(WinWord 6.0-ás formátumban | ZIP tömörítve)
Témavezető: KIS TAMÁS
IV. német -- V. magyar nyelv
Debrecen, 1995
TARTALOM
I. Bevezetés 2
II. A kábítószeretek általános jellemzése, a hazai kábítószer-fogyasztás 5
1. A kábítószerek fajtái 5
2. Hazai helyzetkép 12
III. A szleng általános jellemzése 16
1. A szleng meghatározása és bemutatása 16
2. A kábítószer-fogyasztók szlengje 20
IV. A magyarországi kábítószer-fogyasztók szlengjének nyelvi jellemzői 23
1. A magyarországi kábítószer-élvezők szlengjének általános vonásai 23
2. A szavak témakörök szerinti csoportosítása 26
3. A kábítószeres szleng szóalkotási módjai 28
V. Szó- és kifejezésgyűjtemény 32
VI. Összegzés 51
Irodalomjegyzék 52
I. BEVEZETÉS
Dolgozatom témája a magyarországi kábítószer-fogyasztók szlengje. A droghasználat, a kábítószerekkel való visszaélés és kereskedelem az utóbbi években a tömegkommunikációs eszközök egyik központi témájává vált. A hosszú hallgatás, majd a drogprobléma hirtelen nyilvánosság elé kerülése a közvéleményben egyértelműen azt az érzetet alakítja ki, hogy a kábítószer-fogyasztás Magyarországon növekszik. Az elmúlt időszakban rengeteg könyv és tanulmány született, melyek e problémát orvosi, pszichológiai, szociológiai, jogi vagy más szempontokból igyekeznek körüljárni, bemutatni.
A kábítószer-élvezők szlengjének vizsgálatával foglalkozó hiányzik a magyar nyelvészeti szakirodalom száma csekély. Munkám során csupán néhány idevonatkozó tanulmányt sikerült felkutatnom. PICK IMRE foglalkozik a kábítószeresek szlengjével A kábítószer-élvezők zsargonja (: Alkohológia 1977/8: 14-16) és Hazai tapasztalatok egyes pszichoaktív szerekkel visszaélő fiatalkorúak zsargon ismeretéről (: Alkohológia 1978/9: 212-214) című munkáiban. A drogosok sajátos nyelvhasználatát bemutató tanulmányt írt FAZEKAS E. (A kábítószeresek nyelvhasználatáról: Egyetemi Szociolingvisztikai Dolgozatok 1. sz. 42-59). Ezeken kívül HUDÁK J. egyetemi hallgató szemináriumi dolgozatára támaszkodhattam (Felmérés a kábítószer-fogyasztók szlengjéről. Miskolc, 1994). E munkák mellett valószínűleg még számos kézirat létezik, és a külföldi szakirodalom is foglalkozik e szlengtípussal.
Az idevonatkozó hazai tanulmányok szerény számának oka egyrészt abban keresendő, hogy a drogproblémával való nyilvános foglalkozás hazánkban viszonylag új keletű dolog. Másrészről -- mint ismeretes -- a kábítószerek használatát Magyarországon deviáns viselkedési formaként definiálták, szlengjüket nyelvi devianciaként tartották számon az elmúlt évtizedekben, amivel természetesen nem lett volna érdemes mélyrehatóan foglalkozni.
Véleményem szerint a kábítószer-élvezők szlengjének alapos felmérése fontos és érdekes nyelvészeti feladat lehet, hiszen a különböző becslések a magyarországi drog-fogyasztók számát 25 és 100 ezer közé teszik; használóikat pedig nyelvhasználatuk (is) jellemzi, melynek vizsgálata a szociolingvisztika kutatási területei közé tartozik.
Felmérésem az ország három nagy városában végeztem: Budapesten, Szombathelyen és Debrecenben, 1994 őszétől -- 1995 áprilisig. Adatgyűjtésem során a kérdőíves módszer mellett (melyekben a használt drog különböző elnevezéseire, a kábítószer-fogyasztás és a kábítószer okozta állapothoz kapcsolódó szavakra és kifejezésekre kérdeztem rá), gyakrabban a személyes elbeszélgetést választottam, így lehetőségem nyílt olyan információk megszerzésére is, amelyeket csupán kérdőíves felmérés során nem kutathattam volna fel.
Nyelvi adataimat, így dolgozatomat képét is jelentősen befolyásolta, hogy a adatközlőim túlnyomó része (~70%-a) ún. lágy drogokat (ld. alább) használók közé tartozott. Az ilyen drogok fogyasztóira jellemző, hogy szívesen járnak társaságba, így adatgyűjtésem különböző szórakozóhelyeken is végezhettem és lehetőségem nyílt arra , hogy az általuk használt szlengszavakat és kifejezéseket feljegyezzem az egymás közti kommunikációjuk megfigyelése során. A kábítószeresek szlengjének nyelvi elemzése közben is főként a tőlük származó adatokra támaszkodtam. Alkalmam volt a debreceni Drogambulancia jelenlegi kezeltjeivel is beszélgetni, és így a heroint, morfiumot és egyéb ún. kemény drogot fogyasztók nyelvhasználatáról szerezhettem ismereteket. (Az itteni adatközlőim száma csekély az előző csoportba tartozókhoz képest, gyűjtésem csupán egyes szavak feljegyzésére korlátozódhatott.)
A dolgozatom felépítése a következő: szükségét éreztem, hogy először a különböző drogokat és használati módozataikat mutassam be, mivel csak ennek ismeretében értelmezhető a fogyasztók nyelvhasználata is. A következő rész a szlengnek mint nyelvészeti fogalomnak a meghatározását, bemutatását tartalmazza, hogy ennek ismeretében a kábítószer-élvezők sajátos szókincsét ebbe a kategóriába sorolhassam be. Az ezt követő fejezet e csoport szlengjének nyelvi jellemzésével foglalkozik. Dolgozatom végére szó- és kifejezésgyűjtemény került, amely az általam gyűjtött szavakat tartalmazza.
II. A KÁBÍTÓSZEREK JELLEMZÉSE, A HAZAI KÁBÍTÓSZER-FOGYASZTÁS
1. A kábítószerek fajtái. A kábítószer-fogyasztó közösségek nyelvének leírásához először szükséges főbb vonalaiban megismerkedni a kábítószerek fajtáival.
Több, ma is elterjedt kábítószer használata történelmünk kezdetéig nyúlik vissza. Már az őskorban használták a különböző növényi eredetű , hallucinációt okozó anyagokat betegségek gyógyítására, vagyis a túlvilági szellemek elűzésére, varázsláshoz, rítusokhoz. Korán ismertté vált a különböző anyagok fájdalomcsillapító vagy a lelki folyamatokra gyakorolt hatása. Az ópiumot már a kőkorszakban ismerték, a kokacserje leveleit i. e. 3000 évvel rágcsálták az inkák ősei. A kannabisz az ember egyik legősibb kultúrnövénye, amit már 5000 évvel ezelőtt termesztettek Kínában. A morfint (ópium egyik alkaloidja) ópiumkivonatok formájában az ókorban görög, kínai, arab orvosok nagy haszonnal alkalmazták mint hatékony kábító-fájdalomcsillapítót. Ezen régtől használt "klasszikus" kábítószerek mellett napjainkban gyakori a különböző hatású gyógyszerek fogyasztása, illetve az ezekkel való visszaélés. Ezen szerek együttesét a drog fogalmába soroljuk. "Drognak nevezzük tehát azokat a természetes és mesterséges anyagokat, amelyek az élő szervezetbe jutva annak egy vagy több funkcióját megváltoztatják." (MURÁNYI - SERES, A lebegéshez nem kell pótszer. Nyíregyháza, 1994. 1) A drogfogyasztásnak különböző fokozatait különböztethetjük meg:
A drogokat különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk. Egyik lehetséges felosztás jogi alapon történik: eszerint beszélhetünk legitim (például.: koffein, nikotin, alkohol, gyógyszerek) és illegitim (például.: hasis, heroin, kokain) szerekről. (Dolgozatomban a legitim szereket alkalmazók nyelvhasználatával nem foglalkozom.) Egy másik csoportosítás a különféle kábítószerek hatóanyagát illetve hatását veszi alapul, és a következő típusokat különbözteti meg:
1.1 természetben előfordulók (ópium, morfium, Codein)
1.2 félszintetikus származékok (pl. heroin)
1.3 szintetikus származékok (pl. Dipidolor, Dolargan, Imodium)
Az ópium a mák növény tejnedve, amelyet az éretlen mákfejek bemetszésével nyernek. Az ópium-előállítás őshazája Kis-Ázsia. Az ópium feldolgozását felhasználási módja szabja meg.
hatása:
csökkenti a nyugtalanságot, oldja a szorongást, eufóriát okoz, erős fájdalomcsillapító hatású szerek; túladagolása esetén jellemző a pupilla tágulat, heves izgatottság, légzésbénulás esetleg kómás állapot; a szer használata gyorsan erős testi és lelki függőséget alakít ki;
alkalmazási módja:
szájon át, füst formájában belélegzik, oldott állapotban intravénásan befecskendezik, sokan isznak mákteát is, melyet a mákfejekből főznek.
2.1 kokain
Dél-Amerikában honos kokacserje leveleiből előállított alkaloida.
hatása:
étvágycsökkentő, növeli a fájdalomtűrést, fáradtságérzés elmúlik, feloldja a gátlásokat, csapongó gondolatokat, a felhasználási módtól függően enyhe mámort vagy hallucinációt okoznak, hosszantartó használatát üldözési mánia, fáradtság, depresszió, erős lelki függés jellemzi;
alkalmazási módja: a kokacserje leveleit szétrágják, teát vagy pasztát készítenek belőle, szívják dohánnyal keverve, befecskendezik, leggyakrabban azonban orron át felszippantják;
2.2 amfetaminszármazékok
hatása: élénkít, fokozza a fizikai és mentális teljesítőképességet, izgatottságot, álmatlanságot, étvágycsökkenést okoz, tartós használat esetén: agresszivitás, magatartásváltozás, paranoid, skizoid tünetek, a lelki függőség hamar kialakul;
alkalmazási módja: szájon át vagy intravénásan kerül a szervezetbe.
3.1 Peyotl
Mexikóban honos, tövis nélküli kaktusz, mely hallucinogén anyagokat tartalmaz (= meszkalin, Magyarországon nem terjedt el a használata);
3.2 Psilocybe
hallucinogén hatású anyagot termelő gombák gyűjtőneve, amelyeknek őshazája ugyancsak Mexikó (= pszilocibin, Magyarországon nem terjedt el a használata);
3.3 LSD
az anyarozs alkaloidjából előállított lizergsav-dietilamid vegyület;
hatása:
egészen kis adagokban is hatásos, a skizofréniára jellemző, érzékletes, főleg optikai hallucinációk, bizarr magatartásjegyek, a tér- és időérzék elvesztése, hangulatváltozás jellemzi, gyorsan lelki függőséghez vezethet;
alkalmazási módja:
tablettában vagy oldatként fogyasztják;
3.4 Phencyclidin (PCP, angyalpor, "béke"-tabletta, "hog")
érzéstelenítőként, műtéti altatószerként fejlesztették ki, az utcákon mint "ál"- THC jelent meg, igen hosszú hatású (napokig, hetekig tart hatása);
alkalmazási módja:
kristályban, kapszulában lenyelik, marihuánával keverve elszívják;
3.5 Kannabiszszármazékok
Minden kannabiszszármazék hatóanyaga a tetrahidrocannabinol (=THC), melyet a közép-ázsiai eredetű kenderfajta (Cannabis sativa) tartalmaz. A kenderből előállított kábítószerek hatása elsősorban a növény THC - tartalmának a függvénye, ezt pedig erősen befolyásolja az éghajlat. Legjobban a trópusi klímát kedveli a növény, de hazánkban is termesztik házilag, cserépben vagy napos lejtőkön. Nem beszélhetünk tehát az anyag, hanem csak az egyes anyagok minőségéről és hatásáról. A jó minőségű anyag kb. 5-15 mg THC -t tartalmaz. Marihuánának nevezi a szakirodalom a növény levelét és/vagy a virághajtását. A kender virágaiból kivont gyantaszerű anyagot nevezik hasisnak.
hatása:
egyszerre izgató és nyugtató a hatása, a tér- és időérzék megszűnése, érzékletes, gyönyörködtető hallucinációk jellemzik, felszabadulnak az emóciók, romlik a rövid távú memória, jellemző, hogy a pszichés dependencia mértéke egyénenként nagyon különböző, függőséget és elvonási tüneteket nem okoz;
alkalmazási módja:
általában (dohánnyal keverve) cigaretta formájában elszívják, vagy ételbe, italba keverve fogyasztják.
hatásuk:
megfelelő dózisban alkalmazva oldják a gátlásokat, csökkentik a passzív elkerülő viselkedést, nyugtató és altató hatásúak; változó mértékben ugyan, de valamennyi szer hajlamosít dependenciára, toleranciára, hirtelen megvonásuk elvonási tünetekkel járhat; tartós alkalmazásuk esetén csökken a teljesítőképesség, testi- és lelki függőséghez vezethetnek;
alkalmazási módjuk:
szájon át (gyakran alkohollal együtt használják), legtöbb injekció formájában is hozzáférhető.
hatásuk:
alkohol okozta részegséghez hasonló állapotot okoznak, önkontroll elvesztése, eufória, elmosott beszéd, hallucináció, zavartság, eszméletvesztés jellemzi, lelki függőséget és testi károsodásokat okoznak;
alkalmazási módjuk:
gőzeik belélegzése.
A drogokat egy harmadik csoportosítás két nagy részre tagolja: az első csoportba az ún. kemény drogok (ópiátok, stimulánsok, LSD) tartoznak, a második csoportba az ún. lágy drogokat sorolják, ide tartozik a hasis és más kannabiszszármazékok, melyeket nem tartanak sem orvosi, sem szociológiai, sem társadalmi szempontból annyira veszélyes kábítószereknek. Az ilyen lágy drogok forgalmazását és fogyasztását bizonyos országokban dekriminalizálták (Hollandia), és az ún. coffee shopok-ból beszerezhetők (MURÁNYI-SERES, i.m. 18). Ez a kettéválasztás természetesen nem jelenti azt, hogy a marihuána vagy a hasis fogyasztása, legitim forgalmazása nem lenne veszélyes az egyénre vagy a társadalomra, hanem csupán a veszélyesebb drogok és a kenderszármazékok használata és hatása közötti valóban létező különbséget akarja érzékeltetni.
A lágy drogokkal, vagyis a kannabiszból készített kábítószerekkel dolgozatomban többet foglalkozom, mivel -- egyrészt szóanyagom legnagyobb része kenderszívó adatközlőktöl származik --, másrészt "A kannabiszkérdés talán önmagában is komplexebb, mint az összes többi kábítószer-probléma együttvéve. Bármilyen oldalról közelítjük meg ezt a kérdést, mindenütt ellentmondások özönébe ütközünk. Ennek fő oka az, hogy...mindenki, aki ehhez a kérdéshez nyúl, kötelességének érzi, hogy pro vagy kontra állást foglaljon...olyan szélső nézetek csapnak össze egymással, mint azok, melyek bizonyítani akarják, hogy a Amerikában a bűnözés fő forrása a kannabisz, az ellentábor pedig az emberi szabadságjogok próbakövének tekinti a kannabisz ellenőrzésének felszámolását" (BAYER, i.m. 198).
A kannabisz használata Kínában 6000 éves, Indiában 4000 éves múltra tekint vissza. A hindu mitológiában gyakran található utalás a kannabiszra. A középkori Közel-Keleten széles körben elterjedt használata, élvezete, ez összefüggésben lehetet az iszlám vallás alkoholtilalmával is. Amerikába feltehetőleg az Afrikából behurcolt rabszolgákon keresztül jutott el a marihuána. Európába valószínűleg Napóleon hódító hadjárataiban résztvevő tisztek hozták be a marihuána-szívás szokását, és a francia irodalmi körökben vált divattá. Ez azonban még nem jelentette használatának széles körben való elterjedését, mindez csak a XX. század második felében következett be, és nem Kelet, hanem Nyugat felől érkezett. Abban, hogy Európában a kendertermelés ellenére nem honosodott meg a kannabisz-szívás szokása, szerepet játszott az is, hogy "Európa társadalma élvezeti szerként az alkoholt választotta, ellentétben az ópiumot és a kannabiszt elfogadó, a szeszfogyasztást elvető ázsiai társadalmakkal" (uo. 199).
A kannabisz és származékai az 1961-es nemzetközi Kábítószer-egyezmény szerint kábítószernek minősülnek. Hatását, veszélyét azonban más-más szakirodalmak különbözőként értékelik. Egyesek úgy vélik, hogy a kenderszármazékokkal kapcsolatban nem beszélhetünk dependecia kialakulásáról, túladagolása pedig nem lehetséges (HAI-RIPPCHEN, Hanf Handbuch, Löhrbach, 1994. 11), mások szerint csak lelki dependencia kialakulása lehetséges (MURÁNYI-SERES, uo. 3), az orvosi szakirodalom a következőképpen vélekedik: "...a reverzibilis cognitív károsodások kialakulása valószínű, bár az ezzel kapcsolatos tanulmányok nem foglaltak egyértelműen állást...A chronicus marihuána használat psychilogiai hatása tisztázatlan...gyakran felerősíti a meglévő psyches betegségeket, károsítja a mozgás kivitelezését és gyermekeknél rontja a tanulási képességet..." (TILRNEY--McPHEE--PAPADAKIS--SCHROEDER, Korszerű orvosi diagnosztika és terápia. Bp., 1993. 831). Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a kábítószer-fogyasztás mindig a társadalmi és a kulturális környezet szerves része is egyben, így a társadalom értékelése, azaz a droghasználatra adott válasza jelentősen meghatározza a drogproblémát is.
2. Hazai helyzetkép. A magyarországi droghelyzet megítélésében nagy szerepet játszik, hogy sokáig nem esett szó róla, csak az 1990-es években vált a drogkérdés igazi problémává és került hirtelen a nyilvánosság elé.
Az 1960-as évekig nem jelentett társadalmi problémát a tiltott szerek fogyasztása hazánkban, csupán az orvosok és művészek egyfajta elitszokásaként tartották számon. Az 1960-tól az 1990-es évekig terjedő időszakot a tiltás és a titkolás szemlélete jellemezte.
Az 1970-es évek elején a drogfogyasztók (főleg gyógyszerfogyasztók) száma megnő, amely összefügg az Amerikából származó ún. ellenkultúra hatással. A 70-es években a drogfogyasztók száma megugrott, nőtt a recepthamisítók száma, és erre az időre tehető a szipuzás elterjedése is, egyidőben a csöves szubkultúrával.
A 80-as években megkezdődik az anyagok házi előállítása (kendertermesztés, máktea), a kemény drogok iránti igényt a nemzetközi piac elégíti ki, de kezd kialakulni a hazai piac is.
A 90-es években a kábítószer-fogyasztás fontos gazdasági, jogi, szociális problémává fejlődik, és a politikai-gazdasági változások következtében Magyarország már nem csak tranzitország, hanem célország is a kábítószer-kereskedelemben. Hazánkban azonban sem a fogyasztás, sem a kábítószer-bűnözés nem terjed el annyira, mint egyes nyugat-európai országokban, másrészt sok hazai vonással egészül ki.
A magyarországi drogfogyasztás nagyságát meglehetősen nehéz megítélni, a rendelkezésre álló statisztikák száma igen csekély, mivel a hosszú időn át folytatott struccpolitika eredményeképpen nincs átfogó bejelentési és nyilvántartási rendszer. A drogfogyasztással kapcsolatos hivatalos statisztikai adatgyűjtés jelenleg az egészségügyben és a rendőri szerveknél létezik (ELEKES ZS., Kábítószerek és a kábítószer-fogyasztás: Társadalmi riport 1992. Sz. ANDORKA--KOLOSI--VUKOVICH, Bp., 1992. 318-333)
A drogfogyasztók számának meghatározása így becsléseken alapul, és igen szélsőséges nézetek uralkodnak a hazai szakemberek körében, általában 25-100 ezer közé teszik számukat. Reális adatokra (a statisztikák hiányán kívül) azért sem számíthatunk, mivel a drogosoknak a szenvedélyüket a közvélemény és a hatóság előtt titkolniuk kell. Gondot okoz az is, hogy kit (mennyire rendszeres fogyasztót) tekintünk kábítószer-élvezőnek. További probléma az is, hogy különböző (orvosi, pszichológiai, jogi, szociológiai) szempontú definíciók és magyarázatok igen heterogén skálát mutatnak. A tömegkommunikációs eszközök sem differenciálták megfelelően az elmúlt években a drogokat, így a köztudatban nem alakult ki reális kép az egyes kábítószerekről.
Fontos azt is megvizsgálnunk, hogy a drogfogyasztók milyen társadalmi csoporthoz vagy csoportokhoz tartoznak, hiszen a társadalmi helyzet és a nyelvhasználat között összefüggés van. Egy-egy drogtípus jellemzően kötődhet bizonyos társadalmi rétegekhez. A gyógyszerekkel való visszaélés elsősorban a felnőtt-társadalomra (főként közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők körére) jellemző. A szipusok nagy részét a 14-18 éves fiatalok között illetve a kifejezetten alacsonyan iskolázottak körében találjuk (A dolgozatomnak nem célja a szipusok szókincsének elemzése). A heroin és más kemény drog fogyasztása gyakrabban fordul elő a perifériára szorultak és beilleszkedési zavarokkal küszködők csoportjában (ELEKES ZS., i.m. 325)
Az amfetamin származékok használata -- hatásuk miatt -- igen elterjedt gépjárművezetők, főleg kamion- és teherautósofőrök körében, diákok is szívesen használják (főként vizsgaidőszakban), és a sportolók doppingszerei között is kimagasló helyet foglalnak el.
A fiatalok körében igen népszerűek még az ún. trippek, amelyek LSD -t és általában valamilyen amfetamin származékot tartalmaznak. A trippek bélyeg alakúak, összetételüktől függően különböző képecskék láthatók rajtuk. A bélyeget használóik elszopogatják.
A kenderféléket használók alkotják a legheterogénebb csoportot. Tapasztalataim szerint felnőttek és fiatalok egyaránt használhatják -- iskolázottságtól, társadalmi helyzettől függetlenül -- leginkább azonban az értelmiségi réteg körében terjedt el. Főiskolások és egyetemisták gyakran szívnak marihuánát vagy hasist tartalmazó cigarettát, sőt adatközlőim nagy része már kóstolta az ún. hasissütit (THC tartalmú élelmiszer) is. Számukra a kábítószer a szórakozás és a társas élet fontos eleme. A kender hatásához hozzátartozik a közlékenység, a gátlásoktól mentes, merész, távoli asszociációkra képes kommunikációs kedv (ellentétben például a morfiummal) -- adatgyűjtésem során is szívesen beszélgettek velem. Ötleteikkel, gazdag fantáziájukkal -- melyet a kannabiszszármazékok hatása még inkább szabadjára enged -- nyelvi érzékenységükkel sok találó szót és kifejezést alkotnak. Tapasztalatom szerint szívesen játszadoznak a szavakkal, a nyelvvel -- ennek vizsgálata pedig érdekes nyelvészeti feladatnak bizonyult. Szlengjük kialakulásában természetesen nagymértékben közrejátszott az is, hogy mivel a kábítószer-fogyasztás hazánkban jogilag illegális cselekedetnek minősül, így ezt titokban kell tartaniuk. A nyilvánosság előtt csak olyan szavakat használhatnak és használnak, amit a kívülállók nem tudnak értelmezni.
III. A SZLENG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
1. A szleng meghatározása és bemutatása. Mielőtt a magyarországi kábítószer-élvezők szlengjének részletesebb vizsgálatára rátérnék, meg kell ismerkednünk a szleng fogalmával, lehetséges definícióival, a nyelvváltozatok között elfoglalt helyével, a kategória nyelvészeti problémáival. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a hazai kábítószer-élvezők (elsősorban a lágy drogokat használók) sajátos szóhasználata és beszédmódja értelmezhető-e a szleng egyik lehetséges változataként.
A szleng mint nyelvészeti műszó meglehetősen új keletű fogalom a magyar szakirodalomban, az 1980-ban kiadott Nyelművelő Kézikönyv nem tartalmaz még ilyen címszót. A szleng fogalmával jelölt nyelvi jelenségre inkább a jassznyelv, csibésznyelv, zsargon, ifjúsági nyelv, nagyvárosi nyelv, pesti nyelv elnevezések voltak használatosak. Ezeknek a kifejezésnek a jelentései azonban nem pontosan fedik egymást, PÉTER M. vélekedése szerint "a jelölések egyike sem pontos, sőt a lényegét tekintve valamennyi félrevezető" (Nyr. 104: 273).
Mindegyik kifejezést a szociolingvisztikai kutatások teremtették meg, a nyelv és a társadalom viszonya, illetve a szavak társadalmi rétegek szerinti megoszlásának vizsgálata során . Bizonyos osztályok, rétegek nyelvváltozatát jelölik, amelyek (főként szókincsükben) eltérnek a köznyelvnek nevezett változattól.
Nem létezett azonban egy olyan általános és összefoglaló terminus technicus, amely ezen nyelvváltozatok mindegyikét magába foglalná, és így -- ennek a műszónak a segítségével -- leírhatóvá tenné. Ezt a kuszaságot PÉTER M. a szleng szakszóval próbálja feloldani (uo. 275). "PÉTER M. érvei alapján helyesnek látszik az eddigi pesti nyelv, nagyvárosi nyelv, a tágabb értelemben használt argó, zsargon, jassznyelv vagy a leginkább idesorolható ifjúsági nyelv elnevezésének felváltása a szleng szakszóval" -- vallja KIS T. (KatSzl. 10; vö. SIPOS: MnyRét. 867).
Az Értelmező Kéziszótár szerint a szleng a nagyvárosi zsargon, argó. A fentiekből kiderült, hogy nem azonosíthatjuk ezekkel az elnevezésekkel, a szleng többet foglal magába. Helyesebbnek látszik ORSZÁGH L. meghatározása, miszerint a szleng alatt értjük "azokat a többnyire kérészéletű új szavakat vagy régi szavaknak az új jelentésváltozatait, melyeket a hétköznapi élőbeszéd a tréfás hangulat keltése vagy a kifejezés színességének fokozására vagy az újszerűvel való játék öröme vagy a nyomaték kedvéért használ" (SzóTan. 361; vö. KIS T., i.m. 8-15); vagy a Magyar-- angol szlengszótár definíciója: "Ez a szélesen értelmezett fogalom magába foglalja az argót (a zsivány vagy jassznyelvet), az ún. ifjúsági csoportnyelvet, de a társalgási nyelv alsóbb, fesztelen (és sokszor durva, sőt trágár) szókincsét is; általában mindazokat a szavakat, melyeket sokan használnak, még többen ismernek, de a közkézen forgó általános szótárak nem tartalmaznak." (ANDRÁS--KÖVECSES, Magyar -- angol szlengszótár.). Ezekkel összefüggésben KISS T. vélekedése, miszerint a szleng létrejöttének legfontosabb feltétele egy olyan beszédközösség, amelynek tagjai napi intenzív beszédkapcsolatban állnak egymással. Ha ez a beszédhelyzet megvan, akkor a nyelvben feltűnnek a szlengjelenségek. Minél intenzívebb a beszélőközösség tagjainak (beszéd) kapcsolata, annál gyakoribbak a szlengjelenségek a beszédben. (A szleng szótárazhatóságának néhány kérdése. Előadás a Magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusán, Egerben).
Az előzőekből kiderült tehát, hogy a szleng pontos definiálása mennyire nehéz feladat, válaszunk inkább KOLOZSVÁRI GRANDPIERE E. módszerét, vagyis "utazzuk körül a jelenséget, s ekként ismerkedjünk meg vele" (Utazás az argó körül: Herder árnyékában. Bp., 1979. 107). KOLOZSVÁRI egyébként ebben a tanulmányában az argó szót tágabb értelemben használja, jelentése a PÉTERtől származó, általam is használt jelenséget takarja.
Magyarországon az 1980-as évekig a szleng vizsgálata és leírása csupán az ifjúság nyelvére korlátozódott, így jelentős szókincsanyagot kizárt kutatási területei közül, és nem adhatott releváns válaszokat a szleng jelenségének általános elméleti kérdéseire. Az 1980-as évektől kezdve azonban az erre irányuló nyelvészeti kutatások tere kitágul, a szlenget teljességében bemutatni igyekező tanulmányok száma megszaporodik. A szlengnek újabb és újabb vonásait fedezik fel, KIS T. ezt nyelvi univerzáléként tartja számon, amely minden beszélt nyelvnek minden korszakában jelen van (A szleng szótárazhatóságának lehetőségeiről).
Az általános felfogás szerint a szleng köznyelvi jelenségként felfogható csoportnyelv, amely a köznyelvtől szókincsében és frazeológiájában tér el (vö. PÉTER: i.h. 275). E problémát KIS T. azonban bonyolultabbnak tartja, hiszen a szleng nem tekinthető egységes szociolektusnak, "pusztán arról van szó, hogy a szleng(ek) használatához -- mivel a csoportnyelvek vitatatlanul nyelvi részrendszerek (vö. SEBESTYÉN: MnyRét. 109) -- a beszélő hétköznapi társalgásának nyelvére mint hordozóra van szükség" (KatSzl. 11).
KIS T. KARTTUNEN vélekedését elfogadva három fő csoportba sorolja a különböző szlengtípusokat: megkülönböztet közszlenget, területi szlenget és szakszlenget. A közszlengek a "nyelvet beszélők számára általánosan ismert dolgokat, fogalmakat megnevező országszerte elterjedt szlengjelenségek összefoglaló neve, a területi szlengek érvényessége területileg korlátozott, a szakszleng pedig foglalkozás, hobbi, érdeklődés alapján tömörülő csoportokban alakul ki, és szorosan kapcsolódik az adott szakma szaknyelvéhez is. Használóinak köre szociológiailag könnyebben leírható, és a szakmai azonosság miatt sokkal homogénebb is" . A magyar ismertebb szlengfajták legtöbbje a szakszlengek közé sorolható (így a diáknyelv, sportszleng, katonai szleng, kábítószeresek szlengje stb. is). A területi szleng megléte pedig a nyelv területi differenciáltságából természetszerűen következik. A közszleng és a területi szleng viszonya megegyezik a köznyelv és a nyelvjárások viszonyával (i.m. 10).
Az élő beszédben a különböző szlengváltozatok természetesen egymással keveredve jelennek meg az egyén és a csoport nyelvében, így a fent említett szlengtípusok csak elméletben léteznek és különböztethetők meg. (KIS T., uo. 10-11)
Bonyolítja a szleng leírhatóságát az is, hogy egyrészt szó- és kifejezéskészlet, másrészt nyelvi magatartás: nyelvhasználat és beszédmód. E két jelenség egymástól elválaszthatatlan, kölcsönösen feltételezik egymást, de a leírás szempontjából -- szükségképpen -- el kell őket különítenünk, bár vizsgálata során nem "izoláltan létező szavakkal kerülünk kapcsolatba, hanem szituációhoz kötődő nyelvhasználati, kommunikációs kóddal" (SZILÁGYI M., Bakaduma : BUKSZ 1992/4: 431). Sőt nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a nyelvi magtartás mindig együtt jár egyfajta sajátos viselkedési formával, gondolkodásmóddal és világszemlélettel (vö. VIDOR ZS., A diák jassznyelv és jasszmagatartás: Valóság VII [1964]/9: 69-75).
Egy csoport sajátos nyelvváltozatának -- azaz a szlengjének -- bemutatásakor figyelembe kell venni azt a nyelvi, szociális és kulturális kontextust, melyben e nyelvi jelenség létrejön, és amelynek részeként ezt értelmezhetjük.
A szleng létrejöttének és használatának lehetséges indítékait PARTRIDGE vizsgálja (magyarul ERDŐS G., Újabb jelentésváltozatok az ifjúsági nyelvben: Nyr. 112: 143-148). Őt idézi PÉTER (i.h. 275.), és lehetséges okok közül a következőket emeli ki: játékosság, az elkülönülés vágya, nyelvi klisék iránti ellenszenv, "bennfentesség" vagy éppen konkretizálás és a képszerű kifejezésekre való törekvés (vö. SIPOS, i.h. 868). "A jelenség valódi gyökerét -- írja KIS T. --, azonban a legpontosabban minden bizonnyal pszichológiai oldalról lehetne feltárni". A szlengben beszélők a dolgokat saját szemszögükből nevezik el, a világot egyfajta érzelmi szűrőn keresztül szemlélik, ami a szavak emocionális színezetében nyilvánul meg, ennek leírása pedig stilisztikai minősítéssel és végbemehet, ezért sorolják egyes szerzők a szlenget a stílusjelenségek közé (i.m. 12; vö. HAJDÚ M., A csoportnyelvekről. MCsopDolg. Bp., 1980).
A szleng fentiekben tárgyalt jellemzőinek ismeretében nyílik mód arra, hogy nyelvi megjelenési formáit megvizsgáljuk, megismerkedjünk sajátos szóalkotási módjaival és ezeket részletesebben tárgyaljuk, ám ez már a következő (IV.) fejezet feladata.
2. A kábítószer-fogyasztók szlengje. A kábítószer-élvezőket -- az őket összekötő közös vonás, azaz valamiféle kábító hatású anyag használata alapján -- szociológiailag csoportnak nyilváníthatjuk. Nyelvüket tehát nevezhetjük csoportnyelvnek vagy szociolektusnak, illetve -- az előzőekben leírtak alapján -- a szleng egyik változatának tekinthetjük. A Dictionary of American Slang a szubkultúrákhoz kötődő szlengtípusokban 13 alcsoportot különböztet meg, melyeknek használata speciális szituációkhoz köthető. Ide sorolja az emigránsok, az egyetemisták, a baseball- játékosok és a narkósok szlengjét is (i.m. Szerk. H. WENTWORTH -- S. B. FLEXNER. New York 1960. VII).
A KARTTUNEN által felállított csoportosításban a kábítószer-fogyasztók szóhasználata a szakszlengnek nevezett kategória kritériumaival jellemezhető. Nem beszélhetünk sem hobbi, sem foglalkozás alapján elkülönülő csoportokról, mégis használóik köre szociológiailag behatárolható, így sajátos nyelvhasználatuk egyértelműen a drogkultúrához való tartozást jelenti (vö. HAJDÚ, i.m. 18-19).
A kábítószeresek szlengje -- mint minden más szlengtípus -- beszélt nyelvi forma, és rendkívüli változékonysággal, mobilitással, a szavak és kifejezések emocionális színezetével jellemezhető. Szókészlete folyamatosan mozgásban van, szavaik beszivárognak a közszlengbe, elterjedésük ezen keresztül is történhet, és fordítva: a közszlengből nagyon sok szó és kifejezés kerül át a narkósok nyelvhasználatába. Másrészt a szlengben beszélők folyamatosan továbbítják sajátos szóhasználatukat a köznyelvbe, hiszen a nyelvi rétegek az egyén beszédében csak elméletileg különíthetők el egymástól.
Az általuk használt szlengszavak és kifejezések nagy része a köznyelvben is élő és használatos, csupán arról van szó, hogy mivel ezek a szavak a csoport szlengjeként funkcionálnak, újabb, sajátos jelentéssel is bírnak .
Úgy gondolom azonban, hogy e szlengtípuson belül további differenciálásra van szükség. A kábítószerek fajtái című fejezetben láthattuk, hogy mennyire különböző tulajdonságú szerek minősülnek egységesen drognak. A különböző szerek használatához más-más szokások fűződnek, hatásuk pedig igen eltérő -- sokszor egymásnak ellentmondó is (ld. ópiátok és stimulánsok). A szlengnek minősülő szavak és kifejezések többségét pedig a használt anyagoknak a különböző elnevezései, a használatukra vonatkozó kifejezések teszik ki, vagy éppen a kábítószer okozta állapot leírását szolgálják -- mindezekből adódik, hogy nem beszélhetünk általában a drogfogyasztók szlengjéről, csupán -- attól függően, hogy a csoport milyen fajta drogot fogyaszt -- szlengjelenségekről, szlengtípusokról. (Ezért is tartottam fontosnak a drogoknak részletesebb bemutatását, és a lágy drogok és hatásuk külön kiemelését, jellemzését.)
Természetesen van a kábítószer-fogyasztók szlengjének -- a drogtípustól független -- közös jellemvonása is: például a gazdag szinonimasorok, kicsinyítő képzős alakok és a származékoknak nagy száma stb.
Problémát okozhat a vizsgálódás során az is, hogy mely szavak, kifejezések és milyen kontextusban funkcionálnak szlengszóként.
Szlengjelenségek közé sorolom mindazokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek egyrészt: a kábítószer-élvezet aktusához kötődnek. Így a különböző anyagok megnevezéseit és ezek alakváltozásait (például: morfi, morfium, kokain, kokó, THC stb.). Ezek a szavak más nyelvi környezetben is értelmezhetők, a kémiai vagy orvosi szakszókincs részeként. A használatukhoz vagy az előidézet állapothoz kötődő elnevezéseket és kifejezéseket, melyek részben a köznyelvi szókincs elemei is, mint például a beáll (itt: 'kábítószer hatása alá kerül' ), vagy más réteg nyelvéhez is kötődhetnek, mint például a beszív 'sok alkoholt fogyaszt' (itt: 'kannabiszszármazékot tartalmazó cigarettát fogyaszt'). Másrészt mindazokat a kifejezéseket, amelyek a kábítószer-élvezőktől származnak (például: török-kör) illetve körükben gyakran használatosak.
Jelentésüket természetesen csak a vizsgált környezetnek megfelelően adom meg.
IV. A MAGYARORSZÁGI KÁBÍTÓSZER-FOGYASZTÓK SZLENGJÉNEK NYELVI JELLEMZÉSE
1. A magyarországi kábítószer-élvezők szlengjének általános vonásai. A hazai kábítószeres szleng főként szókincsével jellemezhető, melyhez hozzá- kapcsolódnak azok a nyelvhasználati érdekességek, amelyek jellegzetesen e szlengtípushoz köthetők.
Felméréseimet az ország különböző pontjain végeztem, gyűjtésem során találkoztam olyan szavakkal és kifejezésekkel, melyek csak az adott helyhez kötődnek és az ország más részeiben nem ismeretesek. Az ilyen szlengszavak többsége valószínűleg egy-egy ember egyéni fantáziájának szüleményeként került be a helyi kábítószeres csoport nyelvhasználatába. Ilyen szavak például a Szombathelyen használatos szén! vagy a Debrecen egyes csoportjaiban elterjedt gomba!. Mindkét szó a fles-érzés (ld. szó és kifejezésgyűjtemény) leírására használatos. A túlasszociál, melynek jelentése 'olyan képzettársításokat alkalmaz, melyek nem kábítószeres állapotban az adott kontextusban nem lennének indokoltak' budapesti adatközlőktől származik.
Mindezek ellenére nagyon sok olyan szót és kifejezést gyűjtöttem, melyek minden általam vizsgált helyen ismertek és használatosak. Ennek oka az analóg gondolkodás és a közös élmény: a szlengben beszélők ugyanazokat a szereket használják és hasonló állapotba kerülnek. A világot egyfajta érzelmi szűrön keresztül szemlélik. A dolgokat és jelenségeket saját szemszögükből nevezik meg, a számukra fontos jellemvonásaikat emelik ki. Ez történhet metonimikus vagy metaforikus szóalkotással -- az asszociációk sora gyakran követhetetlen (vö. KIS T. i.m. 12). Ez a jelenség még inkább hangsúlyosabb a kábítószer-élvezőktől származó szlengszavak között, hiszen a különböző szerek hatása együtt járhat az asszociációs készség növekedésével, amit a gyakran önreflexióként használatos "ezt most túlasszociáltam" szlengkifejezés jól példáz.
Az emocionális töltés magával vonja, hogy a szleng legfontosabb szóalkotási módja az ún. "érzelmi szóalkotás". Ez a nem valódi (hiszen nem hoz létre új szavakat) szóalkotási forma a szavakat csupán új, a köznyelvitől eltérő stiláris minőséggel ruházza fel alak- és jelentésváltozás nélkül. Valódi szlengszavak keletkezése esetén ehhez a szóalkotási módhoz még jelentésbeli vagy alaki szóalkotási módok is társulnak (uo.).
A kábítószer viszonylag rendszeres használatához szorosan és szükségképpen hozzátartozik a szlengszavak ismerete. A fogyasztóvá válás és a szlengelsajátítás párhuzamosan megy végbe. Ennek lehetséges okai közül feltétlenül ki kell emelnünk kettőt: a kábítószer-fogyasztás társadalmi normákba ütközik, így használói ezt a kívülállók előtt leplezni próbálják. Ezért is fordulnak elő gyakran olyan szavak, melyek a köznyelvben is élnek, köreikben azonban mást jelentenek. Ilyen szavak például a cucc 'valamilyen kábítószer', a működik 'érezhető a kábítószer hatása' vagy a mozi 'hallucináció' stb.
Az egyes kábítószerek használati módja, a közösen megtapasztalt és hasonló élmények és az erős szituációhoz kötöttség ugyancsak nagymértékben befolyásolják a drogfogyasztók szóválasztását és nyelvi magatartását: beszív, beáll, megkövül, bejön, pörög, fles stb.
Mindezek lehetővé teszik az egyszerű és gyors kommunikációt. Azt, hogy az egyes szavak hallatán a beszélőkben ugyanaz a kép vagy jelenség idéződjék fel, és feleslegessé teszik az élmény körülírását. Jó példa erre a parázik ige, amit szinte minden drogos használ. Egy nem kábítószeres számára ez az orvosi szaknyelvből származó ige ( < paranoia 'nagyzási vagy üldözési téboly') jelentése jóval szűkebb asszociációs mezőkben mozog. A drogosok közti jelentés egyidejűleg magába foglalja az alaptalan félelmet, az állapot tartósságát, bizonytalanság érzést, az önkontroll elvesztését vagy ellenkezőleg a meglétét, a helyzet komolyságát vagy éppen nevetségességét -- és mindezt gyakran ironikusan teszi, hisz mindenki tudja, hogy "az egész csak a fűtől van".
KIS T. (DEMÉre, TELEGDIre és KOVALOVSZKYra hivatkozva) írja: "a szleng nem megnevez, hanem újranevez, azaz a már megnevezett dolgokat újabb és újabb nevekkel látja el", amely nem tudatos, spontán nyelvi folyamat (i.m. 14). Ennek következtében játszi torzítással, különböző kicsinyítő képzőknek a szóhoz csatolásával gazdag szinonimasorok jönnek létre. A kábítószeres cigaretta elkészítésének a következő nevei alakultak ki: sodor, teker, pödör, gyúr, gyárt, csavar. A már elkészült cigi lehet dzsoint, pipa, rakéta, rakesz, spangli, spanyó, szivar vagy szál (vö. SZILÁGYI E., A kábítószeresek nyelvhasználatáról. 44).
Egy-egy alapélmény vagy alapérzés fokozatait, irányát, intenzitásbeli eltéréseit az igekötők gazdagsága szemlélteti: szív, beszív, elszív, rászív, szétszív, túlszív, nyom, felnyom, lenyom.
A kábítószeres szleng jellemző vonása még a képszerűség. Tevékenységük -- így gondolkodásmódjuk is szituációkhoz kötött, képekben működik. Ez összefügg az egyes kábítószerek (vizuális) hallucinációt okozó hatásával, illetve a szlengre általánosan is jellemző képszerűséggel. Véleményem szerint ez a jelenség kapcsolatba hozható a képi kultúrának az információ-hordozásban egyre inkább növekvő szerepével is.
Az általános vonásokon kívül említést kell tennünk még azokról a sajátos szókészletbeli és nyelvhasználati eltérésekről is, amelyek az egyes drogtípusok használatához kötődnek.
A heroinisták gyakran használnak a szexualitáshoz fűződő kifejezéseket. A fecskendő lehet maga a nő, a szerelem tárgya a heroin.
A lágy drogok kedvelőire jellemző a rendkívül nagy kommunikációs késztetés, nyitottság és érdeklődés a közös tevékenységek iránt, a kívülállók számára indokolatlannak tűnő jókedv, melyek nyelvi magatartásukban is megjelennek. Nagy szerephez jut körükben a (nyelvi) önreflexió. Állapotukat, érzéseiket, a kábítószer okozta hatást gyakran nyelvileg is kifejezik, minősítik, megerősítik, a következő és ehhez hasonló mondatokkal: "azt hiszem nagyon beálltam"; "ez a fű nagyon bejött"; "mennyire nem tudom, hogy miről beszélek" vagy "az idővel megint problémák vannak".
A következőkben a magyarországi kábítószeresek szlengjét úgy próbálom bemutatni, hogy először a szavakat és kifejezéseket témakörök szerint csoportosítom, majd a jellegzetes szóalkotási módokat igyekszem rendszerszerűen ismertetni.
2. A szavak témakörök szerinti csoportosítása megmutatja, hogy használóik számára mely dolgok és jelenségek fontosak, melyek kapcsolódnak a kábítószer--élvezethez (a szavak jelentését itt nem adom meg, mivel az adattárban minden szó szerepel; a több jelentésű szavakat több helyen is felsoroltam az adott jelentésnek megfelelően).
I. Az egyes kábítószerek elnevezései.
-- A kábítószerre általánosan használható szavak: cucc, energia, kábszer, matéria, szer, téma, valami stb.
-- A kannabiszszármazékok elnevezései: csoki, fű, gandzsa, grász, gyep, gyom, hasis, haskó, kender, kő, mari, maresz, marcsa, mariska stb.
-- Az LSD és származékainak nevei: acid, bélyeg, eszid, lecsó, tripp stb.
-- A heroin elnevezései: cukor, fehér cukor, hercsi, hernyó, háeren, nyalóka stb.
-- A kokain elnevezései: hó, fehér hó, kokó, koksz, por stb.
-- Egyéb stimulánsok elnevezései: dopping, amfi, eksztázi, energia stb.
-- A morfium és morfiumszármazékok nevei: máktea, morfi, morfó, monyó, tea stb.
-- Gyógyszerek elnevezései: géza, granyó, kodnoksz, merci, ritt stb.
II. A kábítószert fogyasztó személy nevei, vagy az ehhez kapcsolódó szavak.
-- Bármilyen kábítószert használó személy elnevezései: anyagos, kábszeres, drogos stb.
-- A különböző anyagokat fogyasztók nevei: hercsis, kokós stb.
-- A kábítószer kereskedők nevei: nepper, díler
III. A kábítószer használathoz kötődő kifejezések vagy elkészítéséhez szükséges kellékekhez fűződő szavak.
-- Kellékek, eszközök elnevezései: csavaró, csúzli, fegyver, kendő, lábos, lőszer, papír, szűrő, dzsoint, spangli, szivar stb.
-- Az elkészítéshez szükséges folyamatok nevei: feldob (egy teát), csavar, sodor, szárítás, teker stb.
-- A használat módjához kapcsolódó megnevezések: befüvezik, elnyom, elszív, elszorít, félreég, lő, mellémegy, rászív, stoppol, török-kör, szúr stb.
IV. A kábítószer hatásához és az általa okozott állapothoz fűződő szavak.
-- A hatáshoz kapcsolódó szavak: bejön, beüt, hat, löket, működik stb.
-- Az állapothoz kapcsolódó szavak: alfaszint, beszakít, betép, fles, gyorsul, hepi, kiakad, kibukik, lejön, lebeg, mozog, mozi, parázik, sztond, túlszív, utazik stb.
V. Egyéb szavak: drogambi, elvonási tünet, füvészkert, leáll, lejön, zsákutca stb.
3. A kábítószeres szleng szóalkotási módjai.
I. KÜLSŐ SZÓALKOTÁS
A) Idegen szók átvétele.
Az idegen nyelvből való átvétel jellemző a kábítószeresek szlengjére, hiszen a drogkultúra nyugat felől érkezett hazánkba, és ezzel együtt bizonyos szavak is átkerültek. Az idegen szók legtöbbje angol eredetű. Dzsoint 'marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta' < ang. joint [d nt] 'ua.'; acid, eszid 'LSD tartalmú kábítószer' < ang. acid [æsid] 'sav'; trip 'LSD -t és (általában) valamilyen amfetaminszármazékot tartalmazó kábítószer' < ang. tripp [trip] 'utazás, kirándulás'; szpíd 'amfetaminszármazék neve' < ang. speed [spid] 'sebesség, gyorsaság' (valószínűleg a hatása miatt); fles 1. 'a kábítószer hatása hirtelen és intenzíven jelentkezik', 2. 'az intravénás drog használatát közvetlenül követő örömérzés, mámor' < ang. flash [flæ ] 'felvillanás, fellobbanás'; sztond 'olyan állapotot jelöl, amikor a kábítószer hatása következtében valaki lefárad, agyi tevékenysége lelassul, passzívvá válik' < ang. stoned [st nd] 'megkövül, megkövezett, kővé válik'; spangli 'marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta' < ném. Spangel 'összetartó, összefogó szalag'; gandzsa 'marihuána' < indiai gnjai 'ua.'; csarasz < indiai 'ua.' stb.
B) Átvételek az orvosi vagy kémiai szaknyelvből.
A kábítószeresek nyelvhasználatatába nagyon sok szakszó került, hiszen az egyes vegyületek illetve szerek elnevezései ezekhez a szaknyelvekhez kötődnek: amfetamin < amphetamin; heroin, morfium, < ópium alkaloidjai >; elvonási tünet; THC < tetrahidrocannabinol - < a Cannabis sativa hatóanyaga >; LSD < lizergidsav-dietilamid stb.
C) Köznyelvi szók átvétele:
begyűrűzik: Begyűrűzött a cigi probléma: elfogyott a cigaretta, hozni kellene.
II. JELENTÉSBELI SZÓALKOTÁS
A) Névátvitel.
1. Hasonlóságon alapuló névátvitel. Produktív szóalkotási mód, melynek oka a szleng emocionális töltésében keresendő. Füvészkert 'kenderültetvény'; bélyeg 'tripp' (alakjáról); nő 'heroin' (a heroinista számára ez a szer helyettesíti a partner szerepét); csoki, 'hasis' (színéről); zöldség 'kannabiszszármazék' (színéről); rakéta, szivar, 'marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta' (alakjáról); lő, 'befecskendez'; szüretel 'kendert begyűjt' stb.
2. Érintkezésen alapuló névátvitel:
merci 'Noxyron' (altató) < a tablettán egy Mercedes embléma látható >
B) Jelentésátvitel.
1. A szavak hangalakján alapuló jelentésátvitel: géza 'Gracidin'; mari, marcsi, mariska 'marihuána' (az asszociáció a női névre sajátos stilusárnyalatot kölcsönöz a szavaknak), trikó 'tripp'; hernyó 'heroin' stb.
2. Érintkezésen alapuló jelentésátvitel.
a) A jelentésszűkülés egyik legproduktívabb módja a kábítószeres szlengnek. Használóik a köznyelvben is élő szavak jelentéseit kizárólag a kábítószeres szituációhoz kötik és a köztük élő jelentésekre korlátozzák. Cigi 'marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta'; anyag 'kábítószer'; por 'kokain'; iszik 'THC tartalmú folyadékot fogyaszt'; papír '1. a kábítószeres cigaretta elkészítéséhez szükséges papír, 2. üres, kitöltetlen orvosi vény'; teker, sodor, pödör 'kábítószeres cigarettát készít'; tea 'máktea'; lebeg, repül 'kábítószer hatása alatt van'.
b) Jelentésbővülés: pörög 'kábítószeres állapotban olyan tevékenységet folytat, melynek dinamikája összefüggésben van az egyén felfokozott, aktív állapotával';
mozog 'mozgással járó tevékenységet végez, szórakozik'.
III. ALAKI SZÓALKOTÁS
A) Szóösszetétel. A kábítószeresek szlengjére nem jellemző ez a szóalkotási mód, egy-két kivételtől eltekintve, mint pl. alfaszint 'a kábítószer hatására kialakult állapot'; gyógymanó 'kábítószer hatása alatt álló személy, aki a tőle megszokottól eltérően viselkedik'.
B) Szóképzés. A kábítószeresek szlengjében megtalálható képzők megegyeznek a köznyelvi képzőkkel, speciális képző nem található. A kicsinyítő képzők gyakorisága és túlterheltsége azonban mindenképpen figyelmet érdemel. A szlengben megfigyelhető szóképzés nagy részét a szakirodalom "játszi szóképzésnek" nevezi (vö. KIS T. KatSzl. 29).
1. Névszóképzők
-- a deverbális képzők közül gyakori az -ás/-és, ez szinte minden igéhez hozzákapcsolható: füvezés, anyagozás, szívás, drogozás stb.
-- denominálisak:
-a: lecsa < lecsó 'tripp'
-csi: marcsi < marihuána
-cska/-cske: cuccocska 'kábítószer'
-csó: lecsó 'heroin'; hercsó < heroin
-csa: marcsa < marihuána
-i: drogambi < drogambulancia; amfi < amfetamin; mari < marihuána
-ka/-ke: haska < hasis
-kó: haskó < hasis
-nyó: spanyó < spangli 'kábítószeres cigaretta'
-ó: dzsodzsó < dzsoint 'kábítószeres cigaretta'
-asz/-esz: spangesz < spangli 'kábítószeres cigaretta'
-s: anyagos < anyag 'kábítószer'
2. Az igeképzésben ugyanazokat a képzőket találjuk, mint a köznyelvben, megterheltségük is hasonló, ezért csak néhány példát emelek ki:
-ik: bekábózik 'kábítószert fogyaszt'; drogozik 'ua.'
-l: kokszol 'kokaint fogyaszt'
-z: magoz 'szárított kenderből kiszedi a magokat'
Az igekötők nagy szerephez jutnak a kábítószeresek szlengjében, egy-egy igéhez az igekötők változatos sora járulhat: szív, beszív, szétszív, túlszív, rászív. Vannak olyan igekötők is, amelyek a köznyelvitől eltérő jelentésben élnek: például a szét- 'nagyon, fokozott mértékben': szétszívja az agyát 'nagyon sokat szív'
IV. A SZÓALKOTÁS EGYÉB MÓDJAIra csupán néhány példát találtam.
-- Mozaikszóalkotás: HRN [háeren] < heroin.
-- Csonkulás és rövidülés: mari < marihuána; ritt < Coderit.
-- Emfatikus ejtés: szíííjá füvet! (Szívjál füvet!).
V. SZÓ- ÉS KIFEJEZÉSGYŰJTEMÉNY
A betűrendbe szedett szó- és kifejezésgyűjtemény a szavak és kifejezések jelentését, jelentéseit adja meg.
Egy szócikk lehet önálló vagy utaló szócikk. Az utaló szócikkben nyíllal (-->) jelöltem azt az önálló címszót , amely az adott szót értelmezi.
A kifejezéseket vagy az adatközlőktől származó mondatokat a legjellemzőbb szavuk alapján soroltam be és dőlt betűvel szedtem.
Az idegen szavakat és mozaikszókat a kiejtés szerint vettem fel az adattárba, a mozaikszók esetében az írásképet szögletes zárójelben adom meg, közvetlenül a címszó után.
A szócikk felépítése a következő: a címszó után közvetlenül a szófaji meghatározás található. Ezt követi a szó jelentésének megadása, több jelentés esetén ez számokkal történik. A jelentés után közvetlenül az alakváltozatokat és a szinonimákat sorolom fel, mindkettőt kövér betűvel szedve. Ha egy szó nagyszámú szinonimákkal rendelkezik, akkor ezek mindegyikét csak a leggyakrabban használt változatnál adom meg, ezt pedig kövér betűvel szedett szóval jelölöm. Ha egy szónak vagy kifejezésnek kevés szinonimája ismeretes, ezeket mindegyik változat szócikke tartalmazza. A szócikk végén szögletes zárójelben adom meg a szó etimológiájára és származására vagy keletkezésére vonatkozó adatokat. Idegen nyelvből átvett szó esetén az adott nyelvi változatot, fonetikus átírását, majd jelentését ugyancsak szögletes zárójel tartalmazza. Nyíllal jelölöm származékszó esetén az alapszót, alakváltozatnál pedig < jellel utalok az alapalakra. Ha egyértelmű, hogy a származékszó milyen alapszóból jött létre, külön ezt nem jelölöm.
Ha egy szócikkben szereplő szó önálló címszóként is szerepel kövér betűvel utalok rá minden esetben.
A szócikk részeit egymástól pontos vesszővel választottam el.
Felhasznált rövidítések:
ang. angol
fn főnév
ige ige
ind. indiai nyelvek
mn melléknév
ném. német
ua. ugyanaz
v. vagy
v- vki, vmi stb: valaki, valami stb.
vö. vesd össze
A/Á
acid fn; 1. LSD tartalmú kábítószer; eszid 2. zenei irányzat a < zene hatása kábítószeres állapotban felerősödik >; [< ang. acid [æsid] 'sav' ]
acidparti fn; zenés mulatság < élvezetéhez hozzátartozik az LSD tartalmú kábítószer használata is >; eszidparti; [< ang. acid-party [æsid pa:tI] 'ua.']
adag fn; egyszeri használatra elegendő kábítószer-mennyiség; Van nálad egy adagra való?
agy fn; Ad az agynak: drogot használ; kábszerezik; Fokozza a -->tudatát, -->Szétszívja az agyát: annyi hasist vagy marihuánát szív, hogy teljesen a hatása alá kerüljön, Hülyére -->szívja magát, -->Lemegy nullára
ágyú fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint
alfa fn; -->Lemegy alfába: kábítószert fogyaszt; kábszerezik; (vö. alfaszint)
alfaszint fn; a kábítószer hatására kialakult állapot; (vö. alfa)
ambi fn; drogambulancia; drogambi
amfesz fn; pszichostimuláns vegyület; amfetamin
amfetamin fn; pszichostimuláns vegyület; amfi, amfesz
amfi fn; pszichostimuláns vegyület; amfetamin
áempé fn; [< AMP ]; marihuána formaldehidben áztatva majd szárítva
anyag fn; kábítószer; cucc, cuccocska, dopping, drog, energia, kábszer, matéria, szer, téma, valami
anyagos fn/mn; kábítószert használó személy; kábszeres, drogos
anyagozik ige; kábítószerezik, kábítószert használ; kábszerezik
arat ige; kendert gyűjt; (vö. szüret)
B
beáll ige; a kábítószer hatása alá kerül, alatt áll; beszakít, betép, Totál beálltam, Beáll, mint a disznó
befüvezik ige; marihuánát szív; füvezik; [<--fű]
begyűrűzik ige; sürgetővé válik vmilyen probléma; Begyűrűzött a cigi probléma: elfogyott a cigeretta, vkinek hozni kellene
bejön ige; 1. elkezd hatni/hat a kábítószer; beüt, hat, megjön, megdob, működik (1) 2. A tegnapi anyag bejött: jó minőségű az anyag; működik, (2); (vö. löket)
bekábózik ige; kábítószert fogyaszt; kábszerezik; [<--kábó]
bekokszol ige; kokaint fogyaszt; kokózik, kokszol; [<--koksz]
bélyeg fn; -->tripp; [alakjáról]
beszakít fn; a kábítószer hatása alá kerül; beáll
beszív ige; hasist v. marihuánát tartalmazó cigarettát szív; elszív, szív
betép ige; kábítószer hatása alá kerül; beáll
beüt ige; elkezd hatni/hat a kábítószer; bejön (1)
C
cigesz fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint;
cigi fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint;
cigó fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint
cucc fn; kábítószer; anyag
cuccocska fn; kábítószer; anyag
cukor fn; -->heroin
CS
csarasz fn; -->hasis; [< ind. 'ua.']
csavar ige; 1. marihuánát vagy hasist tartalmazó cigarettát készít; sodor 2. máktea készítésének utolsó szakaszában rongyon át kicsavarja a megfőtt mákgubókból a levet; kicsavar
csavaró fn; rongy, amivel kicsavarják a mákgubókból a levet; [<--csavar]
csoki fn; -->hasis; [színéről]
csúzli fn; -->fecskendő
D
darálás fn; mákfejek ledarálása
díler fn; kábítószer-kereskedő; nepper; [< ang. dealer [dI :l ] 'elosztó, kereskedő']
dopping fn; 1. vmilyen pszichostimuláns vegyület; energia 2. bármilyen más kábítószer; anyag
drog fn; kábítószer; anyag
drogambi fn; drogambulancia; ambi
drogos fn/mn; kábítószer-élvező; anyagos, kábszeres
drogozik ige; kábítószert használ; kábszerezik
DZ/DZS
dzsodzsesz fn; marihuánát v. hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint [< dzsoint]
dzsodzsi fn; marihuánát v. hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint [< dzsoint]
dzsozsó fn; marihuánát v. hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint [< dzsoint]
dzsoint fn; marihuánát v. hasist tartalmazó cigaretta; dzsodzsesz, dzsozsi, dzsodzsó, ágyú, cigesz, cigi, cigó pipa, rakesz, rakéta, spangesz, spangli, spanyó, szivar, szál; [ < ang. joint [d Int] 'ua.']
E / É
elesdé fn; anyarozs alkaloidjából előállított hallucinogén hatású vegyület; [ < LSD < lizergidsav-dietilamid]
elnyom ige; kábítószert fogyaszt; kábszerezik
elpilled ige; Vigyázz, elpilled a téma: elalszik a dzsoint; (Debrecen, 1994)
elszív ige; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigarettát fogyaszt; beszív, szív; Elszívunk egy -->szálat?
elszorít ige; fecskendő beszúrása előtt elszorítja a kar vénáit
elvonási tünet fn; 1. krónikus drogfogyasztóknál a szer hirtelen elmaradása által okozott szomatikus és pszichés tünetegyüttes; Mi van nem tudsz várni, elvonási tüneteid vannak? < tréfásan arra a személyre használják, aki sürgetteti a közös kábítószer-fogyasztás elkezdését >
eksztázi fn; amfetaminszármazék; [< ang. ecstasy [ekst si] 'elragadtatás, eksztázis']
energia fn; 1. kábítószer; anyag 2. pszichostimulánsok; dopping
eszid fn; 1. LSD tartalmú kábítószer; acid 2. zenei irányzat < a zene hatása a kábítószeres állapotban felerősödik > [< ang. acid [æsId] 'sav']
eszidparti fn; zenés mulatság, < élvezetéhez hozzátartozik az LSD tartalmú kábítószer fogyasztása is >; acidparti; [<--eszid] [< ang. acid-party [æsid pa:ti] 'ua.']
eszköz fn; injekciós tű az intravénás használathoz; fecskendő;
F
fecsi fn; injekciós tű az intravénás használathoz; fecskendő; [<--fecskendő]
fecske fn; injekciós tű az intravénás használathoz; fecskendő; [<--fecskendő]
fecskendő fn; injekciós tű a kábítószer vénás beadásához; fecsi, fecske; csúzli, eszköz, fegyver, kendő, nő (1), műszer, pisztoly, puska, revolver
fegyver fn; injekciós tű a kábítószer vénás beadásához; fecskendő
fehér cukor fn; -->heroin
fehér hó fn; -->kokain
feldob ige; 1. felteszi a mákteát; Feldobsz egy teát ?; felnyom (3)
feldobódik ige; vidám hangulatba kerül a kábítószertől; (vö. hapi)
felnyom ige; 1. kiad a rendőrségnek, elárul 2. intravénásan befecskendez; lő, nyom (2), szúr 3. felteszi a mákteát; feldob
félreég ige; egyik oldalon jobban leégett a dzsoint
fles fn; 1. a kábítószer hatása hirtelen és intenzíven jelentkezik, ami mámoros állapotot okoz; gomba, szén 2. az intravénás használatot közvetlenül követő örömérzés, mámor ( 1-2 pillanatig tart); [ < ang. flash [flæ ]; 'felvillanás, fellobbanás']
fű fn; -->marihuána
füvi fn; -->marihuána
füvecske fn; -->marihuána
füvezik ige; marihuánás cigarettát szív; befüvezik
füvészkert fn; kenderültetvény; Menjünk ki a füvészkertbe!: szívjunk füvet !
G
gandzsa fn; -->marihuána; [ < ind. gnja 'ua.']
gesenk fn; ingyen kapott kábítószer; [ < ném. Geschenk 'ajándék']
géza fn; Gracidint, amfetaminszármazék; granyó
gézázik ige; Gracidint fogyaszt
gomba fn; -->fles (1); (Debrecen, 1995)
granyó fn; Gracidin; géza
grász fn; -->marihuána; [ < ang. grass [gra:s],? <ném. Gras 'fű ' ]
GY
gyárt ige; marihuánát v. hasist tartalmazó cigarettát készít; sodor
gyep fn; -->marihuána
gyógymanó fn; kábítószer hatása alatt álló személy, aki a tőle megszokottól eltérően viselkedik
gyom fn; -->marihuána
gyorsul ige; szpíd hatása alatt van
gyúr ige; marihuanát v. hasist tartalmazó cigarettát készít; sodor
H
hallózik ige; 1. fülel, figyeli, hogy mások mit beszélnek 2. hallucinál; mozizik (2), utazik (2)
harap ige; beveszi a gyógyszert, az LSD -t, hasissütit fogyaszt
hasis fn; a indiai vadkender virágaiból kivont gyantaszerű anyag; haska, haskó, csoki, kő
hasissüti fn; THC tartalmú élelmiszer
haska fn; -->hasis
haskó fn; -->hasis
hat ige; elkezd hatni/hat a kábítószer; bejön (1); Hat már a fű?
hepi mn; Már hepi vagyok: hat a kábítószer; (vö. feldobódik); [ < ang. happy [hæpi] 'boldog, megelégedett']
hercsi fn; -->heroin
hercsó fn; -->heroin
háeren fn; -->heroin; [ HRN < heroin ]
hernyó fn;-->heroin
heró fn;-->heroin
heroin fn; a morfiumból félszintetikus úton előállított kábítószer; háeren, hercsi, hercsó, hernyó, heró, cukor, fehér cukor, nő (2), nyalesz, nyalóka
hó fn; -->heroin; [színéről]
I
izgul ige; az illető már nagyon szeretne szívni; Izgulsz már?
iszik ige; THC tartalmú italt fogyaszt; Iszol egyet?
J
joint fn; kendert vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint; [ < ang. joint [d int] 'kábítószeres cigaretta' ]
K
kábó fn; kábítószer; anyag
kábózik ige; kábítószerezik, kábítószert használ; kábszerezik
kábszer fn; kábítószer; anyag
kábszeres fn/mn; kábítószert viszonylag rendszeresen használó személy; anyagos, drogos
kábszerezik ige; kábítószerezik, kábítószert használ; anyagozik, elnyom, bekábózik, drogozik, kábózik, nyom, témázik; ad az -->agynak, fokozza a -->tudatát, lemegy -->alfába
kender fn; -->marihuána
kendő fn; injekciós tű a drog intravénás beadásához; fecskendő; [ < fecskendő ]
kiakad fn; a kábítószertől megmerevedik, magába fordul; megkövül, sztondul
kibukik ige; társas drogozás közben elalszik, vagy kommunikációs készsége csökken, saját gondolataiba merül, a többiek számára használhatatlanná válik; lelassul (1), megül
kicsavar fn; a máktea készítésének utolsó szakaszában rongyon át kicsavarják a megfőtt mákgubókból a levet; csavar (2)
kodnoksz fn; Codein és Noxyron gyógyszerek keveréke
kokain fn; kokacserje leveleiből előállított alkaloid; koki, kokó, koksz, hó, fehér hó, por
koki fn; -->kokain
kokó fn; -->kokain
kokózik ige; kokaint használ; bekokszol, kokszol
koksz fn; -->kokain
kokszol ige; kokaint használ; bekokszol, kokózik
kő fn; -->hasis; [alakjáról, keménységéről]
L
lábos fn; máktea főzésére használatos edény
leáll ige; rövidebb vagy hosszabb időre leszokik a kábítószer fogyasztásáról; lejön, tisztul (2)
lebeg ige; a kábítószer hatása alatt van, jól érzi magát; repül, száll
lebukik ige; elkapják
lecsa fn; -->tripp; [ < lecsó ]
lecsó fn; -->tripp
lecsózik ige; trippet vesz be
lehúzás fn; a pecsét átsatírozása a hamisított receptre
lejön ige; leszokik a kábítószerről; leáll, tisztul (2); Lejön a szerről
lelassul ige; 1. nehezebben koncentrál, agyi és fizikai aktivitása lassul; kibukik, megül 2. a kábítószer hatása kezd elmúlni; leül
lemegy ige; Lemegy nullára: kábítószer hatása alá kerül; Hülyére -->szívja magát; Lemegy -->alfába
leül ige; a kábítószer hatása kezd elmúlni; lelassul (2)
lő ige; az intravénás kábítószert befecskendezi magának; felnyom (2), nyom (2), szúr
löket ige; 1. a befecskendezésre kerülő vagy befecskendezett kábítószer; lőszer 2. Van egy kis lökete: jó minőségű és intenzív hatású az anyag; (vö. bejön, beüt, hat, megdob, megjön, működik (2) )
lőszer fn; a befecskendezendő vagy befecskendezett intravénás kábítószer; löket (1)
LSD fn; -->elesdé
M
magoz ige; a szárított kenderből kiszedi a magokat
máktea fn; száraz mákfejek megfőzésével nyert kábító hatású folyadék, tea
marcsa fn; -->marihuána
maresz fn; -->marihuána
mari fn; -->marihuána
marihuána fn; az indiai kender leveleiből és virágaiból szárítással előállított kábítószer; marcsa, maresz, mari, mariska, fű, füvecske, füvi, gandzsa, grász, gyep, gyom, kender, zöldség
mariska fn; -->marihuána
másodfőzet fn; másodszor is lefőzött máktea, < hatása már gyengébb >
matéria fn; kábítószer; anyag
megdob ige; intenzíven kezd hatni a kábítószer; bejön (1)
megjön ige; kezd hatni a kábítószer, a várt hatást hozza; bejön (1),
megkövül ige; a kábítószer hatásától lelassul, lefárad, társasági életre használhatatlan, passzív; kiakad, sztondul
megül ige; nehezebben koncentrál, agyi és fizikai aktivitása csökken; kibukik, lelassul (1)
mellémegy ige; az intravénás injekciót nem sikerül beadni
merci fn; Noxyron (altató) < a tablettán egy Mercedes embléma látható >
monyó fn; -->morfium
morfi fn; -->morfium
morfium fn; az ópiumkészítmények legerősebb kábító-fájdalomcsillapító hatóanyaga; monyó, morfi, morfó
morfó fn; -->morfium
morzsol ige; a leszedi a kender száráról a leveleket és virágzatot
motorozik ige; -->szpídel
mozgás ige; aktív tevékenység, szórakozás, amely valójában is mozgással jár (tánc, autózás, csajozás stb.); (vö. mozog)
mozi fn; 1. vmilyen látványosság, érdekesség vagy mások figyelése; Mozi van! 2. vizuális hallucináció; vetítés
mozizik ige; 1. másokat vagy vmilyen látványosságot figyel és ezen elszórakozik 2. vizuálisan hallucinál; hallózik, utazik (2); (vö. mozi)
mozog ige; aktív életet él, olyan tevékenységet folytat ami valójában mozgással jár (tánc, autózás, csajozás) Mozgunk egyet a várasban?; pörög; (vö. mozgás)
működik ige; 1. érezhető a drog hatása, a várt hatást hozza; bejön (1), 2. jó minőségű az anyag; bejön (2); ( vö. löket )
műszer fn; injekció a drog intravénás beadásához; fecskendő
N
nepper fn; kábítószer-kereskedő, elosztó; díler
nő fn; 1. injekcíó a drog intravénás beadásához; fecskendő 2. -->heroin
NY
nyalesz fn; -->heroin; [ < nyalóka ]
nyalóka fn; -->heroin;
nyom ige; 1. kábítószert fogyaszt; kábszerezik 2. a drogot intravénásan beadja; felnyom (2), lő, szúr
Ó
ópium fn; a mák éretlen tokterméséből nyerhető kábító-fájdalomcsillapító hatású szer
P
papír fn; 1. a cigaretta sodráshoz szükséges papír; Ez már csak a papír: elszívták a marihuánát 2. üres, kitöltetlen vény
para fn; heveny, átmeneti téveszme, ami a drog hatása következtében alakulhat ki; [< paranoia 'nagyzási vagy üldözési téboly' ]
parázik ige; a kábítószer hatása alatt téveszmerendszerek jelentkeznek; [<--para]
pipa fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint
pisztoly fn; injekciós tű a drog intravénás beadásához; fecskendő
pödör ige; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigarettát készít; sodor
pörgés fn; 1. drogok által előidézett, a megszokottnál nagyobb fizikai és szellemi aktivitás 2. kábítószeres állapotban olyan tevékenység, melynek dinamikája összefüggésben van az egyén felfokozott, aktív állapotával; mozgás; (vö. pörög)
pörög ige; 1. megszokottnál nagyobb a fizikai és szellemi aktivitása, melyet a drog hatásának tulajdoníthatunk; (vö. pörgés (1)) 2. kábítószeres állapotban olyan tevékenységet végez, melynek dinamikája összefüggésben van az egyén felfokozott, aktív állapotával; mozog; vö. pörgés (2))
por fn; -->kokain
puska fn; injekciós tű a drog intravénás beadásához; fecskendő
R
rakesz fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta ; dzsoint; [ < rakéta ]
rakéta fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta ; dzsoint
rászív ige; 1. elszív még egy második/harmadik... marihuánát vagy hasist tartalmazó cigarettát, hogy fokozza a hatást 2. valamit hosszú ideje intenzíven csinál, Rászívta magát a TV-re: régóta nézi a televíziót
repül ige; érzi a kábítószer hatását, kellemes állapotban van; lebeg, száll
revolver fn; injekciós tű a drog intravénás beadásához; fecskendő
ritt fn; Coderit gyógyszer
S
sodor ige; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigarettát készít; csavar, gyárt, gyúr, pödör, teker
spangesz fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint; [ < spangli ]
spangli fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint; [ < ném. Spangel 'összetartó, átfogó szalag' ]
spanyó fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint; [ < spangli ]
stoppol ige; közös szívás esetén körbemegy a füves cigaretta, ha valaki hosszabb ideig magánál tartja, stoppolja kört
SZ
szál fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint; -->Elszívunk egy szálat?
száll ige; érzi a kábítószer hatását, kellemes állapotban van; lebeg, repül
szer fn; kábítószer; anyag
szén fn; -->fles; (Budapest, 1995)
szétszív ige; nagyon sok kábítószert fogyasztott; Szétszívta az -->agyát!
szív ige; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigarettát fogyaszt;; beszív, elszív; Hülyére szívja magát, -->Lemegy nullára
szivar fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint
szpíd fn; amfetaminszármazék; [ < ang. speed [spi:d] 'sebesség, gyorsaság' ]
szpídel ige; szpídet fogyaszt
sztond fn; olyan állapot, amikor valaki a kábítószertől lefárad, passzív, társasági életre használhatatlan; (vö. kiakad, megkövül, sztondul); [ < ang. stoned [stound] 'megkövül, kővé mered' ]
sztondul ige; a kábítószer hatására agyi és fizikai aktivitása csökken, társasági életben nem tud aktívan részt venni; kiakad, megkövül; [<--sztond]
szúr ige; a drogot intravénásan beadja; felnyom (2), lő, nyom (2)
szüret fn; kender begyűjtése; (vö. arat)
szűrő fn; filter, cigaretta elkészítéséhez szükséges keményebb papír
T
tár fn; gyógyszertár
tea fn; száraz mákfejek főzésével nyert kábító hatású folyadék; máktea
teázik ige; mákteát iszik
téhácé fn; az indiai vadkender kábító hatású hatóanyaga [ THC < tetrahidrocannabinol ]
teker ige; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigarettát készít; sodor
téma fn; kábítószer; anyag
témázik ige; kábítószert fogyaszt; kábszerezik; [<--téma]
THC -->téhácé
tisztul ige; 1. kezd kikerülni a kábítószer hatása alól 2. egy ideig nem drogozik; leáll, lejön
trikó fn; -->tripp
trinyó fn; -->tripp
tripp fn; LSD-t és amfetamin származékot tartalmazó kábítószer; trikó, trinyó; bélyeg, lecsa, lecsó; [ < ang. trip [trip] 'utazás' ]
török-kör fn; közös szívás esetén egy játékszabály, amely azt mondja ki, hogy mindenkinek addig kell a tüdejében tartani a füstöt, amíg újra ő következik a szívásban
tudat fn; Fokozza a tudatát: kábítószert fog fogyasztani
túladagol ige; többet fogyasztott a drogból; (vö. túlszív)
túlasszociál ige; olyan képzettársításokat alkalmaz az illető személy, melyek nem kábítószeres állapotban nem lennének indokoltak az adott szituációban; (Budapest, 1995)
túlszív ige; többet szívott a kelleténél, Túlszívta magát, meg sem bír mozdulni; (vö. túladagol)
tű fn; injekciós tű a drog intravénás beadásához; fecskendő
U / Ü
ügyelet fn; ügyeletes gyógyszertár
utazik ige; 1. a kábítószer hatása alatt van 2. hallucinál; hallózik, mozizik (2)
utazás fn; kábítószer hatására kialakult állapot; (vö. utazik (1))
V
vág ige; a mákgubót haránt irányba bemetszeni, hogy nedve kifolyjon
valami fn; kábítószer; anyag; Van nálad valami?
vált ige; 1. receptet kivált 2. egyik anyag után egy másikat használ; Váltsunk hasisra!
vetítés fn; hallucináció; mozi (2)
Z
zöldség fn; <--marihuána
ZS
zsákutca fn; a kábítószer fogyasztójának tett tréfás, ironikus megjegyzés, arra utal, hogy a drogozás nem oldja meg a problémákat, testi és lelki leépüléshez vezethet, más kiutat kell keresni
VI. ÖSSZEGZÉS
A dolgozatomban a magyarországi kábítószer-fogyasztók szlengjét vizsgáltam, nyelvi jellemzőit csoportosítottam és az általam gyűjtött szlengszavakat szótárszerűen rendeztem el.
A kábítószerkérdés ma hazánkban egyre jobban az érdeklődés középpontjába kerül jogi, szociológiai, pszichológiai és orvosi szemszögből egyaránt. A szociolingvisztika iránt érdeklődő nyelvészek számára is -- mint dolgozatomból kiderült -- gazdag és érdekes kutatási területként szolgálhat e szlengtípus.
Az elméleti részt bizonyára más szempontokkal is ki lehetne egészíteni. A szó- és kifejezéskészletbe felvett szavak száma nagyobb területet felölelő gyűjtéssel többszörösére lenne növelhető. E szlengtipus teljes és részletes bemutatásához hosszabb időre lenne szükség.
Az idevonatkozó magyar nyelven publikált tanulmányok száma csekély, dolgozatom talán kiindulópontként szolgálhat újabb kutatásokhoz.
Végezetül szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, Kis Tamásnak, aki munkám során sokat segített, és a debreceni Drogambulancia vezetőségének, hogy lehetővé tették, hogy kezeltjeikkel elbeszélgessek.
IRODALOMJEGYZÉK
ANDRÁS T. LÁSZLÓ--KÖVECSES ZOLTÁN, Magyar -- angol szlengszótár (Hungarian -- English Thesaurus of Slang). Bp., 1989.
BÁRCZI GÉZA, A "pesti nyelv": Mny. 27[1931]: 228--42
BÁRCZI GÉZA, A városi népnyelv kérdéséhez: Mny. (1941): 70--85
BAYER ISTVÁN, A kábítószer. Bp., 1989.
BORSOS TIBORNÉ, Zsargon és magatartás: Nyr. 89[1965]: 147--57
Dictionry of American Slang. Szerk. H. WENTWORTH--S. B. FLEXNER. New York, 1960.
ELEKES ZSUZSAANNA, Kábítószerek és a kábítószer-fogyasztás: Társadalmi riport 1992. Szerk. ANDORKA RUDOLF--KOLOSI TAMÁS--VUKOVICH GYÖRGY. TÁRKI, Bp., 1992. 318--33
ERDŐS GÁBOR, Újabb jelentésváltozások az ifjúsági nyelvben: Nyr. 112: 143--48
FÁBIÁN PÁL, A szavak társadalmi réteg szerinti megoszlása: A mai magyar nyelv. Szerk. BENCÉDY JÓZSEF--FÁBIÁN PÁL--RÁCZ ENDRE--VELCSOV MÁRTONNÉ. Bp., 1991(8). 471--80
FAZEKAS ERZSÉBET, A kábítószerek nyelvhasználatáról: Egyetemi Szociolingvisztikai Dolgozatok 1. sz. Bp., 1993. 42--59
HAI--RIPPCHEN, Hanf Handbuch. Löhrbach, 1994.
HAJDÚ MIHÁLY, A csoportnyelvekről. MCsopDolg. Bp., 1980.
HUDÁK JUDIT, Felmérés a kábítószer-fogyasztók szlengjéről. Miskolc, 1994. (Kézirat.)
KERÉNYI GYÖRGY, A jog és a drog: Magyar Narancs VI[1994]/40: 25
KIS TAMÁS, A magyar katonai szleng szótára (1980--1990). A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 60. sz. Debrecen, 1991.
KIS TAMÁS, A szleng szótárazhatóságának kérdése. Előadás a Magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusán, Egerben 1995. (Kézirat.)
KNOLL JÓZSEF, Gyógyszertan I. Bp., 1987.
KOLOZSVÁRI GRANDPIERE EMIL, Utazás az argó körül: Uö. Herder árnyékában. Bp., 1979. 105--29
Korszerű orvosi diagnosztika és terápia. Szerk. L. M. TIERNEY--S. J. McPHEE--M. A. PAPADIKIS--S. A. SCHROEDER. Bp., 1993.
KOVALOVSZKY MIKLÓS, Az ifjúság nyelve: Valóság VII[1964]/9: 69--75
MURÁNYI ISTVÁN--SERES ILDIKÓ, A lebegéshez nem kell pótszer. Drogfogyasztás a Szabolcs -- Szatmár -- Bereg megyei középiskolások körében. Nyíregyháza, 1994.
Nyelvművelő Kézikönyv I--II. Szerk. GRÉTSY LÁSZLÓ--KOVALOVSZKY MIKLÓS. Bp., 1980.
PÉTER MIHÁLY, Szleng és költői nyelvhasználat: Nyr. 104[1980]: 273--81
PICK IMRE, A kábítószer-élvezők zsargonja: Alkohológia 1977/8: 14--16
PICK IMRE, Hazai tapasztalatok egyes pszichoaktív szerekkel visszaélő fiatalkorúak zsargonismeretéről: Alkohológia 1978/9: 212--14
RÁCZ JÓZSEF, Ifjúsági szubkultúrák és fiatalkorú "devianciák". Magyar Pszichiátriai Társaság. Bp., 1989.
SEBESTYÉN ÁRPÁD, A belső nyelvtípusok néhány kérdéséről: MNyRét. Szerk. KISS JENŐ--SZÜTS LÁSZLÓ. Bp., 1988. 108--19
SIPOS PÁL, Ifjúsági nyelv -- familiáris köznyelv: MNyRét. 867--75
SZENDE TAMÁS, A szó válsága. Bp., 1979.
SZILÁGYI MÁRTON, Bakaduma [Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára (1980 -- 1990), Kis Tamás: Bakaduma (A magyar katonai szleng szótára)]: BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) IV[1992]/4: 428--31
Szótártani tanulmányok. Szerk. ORSZÁGH LÁSZLÓ. Bp., 1966.
VIDOR ZSUZSA, A diák jassznyelv és jasszmagatartás. (A zabhegyezó ürügyén): Valóság VII[1964]/9: 69--75