Záródolgozat
A katonai szleng a magyar szociolingvisztika kevésbé kutatott területei közé tartozik, pedig nem túlzás talán, ha a társadalmi nyelvváltozatok, különösen a familiáris, bizalmas nyelvhasználat és a szleng kutatásában nagy fontosságot tulajdonítunk neki, márcsak nagyszámú használója miatt is. A katonai szolgálatot teljesített férfiakon keresztül hat szinte minden családban a katonai szleng, különösen a nem katona fiatalok nyelvhasználatára, de még az idősebbek nyelvére is. Így a katonai szleng kifejezései, szavai szélesebb körben is ismertekké válnak.
A katonai szlengből elindult szavakon nemcsak a katonaviselt férfiak emlékezetében megőrződő, általunk elterjesztett szókincsben meglévő szavakat kell érteni, hanem a katonai szlengből eredő és a társadalom más csoportjainak nyelvében is meggyökerező kifejezéseket. A katonai szlengben alakult ki, és innen terjedt el például a 'rosszindulatú; nagyon rossz' jelentésben az első világháború alatt a komisz szó (BALASSA: Nyr. 47: 44).
A katonai szleng szavainak terjedése ma leginkább az ifjúsági nyelven keresztül történik (vö. BACHÁT: Nyr. 104: 155), majd ebből a nyelvi rétegből indul tovább a köznyelv felé. Az utóbbi években került a bizalmas köznyelvbe a kavar 'kotnyeleskedik; szaladgál' ige szóláshasonlataival együtt (kavar, mint a fagyigép; kavar, mint a mérgezett egér).
A katonai szleng csoportnyelv, a szakirodalom is egyértelműen ide sorolja (vö. BALASSA, A magyar nyelv könyve. Bp., 1943. 42; HAJDÚ M., A csoportnyelvekről. Bp., 1980. 18). A katonai szleng a sorkatonák által használt csoportnyelv, melyet el kell különíteni egyrészt a köznyelvtől és a nyelvjárásoktól, másrészt pedig a hivatalos katonai szaknyelvtől, s a katonai szlengbe tartozónak kell venni a sorkatonai szolgálatot teljesítő határőrök szlengjét is.
A magar nyelvészeti szakirodalomban először 1922-ben használták a szleng elnevezést a katonai szlengre (MNy. 18: 187; a rövidke írás angol példán felbuzdulva a "háborús szleng" gyűjtését szorgalmazta). Az újabb időkben Mizser Lajosnak a katonai ragadványnevekről írott cikkében bukkan fel a katonai szleng műszó (MNy. 69: 72).
A szleng fogalma, s így maga a szleng műszó is meglehetősen későn tűnt fel a magyar nyelvtudományban, pedig a szleng várható megjelenését BÁRCZI GÉZA már több mint fél évszázada megjósolta (MNyTK. 29. sz. 2--3, 4). A magyar szleng történetének és magának e nyelvi jelenségnek az első összefoglaló leírása ZOLNAY VILMOS és GEDÉNYI MIHÁLY nevéhez fűződik (A magyar fattyúnyelv Szótára. Kézirat. Bp., 1945--62. I. füzet). Sajnos hatalmas, huszonnégy kötetes, több tízezer adatot tartalmazó szótáruk és az általuk képviselt szemlélet semmilyen hatással nem volt a magyar csoportnyelvek kutatására. KOVALOVSZKY MIKLÓS határkőnek számító Valóság-beli cikke (Az ifjúság nyelve: Valóság VI [1963]/5: 66--75) után az ún. ifjúsági nyelv feltárásával igyekeztek pótolni nyelvészeink nyelvünk eme színes részrendszerének hiányzó leírását.
Ennek az új irányzatnak -- a szleng szempontjából -- korántsem tarthatjuk szerencsésnek a megjelenését. Az "ifjúsági nyelv" terminus 'a fiatalság által beszélt több-kevésbé egységes csoport-(réteg)nyelv' jelentésben való használata túlságosan leszűkítette a vizsgálandó területet. Ez az irányzat teljesen kizárta magából azt a szókincsanyagot, amely az ÉHSz.-ban bizalmas, familiáris (ritkábban argó, durva, gúnyos, tréfás) minősítéssel szerepel, s amely az ún. ifjúsági nyelvi szavak és kifejezések mellett a szlengnek egyik legfontosabb része (vö. ANDRÁS--KÖVECSES, Magyar--angol szlengszótár. Bp., 1989.).
A szleng (és ennek egy szeleteként felfogható ifjúsági nyelv) eredetét keresve nem szabad azonban elfelednünk, hogy ennél sokkal erősebbek azok a szálak, amelyek a szlenget a városi és nem városi népnyelvhez kötik (vö. BÁRCZI: MNy. 4: 73).
Az 1980-as évekig csak elvétve találkozhatunk olyan tanulmánnyal (legszebb példája KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL főleg angol nyelvű szakirodalomra támaszkodó esszéje, az "utazás az argó körül": Kritika III [1965]/5: 39--46), amely a szlenget több-kevesebb sikerrel a maga teljességében kívánja bemutatni. Magának a szleng terminusnak a bevezetését is csak 1980-ban javasolta PÉTER MIHÁLY (Nyr. 104. 273--81), bár a szleng mint idegen szó már jó száz éve megvan a magyarban. PÉTER MIHÁLY tanulmányának érvei alapján helyesnek látszik az eddigi pesti nyelv, nagyvárosi nyelv, a tágabb értelemben használt argó, zsargon, jassznyelv vagy a leginkább idesorolható ifjúsági nyelv elnevezések felváltása a szleng szakszóval (vö. Nyr. 104: 273--6).
Mivel a katonai szleng szakszleng, szükséges néhány szót a katonai szaknyelvről (A mai katonai szaknyelv legteljesebb gyűjteménye a Katonai lexikon, Főszerk. Damó L. Bp., 1985.) és egyúttal a szaknyelvekről is szólni. A szleng és a szaknyelvek egyik alapvető különbsége funkciójukból ered. A szaknyelvek szó- és kifejezéskészletét a köznyelv és/vagy a nyelvjárások szókincsének kiegészítéseként lehet felfogni. A szaknyelv azokat a fogalmakat nevezi meg, amelyek a szakma gakorlásában szükségesek, de a bázisnyelvben nincsenek meg, vagy fogalmi tartalmuk nem elég pontos. (A szleng használatához a beszélő hétköznapi társalgásának nelvére mint hordozóra van szükség. Ez a társalgási nyelv -- bázisnyelv -- lehet a köznyelv vagy egy nyelvjárás. A bázisnyelvtől függ, hogy a szleng az adott pillanatban köznyelvi vagy n yelvjárási jelenség-e.) A szaknyelvekkel szemben a szleng nem megnevez, hanem újranevez, azaz a már elnevezett dolgokat újabb és újabb nevekkel látja el, minden látható praktikus ok nélkül (vö. KOVALOVSZKY: Valóság VI/5: 71). A szleng "szótúltermelése", az, hogy a szlengben egy-egy fogalom megnevezésére szinonimasorok jönnek létre, és hogy a szleng szókincse aránylag változékony az erős érzelmi töltéssel magyarázható.
A szaknyelvek és a szleng eltérő funkciójából következik az is, hogy a szaknyelvet a közérdekűség, a szlenget pedig a magánérdekűség jellemzi. Az említett eltérések magyarázzák a csoportnyelvek két alapvető típusának a szóalkotásban tapasztalható különbségét is. A szaknyelv szavai szóteremtéssel, a szleng szavai pedig szókeletkezéssel jönnek létre. A szóteremtés tudatos alkotó folyamat, a létre jövő szó születésétől fogva betölti tervezett funkcióját. Ezzel szemben a szókeletkezés öntudatlan, spontán nyelvi folyamat: az egyén által kitalált szó csak akkor válik a nyelv részévé, ha azt a közösség is elfogadja, és elkezdi alkalmazni. Eképpen az új szavak keletkezésének szintje a szeknyelvben a nyelvi, a szlengben pedig a beszédszint. (A csoportnyelvek eltérő szóalkotási módjaira már HAJDÚ MIHÁLY is felhívta a figyelmet: A csoportnyelvekről 34--5.)
Különbséget tehetünk a szleng és a szaknyelv között eredetüket tekintve is. A szaknyelvek létrejötte a társadalmi munkamegosztásból következő szakmai szükséglet eredménye, a szleng pedig a társadalom hatalmi struktúrájának következménye.
A mai katonai szaknyelvet függőlegesen három részre tagolhatjuk: a katonai szaknyelv felső rétege a katonai szakirodalmi nyelv. Főleg írásban találkozunk vele, ezen a "nyelven" íródnak a hadtudományi dolgozatok, a tudományos igényű tanulmányok. Alatta találjuk a katonai köznyelvet, amely a hivatalos érintkezés nyelve. Szabályozzák a bizonyos megkötöttségek (szabályzatok, vigyázállás stb.). A katonai szaknyelv alsó szintjét katonai társalgásnak is nevezhetjük. Ez a laza, fésületlen szakmai beszélgetés nyelve, amelyet szaknyelvi jegyei többé-kevésbé megkülönböztet a katonai szlengtől.
A függőleges tagolódás mellett megfigyelhetjük a katonai nyelv vízszintes, területi megoszlását is. Ez csak az alsó nyelvi szinten található meg. Ilyenek például az egy-egy laktanyához vagy megéhez köthető szavak, kifejezések. Például ilyen az Ercsitől búcsúzó öregkatonák leszerelő rigmusa (Arrivedercsi, Ercsi!). A katonai nyelv tagolódásának harmadik típusát a belső szakmai nyelvek adják. Ezeket talán fegyvernemi nyelveknek is nevezhetnénk.
A katonai szleng keletkezése nem elősorban a szakmához, illetve annak szükségleteihez kapcsolódik, hanem a foglalatosságot űző csoportokhoz. A huzamosabb ideig együtt élő emberek hajlamosak egy csoport jellegét mutató nyelv megteremtésére. A hadjáratok hónapokon keresztül együtt maradó seregei vagy a végvárak helyőrsége már minden bizonnyal használt valamilyen szlengszerű csoportnyelvet. A kurucok katonai szlengjének emlékét őrzik talán a labanc, tokos szavak (KIS T.: Igaz Szó 1988/9: 31).
Alaposabb ismereteink csak az első világháború és az az megelőző időszak katonai szlengjéről vannak. Ez időtájt (a kiegyezéstől a monarchia bukásáig) a magyarországi legények vag a közös hadseregben vagy a Magyar Királyi Honvédségnél töltötték katonaéveiket. Az előbbiben német, az utóbbiban magyar volt a hivatalos nyelv (vö. Nyr. 45: 396; 48: 133). A két hadsereg nyelve közül a közösökét ismerjük jobban, mert a nyelvészek számára számtalan németből torzított kifejezése miatt (ágyító Auditor 'hadbíró') ez volt érdekesebb. A közösök szlengje hasonló fogalmakat nevezett meg mint a mai. Ilyen témaköre volt a rangok (lobogós 'zászlós'; káplár 'tizedes'), a vezényszók (hapták 'vigyázz') stb. (KIS T.: Igaz Szó 1988/9: 31).
Akkoriban is gyakoriak voltak az állandósult szókapcsolatok: Megcenzúrázták a csomagot, ha valamit kiloptak belőle; vagy Jó halál lett volna belőled, kapta meg a magáét, aki késve állt be a sorba. Oktatták már az alakias mozgást is. Úgy vágd ki a lábad, hogy a cserép hulljon rád a háztetőrűl.
A Horthy-korszak és az azt lezáró második világháború szlengjéről kevés adat van. Ám a kevés anyag ellenére megfigyelhető a katonai szleng folytonossága. A csicska 'tisztiszolga' már az első világháború alatt is megvolt, de akkor még inkább a privadíner vagy a kutyamosó járta. A magyar katonai szleng legutolsó, napjainkig tartó korszaka az 1945 után több év alatt szerveződött Magyar Néphadsereghez, illetve az 1990. március 15-én a Magyar Néphadseregből alakult Magyar Honvédséghez kapcsolódik.
A továbbiakban az általam gyűjtött szóanyagot felhasználva kívánom jellemezni a katonai szlenget. A gyűjtést a balassagyarmati Határőrség laktanyájában végeztem.
I. Külső szóalkotás
A) Idegen szók átvétele: Az idegen szók átvétele meglehetősen ritka, s az átvett szók elterjedettsége is elég kicsi. Úgy látszik ez sajátos vonása a katonai szlengnek, hisz egyébként a szleng kedveli az idegen szavakat.
B) Nyelvjárási szavak átvétele (vö. Kszil. 54--5): sumákol (vö. Kiss L.: Nr. 104: 106--9; Mtsz. 2: 439; ÉMSz. 5: 1294), runnyog (vö. MTSz. 2: 441; ÉrtSz. 5: 1295) 'megszökik a munka elől'. A nyelvjárásiasságokat általában nevetségesnek tartják a sorkatonák, ezért a nyelvjárásban beszélő vagy nyelvjárási szót használó katonát gyakran beszédmódjának utánzásával bosszantják, gúnyolják.
C) Köznyelvi szók átvétele: fogda, fogdás; nyal, nyalizik 'hízeleg' (vö. ÉrtSz.).
D) Átvételek a katonai szaknyelvből (vö. Kszil. 53): Szinte csak rövidítéseket találunk, amelyeket a karszalagokról, kiképzési tervekből, feliratokból vesznek át a katonák: háká 'harckocsi'. A váp 'katonai rendész' eredetileg szintén szaknyelvi rövidítés volt, de napjainkban már csak az átvevő katonai szleng őrzi.
E) Régi katonai nyelvből: csajka, zsold, obsit, stb.
F) Tolvajnyelvi átvételek (vö. Kszil. 54): Az argónak a katonai szlengre sokkal nagyobb hatása van, mint az ifjúsági nyelvre. Ez a közvetlenebb érintkezésből adódik, hisz a hadseregben nagyon gyakran épp a börtönviselt katonák a közösség hangadói, s ráadásul a börtön és laktanya közös vonásainak köszönhetően (bezártság, tilalmak) a tolvajnyelv szavai könnyebben átkerülnek.
Gyakran különösebb jelentésváltozás nélkül kerülnek be a katonai szlengbe: dobbant 'megszökik'; sitt 'fogda'; stukker 'pisztoly'.
II. A jelentésbeli szóalkotás
A) Névátvitel: Érintkezési névátvitel: hadtáp 'konyhamunkások' ( hadtáp 'konyhai kisegítómunka').
B) Jelentésátvitel
1. A szavak hangalakjának hasonlósága alapján: szívás 'kitolás'; kolbászol 'cselleng' ( kóborol).
2. A szavak mondatbeli érintkezése alapján: szív 'kitolásvan van része'.
C) Jelentésbővülés: tirpák 'szabolcsi'.
D) Jelentésszűkölés: szolgálat 'alegység-ügyeletes (i szolgálat)'.
III. Alaki szóalkotás
Szóképzés. A katonai szleng szavai a bázisnyelv képzőivel képződnek; más nyelvváltozatban nem használt képző nincs. A gyakori képzők közül a sűrűn előforduló -ás, -és képző bármely igéhez járulhat (szivatás 'kitolás'; kummantás 'megszökik'). A szlengben megfigyelhető szóképzést a magar nyelvészeti szakirodalom "játszi szóképzésnek" nevezi.
1. Névszóképzők (deverbálisak):
-ó, -ő: futkosó 'katonai fogda'; surranó 'bakancs'; bukó 'rohamsisak'.
(denominálisak):
-ci: surci 'bakancs'.
-i: obi 'kitolás' ( oboa); fubi 'katonai börtön'.
-si: miksi 'télikabát' ( mikádó); gyaksi 'gyakorlat'.
- szi: fogszi 'fogda'; kopszi 'kopasz'.
-u: géppityu 'géppuska'.
-uk: gyenguk 'gyengélkedő'.
-s: vápos 'katonai rendész'.
-ű: bőrfejű 'kopasz'.
2. Igeképzés. Igék csak nagyon kis számban keletkeznek; a csoportnyelvben található igék nagy része már képzett alakban került a katonai szlengbe. Leginkább névszóból jönnek létre, s legtöbbször igekötő is módosítja a jelentésüket.
-l: elkolbászol 'elcsavarog'; lelécel 'lekezel'.
-z: (be)stokizik 'a stokira a ruhát (rá)hajtogatja'; pedálozik 'hízeleg'; dobizik 'megszökik'.
IV. A szóalkotás ritkább módjai
A) Mozaikszó-alkotás. A katonai szlengben használatos mozaikszavak szinte mind szaknyelvi átvételek, belső keletkezésű kevés akad. Talán idevonható a háká 'harckocsi' betűszó.
Szóösszevonás: mafi 'magasfigyelő () felső ágy'.
B) Szócsonkítás: eltáv 'eltávozás'; gyaktér 'gyakorlótér'; gyalásó 'gyalogsági ásó'.
C) Elvonás. Összetétel egyik tagjának elvonása: könyv 'katonakönyv'.
D) Szóferdítés. Hasonló hangzású szóvá alakítás, szójáték: géppityu 'géppisztoly'; bőrmester, csőrmester 'őrmester'; alhangya 'alhadnagy'.
Az általam gyűjtött balassagyarmati katonai szleng szavait és a mai magyar katonai szleng szavait a következő fogalmi körök szerint csoportosíthatjuk:
I. A hadsereg hierarchiájához kapcsolódó szavak.
Rendfokozatok: csőrmester 'őrmester'; hangya 'hadnagy'; fatörzs 'főtörzsőrmester'.
II. A katonák belső hierarchiája (vö. KIS T.: Igaz Szó 1988/1: 32).
Harmadik időszakos katona: öreg, öregkatona, aggastyán. (A hozzájuk kapcsolódó tárgyi jelzések: centi, obsit, leszerelő zászló.)
Első időszakos katona: kopasz, bőrfejű, szecska, újonc, rüszü.
III. Emberi tulajdonságok, emberek minősítése; cselekvések.
Dakota, csok, csokoládé 'cigány'; tirpák 'szabolcsi'.
IV. Objektumok, épületek, helyiségek.
Gyaktér 'gyakorlótér'; gyengusz 'gyengélkedő'; bodega 'őrbódé'; kutyaól 'őrbódé'; kantin 'laktanyai vegyesbolt'.
V. Felszerelés, fegyverzet, harcjárművek.
Mafi 'felső ágy'; stoki 'szék'; szimatszatyor 'gázálarctáska'; géppityu 'géppuska'; acélbili 'rohamsisak'; bádogláda 'harckocsi'; acélkoporsó 'harckocsi'.
VI. Ellátás.
Élelmezés: buzivíz 'alkoholmentes vagy rossz minőségű ital'.
Ruházat: mikádó 'télikabát'; molinó 'téli alsó'; surranó, surci, kasztró 'bakancs'. Zsold 'illetmény'; nyugdíj 'leszerelők illetménye'.
VII. Napi tevékenység.
Szolgálat: hadtápos 'konyhai munkás'; vápos 'katonai rendész'; szoli 'belszolgálat, szolgálat'.
Szabadidő: dobbant 'kiszökik'.
VIII. Fenyítés, büntetés.
Hivatalos: jogszi, foxi-maxi, továbbszolgáló 'fogda'; futi, futkározó 'katonai börtön'.
Nem hivatalos: oboa, obi, kenobi 'kitolás'.
A katonai szleng témaköreinek sorát bővíthetnénk a nemi élettel kapcsolatos kifejezésekkel, de ezt csak némi fenntartással tehetnénk.
A katonai szlengben gyakoriak az állandósult kifejezések.
1. Szóláshasonlatok: Olyan kopasz vagy, mint a taszára beton!; Annyi napod van, mint égen a csillag!
2. Találóskérdések: Tíz betű és nem habostorta: kopaszsors.
3. Szállóigék: Nem csinálod rendesen, megszivatlak!; Ha nekem annyi napom lenne, mint neked, belehugyoznék a konektorba!
4. Rigmusok: Pár nap múlva vasárnap, itt hagyom a vaságyat!; Öreg vagyok mint a túzok, áprilisban hazahúzok!; Sír az öreg vaságya, mert kopasz lesz a gazdája!
A következőkben pedig az általam gyűjtött balassagyarmati katonai szleng szószedetét szeretném közölni.
Rövidítések
durva durva, bántóan közönséges
fn főnév
gúny gúnyol
ige ige
mn melléknév
pej pejoratív, rosszalló, elítélő
ritk ritka, kevéssé használt
R rigmus
Szh szóláshasonlat
Szi szállóige
T találóskérdés
A BALASSAGYARMATI KATONAI SZLENG
SZÓKÉSZLETE
A, Á
acélbili fn ritk Rohamsisak; rohambili. Vö. bili.
acélkoporsó fn ritk Harckocsi, tank; háká.
aggastyán fn ritk Öregkatona; öreg.
alhangya fn gúny Alhadnagy. [szójáték; vö. hangya] -- kishangya.
angyalbőr fn ritk Katonai gyakorlóruha.
B
bádogláda fn ritk Harckocsi; háká.
baka fn tréf 1. Katona. 2. Honvéd.
belszolgálat fn Alegység-ügyeleti szolgálat. Vö. szoli.
belszoli fn Alegység-ügyeletesi szolgálat. Vö. szoli.
bili fn 1. Rohamsisak; rohambili. 2. ritk Evőcsésze; csajka.
bodega fn ritk Őrbódé; kutyaól
bőrfejű fn és mn ritk, gúny Újonc; kopasz
bőrmester fn és ritk, gúny Őrmester; csőrmester
bukó fn Rohamsisak; rohambili
bukósisak fn Rohamsisak; rohambili
buzivíz fn pej Alkoholt nem tartalmazó v. rossz minőségű ital.
C
centi fn Katonacenti, ami az öregkatonás leszereléséig hátra levő 150 napjának visszaszámlálására szolgál, minden nap egy meghatározott időben 1 centiméternyit vágnak le belőle: 18 órától
centivágás fn Az adott időpontban, az adott napot jelképező centidarab levágása
centizik tn ige ritk Az adott nap centidarabják levágja.
cumi fn Bosszúság, kellemetlen, megalázó helyzet, ennek elviselése; szívás
CS
csajka fn Fémből készült evőcsésze fedővel. -- bili
csicska fn 1. Mást kiszolgáló katona. 2. ritk Hivatásos tiszt mellé beosztott katona.
csicskás fn Mást kiszolgáló katona; csicska
csoki fn ritk Cigány; dakota.
csokoládé fn ritk Cigány; dakota
csőrmester fn Őrmester. -- bőrmester
D
dakota fn Cigány katona; csoki, csokoládé.
dobbant fn ige A laktanya területéről megszökik, engedély nélkül távozik.
dobi fn A laktanya engedély nélküli elhagyása, szökés; dobbantás.
dobizik fn ige A laktanyából megszökik, engedély nélkül távozik.
dögcédula fn Fémlapocska, amelyen a katona személyi száma található. Háborúban nyakba akasztva viselik, s ennek segítségével azonosítják az elhunyt katonát.
DZS
dzsasszol fn ige Megy.
dzsuvás mn Koszos, piszkos, tapadó tárgy.
E, É
elkolbászol fn ige Elcsavarog, elmegy a többiek tudta nélkül.
elhummant ige 1. Elsompolyog. 2. Elbújik, kibújik valamilyen munka alól. 3. WC-re megy.
eltáv fn Hazautazás, eltávozás, a laktanya engedélyezett elhagyása (ált. a hétvégén).
eükatona fn A gyengélkedőre beosztott, egészségügi szolgálatra beosztott katona.
eüszabi fn Egészségügyi szabadság.
eüszoba fn Egészségügyi szoba, gyengélkedő; gyengusz.
F
fatörzs fn tréf Főtörzsőrmester.
fiatal fn és mn Újonc, első időszakos katona; kopasz.
fizetés fn ritk tréf Illetmény, pénzbeli juttatás; zsold.
fogszi fn 1. Fogda, a fogda épülete. 2. Fogdában eltöltött büntetés. -- foxi-maxi, sitt, gyorskocsi utca, továbbszolgáló.
foxi-maxi fn tréf Fogda; fogszi.
földkaparó fn ritk, gúny Gyalogsági ásó.
futkosó fn Katonai börtön; futi.
G
géppityu fn Géppisztoly.
góré fn ritk Elöljáró; parancsnok.
GY
gyakorlat fn Hadgyakorlat; gyakszi.
gyakorló fn Katonai gyakorlóruha.
gyaktér fn Gyakorlótér.
gyalásó fn Gyalogsági ásó.
gyengélkedő fn Laktanyai segélyhely (orvosi rendelő) és betegszoba; gyengusz.
gyengélkedős fn és mn Betegszobán fekvő, beteg; gyenguszos.
gyengusz fn 1. Laktanyai segélyhely (orvosi rendelő) és betegszoba. 2. A betegszobán töltött idő. -- gyengélkedő.
gyenguszkönyv fn Az állomány egészségügyi kezeléseit nyilvántartó könyv.
gyenguszos fn és mn 1. Betegszobán fekvő, beteg. 2. Orvosi vizsgálatra jelentkező katona.
gyorskocsi utca fn ritk Fogda; fogszi, foxi-maxi.
H
hadtáp fn 1. Konyhai kisegítő munka. 2. Konyhai szolgálatra vezényelt katonák.
hadtápos fn Konyhamunkás.
háká fn Harckocsi, tank. -- acélkoporsó, bádogláda.
hangya fn tréf, gúny Hadnagy. -- alhangya, kishangya.
hazahúz fn ige Hazamegy, hazautazik. R.: Öreg vagyok mint a túzok, áprilisban ~ ok!
hüvelykmatyi fn ritk, tréf Önkielégítés; marokmarcsa. Kitekerem a gyíkot! Kipolírozom a bohócot. Kicsavarom. Kirázom.
I, Í
idős fn és mn Öregkatona; öreg.
J
jutiszabi fn ritk Jutalomszabadság. Vö. szabi.
K
kanálgép fn Katonai étkészlet.
kantin fn 1. Laktanyai vegyesbolt. 2. Kisebb büfé a klubban.
kantinos fn 1. A laktanyai vegyesboltban dolgozó polgári alkalmazott. 2. A büfé vezetését végző sorállományú katona.
káró fn Hímvessző; fasz, péró.
kasztró fn Katonai bakancs; roppanó.
katonakönyv fn Katonai igazolvány. Könyv.
kenobi fn tréf Kellemetlenség, kitolás; szivatás.
kidobbant fn ige A laktanyából engedély nélkül távozik, kiszökik. Vö. dobizik.
kidzsal fn ige Kimegy.
kimenő fn Kimenőruha.
kishangya fn ritk Alhadnagy; alhangya. Vö. hangya.
kopasz fn és mn Újonc, első időszakos katona. Kopasznyakú, kopaszgyík, kopasz röszö állat, ezeregynapos. Szh.: Olyan kopasz vagy, mint a taszári beton. Tíz betű és nem habostorta: Kopaszsors; kopszi.
kopasznyakú fn és mn Újonc; kopasz.
krumplivirág fn tréf A rendfokozatot jelző csontcsillag a tisztek váll-lapján.
kummant fn ige Elbújik, valamilyen feladat elvégzése alól kihúzza magát.
L
lelécel fn ige Leszerel. Sz: Ez a vonat most van indulóban. Utolsó levél. A leszerelők megkérdezik az újoncot, hogy miért jött. A válasz: azért jöttél, hogy én hazamehessek.
leszerel fn ige 1. Katonai szolgálatának letöltése után távozik a hadseregből. 2. Harcászati felszerelés levetése.
leszerelő fn A leszereléshez közel álló öregkatona.
leszerelőzászló fn Általában 1 x 1,2 méteres lepedővászonból készített zászló, amelyet leszereléskor a katonák magukra terítenek, vagy a vonatból lóbálnak ki. Elkészülte után barátaikkal aláiratják nevüket, ráiratják címüket. Vö. obsit, zászló.
M
mafi fn Magasles, magasfigyelő; felső ágy.
málha fn Hátizsák; málhazsák.
málhazsák fn tréf Hátizsák; málha.
marokmarcsa fn tréf Önkielégítés; hüvelykmatyi.
megpattan fn ige A laktanya területéről engedély nélkül távozik. -- dobbant.
megszív ts ige Pórul jár, megjárja; mások miatt megalázó helyzetbe kerül. Vö. (meg)szivat; sziv(at)ás.
megszivat ts ige Úgy járnak el valakivel, hogy az kellemetlen, megalázó helyzetbe kerül. Szi: Nem csinálod rendesen megszívatlak!
megszop ts ige Pórul jár, megjárja.
megszopat ts ige Kitol vele; megszívat. Vö: szopat.
mikádó fn Vattás télikabát; pufajka, miksi.
molinó fn Keki színű meleg alsóruházat: téli ing és nadrág.
muff fn 1. Női nemiszerv. 2. Nő, lány.
N
nap fn Szh: Pár nap mólva vasárnap, itt hagyom a vaságyat! Annyi napod van, mint égen a csillag! Ha nekem annyi napon lenne, mint neked, belehugyoznék a konektorba!
NY
nyal ige pej Hízeleg, mások rovására igyekszik valakit megnyerni a maga céljainak. Vö.: nyalizik.
nyali fn Hízelgő katona; pedál.
nyaligép fn Sokat hízelgő katona; pedál.
nyalis fn Talpnyaló; hízelgő katona, pedál.
nyalizik fn ige Hízeleg, mások rovására igyekszik valakit megnyerni a maga céljainak. Vö. pedálozik.
nyugdíj fn A katonák pénzbeli járandósága; illetménye.
O, Ó
obiztat ts ige Ellátja a baját, kitol vele. Vö. szívat.
obsit fn A aktona által készített nem hivatalos elbocsátó oklevél (leszereléskor).
Ö, Ő
öreg fn és mn Az utolsó hat hónapját töltő katona; öregkatona.
öregkatona fn Az utolsó hat hónapját töltő katona; öreg.
P
pedál fn 1. Hízelgés, mások rovására történő előnyszerzés; pedálozás. 2. Hízelgő, talpnyaló katona.
pedálozik fn ige Hízeleg, mások rovására történő előnyszerzés.
péló fn ritk Hímvessző; fasz, káró.
pufajka fn Vattás télikabát; mikádó.
R
rohambili fn Rohamsisak; acélbili, bili.
rüszü fn és mn gúny Újonc, kopasz. Kopasz rüszü állat.
S
sikamika fn Öregkatonák általi megalázás, büntetés kitolás céljával az újoncok által végeztetett nagytakarítás, a kő sok vízzel és sok tisztítószerrel történő felsúrolása.
sitt fn Laktanyai fogda; fogszi, foxi-maxi, továbbszolgálat.
stoki fn 1. Kb. 40 x 40 cm-es űlőfelületű támlátlan szék, katonai ülőke. 2. A katonai űlőkére hajtogatott ruházat, a hajtogatásnak meghatározott sorrendje van.
stokizik fn ige A ruházatát a katonai űlőkére hajtogatja.
stukker fn tréf Pisztoly.
sumákol fn ige Kibújuk a munka alól; nem csinálja meg.
surranó fn A hadseregben rendszeresen használatos katonai bakancs; kasztró; surci.
sunnyog fn ige ritk Kibújik a munka alól; nem csinálja meg.
SZ
szabi fn A laktanya hosszabb időre történó elhagyása; szabadság. Vö. jutiszabi.
szecska fn ritk, gúny Újonc; kopasz.
szimatszatyor fn tréf Gázálarctáska; szütyő.
szív ige Pórul jár; megjárja.
szívás fn Kellemetlenség, bosszúság, hátrányos helyzetet okozó cselekedetek; kitolás.
szívatás fn Büntetésből v. bosszúból valakinek a hátrányos helyzetbe hozása.
szolgálat fn 24 órás szolgálat; szoli.
szoli fn 24 órás szolgálat.
szütyő fn ritk, tréf Gázálarctáska; szimatszatyor.
T
tirpák fn és mn pej 1. Szabolcs-Szatmár megyéből való. 2. Faragatlan, otromba, hülye.
tirpákia fn gúny, pej Szabolcs-Szatmár megye.
továbbszolgáló fn Fogda; fogszi, foxi-maxi.
túzok fn Öregkatona. R.: Öreg vagyok mint a túzok, áprilisban hazahúzok!
U, Ú
újonc fn 1. Első időszakos katona. 2. Alapkiképzést töltő katona; kopasz.
V
váp fn 1. Katonai rendészet. 2. Katonai rendészeti járőr.
vápol fn ige Katonai rendészeti szolgálatban van; járőrözik.
vápos fn Katonai rendészeti járókötelék tagja.
vaságy fn R.: Sír az öreg vaságya, mert kopasz lesz a gazdája!
vasárnap fn R.: Pár nap múlva vasárnap, itt hagyom a vaságyat!
Z
zászló fn A leszerelés tiszteletére készített zászló; leszerelőzászló.
ZS
zsold fn A katonák pénzbeli járandósága; illetmény. -- fizetés, nyugdíj.