. A rendőrségnek is mint minden szakmának, foglalkozási ágnak megvan a saját ismeretanyaga, ami a kívülálló számára ismeretlen. A rendőrségre ez különösen is jellemző, hiszen egy zárt világ. Ez a zártság feltételez bizonyos fokú titkosságot. Szókincsük a be nem avatott ember számára jórészt érthetetlen. Nyelvtanilag a köznyelvtől nem tér el, tehát önálló nyelvtani rendszere nincs. Ezáltal nem is tekinthető külön nyelvnek. Elsősorban szó- és kifejezéskészletével különül el a köznyelvtől. A köznyelvi szavakat új jelentésekkel ruházzák fel, megújítják. Ezekre az újszerű alkotásaikkal szinesítik a nyelvet.

A szavaik keletkezésének okai közé sorolhatjuk az elkülönülésre való törekvésüket. Tudatukban vannak másságuknak, a társadalom többi tagjától való különbözőségüknek. Az általuk használt szavak, kifejezések tükröznek egyfajta felsőbbrendűséget. Ezt legingább a lekicsinylő, csúfondáros jellegű szavaik bizonyítják. Ugyanakkor az ilyen stílusú szavakat nem csak másokra - a rajtuk kívülállókra - hanem egymásra is előszeretettel alkalmazzák (sibra, gizda, hiéna2, motoregér, vaddisznó, takony, szutyok, nyominger, kicsirigó, pirított magyar, kopár, ormányos, csókos, őrkutya).

Fölényük bemutatását szolgálják a szólások, a kötekedő, fenyegető kifejezések. (Megtörlek, mint ropit! Elnyomlak, mint a csikket! Kevés, mint Ladában a lóerő! Kevés, mint Salvadorban a fegyverszünet!, Többet vezettem lükvercben, mint te előre!).

Másságuk kifejezésére utalhat az is, hogy egymást soha sem szólítják a rendes nevükön. Mindenkinek meg van a saját beceneve a rá legjellemzőbb tulajdonságáról elnevezve.

A gúnyos, tréfás hang nyelvük központi meghatározója. Ezt a nyelvet kísérhetik gesztusok, arcjáték, és hanglejtés is.

Szavaikon más csoportnyelvek (tolvajnyelv, ifjúsági nyelv, katonai szleng) hatása is érezhető. A tolvajnyelv hatása a durva, izléstelen szavakon, trágár kifejezéseken, túlzó jelzők használatán figyelhető meg.

Szavaik, kifejezéseik eredetiek, szemléletesek, szellemesek, hangulatfestő és kifejező erejüek. Nyelvüket jellemzi még a találékonyság és ötletesség.

Az újonnan alakuló szavak gyorsan terjednek. Eleinte állandóan azokat használják, mert érdekes, de amilyen hírtelen alakultak, olyan hírtelen el is tűnhetnek, meg is változhatnak.

A gyors változás többféle képpen is magyarázható. Egyrészt az állomány cserélődésével, mert az új emberek megjelenésével új szavak vernek gyökeret, új fordulatok honosodnak meg nyelvükben. Másrészt magyarázható azzal is, hogy az egyik forrásterület, az argó állandóan változik, újászületik, felfrissül. S végül a változásben szerepet játszik a divat, amelynek hatására egyes, már unalmasnak tűnő, agyonhasznált szavak eltűnnek és helyükre újabb divatos szó, kifejezés kerül.

SÓALKOTÁS A MOTOROS RENDŐRÖK

SLENGJÉBEN

A rendőrök nyelvét is a csoportnyelvek közé sorolhatjuk, hisen mint minden sakmának, nekik is van külön nelvük.

Több tanulmánban, cikkben találkotam aal a kijelentéssel, hog a csopornelvek a könelvtől vag a nelvjárásoktól csak a só és kifejeéskésletükben térnek el, önálló nelvtanuk nincs. A rendőrök nelve is elsősorban a sókincsével, sólás- és kifejeéskésletével jellemehető, eért is fontos elsősorban ennek a visgálata! Tehát a rendőrsleng a könelvtől elsősorban sókincsében tér el,ezért dolgoatomban a sókincs visgálatára heletem a hangsúlt. Ebben a fejeetben megpróbálom áttekinteni a rendőrslenget a sóalkotás sempontjából.

A sóalkotás fontos serepet játsik a nelvben, mert a új savak keletkeésével gadagodik a nelv sókéslete. A sókéslet garapodása külső és belső sóalkotással egaránt lehetséges. Eek mindegikére találhatunk példákat a rendőrslegben. A sóalkotásmódok visgálatánál a kategóriák felállításában KIS TAMÁS csoportosítását (KIS TAMÁS, A magar katonai sleng sótára (1980-90). Debrecen, 1991. 25-33) vettem figelembe, de csak aokat a kategóriákat emeltem ki, amelekre a általam gűjtött savak, kifejeések köött példákat találtam. Elősör a külső sóalkotással keletkeett savakat visgáljuk meg. Eek egrést idegen nelvi hatásra keletketek, másrést pedig egéb nelvi rétegekből -- könelvből, nelvjárásokból -- és más csoportnelvekből -- argó, tolvajnelv, katonai sleng, ifjúsági nelv -- kerültek a rendőrslengbe. A külső sóalkotással a új sót késen kapjuk (PAPP ISTVÁN: MNyj. 9:8). Legnagobb sámban a más csoportnelvekből átkerült savakkal találkohatunk. E abból adódik, hog a csoportnelveknek nem csak a könelvre, de egmásra is erős a hatásuk.

A savak, kifejeések létrejötte egrést magaráható a motoros rendőrök össetettségével konkrétabban aal, hogy a orság minden réséből, a társadalom minden rétegéből jöttek, többféle náció képviselője megtalálható kööttük. Íg a csoportjuk által kialakított nelvhe mindegikük ad eg kis egéni síneetet, amit kisebb-nagobb váltotatásokkal illestenek saját besédükbe.

Másrést a savak keletkeése magaráható aal, hog a munkájuk során sok és különféle emberekkel kerülnek kapcsolatba. A innen serett savakkal, kifejeésekkel is garapítják egedi sókésletüket.

A átvett savak jelentése általában megváltoik, új síneetet kap, de találhatunk példákat arra is, hogy uganabban a jelentésben vesik át. Belső sóalkotásnál a ananelvi sókéslet kereteni belül maradva, alaktani váltotatás nélül a már meglévő savak jelentésbeli átértékelése útján hounk létre új sót (PAPP ISTVÁN: MNj. 9:8).

A belső sóalkotással keletkeett savak sáma is jelentős. Leggakoribbak a hasonlósági névátvitellel és a sóössetétellel keletkeett savak. Főleg hangulatukban, jelentés-tartalmukban egmásho nem illő savakat kapcsolnak össe.

Sok példát találunk a sóképésre is. E nagon jól tükröi, hog mennire kedveli a játsi sóképést.

I. Külső sóalkotás

1., Idegen sók átvétele:Sumka 'vegvédelmi táska' or. c 'tasak, táska' usanka 'téli sőrmesapka' or. á 'füles sapka' mani 'pén' ang. money 'pén' tikett 'selvén' ang. ticket 'jeg, (ár)cédula' (ORSZÁGH: NtudÉrt. 93. s. 87) jard 'rendőrség' ang. Scotland Yard (ORSZÁGH: NtudÉrt. 93. s. 132) steks 'pén' ném. stecken 'dug' gang 'sebesség' ném. gang 'sebesség, fokoat' séf 'főnök, veető' fr. chef 'veető, főnök' góré 'főnök, veető' cig. (FAAKAS ISTVÁN: Jassok sarók, cafkavágók [=F.] 118) della 'pén' cig. (F. 102) lóvé 'pén' cig. (ROSTÁS - FARKAS GYÖRGY - KARSAI ERVIN, Cigány - magyar, magyar - cigány szótár. [=R.] Bp., 1991. 71, F. 135) verda 'autó' cig. (F. 163) megmurdel 'meghal' (R. 78).

A idegen sók átvételének oka a kétnelvűség, amel kiterjedhet a egész nyelvközösségre, vag annak valamel csoportjára (PAPP ISTVÁN: MNj. 9:4). A idegen sók átvétele nem a legakoribb sóalkotási mód a rendőrslengben. Een belül a cigánok nelvéből sok a átvétel, de meg kell jegeni, hog eek a savak leginkább a tolvajnelv követítésével kerülhettek be.

2.,Könelvi sók átvétele:Hajóik (nyugodtan ring a vien) 'autóval meg valahova ráérősen' telefonkárta (kicsi vékony leme) 'rendőrigaolván' csúli (játék fegver) 'pistol' (ÉrtS. 1:952) meggmag (játék lőser) 'lőser' (ÉrtS. 4:1224) pingpongütő (kerek és nyele van) '"rendőrség" feliratú jelőtárcsa' karperec (csuklót ékesíti) 'bilincs' (ÉrtS. 3:767) fradi (IX. kerületben található a sportpála) ' IX. kerületi kapitánság' madár (sárnai vannak és tud repülni) 'repülőgép' (ÉrtS.4:877) karaván (csoportos menetelés) 'delegációt kísérő motorok, autók össessége' (ÉrtS. 3:753) keks (lapos kör vag nelv alakú) 'karjelés, kabát bal újján elheleett kör vag nelv alakú jelés, a solgálati helre utal' (ÉrtS. 3:808) neon (világít) 'fénvissaverő csík kabáton, motoron' (ÉrtS. 5:180) porol (porik utánna a út, olan gors) 'siet, gorsan meg valahová' (ÉrtS. 5:802) nalóka (nalni kell) 'értesítő cédula, a kocsi sélvédőjére ragastják, rakják fel' táboroik (hossabb ideig tartókodik valahol) 'leáll eg adott helre hossabb időre' (ÉrtS. 5:249).

A idegen nelvi átvételekhe képest népesebb csoport. A könelvből sok só került át a rendőrslengbe. A savak jelentése megváltoott, lesűkült.

3.,Nelvjárási savak átvétele: Dikics 'kés' (ÚMTs. 1:979) paritta 'pistol' (ÉKs. 1087) venige 'vékon ember' (SZINYEI J., MTs. 2:951) nüüge 'vékon, nughatatlan ember' (SZINYEI J., MTs. 1:1568) pilicka 'esés' kutrica 'lakás' (ÚMTs. 3:658) suttog 'lassan csinál valamit'.

A nelvjárásokból való átvétel sem gadag sóalkotási mód a rendőrslengben, de aért eg- két példával találkohatunk. Eek a savak úg kerülhettek be ebbe a csoportnelvbe, hog a állomán hota magával vidékről, a különböő nelvjárási területekről. Eg- két só, amelik különösen tetsett a köösségnek, at gakran hasnálták, beolvadt a nelvükbe.

4.,Tolvajnelvi átvételek: Guba 'pén' (SZIRMAY: A magar tolvajnelv sótára [=SZ] 26, F.119, KISS K. [=K] 59, BOROSS - SZŰTS: A mai magar argó kissótára [=B] 28) kiló 'sáz forintos bankjegy' (SZ.128, B.31, K.66) jatt 'borravaló' (F.124, SZ.30, K.63) gík 'hímvesső' (F.119) kula 'séklet' (F.131, K.67) dörgés 'ténállás, helet' (F.108, SZ.21) sitt 'fenítés' (börtön) gökér 'serencsétlen ember' (1.'becsapható, rásedhető alak' 2.'ellensenves ember') gida 'serencsétlen, buta ember' (1.'nagképű, hiú' 2.'genge, sován') suga 'menetlevél' (1.'kárta' 2.'jegy') bájdorong 'gumibot' ('férfi seméremteste') hessel '1.pihen, 2.figel, né' (1.'sexuális köeledésre bítat semmel, nééssel' 2.'figel') kéró 'lakás' ('há, tana, búvóhel') vacok 'lakás' ('fekhely a börtönben') surmó 'parast' (K. 75) mordál 'pistoly' (K. 75).

Tolvajnelvi vag argó elemeket sép sámmal találhatunk a rendőrslengben. E aért is van, mert a rendőrök munkájukból adódóan nap mint nap kapcsolatba kerülnek a társadalom alsóbb rétegeivel és akarava - akaratlanul "ragad" rájuk eg- két tolvajnelvi só. Eeknek a savaknak eg rése megváltoott jelentéssel kerül a rendőrök nelvébe, de vannak olan átvételek melek sinte jelentésváltoás nélkül kerülnek át.

Aoknál a átvételeknél, ahol jelentésváltoás történt, árójelben kööltem a eredeti tolvajnelvi jelentést. Et DR. KISS KÁROLY, A mai magar tolvajnelv. Bp., 1963. FAZAKAS ISTVÁN, Jassok, sarók, cafkavágók. Bp., 1991. SZIRMAI ISTVÁN, A magar tolvajnelv sótára JENŐ - VETŐ, A magar tolvajnelv sótára Bp., 1900. és BOROSS - SZŰTS, Megszólal az alvilág... (A mai magar argó kissótára). Bp., 1990. című könvek segítségével késítettem.

5.,Átvételek a katonai slengből: Kopas 'kedő' (KatSl. 112) kaptár 'fogda' (KatSl. 106) gitár 'géppistol' (KatSl. 90) kotonkabát 'esőkabát' (KatSl. 114) Pisamás 'tábornok' (KatSl. 143) körlet 'öltöő' sikamika 'takarítás' (KatSl. 152).
A katonai slengből való átvétel aal magaráható, hog a rendőrök jó rése már volt katona. A katonaság alatt serett sókincsük eg rését átvisik a munkájukkal kapcsolatos kifejeésekre.

A beostások, rendfokoatok elneveésére sinte uganaokat a savakat, kifejeéseket alkalmaák, de eeket nem tekintem a katonai slengből való átvételnek. A aonosság abból adódhat, hog a rendfokoatok nevei kevés kivétellel megegenek a két servnél.

II. Jelentésbeli sóalkotás

1.,Névadás. Ritka sóalkotási mód a rendőrslengben. Eg-két hangutánó és hangulatfestő só kapcsolódik ide: Jetüntün 'M 250 típusú motor' manimama-manimama 'villamos' hüböget 'motort járat' cocókáik 'lassan csinál valamit'.

2.,Névátvitel
A., Hasonlósági névátvitel. Két képet hasonlósága révén a egik nevét átruháuk a másikra. Ide a nelvi és a költői metafora néven ismer jelenség tartoik (PAPP ISTVÁN: MNyj. 9:10). Nag sámban keletkenek eáltal savak a rendőrslengben. E a egik legakoribb sóalkotásmód. Macisajt '"elsőbbségadás köteleő" jelőtábla' karperec 'bilincs' fehérhá 'képviselőhá' tökhéj 'rohamsisak' pingpongütő ' "rendőrség" feliratú jelőtárcsa' lepedő 'nag ív papír' telefonkárta 'rendőrigaolván' vonalkód 'vékon ember' indián 'cigán' főkefe 'Kötistasági Vállalat' galambdúc 'Forgalomiránító Köpont' dísmagar 'társasági öltöet' páncélos 'konerv' dióverő 'géppistol' tökfödő 'sapka, sisak' nalóka 'értesítő cédula' neon 'fénvissaverő csík' nelvtanár 'gumibot külföldieknél' népnevelő 'gumibot' taposómalom 'solgálati hel' cerka 'férfi nemiserv'

B., Érintkeési névátvitel. A két képet köött érintkeési associáció áll fenn, eek alapján a egik nevét átvissük a másikra. Vas 'bilincs' sirál 'fénmásoló papír' prémes 'kabát' graboton 'speciális anagból késült motoros védőruha' jester 'nári pantalló' muff 'női nemiserv'

3.,Jelentésátvitel
A., Savak mondatbeli érintkeése alapján: korpa 'anális köösülés' [korpán hajint] pipa1 'orális köösülés' [megsívja a pipát serkeetből] ENS 'panas, reklamáció' [mehet a ENS-he panasra serkeetből] savó 'böfögés' [fölgyütt a savó szerkezetből].
B., Sócsere a savak sininímája alapján: sutok 'gonos, rossindulatú ember' [mocsok].

4.,Jelentésbővülés. Ipsilon alostál '"E" - alostál' (Az alosztály főnökének az elnevezése, róla átvitték az egész alosztály elnevezésére) esőgallér 'esőkabát' bokser 'BMW R65 típusú motor' villanás 'elektromos műhel' (Az ott dolgozók elnevezéséből kapta az egész műhely).

5.,Jelentéssűkülés. Főnökség 'főnök, veető' könv 'iktatott anag' etnikum 'cigán' japán 'Yamaha XJ 650 típusú motor' statistika 'eg bionos munka, dolog'.

III. Alaki sóalkotás

1.,Sóössetételek. E abban áll, hog két név egbefogásával új jelentéstartalmat, a nevek külön - külön való képetvelejáróikho képest egséges jelentésegéset fejeünk ki. (PAPP ISTVÁN: MNyj. 9:11). A hasonlósági névátvitel mellett a másik leggyakoribb sóalkotási mód.

A., Serves össetételek:

a., Alárendelők: Krespalota 'Hungária Krt. 149. sám alatti objektum' Segénhá 'Nádasd u. 1-3. sám alatti objektum' roncsgarás 'motoros garás' söralátét 'karjelés, a kabát bal ujján elhejezett kör vagy nyelv alakú jelzés' sapkanadrág 'fehér sapkahuat' libakergető 'Yamaha SR 250 típusú motor' motoregér 'motoros rendőr' seretetcsomag 'élelmisercsomag' madártér 'repülőtér' Macskatelep ' Nádasd u. 1-3. sám' pumaketrec 'kellemetlen testsagú ember' sínbohóc 'vasutas' kádárkolbás 'gumibot' bikasálló 'BRFK köponti sállója'.

b., Mellérendelők: tip-top 'nagon jó, kiváló' tili-toli 'helsínelésnél hasnálatos kerekes távolságmérő' dsibi-dsubi 'önvédelmi foglalkoás' usitasi 'élelmisercsomag.

B., Servetlen össetételek: miabánat 'motorral véget figura a karusselben' sakadjmegveető 'sakasveető'.

2.,Sóképés. A szóalkotásnak ez a módja abban áll, hogy egy szót egy önmagában jelentéstelen járulékelemmel - képzővel - toldunk meg, hogy így új, de az alapszó értelmezésével meghatározott kapcsolatban álló képzetet, fogalmat, egyáltalában jelentéstartalmat idézzünk (PAPP: MNyj. 9:15). Mivel a csoportnyelveknek nincs önálló nyelvtani rendszere, ezáltal külön, speciális, más területen nem használatos képzőse sincs. A szóképzés is gazdag példákban, tehát a rendőrszleng kedveli a játszi szóképzést. A szlengben történő szóképzést a nyelvészeti szakirodalomban "játszi szóképzés" néven tartja számon (LACZKÓ GÉZA, A játszi szóképzés. Bp., 1907. [NyF. 49. sz.]).

A., Névszóképzés (deverbális nomenképők):

-ás, -és: (cselekvést, történést jelentő főnevek) méregtelenítés 'üvegvissaváltás' lapátolás '1.forgalomirányítás, 2.tisztelgés' sutkolás 'takarítás' veénylés 'irányítás, parancs' bokafogás 'sóbeli fenyítés' csillaghullás '1.előléptetés, 2.lefokoás' ganézás 'takarítás'.
-ó, -ő: (cselekvőt, cselekvés eszközét jelentő főnevek) gépkocsió 'gépkocsis járőr' otthonülő 'hái ügyeletes' nyávogó 'sziréna' szartaposó 'bakancs' ködvágó 'motoros solgálati sapka' díszkísérő 'BMW K75 típusu motor' vízpocsékoló 'Köztisztasági Vállalat' lombrágó 'nagyon magas ember'.

(denominális nomenképzők)

-i: (kicsinyítő, becéző képző) szőrmesapi 'szőrmesapka' jami 'Yamaha XJ 650 típusú motor' bömbi 'BMW R65 típusú motor' trafi 'sebességmérő' jogsi 'jogosítvány / vezetői engedély' komi 'barát, haver' suri '1.vérvétel, 2.közösülés' szoli 'szolgálat' biri 'helyszíni bírság' stuki (< stukker) 'pisztoly' őrmi 'őrmester' csőrmi (< csőrmester) 'őrmester' talpi 'gyalogos járőr'.

-u: Kutyu 'kutya'.

-asz, -esz: dakesz ( dakota) 'cigány'.

-szi: szakszi 'szakaszvezető'.

-s: mutatványos '"E"-alosztály' bolhás 'kutyás rendőr' pacis 'lovas rendőr' talpas 'gyalogos járőr' kilós 'százados' parkettás 'tábornok' pizsamás 'tábornok' motoros 'motoros rendőr' tépőáras 'konerv' rosdás 'vörös hajú ember' tornazsákos 'hajléktalan, csavargó' ormányos 'nagyorrú ember' csókos 'protekciós' millás 'gazdag, pénzes ember' húzós '1.drága, 2. kemény, nehéz' kockás '08-as igazolólap' egeres 'fogda' csíkos 'rendőrautó' fésüs 'társasági öltözet'.

-ú, -ű: magasnyakú 'fehér garbó, motoros öltözet' fényképarcú 'szép ember' gyorslábú 'száguldozó ember' nagytalpú 'száguldozó ember' hosszúnyelvű 'törtető, előléptetésre hajtó ember' telefonfülű 'rádiótelefonnal közlekedő ember' tűorrú 'nagyorrú ember'.
B., Igeképzés (deverbális verbumképzők):

-at, -et, -tat, -tet: megfujat 'szondáztat' ropiztat 'szondáztat' hübögtet 'járatja a motort' megúsztat 'iszik valamire'.

-g, -gat, -get: szuttyog 'lassan csinál valamit' kóstolgat 'kötekedik' pampog 'piszkálódik'.

(denominális verbumképzők)

-z (-ik): párzik 'közösül' lepadlóz 'teljes gázt ad autónál' cocókázik 'lassan csinál valamit' pilickázik 'elesik' százlábúzik 'lábbal egyensúlyoz motoron' megbombáz 'összetör valamilyen járművet' hernyózik '1.lassan csinál valamit, 2.húzza az időt' répázik 'közösül'.

-l: kokszol 'száguldozik motorral' töcsköl 'közösül' taknyol 'elesik' megkaszál 'megbüntet' üvegel 'gyorsan megy motorral' brusztol 'verekedik' gangol 'sebességet vált'
-int: megsuhint 'megfenyít'.

Megállapíthatjuk, hogy az igék többsége névszóból jött létre, kevesebb volt az igéből képzett igék száma. Az igék nagy részéhez igekötő is kapcsolódik.

IV. A szóalkotás ritkább módjai

1.,Mozaikszó-alkotás. Gyakori módja a szóalkotásunknak. A rövidítéseket elsősorban a hivatalos nyelvben és leginkább annak írásos változatában alkalmazták az egyszerűsítés végett. Innen került át a szóbeli használatba és egyre kedveltebbé vált rövidsége miatt. A gyakori használata miatt elvesztette a hivatalos hangulatát és vált a játékos szóalkotás gyakori formájává.

A., Betűszók: PAPP ISTVÁN is említi, hogy a rövidségre való törekvés egyik rugója a betűszavak keletkezésének. A mesterkéltség is érezhető az ilyen szóhasználaton, hiszen az írott nyelv és az élő nyelv kereszteződéséből alakult (MNyj. 9:29). Péká (PK) 'parancs-nok' tézéeles (TZLS) 'torzszászlós' zéeles (ZLS) 'zászlós' tégé (TG) 'géptávíró'

B., Röviditések: hivatalos iratokban pl.: jelentés, feljelentés használatosak leginkább, de szóban is a rövidített alakot alkalmazzák az időmegtakarítás végett. Eferesz (FRSZ) 'forgalmi rendszám' jőr (JŐR) 'járőr' géká (GK) 'gépkocsi' emkápé (MKP) 'motorkerékpár' há (H) 'helyett' vez (VEZ) 'vezényelt' kat (KAT) 'kategória' embé (MB) 'megbízott' i (I) 'irattár' péeldé (PLD) 'példány'

2.,Mozaikszó sajátos feloldása: eská (SK) 'soron kívül' csébé (CSB) 'családi bajnokság, családi balhé'.

3.,Szócsonkítás: gyana 'gyanusított' éj 'éjszakás'.

4.,Szórövidítés: bőr1 'biztonsági őr' vérdoboz 'vérvételi doboz' biritömb 'bír-ságtömb' őrgy 'őrnagy' hátés 'házi ügyeletes'.

5.,Elvonás: az összetétel egyik tagjának elvonása. Páncél 'páncélszekrény' hívó 'hívószám' gép 'számítógép' szonda 'alkoholszonda' bukó 'bukósisak' bőr2 'bőrruha'; főtörzs 'főtörzsőrmester' kocc 'koccanásos baleset, ütközés' csatt 'csattanás, baleset'.

6.,Szóferdítés
A., Hangalakok változása:

a., Emfatikus ejtés: hopppááá, kiszakadt a kezem 'integetés'; csááá kárpit 'köszöntés'.
b., Nyelvjárásias ejtés: eriggyé mán 'ne fárassz'; nulli nyócas 'igazolólap'.
B., Idegen nyelv szabályai szerinti ejtés: obdzsektum '1. objektum, 2. kapitányság'; pájp 'orális közösülés';

C., Hasonló hangzású szóvá alakítás: csőrmester 'őrmester'; dörzsőrmester 'törzsőrmester'; őrsvezető 'őrvezető'; hangya 'hadnagy'; fatörzs 'főtörzs'; száz wattos 'százados'; száz danos 'százados'; pityu 'pisztoly'; géppityu 'géppisztoly';

V. A fogalom megnevezése szószerkezettel

A harmadik leggazdagabb szóalkotási mód a rendőrszlengben. Főnök embere 'protekciós'; gyári belépő 'rendőrigazolvány'; elektromos nagykabát 'hősugárzó'; sárga hidegvágó 'villamos'; Brezsnyev bosszúja 'Zsiguli'; éjjeli menedékhely 'BRFK központi szállója'; Paradicsom szálló 'Békásmegyeri szálló'; bakelitszázados 'szakaszvezető'; tornyos ház 'Parlament'; seggberúgó szakszervezet 'kommandósok'; parádés kocsis '"E" alosztály'; pirított magyar 'cigány'; idén barnult 'cigány'.

A RENDŐRSZLENG SZÓLÁS- ÉS

KIFEJEZÉSKÉSZLETE

Társalgási fordulatok

1.,Sztereotíp fordulatok: Hopppááá, kiszakadt a kezem integetés helyett mondják; Birságollak köszönés helyett használják; Mehet az ENSZ-hez panaszra reklamáló állampolgárnak mondják; Egy pofád van, azt is én fogjam be arra mondják,aki mindíg morog valamiért állandóan fölöslegesen beszél; Holnap pénzért dolgozunk akkor használják, ha másnap fizetést kapnak; Az akinek hat anyja van Én ugyan nem; Kikapom, bekapod ? 'Hagyjál békén!'; Elment lángosért 'eltűnt, nem tudni hova lett'.

2.,Kötekedő, fenyegető kifejezések: Megtörlek mint a ropit! Kitépem a szívedet! Elnyomlak mit a csikket! Saját kezeddel verlek agyon! Megszexuállak! Anyává teszlek! Leszakítom a karodat és a hátadba szúrom! Úgy megütlek, hogy az unokád is hülye lesz! Felszántom veled a padlót! Úgy megütlek, hogy olyan helyre is becsöngetsz, ahol még csak az alapot rakják! Megütlek, hogy beledagadsz a rendőrautóba! Megütlek, hogy többet repülsz, mit Orosz Adél A hattyúk tavában! Kiütlek, mint tanuló vezető a bóját! Megcsaplak, mint bányalovat a sújtólég! Felrúglak, mint tehén a vödröt! Olyat aládverek, hogy lyukat ütsz az égen! Olyat kapsz, hogy a takony menetet vág a nyakadon! Úgy taknyán töröllek, hogy elered az orrod vére! Ne vergődjél, mert a végén még lerántasz valamit! Ott törlek ketté, ahol a legvastagabb vagy! Akkor lássalak, ha a kavics kivirágzik! Kicsavarom a fejed, mint villanykörtét! Mi van öreg, munkaterápián vagy?

3.,Szóláshasonlatok: Szőrös vagy, mint az egyhetes bunkerszar! Megdöbbensz, mint faltörőkos a fotocellás ajtó előtt! Többet vezettem lükvercbe, mint te előre! Kevés, mint szerelőben a golyóscsapágy! Kevés, mint labdában a lóerő! Kevés, mint Salvadorban a fegyverszünet! Be van nyomva, mint rajzszög! Bealudt, mint tapír! Megfejellek, mint vakondok a kerticsapot!

4.,Közmondások: Rendőr vagyok, nem hülye! Vastyúk is talál szeget! Lesz még csicsán búcsú!

5.,Rigmusok: Dolgozz keveset, nem érhet baleset! Öreg szárcsa nem dísztárcsa! Öreg rozmár nem dolgoz már!

A RENDŐRSZLENG SZÓKINCSÉNEK TÉMAKÖREI

Ebben a fejezetben a rendőrszleng szókincsének témaköreit mutatom be. A témakörök nem csak a munkájukra vonatkozó kérdéseket tartalmazzák. Megtalálható közöttük a mindennapi életükkel kapcsolatos egyéb kategóriák.

Ezek azért is fontosak, mert nagyon jól tükrözik, hogy mely dolgok foglalkoztatják leginkább ezen csoportnyelvet beszélőket.

I.Felépítés

1.,Szervezet: doktor ötker '1. V. kerületi kapitányság, 2. aki onnan jön'; bolhás, tutyis 'kutyás járőr'; talpas, talpi 'gyalogos járőr'; pacis 'lovasrendőr'; parádés kocsis, mutatványos, ipszilon alosztály, ötös alosztály, trükkös alosztály '"E"-alosztály'; lepasszoló 'helyszinelő'.

2.,Beosztás:királylány 'titkárnő a motorosoknál'; tökös titkárnő 'titkárnői feladatokat ellátó férfi'; főnökség, góré, góréság, séf, seriff, apuka, apa 'főnők, vezető'; hátés, otthonülő 'házi ügyeletes'; péká (PK) 'parancsnok'; kisparancsnok 'fiatal, vagy megbízott alacsonyabb rendfokozatú parancsnok'; gépkocsizó 'gépkocsis járőr'; motoros 'motoros járőr'; jőr 'járőr'; üti 'ügyeletes tiszt'; bőr1 'biztonsági őr'; bakter, kapus, őrkutya 'portás, őr '

3.,Rendfokozatok:kilós, száz wattos, száz danos 'százados'; ales 'alezredes'; hangya 'hadnagy'; zéeles (ZLS), lobogós 'zászlós'; őrgy 'őrnagy'; parkettás, pizsamás 'tábornok'; csőrmester, csőrmi, őrmi 'őrmester'; dörzsőrmester, tőrmester 'törzsőrmester'; fatörzs, főtörzs, főtőr 'főtörzsőrmester'; bakelit százados, csontszázados, szakadjmegvezető, szakszi 'szakaszvezető'.

II. Épületek, helyiségek

1.,Munkahelyi: fradi 'IX. kerületi kapitányság'; józsi 'VIII. kerületi kapitányság'; Kreszpalota, Hungária 'Hungária krt. 149. szám alatti objektum'; Szegényház, Macskatelep, Nádi, Nádasdi 'Nádasdy u. 1-3. szám alatti objektum'; Mozaik 'Fővárosi Közlekedési Főfelügyelet'; Mosonyi, Pacis 'Mosonyi utcai objektum'; Andrási 'Andrássy u. 12. szám alatti objektum'; Korvin 'BM Központi Kórház'; bölcsőde 'ruházati bolt'; irányító, torony, galambdúc 'Forgalomirányító Központ'; százegyes szoba 'főosztályvezető irodája'; közép 'osztályvezető irodálya'; obdzsektum 'kapitányság'; roncsgarázs, hullagarázs 'garázs'; taposómalom 'szolgálati hely'; kapu 'porta'; körlet 'öltöző '.

2.,Otthoni és egyéb: rezi 'rezidencia'; tornyos ház 'Parlament'; fehérház, kockaház 'képviselőház'; madártér 'repülőtér'; Garam, éjjeli menedékhely, bikaszálló, kanhotel 'BRFK központi szállója'; Üllői, Hotel Üllei 'Üllői úti szálló'; kutrica, ól, kéró, lyuk, kulipintyó, kégli, vacok 'lakás'.

III. Eszközök, tartozékok

1.,Felszerelés, ruházat: fésűs, kangár, kangárzubbony, díszmagyar 'társasági öltözet', graboton, grabó, bőr2 'bőrruha', malaclopó, kotonkabát, esőgallér 'esőkabát', ködvágó, pilotka, bukó, bili 'bukósisak', sapkanadrág, sapkahuzat 'rendőrsapkára húzott fehér huzat', szartaposó, surranó, surci 'bakancs', antantszíj, növekedésgátló 'vállszíj', keksz, söralátét 'karjelzés, a kabát bal ujján elhelyezett kör vagy nyelv alakú jelzés, ami a szolgálati helyre utal', bója 'terelőkúp', kiskocsi, tili-toli 'helyszínelésnél használatos kerekes távolságmérő', nyávogó, nénó 'sziréna', fényhíd, hiéna1, villanócső 'kéklámpa', hasábrádió, maros-dízel 'Maros - D típusú kisrádió'.

2.,Fegyverzet:népnevelő, kádárkolbász, műfasz, hátdörgős, bájdorong, bikacsök, gumlájderbot, nyelvtanár, sűrített marxizmus 'gumibot'; halef, dikics 'kés'; vas, karperec, ékszer, csuklószorító 'bilincs'; stukker, stuki, parittya, mordály, pityu, csúzli 'pisztoly'; gyíkleső, szaporapuska, dióverő, gitár, géppityu 'géppisztoly'; spricni, szájspré 'könnygázspray'.

3.,Járművek: A szolgálati járműveket általában háromféleképpen nevezik el: típus, rendszám és hívószám szerint.

Ford Tranzit kisbusz:

típus szerint : tranzit, tranyó

rendszám szerint : huszonnégy-huszonhatos

hívószám szerint : harminchetes

Ezek a megnevezések állandóak, de lehetnek még ezen kívül más elnevezések is szolgálati és egyéb járművekre. Hetvenötös, ká-hetvenötös, kétüléses, díszkísérő, nagymotor 'BMW K75 RT típusú motor'; lopakodó, libakergető, küklopsz, pöcsköszörű, ipari hulladék 'YAMAHA SR 250 típusú motor'; csíkos 'rendőrautó'; ágytál, Zsigulájé 'Lada típusú személygépkocsi'; Brezsnyev bosszúja 'Zsiguli típusú személygépkocsi'; melegkocsi 'lopott autó'; vasaló, sárga hidegvágó, manyimamamanyimama 'villamos'.

IV. Szolgálat ellátásával kapcsolatos szavak, kifejezések

1.,Iratok, nyomtatványok, egyéb eszközök: nyalóka 'értesítő cédula'; sirály 'fénymásolópapír'; zsuga, menetzsuga 'menetlevél'; tikett 'szelvény'; bevonó 'elismervény rendszám, forgalmi engedély elvételéről'; skicc 'helyszínvázlat'; szentírás 'Büntető Törvénykönyv'; nulla kettes 'igazolólap'; nulli nyócas, kockás 'igazolólap'; szoli 'szolgálat'; flekó, gyári belépő, telefonkártya 'rendőrigazolvány'; kajajegy, biri 'helyszíni bírság'; páncél 'páncélszekrény'; macisajt 'elsőbbségadás kötelező jelzőtábla'; jobbkezes, jobblábas 'kereszteződés'; leeső zöld 'jelzőlámpa piros-sárga jelzése'; felcsúszó piros 'jelzőlámpa piros jelzése'; tégé (TG) 'géptávíró'; elektromos nagykabát 'hősugárzó'.

2.,Szolgálati feladatokkal kapcsolatos szavak, kifejezések: megfujat, ropiztat 'megszondáztat'; megbiriz, meghasít, elkaszál, megkínál, megküld, megken, megkaszál 'megbírságol'; sárgalap 'figyelmeztetés'; piroslap, papírmunka 'feljelentés'; veret 'halad, megy, közlekedik'; húz, porol, vágtat 'gyorsan megy valahova'; csavar, hajózik, gurul 'megy valahova ráérősen'; talpal 'gyalogol'; csatt, kocc 'ütközéses baleset'; megbombáz 'összetör'; kavar, legyez, lapátol, húzza az egyenest 'kézi forgalomirányítást végez'; kokszol, üvegel 'száguldozik motorral'; alacsonyan repül, ezerrel megy, vagdalkózik 'száguldozik, gyorsan megy'; elkarmol 'elvesz'; iktat 'széttép'; bruszt 'verekedés'; szuri 'vérvétel'; odaveri magát, taknyol, pilickázik 'elesik'; megvasal 'megbilincsel'.

3.,Jutalom, fenyítés: sitt, megsuhintás 'fenyítés'; megsuhint 'megfenyít'; csillaghullás '1.előléptetés, 2.lefokozás'; szőnyeg szélére megy 'jutalmat kap'; bokafogás 'szóbeli fenyítés'; rezsipénz, csillag 'jutalom'.

V. A mindennapi komunikáció szavai, kifejezései

1.,Emberek minősítése, cselekvések: tűorrú, ormányos 'nagyorrú ember'; tornazsákos, tavasz 'hajléktalan, csavargó'; droid, sztahanov 'ténylegesen dolgozó ember'; gizda, gyökér 'szerencsétlen, buta ember'; nyüzüge, venyige, vonalkód 'vékony ember'; optika, celofánszemű 'szemüveges ember'; telefonfülű 'rádiótelefonnal közlekedő ember'; idén barnult, indián, pirított magyar, dakota, dakesz, réti néger, kokero, kokesz, irokéz, etnikum, brazil gépsor 'cigány'; kopasz, kopár, takony, sibra, kicsi rigó 'kezdő, fiatal, tapasztalatlan rendőr'; vén fasz, vén hülye 'idős, öreg rendőr'; kisfiam 'beosztott'; biorendőr 'vegetáriánus rendőr'; családtag, kolléga, kampó, zenész 'rendőr'; motoregér 'motoros rendőr'; komi 'barát, haver'; csókos, főnök embere 'protekciós'; csillagvadász, hosszúnyelvű 'törtető, előléptetésre hajtó'; karaj, szalonna 'általánosan használt mindenkire'; veri a nyálát 'beszél fölöslegesen, nagyzol'; tarhál 'kéreget'; megkóstol 'kötekedik'; szuttyog, szutyorog, cocókázik, hernyózik 'lassan csinál valamit'; hesszel '1.pihen, lazsál, 2.les, néz, figyel'; germózik 'keresztbe tesz, szemétkedik'; sikamika, ganyézás, szutykolás 'takarítás'; tip-top, pöpec, patent, nagyon tanár 'nagyon jó, kiváló'; nyál, benya 'benzin'; frankó 'igaz, igazság'; gagyi '1.hamis, ál, 2.rossz minőségű'.

2.,Foglalkozások: turki 'nőgyógyász'; buzerátor 'műszerész'; kaller 'kalauz'; hiéna2 'taxis'; bableves 'motoros postás'; hanomág 'autómentő'; sínbohóc 'vasutas'; főkefe, vízpocsékoló 'Köztisztasági Vállalat'.

3.,Élelmiszer: tépőzáras, páncélos 'konzerv'; uzsitasi, szeretetcsomag 'élelmiszercsomag'; majomgeci 'sűrített tej'; kóvé 'kávé'; gyíkhús 'vagdalthús'.

VI. Egyéb

Lóvé, mani, steksz, lé, della, guba, mák, zsozsó 'pénz'; rugó, rugedli, rongy, róka, bartók, mihály 'ezer forintos bankjegy'; kiló 'száz forintos bankjegy'; jatt, kenőpénz 'borravaló'; répa, gyík, cerka, cekász, lompos 'férfi nemiszerv'; muff 'női nemiszerv'; pöcök 'csikló'; töcsköl, kefél, döf, répázik, párzik, szúr, alávág, fűrészel, reszel 'közösül'; korpa, korpán hajint, lukon vág, seggbe kuki, kikormol 'análisan közösül'; pipa, tuba, cumi, szívás, szopacs, szivola 'orális közösülés'; rejszol, hokizik, huzogat, veri magát 'önkielégítést végez'; bláz 'cigaretta'; méregtelenítés 'üvegvisszaváltás'; befonja a haját, ugrik egy hátast 'idegeskedik, mérgelődik'; csiga 'takony'; féknyom, kondenzcsík 'székletcsík az alsónadrágban'; szar, keksz 'szellentés'; szarik, kekszel, békára lép 'szellent'; kula, gitt, gyurma 'széklet'; tégé papír 'WC papír'.

RÖVIDÍTÉSEK

ang. angol

argó argó, tolvajnyelvi

cig. cigány

durva durva, bántóan közönséges

fn főnév

fn-i főnévi

fr. francia

gúny gúnyos

gyak gyakori, gyakran

hangut hangutánzó szó

hiv. hivatalos forma, a rendőri szaknyelvben használatos forma

ige ige

in igenév

mn melléknév

ném. német

or. orosz

Ö a címszóval alkotott összetételek

pej rosszalló, elítélő, pejoratív

R rigmus

ritk ritka, kevéssé használt

röv. rövidítés, rövidítve

Szh szóláshasonulat

Szj szójárás

szn számnév

szrag(os) személyrag(os)

Tk találós kérdés

tn tárgyatlan (ige)

tréf tréfás

ts tárgyas (ige)

tsz. többes szám

v. vagy

vö. vesd össze

A, Á

adóhátralék fn Helyszíni bírság. Szj: Adóhátralékot most lehet befizetni. A helyszíni bírságot most fizesse ki. Vö. biri.

ágytál fn gúny, pej 1. Lada típusú személygépkocsi. 2. Lerobbant autó.

alávág tn ige durva Közösül. Vö. töcsköl.

ales fn Alezredes.

alhangya fn tréf, gúny Alhadnagy.

alosztályos fn ~ok (csak tsz-ban használatos) Gépkocsival szolgálatot teljesítő rendőrök. -- Dénes alosztály.

alszik tn ige ~! Nyugodj meg! (Akkor használják, ha valakit le akarnak higgasztani).

Andrási fn Andrássy út 12. szám alatti objektum.

antantszíj fn Motoros rendőrök által használt vállszíj. [Az Antant csapatainál volt először rendszeresítve].

anya fn Szj: Az akinek hat anyja van. Arra mondják, ha valamit semmiképpen nem akarnak megcsinálni. Kisfiam lemoshatod a motoromat. Mossa le az, akinek hat anyja van. Én ugyan nem mosom le.

apa fn szragos ~nk A motorosok főnöke. Vö. góré.

apuka fn A motorosok főnöke. Vö. góré.

B

bableves fn Motorral közlekedő postás.

bájdorong fn tréf Gumibot. Vö. népnevelő.

bajnokság fn Veszekedés. családi családi veszekedés. -- csébé.

bakelitszázados fn Szakaszvezető. [Mert három műanyag vagy csont csillagja van]. -- csontszázados.

bakter fn 1. Portás, őr vö. kapus1 2. Vasutas.

bartók fn argó Ezer forintos bankjegy. Vö. rugó.

bealszik tn ige Elalszik. Szh: Bealudt, mint tapír. Mélyen alszik.

béerefká (BRFK) fn Budapesti Rendőr Főkapitányság. [Hiv. röv.].

befon ts ige ja a haját. Idegeskedik, mérgelődik.

begó fn Galamb. [Fajtájáról kapta az elnevezést]

Békás fn A Pünkösdfürdő úti szálló. [A békásmegyeri lakótelepen található]. -- Paradicsomszálló.

benya fn Benzin. -- nyál.

beröffent ts ige Autót vagy motort indít.

beszedi ige ~! Beszélj! Mondd, mit akarsz!.

bevonó fn Elismervény rendszám, forgalmi engedély vagy vezetői engedély elvételéről.

biciklista fn (csak tsz-ban használatos): ~k: Motoros szolgálatot teljesítő rendőr.

bikacsök fn Gumibot. Vö. népnevelő.

bikaszálló fn tréf BRFK központi szállója. [Mert régen csak férfiak laktak ott]. Vö. Garam.

bili fn gúny Motoros védősisak, bukósisak. Vö. bukó.

biorendőr fn tréf Vegetáriánus rendőr.

biri fn Helyszíni bírság. -- adóhátralék, kajajegy.

biritömb fn Bírságtömb.

bírságolás fn Bírságollak! Köszönte-lek!. Akkor használják ha egymást üdvözlik, köszöntik.

bizonyítvány fn Jelentésírás. Magyarázom a bizonyítványomat: Jelentést írok.

biztonsági alosztály fn "E" - alosztály. (A forgalom biztosításával foglalkoznak a delegációk kísérése és más rendezvények alatt).

biztosítás fn Forgalom Biztosítási Osztály. Vö. efbéó.

bláz fn Cigaretta. [argó].

blázol tn ige Cigarettázik.

bója fn Baleseteknél használatos piros - fehér csíkos gumi vagy műanyag terelőkúp.

bokafogás fn Szóbeli fenyítés.

bokszer fn BMW R65 típusú motor. [ Bokszer típusú motorjáról kapta az elnevezést]. -- bömbi, bömös, fakerekű, küllős.

bolhás fn tréf (csak tsz-ban használatos):~ok Kutyás járőr. -- tyutyis.

borítékolás fn Fizetésosztás.

bölcsőde fn Bölcsőde utcai ruházati bolt.

bömbi fn BMW R65 típusú motor. Vö. bokszer.

bőr fn 1. Biztonsági őr. 2. Bőrruha, motoros védőöltözet. 3. Nő. [argó].

brazil gépsor fn Cigány. Vö. indián.

brekeg tn ige Rádiózik, rádiótelefonon beszél. -- brékózik, huhog.

brékózik tn ige Rádiózik, rádiótelefonon beszél valakivel. Vö. brekeg.

Brezsnyev bosszúja fn gúny Zsiguli típusú személygépkocsi.

BRFK ld. béerefká.

bruszt fn Verekedés. Ott brusztol két dakesz a sarkon. Ott verekszik két cigány a sarkon. [ ném.].

brusztol tn ige Verekedik.

bugás fn Valami nincs rendben. (Emberre és járműre egyaránt használják).

bukó fn Motoros védősisak, bukósisak. -- bili, sisak.

buzerátor fn tréf, gúny Műszerész. (Mindenféle műszerészre használják).

büoszt fn Bűnügyi osztály. [Hiv. röv.].

C

cecil alosztály fn "C" - alosztály.

cekász fn Férfi nemi szerv, hímvessző. [Arról kapta a nevét, hogy felmelegít mint a fűtőszál a vizet a bojlerben]. Vö. cerka.

celofánszemű fn gúny Szemüveges ember. Vö. optika.

cerka fn Férfi nemi szerv, hímvessző. -- cekász, gyík, lompos, répa.

cocókázik tn ige 1. Lassan, kedvetlenül csinál valamit. 2. Alszik, pihen. -- hernyózik, szuttyog, szutyorog.

comboskodik tn ige Erősködik, nagyképűsködik.

Korvin fn BM központi kórház. [Régen Corvin Ottóról nevezték el].

cumi fn gúny 1. Orális közösülés. Megszívja a cumit. Vö. pipa1 2. Bosszúság, kellemetlen, megalázó helyzet. Vö. pipázik2.

cumizik tn ige 1. Orális közösülést végez. Vö. pipázik1 2. Kellemetlen, megalázó feladatot csinál. Vö. pipázik2.

CS

csááá kárpit fn Köszönés. [Az Aladin című rajzfilmből való átvétel]. -- csákány, csárli.

csákány fn Köszönés. Vö. csááá kárpit.

családtag fn Rendőr.

csárli fn Köszönés. Vö. csááá kárpit.

csatornaügy fn Jelentéktelen dolog, feladat. A hatszáz-huszonharmadik helyen áll ez a csatornaügy, ha ketten akarjuk megoldani, akkor is csak a háromszáz-tizenötödik helyre kerül. Nem olyan fontos ügy, hiába csináljuk ketten, akkor sem jutunk előbre vele.

csatt fn gyak. Ütközéses baleset. Ötös csatt volt a pályán. Öt kocsi ütközött össze az autópályán.

csavar tn ige Elmegy valahova. Csavarjál a ferde faszba! Menj a fenébe!.

csébé (CSB) fn Veszekedés. Vö. bajnokság.

csiga fn Takony. Mászik ki a csiga az orrodból. Taknyos az orrod.

csíkos fn tréf gyak. Rendőrautó. [Mert régen kék csík volt a rendőrautók oldalán].

csillag fn Jutalom, előléptetés. Megúsztatták a csillagot. Ittak az előléptetésre. Ö:hullás. -- csillaghullás1.

csillaghullás fn 1. Előléptetés. Vö. csillag. 2. Lefokozás.

csillagvadász fn tréf, gúny Előléptetésre hajtó ember. -- hosszúnyelvű.

csipasz fn gúny Fiatal, tapasztalatlan rendőr. Vö. kopasz.

csobi művek fn Motoros műhely. [Mert a vezetőt Csobinak hívják, és róla nevezték el a műhelyt is].

csókos fn és mn gúny Protekciós ember. -- főnök embere.

csontszázados fn gúny Szakaszvezető. vö bakelitszázados.

csőrmester fn tréf, gúny Őrmester. [Az elnevezés a "Kérem a következőt!" című rajzfilmből ered]. -- csőrmi.

csőrmi fn tréf, gúny Őrmester. Vö. csőrmester.

csúcsszuper fn (csak tsz-ban használatos):~ek Nyomozó. Vö. nyominger.

csuklószorító fn Bilincs. Vö. karperec.

csutka fn Teljes gáz adása motornál.

csúzli fn 1. Pisztoly. -- meggymagköpködő, mordály, parittya, pityu, stukker, stuki. 2. gúny Kismotor. [Mert olyan a kormánya mint a csúzli két ága].

D

dakesz fn Cigány. Vö. indián.

dakota fn Cigány. Vö. indián. [ar-gó].

della fn ritk Pénz. Vö. lé. [ argó].

Dénes alosztály fn "D" - alosztály. Vö. alosztályos.

dikics fn Kés. Vö. halef. [ nyj-i].

dióverő fn tréf Géppisztoly. [A hosszú csöve miatt]. Vö. gyíkleső.

díszkísérő fn BMW K75 RT típusú motor. Vö. hetvenötös.

díszmagyar fn gyak. Társasági öltözet. (Ünnepekkor, kivétels alkalmakkor használják). -- fésűs, kangár, kangárzubbony.

dob ts ige Dobtál be kétforintost? Ki kérdezett? Miért szólsz bele?. [Olyan esetekben hsználják, ha valaki olyan dologba szól bele, amihez semmi köze].

dohányzik mn Megfelelő, jó. Holnap nem dolgozol. Az dohányzik. Az jó lesz.

doktor ötker fn tréf, ritk 1. V. kerületi kapitányság. 2. V. kerületi kapitányságon dolgozó személy.

dolgozik ts ige R: Dolgozz keveset, nem érhet baleset.

döf tn ige Közösül. Vö. töcsköl.

dörgés fn Tényállás, helyzet. Halljam, mi a dörgés! Na, mi a helyzet!.

dörzsőrmester fn tréf, gúny Törzsőrmester.

droid fn tréf 1. Ténylegesen dolgozó személy vö. sztahanov. 2. Kiszolgáló személy pl: fiatal rendőr, aki a kocsit takarítja.

dupla fn gúny Nagyon kövér ember.

DZS

dzsibi-dzsubi fn Önvédelmi foglalkozás.

dzsizu fn Yaesu típusú kisrádió.

dzsuva fn Kosz, piszok.Tök dzsuvás ez a motor. Nagyon piszkos ez a motor.

dzsuvázás fn Takarítás. -- sikamika1.

dzsuvázik ts ige Takarít, piszoktól, kosztól megszabadít valamit. Dzsuvázd le a motorod. Mosd le a motorod. Vö. sikamika1.

E, É

efbéó (FBO) fn Forgalom Biztosítási Osztály. -- biztosítás [Hiv.röv.].

efefo (FFO) fn Forgalom Felügyeleti Osztály. -- felügyelet [Hiv.röv.].

eferesz (Frsz) fn Forgalmi rendszám. [Hiv.röv.].

egeres fn Fogda. -- kaptár, kóter.

egy ben van?: Megsérült?. Csoda, hogy ben maradt. Csoda, hogy nem sérült / halt meg.

éhbér fn Fizetés. Vö. élelem bére.

éj fn Éjszakás szolgálatot teljesítő rendőr.

éjjeli menedékhely fn tréf BRFK központi szállója. Vö. Garam.

ék fn Motorokkal kialakított technikai alakzat, 3 - 5 - 7 - 9 motor ék alakban.

ékszer fn ritk Bilincs. Vö. karperec.

elektromos nagykabát fn tréf Hősugárzó. (Állóhelyen fűtenek vele).

élelem bére fn fizetés. -- éhbér.

elgaszál ts ige Megbírságol, megbüntet. Elkaszáltam két ruggedlire. Megbüntettem kétezer forintra. Vö. megbiriz.

elkarmol ts ige Elvesz. Karmold el a rendszámot! Vedd el a rendszámot! Elkarmoltam a jogsiját. Elvettem a vezetői engedélyét.

előfutó fn 1. Delegáció kísérését végző motor vagy autó. 2. Delegáció kísérését végző gépkocsis vagy motoros rendőr. Vö. karaván.

em-a (M - A) fn Motoros - A alosztály. [Hiv.röv.]. -- M - A.

em-b (M - B) fn Motoros - B alosztály. [Hiv.röv.]. -- M - B.

ember fn Minden állampolgárra, ügyfélre használják.

emerkábé (MRKB) fn Típusáról elnevezett autóban használatos rádiótelefon.

emkájé (MKJ) fn Motorkerékpáros járőr. [Hiv.röv.].

emkápé (MKP) fn Motorkerékpár. [Hiv.röv.].

ENSZ fn Panasz, reklamáció. Mehet az hez panaszra. Reklamáló állampolgárnak mondják.

erdő fn Becsapás, rászedés. Bevitte az be. Becsapta.

erká (RK) lap fn Igazoltatólap.

erká (RK) tömb fn Felíró tömb, igazoltató tömb.

eská (SK) Soron kívül.

esőgallér fn Esőkabát. Vö. kotonkabát.

etnikum fn Cigány. Vö. indián.

F

fakabát fn tréf, gúny Bőrkabát. [A régi szűrke börkabátra alkalmazták, mert a hidegben megfagyott és a hidegben nem lehetett benne mozogni].

fakerekű fn BMW R65 típusú motor. Vö. bokszer.

fatörzs fn tréf, gúny Főtörzsőrmester. -- főtőrmester, főtörzs.

FBO ld. efbéó.

fehérház fn Képviselőház a Duna parton. -- kockaház.

féknyom fn tréf Székletcsík a alsónadrágban.

felcsúszó piros fn Jelzőlámpa piros jelzése.

feldurrant ts ige Feljelent. Vö. leépít.

felnyom ts ige 1. Feljelent. Vö. leépít. 2. Feltör pl. autót.

félredob ts ige Járművet megállít.

felügyelet fn Forgalom Felügyeleti Osztály. Vö. efefo.

fényhíd fn Hosszúkás kék lámpa a rendőrautókon.

fényképarcú fn Szép ember.

fésűs fn Társasági öltözet. Vö. díszmagyar.

FFO ld. efefo.

flekó fn Rendőrigazolvány. -- gyári belépő, telefonkártya.

folci fn Wolkswagen típusú személygépkocsi.

főhangya fn tréf, gúny Főhadnagy.

főkefe fn tréf Köztisztasági Vállalat. -- vízpocsékoló.

főnök embere fn Protekciós ember. Vö. csókos.

főnökség fn Főnök, vezető. Vö. góré.

főtőrmester fn tréf Főtörzsőrmester. Vö. fatörzs.

főtörzs fn Főtörzsőrmester. Vö. fatörzs.

fradi fn ritk IX. kerületi kapitányság. [Mert a Fradi pálya a IX. kerületben található].

frankó fn gyak. Igaz, igazság. A frankót mondd! Igazat beszélj!

Frsz ld. eferesz.

fűrészel tn ige Közösül. Vö. töcsköl.

G

gagyi fn és mn 1. Hamis, ál 2. Rossz minőségú, gyenge dolog.

galambdúc fn tréf Forgalomirányító Központ. -- irányító, torony.

gang fn Sebesség. [ném.].

gangol ts ige Sebességet vált.

ganyézás fn Takarítás. Vö. sikamika1.

Garam fn BRFK központi szállója a Garam utcában. -- bikaszálló, éjjeli menedékhely, kanhotel.

géká (GK) fn Gépkocsi. [Hiv.röv].

gékájé (GKJ) fn Gépkocsizó járőr. [Hiv.röv.]. -- gépkocsizó.

gékápéká (GKPK) fn Gépkocsipa-rancsnok. [Hiv.röv.].

gép fn Számítógép.

gépkocsizó fn Gépkocsin szolgálatot teljesítő rendőr. Vö. gékájé.

géppityu fn Géppisztoly. Vö. gyíkleső.

germózik tn ige 1. Ügyetlenkedik. 2. Lassan csinál valamit, szöszmötöl. 3. Keresztbe tesz valakinek, szemétkedik.

gitár fn ritk Géppisztoly. Vö. gyíkleső.

gitt fn Széklet. -- gyurma, kula.

gizda fn gúny Szerencsétlen, buta, ügyetlen ember. Te gizda voltál, ott fogsz megrohadni a Parlamentnél. Ügyetlen voltál, ott állhatsz egész nap a Parlamentnél. -- gyökér. [argó]

GK ld. géká.

GKJ ld. gékájé.

GKPK ld. gékápéká.

góré fn Főnök, vezető. -- apa, apuka, főnökség, góréság, seriff, séf.

góréság fn 1. Főnökség 2. Főnök,vezető. Vö. góré.

grabó fn Speciális anyagból - orkánszerű, belül gumírozott - készült motoros védőruha. Vö. graboton.

graboton fn Speciális anyagból - orkánszerű, belül gumírozott - készült motoros védőruha. -- grabó.

guba fn Pénz. Vö. lé. [argó].

gumlájderbot fn tréf Gumibot. Vö. népnevelő.

gurul tn ige Megy valahova. Gurulj el ... kereszteződéshez és x ideig húzd az egyenest. Menj el a ... kereszteződéshez és x ideig irányítsd a forgalmat.

GY

gyakorló fn 1. A gyakorláshoz speciálisan átalakított motor 2. Szűrke hadiruha, amit a piszkosabb munkáknál és a gyakorlatozásokon használnak.

gyalogkakukk fn Galogos szolgálatot teljesítő rendőr.

gyana fn Gyanúsított.

gyani fn Gyanúsított idézés.

gyári belépő fn gúny Rendőrigazolvány. Vö. flekó.

gyík fn gyak. Férfi nemi szerv, hímvessző. Vö. cerka. [argó].

gyíkhús fn Vagdalthús.

gyíkleső fn tréf Géppisztoly. -- dióverő, géppityu, gitár, sűrűpuska, szaporapuska.

gyorslábú fn Az olyan emberre használják, aki állandóan gyorsan hajt, száguldozik. -- nagytalpú.

gyökér fn pej 1. Becsapható, rászedhető, szerencsétlen ember. vö gizda. 2. Hülye, buta ember. [argó].

gyöngybagoly fn Éjszaka a helyszínelésnél használatos világító gyöngysor a rendőrkabáton.

gyurma fn Széklet. Vö. gitt.

H

hajó fn Autó. -- verda.

hajózik tn ige Gépjárművel megy valahova ráérősen, nincs sürgős dolga. Hajózzál ki! Nyugisan menj és nézelődj!.

halef fn Kés. [argó]. -- dikics.

hangya fn tréf, gúny Hadnagy. Ö: Al, fő.

hanomág fn ritk Autómentő. [Régen ilyen típusú autómentő gépkocsik voltak].

harminhetes fn Ford tranzit típusú kisbusz hívószám szerinti megnevezése. Vö. tranzit.

háromszáztizennégy szn BRFK tanácsterem. [A 314-es számú szobában található].

hasábrádió fn Maros - D típusú kisrádió. -- maros - dízel.

hátdörgős fn tréf Gumibot. vö népnevelő.

hátés fn Házi ügyeletes. (Otthon teljesít ügyeletes szolgálatot, s csak akkor kell mennie, ha gond van). -- otthonülő.

hazugságfüzet fn Napi munkára vonatkozó beszámoltató füzet.

héderez tn ige Pihen, lazsál, nem csinál semmit. Vö. hesszel1.

hernyózik tn ige 1. Lassan csinál valamit, szöszmötöl. vö cocókázik1. 2. Húzza az időt.

hesszel tn ige 1. Pihen, lazsál. -- héderez. 2. Figyel, néz, les. [argó].

hetvenötös fn BMW K75 RT típusú motor. -- díszkísérő, ká - hetvenötös, két-üléses, nagymotor.

hiéna fn 1. Kéklámpa. 2. pej, gúny Taxis.

hívó fn Rendőrautó vagy rendőrmotor hívószáma.

hokizik tn ige Önkielégítést végez. Vö. huzogat.

hopppááá , kiszakadt a kezem! Integetéskor mondják.

hosszúnyelvű fn tréf, gúny Törtető, előléptetésre hajtó ember. Vö. csillagvadász.

hotel üllei fn Üllői úti szálló. Vö. Üllői.

huhog tn ige Rádiótelefonon beszél, rádiózik. Vö. brekeg.

hullagarázs fn gúny Műszakillag hibás motorok tárolására szolgáló garázs. Vö. roncsgarázs.

Hungária fn Hungária krt. 149. szám alatti objektum. Vö. Kreszpalota.

hunyó fn Hibás, vétkes elkövető, okozó. Úgy néz ki, hogy te vagy a hunyó a balesetben. Úgy néz ki, hogy te vagy a vétkes a balesetben.

husznonnégy - huszonhatos fn Ford tranzit típusú kisbusz rendszám szerinti megnevezése. Vö. tranzit.

húz ige 1. Gyorsan megy valahova. Elhúz a ferde faszba. Villámgyorsan elmegy. 2. Húzd a faszodra. Nekem ugyan nem kell. -- ken. 3. Húzd az egyenest. Irányítsd a forgalmat.

huzogat tn ige Önkielégítést végez. -- hokizik, rejszol, veri magát2.

húzós mn 1. Drága. Már hatvan forint egy szendvics a büfében. Az húzós. 2. Kemény, nehéz. Húzós volt ez a nap. Nehéz / kemény volt ez a nap.

hübögtet ts ige Álló helyzetben járatja a motort.

I,Í

idén barnult fn tréf, gúny Cigány. Vö. indián.

iktat ts ige Széttép, megsemmisít valamit. A helyszínen iktattam a jogsiját. Széttéptem a jogosítványát a helyszínen.

indián fn Cigány. -- brazil gépsor, dakesz, dakota, etnikum, idén barnult, irokéz, kokeró, kokesz, pirított magyar, réti néger.

ipari hulladék fn gúny 1. Öreg motorokra használják. 2. Yamaha SR 250 típusú motor. [A rossz minősége miatt]. Vö. libakergető.

ipszilon alosztály fn "E" - alosztály. [Mert az alosztály vezetőjének olyan a lába]. Vö. parádés kocsis.

irányító fn Forgalomirányító központ a Kálvin téren. Vö. galambdúc.

irokéz fn Cigány. Vö. indián.

J, LY

jamaskai fn Yamaha XJ 650 típusú motor. -- jami, japán.

jami fn Yamaha XJ 650 típusú motor. Vö. jamaskai.

japán fn Yamaha XJ 650 típusú motor. Vö. jamaskai.

jard fn ritk Rendőrség. [ang.].

jatt fn Borravaló. Ö: Zsíros: Nagy borravaló. -- kenőpénz. [argó].

jattol tn ige Kezet fog. [argó].

jelent ts ige Jelenthetsz nekem. Az mondja, aki a másiknál magasabb rendfokozatú, vagy valamiben többet tud felmutatni.

jester fn Nyári pantalló, motoros öltözet.

jetüntün fn hangut MZ 250 típusú motor. [Ilyen hanggal megy].

jobbkezes fn Jobbkézszabályos kereszteződés. -- jobblábas.

jobblábas fn Jobbkézszabályos kereszteződés. Vö. jobbkezes.

jogsi fn gyak. Jogosítvány, vezetői engedély.

józsi fn VIII. kerületi kapitányság. [A Józsefvárosban található].

jőr fn Járőr. [Hiv.röv.].

lyuk fn Lakás. Vö. kutrica.

K

ká - hetvenötös fn BMW K75 RT típusú motor. Vö. százas.

kádárkolbász fn tréf, gúny Gumibot. Vö. népnevelő.

káelefó (KLFO) fn Közlekedésrendészeti Főosztály. [Hiv.röv.].

káembé (KMB) fn Körzeti megbízott. [Hiv.röv.].

kajacsekk fn Étkezési utalvány.

kajajegy fn Helyszíni bírság. Vö. biri.

kaller fn Kalauz.

kampó fn gúny 1. Rendőr, járőr. Küldj egy kampót a Nagyvárad térre! Külgy egy rendőrt a Nagyvárad térre! 2. Ember.

kangár fn Társasági öltözet. Ö: ~zub-bony. Vö. díszmagyar.

kangárzubbony fn Társasági öltözet. Vö. díszmagyar.

kanhotel fn BRFK központi szállója. Vö. Garam.

káosz fn Probléma, baj, gond.

kapás fn gyak. Fontos rádió vagy telefonhívás a rendőrségen.

kaptár fn Fogda. Vö. egeres.

kapu fn Porta.

kapus fn 1. Portás, őr. -- bakter1, őrkutya. 2. Portán szolgálatot teljesítő rendőr.

karaj fn pej, gúny 1. Jelentéktelen ember, egy senki. 2. Mindenkire használják megszólításként.

karaván fn Delegáció kísérését végző személyek és gépjárművek összessége. Vö. előfutó.

karcol ts ige Ír.-- vés.

kárfelvételi fn Kárfelvételi jegyzőkönyv.

karmantyú fn Forgalomirányításnál használatos fehér kézelő.

karperec fn Bilincs. -- csuklószorító, ékszer, vas1.

karusszel fn Motorokkal végrehajtott alakzatok, figurák technikai bemutatója. Ö: kis~: 12 motorral végrehajtott technikai bemutató, nagy~: 16 motorral végrehajtott technikai bemutató.

kavar ts ige 1. Forgalmat irányít. Kavarja a rendszert. Kavarja a levegőt. Irányítja a forgalmat. Vö. lapátol1. 2. Intézkedik, fontoskodik.

kefél tn ige Közösül. Vö. töcsköl.

kégli fn Lakás. Vö. kutrica. [argó].

keksz fn tréf 1. Karjelzés, kabát bal ujján elhejezett kör vagy lyelv alakú jelzés, ami a szolgálati helyre utal. -- söralátét. 2. Szellentés.-- szar.

kekszel tn ige Szellent. -- szarik, lép.

ken tn ige Kendd a hajadra! Nekem ugyan nem kell. Vö. húz2.

kenőpénz fn Borravaló. Vö. jatt.

kéró fn Lakás vö. kutrica.

kese fn ritk Szőke hajú ember.

kétüléses fn BMW K75 RT típusú motor. Vö. hetvenötös.

kevés szn A másik ember jelentéktelenségének a kifejezésére használják. Szh: Kevés mint szerelőben a golyóscspágy. Kevés mint Ladában a lóerő. Kevés mint Salvadorban a fegyverszünet.

kézigránát fn Üveges sör. --zöldcimkés.

kicsirigó fn gúny Fiatal, tapasztalatlan rendőr. Vö. kopasz.

kiforgat ts ige 1. Tüzetesen ellenőriz (pl.: autót).

kikap ts ige szragos Kikapom, bekapod? Hagyj békén!.

kikormol tn ige 1. Análisan közösül valakivel. Vö. korpa. 2. Járművet meghajt.

kiló fn gyak. 1. Száz forintos bankjegy. 2. BMW K100 típusú motor. Vö. százas.

kilő ts ige Kikapcsol. Lődd ki a lámpát! Kapcsold ki a lámpát!.

kipufogós fn tréf Belek műtésével foglalkozó orvos.

királylány fn Titkárnő a motorosoknál.

kisfiú fn szragos ~am. Beosztott rendőr.

kisház fn Kerületi kapitányság.

kiskocsi fn Helyszínelésnél használatos kerekes mérőszerkezet, pl. féknyom mérésére.

kisparancsnok fn gúny Fiatal, vagy megbízott alacsonyabb rendfokozatú parancsnok.

kiugrik tn ige ~ a két rendszám közül. Leszereli a rendszámokat.

kivégzés fn Feljelentés. Szevasz tavasz, ez volt az utolsó felvonás. (Akkor használják, ha valakit feljelentenek közlekedési szabálysértés miatt).

KLFO ld. káelefó.

KMB ld. káembé.

kocc fn gyak. Koccanásos baleset, ütközés. Hármas kocc. Három kocsi ütközése.

kocka fn Láda sör.

kockaház fn Képviselő ház. Vö. fehér-ház.

kockás fn 08-as igazolólap. [Az utolsó lapja kockás, ahova a helyszínrajzot kell elkészíteni]. -- nulli nyócas.

kokeró fn Cigány. Vö. indián.

kokesz fn Cigány. Vö. indián.

kokszol tn ige Gyorsan megy motorral vagy valamilyen más gépjárművel.

kolléga fn gyak. Rendőrök használják egymás megnevezésére. Miben segíthetek kolléga úr? (Akkor mondják, ha rendőr egy másik rendőrt igazoltat).

komi fn Barát, haver.

kondenzcsík fn gúny Székletcsík az alsónadrágban. Vö. féknyom.

kontarex fn Autóban használatos, típusáról elnevezett rádiótelefon.

kopár fn és mn pej Tapasztalatlan, kezdő. Vö. kopasz.

kopasz fn és mn Kezdő fiatal rendőr. Mivan te sibra kopasz állat? Szh: Felrúglak mit kopasz a lószart! -- csipasz, kopár, sibra, takony.

korpa ige n hajint. Análisan közösül valakivel. -- lukon vág, seggbe kuki.

kóstolgat tn ige Kötekedik, sérteget, beleköt valakibe. Most miért kóstolgatsz, bántottalak? Miért sértegetsz?

kóter fn Fogda. Vö. egeres. kotonkabát fn tréf Esőkabát, gumiból.készült anyagból. -- esőgallér, malaclopó.

kóvé fn Kávé. Ö: rohasztott .

ködvágó fn tréf Motoros szolgálati sapka.

könyv fn Iktatott anyag. Dolgozz, pörögjön a könyv. Legyen minél több iktatott anyag.

körlet fn Öltöző.

kőrözvény fn Telefonos adás, amit minden rendőrautóban hallani lehet.

körülrajzol ts ige tréf Már azt hittem, hogy magát is körül kell rajzolni. Helyszínelésnél a megsérült, de nem súlyos betegeknek mondják. Akit körülrajzolnak, az már meghalt.

körülrajzolt fn tréf Halott. (Balesetek-nél a halott személyeket szokták körülrajzolni).

közép fn Az osztályvezető irodája, a folyosó közepén, a Nádasdy út 1-3. szám alatti objektukmban. Középre megyek. Megyek a főnökhöz,

Kreszpalota fn tréf Hungária krt. 149. sz. alatti objektum. [Az elnevezés onnan ered, hogy régen ez volt a közlekedésrendészet egyetlen nagyobb épülete]. -- Hungária.

krumplivirág fn tréf Rendfokozatot jelző csillag a vállapon.

kuka fn és mn 1. Rossz, elromlott, használhatatlan. 2. Hibás, motor.

kula fn Széklet. Vö. gitt. [argó].

kulipintyó fn gúny Lakás. Vö. kutrica.

kutrica fn gúny Lakás. Az elnevezések leginkább a lakások "nagyságára" utalnak. -- lyuk, kégli, kéró, kulipintyó, ól, vacok, vigvam.

kutyu fn Kutya.

küklopsz fn tréf Yamaha SR 250 típusú motor. [Mert elől, középen van egy kék lámpája]. Vö. libakergető.

küldés Utasítás adott helyen történő intézkedésre. (Akkor használják, ha balesetekhez, vagy címre kell menniük a rendőröknek).

küllős fn BMW R65 típusú motor. Vö. bokszer.

L

lámpadoboz fn A jelzőlámpa elektromos vezérlésének a szekrénye.

lámpakulcs fn A lámpadoboz kulcsa.

lángos fn 1. Pofon. 2. Elment lángosért. Akkor használják a kérdésre adott válaszként, ha valaki eltűnt személyt keres.

lapátol ts ige tréf 1. Forgalmat irányít. Hideg van ilyenkor lapátolni a kereszteződésben. Kellemetlen a hidegben forgalmat irányítani a kereszteződésben -- kavar1, legyez. 2. Tiszteleg.

lé fn Pénz. -- della, guba, lóvé, mani, mák, steksz, vas2, zsozsó. [argó].

leelőz tn ige Leelőzi a Concorde-ot. A száguldozó utasokra, állampolgárokra mondják.

leépít ts ige Feljelent. -- feldurrant, felnyom.

leesik tn ige Leesik a rendszám. Uram maga leejtette a rendszámát. Állampolgárnak mondják, ha elveszik a kocsija rendszámát.

leeső zöld fn Jelzőlámpa piros-sárga jelzése.

legyez tn ige Kézi forgalomirányítást végez. Vö. Lapátol1.

lendület fn Vegyél vissza a lendületből, mert kisodródsz. Annak az állampolgárnak mondják, akit gyorshajtásért megállítottak.

lép tn ige Békára lép. Arra mondják, aki hangosan szellent. Vö. kekszel.

lepadlóz ts ige Teljes gázt ad autónál. (A padlóig nyomja a gázpedált).

lepasszoló fn ~k (Csak tsz.-ban használatos) Helyszínelő. (Csak bizonyos esetekhez mennek ki, amivel nem foglalkoznak azt átadják más alosztályoknak).

lepedő fn 1. Szolgálattervezésnél használatos nagyméretű papír. 2. Ezer forintos bankjegy. Vö. rugó. [argó]. 3. Minden nagy ív papír.

letipliz tn ige Lelép, elmegy.

lézeres fn Lézeres mérővel felszerelt rendőrautó.

libakergető fn tréf, gúny Yamaha SR250 típusú motor. [A kis teljesítménye, s a jelentéktelen külseje miatt kapta a nevét]. -- ipari hulladék2, küklopsz, lopakodó, pöcsköszörű.

lobogós fn Zászlós. -- zéeles.

lombrágó fn tréf, gúny Nagyon magas ember.

lompos fn Férfi nemi szerv, hímvessző. Vö. cerka.

lopakodó fn tréf, gúny Yamaha SR250 típusú motor. (A sajátos hangja miatt kapta az elnevezést). Vö. libakergető.

lóvé fn Pénz. Vö. lé. [argó].

lukon vág tn ige durva Análisan közösül valakivel. Vö. korpa.

M

M - A ld. em-a.

M - B ld. em-b.

macisajt fn tréf Háromszög alakú "elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla.

Macskatelep fn tréf Nádasdy út 1-3. szám alatti objektum. [Az elnevezést onnan kapta, hogy rengeteg a kóbor macska az épület területén]. -- nádi, szegényház.

madár fn tréf Repülőgép. Madár a betonon. Leszált a repülőgép. Ö: tér. repülőtér.

madártér fn tréf Repülőtér. Küldés lesz a madártérre. A repulőtérre kell menni.

magasnyakú fn Fehér garbó, motoros öltözet.

majomgeci fn pej, durva Sürített tej.

majrébili fn tréf, gúny Rohamsisak. Vö. rohambili.

mák fn 1. Pénz. Vö. lé. 2. Szerencse. Mákod volt, hogy nem törted össze magadat. Szerencséd volt, hogy nem sérültél meg.

malaclopó fn tréf, ritk Esőkabát. Vö. kotonkabát.

málhaszák fn Hátizsák.

mani fn Pénz. [ang. money].

manyimamamanyimama fn hangut Villamos. -- sárga hidegvágó, vasaló1.

márejkodik tn ige 1. Hangoskodik. 2. Fitogtatja az erejét.

maros - dízel fn Maros - D típusú kisrádió. Vö. hasábrádió.

megbiriz ts ige Megbírságol, megbűn-tet. -- elkaszál, meghasít, megkaszál, megken, megkínál, megküld.

megbombáz ts ige Összetör autót / motort. Egy karaj jól megbundázta a verdáját a pályán. Egy ember jól összetörte a gépkocsiját az autópályán.

megdől tn ige 1. Lebukik. -- megzuhan2. 2. Kikészül, fizikailag kimerül, elfárad. Vö. megzakkan1.

megfujat ts ige Szondáztat. -- ropiz-tat.

meghasít ts ige Megbírságol, megbűn-tet. Meghasítottam két rugedlire. Meg-bűntettem kétezer forintra. Vö. megbiriz.

meghúz ts ige durva Közösül valakivel. Vö. töcsköl.

megkaszál ts ige Megbűntet, megbírságol. Vö. megbiriz.

megken ts ige Megbűntet, megbírságol. Megkenjem egy mihállyal? Megbűntessem ezer forintra?. Vö. megbiriz.

megkínál ts ige Megbűntet, megbírságol. Vö. megbiriz.

megkóstol ts ige Kötekedik, sérteget, bele köt valakibe. Vö. kóstolgat.

megküld ts ige Megbűntet, megbírságol. Vö. megbiriz.

megmurdel tn ige Meghal. [cig.].

megrohad tn ige Ott fogsz megrohadni a Parlamentnél. Ott állhatsz egész nap a Parlamentnél.

megsuhint ts ige Megfenyít.

megtalál ts ige a hülyeségével. Gondot csinál, okoz valamivel.

megúsztat tn ige Iszik valamire.

megvasal ts ige Megbilincsel.

megzakkan tn ige 1. Kikészül fizikailag, kimerül, elfárad. -- megől2, megzuhan1. 2. Tönkremegy valami.

megzuhan tn ige 1. Kikészül fizikailag, kimerül, elfárad. Vö. megzakkan1. 2. Lebukik. Vö. megdől1.

meggymag fn ritk Lőszer.

meggymagköpködő fn tréf, gúny Browing pisztoly. Vö.csúzli.

megy tn ige Ezerrel Arra mondják, aki gyorsan hajt, száguldozik. -- repül, vagdalózik.

melegkocsi fn Lopott autó. (A bűnözők által kedvelt típusú autók).

méregtelenítés fn tréf Üvegvisszaváltás.

miabánat fn tréf Egy figura a karusszelben, amit nehezen lehet megcsinálni tökéletesen.

mihály fn ritk Ezer forintos bankjegy. Vö. rugó.

milla szn Millió.

millás fn és mn Milliomos, gazdag, pénzes ember. Nézd a millás gecit, ott veret az új merciével. Nézd a milliomost, ott megy az új mercédeszével.

MKJ ld emkájé.

MKP ld. emkápé.

mobil fn Járművel közlekedő személy.

molinó fn Szürke színű, meleg szolgálati alsóruházat.

mordály fn ritk Pisztoly. Vö. csúzli.

Mosonyi fn Mosonyi utcai objektum. Vö. Pacis1.

motoregér fn gúny Motoros járőr, rendőr.

motorola fn Típusáról elnevezett kisrádió.

motoros fn Motoros szolgálatot telkesítő járőr, rendőr.

Mozaik fn Fővárosi Közlekedési Főfelügyelet. [A mozaik utcában található objektum].

MRKB ld. emerkábé.

muff fn Női nemi szerv. [Eredetileg a szőrméből készült, henger alakú kézmelegítő elnevezése volt]. [argó].

mutatványos fn tréf (Csak tsz.-ban használatos): ~ok "E" - aloszályos. Vö. pa-rádés kocsis.

műfasz fn gúny, durva Gumibot. Vö. népnevelő.

N

Nádi fn Nádasdi út 1-3. szám alatti objektum. Vö. Macskatelep.

Nádirigó fn Nádasdi út 1-3. szám alatti objektum. Vö. Macskatelep.

nagyház fn Főkapitányság. [Az elnevezés onnan ered, hogy a rendőrségi objektumok között ennek a legnagyobb az épülete, és itt vannak a legmagasabb beosztású rendőrök].

nagymotor fn BMW K75 RT típusú motor. Vö. hetvenötös.

nagyon tanár mn Kiváló, nagyon jó. Vö. patent.

nagytalpú fn Minden olyan ember aki száguldozik, nagy sebességgel hajt az utakon. Vö. gyorslábú.

nénó fn Sziréna mindenféle járművön. -- nyávogó.

neon fn Fényvisszaverő csík kabáton és motoros ruhán.

népnevelő fn tréf gyak. Gumibot. -- bájdorong, bikacsök, gumlájderbot, hátdörgős, kádárkolbász, műfasz, nyelvtanár, sürített marxizmus, tomfa, ütleg.

Nívea fn tréf Lada Níva típusú személygépkocsi.

nőstény fn Nő. -- tojó.

növekedésgátló fn tréf, gúny Vállszíj. Vö. antantszíj.

nulla kettes fn 02-es igazolólap. [Az elnevezést a méretéről kapta].

nulli nyócas fn 08-as igazolólap. Vö. kockás.

NY

nyál fn Benzin. Vö. benya.

nyalóka fn tréf Az autók szélvédőjére felragasztott értesítő cédula.

nyávogó fn tréf, gúny Sziréna. Vö. nénó.

nyelesgatyó fn Télen használatos szolgálati nadrág, kertésznadrág.

nyelvtanár fn tréf Gumibot külföldieknél használva. Vö. népnevelő.

nyominger fn tréf Nyomozó. -- csúcsszuper.

nyüzüge fn Nyughatatlan, vékony ember. Vö. vonalkód.

O,Ó

obdzsektum fn 1. Kapitányság. 2. Objektum.

odaveri magát ts ige Elesik. -- pilickázik, taknyol.

ól fn gúny Lakás. Irány az ólatok. Menjetek haza / a lakásotokra. Vö. kutrica.

optika fn gúny Szemüveges ember. -- celofánszemű.

ormányos fn és mn gúny Nagy orrú ember. -- tűorrú.

oroszlánbarlang fn tréf, gúny, ritk Parancsnoki iroda. Mert olyan szag van ott mint az oroszlán barlangjában.

otthonülő fn Házi ügyeletes. Vö. hátés.

OV ld. óvé.

óvé (OV) fn Osztályvezető. [Hiv.röv.].

Ö,Ő

ötös alosztáy fn "E" - alosztály. Vö. parádés kocsis.

őrgy fn Őrnagy.

őrkutya fn gúny Portás, őr. Vö. kapus1.

őrmi fn Őrmester.

őrsvezető fn tréf, gúny Őrvezető.

.

P

Pacis fn (Csak tsz.-ban használatos): ~ok 1. Mosonyi úti objektum. [Mert itt vannak a lovasrendőrök]. -- Mosonyi. 2. Lovasrendőr.

padló fn Teljes gáz adása autóknál. Mert a padlóig kell nyomni a gázpedált.

pájp fn Orális közösülés. Vö. pipa1.

pálca fn Szép a cuccod, két pálcán volt? Ócska, rossz minőségű árúra használják.

pálya fn 1. Autópálya. 2. Szabad az út. Pálya van. Lehet menni.

pampog tn ige 1. Szóvá tesz valamit. 2. Piszkál.

páncél fn Páncélszekrény.

páncélos fn Konzerv.

papírmunka fn 1. Jelentés. 2. feljelentés.

parádés kocsis fn (Csak tsz.-ban használatos): ~ok tréf, gúny "E" - alosztály. [Fő feladatuk a rendezvények biztosítása, és mindíg a legszebb autókkal járnak]. -- biztonsági alosztály, ipszilon alosztály, mutatványos, ötös alosztály, rendezvény alosztály, trükkös alosztály.

Paradicsom szálló fn tréf Pünkösdfürdő úti szálló. Van minden, kaja, pia, nő, stb... Vö. Békás.

parittya fn Pisztoly. Vö. csúzli.

parkettás fn tréf Tábornok. [Mert az aranyszínű vállapja úgy néz ki, mont a parketta]. -- pizsamás.

parkol tn ige Parkoljon ki a rendszámok közül! Akkor használják, ha elveszik a rendszámot az állampolgártól.

párzik tn ige Közösül. Vö. töcsköl.

patent mn Kiváló, nagyon jó. -- nagyon tanár, pepec, tip - top.

patkány fn pej Ellenszenves, gyűlölt ember. (Elsősorban azokra az emberekre alkalmazzák, akik szidják a rendőröket).

péká (PK) fn Parancsnok. Ö: éjszakás, gépkocsi, irányító, közlekedési , szakasz, század, útvonal.

pénz fn Holnap pénzért dolgozunk. Akkor mondják, ha másnap fizetés lesz.

pépépé (PPP) Puszilom a párnás pöcködet! [Röv.]. 1. Köszönéskor használják. 2. Megköszön valakinek valamit.

pilicka fn Esés.

pilickázik tn ige Elesik. Vö. odaveri magát.

pilotka fn Kék színű motoros szolgálati sapka. [Régen az orosz katonák használtak ilyet].

pingpongütő fn tréf, gúny "Rendőr-ség" felíratú jelzőtábla.

pipa fn gyak. 1. Orális közösülés. -- cumi, pájp, szivola, szívás1, szopacs1, tuba. 2. Bosszúság, kellemetlen, megalázó helyzet. -- szivacs, szivattyú, szívás2.

pipázik tn ige gúny 1. Orálisan közösül valakivel. -- cumizik1. 2. Kellemetlen, megalázó feladatot csinál. Megszívja a pipát. -- cumizik2.

pirított magyar fn tréf Cigány. Vö. indián.

piros lap fn tréf Feljelentés. Vö. papírmunka2.

pisztolykarton fn Fegyvert helyettesítő karton.

pityu fn Pisztoly. Vö. csúzli1.

pizsamás fn (csak tsz.-ban használatos): ~ok Tábornok. [Az egyenruha nadrágján lévő vastag hosszanti csíkról kapta az elnevezést]. Vö. parkettás.

plecsni fn Kitüntetés, jelvény.

pocsolyás fn (csak tsz.-ban használatos): ~ok Vizirendészet.

pofa fn Egy pofád van, azt is én fogjam be! Annak mondják, aki sokat, és fölöslegesen beszél.

porol tn ige Gyorsan meg valahova. -- vágtat.

pöccentésre röffen tn ige Elsőre indul a gépjármű motorja. -- pöccröff.

pöccröff tn ige Elsőre indul a gépjármű motorja. Vö. pöccentésre röffen. [Röv.].

pöcök fn Csikló.

pöcsköszörű fn gúny Yamaha SR250 típusú motor. Vö. libakergető.

pöpec mn Kiváló, nagyon jó. Vö. patent.

PPP ld. pépépé.

prémes fn Téli szőrmés kabát.

pumaketrec fn pej, gúny Büdös ember. Olyan büdös vagy, mint a pumaketrec.

R

rejszol tn ige Önkielégítést végez. Vö. huzogat.

rekomatik fn Számítógépes rendszerrel felszerelt autó.

rendezvény alosztály fn "E" - alosztály. Vö. parádés kocsis.

rendszámbevonó fn Elismervény rendszám elvételéről.

répa fn Férfi nemi szerv, hímvessző. Vö. cerka. [argó].

répázik tn ige Közösül. Vö. töcsköl.

repül tn ige Alacsonyan repül. Száguldozik. Vö. megy.

reszel tn ige Közösül. Vö. töcsköl.

réti néger fn tréf Cigány. Vö. indián.

rezi fn Rezidencia.

rezsipénz fn tréf, gúny Jutalom.

risztel ts ige Osztozkodik, felez.

rohambili fn tréf, gúny Rohamsisak. -- majrébili, tökhély.

róka fn Ezer forintos bankjegy. Vö. rugó.

roncsgarázs fn gúny Műszakilag hibás motorok tárolására szolgáló garázs. -- hullagarázs.

rongy fn Ezer forintos bankjegy. Vö. rugó.

ropi fn Alkoholszonda. Vö.szonda.

ropiztat ts ige Szondáztat. Ropiztasd meg! Nyomj ropit a szájába! Szondáztasd meg. Vö. megfujat.

rozsdás fn és mn gúny Vörös hajú ember.

rugedli fn Ezer forintos bankjegy. Vö. rugó.

rugó fn Ezer forintos bankjegy. Két rugó a biri. Kétezer forint a helyszíni bírság. Ne kérdezz semmit, csak adj két rugó! Kétezer forintot fizet a helyszíni bírságra. Kínáld meg két rugóval! Büntesd meg kétezer forintra!. -- bartók, lepedő, mihály, rongy, róka, rugedli.

S

sapkahuzat fn Kék rendőrsapkára húzott fehér huzat. (A közlekedési rendőrök jelképe). -- sapkanadrág.

sapkanadrág fn tréf Kék rendőrsapkára húzott fehér huzat. Vö. sapkahuzat.

sárga hidegvágó fn Villamos. Vö. manyimamamanyimama.

sárgalap fn Figyelmeztetés. Most sárga lapot adtam, de legközelebb megkaszálom! Most csak figyelmeztetem, de legközelebb megbírságolom!.

savó fn Fölgyütt mán egy kis savó. Akkor mondják, amikor böfögtek.

séf fn Főnök, vezető. Vö. góré. [fr. chef].

seggbe kuki fn Anális közösülés. Vö. korpa.

seggberúgó szakszervezet fn Kommandósok.

seriff fn Főnök, vezető. Vö. góré.

sibra fn pej, gúny Kezdő, fiatal rendőr. Vö. kopasz.

sikamika fn 1. Takarítás. -- dzsuvázás, ganyézás, szutykolás, víz. 2. Autó / motor lemosása.

sínbohóc fn tréf, gúny Vasutas.

sír tn ige Panaszkodik, kifogást keres. Ne sírjon a szád! Ne panaszkodj!.

sirály fn Fénymásoló papír.

sisak fn Rendszeresített motoros védősisak. Vö. bukó.

sitt fn Fenyítés.

skicc fn Helyszínvázlat, rajz.

söralátét fn karjelzés. Vö. keksz1.

spricni fn Könnygázspray. -- szájspré.

statisztika fn Munka, dolog. Csinálj statisztikát! Dolgozz!.

steksz fn Pénz. Vö. lé. [ném. stecken].

stuki fn Pisztoly. Vö. csúzli.

stukker fn Pisztoly. Vö. csúzli.

surci fn Bakancs. Vö. surranó.

surmó fn pej Tapasztalatlan, fiatal falusi ember.

surranó fn Bakancs. -- surci, szartaposó.

sürített marxizmus fn gúny Gumibot. Vö. népnevelő.

sűrűpuska fn AMD típusú géppisztoly. Vö. gyíkleső.

sz

szájspré fn Könnygázspray. Vö. spricli.

szakadjmegvezető fn tréf Szakaszvezető. [Alacsony rendfokozata miatt mindíg őt ugráltatják, beleszakad a munkába]. Vö. szakszi.

szakszi fn tréf Szakaszvezető. -- szakadjmegvezető.

szállító fn (Csak tsz.-ban használatos): ~k. Gépjárművek elszállításával foglalkozó alosztály.

szalmasapka fn Fehér, nyári sapka. [A teteje műanyag szálakból van szőve].

szalonna fn gúny Jelentéktelen, semmirekellő ember.

szaporapuska fn tréf Géppisztoly. [Mert sorozatlövő]. Vö. gyíkleső.

szar fn Szellentés. Ez már akkor is szar volt, amikor megetted. Akkor használják, ha valaki nagyon büdöset szellentett. Vö. keksz2.

szarik tn ige Szellent. Vö. kekszel.

szartaposó fn gúny 1. Régen a lovasrendőrök elnevezése. 2. Bakancs. Vö. surranó.

száz danos fn tréf, gúny Százados. Vö. száz wattos.

száz wattos fn tréf, gúny Százados. -- százdanos.

százas fn BMW K100 típusú motor. -- ká - hetvenözös, kiló2.

százegyes szoba fn A főosztályvezető irodája. [G. Orvell 1984 c. regényéből való átvétel.].

százlábúzik tn ige Lábbal egyensúlyoz a motoron.

Szegényház fn gúny Nádasdy út 1-3. szám alatti objektum. Vö. Macskatelep.

szentírás fn tréf Büntető Törvénykönyv.

szeretetcsomag fn tréf, gúny Kis adagokat tartalmazó, központilag kiadott élelmiszercsomag, egésznapos munkánál. -- uzsitasi.

szimatszatyor fn tréf Gázállarctáska.

szivacs fn Kellemetlen feladat. Vö. pipa2.

szívás fn 1. Orális közösülés. Vö. pipa1. 2. Kellemetlen helyzet. Vö. pipa2.

szivattyú fn Kellemetlen feladat, kitolás. Vö. pipa2.

szivola fn Orális közösülés. Vö. pipa1.

szoli fn Szolgálat.

szolis fn és mn Szolgálatban lévő rendőr.

szonda fn Alkoholszonda. -- ropi.

szopacs fn 1. Orális közösülés. Vö. pipa1. 2. Kellemetlenség, megalázó feladat. Vö. pipa2.

szőnyeg fn 1. Fenyítés. Szőnyeg szélére menni. Fenyítést kapni. 2. Jutalom.

szőrmesapi fn Szőrmesapka. -- usanka.

sztahanov fn gúny Ténylegesen dolgozó személy. -- droid1.

szumka fn Vegyvédelmi táska. [or. ].

szúr tn ige Közösül. Vö. töcsköl.

szuri fn 1. Vérvétel. Vidd el szurira! Vidd el vérvételre. 2. Közösülés.

szutykolás fn Takarítás. Vö. sikamika.

szutyok fn pej, gúny 1. Gonosz, rosszindulatú ember. 2. Ápolatlan, mocskos ember. 3. Régi, rossz autó. Hová sietsz a szutykoddal, a bontók már bezártak!

szutyorog tn ige Lassan csinál valami, szöszmötöl. Mit szutyorogsz már azzal a helyszínrajzal? vö. cocókázik1.

szuttyog tn ige Lassan csinál valami, szöszmötöl. Vö. cocókázik1.

szuvas fn tréf, gúny Rosszfogú ember.

T

táborozik tn ige Egy adott helyen leáll hosszabb időre.

Tagló fn Tagló utcai raktár.

taknyol tn ige Elesik. Nézd mááá mekkorát taknyolt a sibra! Nézd már mekkorát esett az a fiatal motoros!. Vö. odaveri magát.

takony fn pej, gúny Fiatal, kezdő rendőr. Vö. kopasz.

talpal tn ige 1. Gyalogol. 2. Gyalogos szolgálatot teljesít.

talpas fn (Csak tsz.-ban használatos): ~ok 1. Kerületiek. [Mer főleg itt vannak gyalogos szolgálatot teljesítő rendőrök]. 2. Gyalogos szolgálatot teljesítő járőr, rendőr. -- gyalogkakukk, talpi.

talpi fn (Csak tsz.-ban használatos): ~k Gyalogos szolgálatot teljesítő járőr, rendőr. Vö. talpas2.

taposómalom fn Szolgálati hely, ahol nincs megállása az embernek.

tarhál ts ige Kéreget.

tavasz fn Csavargó, hajléktalan. -- tornazsákos.

távrecsegő fn tréf Telefon.

tégé (TG) fn Géptávíró. [Hiv.röv.].

tégé (TG) papír fn WC papír. [Régen a géptávíróban is feltekert papírt használtak].

tégéká (TGK) fn Tehergépkocsi. [Hiv.röv.].

telefonfülű fn tréf Rádiótelefonnal közlekedő személy.

telefonkártya fn tréf Rendőrigazolvány. (Csak a legújabbra vonatkozik). Vö. flekó.

telegrafál tn ige Telefonál.

tépőzáras fn tréf Feltéphető tetejű konzerv. Vö. páncélos.

tézéeles (TZLS) fn Törzszászlós. [Hiv.röv.].

TG ld. tégé.

TGK ld. tégéká.

tigris fn tréf gyak. 1. Trabant típusú személygépkocsi. 2. Általánosan használt az öregebb járművekre.

tikett fn Szelvény, jegy. (A helyszíni bírságtömbben van, az állampolgár kapja a büntetéseknél). [ang. ticket].

tili - toli fn tréf Helyszínelésnél használatos kerekes távolságmérő. Vö. kiskocsi.

tilos fotós fn Piros jelzésen áthaladást néző, speciális fényképezővel ellátott autó.

tip - top mn Kiváló, nagyon jó. Vö. patent.

tizeskulcs fn Rendőri felszerelés, a rendszámleszereléseknél használatos.

tojó fn pej, gúny Nő. Vö. nőstény.

tomfa fn Gumibot. Vö. népnevelő.

tornazsákos fn és mn Hajléktalan, csavargó ember. [Szatyorral mászkál a kukák körül]. Vö. tavasz.

tornyosház fn Parlament.

torony fn Forgalomirányító központ. Vö. galambdúc.

töcsköl tn ige Közösül. -- alávág, döf, fűrészel, kefél, meghúz, párzik, reszel, répázik, szuri2, szúr.

tökfödő fn tréf, gúny Sapka, sisak.

tökhély fn tréf Rohamsisak. Vö. rohambili.

tökömöccse fn Rendőrök egymás kö-zötti beszélgetésében használatos egymás megszólítására.

tökös titkárnő fn titkárnői szoplgálatot ellátó férfi a rendőrségen.

tőrmester fn Törzsőrmester. Ö: fő. Vö. törzsike.

törzsike fn Törzsőrmester. -- tőrmester.

trafi fn 1. Sebességmérő. 2. Sebességmérő készülékkel ellátott autó.

trafipax fn 1. Sebességmérő. 2. Sebességmérő készülékkel ellátott autó.

Tranzit fn Ford Tranzit típusú kisbusz. -- harminchetes, huszonnégy - huszonhatos, tranyó.

tranyó fn Ford Tranzit típusú kisbusz. Vö. Tranzit.

trükkös alosztály fn tréf "E" - alosztály. Vö. parádés kocsis.

tuba fn Orális közösülés. Vö. pipa1.

turki fn tréf Nőgyógyász.

tükörradiál fn Kopott gumi. (Már nincs rajta futófelület, olyan sima mint a tükör).

tűorrú fn gúny Nagyorrú ember. Vö. ormányos.

tüske fn tréf Az olyan emberre használják, aki mindenkivel közösülni akar, mindenkit megakar szúrni.

TZLS ld. tézéeles.

TY

tyutyis fn (Csak tsz.-ban használatos): ~ok. tréf Kulyás rendőr. Vö. bolhás.

tyúkbél fn Elektromos vezeték, sisakösszekötő zsinór a rádióhoz.

U,Ú

ugrik tn ige Mérgelődik. Ugrik egy hátast.

usanka fn Lehajtható fülű téli szőrmesapka. Vö. szőrmesapi. [or. ].

uzsitasi fn Élelmiszercsomag. Vö. szeretetcsomag.

Ü,Ű

Üllői fn Üllői útu szálló. -- hotel üllei.

üti fn Ügyeletes tiszt.

ütleg fn tréf Gumibot. Vö. népnevelő.

üvegel tn ige Gyorsan hajt motorral. [Az üveghangig forgatja a motort].

V

vacok fn Lakás. Menj a vackodra. Vackolj be. Menj haza a lakásodba.

vaddisznó fn 1. Az utakon száguldozó ember. 2. Brutális, agresszív ember. 3. Merev, vaskalapos ember.

vagdalózik tn ige Gyorsan megy, száguldozik valamijen járművel. Szh: Ne vagdalózz, mert odavered magad, mint gyöngytyúk a híg szaron! Vö. megy.

vágtat tn ige Sietősen megy valahova. Soványmalac vágtában, felcsapott farokkal vágtassál kifelé! Gyorsan menj adott helyre intézkedni. Vö. porol.

van ige Van neked barátnőd? Akkor azt baszogasd! Hagyj engem békén! Van neked testvéred? Mert egyedül nem lehetsz ilyen hülye!

vas fn 1. Bilincs. Vö. karperec. 2. Pénz. Vö. lé.

vasaló fn tréf 1. Villamos. Vö. manyimamamanyimama. 2. Minden nagyobb jármű.

vaspina fn A Rendőrtiszti Főiskola elvégzését igazoló jelvény.

vasutassapka fn tréf, gúny, ritk Ellenzős szolgálati sapka.

vén fn pej, gúny Ö: fasz, marha Az öreg, idősebb rendőrre mondják.

venyige fn tréf Vékony, sovány ember. Vö. vonalkód.

vér fn Jó ember magának van vér is az ereiben (, vagy csak alkohol)?

verda fn Autó. Vö. hajó.

vérdoboz fn Vérvételi doboz.

véres ittas fn Vérvételes ittasos intézkedés.

veret tn ige Megy, halad, közlekedik valamilyen járművel.

veri a nyálát ts ige 1. Beszél fölöslegesen. 2. Nagyképűsködik. -- veri magát.

veri magát ts ige 1. Játsza az eszét, nagyképűsködik. Vö. veri a nyálát. 2. Önkielégítést végez. Vö. huzogat.

vés ts ige Ír. Vö. karcol.

vesz ige Vegyél vissza az arcodból! Ne nagyképűsködj!

vezénylés fn Irányítás, parancs.

videós fn és mn Videós sebességrögzítő készülékkel felszerelt autó.

vigvam fn Lakás. Vö. kutrica. [ang. wigwam].

villanócső fn Kék lámpa motoron.

villanyász fn tréf Elektromos műhely. [Ahol a villanyszerelő szakma ászai dolgoznak].

virsli fn gúny A szabványtól eltérő, vékony, keskeny gumi az autón.

víz fn Ismertesd meg a vízzel! Taka-rítsd ki! vö. sikamika.

vízpocsékoló fn Köztisztasági vállalat. [Nyáron vízzel locsolják az utakat]. Vö. főkefe.

volt ige Volt pofázni? Ki kérdezett? Miért szólsz bele?.

vonalkód fn gúny Sovány, vékony ember. -- venyige, nyüzüge.

Z

záróvonal fn Magának záróvonalátlépő engedélye van? Akkor használják, ha valakit valamilyen közlekedési szabálysértés miatt megállítanak.

zéeles (ZLS) fn Zászlós. Vö. lobogós. [Hiv.röv.].

zenész fn Rendőr. Szintén zenész? A kérdés akkor hangzik el, ha egy rendőr egy másik rendőrt igazoltat.

ZLS ld. zéeles.

zöldcimkés fn Sör. Vö. kézigránát..

ZS

Zsigulájé fn Lada típusú személygépkocsi. [Régen Zsigulinak nevezték].

zsozsó fn Pénz. Vö. lé. [argó].

zsuga fn ritk Menetlevél. Ö: menet.

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

A magyar titkos nyelvek (A szerkesztőség): Mny. 13(1917):59

A magyar tolvajnyelv és szótára. Írta és gyűjtötte: JENŐ SÁNDOR és VETŐ IMRE. Bp., 1900.

A magyar tolvajnyelv legelső gyűjteménye (A szerkesztőség): Nyr. 44(1915):140

A magyar tolvajnyelv szótára. Összeállította: SZIRMAI ISTVÁN, "A Rend"munkatársa. Bevezető tanulmányokkal ellátta: BALASSA JÓZSEF a "Magyar Nyelvőr" szerkesztősége. Bp., 1924

Adalék a magyar titkosnyelvekhez (T.): Mny. 17(1921):129-32

BACHÁT LÁSZLÓ, Az ifjúsági nyelv és változatai: MNyért. 1:146-152 Szerk. KIS JENŐ és SZŰTS LÁSZLÓ Bp., 1988. 146-52.

BALASSA JÓZSEF, A magyar tolvajnyelv legrégibb emléke: Nyr. 53(1924):5-8

BÁLINT KELEMEN, Tolvajnyelv: Nyr. 26(1897):175

BÁRCZI GÉZA, A "pesti nyelv": A magyar nyelv múltja és jelene. Bp., 1980. 237-79

BÁRCZI GÉZA, Jegyzetek a budapesti népnyelvről: MNy. 4(1942):71-89

BÁRCZI GÉZA, Legrégibb tolvajnyelvi szójegyzékünk: Mny. 52(1956):228-30

BÉLDY MIHÁLY, A tolvajnyelv: Nyr. 26(1897):212-14

BÍRÓ ÁGNES, Hány nyelven beszél az autós? : Szaknyelvi divatok. Szerk.uő. Bp., 1989. 254-63

BOROS TIBORNÉ, Zsargon és magatartás: Nyr. 89(1965):147-57

BOROSS JÓZSEF - SZŰTS LÁSZLÓ, Megszólal az alvilág... (A mai magyar argó kisszótára). Bp., 1990.

DEME LÁSZLÓ, A nyelvhasználati formák megoszlása és fejlődése: A beszéd és a nyelv. Bp., 1978. 151-57

DÉNES SZILÁRD, Pestiességek. Nyr. 44(1915):367

DOBOS KÁROLY, A magyar diáknyelv és szótára. Bp., 1898.

DR. KISS KÁROLY, A mai magyar tolvajnyelv. (BM Tanulmányi és Módszertani Osztály) Bp., 1963.

ERDŐS GÁBOR, Újabb jelentésváltozások az ifjúsági nyelvben: Nyr. 112(1988):143-48

FÁBIÁN PÁL, A szavak anyagraktárában: Nyelvtan - stílus - szónoklás. Szerk. TERESTYÉNI FERENC. Bp., 1960. 220-68

FÁBIÁN PÁL, A szókészlet: Benczédy - Fábián - Rácz - Velcsorné: A mai magyar nyelv. Bp., 1991. 459-500.

FAZAKAS ISTVÁN, Jasszok, zsarók, cafkavágók. Életképek a vagányvilágból, ó- és új argószótár. Bp., 1991.

GRÉTSY LÁSZLÓ, A szaknyelvek és csoportnyelvek jelentősége napjainkban: A magyar nyelv rétegződése. Szerk. KIS JENŐ és SZŰTS LÁSZLÓ Bp., 1988.

GYŐRFFY ISTVÁN, Tolvajszótár 1782-ből: Nyr. 39(1910):328-9

HAJDÚ MIHÁLY, A csoportnyelvekről (Magyar csoportnyelvi dolgozatok 1.) Bp., 1980.

HANGAY ZOLTÁN, A társadalmi nyelvváltozatok tagolásáról: A magyar nyelv rétegződése. Szerk. KIS JENŐ és SZŰTS LÁSZLÓ 408-415

HERCZEGH FERENC, Pesti nyelv: Nyr. 35(1906):364-8

KENEDI GÉZEA, A pesti argot: Nyr. 43(1914):439

KIS TAMÁS, A magyar katonai szleng szótára (1980-90). Debrecen, 1985.

KIS TAMÁS, A magyar katonai zsargon (diákköri dolgozat). Debrecen, 1985.

KIS TAMÁS, A magyar szlengszótárak: Mnyj. 32(1995):79-94

KIS TAMÁS, A szleng szótárazhatóságának néhány kérdése: [A magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusának előadásai]

KISS TAMÁS, Bakaduma (A mai magyar katonai szleng szótára). Bp., 1992.

KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL, Betakarítás: Nyr. 102 (1978):148-52

KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL, Utazás az argó körül: Kritika III. [1965]/5: 39-46

KOVALOVSZKY MIKLÓS, A nagyvárosi nyelv: Mny. 34(1938):288-97

KOVALOVSZKY MIKLÓS, Nyelvfejlődés - Nyelvhelyesség Bp., 1977. 114-51

LACZKÓ GÉZA, A játszi szóképzés. Bp., 1907. [NyF. 49.sz.]

MATIJEVICS LAJOS, Az utca nyelve. Újvidék, 1979.

NAGY J. BÉLA, Tudományos zsargon: Mny. 27(1931):191-4

NYÍRKOS ISTVÁN, Irodalmi nyelv - köznyelv - népnyelv: MNyj. 24:19-30

ORSZÁGH LÁSZLÓ, Angol eredetű elemek a magyar szókészletben: NytudÉrt. 93.sz. 63., 87., 132., Bp., 1977.

PAPP ISTVÁN, A szóalkotás problémái: MNyj. IX:3-33

Pesti Jassz-szótár. Összeállította és bevezetéssel ellátta DR. KABDEBÓ OSZKÁR. Mezőtúr, é.n.[1918].

PÉTER MIHÁLY, Szleng és költői nyelvhasználat: Nyr. 104(1980): 273-81

RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN, A régi magyar tréfaszók: MNy. 3: 289-301, 337-44, 385-95 ságok

ROSTÁS-FAZEKAS GYÖRGY, KARSAI ERVIN, Cigány - magyar, magyar - cigány szótár. Bp., 1991.

SEBESTYÉN ÁRPÁD, Szleng a sajtóban és a közéletben: Értsünk szót! Útvesztők és útjelzők mindennapi nyelvhasználatunkban. Debrecen, 1994. 101-2

SIMAI ÖDÖN, A magyar tolvajnyelv legelső gyűjteménye: Nyr. 32(1903):349

SIPOS PÁL, Hasonlóságok a népnyelv és a szleng között: Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. szerk. HAJDÚ M. és KISS J. Bp., 1981. 229-32

SIPOS PÁL, Ifjúsági nyelv - familiáris köznyelv: MNyrét. 2: 867-74

SOLTÉSZ KATALIN, Argó és irodalom: Élet és irodalom IX/3(1965.jan.16.),2

SZABÓ DÁVID, Az argókutatás módszertanának néhány kérdése: Hungarológia 3. Bp., 1993. 86-92

SZÁSZ BÉLA, Budapesti nyelv: Nyr. 40(1911):126-7

SZÉKELY ISTVÁN, Rendőr- és argószótár: Belügyi Szemle 18/7(1990.júl.):106-7

SZENDE TAMÁS, A szó válsága. Bp., 1979. 221-24

SZŰCS JÁNOS, Szegedi tolvajnyelv: Nyr. 43(1914):233.

SZŰTS LÁSZLÓ, Szóalkotás módok a jassznyelvben: A magyar nyelv története és rendszere. Szerk. IMRE SAMU és SZATHMÁRI ISTVÁN Bp., 1967. 310-14

TOLCSVAI NAGY GÁBOR, Nyelvhasználat és erkölcs: Hitel II. [1989]/2: 54-5

TOLNAI NAGY GÁBOR, Argó és műhelyzsargon a laza társalgásban: Szaknyelvi divatok. Szerk. BÍRÓ ÁGNES Bp., 1989. 213-14

VARGA KORNÉLIA, A tolvajnyelv változása szókincs és szóalkotás szempontjából. (Nyelvészeti záródolgozat). Debrecen, 1994.

VARSÁNYI GYÖRGY, Argó nyelvi elemek szépirodalmi és publicisztikai szövegekben: Nyr. 112(1988):136-42

VIDOR ZSUZSA, A diák jassznyelv és magatartás (A Zabhegyező ürügyén): Valóság VII. (1964)/9:69-75

ZOLNAI GYULA, Budapesti Nyelv: MNy. 22(1926):139-40

ZSINKA FERENC, Adatok a magyar tolvajnyelvből: MNy. 21(1925):72.