Kollmann András
„Beadja, viszonylag”
A siklóernyős sport antropológiai megközelítése
Budapest, 2005
FE, közeli barátom és pilótatársam 2005 tavaszán néhány napot töltött egy frekventált horvátországi repülőhelyen. FE az egyetlen nő, aki gyakorlott tandempilóta. A tandem kétszemélyes ernyő, így mód van a kívülállók megreptetésére. Eszter a mediterrán tengerparti hegységben a tanfolyamon frissen végzett tanítványait és azok hozzátartozóit „reptette” meg. Egyik tanítványának barátnője, aki azt fontolgatta, belekezd ebbe a sportba eleinte szorongott a levegőben, majd feloldódott. Repülés közben Eszter az érdeklődő lánynak magyarázott a repülés technikájáról, az emelésekről, a levegő viselkedéséről. Leszállás után az utas a következőket mondta Eszternek: milyen érdekes, hogy végig szaknyelven beszéltél, mégis értettem mindent. A siklóernyős szleng igen képszerű, akárcsak a hasonló sport- és szakszlengek. Akik belekóstoltak a sportba, hamar értelmezni tudják. Gyakrabban fordul elő azonban, hogy a kívülállók szinte egy szót sem értenek abból, amit az ernyősök beszélnek. Egy jó példa TP pilótatársamtól származik, távrepülő élményét a következő formában mesélte el: eleinte girheskedni kellett, mert későn indult be az idő, de aztán viszonylag beadta. Felestünk alapra, parkettán toltuk, közben szívogattak az ac-k és dobált is rendesen, ezeröcsi felett durva gradiens lehetett, a liftek stabilan 4-5 között voltak. Velencénél a kumók kezdtek túlfejlődni, összeállt minden, ezért inkább odafaszkodtam egy fulstallt meg szattintottam egyet a tó felett.
Miklósi Gábor, a Magyar Narancs egyik szerzője aktív pilótaként a siklóernyős levelezőlista tagjainak közreműködésével 1999-ben összeállította a siklóernyős szlengszótárat. Ez az ernyőzéssel kapcsolatos szleng szavakat gyűjtötte össze, nem a szakszavakat. A szakszavak összegyűjtése maratoni vállalkozás volna, hiszen azok köre a felszerelések megnevezésétől a meteorológián át az egyes repülési helyekig és tulajdonságaikig terjed. A siklóernyős szlengben számos új kifejezés honosodott meg öt év alatt, mások kikoptak vagy feledésbe merültek. Terepmunkám során a Cloudbase Acro Team közreműködésével kibővítettem ezt a szószedetet. A szlengszótár teljes formájában a szakdolgozat függelékében található. A szleng vizsgálata fontos eleme munkámnak, mert használóinak nyelvi viselkedése tudati és érzelmi folyamatokat tükröz. (Vidor 1964:78). Az egyes kifejezések tartalma alapján feltárhatók azok a fogalmi struktúrák, amelyek a sport és a szubkultúra szempontjából meghatározók. A sport élményszerűsége és az így létrejött analóg gondolkodásmód eredményeként e szlengtípus nyelvhasználata még inkább képszerű, mint a közszleng. A sportolók legtöbbször csak képekben fejezik ki magukat, hiszen egy-egy jelenség felidézése képek és képletes kategóriák segítségével sokkal egyszerűbb, és a teljes élmény körülírását is feleslegessé teszi. A szleng-szavak többletjelentést hordoznak.
Az azonos értékrend kialakulását a közösségi érzés biztosítja, mert a résztvevők hasonló dolgokkal néznek szembe, hasonló élményeik vannak, azonoskörülményekbefolyásolják őket sportolás közben. Az közös értékrend kialakulásában a csoport nyelvi érintkezése kardinális szerepet játszik (Kis 1997. 255.). A kreativitás, az érzelmi színezet, mint a szleng jellegzetességei, a szóalkotásban különösen érvényre jutnak. A szemléletes siklóernyős szleng elsődleges funkciója a kommunikáció könnyítése, egyszerűsítése. Jellemzőek a szellemes, képtartalmú szavak, kifejezések, melyek megalkotásában a szóképzés változatos eszközeit használják. Kis Tamás szerint minél intenzívebb egy beszédközösség tagjainak kommunikációja, annál gyakrabban fordulnak elő beszédükben szlengjelenségek. A szleng használatához a hétköznapi társalgás nyelvére mint hordozóra alapvetően szükség van, de a szleng mégsem tekinthető egységes szociolektusnak (Kis 1991. 11.). Három fő csoport különböztethető meg a szlengfajtákra: közszleng, területi szleng, és szakszleng. A közszlengek a nyelvet beszélők számára általánosan ismert dolgokat, fogalmakat megnevező országszerte elterjedt szlengjelenségek összefoglaló neve. A területi szlengek érvényessége területileg korlátozott. A szakszlengek foglalkozás, hobbi, érdeklődés alapján tömörülő csoportokban alakulnak ki, és szorosan kapcsolódnak az adott szakma szaknyelvéhez (Kis 1991:10). A szleng létrejöttének feltétele egy olyan beszélőközösség, amelynek tagjai napi intenzív beszédkapcsolatban állnak egymással. A közszleng és a területi szleng viszonya, megegyezik a köznyelv és a nyelvjárások viszonyával A főbb típusok azonban csak elméletben különíthetők el, a mindennapos nyelvhasználatban a különböző szlengváltozatok keveredve jelennek meg mind az egyén, mind a közösség nyelvében (Kis 1991:10-11). A csoportnyelvek kutatásában a szókincs fokozott figyelmet kap, hiszen a csoportra jellemző sajátos karakterjegyek, tárgyak, életmód, foglalkozás és azok elnevezései ezen a nyelvi területen realizálódnak leginkább, és térnek el egyben a megszokott köznyelvi jelölésektől. A csoportnyelvek, melyek általánosított léte a nyelvhasználatból adódik, konkrét nyelvi anyagon kutathatók, így lehetőség nyílik nyelvi megformálásuk révén általános vonások keresésére (Hajdú 1980. 14). A siklóernyős szleng szókincs rendszerében állandó mozgás, folyamatos változás figyelhető meg, hasonlóan más szlengtípusokhoz. A szakszlengekben kialakult szavak folyamatosan beáramlanak a közszlengbe, mely általános használata miatt kitűnő terjedési közeget jelent a szavak, kifejezések számára. Jó példája a siklóernyős szleng beáramlásának más szlengekbe a szakértés kifejezés. A siklóernyősök az időjárásról, felszerelésekről, tehát bármilyen felmerülő kérdés kollektív megvitatását, elemzését szakértésnek nevezik. A kifejezés más alakokban is megjelenik, pl. főnéi igenévként is szakértünk, illetve melléknévi igenévként a kiszakértettük forma. Alkalmazzák pejoratív jelleggel a sokat beszélő pilótákra a szakértőkirály változatot is. A kifejezés megjelent a Miskloci Egyetem hallgatóinak szlengjében, ezután egy hallgató közvetítésével. beépült a paksi cselgáncsosok szakszlengjébe. Néhány év múlva megjelent (vélhetően a pilóták révén) az internetes nyelvben, több blogban1 is, megváltozott jelentéstartalommal, valamint a közszlengben. A közszleng teret biztosít a szlengszavaknak, hogy más szakszlengekben, akár területi szlengekben is, vagy magában a köznyelvben szép számmal előfordulhasson. A szlenget beszélők nyelvhasználatuk során rengeteg szót, kifejezést vesznek át a köznyelvből is. A szleng tulajdonképpen körmozgást folytat, csak teoretikus módon lehet elválasztani a nyelvi rétegeket az egyén nyelvhasználatában (Hajdú 1993:154).
A siklóernyőssé válás feltételezi egy a köznyelvtől merőben eltérő nyelvi magatartás, nyelvi viselkedés kialakulását. Az egyszerű és gyors kommunikáció érdekében szükségessé válik a szleng elsajátítása és használata. A nyelv elsősorban funkcionális szerepet tölt be, másrészt a csoport öntudat szempontjából játszik fontos szerepet. A szleng érdekessége leginkább a szókészlet sokszínűségében mutatkozik meg. Alapvető vonása, hogy nem megnevez, hanem újranevez, azaz a már megnevezett dolgokat újabb és újabb nevekkel látja el, amely a nyelvi folyamatok tekintetében játszik tudatos szerepet (Kis 1991:12). A siklóernyős szleng legtöbbször egyszerűsít, pl. a leáramlás jelenségére szívókát, leáramot és szopódást használ. Az idegen nyelvekből átvett kifejezések technikai jellegűek, azok vannak használatban, amelyeknek nincs jó magyar megfelelőjük, vagy az nem terjedt el. Ilyen a fullstall (átesés) illetve a frontstall, valamint az újabban megjelent műrepülő manőverek elnevezése (sat, looping, thumble, wingover, helicopter.) Ezek a kifejezések beépültek a magyar ragozási rendszerbe és hangalakjuk is módosult. Erre példa a szattint, wingoverez, frontstallozik, illetve a szlengesedés: odaszattint, bead egy helit. Az intenzív élmények, érzelmi hatások következtében valódinak nem nevezhető szóalkotási mód is teret kap. Az élmények után számos új kifejezés születik vagy jelentése pontosul. Ilyen érzelmi szóalkotás révén a köznyelvtől kölcsönzött szavak új stiláris minőséget kapnak, ezenfelül még valódi: jelentésbeli vagy alaki szóalkotásmód is társulhat a szavakhoz. Ilyen az ordas, ami jó körülményeket vagy teljesítményeket jelent, vagy az ordenátor multiplex, ami jó pilótát jelöl. Más szlengekkel ellentétben gyakori az önálló jelentésalkotás, ilyen a tartószél –ami a lejtőszél pejoratív új keletű megnevezése, vagy a zafcsenkó protó, ami veszélyes prototípus (fejlesztés-kísérletezés alatt áll) ernyőt, azaz halálosztó-t jelent.
A szóalkotási módok leggyakoribb formája a siklóernyős szlengben a külső szóalkotás. Ezen belül elkülöníthető az idegen szavak átvétele, a köznyelvi kifejezések integrálása, régies szavak átvétele. Az idegen kifejezések átvételének egyik forrása a meteorológiai illetve aerodinamikai szaknyelvből átvett kifejezések. Ilyen a gradiens, leeoldal vagy a trigger. A másik forrás a repülősportok német és angol, újabb tendenciaként spanyol és portugál eredetű kifejezései. Ezekről a területekről érkeznek a sport meghatározó tendenciái. A kifejezések beépültek az ernyős szlengbe, ezeket a magyar képzőkkel is felruházzák, így újabb ötletes alakok jöhetnek létre. Ilyen a szattint ami ellentétes forgástengelyű merülőspirál végrehajtását jelenti, alapja a manőver neve, "SAT". A köznyelvből átvett kifejezések szófajukat tekintve nagyrészt igék. A dolgozik, pipál arra utal, hogy termikusan aktív, tehát jól repülhető az idő. A szopódni a magasság elvesztését jelenti. Gyakori az elavult, régies szavak átvétele, ilyen az almulás, ami a szél gyengülésére utal.
Amint arra utaltam, a belső szóalkotás a másik meghatározó szóalkotási forma. Az így keletkezett kifejezésekre jellemző a szellemesség, játékosság. Két nagy csoport elkülönülése fedezhető fel: a jelentésbeli szóalkotás és az alaki szóalkotás. A jelentésbeli szóalkotás során a szó jelentésének megváltozásával új értelmet kapnak a szavak. A hasonlóságon alapuló névátvitel rendkívül produktív. A felszerelések, meteorológiai jelenségek olyan elnevezései, melyek alaki hasonlóságon nyugszanak, igen számosak. Pl. emelő hatások megnevezésére használatos a termik mellett a lift, cucc, lökdösés, feláramlás, kémény, kilövés kifejezések. A névátvitelre az igék körében is találunk példát. A teker a termikelés folyamatát fejezi ki képszerűen, amikor a pilóta a termikkéményben körözve emelkedik. A termiket vagy liftet fogni meg találni szokták a siklóernyősök. Az érintkezésen alapuló jelentésátvitel termékeny képet mutat, különösen a jelentésszűkülés gyakori. A köznyelvben is élő szavak használatuk során csak az ernyőzéssel kapcsolatos szituációhoz kötődnek, jelentésük is erre korlátozódik: kastásít, azaz felszerelést előkészít, csuk –az ernyő egy oldalának rendellenes helyzete, katolikus, ami nyugodt, fegyelmezett repülést takar, vagy a gyogyi (ill.esti gyogyi) ami nyugodt, kihívásmentes körülményeket jelent, a parketta (ernyő maximális sebességre gyorsítása), vagy a plafon, ami a légtérkorlátozást jelent.
Az alaki szóalkotás a harmadik nagy csoportja a szlengszavak alkotásának. Ha a szó alakjának megváltozásával jön létre új szó, alaki szóalkotásról beszélünk Ezen belül leggyakoribb módok a szóösszetétel és a szóképzés. Szóösszetételkor egyetlen szóvá olvad össze két önálló alakú és jelentésű szó. A szleng-szakirodalom (Nagy 1991. 276, Hagymásy, Kis, Hajdú) ide sorolja a jelölt határozós szóösszetételeket, igekötős igéket, ugyanis ezek is határozói bővítmény és alaptag mondaton belüli összeforrásával alakultak ki. Ilyen a bead, bejön, befelhőz, odaszattint, odawingoverez, odafaszkodik. A szlengekre jellemzően a sziklóernyős nyelvben találunk olyan igekötőt is, mely már a köznyelvitől eltérő jelentéssel élnek, pl. szét-fokozott mértékben, nagyon, amelyet leggyakrabban szétrepülte az agyát, szétvágjuk a kilót (200? km fölötti repülés). Produktív terület a jelentéssűrítő, jelentéstömörítő szavak létrehozása. Az időjárás van távrepülő időre, jól repülhető körülményekre utal, a lejtőzés, lejtőszelezés a lejtő melletti repülést jelent, a távot do azt fejezi ki, hogy a pilóta távot repült, a leszopódik azt közli, hogy a pilóta akarata ellenére elveszti a repülési magasságát a leáramokban.
A szóképzés a negyedik nagyobb csoportja a független szóképzés. Ennek során igékhez járuló igeképzőkkel hoznak létre szavakat a szleng alkotók. Cselekvő igék képzőjeként jelenikmeg a -z(ik), az ol/-el, az-ol, illetve az -ít. Ilyen kifejezések a köznyelvben használt felssel, parázik (fél), gyogyizik (lásd feljebb), akrózik (műrepülő manővereket végez), parkettázik (ernyőt maximális sebességre gyorsít).
Az előbbiekben felsorolt szóalkotási módok mellett jelen van még a mozaikszóalkotás. Írásbeli rövidítések kimondásakor születtek az olyan kifejezések, mint a déhávé (DHV2) ácé (altocumulus).
A siklóernyős szlengben előforduló kifejezések tartalmuk szerint a következő csoportokra oszthatók:
1. Az időjárásra, a repülési feltételekre és jelenségekre alkalmazott kifejezések: brezsnyevi pangás, lift, gyogyi, festék, dobálós, fenyít, film, idő van, kép, kifaszul, tartószél, girhes, dolgozik, beadja.
2. Repüléssel kapcsolatos technikai kifejezések: akvárium, beég, lerohad, leszopódik, egerészik, felesik, girheskedik, hepaj, hepajkodás, húz neki egy brutált, katolikus, kikoppan, kiteker, elteker, szaros macska, távot dob, bead, befelhőzik, faszkodik, fogni, kutyázni, lejtőzés, leszopódik.
3. A felszereléssel kapcsolatos kifejezések: zsinórbohóc, zafcsenkó protó, bolondálló, halálosztó, kastásít.
4. A szabályozással összefüggő kifejezések: illegálkodni, ezerkecske, ezerkecsi, ezeröcsi, légtérsertés, partizánkodni, plafon.
5. Teljesítményekkel összefüggő kifejezések: lejtőzés, kutyázni, bead, szattint, távot dob, katolikus, camel trophy, beosztja a tanítót, húz neki egy brutált, kiteker, elteker, bead, vetítés, kristálytisztán és rezgésmentesen látni a filmet, kitekerünk a sztratoszférába, nagykártya, ordenátor, ordenátor multiplex, képlátó
6. Vészhelyzetekkel kapcsolatos kifejezések: begallyaz, befázik, camel trophy, csutora, nagy vas, fenyít, halálosztó, kifaszul, leszopódik
A felsorolt kifejezések mellett szlengnek tekinthetők a szakszavak és szakkifejezések, amelyeket a siklóernyősök használnak, ill. amelyek a repüléshez köthetők. A saját szleng mellett általános a közszlengben előforduló kifejezések használata (para, lé, rugó, stb.), illetve a meteorológiai terminológia. Ezek szervesen beépültek a siklóernyősök nyelvébe, a kifejezések lerövidültek, becézett ill. egyszerűsített formában vannak jelen, illetve alakváltozásokon mennek keresztül pl. cumulus felhő –kumó, kummer, zivatarcella-zivi, cella, becellázódott. A siklóernyős szleng az egyes kifejezéseket a beszédkörnyezetnek megfelelően több értelemben használja. Az ernyős szleng országosan elterjedt kifejezéseket tartalmaz, ám vannak regionális sajátosságok, illetve az egyes kluboknak, közösségeknek megvannak a sajátos kifejezései. Az ernyős szleng egységességének oka az ernyős közösség területi mobilitása, néhány kivételtől eltekintve nincsenek elzárt csoportok. A kifejezéseket a pilóták átadják-átveszik. További tényező, hogy szleng szakterminológián, nemzetközi kifejezéseken és technológiai kifejezéseken alapul, amelyek szervesen hozzátartoznak a siklóernyős tudáshoz. A harmadik oka a szleng egységességének, hogy a szleng megújításában, új kifejezések bevonásában vagy jelentéstranszformálásában a szubkultúra centruma fontos szerepet játszik. A távokat repülő vagy újabban műrepüléssel foglalkozó pilóták a közösség legaktívabb tagjai. A versenyeken, közös repülések alkalmával, illetve a nemzetközi rendezvényeken az intenzív élmények, szokatlan helyzetek számos új kifejezést rögzítenek. Személyük, repülőtudásuk, habitusuk minta a közösség számára. A közösség átveszi kifejezéseket, illetve ezek bekerülnek az intézményi keringésbe is. Jellemző folyamat a centrum elitizálódása. A jó képességű, kiemelkedő pilóták részt vesznek a versenyeken és a versenyszervezésben, belefolynak a szakmai irányításba, illetve oktatókká válnak, így integrálódnak a szakmai irányításba (klubok, MRSZ). Az általuk használt kifejezések standardizálódnak, a beszédfordulatok rögzülnek.
Összefoglalva, a siklóernyősök szlengje a közszleng vagy a szakszlengek. sajátosságai, törvényszerűségei szerint formálódik. Funkciója az egyszerű, gyors kommunikáció illetve a repüléssel kapcsolatos helyzetek képletes leírása. Az ernyős közösség tagjai napi (időszakos) beszédkapcsolatban állnak egymással, ugyanakkor e szlengnek Kis megállapításának ellenére (Kis 1997:241), miszerint a szleng jellegzetesen szóbeli jelenség, írásban ritkán rögzítik, vivid írásbeli formája is van: a siklóernyős magazinok, honlapok és fórumok3 szlengben beszélnek. Az ernyős nyelvhasználatban megjelenő kifejezések (elsősorban nem a szleng kifejezések) jelentős részben meteorológiai szaknyelvből kerülnek be, a szleng az ezzel kapcsolatos helyzetek képletes leírására jött létre, illetve repülésről, meteorológiáról való gyors és hatékony kommunikációt teszi lehetővé. A siklóernyős szleng és a szakterminológia országosan egységes. A beszélők gondolkodásmódjára világítanak rá a képszerű, asszociáción alapuló kifejezések. A legváltozatosabb formák kétségtelenül a képzés során jönnek létre. A képzők többsége nem azt a célt szolgálja, hogy alkalmazásával változtasson a szavak szófaján.
Clifford Geertz a Sűrű leírás című tanulmányában tesz egy rendkívül lényeges megjegyzést az antropológiai megértés és értelmezés természetéről. Geertz szerint a legfontosabb ebben az, hogy megértsük mit jelent – és mint nem jelent – az, hogy más népek szimbólumainak leírásakor cselekvőre orientáltnak kell lennünk. Egy kultúrát azokkal a konstrukciókkal kell leírnunk, amelyekkel elképzelésünk szerint a kultúra részesei (berberek, franciák) értelmezik élményeiket, azokat a megfogalmazásokat kell alkalmaznunk, amelyekkel ők határozzák meg, hogy mi történik velük. És ez nem azt jelenti, hogy ezek a leírások maguk is berberek vagy épp siklóernyősök volnának, azaz annak a világnak a részei, amelyet láthatóan leírnak. A leírások antropológiaiak – azaz a tudományos elemzés fejlődő rendszerének részei. Az értelmezések azon kategóriáiban kell íródniuk, amelyben meghatározott csoporthoz tartozó személyek értelmezik élményeiket. Az egész tanulmányban Gertz a marokkói kultúrára hivatkozik. A fentiek értelmében szerinte elmosódik a határ a kultúra mint természetes tény és a kultúra mint elméleti entitás között, ha először értelmezzük, hogy mit terveznek vagy mit gondolnak adatközlőink, majd ezeket az értelmezéseket rendszerezzük. Az utóbbit, a kultúrát mint elméleti entitást a marokkói vagy siklóernyős felfogásoknak a cselekvő szemével történő leírása formájában mutatunk be, bármiről is legyen szó (Geertz 1994:182). E megállapítás szellemében vizsgáljunk meg egy első kézből származó szöveget, ami két “bennszülött” közti beszélgetés eredményeként jött létre. Pilótatársammal, BL-el 2004 nyarán, távrepülés után visszatértünk autónkért a Hármashatárhegyre, ahonnan indultunk. A hegy tetején ülve elmerültünk aznapi és korábbi távrepülő élményeink taglalásában.
Valadaresből repültem a folyó mentén ÉNY-ben. A folyó mellett szépen jött az anyaga, amíg élt az idő, nem volt baj. Amúgy szerintem a trópusokra jellemző, hogy ha gyenge az idő, szépen katolikusan kell tekerni, lapos fordulókkal mert nagyon könnyen kiesel a magból. Egy idő után elkezdtem beszopódni a farmok közé. Különben sem volt magas az alap, úgy 1400-1500-on, helyes trópusi kumókkal. 1200-ről még láttam az utat úgy 25 km-re, de aztán csak mentem lefelé 3-4-el, nem tudtam semmit fogni 500 alatt. Nem akartam leszállni és bevállalni a trophy-t a 40 fokos melegben. Egy Mária méretű dombot lejtőztem fél órája, amikor megláttam egy csomó urubót a domb túloldalán tekerni. Az uróbók mindig kifestik cuccot. Bementem alájuk, rátekertem vagy 5-600-at egy 0.3-ban aztán elvesztettem a filmet. Iszonyú girhes volt az egész. Valamennyire elevickéltem az útig, de aztán leszopódtam. Beadta viszonylag, mert a egy farmer házában ebédeltem és kivittek lovas kocsin egy kereszteződésig, onnan meg kocsival a földúton, aztán a főútra kiérve stoppolhattam egy kisvárosig, onnan meg busszal Valadaresbe.
Az elbeszélés első kifejezése, Valadares közli a beszélgetőpartnerrel a repülés körülményeit, illetve az ahhoz kapcsolódó érzelmi tartalmakat. Azok, akik nem jártak itt, a fényképek, filmek, bezsámolók alapján ismerik a hely jellemzőit. Governador Valadaraes Brazíliában, Minas Gerais tartomány közepén fekvő város, amelyet rendkívül jó adottságainak köszönhetően a siklóernyőzés fővárosának tartanak. Az egyébként sík, dimbes-dombos vidékből a város mellett egy 1000 méter magas vulkanikus hegy emelkedik ki, a Pico do Ibituruna. Minden évben február és március közepén versenyeket rendeznek, amelyen magyar pilóták 1999 óta vesznek részt. Brazíliának különös nimbusza van, Valadares-re mágikus helyként tekintenek a repülés, a trópusi hangulat és a könnyen kapható brazil lányok miatt. A magyar pilóták azért kedvelik Brazíliát, mert a hazaihoz hasonló sík vidék felett kell repülni, amiben gyakorlatuk van. A beszédhelyzetből kiderül, hogy mindketten ismerik a helyet, mert a történet mesélője a folyó mentén-t említ, nem egy folyót (a folyó kiemelkedő jelentőségű, ugyanis folyásirány szerinti jobb oldalán nincs út, ezért nem szoktak arra repülni), illetve Valadarest önmagában említi, mint ismert helyet. A második érdemi közlés szélirányt, északnyugatot jelöl. Magyarországon a repülés szempontjából meghatározó jelentősége van a széliránynak, általában az északias szelekben van lehetőség jó távrepülésekre. Brazíliában mindez nem annyira fontos, mint Közép-Európában, de a pilóták hajlamosak folyamatosan szélirányokban és alapvetően égtájak szerint gondolkozni, és leírni a jelenségeket. Az élt az idő, erős idő stb. kifejezések arra vonatkoznak, hogy instabil a levegő, sok a föláramlás a talaj egyenetlen felmelegedéséből fakadóan. Erős időben jó a gradiens, tehát a levegő hőmérséklete a magasság függvényében gyorsan csökken, a termikek erősek és sűrűn követik egymást, erre utal a szépen jött az anyag. A gyenge idő ennek ellentéte, a trópusokon különösen jellemző, hogy hamar változik az időjárás, úgymond leáll az idő. A katolikus tekerés azt jelenti, hogy óvatosan, nagyon megfontoltan kell a termikekben forogni, mert igazából nem termikkémények, csak buborékok: a meleg levegő medúzaszerű feláramlásából állnak. A magból való kiesés az emelés elvesztését jelenti. A szopódás azt fejezi ki, hogy a pilóta folyamatosan süllyedt, az alap a felhőalapot jelenti, ameddig optimális esetben emelkedni lehet. A cumulus felhők, a kumók keletkeznek a termikekből. A fogni azt írja körül, hogy a pilóta figyelte az összes levegőben tapasztalható jelet (festék-et) illetve a talajt, hol van termik, megpróbált mindent. A festék, kifesteni különösen érdekes kifejezés. Festéknek neveznek minden olyan tárgyat, állatot vagy pilótatársat, ami megmutatja, milyen a levegő állapota, fel- vagy leáramlás van. A trópusi repülőterületeken nagyon sok a madár, ezek kifestik a levegőt, azaz láthatóvá teszik azt, ami nem látható. A trophy a camel tropy rövidült változata. Eredete a Camel dohányipari cég által szponzorált terepjárós túlélőversenyhez köthető, amelynek szervezésében a ’90-es évek elején több pilóta vett részt. Azokra a helyzetekre alkalmazzák, amikor a pilóta eldugott helyen, az utaktól és lakott területektől messze száll le, és utat kell törnie magának. A Mária-méretű domb ebben a környezetben viszonyítási alap. A Mária a hármashatárhegyi reptéren lévő egyik domb, amelyen mindkét pilóta gyakran repül, sőt budapestiek (!) lévén innen startoltak először, sőt lejtőzős, lejtőszeles élményeik vannak innen. Amikor a pilóta lejtőzik, a hegyoldalakon megtört, felfelé áramló levegő hatását kihasználva repül a hegyoldal hosszában. Az urubó az ezen a területen élő varjúfajta, amely külső megjelenésében keselyűre emlékeztet. A madarak szintén a cucc, tehát a termikek segítségével emelkednek, kifestik, megjelölik, hol van emelés. A madarakhoz egyébként kultikus köti a siklóernyősöket. A rátekerés termikben való emelkedést jelenti, főleg viszonyításként használják, pl. valakihez képest (számomra sem érthető, miért ezt a kifejezést használta BL). A 0,3 annyit tesz, hogy a pilóta másodpercenként 0,3 métert emelkedett, de aztán elveszítette a filmet, tehát kiesett az emelésből, elvesztette azt. Girhes, küzdelmes volt emelkedni, lassan emelkedett, majd leszopódott, azaz leszállt. A repülés egészében élvezetes volt, beadta.
Mit mond ez a szöveg a siklóernyős szubkultúráról? A használt kifejezések – akár szleng vagy szakterminusok – közül a kumó, szépen jött az anyag, gyenge idő, élt az idő, trópusok, girhes, film, lejtő (kettős tartalmú, mert körülményt [lejtőszél] és repülésformát egyaránt jelent), kifestik a repülési feltételek leírására, tehát az időjárásra és a környezetre vonatkoznak. A beszopódni, kiesel a magból, katolikusan, tekerni, fogni, lejtőztem, kifejezések repüléstechnikai szakszavak. A Valadares, Mária és a trópus kifejezések repülőhelyeket jelölnek meg, azok meteorológiai, formai körülményeit jelenítik meg valamint az ezekhez köthető élmény konnotációt. A beadja, viszonylag a repülés milyenségét jellemzi, a teljesítménnyel, az élménnyel van összefüggésben, hogy összességében jó volt a repülés, és volt benne kaland. A viszonlag nagyon fontos kifejezés, amely az utóbbi két éévben jelent meg. Jól tükrözi, hogy a siklóernyősok számára mind az időjárás, mind a tervek képlékenyek. Nem léteznek biztos dolgok, csak lehetőségek. Ezért használják a viszonylag kifejezést, viszonylag beadja, ill ezt beszoptuk, viszonylag.
A fentiekben azt igyekeztem érzékeltetni, hogy a cselekedetek mit jelentenek a cselekvők számára, melyek, azok a fogalmi struktúrák, amelyekben a siklóernyősök és a szubkultúra gondolkodik. A kategóriák, vagy konstrukciók, amelyben az egyik pilóta megosztotta másikkal élményeit, elsősorban a környezetre vonatkoznak. Az élményeket a két beszélgető nem értelmezte, hanem magától értetődően befogadta. Mindezzel arra akarok rámutatni, hogy a cselekvő(k) szemével a legfontosabbak a környezetet leíró és a környezeti hatásokat kihasználó technológiai kategóriák. A továbbiakban elemzem, hogy siklóernyős szubkultúra hogyan kötődik a környezethez, milyen életmódmintákat alakítanak ki a pilóták a kötődés vagy alkalmazkodás során.
1 moresh.blogspot.com, csingiling.freeblog.hu, ramapanda.blogring.hu
2 Deutscher Hängegleiter Verband, azaz Német Függővitorlázó Szövetség
3 Pl. Madártoll – az MRSZ kiadványa, Cross Country – nemzetközi magazin, www.pg.c2.hu – siklóernyős honlap illetve fórum.
Geertz, Clifford 1994 Az értelmezés hatalma Századvég, Bp.
Hagymásy, Tünde 1998 A szleng és a Magyar Narancs. Szakdolgozat, Debrecen
Hajdú Mihály 1980 A csoportnyelvekről. In: MCsopDolg. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest
Kis Tamás 1991 A magyar katonai szleng szótára 1980-1990. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Nyelvtudományi Intézet, Debrecen 60.sz
1997 A szlengkutatás útjai és lehetőségei /Szlengkutatás 1. (szerk.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen
Vidor, Zsuzsa 1964 A diák jassznyelv és jasszmagatartás.(A zabhegyező ürügyén.) In: Valóság VII.9:69-75.
Miklósi Gábor 1999-ben a siklóernyős levelezőlista tagjainak közreműködésével összeállította a siklóernyős szlengszótárat azzal a céllal, hogy az ernyőzéssel kapcsolatos szakkifejezéseket összegyűjtse. A siklóernyős szlengben számos új kifejezés honosodott meg, ugyanakkor más szavak kikoptak vagy feledésbe merültek. A Cloudbase Acro Team közreműködésével kibővítettem ezt szótárat új kifejezésekkel. Az eredeti szlengszótárat a szerző iránti tisztelet és a kezdeményezés eredetisége miatt változatlanul közlöm, az új kifejezések a második részbe kerültek.
akvárium: szűk emelőtérben nagyon sok ernyő együtt a levegőben
beég, lerohad: akarata ellenére idő előtt leszáll
begallyaz, befázik: fára száll
beosztja a tanítót: olyan mutatvány végrehajtása, ami másoknak nem sikerül (pl. valakinek sok közül egyedül sikerül távot repülnie)
camel trophy: eldugott helyen (pl. Bükk fennsík) történő landolást követő nem ritka futás a húszkilós zsákkal, hogy még világosban lakott helyre érjünk, sikertelenség esetén óhatatlanul bekövetkezik a
csutora: (-án van): különböző negatív események közös gyűjtőneve: rossz idő, fára szállás, korai leszállás, mindenféle bajba kerülés
egerészik: sokáig egy helyben körözgetve várja a megfelelő emelést (lift-et)
fekete pétert húz: jó időben jó pilótának semmi sem sikerül
felesik: ügyetlen vagy kezdő pilóta, aki véletlenül nagyon magasra kerül
festék: az a pilóta, aki vállalja, hogy elsőnek indulva demonstrálja (megfesti), hogy vannak-e emelések (ilyen lehet még a levegő által felkapott pillangó, szalmaszál vagy nejlonzacskó is)
girhel, néha girheskedik: erőlködve, lassan és nehezen nyer magasságot
gyogyi: leginkább nyári délutánokon előforduló, egyenletes élénk szél, jellemzően kihívásmentes, ideális lubickolóidő mindenkinek
hepaj, hepajkodás: örömrepülés (pl. gyogyi-ban)
húz neki egy brutált: a kormányzsinórok vagy a megfelelő függesztőhevederek hirtelen lerántása, ami szinte mindig a hagyományostól eltérő ernyőformát eredményez
katolikus: a pilóta által extrém nehézségűnek vélt akrobatikus manőver, amit a starthelyen állók lekicsinylően e jelzővel illetnek
kikoppan: ugyanaz mint a beég, csak távrepülés során
kiteker, elteker: termikben körözve magasra emelkedik, távrepülésre indul
légtérsertés: éppen légteret sértő pilóta
lift: emelés, szakszóval “termik” (emelkedő meleg légáramlat), pl. 6-os lift: az ernyőst 6 m/s-mal emelő termik
makramé: ernyő és a zsinórok lebogozása fáról, bokorról, majd az azt követő kicsomózás
nagy vas: utasszállító repülő, ijesztően közelről
professzor: a starthelyen bámészkodó ernyősök felett magasan repülő ragadozómadár
szaros macska: kezdő pilóták jellegzetes póza a beülőben a start után
távot dob: az induló lejtőt hátrahagyva távrepülést végez
vetítés: hőstettel vagy bármi mással (az új ernyő tulajdonságaival) történő hencegés, melyekről legalább egy jelenlévő tudja, hogy valótlan
zsinórbohóc: kakukktojás, mert egyes vicces kedvű sárkányrepülősök nevezik így, szerintük tréfásan az ernyősöket
Végül két friss, a pánszlávizmus begyűrűzésének jegyében fogant jelzős szerkezet: Brezsnyevi pangás: hosszú, változás nélküli periódus, mindenki ül a starthelyen és várja a festék-et
Zafcsenkó protó: versenyeken látható, minősíthetetlenül veszélyes, kétes származású prototípus ernyő, melynek alakja repülés közben leginkább egy vonalzóhoz hasonlít, de igen könnyen képes gyakorlatilag bármilyen más formát felvenni
Új kifejezések
acro, acrozik: akrobatikus műrepülés, akrobatikus manővereket hajt végre
bolondálló: nagyon biztonságos ernyő, ami repül magától akkor is, ha a pilóta durvát hibázik (eredete az angol: foolproof).
bead: valamilyen manővert végrehajt, a starthelyen állóknak megmutatja a tudását. Pl. bead egy SAT-ot
beadja: jól sikerül, tetszést arat, pozitív visszajelzés ill. ( pl ha egy nő szép, azt mondják: beadja eléggé…), ill. nem adta be: nem sikerült
befelhőzik: beleteker a felhőbe és aztán abban repül
bekúródni: keményen földetérni, esetleg sérülést elszenvedni
Beindul a pity-puty: hasonló mint a lepörög, csak itt az ernyő nem forog hanem jobbra balra mozog
bepöffen: amikor a semmiből hirtelen minden emelni kezd, megerősödik a szél és/vagy a termikek
betwistel: a hevederek becsavarodnak egy elrontott manőver során
bevállal: legyőzi a félelmeit és végrehajt egy manővert, vagy veszélyesnek tűnő időben startol, esetleg egy jobb teljesítményű, kevésbe biztonságos ernyővel repül
bika: fokozóképző
billegtet: jobbra balra fordulgat, wingover-t szeretne húzni de még nem lendül a szárny fölé
dobálós: turbulens idő
d-arc :díler
dolgozik: valami keletkezik, alakuló fázisban van. Általában a repülésre kedvező hatással bíró dolgok „dolgoznak”, pl. egy hegyoldalon termikek keletkeznek, egy felhő épül és a környezetében emelés van.
Ellő egy szerencsepatront: egy vészhelyzet szerencsés megoldása után szokás mondani
ezerkecske, ezerkecsi: 1200 méteres magasság
ezeröcsi: 1500 m (mindkettő ladás szlengből jön)
faszkodik : acro manővereket csinál
fenyít: fegyelmez, agresszíven viselkedik, autoritását hangoztatja vagy kimutatja, illetve megbüntet ( természetvédők ), fenyegető időjárási körülményeket sejtet Fenyül, befenyül: a fenyítés elszenvedője
film: folyamatokra utaló kifejezés, hasonló ahhoz, hogy valaki képben van. látja a filmet: tudni mi történik és miért, az adott körülmények között mit lehet csinálni; elveszteni a filmet azt jelenti, nem tudni mi történik, mi miért van, stb. kristálytisztán és rezgésmentesen látni a filmet: teljesen tisztában van valamilyen helyzettel, körülményekkel
Fing, lepkefing, fos: gyenge termik amivel nehéz magasságot nyerni
fogni: (fogtuk stabilan a kettőt): találni egy termiket és tekerni (a sárkányrepülésből szüremlett be a versenyzőkhöz. A sárkányrepülősök valóban fogják (kapaszkodnak) a trapézba termikelés közben.
halálosztó: nagyon jó teljesítményű versenyernyő, ami azonban elég veszélyes ill. elöregedett porózus anyagú ernyő
időjárás van: jó az idő, menni kell
illegálkodni: illegális starthelyeken repülni. Hasonló értelemben: partizánkodni.
kastásít: ernyőt és a felszerelést repülésre előkészíteni
kép: bármilyen jelenség, időjárási helyzet, körülmények
képlátó: olyan pilótát, embert jelöl, aki tisztában van a körülményekkel, ill jó pilóta, lásd. ordenátor, ordenátor multiplex
kitekerünk a sztratoszférába: nagyon magasra tekerni, vagy légteret sérteni
kifaszul, befaszul, odafaszul: tönkremegy, elromlik; ha egy „felhő nem dolgozik, akkor kifaszult
kutyázni: az ernyővel gyakorolni, felhúzott állapotban a földön manőverezni
lehúzás: átverés, kihasználás, büntetés, vagy akkor használják, ha valami nem sikerült
lejtőzés: a domb és hegyoldalakon feláramló szél felhajtó erejét kihasználva repülés (változatok: lejtődzködni, tartószelezni)
lepörög: egy elrontott manőver, vagy spontán vészhelyzet miatt irányíthatatlanná válik a siklóernyő és pörögni kezd a pilótával
leszopódik (leszívódik): akarata ellenére leszáll. A sárkányrepülők a beleáll a földbe kifejezést használják.
leteker: valaki alacsonyabbról indulva magasabban száll ki egy termikből
mr. obrian: -4m/s-os vagy nagyobb leáramlás ami a földre kényszerítheti a pilótát távrepülés során
mr. out of controll: olyan személy aki nem képes a siklóernyőjet az általa kívánt módon irányítani
no work team: azok a pilóták, akik mindig a starthelyeken vannak és repülnek. Újabb kifejezés ugyanerre a brancs
nagykártya: jó pilóta, aki csúcsteljesítményekre képes
oda…: bármilyen tevékenységre vonatkozó előtag. Bármire vonatkozik, amit nagy energiával, hatékonyan és látványosan csinál valaki, pl odasatozik, odahúz egyet, odafenyít, odakenyerez:
ordas: fokozóképző, pl ordas lift, vagy főnévi igenévként ordaskodás
ordenátor, ordenátor multiplex: kiemelkedően jó pilóta (lásd képlátó, nagykártya)
para: valami nagyon félelmetes dolog, esetleg egy vészhelyzet/ parázni, beparázni félni valamitől
partizánkodni: tiltott starthelyen illegálisan repülni
penge: olyan ernyő ami keskeny formájú és jó teljesítményű, ill Olyan pilóta aki tudásával a többi fölé kerekedik.
pöffös: turbulens idő, amikor gyakran változik a szél sebessége
pöfög: amikor van egy emelés de nem elég határozott ahhoz, hogy könnyedén emelkedni lehessen benne
pederni egy cirnyát: füves cigit tekerni
plafon: légtér korlátozás, meghatározott magasság aminél nem szabad feljebb emelkedni
sattint, szattint: sat nevű manővert csinálni
szakért, szakértés: bármilyen helyzet, időjárási jelenség, körülmények, következtetések, eredmények közös megbeszélése, megvitatása.
szét: fokozóképző, pl szétrepülni, széttolni, stb.
tartószél: a lejtőszél pejoratív megnevezése, laikus hatást kelt
too much: túl erős a szél, ami nem alkalmas repülésre, ill extra too much ez előző fokozása, azaz teljesen reménytelen körülmények
tolni: az utóbbi két évben meghonosodott kifejezés, amely aktív tevékenységet fejez ki, pl. sokat repülni. ( széttolni: fokozóképző a szét)
vágni: tudni, ismerni, tisztában lenni valamivel lásd: látni a képet, látni a filmet; a szétvágni teljesítményre utal – pl. szétvágjuk a két kilót : 200 felett repülünk
vaj: a lamináris, nem turbulens időjárás jellemzésére használt kifejezés
viszonylag: általánosan használt kifejezés, kötőszó, pl viszonylag leszopódtam
zsír: jó dologra használt kifejezés (idő, ernyő)