1. beszéd, beszélgetés: bolhaköhögés, duma, dumálás, dumaparti, dumcsi, dumcsizás, lecsó, lefety, lotya, lotyogás, mese, pofázás, rizsa, sóder (< argó 'fecsegés, mellébeszélés' < ? ném. Schotter 'apró kavics, folyami kavics'), szent szöveg, szófosás, szöveg, szövegelés, tetűköhögös, traccsparti
beszélni kezd el valaki: beindul a gépezet, bekapcsolja magát, belefog a dumába, elkezd dumálni, elkezdi a mondókáját, elkezd károgni, elkezd pofázni/szövegelni, felkapta a szálat, jön a duma, keveri, kinyitja a lepénylesűjét (táj.), kinyitja a pofáját, lelöki a link dumát, löki a sódert, megereszti a dumát/rizsát, megkezdi a pancsolást, nyomja a sódert/a szöveget, rizsál, szövegelni kezd, tekeri a sódert, veri a nyálát
beszél, beszélget: csacsog, darál, darálja a szöveget, dumál, dumcsizik, durrog, eldumál, gagyog, hablatyol (< halandzsázik), hinti a sódert, jár a csőre/pofája, jártatja a nyelvét, karattyol, káricál, kelepel, kerepel, kerreg ("a csengő, az óra is kerreg!"), koptatja a nyelvét, kotyog, kuruttyol, latyog (táj.), lefetyel, löhög a bolha, löki a dumát/szöveget, mogyorózik, nyomja a sódert/szöveget, papol, pofázik, povedál (< szlk.), ragozza, sóderol, szaval, szövegel, traccsog, traccsol, trécsel, ugat, veri a nyakát, veri a nyálát
szeret beszélni, viszi a szót: dumaláda, dumás, dumcsis, fossa a szót, járatja a kereplőjét, lepcseszájú, locsog, löki a sódert, nála a garas, övé a hangszóró, pletykafészek, pletykál, pofagép, pofáz, prédikál, rizsázik, sokat károg, szeret dumálni, szófosása van, szófosó, szónokol, szószátyár, szövegel, veri a nyálát, viszi a lükverset (tkp. "hátráltat" < rükverc 'vissza, hátrafelé'; visszamenet /kocsival/ < ném. rückwärts 'hátrafelé') - (Lásd még 109., 112-113. oldal!)
túl sokat beszél: agyonszövegeli magát, be nem áll a pofája, darál, dumagép, dumás, fossa a szót, habratyol, hebrencs (táj.), hetet-havat összehord, hinti a rizst, jár a pofája; jár a szája, mint a kacsa segge/valaga; karattyol, kékül a gyomra, lefetyel, lepetyel, letyefetyél, löki a dumát, nem lehet lecsapni, nem tudja befogni a csőrét, nyomja a sódert/szöveget, pletyizik, rinyál (< panaszkodik, sír), rizsál, rizsás, sok a duma/rizsa, sokat pofázik, sokat szövegel, szájfosása van, szarja a szót (szinonimacsere), szófosása van, szófosó, szónokol, szövegláda, tépi a száját, zagyvál, zagyvál össze-vissza - (Lásd még 113. oldal!)
belebeszél mindenbe: beledumál/durrog/folyik a nyála, belekáricsol/kotnyeleskedik/kotyog/kuruttyol/lepcsél/mártja a képét/pofázik/ beleszövegel/ugat/üti az orrát/vakkant, csörfösködik (táj.), kanál a lében, kelepül (táj.); kever, mint a fagyigép; kotnyeles, kotyogó, lotyog, minden lében kanál, minden lében két kanál (film címe nyomán), odakotkodácsol, szívózik ("ellenkedik, gorombáskodik"), szopós
üres, unalmas a beszéde: blabláz (< argó 'mellébeszél, fecseg' < blabla 'mellébeszélés, üres locsogás, halandzsa' < fr. bla-bla-bla), dögduma, dög fárasztó sóder; A dumádhoz nyugágy kell!, kapatyol, kevés a púder, kong a dumája, lafatyol, légüres teres, lelkifröccs, lyukas a szája, lyukat mond, nyugágyban alszom egyet, prédikál, rizsa, rizsál, rizsázik, sablongép, a semmit hajtja, smonca (< argó 'üres fecsegés, semmiség; értéktelen; tréfás történet' < ném. argó schmonz, schmonzes 'üres fecsegés, mellébeszélés' < jidd. schmonze, schmonzes 'együgyű történet, üres fecsegés'), süket duma, süket sóder (alliterál), szónoklat, szósz, ugat, unalmas kaktusz, uncsi, unom a tésztát, vizes, zagyvál
vitatkozik: ágál, balhézik (< argó balhé 'lárma, botrány, veszekedés, riadalom, mulatság, bűntény' < ném. argó balhe 'lárma, rajtakapás, baj' < héb. beh#l# 'rémület, riadalom'), csesztet, kever, keveri a dilit ("szemrehányást tesz"), nyelvel, pofázik, pezseg ("nem tetszik vmi, s ezt szóvá teszi"), rinyál, szövegel
2. köszönés (egynek): Csá! (< Csau! < ol. ciao 'szervusz'); Csáá!, Csaó!, Csási!, Csász!, Csó!, Csocsesz! (? < Csók!), Csocsi!, Csocsó!, Csók!, Csosz!, Cső! (< Csau!); Cső és beton! (szój. homonimával: betoncső); Csörcsil! (szój. homonimával: Churchill!), Csősz!, Csővágó csuki! (japános szój.); Csövi! (- Cső! < ol. ciao); Csű!, Csűsz! (< ném. Tschüss! 'Szia, szervusz! - csak elköszönéskor'); Day! (< Good day! 'Jó napot!'), Háj! (< ang. US hi 'hé, helló, szervusz, jónapot'); Hali!, Hay! (téves); Heló! (<ang. hallo 'hé, halló'); Helló! (< ang. hello 'halló!' - telefonba); Helló-belo! (ikerítés); Hi! (< ang. hi); Huu!, Libero! (? < ol. 'szabad'); Pá! (< ném. ba, pa, pah, baba, Ba! főként búcsúzó szó); Sza! Szá! (< Szia! Szervusz!); Szasz!, Szea!, Szeasz!, Szeja!, Szerbusz!, Szervusz! (< lat. servus humillimus 'alázatos szolgája', régi köszönési, aláírási forma ~ ném. Servus! 'Jó napot!, Viszontlátásra!); Szesz!, Szeva!, Szevasz!, Szia! (< sziasz < szevasz < szervusz!); Szió!, Sziszi!, Szőgvasz! (< "szevasz" ? < ném. Sag was! 'Mondj vmit!'; népetim.)
köszönés (többeknek): Csá!, Csaosztok!, Csasztok!, Császtok!, Csátok!, Csősztök!, Csőtök!, Csúsztok!, Csúsztök!, Csúztök!, Dzsasztok!! (angolos), Haitok!, Hájtok!, Hájsztok!, Halitok!, Hallótok!, Heli!, Hellóktok!, Hellósztok!, Helósztok!, Hellótok!, Helótok!, Helóttok!, Lósztok!, Lótok, Páztok!, Szasztok!, Szeatok!, Szerbusztok!, Szesztek!, Szevasztok!, Sziasztok, Sziósztok, Sziótok, Sztok!, Tok! (szócsonkítás); Üdv!
ismerős fiú megszólítása: Helá!, Helló!, Helló-belló!, Helló, havi! (< haver); Hellő, hapsikám!, Hé, te hülye!, Müszi!, Sziiijaaa! - (Vö. 74. oldal!)
ismerős felnőtt megszólítása: Csók!, Csók a család!, Csókolom /csak nem magát/! Csuklom (< csókolom)!, Kézcsók!
4. Mit mondasz a látogatónak?
Gyere be!: Bújj be!, Come in! (< ang.); Csásszál már beljebb!, Csusszanj be!, Dugd be az orrod!, Ess be!, Hozd be magad!, Húzd be az irhád!, Komezi hirtelen! (< ném. Kommen Sie 'jöjjön ...'; szóferd.); Körbe gyere!, Kússz be!, Mássz be!, Na, gurulj be!, Na, végre ideesz a fene?! ("Rég nem látott barátnak"); Rakd be a patád!, Szedd be magad!, Tedd be a patád!
Ülj le!: Csüccs!, Csüccsenj le!, Dobd le a hátsód/a segged/magad!, Nyomd le/pihentesd a hátsód!, Popsira!, Rakd helyre a farod/segged!, Tehénkedj le!, Tedd le a gumódat/popód/segged/valagad!, Tedd le magad!, Ülepedj le!
Üljön le! - felnőttnek: Csüccsenjen le!
5. Mit mondasz a beszédtémáról?
Általában: Dögös a dumád! Nem uncsi?
Ez a helyzet: C'est la vie (< fr. 'Ez az élet'); Ez a balhé/dörgés; Ez a szityu/az ábra!, Ez az állvány (< állapot, szóferd.); Ez vala; Ez van, ezt kell szeretni (közhely); kutyaszorító; - Nem tetszik a rendszer? Csinálj forradalmat! (közhely) -
Kényes a téma! Zavaros az ügy!: almás, ciki (< argó: 'kínos, kellemetlen, veszélyes'), Cikis!, Cikis dolog!, Ez túl izés!, Farügy! (< far + ügy), Gáz van!, Hosszú!, Ködös!, Magas, mint a nyúlnak a farzseb!, Nagy balhé van!, Rázós a téma!, Szar ügy!, szgi (? < izgi); Szomorú a kánya!, Tabu!, Túrós! ("A túróstésztán is össze-vissza van minden")
Remek!: Állati!, Baromi!, Bravó! (< ol. bravo 'remek, nagyszerű'); Császi!, Csúcs!, Dzsanás!, Frankó!, Franyó!, Gromek!, Kafa!, Katány! (táj.), Klassz!, Komcsi!, Köcsög!, Kurva jó!, Kutyus!, Marha jó!, Maszek!, Okés!, Ollálá!, Profi módi!, Skafa!, Stramm! (< ném. stramm 'délceg; kiváló, nagyszerű'); Szupcsi (< szuper); Szuper!, Szupi!, Tök csúcs!, Töki!, Vagesz!, Zsuga!, Zsúr!
6. Mit mondasz, ha meglepődsz?: Atya gatya!, Az a cifra ..., Azt a száguldó klozetajtaját!, Azt hittem, lebabázok az első kanyarban! (közhely), Bajek!, Banyek!, Bumm!, Ez se semmi!, Hát ez nem sámli! (< ném. Schemel 'zsámoly'), Hogy oda ne rohanjak- meg vissza! (közhely - toldással), Hű, a rohadt életbe!, Ilyent még nem pipáltam!, Jesszus!, Jesszusom!, Jó, hogy koppant!, Ki vagyok akadva!, Lebabáztam!, Le vagyok rakódva!, Meg vagy te húzatva?!, Mindjárt leszakad az ékszíjam!, Mindjárt összerosálom magam!, Na, ez betette a kiskaput!, Na, ez lebaltázott!, Oppá!, Öcsém, facsiga!, A pofám leszakad!, Szent Habakuk!, Teljesen be vagyok akadva!, Vakablak! ("nem érthető")
7. Hogyan köszönsz meg valamit?: Csocsi (? < Csók)!, Danke (< ném. 'köszönöm'); Értem tetted, örülj!, Hálám örökké üldözni fog, csak utol ne érjen! (közhely), Ha nagy leszek, meghálálom!, Kösz!, Köszi!, Köszike!, Köszi-puszi!, Köszi szépen!, Müszi (itt: szójáték hasonló hangzásúval: köszi); Thanks! (< ang. 'köszönöm, köszönet'); Thank you! (< ang. 'Köszönöm - Önnek, neked'); Thank you veri a macskáját (< ang. ... very much 'Nagyon szépen köszönöm'; itt: tréfás népetim.)
8. Hogyan gratulálsz (tréfásan is)?: Congratulations (< ang. tkp. 'gratulációk'); Drakula! drakulálok (szójáték hasonló hangzás alapján); Drakula születésnapodra!, Egy kalappal!, Engedd meg ... otthon a vízcsapot!, füled nőjön bokáig!, gráci, Grácia! (< gratulácia, szócsonk. < lat. gratia 'kedvesség, kegy, köszönet, hála'); Grácie! gracsi, gráciász (? < lat. gratias agit 'köszönet mond'; itt inkább szójáték a hasonló hangzással); Gramó (szócsonk., -ferd.); grat (szócsonk.), gratcsi, Gratula!, gratulácia (< lat. gratulatio 'szerencsekívánat; hála, köszönetnyilvánítás'); Gratuláciá! (horv. táj.); Isten éltessen sokáig, a füled érjen a bokáig! (rigmus), Ma vagyon a neved napja, szomszéd kutya fosson, nyakon!, Még egy évvel idősebb vagy?, Oké gatya! (cig.), Őszinte részvétem!, Sztár voltál!
9. Érdeklődő kérdés
Hogy vagy?: Hogi vagi (szójáték - novella nyomán); Hogy élsz, mióta nem félsz?, Hogy esz a penész?, Hogy ityeg a fütyid?, Hogy vagy, mikor jól vagy?, Hugyi vagy?, Hugy/Húgy vagy? (közhely); Mi a balhé/hézag/kínod?,
Mi újság?: Hogy ityeg a fityeg?, Mi a bigyó/csízió?, Mi a füles? (? < újságcím: Füles); Mi a gáz/hézag/hírlap (szinonimacsere), Mi a képlet/meló?, Mi a nagy büdös helyzet?, Mi a nyű/téma?, Mi az ábra?, Mi a zörgés?, Mi hír a tanyán?, Mizújs? ~ Mi zújs?, Van dumád?, Van valami jó duma vagy pletyus? - (Lásd még 115. oldal!)
Mit csinálsz?: Ká delás? (szln. táj. Ka delaÆ?); Mi a bigyóval foglalkozol?, Micsisz?, Mit bulcsizol? (< argó bulcsázik 'dolgozik' ? < buli 'játszma, csíny, ügy, üzlet, összejövetel, szórakozás; bűntett' ? < ném. Poule, boule ~ fr. poule 'játék-tét' ~ ném. Boule '/biliárd-/golyó' < fr. boule 'golyó'); Mit bütykölsz/kacatolsz/keccselsz?, Mit kókányolsz/pengetsz/szerelsz?, Mit maherkodsz? (< argó maher 'csinál, bütyköl, szervez' < ném. machen 'tesz, csinál'); Mit ügyködsz?, Mivel nyújtod az időt?, Sto ti gyélajes? (< or. Æòî òű äåëàåøü?)
10. Kitérő válasz: Anyósod - Azt, amit te nem - Mit csinálsz? Épp mast felelek - Hát csak úgy lógok ... - Köszi, ha megnő a fülem! - Közöd? Egy szál se! - Kuss, mert becsaplak! - Nekem dumálsz? - Se zújs! - Szarul, de büszkén! (közhely) - Szótál?
Mennyi az idő?: Hány a vekker?, Hány az óra, vekker úr?, Hány óra?, Most kanyarodik? - Vekker? Most kanyarodik.
11. Igenlő, helyeslő mondás: Baromi jó!, Csizanesz! (m. cig.), Dá (< horv., or., cig., rom. da 'igen'), Dobzse! (- Dobzse László < len. dobrze 'jól van, rendben van'), Elismervény érte!, Helyes a bőgés (< Shakespeare: Szentivánéji álom), Ja! (< ném. ja), Já!; Je?!, Yes (ang. 'igen'); Ké (< kéjó < oké; szóferd.), Kéjó (< oké), Még vili (< világos), Még vilinger! (< világos), Mint a szél!, Müszi, Of course (< ang. 'természetesen, persze'), Oké!, Okse (< oké), Oksz, Oksze, Okszi; Szarul, de büszkén (közhely); Szuper!, Tényleg szeretik a kis Piroskákat!, Vili!, Yes
12. Tagadó, ellenző mondás: Aztán jött az északi szél, és becsukta a mesekönyvet - Betenné a kiskaput - Egy frászt! - Frászt! ('görcsroham; pofon; nagy ijedelem; szitokszó' < ném. frais, fraisen 'görcsroham', ném. freislich 'vakmerő; dühös') - Nehogy már a csík húzza a repülőt! - Nehogy már a giliszta menjen el horgászni! - Szar! - Te normális vagy?! - Tudod, mikor! (közhely)
13. Hogyan mentegetőzöl?: Dögöljek meg! - Bocs! (< bocsánat) - Ezer bocs és anyamedve! (szójáték homonimás rövidítéssel; közhely) - Hagyd rá! A hülyére rá szokták hagyni! - Tudod, tegnap együtt kapáltuk a betont!
14. Miképp nyugtatsz meg valakit?: Csigalom (< csigavér Æ nyugalom); Dzsigi-dzsigi (< nyugi-nyugi; szóferd.); Földet rá!, Ha ideges vagy, rágjál kavicsot!, Ha ideges vagy, szedjél hangyát!, Ne cidrizz!, Ne foss, nem lesz baj!, Ne majrézz!, Nem kell fosni!, Ne vedd úgy pipára!, Nyugavér (< nyugalom Æ csigavér); Nyugi!, Nyugi, csigavér!, Nyugi, ne pumpáld magad!, Rá se retyetye!, Szedj hangyát!
15/1. Miképp biztatsz valakit "mesélésre"?: Csörögd már el!, Daráld a sódert!, Daráld le!, Dobd a szöveget!, Dumálj már egy sort!, Gagyarjál (< gagyogják)!, Járjon már a csipogód!, Kelepeld el!, Kotyogjál!, Lökd a sódert/témát!, Lökd ide!, Na, köpjél!, Nyisd ki a szövegládát!, Nyomd a dudát/szöveget!, Nyögd már ki!, Rizsázz!, Tekerjed!, Ugasd már!, Vágd a szöveget/témát!
15/2. Miképp intesz le valakit?
Hagyd abba, unom!: Alapállás!, Állítsd le magad!, Állítsd magad takarékra! (< gáztűzhely); Behegesztem a valagad!, Dobd a témát!, Dobd el a meséskönyvet!, Dugulj el!, Égés ellen Fabulon!, Fejezd be az adást!, Hagyd abba az elektromos csipogást! (< csipogó: kórházi személyzetnek ruhára tűzhető kis méretű adó-vevője); Hagyd a rizsát, Kínában éheznek!, Hagyjuk a sódert!, Járj már le (ti. lemezként)!, Kapcsold ki magad!, Almás! - A kefe azt mondja, elmegy süninek; Kuss!, Kussolj!, leszázalékolt; Mesélj a falnak!, Nagy voltál, most pihenhetsz!, Ne csináld a feszkót! ("feszültséget"), Ne rinyálj! (táj.); Ne rizsázz/sóderolj!, Ne szórd a rizsát!, Ne szövegelj!, Nóta állj!, nyugdíjazott; Nyugi már!, Pofa be!, "Samu" mondta mammutnak; Slussz! ('vége, nincs tovább, be van fejezve' < ném. Schluß 'befejezés, vég'); A szöveg alma; Szövegelj a zsebembe holnap!, Szűnj meg!, Tovább!, Uncsi!, Unjuk a banánt!, Unom a sódert!, Üres a szöveg!, Várj, ez a képes oldal! ("ott nincs szöveg, abba kell hagyni a beszédet"); Vedd takarékra magad!, Vegyétek le róla a lemezt: áramszünet!, Zárd el magad!
Hallgass!: Állítsd le magad!, Cipzározz, Dugulj el!, Duma be!, Csukd be a dumaládát!, Fogd a csipogód!, Fogd be a pofád/rongyost!, Húzd le magad!, Kapcsold a szád takarékra!, Ká u es (< kuss)!, Kuss! - Kuss! Nem osztottam kártyát!, Ne pofázz már!, Ne povedálj!, Ne szellőztesd a beleid!, Ne szólj bele, nem telefon!, Nézd meg, nem vagyok-e a vécén!, Ne ugass!, Pofa be/súlyba!, Roló le!, Sát áp! (< ang. Shat up 'ne pofázz! kuss!'); Stop! (< ang. 'állj! elég!'); Tedd be a felezőt!, Tyise! (< or. òèøå 'csendesebben; csend!')
Beszélj másról!: Állítsd át magad!, Állítsd a váltót!, Álmodni az ágyban szoktak!, Dobd a dumát!, Elég a rizsából!, Evezzünk más vizekre!, Fordítsd meg a kazettát/lemezt!, Kapcsolj át más hullámhosszra!, Kapcsolj más fázisra!, Két sorral arrébb folytasd!, Kikapom a szádból a bélést!, Lapozz!, Lapozz egyet!; Lapozz! Jöhet a színes oldal!; Lejárt a szöveged!, Lejárt lemez!, Másról povedálj!, Más tésztát akarunk!, Menj át a másik adóra!, Mit keversz, mint a turmixgép?, Nem kell a púder/rizsa!, Nyálazz és lapozz!, Programozz!; Stop! Más téma!; Szövegelj a zsebembe! Szöveg kilőve!, Tegyél fel másik lemezt!, Téma jegelve/ugrott; Térj másik sávba!, Told arrébb a szekeret!, Ugorjunk!, Válts!, Válts adót/át/csatornát/lemezt/témát/vágányt!; Vedd le ezt a lemezt! Megakadt?
Hagyj békén!: Állítsd le magad!, Dugulj el!, Hanyagolj!, Hanyagolj el!, Húzd el a csíkot!, Húzd le magad!, Húzz a pitlibe! (< táj. 'víztartó edény'; itt: a fenébe); Ismered a radírviccet? Kopj le!; Kopj le!, Másnál csináld a dürgést!, Mássz le rólam! Ne má!; Régi lemez! Tegyél be újat; Szállj le!, Szállj le rólam!, Szívódj fel!, Szűnj meg!, Tarkarongy innen! (takarodj, szóferd.)
16. Fogadást ajánló mondás: Fogadjunk egy kalap szarba, hogy nem eszel meg kettővel! Fogadjunk egy zsák maki-bakiba ("semmibe"); Mibe, hogy nyerek?, Na, mibe?
17. Nagyzoló mondás: Anyád/apád lehetnék!, Én vagyok a Jani/szaki!, Kis hülye/pisis; Púder?, Te még az apád valagában sem voltál, én már futottam!, Túl voltam az első randin, amikor te megszülettél!, Virágot az öltözőmbe kérem! ("tréfás")
18. Hogyan figyelmeztetsz valakit? Baj van!: Beborult! ("Ha jön a tanár"); Balhé van!, Ciki!, Cikis a helyzet!, Dől a plafon!, Egy kis bibi van!, Gáz van!, Hessz van! (< hecc 'mulatság, szórakozás, hajsza; ingerlő móka' < ném. Hetze 'hajsza, üldözés; úszítás; sietség'); Hézag van!, Húzd be a vészféket!, Nyakig ülök a lekvárban!, Poros a levegő!, Süllyedünk!, Szarban vagyok!, Szivárog a gáz!, Zrí/zűr van!
19. Felszólítás indulásra: Avelj! (< m. cig. avel 'jön; lesz'); Ávesz báktáresz! (< m. cig. < Tu aves baxt#lo! 'Légy szerencsés!'); Áventa! (m. cig. "Menjünk!"); Aventár khére! (< cig. "Gyere haza"); Cúgjunk el! (< ném. Zug 'huzat, léghuzat'); Csávesz khére? (< cig. "Jössz haza?"); Csomagolás!, Davaj (< or. äàâàé 'Gyerünk!'); Dzsaljunk! (< cig. dÆal 'megy', "menjünk"); Dzsaljunk el!, Dzsassz! (m. cig.); Húzás!, Húzd a beledet!, Húzzunk!, Indulandusz! (latinosan); Komezi hirtelen!, Let's go (< ang. Menjünk!); Menjünk a francba!, Na, akkor skera! (< argó skerál 'fut, dolgozik'); Nyomás!, Radír!, Tűzzünk!, Vegyük föl a taposócipőt!
Felszólítás távozásra ("tréfásan"): Ádiosz, ámigo! Azt hittem már elmentél! (< sp. ¡adiós amigo! 'Isten veled, barátom!'); Be lehet tenni az ajtót!, Bontsd ki a vitorlát, és hajózz el, amíg nem késő!, Cooper ("kopj le!", szójáték); Csörögj el!, Dzsameljál! (? < a cig. dÆal 'megy' téves cseréje a dÆanel 'tud, ismer' igével); Dzsarj el! (< cig. dÆal 'megy'); Elszívod a levegőt!, Eltolhatod a piros biciklit!, Fel a horgonyt!, Fordíts hátat!, Hagyd el felségvizeimet!, Hanyagoljál!, Helyezd odébb magad!, Hozd el a szenynyest!, Húzd el a csíkot/sörtéidet!, Húzz el!, Isten kenddel, Vendel!, Játssz kámfort!, Kámfor!, Kopj le!, Kótric! (< kotorj ~ kotródj); Lazulj!, Le lehet szállni!, Leléphetsz!, Lépj le!, Lépj le a térképről!, Lépj olajra!, Lócizz! (< "lécelj le"); Maradj még öt percig, és holnap nem jössz!, Mars! ('Takarodj! Ki innen!' < ném. marsch! 'indulj, menj; hordd el magad' < ném. Marsch 'menetelés, menet, induló' < fr. marche 'menés, katonai menetelés; induló'); Merről jöttél?, Mikor hat a kámfor?, Mozgasd meg a cipőidet!, Mutasd a hátad!, Na helló!, Nem kell még hazamenned?; Nem kéne hazamenned? Köpött már a maci; Nem vagyok mágnes!, Nézd meg, hogy otthon vagyok-e?, Nézd már meg, nem vagyok-e a másik szobában!, Oszolj!, Örülünk, hogy láttunk!, Pajdom (< or. ïîéäåì 'menjünk'); Papucs!, Párologj el!, Pattanj le, mint a zománc a biliről!, Séta innen!, Sicc!, Söpörj!, Spuri! (< argó 'futás' < ném. Spur 'nyom, csapás, szimat, sejtelem'); Szállj el!, Szállj fel a 31-esre!, Szép az ég!, Szervezkedj!, Szia, ugye arra mész?, Szívódj fel!, Támaszd arrább a bicajodat!, Told el/ki a biciklit!, Tűnés!, Tűzzél!, Ülj a keréknyomra!, Várnak rád valahol; Vedd fel a magaslati irányt! Vedd fel nyúlcipőt!, Zavar a burád!
Felszólítás távozásra ("durván"): Arra van a kijárat; Csukd be az ajtót kívülről!, Húzzál el!, Húzzál el/mint a vadliba/, mert különben megkergetlek, mint lavina a hegyipásztort!, Húzzál már melegebb éghajlatra!, Húzzál, mint a vadlibák!, Húzd a beled! - Jó a cipőd? Kényelmes? No, akkor húzz a francba! - Két lukkal lejjebb tágasabb!, Kívülről csukd be az ajtót!, Kívül tágasabb!, Kopás!, Kopj le!, Kotródj!, Lécelj!, Leradírozzalak?, Mars!, Máshol tágasabb!, Menj a búsba!, Menj a fenébe!, Menj a francba! (< 'vérbaj, francia betegség' < francia < lat. francus 'frank, francia'); Menj a sunyiba! (táj. "eltűnés"); Na, söprés!, Nem veszed észre, hogy nem veszünk észre?, Pucolj!, Radírozd le magat!, Rohanj ki, mint Zrínyi a várkapun!, Söprődj!, Süllyedj el!, Szállj le rólunk!, Takarodj a sunyiba!, Takarodó!, Tarkarongy! ("takarodj", szóferd.); Tedd arrébb magad!, Tépj el!, Tűnj a valagba!, Tűnj el, mint Kossuth a ködben!, Tűzés!, Tűzz el, mint a puskagolyó!, Válj köddé!, Vessz el!, Vonuljál!
20. Hogyan küldesz el valakit vhová?: Menj a budira/búsba!, Menj a Bús Pista Bácsiba! (euf.), Menj a büdösbe/büdös sunnyogóba!, Menj a fasorba/fenébe/francba/hátsó felembe!, Menj, ahonnan jöttél!, Menj a náthásba!, Menj a pitlibe/pokolba/rákba; cig./síkosba/sóhivatalba!, Menj a szappangyárba próbapiszoknak!, Menj vissza, ahonnan jöttél!, Menj vissza anyádba!, Rohanj az anyádhoz melegebb helyre!, Tűzzél már!
21. Hogyan kívánsz rosszat valakinek tréfásan?: A franc egyen meg!, Allah tegyen a kopaszok közé!, Csipkézne ki egy meteorit!, Egyen meg a fészkes fene!, Egyen meg a Leikin-nyúl! ("megfertőzött, kísérleti nyúl"); Egyen meg a nyugdíjas csiga/a penész/a rosseb!, Fordulj föl az első kanyarban!, Kéz- és lábtörést!, Vigyen el az ördög!
Hogyan kívánsz rosszat durván?: Akaszd fel magad!, Dögölj meg!, Egye meg a rák a szemed! (cig.), Egye meg a rák a tüdődet! (cig.), Egyen meg a radai rosseb! (R, nép. 'vérbaj, fene, nyavalya '< rossz + seb); Egyen meg a ragya/rospic! (táj."rosseb"); Fordulj föl!, Fulladj meg!, Rák a szívedbe! (cig), Rohadj meg!, Száradjon le a csöcsöd/pöcsöd!, Száradna ki az izéd...!, Szopjál higanyt!, Szívjál gázt!, Törd ki a nyakad!
22. Fenyegető mondások: Beléd rúgok, mint Beethoven a zongorába (közhely); Felrúgom a valagad hátadra púpnak; Kapsz egy lángost úgy, hogy egy hétig eszed! ("pofon"); Kettőt kapsz, a második már hullagyalázás lesz!, Kifingatlak!; Ne zoknizd a bugyit, mert abból baj lesz! ("Ne szemtelenkedj"); Nyugodj már, mert kapsz egy lángost!, Pofa be, mert megszánlak!, Szádba lépek; Valagba rúglak; Vigyázz, mert feldobok egy pofont, és alája tartalak!
Olyant kapsz, hogy ...
a fal adja a másikat!
a fogaid körmérkőzést játszanak a bennmaradásért!
a jobb szemed átmegy a balhoz randira!
a szemgolyóid lecsúsznak mandulának!
a takony /dísz/menetet vág a nyakadon! (közhely)
az aranyered felcsúszik koronának! (közhely)
beszarsz!
csokorba szeded a villanykarókat/villanyoszlopokat!
egy foggal fütyülsz utána!
egy hétig egy irányba szaladsz!
egy hétig kilincs mellé nyúlsz!
egyik szemed a másikhoz megy vizitbe!
eldobod az agyad!
elönt a takony!
falat nyalsz!
felcsavarodsz az első szilvafára!
fészket raksz!
3 napig (hétig stb.) szívószálon eszed a rántotthúst!
két hétig aprófát szarsz/dadogva jársz!
kezedbe fogod a füledet!
kizenélnek a fogaid!
leesik a fejed, és labdázol vele! (cig.)
megelőzöd Gagarint!
mintát rágsz a kilincsbe!
nagybögőnek nézed az eget! (közhely)
nem győzöd kihordani!
nyulat szarsz!
összeszarod magad!
piros takony jön az orrodból!
rablóbandának nézed a családi képet!
szart hugyozol!
több füled lesz, mint fogad!
Olyat teszek, rab leszek.
Olyat ütök, hogy hat évig ülök.
Úgy megváglak, hogy ...
a fing is beléd szorul!
a fogaid díszlépésben masiroznak/potyognak ki! (közhely)
a hetedik villanyoszlopon találod magad!
a pofádat 92 darabban szedik össze!
bemondod a pontos időt!
csárdást jár a nyelved!
egy hétig aprófát pisilsz/szarsz!
egy hétig kanyar nélkül futsz!
elterülsz, mint Hortobágyon a furulyaszó! (közhely)
ha alád rakom a Józsi bá hordóját, akkor is kifolyik belőle a húgyod!
hetvenhetet kömpölülsz! (táj. 'pördülsz')
hülyének se leszel jó!
kigyúl a hajad!
kilevesüsz! (táj. kilevesülsz)
matyó mintát harapsz az ablakba!
még a kecske is hülye lesz, amelyik legelni fog a sírodon!
még az unokád is dadogni fog!
még oda is becsöngetsz, ahol még csak az alapot tervezik!
megnyered a világbajnokságot zuhanórepülésben!
tapsolnak a füleid!
Úgy megváglak, mint ...
bányalovat a sújtólég!
éhes paraszt a dinnyét!
marhát az ipari áram! (közhely)
Trabantot a gömbvillám!
Úgy váglak nyakon, hogy elönt a takony! (rímjáték)
Úgy váglak pofán, átrepülsz Kubán! (rímjáték)
23. Gúnyolódó mondások: De béna vagy!; Mondhatom, szép kis sütemény vagy! ('Megvan rólad a véleményem'); Nagyot mondtál, pihenj egyet!; Olyan ronda vagy, hogy a majom visszaadná a perecet!; Olyan sötét vagy, hogy a negró világít a szádban! (< Negro cukorka, sötét színű); Olyan vagy elölről, mint a lángos hátulról!
Olyan vagy, mint ...
a bányarém: lemész, és feljön a szén
a bazsalikom
a befőtt: puffadt és penészes (közhely)
a béka segge/a béka seggén a pattanás
a devla (< cig. Devla 'Isten' megszólításként; vocativus < Del, D#l ~ D#vel. Itt: 'ördög' az értelme)
a ferdetorony
a futás: fárasztó és unalmas
a lépcsőház: sötét és korlátolt (közhely)
a macska feneke
a madárijesztő és kerbe Jankó (cig.)
a mustáros bolhaszar/a kiborított seggem
a lokneszi szörny (< az angliai Loch Ness-i tóban föltételezett őslény)
a népművészeti törött köcsög
a seggem/a seggem kifeszítve/a seggem kifordítva/a seggem szüretkor;
a szelídített bányarém/a szőrös nyúlsegg
a tengerpart: lapos és homokos (közhely)
a tyúklétra: kicsi és szaros
a valagam/a valagam szüretkor
az almaszállítmány: nyomott és poshadt
az őszibarack: szőrös és ütődött (közhely)
béka seggén a guminadrág
bili fülén a kanyar, de nem olyan tapadós
egy elefánt: ritka, de nagy állat (közhely)
egy pár napos hulla a sivatagban
egy zseb-banya ("kis termetű, de annál nagyobb szájú")
én - kifordítva
három halál, görcsre kötve és kifordítva
öreganyám tévéje: nagyképű és homályos/falábú
öreganyám zsebkendője: kicsi és taknyos!
Úgy áll rajtad a ruha, mintha rád öntötték volna, és most csorog le.
Úgy nézel ki, mint más be (közhely)
24. Szitkozódó, káromkodó mondások: Az anyád Regina!, Azt a krucifixi Mári néni! (szóferd. < ném. Kruzifix < lat. crucifix 'feszület' < crucifigo 'keresztre feszít'); Azt a száguldó klozetajtaját!, Bakter!, Basszus!, Basszuskulcs!, Bogáti! (< horv. boga ti 'az istenedet'); Elektromos sültcsirke vagy!, Az istenedet !, Kapd be!, A kurva életbe!, Nyúzott hiéna!, Az orrát nyomja bele!, A rohadt életbe!, A román életbe!, Szívatás!
25. Töltelékszó: ále (táj. < szlk. ale 'ugyan'), akármi, aszongyahogy, az a bigyó, az a szar, bigyó, bigyula, bigyusz, bozse moj (táj. < szlk. BoÆe môj! 'Istenem' < boh 'Isten'), csodabogár, dik (? < cig. 'nézd' dikhel 'néz, lát'), fityu, hát, hát szóval, hogyaszongya, hogyhívják, hogyisvan, hogymondjam, izé, miafene, miamanó, mianeve, mi az isten, micsoda; moresz ~ sum moresz (? < cig. more! mo! 'barátom!' ? < horv. more < gör. mwrÆ); ja (< ném. 'igen'), miegyéb, migyula (< bigyula < bigyó), mit is akartam mondani, mizéria (< lat. miseria 'inség, szegénység, baj'), müszi, napersze, oszt (táj.), öhöm, ö ö ö, persze, sum, sunesz (< m. cig. 'hallasz' - Æunel 'hall'), szóval, tehát, tudod, tulajdonképpen, ugyebár, vagyis
26. Hogyan köszönsz el egy személytől?: Ádiosz! (< sp. Adiós! 'Isten veled!'); Ágyesz-bogyesz (szój.); Agyő (< fr. adieu 'Isten vele/d'/); arivedercsi (< ol. a rivederci 'viszontlátásra'); Auf Wiedersehn! (< ném. Auf Wiedersehen! 'viszontlátásra'); Baj-baj! (magyarítva); Báj-báj! (< ang. bye-bye 'viszontlátásra, Isten vele, pá-pá'); Bye! (< ang. good bye! 'Isten vele/d!'); Csá-cse!, Csó-cse!, Csók!, Csuvik!, Pusszantalak! (tkp. puszillak); Szea! (< szia), Szeja!, Szióka!, Üdv!, Villát (< viszlát); Zdrávo (táj. < szln. zdravo 'szervusz, jó napot, viszontlátásra') - (Vö. 149. oldal!)
Hogyan köszönsz el többektől?: Csocsintok!, Csuvintok!, Legóztok! (szóferd.); Pásztok! - (Vö. 150. oldal!)
27. Egyéb beszédfordulatok: Hová lötyögsz? ('Hová mész') - Kapcsold fel a biluxodat! ("szemedet" < bilux 'szem' > biluxol 'néz'; 'Nézz rám, figyelj rám') - Kapcsold fel a pilácsot! ("szemedet"; 'Nézz rám!') - Nagyot szóltál, mint a vízipisztoly! ('sületlenséget mondtál')
van egy fiúm
behapsiztam, bekanoztam, bekrapekoltam, bekrapekoztam, bepaliztam, bepasiztam, csávóztam, felszedtem egy srácot, fiús vagyok, fiúval trappogok, fiúzok, fiúzom, hapizom, hapsim van, hapsizom, járok egy csávóval/fiúval/krapekkal/sráccal, kani, keverek egy csávóval, krapekolok, manuszozok, minden ujjamra jut egy (régi közhely), pacák/om/ van, palizok, páros lettem, pasis vagyok, srácom van, srácozok ~ srácozom, szereztek egy srácot nekem, szimpatizálódtam egy kisfiúval, új a lovagom, váltogatás; van egy bakom, van egy balekom (< argó 'könnyen becsapható ember' < tör. bal¡k 'hal', tkp. 'akit horogra csalnak' > szb., horv. balija 'otromba török paraszt'); van egy bikám/csácsóm/csákám/csávóm/decskum (táj. < szln. deèko 'fiú')/férjem ("a cigányok korán házasodnak, ill. a látszat kedvéért mondják")/fickóm/ ficsúrom/hapekom/hapim/hapsim/haverom/hódolom/kanom/komoly kapcsolatom/krapekom/mókusom/mukim/muksóm/pacákom/pacokom/palim/pasasom/pasim/pókom/skaccom/srácom/szeretőm/utánfutóm/zsúrcsávóm - (Vö. 73-77. oldal!)
járok egy lánnyal
becsajoztam/nőztem, bigézek, buláve járok (táj. bulával), csajalok, csajkázom, csajom van, csajos vagyok, csajozok, csajozom, csajszizok, csaj van velem, csapom a szelet, császolok, felcsíptem egy csajt/pipit, felszedtem/fölszedtem egy csajt/gádzsit/pipit, futok egy csajért/csajjal, futok vele, fűtöm a fejét, fűzöm a csajt, galagonyám ("olyan szép"), gádzsizok, hajtom a csajokat/nőket, járok egy anyaggal/bigével/bukszával/bulával/ csajjal/fruskával/gácsival/nővel/pipivel/spinével/ tyúkkal, kavarok, keverek, keverek egy csajjal, keverek vele, a nőm, nőzök, nőzöm, összeszűrtük a levet, pengetek egy csajjal, pipizek, témázgatok egy csajjal, új bigém van, van bulám, van csajom/nőm, van egy asszonyom/barátnőm/bigém/cápám/csajom/ csajszim/kecském/kurvám/nehéz bombázóm/nőm/oldalkocsim/pipim/tehenem, van egy tojóm, variálok egy csajjal -- (Vö. 66-73. oldal)
tetszik nekem ez a fiú
belebúgtam; beleestem, mint a ló a gödörbe (közhely); bele vagyok zúgva; bírom a fejét/az agyát, bukok rá, csípem, csípem a buciát ("a kis fejét"), csípem a csávót/séróját, ez a csávó elég szimpi, ez a srác megígézett, ez a srác tök jól néz ki, ezt a fiút kammázom (< cig. ? < cig. kamel 'akar, szeret'), ezt a skact szúrtam ki, ezt kómálom (< argó 'kedvel, szeret' ? < cig. kamel 'ua'; torzítás?), idim (< ideálom 'eszmény, eszménykép, imádott lény' < gör. ÏdÆa 'külső megjelenés, forma; eszme, mintagép, ideál'), jó fazon ('forma, minta; szabás; készítési mód' < fr. façon 'szabás, fazon; mód'), jó hapsi/nálam, jó nálam a manus, kamelom a fejét, a kiválasztott (? < Thomas Mann-regénycím), penge gyerek/srác, szívidegelő, tök vad ez a csávó, vajazom a hapsikát, zabálom, zsánerom (< fr. genre 'kedvelt típus, vkinek ízlése szerinti személy')
odavagyok ezért a lányért
becsajoztam, bedilizek tőle, beleborultam/estem; beleestem, mint a ló a szaros gödörbe; belebuktam, belebuktam fülig, bele vagyok esve ebbe a tyúkba, belezúgtam, bírom, bírom a virgácsát/ezt a csajt, bomba nő, bukok utána, csípem, dadálom; De jó kis nyalnivaló buksza!, döglök utána, elolvadok ettől a csajtól, futok utána, imádom ezt a leányzót, kamelom (< argó 'kedvel' < cig. kamel), kinyúlok tőle, komálom, megdöglök érte, megőrülök ezért a csajért, a mutter slaggal mosott fel (slag ~ slauh < ném. Schlauch 'főleg öntözéshez, tűzoltáshoz használt gumitömlő'), nem vagyunk mi buzik (ti. a lányok), nyakig bele vagyok esve, rohadt jól néz ki, szuper jó ez a csaj, totál beleestem
tetszünk egymásnak
beléd estem, mint vak ló a gödörbe; bírjuk egymást, csípjük egymás buráját/fejét, csípjük egymást, égek a szerelmi lázban, egymásba estünk, egy pipából pipázunk, együtt futunk/járunk, imádjuk egymást, jól vagyunk egymásnál, jól összejöttünk, kameljük egymást, kajoljuk egymást, kialakult a szimpi (< szimpátia), komáljuk egymást, komálom, lépünk egyet a paradicsom felé, skubizzuk egymást (< argó skubizik 'néz, figyel'), szerelmi kölcsönhatás (mágneses), szimpatizálunk, zsanéljuk egymást (< argó dzsanál < cig. dÆanel, dÆinel, Æanel 'tud, ismer')
gyakran nézem a lányt
aláfekszem, bambulok rá; bámulom, mint tehén a gödröt; bedőltem, elfolyok, felmérem a terepet, gyakran bandzsítom a csajt (táj.), kiesik a gülü szemem, kigúvad a szemem, kokszolom (táj. "fénylik a szeme annak, aki figyel"), kukkerolom, kukkolom a csajszit/spinét, legeltetem a szemem; lesem, mint bika a tehenet; olvadozok vele, skubizom, sokszor bámulom ezt a csajt, szallázok, szemezek vele, szemezgetem, Szemi Cook ("szemezek"), szemmel tapizom, szúrom a csajt
gyakran nézem a fiút
gyakran bandzsítom a fiút, kiesnek a gülüim, kokszolom, leesik a pápaszemem, kukkolom a csávót, olvadozok vele, sokszor szemezünk, szemezek, szemezünk egymással, szuggerálom, vakulom
beleszerettem
belebolondultam, belébúgtam/buktam, beleestem, beleestem, mint mammut a verembe/vak ló a gödörbe, belehabarodtam/nyaltam/treszkáztam (-- táj. < szln. argó zatreskati 'belezúg')/ugrottam/zúgtam/zuhantam, belézsongtam, benne vagyok, bukok rá, elkapott a gépszíj, már kettőt léptünk a paradicsom felé, teérted könnyeztem a felmosóvödörbe, zacapásztam (táj. < szln. táj. capati 'botladoz, caplat')
fülig szerelmes vagyok
alfától az omegáig (itt: 'elejétől a végéig' < gör. ¢lja, ð mega 'a görög ábécé első és utolsó betűjének neve'), beleestem; belezúgtam, mint a nagyágyú; bezúgtam/zsongtam, bolond vagyok utána (táj.), csimaftuk (m. cig. 'én szeretlek'), döglök érte, dúl a lámúr, elmerültem teljesen; elvesztem! nincs mese; fejtetőig beleszerettem, fülig beleestem, imádom, kamaftuk (m. cig. < cig. kamav tut 'szeretlek téged'), kangörcsöm van, kibújtam a bőrömből, marhára beleestem, odáig vagyok, odavagyok érte, pezseg bennem a kanvér, szerelem a köbön; szeretem, mint kecske a sót; tökig/tökre belezúgtam, úszok a boldogságban/szerelemben, zúgok
szerelem
állomás ("az élet egyik állomása"), amiből nincs kiút, "barátkozás" felsőfokon, beadta a kulcsot, beesés, befűrészelt, belebukott/esés, Csók Æ Csók; dúl a lamúr (< fr. la amour 'a szerelem'), dúl a "love", dúl az "I love you" (< ang. 'szeretlek = én szeretlek téged'), együttjárás; elvagyunk, mint a befőtt; élvezet, fiú-lány kapcsolat, frigy, ifjúkori játék, kaland, kangörcs, kapcsolat, lágy kenyér, lamúr (< fr. la amour), lav (< ang. love), lyubav (táj. < szln. ljubav), love (< ang.), LOVE, Love story (< ang. love-story 'szerelmi történet, regény'; film címe), lübezen (szln. táj. ? < ném. Liebe, lieben 'szerelem, szeretni'), mámor, nyakig tejföl, románc, rózsaszínű álom, sötét verem (< népdalból), szex ('nemiség' < ang. sex 'ua' < lat. sexus 'nem' < sexualitas 'nemiség'), szívpárbaj, Szív + Szív, tombol a love, tini-dili, XY ("valaki szeret valakit"), zsutem (r. cig.)
szerelmeskednek: búgnak, mint a /vad/galamb; témáz/gat/nak, megy köztük a téma
udvarol nekem egy fiú
adja magát, be akar vágódni nálam, belém van esve/zúgva, bolondít, bukik rám, csapja a szelet, csíp engem, csöpög értem, döngeti a kaput, egy csávó fel akar szedni, egy fiú csapja a szelet nekem, egy fiú puncsol nekem, egy krapek udvarol nekem, egy pasi bolondol utánam (táj.), egy srác belémesett/bombáz/csapja a vizet nekem, egy srác fel akar csípni, ez a srác mindig felém pattog, fut utánam, fűzöget, huzamos huzavona (szój.), járja a táncot, járni akar velem (cig.) járok vele, jár utánam/velem, jó vagyok a csácsónál, kábít, koslat (táj.), löki a szöveget, pitvarolgat (táj.), produkálja magát, púderol, ragad a srác, rám akaszkodott/ragadt/szállt, sóderol, teszi a szépet, teszi nekem a fejét, vagizik, van 1 db lovagom
udvarlok egy lánynak
akarok vele járni, bedobom magam, bekerítem, beleestem egy csajba, bele vagyok esve, bevágódok nála, bírom a csajt, bombázom, csábítom, csajozok, csapom a szelet, együtt járunk, eleget teszek, esetem vagy, felcsíptem egy nőt, futok utána, fűzöm a csajt, hajtom, hódítok, járni akarok vele, járok hozzá/vele, kezdeményezek, kurizálok egy lánynak (< ném. jemandem die Kur machen ~ den Hof machen < fr. courtiser 'udvarol'), nyomom a dumát, pedálozok neki, puncsolok egy csajnak, rátapadok, szédítek, teszem magam, teszem neki a burát
udvarlás
bájolgás, bakzik (cig. "felébredt benne a nemi vágy; törzsi szokás: ilyenkor véresre karcolják karjukat"); bele van esve, mint Marci a szemetes vödörbe; csajozás, cserkészés, csókvadászat, dobja neki a szöveget, drót (< argó 'értesítés, hír'), drótozás, dumálás, dumcsizás, együttjárás, fejtevés, felcsípés, fiúzás, főzés, fújja a szelet, futó kaland, fűzés, fűzi a csajt, hapsizás, hetyegés, hódítás, izgulás, járás, kakaskodás, kertészkedés, keverés, krapekozás, kurizálás (< kur 'udvar, udvarlás' > R. kurt csinál 'udvarol' < ném. die Cour machen < fr. faire la cour 'udvarol; tiszteletét teszi vkinél', tkp. 'udvart csinál'), legyeskedik, légyott; "Nemcsak a 20 éveseké a világ" (sláger címe a 70-es évekből); nőzés, nyúlás, pipa, pipiskedés, pipizés, pitizés (< pitizik '< kutya > szolgál; kér, könyörög' < ném. bitten 'kér'), pitvarlás, randevú (< fr. rendez-vous 'találkozó, találka, légyott'), randi, randizás, rászállás, röfögés, sportolás, srácozás, szívtiprás, szövegelés, témázás, ugarlás (szój.) vkinek dumálni, vkivel járni
hazakísérem a lányt: szédítem, tapadok rá
hazakísér a fiú: csicskázik, elcipel a házhoz, testőrködik felettem
titokban kézen/karonfogva járunk: dugijárók, mancsolunk, raknak a kazánra, sunyiba kézen fog, sunyiban kacsón fogva dzsalunk, sutyiban együtt járunk
fülébe suttogok (a lánynak): búgok, duruzsolok, fülébe csámcsogok, fülébe lihegek/motyogok, kagylójába köpök/suttogok, nyalom a lekvárt
fülembe súg (a fiú): átmegy vadgalambba, csábít, duruzsol, fülembe zümmög, kábít, motyog, teletölti nyállal a fülemet
megsimogatom (a lányt): cicázunk, cirókázom, fogdosom (cig.), letraperolom, megbozsikálom (táj. < szln. boÆati 'simogatni'), megsimálom, simozóm, taperom
megsimogat (a fiú): kajmatol, leszedi rólam a bőrt, letaperol, megbozsikál (táj.), mogyorózik, simiz, tapperol, "véletlenül hozzám ért"
átölelem (a lányt): egybeolvadunk, érezni akarom, megmelengetem, rásimulok
átölel (a fiú): betakar, fojtogatás, összebújócskázunk
megcsókolom: csőrözöm, bekapom, bemarom (? < mar 'fogával tép, harap'), küsnem (< szln. táj. küÆnem ? ném. < küssen 'csókol'), lekapom/smacizom/smárolom, megpuszilom/smacizom, nyalom, smacit kap, smacizok, smárolom (< argó 'csókolózik' ? < ném. argó schmallern 'beszél, rágalmaz, elárul'), tapadok
megcsókol: ad egy puszit/smacit, elkap, lekap/smárol, megpuszil/smárol, nyalizik, puszil, puszit ad, pusziz, rápasszírozza a száját, smárol
csók: bandi, bocipuszi, cmokk (táj. < horv. cmok 'cuppanós csók'), cup-cup, csocsi, csocsó, csuma, csumi, kissz (r. cig. ? < ném. küssen 'csókol' > Kuß 'csók'), kissz (< ang. kiss), küs (szln. táj. küÆ < ném. küssen, Kuß), nagy puszi, puszi (< ném. Bussi, Busserl), liz (táj. < szln. lizati 'nyal' > argó 'csókolózik'), nyalóka, nyelves, saller, smac (< smaci), smaci (< argó, diáknyelvi < ném. Schmatz ~ Schmatze 'cuppanós csók'), smanci, smár (< argó, diáknyelvi 'csók, csókolódzás' ? < R. argó 'mellébeszélés' ? < ném. argó schmallern 'rágalmaz, elárul, beszél'), smuci, szürütát (r. cig. ? < sãrutare; rom. sãrutare, sãrut)
csókolózás: bandizás, csőrözés, csulácsere, "disznólkodás", fociznak a nyelvek, happy sex (< ang. 'boldog nemiség', tkp. 'szerelem'), hegesztés, keverés, mazás, morgyelás, nyalakodás, nyalás-falás, nyálazás, nyálcsere, nyálcsere folyamata, nyaldosás, nyalizás, nyalják-falják egymást; nyalja, mint a fagyit; nyelvelés, nyelves nyalás, nyelvezés, nyelvjáték/lecke/tan/-tan/-torna, puszilkodás, ragadás, smacizás, smárolás, smárparti
csókolózunk: bandizunk, cuppogunk, csókázunk (? < csók; szóferd.), csokizunk, esszük egymást, hegesztünk, keverünk, kiszni (r. cig. ? < ném. küssen), küsámo sze (szln. táj. küÆamo se < ném. küssen sich 'csókolják egymást'), letesszük az alapfokú nyelvvizsgát, lizázunk ~ lizárizunk (táj. < szln., horv. lizati 'nyal'), marunk, mazunk, nyalakodunk, nyálazunk, nyálazunk egymással, nyálcserét folytatunk, nyalókázunk, nyelvezünk, nyelvleckét veszünk, puszizunk, smacázunk, smacizunk, smarizunk, smárolunk, smárpartit rendezünk, színezünk egymással
találkára hívott: drótozunk, drótra/randira hívott, randit adott
találkára megyek: drótom van, drótra megyek, gurulok randizni, hapipartira megyek, randevúzok, randim lesz/van, randira megyek/repülök, randizni megyek, randizok, randizom
lányra ~ fiúra várok: beterpesztek, dekkolok (< argó 'elrejtőzik, várakozik' < ném. argó decken sich 'betakar, fedezi magát'), gyökeret eresztek, randizok, szobrozok
féltékeny vagyok: bediliztem, dilis vagyok (< argó dilinós < cig. dilino, dilo, dinelo 'féleszű, bolond'), esz a penész, eszem a kefét
csak játszik velem: átdob a palánkon, átvágja a fejem, cicázik, csak cicizik velem, csak hülyít/packázik/vadít, csalinak használ, csinálja a grimbuszt ('veszekedés, lárma, botrány, baj, kellemetlenség'), csinálja a fesztivált (< ang. festival 'ünnepélyes; ünnepi játékok' < lat. festivalis < festivus 'ünnepélyes, ünnepi'), egerészik velem, háremhölgynek tart, használgat (cig.), húzat, hülyére vesz, hülyül, sakkozik, szédíti az agyamat, szívat, szívatja a fejem, szívózik, szopat, szórakozik velem, társasjáték; úgy csinál, mintha rongybabája lennék
kiadta az utamat: beadta az unalmast, dobott, ejtett, elküldött a francba/a síkosba ("vmi rossz helyre, ahol elcsúszhatok"), jó szelet kaptam (öngúny), kettest adott (táj.), kiadta a batyut, kiosztott/rúgott, lapátra tett, lekoptatott, leléptetett, megszívatott, mutatta a vasúti jelzést ("Szabad!"), otthagyott a szarban, redőny leengedve, szalma vagyok, szárnyakat kaptam vágyaimhoz (önirónia)
kiadtam az útját: dobtam, ejtettem, faképnél hagytam, elküldtem a francba/a jó ...-ba/a víz alá/melegebb éghajlatra/melegebb tájakra/kettest adtam neki (táj.); kiadtam a vasúti jelet: "mehet"; kiosztottam/rúgtam, lapátra tettem, lekoptattam/léptettem, léptettem, levakartam magamról, olajra léptettem, összecsomagoltam a batyuját, passzoltam, szabadlábra helyeztem, szívattam, tűzz el!, útnak indítottam
szakítottunk egymással: dobtuk/ejtettük egymást, elszakadt a csomó, finn (< fr. fin 'vég, vége vminek'); A játék véget ért! Viszlát!; kettest adtunk egymásnak, konyec, köptünk egymásra (cig.), lapát, leesett a bimbó, leszálltunk egymásról; megdumáltuk, hogy a kettőnk dolga már nem a régi; ő fel, én le; összebalhéztunk/koppantunk, szétkapcsoltunk -- (Vö. 66. oldal!)
fiúkat kedvelő lány: buzi, Cicciolina (pornósztár; "túlságosan magamutogató"), férfi/srác csábász, fiúbuzi, fiúkat nyaló, fiúk piócája, fiúzgató, fiúzó, fiúzós, fiúzú (táj.), "gatyavadász", hapizós, hapsizós; K (Ká), azaz utcanő; kis hamis, kurta (szóferd.), kurva ('kéjnő, prostituált' < szb., horv., szlk. kurva ~ blg., or. óðâà < ősszl. kurü'kakas'; tkp. 'tyúk' a jelentése), kurvinca, lenyigző (táj.), metálika ("vagány lány"; ? < metálos 'a kemény rockért lelkesedő ifjúsági csoport'), nadrágleső/vadász, nő csábász (tkp. női), örömlány, palizik, ragadós, skalpvadász, szajha, utcasarki lédike
lányokat kedvelő fiú: bika, csajmániás, csajos, csajozik, csajozó, csajozós, csókkirály (< "a Hungária együttes slágeréből"), csókvadász, ég a bokájában a tűz, huncut-ka-ró-ka (szój.), kandúr, Kandúr Bandi, kanul ("kanként, nagyfiúként viselkedik"), kaszanova ('nőcsábász' < ol. Casanova 'hírhedt kalandor a 18. sz.-ban'), köz-strici, kurafi, kurvahajcsár, leányzó (táj.), nagy franc/kan, nőcsábász, nőzik, örömfiú, rámenős hapsi, selyemfiú/hernyó, selymes (-- selyemfiú), playboy (< ang. 'vidám fickó, jópofa; aranyifjú'), strici ('utcai nő kitartott szeretője, selyemfiú; csirkefogó' < argó < ném. Strizi, Strizzi 'naplopó, csavargó, selyemfiú' ? < strizzare 'kifacsar, sajtol'), szexkandúr, szex-őrült, szoknyaleső/pecér/vadász, természetes
tolakodó fiút/lányt visszautasít: cikkant ("kicikizi"), eldob, elküldi a fenébe, eloltották a háztüzet; húzzál, haverkám!; leégeti, lekapcsol, lekoptatja; villamoson nem ismerkedek! ("lány, ha nem szívesen áll szóba idegen fiúval -- bármilyen helyzetben")
házhoz jár (udvarolni): háztűznézőbe megy (nép.), kurni megy (< R. kurt csinál 'udvarol'), lesi a tüzet, portázik, postásgyerek, tüzel
eljegyzés: begyűrűzés, bepingálás a Nagykönyvbe ("az Élet könyvébe"), bilincselés, elment az eszük, első baklövés, gyűrűcsere/húzás, gyűrűzés, honeymoon (< ang. 'mézeshetek'), itt a vég!, javítóintézet, karikacsere, karikázás, lefoglalás, meggondolatlanság, megjegyzés, sorscsapás, zarocsiztak (< táj. < szln. zaroèiti 'eljegyez')
jegygyűrű: béklyó, bélyeg, bilincs, billog (táj.), fém/frászkarika, guriga, karika, kútgyűrű, mini bilincs, rabráf (< ném. raf, Reif, Reifen 'kerékabroncs, karika, vaspánt'), szerelemgyűrű, szerelmi bilincs/karika, tehénkarika, ujjbilincs, vaskarika, a végzet karikája, zarocsni gyűrű (táj.)
menyasszony: ara, asszonynak való, bula (< argó 'nő, lány' < cig. bul 'fenék, far, ülep' ~ horv. argó bulja 'lány' ~ szb., hv. bula 'muzulmán/török asszony, ágyas' < tör. bula, bola 'nagynéni'), csaj, csajszi, eljegyzett csaj, ez is megbolondult, fő-nő, gári (m. cig. gadÆi, gaÆi 'feleség, nem-cigány'), Hófehérke, Hókefélke, kisasszony, mátka, a meghódított, mellékvágány, menyőke, nagycsaj, nő, nőci, nyuszi, spiné, szerető, tyúk
vőlegény: bak, barát, barátka, bepalizott, cincér ("hőscincér, mert házasodni mer"), csávó, eljegyzett srác; felemása, fél ura, fijúja (táj.), fiúja vkinek; gyászhuszár, hapsi, kakas, kan, kani, komoly hapsi, krapek, kurafi (táj.), kutyus, a nagy hódító, pali, papucs, pasi, a rab, showkutya (< ang. show 'kiállítás, mutatvány'), srác, szerető, vő (röv.), vőhapsi
esküvő, lakodalom: bonyodalom kezdete, bugi, buli, dinomdáré (cig.), férfisirató, löködelem (szój.), nincs visszaút!, racaca ("nagy mulatságot rendeznek"), sokadalom, temetkezés
válás: bélyeglemosó (hál'istennek); családi háború; CSÓK Æ CSÓK, kedvesem; feláldozása legalább egy személynek; "felszabadító csapat" ("a bíróságon többen vannak"), felszabadulás, függetlenségi háború vége; itt a vége, fuss el véle!, kezdhetjük elölről, szabadság, szétdobták a babaruhát, szétkapcsolás, szökés a börtönből; új lemez (ti. újrakezdés); végzet, vissza a karikát
1. olvasás: könyvmolyozás, macska-alátét ("napilap"), szemtorna
rádiózás: bömböltetés, hallgatom a ricsajládát, házibuli, radarozás, rádigózik -- (Lásd még 30. oldal!)
tévézés: házi mozi, kukulda, szemtorna, tevegel, tevézés -- (Lásd még 29. oldal!)
műsorok sajátos neve: Családi ökörkör ('Családi kör'); Dedócsalogató, Dedó 87 ('Esti mese'); Elmebaj ('Elmebajnokság'); Hájriadó ('Híradó'); Hét kiló műtrágya, A hét műtrágya ('A hét műtárgya'); Húsz a csöcsön ('Húsz a csúcson'); Lekvár ('Reklám'); Mézga Gézga (ikerítés, 'A Mézga család'), Nyúz a csúzom ('Húsz a csúcson'); Köpött a maci ('Esti mese'); Libaút ('Nils Holgersson ...'); Popszatyor (szinonimacsere, 'Poptarisznya')
krimi, sci-fi: crime (< ang. 'bűn, vétek; bűntett; itt: krimi'), horror (tkp. horror-film < ang. horror 'rémület, rettegés; irtózás' < lat. horror 'borzongás; borzalom, irtózat'), krimcsi (< krimi 'bűnügyi történet, film' < ném. Krimi 'ua' < ném. Kriminalist, ang. criminalist 'büntetőjogász' < ang. criminal, ném. kriminal 'bűnügyi' < lat. crimen 'vád; bűn, vétek, bűncselekmény'), rágd a körmöd!, Véres lábnyomok a levegőben ("tréfás filmcím", közhely), zsarufilm
mozi, színház: izom (a szó megfordítása), kino (táj. < szln. , horv., szlk. kino 'mozi'), kíno (< ném. Kino 'mozi'), mozgó (< mozgóképszínház, szócsonk.), mozej, mozzancs, moszkva (szóferd., köznev.), sötétkamra, zimo (szój., szótagcsere)
cukrászda, presszó: cuki, hízóbolt/ház/klub, preccó, randifészek, tyúkrázda ("beülnek a csajok", hasonló hangzáson alapuló szój.)
diszkóklub: buli, darázsfészek ("sokan vagyunk"), decibella (< decibel 'a relatív hangerősség mérésének egyik egysége; a bel tizedrésze' < lat. decem 'tíz', decimus 'tizedik', deci- 'tizedrész' + G. Bell skót fizikus nevéből), dicsi, didzsé, didzsiklub, diszkó, disznó (< szóferd., népetim.), disznóklub, disznyó, dizsáj, dizsé, dizsi, dizsiház/hely/klub, dizsó, lemezlovasklub (suta tükörfordítás! < ang. US disc jokey 'lemezműsor /rádió/ bemondója' < ang. disc ~ disk 'korong, lap, tárcsa' + jockey 'lovas, zsoké; vándorkobzos' < ang. köznev. Jockey < skóciai Jock < ang. Jack 'Jancsika, Jancsi'), lötyögőklub, patkánytenyészde ("a sokaság miatt"), rázókeverék, rongyrázó hely, röcsögő, rötyögő, tinitanya, sötétkamra -- (Lásd még 26., 58. oldal!)
2. kávé, kávéház: cafélj (szóferd.), élesztő (tkp. 'ébresztő, ébren tartó'), fekete, feketeleves (< a szólás nyomán -- tévesen), kafé (< fr. café 'kávé, kávéház ~ or. îôå 'kávé', àôå 'kávéház'), káfé (? < ném. Kaffee ~ fr. café < tör. kahve < perzsa qahwe < ar. qahwe, qahwa), kafej (szln. táj. < ném. Kaffee), kávi (táj.), kofe, lötty, magzatvíz
kávézás: feketézés, káfézás, zamatolás ("ízlelik zamatát")
tea: angol víz, csáj (< or. Æàé), könnyűpia, lábvíz, meleg/sárga víz, tej (szln. táj. < ném. Tee < holl. thee > ang. tea), ténta
teázás: löcsölés (< ang. lunch 'déltájban fogyasztott kisebb étkezés'), megfeji a szamovárt, szürcsölgetés, téntázás, vizelés
3. házi mulatság, buli: baba/babci zsúr, banzáj (< jap. 'tízezer évig éljen!'), bulesz, buléj, bulizás, dili, dizsi, hábé (< házi buli), házi bulejtosz/buli, h. b. (e: hábé), koktél (< koktél < ang. cocktail 'többféle likör v. pálinka keverékéből, cukor és fűszerek hozzáadásával készült ital'; itt: 'koktélparti'), lakók idegelése, mini didzsi, muri, party (< ang. itt: 'összejövetel, vendégség, zsúr'), randi, rongyrázó, szorcsizik (< szórakozik), zsúr (< fr. jour 'napfény, nap, fogadónap; társas összejövetel, uzsonna, tánc' > ném. Jour 'fogadónap, vendégség'), zsurka (táj.) -- (Lásd még 58. oldal!)
4. dohányzik: bagózik, bagzik, büdösít, cigis, cigizik, ereget, füstöl, füstölög, pipál, slukkol (< argó 'szippant a cigarettából' < ném. Schluck 'szippantás; korty italból' < ném. schlucken 'nyel, kortyol; csuklik'), slukkoz, szíj (táj.), szíl (táj.), szipkázik, szívja a bűzrudat/nikotinrudat, szutyakol, tésztázik -- (Lásd még 127. oldal!)
dohányzás: bagózás, cigizés, cuclizás, csumizás (? < cumizás), dekkelés (< argó dekk 'csikk'), füstölés, pipázás, pöfékelés, slukk, snukk (? < ném. schnupfen 'szipákol, tubákol; itt: szippantás'), snukkozás, staubolás (< argó staub 'cigaretta' < ném. Staub 'por', itt: 'vágott dohány, dohánpor'), staubozás, stukkolás (? < slukkolás, szóferd.), szívás, szivarozás
nagy dohányos: bagógyár, bagós, bűzeregető, cigis, dekkes, dekkezik, dohánybuzi/gyár, füstbuzi/gyáros/kazán/kémény, füstös, füstszűrős gyárkémény, gyárkémény, "heplikás" (< heptikás ~ hektikás 'sorvadásos' tüdővészes; sokat köhécselő' < ném. Hektik 'hektika' < orv. lat. hectica 'tüdőbaj', hectikus 'tüdőbajos' < gör. ÆktikáV puretàV 'tartós láz'), kazán, kémény, kész nikotingyár, maxie, nagy bagós/cigis/cigista, nikotinegér/patkány, nikotonista, piró, porszívó (szój.), slukkolós, slukkos, szívja a teveszart, török (táj.), zabálja a cigit
titokban dohányzik: bagóleső, dugiba' szívja, dugi cigizik/slukk, kocadohányos, lesibagós, stikába lövi a rigót, sumák cigis, sunyi bagós, sutyiban bagózik/szív, sutyi cigis, szopja a cigit, zugbagós
nem dohányzik: antibagós/nikotinista/pipás, nem bagzik, szarik a cigire
aki nem szívja tüdőre a füstöt: álcigis, dekkezik, kezdő bagós, kocabagós/dohányos, kocázik, nem tüdőzi le, nem veszi le a slukkot, pöfékel, pöfög
cigaretta: bagó, bűzpetárda ('robbanó eszköz; jelzőrakéta, röppentyű; töltény tűzijátékhoz' < ném. Petarde < fr. pétard), bűzrúd, cigare (r. cig. þigare; rom. þigarã 'cigaretta, szivar'), cigi, cucli, dohi, füstrúd, koporsóléc/szeg/szög, méregszál, nikotinrúd, pabáré (< m. cig. phabalji), slukk, snukk, staub, szipák, szívóka, szopóka
cigarettacsikk: cigicsikk/vég, csiki, dek (r. cig.), dekk (cig. < argó), rigó (< argó, diákszleng), rigó dekk, sukk (? < slukk)
csikkgyűjtő: csikkvadász, lövöd a rigót
csikket szív: dekkezik, rigózik
pipa, pipázik: böfékel, cupákol, csutorázik, füstöl, gyárkémény, pöfékel, pöfög, szipákol, szipákolás, tubákol, vulkanizál
gyufa: gyufasz, gyula, picski (< or. ñïèÆ è), pilács ("kis lánggal ég"), piro ~ piró
öngyújtó: csiholó, öncsiholó/gyufa, próska, tűzhányó
hamutartó: bagótál/tartó, bűzláda, csikkbili/széf/tár, dekktartó, hamcsitár, hamupipőke (köznev.), hamvveder, köpőcsésze, szutyokveder
5. tánc, táncolás: brékezés, csörgés, csörögés, dance (< ang.), diszkózás, himbálózás, hopparézás, lejtés, lötyögés, pörgés, rángatózás, rázás, rázógörcs, rockizás, rongyrázás, ropás, sasszézás, seggrázás/rázda, tekerés, topogás, ugra-bugra, ugrálás, ugrálda
táncol: csörög, denszel (< ang. dance 'tánc, táncol'), dizsizik (< dizsi < disco), hetyeg, kever, lötyög, rázza a bolhákat/hátsóját, ráz, rázza a rongyot/seggét/valagát, rázza magát, riszál, steppel (< ang. step 'lépés, lép; táncol'), tanceváty (< or. òàíöîâàòü), táncizik, vonaglik
nagyon szeret táncolni: bírja a rázást, discós, imád rázni, nagyon imád hetyegni, szeret csörögni, szereti rázni a rongyot/valagát, szeret rinyálni, táncbuzi ~ Tánc Buzi, táncőrület, zabálja a dizsit
táncfajták: bamba (? < szamba), break ("mint amikor valaki rángatózik" < ang. 'törés; tör, megszakít; a dzesszben a melódiákat összekötő rögtönzések; itt: modern, divatos táncfajta'), break-áramütés ("mozgása hasonlít egy áramütött emberéhez"), breki (< break), bugi-bugi, csja-csja-csja ("csa-csa-csa"), csúsztatós (cig. "régi tánc"), dagasztás, diszkó-lötyögés, dizsi-tánc, funky, hejehuja ("néptánc"), jazz (< ang. 'diszharmonikus hang; zenestílus; dzsessz-zenére táncol'), kacsatánc, kólózik (táj. < horv. kolo 'körtánc, kóló'), limbó, pontozó, porcikatördelés ('break'), rázós futam, reumabrék, rock (< ang. rock-and-roll 'egyfajta tánc és zene' < rock 'ringatás, ringat, lenget'), roki, seggrázás, sékelés, smirgli ("lassú tánc"), szamba (< port. 'gyors tempójú, modern tánc; eredetileg braziliai néptánc'), tviszt ~ twist (< ang. twist 'pörgetés, csavarás; csavarodik, vonaglik; a 60-as években népszerű, gyors, lüktető ütemű, vonagló mozdulatú tánc')
mozdulatok tánc közben: brék, döntés, figurázás, keverés, keveri a levegőt, rángatózás, sasszé (< fr. chassé 'tánclépés: egy hosszú, egy rövid, egy hosszú lépés'), sötétben egy pofon ("ha szemtelen a fiú")
szórakoztató zene: csam-csam zene ("tam-tam-zene"), ricsaj
zeneegyüttes: band (ang.), banda, galeri (< argó 'fiatalkorúak bandája' ? ném. < Galerie 'galéria; galeri = csoport, társaság' < fr. galerie < ol. galleria), grupa (táj. < szln. grupa 'csoport'), grupp ('csoport' < ném. Gruppe < ol. gruppo), klapa (táj. < szln. 'csoport, társaság'), "Modern Takony" ("limonádé, langyos együttesek" < ang. Modern Talking, népetim.), nyenyerések ("unalmas együttes"), ökörkör, ricsajkar, sakál-vokál (rímjáték: 'Vokál együttes'), tím (< ang. team 'csapat, csoport')
zenei irányzatokhoz, együttesekhez kapcsolódó csoportok: depeche mode-osok ~ depechesek ("a Depeche Mode együttest kedvelik"), dzsúzosok ("a diszkózenét kedvelik"), heviseik ("a kemény rock-ért lelkesednek"), metálosok (ua.), rokker (cig. "fajgyűlölők"), újhullámos (cig. "fajgyűlölők")
dalolás, nóta: cincogás, cornyika ("ha valaki magasan, cincogó hangon énekel"), dana, danázás, gajdolás, károgás, kornyika, kornyikálás, macskazene, nyávogás, nyekergés, nyenyere, nyikorgás, vinnyogás, vonyítás (táj.), zsoltár
6. ivás: gödénykedés, lőtyölés, pia, piálás, piázás, pityókálás, pityókázás, szesztorna, szlopálás, szürcsölés, tankolás, tintázás, trink (< ném. trinken 'iszik' > Trunk 'ivás, iszákosság, ital'), trinkolás (< argó trinkel 'italozik, iszik' < ném. trinken 'iszik'), tütükézés, vedelés -- (Lásd még 145. oldal!)
iszik: lőtyöl, piál, pijál, pityókál, pityókáz, szivacs, szlapál, szalopál, tankol, tintázik, vedel -- (Lásd még 145. oldal!)
felszólítás ivásra: felhívás egy slukkra; Húzd meg!, Lökd be!, Nyeld, vagy beöntés lesz!, Piálj!, Szlapálj!, Szlopáljunk!
koccintáskor mit mondanak: Arra, hogy ...; Csillió! (táj.); Csírió! (< ang. cheerio 'egészségére!'); Csin-csin! (< ang. chin-chin 'üdv, szervusztok, jónapot, egészségedre!'); Csinó!, Csocsi!, Cső!, Csüsz!, Ebiga! (táj. < szb., hv. a Æikina dinastija c. filmsorozatból: jebi ga! csonkítva); Egész seggedre! (szóferd.); Ha cső, akkor kocka! (szój., szóferd.); Igyunk, hogy legyen hugyunk!, Isten, Isten!, Proszit! (< lat. pro sit 'egészségedre!'); Puszit! (< proszit, szóferd); Sose halunk meg!, Szkól!, Tavesz vitu! (m. cig. ? < rom. viaþã 'élet', cig. T 'aves sastro 'egészségedre, egészséget'), Vivát! (< lat. vivat 'éljen')
potyából iszik: ingyenszivacs, potyából piál, potyaleső/piás, potyát bluggyog (táj.), potyáz/ik/, zugpiás
szeret inni, iszákos: alha, befeketézik/szopik, bretyós, csetlik a torkom (szólás; csetlik-botlik: "ki akar száradni a torkom, kívánja az italt"), gargarizál, gödény; iszik, mint a gödény (szólás); iszós, ivós, kávés, kórel (cig. ? < cig. korro, k#ralo, k#relo 'vak' ~ ? < m. korhely), leszopja magát, nyakal, nyeli a Saniszt, piás, piás butykos, szereti a tütükét, szeszkazán, szittyózik, szlopál, tintás, üveges; vedel, mint egy állat; vodkagyár (or. âîä à'pálinka'), völgynek lemegy, vörös orrú
részeg, berúgott
aggadó, alkoholista, apatejes, áporodott, áslogos, áztató, beállított/bíborosodott/csápolt/csavarodott/csiccsent/csípett/dézsmált, beitta magát, beivott/kapkodott/kapott/kávézott/kottyantott/legelt/nyalt/nyakalt/nyelt/pálinkázott/piált/pityókált/pityókázott/pittyelt/rúgós/súgott, beszákolt/ (< "szákos < iszákos"), beszedte a csöppeket, beszeszelt/szítt/szívott/szívta magát, beszopott/tintázott, be van akasztva/állítva/kúrva/lökve, bevette a kanyart, beteg, betintázós, betintázott, bóbitás, bokszos, borhasú, boros, boroshordó, borvakja, borvirágos, boxos ("esett, kelt; olyan részeg"), Charlie Chaplin, cinkotai kántor, csap, csávás, csillagos, daj-daj, dáj-dájos, detox (< detoxikáció, detoxikálás 'méregtelenítés'; detoxikáló állomás 'kijózanító állomás' < lat. toxicum 'nyílméreg, méreg' < gör. toxikàV 'íjhoz tartozó; íjászművészet', tàxon 'íj; lőszerszám = íj + nyíl'), dinka, disznó, egyensúlyozó művész, elázott, enyhén kómás, erősen illuminált, felönt/felöntött a garatra, felöntött, flúgos, gagyabugyás, gödény, gömbölyű talpú cipőjét húzta fel, hibbant, hordókarácsonya, hukk, illuminált ('állapot, részeg állapot' < lat. illumino 'megvilágít, díszít'), ingaóra, ingázik, iszákos disznó, iszós, itókás, Jampio, józanság példaképe, kacsás, kalimpálós, kányás, kapatos, kattyas (táj.), két lábon járó szeszkazán, ketyós, kiakadt, kiitta a horgot (< "a matrózokra jellemző az ivás"), kiütötte magát, kocsmatöltelék, koki, koksz, kokszos (< argó; "a szén táplálja a tüzet, a részeg ugyanezt alkohollal"), kómás, kottás, kótyagos, kötéltáncos, kötéltáncos az utcán, kredenc, leitta magát, linces, link, löketes, lump, lumpos, mackós ("úgy jár, mint a mackó"), magas a légkör, mákos, maláriás, málés, mata (< argó), maxos (< argó), megnézte a pohár alján a gyári számot, megnézte az üveg fenekét, megszopta az üveg nyakát, mókás kedvű, molyas, Nagyfára mászó (szój. homonimákkal -- Nagyfán elvonokúra-intézet működik), nincs egyedül, Noé macskája, nyálas, penzlista, piás, piazsák, picces, pijanac, pintyulás, pityókás, pityós, a pohár fenekére nézett, Popej, részeg disznó, rózsaszínben látja a világot, röpködnek körülötte a muslincák, rumosdugó/hordó, sarki, slukkos, smakszos, snapszos, sokat csíriózott, söröshordó, spicces, spriccelt, szeszes, szeszkazán/kohó/testvér, színjózan, szittyós, szopornyikás, szürkének látja a napot, támolygó, tángolódik, tántorgi, tántorog, tapa, taszigál a maligán, tele van, tele van a segge, tintás (< argó; "úgy el van ázva, mint a tinta"), tiszta koki, tivornyás, totál, totál káros, törpék bokszolnak a fejében ("fáj a feje, mintha ütögetnék"), trinkes, trinkos, túladagolt, tütükés, tütüs, utcai kötéltáncos, van benne egy kis löket, vándlizik, veresgyurkó, vízfejű, vörösorrú, whiskyfej
hány, hányás: atomhalálhörgés, brékel, búvárkaja, heggeszt (táj.), kidobja a taccsot (-- a sportnyelvből), kipakol/taccsol/tálal/tálalás, kozlázik (táj. < szln. kozlati), lávázik (? < láva), leadja a felesleget, madarakat etet, megfejti a rókát (szólás), megnézi a reggelijét, okádik; okád, mint a murányi ló; okázik (< okádik Æ rókázik), öklendezik, pakol, rókafogás, rókára vadászik, rókát fog, rókázik, taccsol, trécsel, ukád (táj.), vadászik, viszontlátja a kaját
ivóhelyek neve: apák boltja, becsületsüllyesztő/tipró, borfészek, böfögő, bögrecsárda, cefre, cigánytanya, csehó (< argó 'kiskocsma' ? < ném. zeche, zech, zaich 'céh' > ném. Zeche 'kocsmai számla'), dohos, dühöngő, hullamosó, ivoda, kakóbár, kaptár, késdobáló, keteráj, klimá (? < argó klimo ~ krimó 'kocsma'), köpködő, köpkölde, kricsmi (< horv. krèma), kricsni (< argó ? < horv., szln. krèma), kricsó, krimó (< argó), krisnö (r. cig. kriÆmã; rom. criºmã), kulacs, kupleráj, lebuj, napközi, ovi, piálda, piázó, pijálda (táj.), resti ('vasúti vendéglő' < ném. Restaurant < fr. restaurant 'étterem, vendéglő), részegek klubja, sirató, szemétládák gyülekezőhelye, szeszház/tanya, vályú, vedelő
mulat, tivornyázik: bulizik, csinálja a banzájt, dáridózik, kiruccan, kirúg a hámból, kirúgják a hámot ("törnek-zúznak"), megbotlik a saját kezében, trambulál (táj.)
kidobják a kocsmából: kikúrják, kirakják a szűrét, kirúgják/vágják; kivágják, mint a macskát szarni; szabadesést gyakorol
1. nyári szabadság: békeidő, egy kis kikapcsolódás, Eldorádó, függetlenség, halidéj (< ang.), Hollyday, megváltás, szabi
üdülés, nyaralás: csavargás, csövezés, döglés, henyélés, kiruccanás, latytyogás, tanyázás
útlevél: flekni, flekó, paszport ~ passzport (< ang. passport), kilépő, menlevél, passzus ('útlevél, marhalevél, hiv. irat' < lat. passus 'lépés, nyom', k. lat. 'átkelésért fizetett adó', h. lat. 'útlevél'), útilapu/passzus/rongy
útipoggyász: batyu, cókmók, cucc (< táj. cucolék, cucaj, cucak 'holmi, cókmók, motyó'), cumó (< cucc), gunya (táj.), lomtartó, pakk, szatyi, sztvárik (táj. < szln. stvar 'dolog, holmi' + magyar -k többesjel), tatyó, tehervagon
sátor: erdei kalandházak, láger, randihely, sátor (szln. táj. Æator)
hálózsák: bundazsák, hálóbugyi/zacskó, szpálna vrecsa (táj. < szln. spalna vreèa), szunyaszatyor
hordár: boy, csicska, csicskás, elefánt, gürüs (< gürüzik), kengyelfutó, mandiner ('biliárdasztal ruganyos kerete'; szándékos v. véletlen összetévesztés: londiner' 'szállodai szolga' < ném. Lohndiener tkp. 'bér- v. fizetett szolga'), rabszolga
benzinkút: autócsárda/itató/kocsma, benzinpumpa (táj.), csrpálka (táj. < szln. èrpalka), itató, robotbár ("robot az autó; bárban iszunk"), tankoló
benzinkutas: benzinkirály/kukac/locsoló, bűzkutas, olajkirály/nyaló, olajos Alajos (beszélő név, szój.; paronima)
2. Milyen országokba utaznak?: Amcsi-, Belgi-, Bulgi-, Bulgesz-, Cseh-, Cseháj-, Csehó-, Cseszkó-, Fekete-tercsi-, Francseszkó-, Göri-, Holland-, Lengyel-, Magyar-, Náci- /"NDK"/, Norvég-, Olasz-, Osztrák-, Ramaty-, Román-, Romcsi-, Ruszki-, Spanyol-, Svéd-, Töri-, Török-, Szovcsi-, Szu-ba/-be; Tufél-re ("a szlovákiai Komáromba")
Tréfás helynevek: Béur (Barátúr), Bugyipest (Bp.), Hercsi (Hertelend), Szentkupac (Pannonhalma), Tirpákia (Nyíregyháza)
Népek, népcsoportok:
amerikai: amcsi, ami (< ang. American 'amerikai'; röv. 'a külföldön állomásozó amerikai katonák elnevezése a lakosság részéről'), jenki (< ang. Yankee 'az angolszász eredetű é-amerikaiak gúnyneve'), ringó (< sp. gringo 'Közép- és Dél-Amerika spanyol államaiba bevándorolt idegenek, külföldiek, pl. angolok, é-amerikaiak, olaszok gúnyneve), usás (USA-beli < ang. United States of America)
angol: hidegvérű, inglis (< ang. English), szőr-ök (< ang. sir 'uram')
cigány: cigan (szln. táj., szln. cigan), csoki, dakota, dzsipszi (< ang. gipsy), füstös, kannibál (< indián 'emberevő; kegyetlen, vad ember'), kohány, koke, kokero, kokszi, kokszos, maláj, mesztic (< sp. mestizo 'kevert fajú; fehér és indián házasságából származó utód'), more, nigger, purde (< purdé 'meztelen; házasságon kívül született; cigánygyerek, gyerek'), roma (< argó 'cigány' < cig. rom 'cigány ember, férj'), sárgatalpú, szoker, tejeskávé
cseh: csehó (< szlk. Èechoslovák 'csehszlovák'), cselák (? < cseh Èechák 'cseh ember', pej.)
francia: franc
horvát: krabót (táj. krabat, krobot < ném. krabat, krabate, Kroate)
izraelita (zsidó): zsidó, zsidof (szln. táj. Æidof), biboldó (< argó < cig. biboldo 'zsidó' < -bi fosztóképző + bolel 'bemerít, megkeresztel', tkp. 'bemerítés, keresztelés nélküli')
japán: jampi ("hasonló hangzás miatt"), sunyi pofa (< táj. "sunyorgat a szűk, ferde szemvágás miatt")
kubai: kubalinó (olaszos < sp. cubano)
jugoszláv: jugó (szb., hv. jugoslavenski, jugoslovenski tkp. 'délszláv' < jug 'dél')
lengyel: lepedős (alkalmi árusítás miatt), polák (szln. táj. polak), polyák (< le. Polak 'lengyel ember' < le. pole 'szántóföld, mező')
magyar: ungár (< szln. táj. < ném. Ungar)
mohamedán: mohi
néger: bokszos, kormos, négus, nigger, suvikszos
német: dajcs (< ném. Deutsch), fricc (< ném. Fritz 'Frigyes, Frici'; a német katona gúnyneve'), germi (< germán 'indoeuropai nyelveken beszélő nyugati népcsoport; német' < lat. Germanus 'germán ember'), kraut (< ném. Kraut 'káposzta', gúny), nemec (szln. táj.), sváb (< ném. Schwabe), tokos ('kuruckori német katona' -- buggyos nadrágjuk miatt ? < ném. tocke 'fejfödő, főkötő; burok, tartó' < fr. toque)
orosz, szovjet: muszka (< R. Muszkaország 'Oroszország' < or. Ìîñ âà), ruszki (< or. ðóññ èé), rusznyák (< szlk. Rusniak 'ukrán, rutén'), szergej
osztrák: stájer (< ném. Steir, Steirer), susmán, susik (táj.)
román: nyuscsu (< rom. Nu ºtiu 'nem tudom'), oláh, romcsi, romi (< rom. romîn), szőröstalpú ("kecskebőrből csináltak sarút"),
spanyol: espányá (< sp. España 'Spanyolország'; español, española 'spanyol férfi ~ nő')
szlovák: tót ("békési")
török: turbános
Külföldi pénznem
dinár: dini
dollár: dezső (< argó < ang. dollar), doláreládó (< vicc: "a cigány kiáll a placcra, ott valutázik, s mikor elkapják, azt mondja, hogy csak énekelt"), dolcsenita (olaszos), dolcsi, rongy, saláta
frank: francy, frankenstein, frankocska
gulden: (ma: holland pénznem; ném. Gulden 'forint')
kopek: kopcsi, kópé, kopejka (or. îïåé à 'kopek', itt: 'aprópénz'), kopi
korona: korun (< cseh, szlk. koruna), kroncsi ('cseh korona')
lej: lejcsi, leji (< rom. leu, tb. lei)
pezeta: pesó, peső, pezeta (< sp. peseta 'spanyol pénznem'), pezó, pezsó, pezső
pfennig: peni, pening (< ném. Pfennig 'német váltópénz')
rubel: rubi (< or. ðóáëü)
zloty: zlocsicska, zloty (< le. z³oty 'lengyel pénznem')
3. hétvégi ház: bungaló, bungi, dácsa (< or. äàÆà 'nyaraló, villa'), kégli (< argó 'lakás' < ném. Kegel 'kégli'), kéró (< argó 'lakás' < cig. kher, kh#r 'ház'), kiugró, krédli (? < kégli, szóferdítés, ill. szój. paronimával: 'törpetyúk' < ném. Gret/e/l 'Gréti'), kulipintyó, kunyhó, putri, víkendház (< ang. weekend cottage ~ house 'hétvégi ház'), vikendica (táj. < szln. vikend 'hétvége'), vikesz, viki, vikkendház, vityi, vityilló, WC-pótló
villa: bodega (gúny), budi, kacsalábon forgó bungi, kégli, kéró, kulipintyó, nyomortanya, vilá (szln. táj., szln. vila), vityilló
üdülő: kaszárnya
szálloda: kajatelep, motel ('autósszálló' < ang. motorists' hotel 'hotel motoros túristák számára'; mozaikszó), ötcsillagos budi (gúny), resztórán (táj. < horv. restoran 'vendéglő, étterem' < ném. Restaurant < fr. restaurant), szállcsi
kemping(ezés): bordély, camping (írás szerinti tréfás ejtéssel < ang. camping 'táborozás' itt: terület is), hangyázás, kamp (táj.), lógoroz (táj. < horv. logoriti, logorovati 'táboroz' < logor, lager < ném. loger, Lager 'raktár, tábor'), megfagyás, sóher-szálló (< argó 'szegény, pénztelen; fukar' < ném. argó schocher < jidd. schocher, schochor 'fekete' < héb. Æah#r 'fekete /haj, arc, ló/')
4. szabad strand: mani nuku ("ingyenes" < ang. money + nincs), nudi (< nudista 'meztelenül strandoló' < fr. nudiste < nu < lat. nudus 'meztelen' > nudismus), plázsa (táj. < szln. plaÆa 'strand'), stránd (szln. táj. Ætrand < ném. Strand 'homokos tenger, part, strandfürdő' < ang., holl. strand 'part), szexbár, tócsa
uszoda, fürdőmedence: bazen (táj. < szln.), bazén (táj. < horv. bazen, basen 'tartály'), betontócsa, kacsaúsztató, "kád", kiépített tócsa, klórbarlang, köpőcsésze ("ha kicsi"), medanszié (franciás), néplavor, pancsoló, tan ("tanmedence"), terma (táj. ? < szln. termalna kupka 'termálfürdő'), uszi
kabin: bódé, bugyiváltó, egérlyuk, kabcsi, szexbár, vedlőhely, zálogház
fürdőruha: ádámkosztűm, ágyékkötő, bájtakaró, bikini (< Bikini-szigeti nők könnyű viseletéről), bugyi, cicifix, diditakaró, dressz, fecske, füci, fücsiruha, fürdőgatya/naci/ruci, gatya; jó, ha átlátszó (női); kopálka (táj. < szln. kopalke), kopálni gvánt (szln. táj. < ném. Gewand 'ruha'), madzag, monobini (< mono Æ bikini; tkp. 'monokini'), monokini ("egyrészes női fürdőruha: csak nadrág melltartó nélkül" < mono Æ bikini), semmi (célzás a mind keskenyebbé váló női fürdő-"ruhára")
strandol: áztatja a seggét, bityil, monokinizik, nudizik, pancsizik, plázsára megy (táj.), plázsázik (táj. < szln. plaÆa 'strand')
napozik: döglik a napon, csokisodik, égeti magát, grillezteti magát, gyíkra vette a formát, négernek készül, negrózik (szój.: ang. negro 'néger, sötét bőrű'; Negro 'sötétszínű gyógycukorka márkaneve'), pácolódik, pirítja magát, pirul, pörköli magát, pörkölődik, sütteti a fenekét/seggét
leégett a bőre: bokszos, csoki, csoki lett, csokis bevonatot kapott, égett csirke, felnyársalt miki-mausz (< ang. Mickey-mouse 'Miki-egér; rajzfilmsorozat főalakja'), karamellás (< karamella 'égetett cukor, belőle készített cukorka' ? < ol. caramella < sp. caramelo < port. caramelo 'karamell'; tkp. 'jégcsap' < lat. calamus 'cső, nád'), megaszalódott/pörkölődött, megpörkűt (táj.), megsült, néger, odakozmált; olyan, mint a rák; paprikát nyelt, pecsenye, pirított koca, ropogósra sült, sült csirke/kacsa/rák, vedlik
napszúrást kapott: agyára ment a Nap, begyegyósodott, besokallt a naptól, felforrt az agyvize, fölforrt az agya, lágy agyú, megbuggyant, megcsikizte a nap az agyát, megégett, taccsra vágta a Nap
összecsípték a szúnyogok: beinjekciózták, cumizott, ették a szunyik, kipöttyözték, leprás, megcsapolták a szúnyogok, megpecsételték, önkéntes véradó (kétértelmű), pikkeltek rá (kétértelmű), Pöttyös Panni (szójáték leányregény főszereplőjével), szeplős lett, szunyihimlős; úgy néz ki, mint a Dunántúli-dombság; vakaródzózóna, vért vettek tőle, vérvétel
5. kirándulás, természetjárás: izlet (táj. < szln.), kiruccanás, rándulás (szócsonk.), terepgyakorlat -- (Lásd még 58-59. oldal!)
városnézés: divatbemutató, lődörgés, unalmas körséta
vásárlás: anyagbeszerzés, emlékbigyó, guberálás, harci feladat, pénzpocsékolás -- (Lásd még 140. oldal!)
6. horgászás: áztatás, csendes őrültek sportja, lógatás, pecázás
horgász: csendes őrült
horgászik (mozzanatok): áztatja a madzagot/pecabotot, csalizik, berántás, lógatja a madzagot, pecázik, picézik
horgászfelszerelés: cájg (< ném. Zeug 'holmi, eszköz, kellék'); genyac, genyó, gernyó, gilinyó, ginyac (táj. "giliszta"), pecabot, stopli
7. vadászat: csöves ('vadász'); jager ~ jáger (szln. táj. < ném. Jäger 'vadász'); lesi-puskás, puská (< szln. táj. puÆka < ném. busche, pusch, Büchse 'tűzfegyver, puska, szelence' < lat. pyxis < gör. puxÆV 'szelence, doboz, pikszis'), stukker (< argó 'pisztoly'), távcsöves puskin (szójáték hasonló hangzás alapján), stüszi-vadász ('ügyetlen kocavadász' < kártyafigura ? < ném. Stüssi, a mezőőr /m. 'Jusztusz'/ Schiller Wilhelm Tell c. drámájából)